Tibor bá’ online
OK, tudom, hogy meg fogunk dögleni. Azt is tudom, hogy nem kell sokat várni rá, de ez nem jelenti azt, hogy semmi se érdekeljen. A legokosabb, ha úgy élünk mintha semmi se leselkedne ránk.
Kezd Magyarországon divatba jönni a szerelemféltési gyilkosság, néha gyerekkel együtt. Miért?
Majd mindenkit hagytak már ott, és tudja, és aki nem tudja az egyszer egészen biztos meg fogja tudni, hogy a szerelmi kapcsolat kíméletlen megszüntetése mindent elsöprő fájdalommal, tehetetlen dühvel, sőt őrjöngéssel jár együtt (nem ritkán öngyilkosságba torkolva). Na, de mi ennek az oka? Miért szenvedünk oly borzalmasan, ésszel nehezen felfogható okból kifolyólag, hiszen „annyi nő/férfi van még a világon, ami különben se dőlt össze ’nélküle’, stb.”.
Manapság divatos mindennek okát az evolúcióban keresni, elvégre testi és természetesen lelki (azaz pszichés) tulajdonságaink is a törzsfejlődés folyamán alakultak ki, és bizony nem ok nélkül. Az Ember például szeret hinni, csak úgy, sokszor minden bizonyíték nélkül. Hiszünk Istenben, a túlvilágban, vagy a forradalom győzelmében. Hiszünk a csillagok állásában, a jósnő kristálygömbjének, és -hogy stílszerűek legyünk- még az örök szerelemben is. Az ok egyszerű, amelyik ősünk hitt az hosszabb életű lehetett, és inkább volt lehetősége utódokat nemzeni, mint annak, aki csak a bizonyosságot fogadta el. Tételezzük fel, hogy ősünk az alkonyi félhomályban egy árnyat látott elsuhanni. Az, aki hitte, hogy az árnyhoz tartozik egy oroszlán, és ezért menekülni kezdett, jó eséllyel élte túl a találkozást. Az, akit csak a bizonyosság érdekelt, nagy valószínűséggel az oroszlán vacsorájává vált, nem hagyva magának lehetőséget az utódnemzésre. (lásd: Michael Shermer: How We Believe, The Search for God in an Age of Science.)
Csakhogy a düh és a fájdalom komoly igénybevétel, alapos ok nélkül gyakorolni nem éppen praktikus. Miért nem fejlődtünk ki úgy, hogy elhagyásunk esetén rántunk egyet a vállunkon és ízibe új partner után nézünk, akivel aztán együtt utódokat hozhatunk létre? Nos, úgy tűnik, hogy szerelembe esésünknek komoly gyakorlatias előnye volt. Egy preferált partner hosszú távú megtartása kevesebb energiát emésztett fel, javította a túlélés és utódnemzés esélyét. Ez természetesen nem nagyon romantikus, de például Helen Fisher antropológusasszony köti az ebet a karóhoz, amit ki is fejtett a New Orleansban múlt év Novemeber 8-12 között tartott tudományos szimpóziumon.
Azonban sajnos a törzsfejlődésnek vannak árnyoldalai is. Amikor szerelmünk elhagy szenvedünk, mint a kutyák, aminek szintén evolúciós oka van. Az okok ismertetése előtt azonban meg kell ismerkednünk az MRI technikával.
A mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI = Magnetic Resonance Imaging) főleg az agyról készített képek előállítására használják. Ez a forradalmi jelentőségű diagnosztikai eljárás az információkat az emberi testet alkotó anyagok atomjainak mágneses tulajdonságából nyeri. Lehetővé teszi a test belsejének rétegről rétegre való letapogatását és e rétegek képernyőn való megjelenítését. Az MRI vizsgálat során az alany erős mágneses térben van elhelyezve, miközben rádióhullámokkal sugározzák be. Az MRI képalkotáson alapuló technika tette lehetővé az agykutatás hihetetlen méretű felfutását az elmúlt 10-15 évben. Vázlatosan ez a következőképpen néz ki. Az MRI vizsgálat alatt álló kísérleti alanyt különböző agytevékenységre ösztönzik. Például: számoltatják, verset mondatnak vele, visszaemlékeztetik gyerekkorára, nemi vágyat keltenek benne, stb. Közben figyelik, hogy az MRI mely agyterületek aktivizálódását jelzi. Ily módon sikerül az agyat tevékenység szerint feltérképezni. A következő fázis az összetettebb vizsgálatok lefolytatása. Ennek ismertetéséhez végezzünk egy feltételezett próbafuttatást. Ezek szerint egy kísérleti alanynak megmutatunk egy fényképet, amin két ismeretlen, egy férfi és egy nő csókolózik. Ekkor az MRI kép tanúsítása szerint az agy érzelemmel foglalkozó része aktivizálódik. A következtetés pedig a következő: a csók, a korábbi hiedelemmel ellentétben, nem egy nemi aktus, vagy az ahhoz vezető előjáték, hanem egy érzelmi megnyilvánulás. (Erre a szexológusok felhördülnek. Ezt mindig is tudtuk, hiszen az örömlányok szolgáltatásaik közé a csókolózást nem vállalják fel.)
Visszakanyarodva az elhagyás fájdalmához abból indultunk ki, hogy ennek is evolúciós okai vannak. Ugyanis az MRI vizsgálat szerint a szerelmi viszony kezdete az agyban olyan részt foglal le magának, ahol bőségesen található receptor a dopamin[1] nevű stimulánsra. Ez a tény arra utal, hogy a szerelem nem nevezhető érzelemnek, sokkal inkább egy motivációs állapot, ami arra ösztönöz minket, hogy keressünk magunknak egy megfelelő szexuális partnert. Ez azonban még nem minden. Nem rég elhagyott személyek agyának vizsgálata azt mutatta, hogy dopamin-receptor terület aktivitásának a kialakulása az elhagyás után nem csak fennmarad, de egyenesen fokozódik. Elsősorban azért, mert az elhagyott szerető az elhagyás után tovább szeret, ha lehet még jobban.
Igen-igen, de a tapasztalt, semmivel össze nem mérhető „lelki” fájdalomnak kell lenni más okának is. Van is. Úgy tűnik elhagyás után az agy valamennyi területe „foglalkozik a témával”. Az ember szinte az őrületbe kergeti önmagát.
Ez az „őrületbe kergetés” legalább két szakaszra bontható: 1) tiltakozás, 2) belenyugvás/kétségbeesés. Egészen biztos az olvasót nem fogja meglepni, ha leszögezzük, hogy a tiltakozási szakaszban az elhagyott szerelmes szerelmének tárgyát mindenképpen vissza akarja szerezni. Ezzel kapcsolatos tevékenysége nem ismer határt, nyugodtan kijelenthető, hogy célja elérésének megszállottjává válik, miközben hosszasan töpreng, hol követett el hibát. Ki ne hallott volna eseteket, amikor az elhagyott szerető önlejárató módon jelenik meg szerelme otthonában, munkahelyén és ragadtatja el magát sajnálatos tettekre, amit nyomban megbán, és ígéri soha többé… Aztán sértetten visszavonul, de csak egy időre, mert ígéretét megszegve újfent „rohamra” indul, és állítja „jobban szeretlek, mint valaha”. És így is érzi, nem csak mondja.
Mi okozza az agyban ezt a jól ismert, de nehezen elszenvedhető rendellenes viselkedést? Nos, elsőnek talán állapítsuk meg, hogy az oly sok álmodozó fiatal által áhított romantikus szerelem nem más, mint mániás megszállottság, amit okosabb lehet egyszerűen „szexuális kapcsolatban kiváltott ideiglenes, egzaltált állapotnak” nevezni, amire bőséges bizonyíték is van.
MRI készülék segítségével kísérleteket végeztek frissen elhagyott szerelmesekkel. Nos, a leképezés tanúsága szerint a szerelmi viszony elején a vizsgált személy indítékokkal asszociált agyterülete azonnal nagyfokú aktivitást mutatott amint megmutatták neki szerelmének fényképét. Ráadásul minél mélyebb volt a megszakadt kapcsolat, annál nagyobbnak tűnt az aktivitás, vagyis a kettő között pozitív korreláció mutatkozott. Viszont a kutatókat meglepte, hogy -amint a cikk elején már jeleztük- bár a szerelem szemünkben nagyfokú érzelemgazdagságot jelent, az agy érzelemért felelős részében az aktivitás nem növekedett meg. Ezek az agyterületek mind addig nem aktivizálódtak, amíg a szerelmi kapcsolat nem ért el egy érettebb szakaszt. Megjegyzendő, hogy az aktivitás intenzitása egyenesen volt arányos a kapcsolat hosszával, kitartva egészen az érzelmi állapot beköszönéséig. Ekkor történik valami nem várt fordulat. Megszűnik a „mánia”, és vagy kialakul a tartós kötödés, vagy csak simán megszűnik a szerelem, vagyis az egzaltált állapot, és beáll az enyhe közöny.
Ezt az eredményt nem lehet másképp interpretálni, mint úgy, hogy a romantikus szerelem mindössze egy indíték, egy ösztönző erő, pontosan olyan, mint amilyen az éhség vagy a szomjúság, amiket viszonylag egyszerűen ki lehet elégíteni (persze a szexet is, de most nem erről szólunk).
Aki már volt szerelmes, már átélte az elhagyást, és köszöni szépen ebből soha többé nem kér, azoknak van remény a „szerelem elleni immunitás” megteremtésére. Az agy vegyi folyamatainak logikus elemzése, valamint a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy antidepresszánsok szedése megakadályozza a szerelembe esést. Ezek szerint ma már nem csak álmosság, álmatlanság, fejfájás, tengeribetegség (hányinger), stb. ellen van pirula, de szerelem ellen is.
Marad azonban néhány kérdőjel. 1) Az elhagyottban miért válik mérhetetlen gyűlöletté a rajongó szerelem? 2) Közvetlenül az elhagyás után az elhagyottban miért lángol még jobban fel a szerelem?
Kezdjük az elsővel és világítsuk meg a jelenség abszurditását egy analógiával. Igaz, az analógiák sohasem tökéletesek, de arra kiválóan alkalmasak, hogy mindennapi tapasztalataink segítségével világosabbá váljon a téma. Tehát, feltételezés szerint a vizsgálat személy imádja a hízott libamájat, olyannyira, hogy borsos ára ellenére nem telik el számára nap a kedvenc étel egy-két adagjának felfalása nélkül. Telnek-múlnak a hónapok miközben hűsünk legnagyobb gyönyörűségére teli szájjal zabája a hízott libamájat, és akkor egy szép napon (mondjuk uniós felhívásra) betiltják a hízott libamáj árusítását. Nincs tovább, a libamáj falatozásnak hirtelen vége szakad. Ekkor szinte egyik napról a másikra a megfigyelt személyt, ha csak kiejteni hallja a libamáj nevét, elfogja az undor, a hányinger, és mindenki legnagyobb meglepetésére percekig tudja taglalni milyen ócska, gyakorlatilag ehetetlen étek is a libamáj. Szóval hogy is van ez? Amíg a szerelem tárgya rendelkezésre áll, addig imádat, rajongás és féktelen szenvedély veszi körül, de amikor a rendelkezésre állás megszűnik, az összes korábbi érzelemnek vége szakad, és nem marad vissza semmi más, mint a mindent elsöprő gyűlölet, ami nem egyszer aktív cselekedetbe torkol, ott tesz keresztbe a másiknak, ahol tud.
És nem is akármilyen fokon. Már a „boldog békeidőkben” is, a mainál jóval kevésbé agresszív világban, szokássá vált, hogy az elhagyott szerelmes bosszúból vitriolt (H2SO4) löttyintsen az elhagyó arcába „ha nem lehetsz az enyém, másé se legyél” alapon. Vagy nézzük az újsághírt! „A 32 éves rendőr nem tudott belenyugodni, hogy elhagyta a kedvese, ezért felkereste munkahelyén, ahol szolgálati fegyverével lelőtte, majd halálosan megsebesítette azt a férfi kollégáját, akivel kedvese éppen beszélt, aztán a helyszínen még önmagával is végzet.” Kell-e taglalni, hogy a 32 éves rendőr cselekedetében a racionalitásnak még a szikrája se lelhető fel. Ezen kívül még az is megkockáztatható, hogy a feminista vád, miszerint a nő a férfi részére mindössze egy szexuális tárgy, aligha tartható. Hiszen ha az elhagyó mindössze élvezeti tárgy lenne, akkor elvesztése könnyen pótolható volna.
Semmivel se logikusabb a második jelenség, vagyis az elhagyás utáni felfokozódó érzelem. Vagy mégis? Az egészséget akkor becsüljük, amikor már nincs. A gyereknek mindig az a játék kell, amivel a másik játszik. A nők jobban buknak a „foglalt” férfiakra. Ezek a jelenségek nem esnek túl távol az elhagyás utáni érzelmi felfokozódástól, amit rögvest követ az őrjöngő gyűlölet. Végül is, se őrjöngés, se pedig a gyűlölködés nem fogja visszatérésre sarkalni az elhagyót. Arról már nem is beszélve, hogy az agy reakciója sem tűnik túl logikusnak. Elvégre micsoda balga dolog éppen akkor fokozni (hormonálisan) a szerelmet, amikor annak tárgya örökre eltűnik? És miért, kérdezhetnénk újfent, csapódik át a szerelem gyűlöletbe? Miért éppen ez az alig érthető reakció fejlődött ki bennünk?
Bruce Ellis-nek erre van válasza (University of Canterbury, Új-Zéland). Őseinknek nem volt túl könnyű az élete, amihez a tartós őrjöngés, düh, kétségbeesés és az ezekkel együtt járó magas vérnyomás, csökkenő immunitás, a szív nagyobb leterhelése veszélyes luxusnak számított. Ezért a gyors „megutálás” nagyon is célszerű volt, hiszen a múlt lezárását és egy új kapcsolat haladéktalan beindítását eredményezhette. De vajon a jelenben eredményez-e, vagy most is csak eredményezhet?
A faképnél hagyott szeretők nagy többsége végül is belátja, hogy nincs tovább, és akkor jön egy újfajta szenvedés: lemondás és kétségbeesés. Magukat sajnálva nyúlnak az alkoholhoz, nem kelnek ki az ágyból, napestig csak sírnak, bámulnak a levegőbe, magukba zuhannak, és bambán ülnek a TV előtt. Néha újból a felszínre tör némi tiltakozás és méreg, vagy az újrakezdés ötlete, de legtipikusabb a mindenre rátelepedő melankólia.
Amerikában (hol máshol?) felméréseket végeztek két hónapnál nem régebben elhagyott szeretők bevonásával. A vizsgált személyek majd 50 százaléka klinikailag kezelendő depressziósnak volt mondható. További 10 százalékuk erősen depressziós volt. Néhányan öngyilkosságig vitték, illetve ténylegesen belehaltak szenvedéseikbe, ami alatt az elhagyás által kiváltott infarktust vagy szélütést (stroke) kell érteni, és nem ritka a viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt kialakuló mellrák sem.
A kétségbeesés egy időben az agy több részét is aktivizálja. Ezek közül az egyik a „jutalmazással” asszociált terület. Amint az elhagyott személy rádöbben, hogy nincs több „jutalom”, a dopamint termelő sejtek csökkenteni kezdik tevékenységüket. Az alacsonyabb dopamin szinttel pedig együtt jár a letargia, reménytelenség és depresszió. Ez pedig kontra produktív. Mi értelme elvesztegetni időt a búslakodással? Néhány tudós úgy gondolja, hogy a depresszió kialakulásának lehetősége több millió évvel ezelőtt fejlődött ki az emberben. Ezen elképzelés egyik úttörője Edward Hagen (Berlini Humboldt Egyetem), aki szerint a depresszió magas anyagcsere és szociális költsége lényegében hasznos. Végül is a depressziós tünet a közösség többi tagja felé jelzés, hogy egyikük kétségbeejtő nagy bajban van. Ez nem más, mint egy félreérthetetlen segítségkérés.
Van azonban a depressziónak egy másik fontos funkciója is. Ugyanis rákényszeríti a benne szenvedőt, hogy szembenézzen az elkerülhetetlen valósággal és végre hozzon létre egy nehéz döntést, ami elősegíti a túlélést és utódnemzést.
Azt talán mondani se kell, hogy nem egyforma mértékben, de úgy fejlődtünk ki, hogy szeretteink által elhagyva szenvedjünk, méghozzá nem ok nélkül. Ugyanis a szerelem egyike a három „párzási motivációnak”. 1) A nemi vágy azért alakult ki ősünkben, hogy a többé-kevésbé megfelelő egyénnel való közösüléshez legyen kedve. 2) A szerelem azért fejlődött ki, hogy ősünk a legmegfelelőbbnek ítélt egyénre fókuszáljon, ami megtakarítja a nemiségre fordítandó drága időt és energiát. 3) A hosszú távú kötödés pedig azért fejlődött ki, mert segítségével a partnerek szövetkezhetnek az utódok felnevelésére. (Ez utóbbit többen cáfolják, mivel kötődni lehet baráthoz, házhoz, bútorhoz, régi köntöshöz, stb. is.)
Mindebből következik, hogy a szerelem az ember életében a legfontosabb dolog, mert alapvetően befolyásolja társadalmi és genetikai jövőjét. Ezért az tűnik logikusnak, ha szerelmi életünk megszűnése felett siránkozva szenvedünk. Először tiltakozunk az elhagyás ellen, hogy visszafordítsuk az eseményeket, majd az egészet feladjuk, leporoljuk magunkat, és megújult erővel összpontosítunk arra, hogy újfent szerelmesek lehessünk.
A fenti megállapítás azonban nem „szentírás”, mindössze többségi vélemény, és ebbe a többségben a nők vannak többségben, valószínűleg azért, mert ők szenvednek jobban vagy látványosabban, amiért cserébe ők tudnak otthagyni kegyetlenebbül, és nem feltétlenül az utódokról való gondoskodás végett. Véleményükhöz a kisebbségben lévőknek is akad némi muníció. Például felvetik, mekkora az utódnemzési esélye annak a szerelemféltőnek, aki fájdalmában kettős gyilkosságot követ el? Nyilvánvalóan nulla. Ha ezeket is megfontolás tárgyává tesszük, akkor talán nem elhamarkodott az a vélemény, hogy a téma koránt sincs teljes mélységében kimerítve.
[1] Dopamin a múlt század ötvenes éveiben felfedezett vegyület, ami az emberi agyban ingertovábbítást (neurotranszmitter), valamint adrenalin (a mellékvese által termelt stimuláló hormon) felvezetést végez.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Egyébként elég megnézni hogy a kapcsolatok durván 50%-a válással végződik.A másik 50% sem probémamentes, mert lehet annak az 50%-nak aki nem válik el szóval annak a fele nem jön ki jól(nem tudni mi folyik a 4 fal között) csak nem válik el anyagi okok miatt (pl. nincs pénz házra, vagy 30 év után már nem rúg fel egy kapcsolatot stb…) .Nekem a rokoni körben is szinte majdnem mindenki elvált vagy épp már nem válik el 30 év után mert már minek….
Érdemes megnézni a sttsisztikát: egyedül gyereket nevelő szülők több százezren vannak az országban…Az az érdekes amikor valaki szül, 1 év után meg elválnak…környezetemben is láttam ilyeneket.
Az is komoly amikor valaki posztolja az esküvői csilli villi képeket a facebookon, nagy dínom dánom felhajtás , utcai végigvonulás , feldíszített autó,fogadott kamerás, meg fényképész , 2-3 év múlva meg elválnak….
1 – Andrew:
Igen, ebben a témában is nyomon követhető,hogy az emberiség java szimplán nem normális. A fő probléma, hogy a többség ki akar törni azon keretekből, amin belül ésszerű az élet.
Legyünk pontosabbak !
Az hogy a házasságok 50% – a válással végződik az egészen biztosan nem jelenti azt hogy a többi pár kizárólag igénytelen megalkuvásból marad együtt az anyagiak miatt.
Az agyban lejátszódó folyamatok megismerése értékes tudást hozhat , de az emberi sors nagy drámáinak megoldásához, attól tartok alig alig visz közelebb.
Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a cikk mintha az ellenkezőjét sugallaná.
A nagy veszteség utáni lelkiállapot gyásznak hívja a pszichológia tudománya és a megtévesztésig hasonlít a depresszióhoz.
A gyász egy elkerülhetetlen lelki reakció, gyászolni nem érdemes, a veszteség már megtörtént, azon mély és tartós búslakodásunkkal nem tudunk segíteni.
Mégis gyászolnak az emberek,mert akkor és ott , nem tehetnek mást, a fájdalomról senkit nem lehet lebeszélni.
A gyász mélysége stációi és időtartama, pedig ugyanúgy különbözőek az egyes emberek esetében mint mint sok minden más tulajdonságunk.
Lehet törvényszerűségeket keresni és találni, de mégis minden egyes személy esete egy egy külön az összes többitől kölönböző történet.
Nagyon jo iräs.
Elhagyaskor az agyban szinte ugyan az történik, mint elvonäskor.
A németnek van egy kifejezése erre a jelenségre „Kalt entzug”
Amikor bärmiféle addiktiv szer egyböl megvonäsra kerül.
A partner tulajdonképpen behelyethesithetö cigarettäval alkohollal droggal gyogyszerekkel….stb.
Hogy az evolucios oka biztosan ez e ami le van irva azon lehet vitatkozni de jo a leiras.
Azt hiszem az „evolúció” különböző sebességéréől lehet szó…
Vannak akik gyorsan fejlődnek, és számukra tényleg a Való Világ szintű ösztönkielégítés az élet, és ők viszonylag gyorsan túlteszik magukat egy kapcsolaton, gyereken, családon és „egyszer élünk” alapon azonnal a következő örömforrást keresik.
Aztán ott vannak az elmaradott hagyománykövető szerencsétlenek, akik még foggal körömmel ragaszkodnának a talán sose létezett erkölcsi, neaggyisten vallási szokásokhoz, hisznek az igéretekben, kötelezettségvállalásban meg hasonló hasztalan koloncokban.
De hát majd a természetes kiválasztódás elintézi a dolgot.
Már ha a klíma az atomháború vagy a szennyeződés ad rá elég időt.
5
Hááááááát …………ha egyáltalán létezik értékes népnevelő bölcsesség,
amit kőbe kéne vésni, akkor ez biztosan az.
: -) LOL 🙂
„Elhagyja a férfi apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez és egy testté lesznek”
„Amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza”
Mondta ezeket 2 ezer éve egy bölcs, akitől nem mellesleg itt mindannyian számítjuk az időt.
A házasság egy rendkívűl erős és sok féle igényt és szükségletet kielégítő intézmény, persze csak akkor, ha szerelemből, kölcsönös vonzalomból köttetett. Így a felbomlása természetellenes és örökre szóló sebeket hagy mindkét fél lelkén, de az érintett gyermekekén is.
javítás:
de, a hirdető lányok vállalnak csókot is!
igaz nem mindenki, többen meg csak ‘szimpátia esetén’
Erkölcs, betartott ígéretek, kötelezettségvállalások és teljesítések nélkül
‘fejlődőképes ösztönkielégítőkkel’ akiket minden esetben kizárólag a következő könnyen és gyorsan elérhető örömforrás érdekel ,nem létezhet élhető társadalom, csak anarchia.
A gyermekek és a család, önző, mert ‘egyszer élünk’ elhagyását, senki sem tartja a fejlődés egy érdemes állomásának.
9. Cartagas
Talán nem vetted észre a gondosan elrejtett iróniát…
Próbáltam sarkítani a „haladás” a „modernitás” és a „maradiság” meg az „erkölcsösség” mai megitélését… de hát nem mindig jön össze.
Amikor a másik élete kell ahhoz hogy bosszut álljak az elhagyásért az bizony akárhol helyezkedik el az agyban a hatalomról szól a másik felett!
Féljen!
Tegye azt amit én mondok mert különben!
Mára elfogyott a szeretet sokszor az anyák és gyermekeik között is nemhogy nem anya és teremtménye…rengeteg gyerek kerül csecsemöként ujszülöttként állami gondozásba.
Ha az anyákból elfogyott a férfiaktól mit is várjunk?
A másik ma mégcsak nemis szerelmi házasságot kötnek sokan hanem kéjházasságot – jó vele a lepedöbajnokság, meg igazán jó muri az a felhajtás az esküvövel. Rongyrázás ni má báááá beee nekünk ez is van.
Szerelem szeretet meg pláne hol???? van?
.
Ezt látom sokfelé igy idösen.
Mi világunkban még meglátni is öröm volt ha meg beszélgethettünk vele az a mennyország – amit a kézfogással való séta emelt a mennyekbe….
És lassan a megismeréssel jött a szelem heve majd a valós szeretet.
Mára eltünt.
Sajnos a gyerekhez nem szükséges eszközök csak ajánlatosak mert egészen más lelkü a szerelem-szeretet gyerek mint a többi.
Jut eszembe de ezt Tibor ‘bá nemigazán dijazza : a két ember mindenfajta testi lelki kapcsolata energetikai rendszerrel van összefüggésben, és a ember fizikai testének aura rendszerével is, valamint a karmájával.
Akit elhagy valami „hibáért” azt a hibát megkapja a következö kapcsolatban általában ugyan ugy vagy másként ugyan azt!
Drága Tibor ‘bá kitörlöd ha gondolod. 🙂
12 – Kékavian:
Miért törölném ki. Érdekes gondolat. Ne higgy egyeseknek. Nem muszáj velem egyet érteni.
Köszönöm a türelmed 🙂 Azt hiszem itt olvastam egyszer régebben miért volt régen fontos a férfiaknak a szüz érintetlen nö…mert az elsö aktus során bekerült DNS hathat a más férfitól származó utódra is. Föleg állattenyésztök vigyáznak igy a vér faj tisztántartására.
Na ezt vették át az emberek maguknak is mivel a vagyont a saját vérvonaluknak akarták biztositani, föleg uralkodóknál.
Persze a belterjességrül nemigazán irtunk itt mert az valahogy kimaradt pedig de sok hülye van a családi utódokból. Ez föleg ahol vallásilag az unokatestvérek testvérek (egyiptom) házassága megengedett.
És ez is a energetikai vonalakra utalhat (gondolom csupán, túl azonos egyoldalú ettöl diló a szülött. Mai hatalmi ágak) 🙂
11. Kékavián
„Szerelem szeretet meg pláne hol???? van?”
Háát…
Sokan pénzt és fáradtságot nem kímélve igyekeznek kilopni belőle a „csodát” és leredukálni hormonokra, aminósavakra, meg enzimekre.
Nem meglepő, hogy a tudomány iránt fogékonyabb rétegek kapnak az alkalmon és előnyükre fordították a haladó gondolatokat.
Marx, Darwin és Freud komoly intellektuális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy tudományosan bebizonyítsa, az ember nem más, mint a pénz, pia és pina körül őgyelgő, őslevesből kikocsonyásodott fehérjehalmaz.
Mennyivel haladóbb már, mint Isten képmásának lenni… Nem igaz?
Meg különben is egy fehérjehalmazt hogy vonhatsz felelősségre, hogy tönrevágja a bioszférát?
Egyébként is… mi az hogy „felelősség” amikor minden vegytanilag determinált?
14 – Kékavian:
Érdekes dolog, hogy a hülyesége emlékszenek az emberek, a valóságot pedig elfelejtik. A náci fajelmélet mondja, hogy a nem árja spermium eltérő fehérje molekulái fajilag „tisztátlanná” teszik a nők. A férfi (gének) önzése irányítja a szüzek becsben tartását.
–
A belterjesség sokkal ártalmatlanabb, mint a közhit tartja. Ha egy apa megtermékenyíti a lányát, az utódnem lesz degenerált, de az apa bizonyos hajlamától csak akkor tud megszabadulni az unokában, ha a lánya az anyja révén elveszítette azt.
–
15 – Attila:
Nem lehet téged nem szeretni! 😀 Ez a helyes mondat: „az ember nem más, mint a pénz, pia és pina körül őgyelgő, őslevesből kikocsonyásodott fehérjehalmaz.”
hatékony propaganda a kellő ismeretekkel nem rendelkező embereknél, pont úgy, mint „az ember nem származhat a majomból”. Finomabban megfogalmazva az ember valóban az ösztöneinek a fogja, és nincs igazán szabad akarat. és bizony a hormonok uralják a testet. A tetejébe, (sajnos) lélek nem létezik, se túlvilág, és igen, ha meghaltál, végérvényesen megszűnsz létezni. Amit, hidd el, sokkal jobban sajnálok, mint te.
16. Tibor bá’
Háát… lehet hogy mégsem vagyunk egyformák?
Ismered a viccet, amikor hittanórán a pap magyarázza, hogy Isten hogyan teremtette az embert…
A kis Gazsi az utolsó sorban majd kiesik a padból úgy jelentkezik.
– Mit akarsz kisfiam? – kérdezi a pap
– Nekem az apukám azt mondta, hogy mi a majomtól származunk !
– Persze Gazsikám, így is van, de most nem rólatok van szó….
—————
„nem létezik, se túlvilág, és igen, ha meghaltál, végérvényesen megszűnsz létezni. Amit, hidd el, sokkal jobban sajnálok, mint te. ”
Azért szivesen megnéznélek, amikor felébredsz az örök vadászmezőkön és így szólsz:
– Basszameg ! Ennek a hülye Attilának mégis igaza volt !
(persze, csak ha eljött az ideje…)
„A belterjesség sokkal ártalmatlanabb, mint a közhit tartja. Ha egy apa megtermékenyíti a lányát, az utódnem lesz degenerált, de az apa bizonyos hajlamától csak akkor tud megszabadulni az unokában, ha a lánya az anyja révén elveszítette azt.”
Sajnos ezt nem sikerült értelmeznem.Pedig eltökélten próbálkoztam vele.Elveszejtette ?
A zsidókról is forgalomba van egy legenda,hogy több közöttük a kiugróan intelligens és hülye, mint más populációkban a rokonházasságaik miatt.
A beltenyésztés általában rontja az életképességeket , betegségekkel szembeni ellenállás ,növekedési erély , termékenység és az egyéb mérhető teljesítményeket.
Az utódok leromlásának mértéke a kiinduló egyedek génanyagának minőségétől is függ. Mennyire terhelt hibákkal.
Esetenként rögtön durva leromlás következik be ,máskor meg nem.
A vérfertőzés tilalma majdnem minden kultúrában igen szigorú.
Volt egy híres magyar versenypostagalamb tenyésztő és állatorvos, aki lótenyésztéssel is foglalkozott Anker Alfonz.
Ő írta le a Repülő Keresztrejtvény című könyvében, hogy többször előfordult nála ,hogy egy beltenyésztés miatt
( merthogy sűríteni akarják a díjnyertes elődök értékes génjeit kutyatenyésztésben is divatos, egy egy díjnyertes hím ,sokszor szerepel egy egyed felmenői között több generációban is. )
leromlott szemmel láthatóan nyavajásnak tűnő madár amely alig él, egy másik értékes vérvonalból származó normális kinézetű párral meglepően sikeres versenyeredményű utódokat nevelt fel.
Na ezt hívják heterózis hatásnak.
Apropos kedves itt egybegyűltek, ti elhiszitek, hogy két felnőtt vizilabdás sportedző ismételten megerőszakolnak egy 11 éves úszó növendék kislányt, akit rájuk bíztak ?
18 – Cartagas:
Egy kicsit ravasz lehet a fogalmazásom. Na lássuk. Az apa (mondjuk) vérzékeny. Ha a lánya ezt örökli tőle, akkor a közös gyerekük (az apa unokája és egyben gyermeke is) egészen biztos vérzékeny lesz. Ha a lánya nem örökli a vérzékenységet (mer az a gén az anyjától van), akkor az unokának 50 % az esélye, hogy vérzékeny lesz. De ennyi az esélye annak a gyereknek is, akinek az anyja egy vadidegen nő, de az apa ugyanaz. OK?
–
Velünk manipulálnak. Újsághírek alapján nem eldönthető, hogy mi a helyzet. De az ismert adatok alapján (11 év, két férfi, éveken át) kizárható, illetve rendkívüli mértékben valószínűtlen.
14. Kékavin
http://soospeter.blogspot.com/2013/08/telegonia-paraznasag-genetikai-hatasa.html
Lehet hogy ez is törlésre kerül?????
A telegonia („tele” – távoli, messzi, „goneia” – születés, keletkezés) azt jelenti, hogy, az utód örökölheti a nőstény előző szexuális partnerei tulajdonságait is. Az utód tulajdonságaira legerősebben hat az anyja első szexuális partnere. Elsősorban ő alapozza meg az utód tulajdonságait és nem az utód fizikai apja. Ha figyelembe veszszük, hogy az első szexuális kapcsolat gyakran a szórakozás utáni alkoholos vagy narkós állapotban történik, akkor sejthetjük, hogy milyen lesz az utód „minősége”. Ha egy józan életű és egészséges fiatal családban beteges gyerek születik, akkor nagy a valószínű- sége annak, hogy ez egy régi vidám buli visszhangja.
Az nem lehetséges semmiképpen sem, hogy a szerelmi élethez kapcsolt birtoklás érzete, szenved csorbát a kapcsolat megszűntekor?
Mikor ellopták az autómat, nagyon lesújtott voltam.
22.
Én személyesen hiszek abban, hogy életünk minőségét az emberi kapcsolataink minősége adja.
Ha valaki szereti a párját, házastársát,barátját él hal érte költői kifejezésmóddal élve „életet adó napja ő ”
akkor annak végleges elveszítése sokáig nagyon fájni fog.
Hogy meddig és mennyire az egyéni.
A birtoklás fogalma nézetem szerint csak összezavarja a dolgokat.
Egy élő autonóm személyt sohasem tudunk úgy birtokolni mint egy tárgyat.
De ettől még a miénk.
Erősen függünk tőle,ő is függ tőlünk és kölcsönösen a legtöbb figyelmünket élvezi ,és viszont , hatalmat gyakorolunk egymáson.
20 – Sz.J.
Hinni bármiben lehet, de ettől ez még nem lesz valóság.
–
Le tudnád vezetni, hogy ennek a marhaságnak, mi a tudományos levezetése? Mert te nem kevesebbet állítasz, mint azt, hogy nem a megtermékenyítő spermium 23 kromoszómája épül be a női petesejtbe, hanem az előző partner spermájának a milye? – Egyáltalán, tudod miről beszélek? Tudod, hogy történik a megtermékenyítés? Tudod mik azok a kromoszómák, hány van belőlük, hogy jön össze a 46, vagy csak nyomod a hülye szövegedet?
Egyebkent az elhagyas, elvalas nagyon jo példa arra, hogy nyilvanvalova valjék mi az érzelmi intelligencia.
Hogy ki hogy kezeli ezeket a komoly érzéseket. Engedjük e ellenörzés nélkül elhatalmasodni magunkon (öngyilkossägig) vagy pedig megtanuljuk kezelni….
Ez az érzelmi intelligencia, aminek sokan nem fogadjäk el a létjogosultsagat pedig sok esetben fontosabb mint az értelmi intelligencia.
24. Curix
Az érzelmi intelligencia az értelmi intelligenciához hasonlóan ADOTT.
Hasonlóképpen a magassághoz és a lábmérethez.
Kicsit lehet fejleszteni, de nagy változásra nincs sok esély.
Nem lehet az embereket hibáztatni azért mert ilyen vagy olyan szinten állnak vele.
Inkább azok feleőssége a kérdéses, akiknek befolyása van a társadalom alakulására, és nem veszik figyelembe az értelmi, érzelmi és a szociális intelligencia szórásait.
A mai társadalom a magas értelmi, közepes érzelmi és alacsony szociális intelligenciájú embereket favorizálja.
20 azért ne hülyüljünk már meg teljesen, az a minimum, hogy utánanézel ennek a – lassan két évszázada – szemétdombra került (ál)tudománynak.
Tibor bá’ blogját rendesen spam-elitek olyan baromságokkal, hogy az ember csak úgy szédeleg.
23. Létezik olyan, hogy epigenetikai öröklődés, meg kimérizmus, az mondjuk vitatható, hogy a korábbi szexuális partnerek lehetnek-e ilyen tényezők.
„Az érzelmi intelligencia az értelmi intelligenciához hasonlóan ADOTT.”
Ez nem igaz Attila. Ez teljesen hamis, amit állítasz. Éppen az ellenkezöje igaz.
Az érzelmi intelligencia tanulhato.
Te azt sem tudod mi van a fogalom mögött azért állitasz ilyet. Te összekevered magával az érzelmekkel.
Az érzelmi intelligencia azt takarja hogy a megjelenö érzelmeket hogyan értelmezed hogyan kezeled hogyan állsz hozzájuk. Az érzelmekre nincs tudatos ráhatásunk. Nem lehet öket racionális elmével irányitani, de a rájuk adott reakciokat már lehet.
Es ezeknek a reakcioknak a minösége adja az értelmi intelligenciát.
Es bizony itt hatalmas különbség van emberek között, ami nem evolucios eredetü, hanem saját igényesség vagy igénytelenség.
27 – fonak:
Aki ilyen faszságokat olvasgat, az ne jöjjön ide. Hülyékkel nem foglalkozom
„Es ezeknek a reakcioknak a minösége adja az értelmi intelligenciát.”
bocsánat a mondat igy helyes:
„Es ezeknek a reakcioknak a minösége adja az érzelmi intelligenciát.”
29. Tibor bá, az epigenetikus öröklődés az nem faszság, az orvostudomány, biológia foglalkozik vele. Az előző szexpartnerek hatása szerintem is elég meredek spekuláció, de „komoly” sajtó is cikkezett róla, pl.:
http://time.com/3461485/how-previous-sexual-partners-affect-offspring/
https://www.sciencedaily.com/releases/2014/10/141001090238.htm
https://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/11133203/Could-previous-lovers-influence-appearance-of-future-children.html
persze lehet azóta megcáfolták már, de nem találtam.
31 – fonak:
Az egyik cikked ezt írja:„offspring can resemble a mother’s previous sexual partner — in flies at least.(Fordítás):az utód hasonlíthat az anya előző szexuális partnerére – legalább is legyeknél. (fordítás vége) Legyekkel nem vagyok tisztába, de az ember szaporodásával és öröklésével kapcsolatban eléggé képében vagyok. Kizártnak tarom, hogy ez lehetséges legyen. Ugyanakkor tyúkoknál nagyon is lehetséges, mert a tyúk a kakas spermáját elraktározza, és ebből vesz a következő tojásához. Ha több kakas van, akkor ebben a sperma raktárban több kakas spermium is lehet.
28. Curix
„Az érzelmekre nincs tudatos ráhatásunk. Nem lehet öket racionális elmével irányitani, de a rájuk adott reakciokat már lehet.”
Látod, ezt mondom én is…
Ami tanulható, az az érzelmek tudatos leplezése.
Az érzelmeidet tudatosan leplezheted, megerőszakolhatod külső elvárások vagy kényszer hatására, de hosszú távon nagyon veszélyes lehet.
Freud óta tudjuk, hogy az elfojtás nem a legjobb módja az érzelmekre adott reakciók kezelésének.
Ez szokott történni, amikor egy jóravaló, rendes mintaférj, családapa egy szép tavaszi délelőtt kiirtja a családját… Lehet, hogy csupán „ésszel” házasodott, és elfojtotta az érzelmeit… És addig bírta racionálsan lereagálni a belső feszültséget.
Persze… ez egy kirívó példa, de szerintem jól mutatja azt, hogy mennyire fontos komolyan venni magukat az érzelmeket, és nem csupán a kikényszerített „civilizált” reakciókat figyelembe venni.
El lehet talán itélni azokat, akik szerényebb értelmi képességeik miatt nem képesek érzelmeik palástolására, de nekik valószínűleg kevesebb problémájuk akad önmagukkal…
Attila ajänlom figyelmedbe az aläbbi cikket mert nagy esellyel te is erintett vagy:
https://www.szatmar.ro/Egyre_tobb_az_erzelmi_analfabeta/hirek/36340
A magyar férfiak egyébként kiemelkedöen rosszul ällnak EQ terén. Mint ahogy te is, mert még a fogalmat sem tudod értelmezni, még idäig sem jutsz.
Mondok én egy egyszerűbb magyarázatot.
Ha valamibe sok energiát, pénzt, érzelmet beleölünk, azt bizony fáj elveszíteni. Ez bármire érvényes, nem csupán a szerelemre. Pl. 5 kg uborka nem nagy érték, ha a piacon veszed, de, ha a kiskertedben termesztetted, te vetetted, kapáltad, öntözted, mindezt a szabadidődben, hát akkor bizony másként tekintesz rá. És, ha jön valaki, és ellopja, akkor nem azt az 1000 Ft-ot bánod, amit a piacon érne, hanem a munkádat, amit beleöltél. És adott esetben valaki akár meg is tudná ölni a tolvajt, pedig amúgy nem ölne 1000 Ft-ért.
34. A férfiak jellemzően az autizmus spektrumon jobban az autizmus felé tendálnak (de ide lehet venni az Asperger-szindrómát is, ami az autizmus egy formája, ők az „autista zsenik”), mint a nők. Ez biológiai, evolúciós okból van így, és rendszerint minél maszkulinabb egy férfi (vagy inkább minél több tesztoszteronnak volt kitéve magzati korban, a későbbi, a pubertás ebben kevésbé számít) annál inkább ilyen. Alacsonyabb empátia, több autisztikus vonás, analitikusabb, „logikusabb” gondolkodásmód (szemben az intuícióval, „női megérzésekkel” stb.) De ez mindig is így volt, csak a modern feminizálódott világ akar nőket csinálni a férfiakból „agyilag”.
A másik, hogy a nők biológiailag, evolúciósan bizony nem az érzelmes, „gazdag lelkivilágú” fickókhoz vonzódnak, akármit is mondanak. Főleg nem ovuláció idején. Az, hogy mihez vonzódnak „zsigerileg” arra példák a sorozatgyilkosok által kapott rengeteg levél nőktől, vagy a „Szürke 50 árnyalata” stb.
Fonak
a nöket a falhoz vägos temperamentum vonzza ebben igazad van, de erre nem lehet pärkapcsolatot epiteni. Ezt a nök is tudjak.
Dugni tesztoszteron bombäval akarnak, együttelni meg erzelmes pasival.
Az erzelmi analfabeta pasi soha nem lesz jo partner, barmennyire is jo az agyban.
Amugy a ferfiak köreben tapasztalt erzelmi analfabetizmus is tanult. _Nem evolucios.
Gyerek korod ota azt hallod hogy a fiuk nem sirnak….
akkor nyilvän nem is fogsz. De ez nem evolucios
36 – fonak:
A nő a férfiben védelmet keres. Az erős, gátlástalan, agresszív férfiben inkább találja meg, mint az érzelgős maflákban.
37. Cruix
https://postimg.cc/dDNgZMDh
Mikor azt mondjatok hogy a ferfi érzelmi éretlenség evolucios azért megkérdezném miért vannak egyaltalan érzelmei egy férfinek? Azért hogy ignorälja öket?
Az a pasi szaporodott jobban, aki elnyomta az érzelmeit? Vagy éppen dürohamos volt? Vagy mi?
Védelmet csak kiegyensulyozott pasi tud adni, kiegyensulyozott pasi meg csak akkor lehetsz ha az érzelmeidet tudod kezelni.
37. Cruix
Ismered azt az angol mondást, hogy „You cannot have your cake and eat it.”?
Azon fáradoztok, hogy minél jobban kiheréljétek a saját férfiaitokat, aztán meg behoznátok a néger vadállatokat, mert a saját férfiaitok nem elég férfiasak.
Női „logika”.
A linkelt cikkedben is, gyakorlatilag azt jelenti az „érzelmi analfabétizmus”, hogy „a férfiak nem úgy gondolkoznak, mint a nők, ezért hibásak”.
Joskapista,
Szerintem meg félreérted. Az érzelmeinkkel történö banasmodnak nincs köze a férfiatlansäghoz.
Pont az a férfiatlan, ha egy pasi ettöl alkoholista lesz, drogos, vagy veri a csalädjät. Huh de mennyi van van ilyen, ennek evoluciosan mi a haszna Joskapista?? Mikor minden héten szalad a csaläd otthonrol mert a férfinak ehhez van kedve.
Ez mind érzelmi anafabéta férfi. Ezek nem védelmezök hanem betegek.
„ennek evoluciosan mi a haszna Joskapista??”
Az, hogy ez kell a nőknek. A nők választanak, és ezt választják.
42 ,43
„A tettlegességre , alkoholizmusra, drogozásra hajlamosabbak az igazi férfiak.
Ezeket választják a nők”
Ez nettó hülyeség !
Talán megegyezhetnénk abban , hogy nagyon sokféle nő és nagyon sokféle férfi van.
A zsák pedig általában meg szokta találni a maga foltját.
A mai modern világ ritkán díjjazza a gátlástalanságot, a durvaságot az erőt és az erőszakosságot.
Talán az alvilágban vagy a rendőrségen fontosak ezek az érvényesüléshez.
Beteges,inkorrekt , emberhez méltatlan kapcsolatok és retardált személyek, akik mégis ezt választják, sőt tartósan ebben is élnek mindig voltak és lesznek.
Lehet művészi szinten és dilettáns módon csinálni, a párkapcsolatot is.
44. Cartagas
„A mai modern világ ritkán díjjazza a gátlástalanságot, a durvaságot az erőt és az erőszakosságot.”
Eddig olvastam. Vagy nagyon buta vagy, vagy másokat nézel annak.
34. Curix
„Mint ahogy te is, mert még a fogalmat sem tudod értelmezni, még idäig sem jutsz.”
Inkább nagy mellényre, mint mély érzelmekre vall az ilyen kijelentés.
Végülis egyetértettél azzal, hogy az érzelmi intelligencián nem sokat tudunk változtatni, csak az arra adott „értelmi” reakciókat.
Eredetileg arra próbáltam rávilágítani, hogy ezek az intelligenciák hosszú időn keresztül úgy alakultak ki, hogy az emberek többségét hatékonyan szolgálják.
A probléma az, hogy a gyorsan változó világban egyre kevesebben tudnak lépést tartani az egyre több értelmi intelligenciát követelő változásokkal, és ezt érzelmileg is egyre szélsőségesebben élik meg.
Közben kialakult egy réteg, amelyik egyrészt értelmileg tudja követni a változásokat, másrészt el tudja fojtani ez ellen berzenkedő érzelmeit.
Ők a mai modernek, felvilágosultak és haladók, akik lenézik a többséget, akik nem tudják vagy nem akarják követni őket.
14 nek.
2 férjemtől született gyerekem egyáltalán nem hozza az 1 férjem tulajdonságait, egyáltalán kicsit se! Más nem volt!
Saját kutatóállomásom értékelése ez! 🙂
A fájdalmas válásban a hatalom is benne van, nincs ki fölött rugózni…Vannak emberek akik mindenki és minden felettinek akarják tudni magukat.
A lelki durvaság is innen indul..nyilván ez se fekete fehér hanem átmenetek vannak az elviselhető és elviselhetetlenség között.
OK fiúk, legyen egy poszt az érzelmi intelligenciáról. És lőn! 😀
„Az, hogy ez kell a nőknek. A nők választanak, és ezt választják.”
Vagyis a nöket evolucios okok miatt verni kell?
Akkor helyben vagyunk.
Darwin meg forog a sirjában.
Attila+ Curix
Teljesen elbeszéltek egymás mellett!
Pedig egyikőtök sem mond rosszat!
49. Cruix
Olyan párt választanak, aki veri őket. Nem tagadhatod le, mert ha nem így lenne, nem létezne asszonyverő, mert nem lenne asszonya, akit verjen.
49 & 51:
Valóban van olyan nő, aki elviseli a verést, nem tesz ellene semmit, de ez nem általános. Hogy miért vannak ilyen nők, az egy másik kérdés. Sok esetben a verekedő férfi jobb, mint semmilyen férfi. A nő tehát tűr.
„Attila+ Curix
Teljesen elbeszéltek egymás mellett!”
Én tudom Balázs, de Attilának teljesen mindegy hogy mit irsz, ö nem reagál, hanem monologot ir. Igy nagyon nehéz.
53 – Curix:
Attila megingathatatlan. Ennek egy régik trauma lehet az oka. Valamikor eldöntötte, hogy senkire se hallgat, mert egyszer jól megégette a kezét.
Fiuk Darvin nöfóbiás volt..ha ez igaz…http://www.she.hu/nofilter/20180927-darwin-szerint-a-nok-masodranguak-a-ferfiakhoz-kepest-nagy-x-viktoria.html
Igy a fajok eredete egy himsoviniszta irása csupán aki a majomtól származhatott. Mi nem 🙂
Aki elviseli a verést az vagy még mindig szereti azt a faxt, vagy fél tőle más nincs. És a félelem erös érzelem.
55 – Kékavian:
Most végre kiderült, hogy az a sok hülyeség, amit beírsz ide, honnan származik: SHE!
Ez a mondat: „Saini szerint rejtély, hogy miért élnek a nők ilyen sokáig a termékeny korszakuk lezárultával. ” azt jelenti, hogy írója még az evolúcióval sincs tisztában, ami a XXI. században már szégyen. Ez rád is vonatkozik. Ez a hitbuzgó védekezés, hogy te nem a majomtól származol több mint 100 éves, és már akkor is gyermekded volt. Ja, hogy miért tükröz tudatlanságot az a mondat. Hát azért mert bármi történik a terméketlenség beállta után az értelemszerűen nem örökölhető. Persze ezt nem érted, akkor szájba rágom. Ha a mutáció (élettartam növekedés) a termékenység leállása után történik azért nem örökölhető, mert már nem lesz utód, aki ezt örökölhetné. Hogy még világosabbá tegyem a helyzeted, az emberek általában tagadják azt, amit nem értenek meg. A cikked írója, például semmit se ért.
–
Aki szereti azt, aki rendszeresen veri, az meglehetősen aberrált. És a nők elég nagy százaléka tartozik ide.
26 éves házasságunk titka,a külön hálószoba.Az enyém Sárospatakon,a férjemé Bresciába 😀
De a hülyeséget félretéve, Mi vagy Én soha nem szoktunk ilyeneken gondolkozni vagy foglalkozni amiket itt Tibor bá leír.Ez attól még él .De ilyen érzelmi intelligencia meg dopamin meg mittudom én nem foglalkozunk..Csak élünk aztán kész.Épitkezünk kirándulunk,játszunk,tanulok a gyerekemmel meg tanítom.Meg nekem még itt van anyós is hozzá..Felelőséggel is tartozunk feléjük..Együtt csinálunk mindent abba a kis időbe még együtt vagyunk.Ilyen hogy válás meg se fordul a fejünkben.Az ember mindent megtehet csak egyet nem.Hogy feladja.. 🙂