(2628) Geoengineering

Tibor bá’ online

 

Geoengineeringnek nevezzük a Föld klímarendszerébe olyan nagyméretű szándékos beavatkozást, aminek célja a globális melegedés hátrányos hatásának a csökkentése vagy megszüntetése. A geoengineering alá főleg három kategória tartozik 1) Az üvegházhatású gázok eltávolítása. 2) A Napsugárzás megfelelő kezelése.

Az üvegházhatású gázok közül a főhangsúly a széndioxid eltávolításon van. A Napsugárzás kezelésének célja az üvegházhatású gázok hatásának az ellensúlyozására épül úgy, hogy a Föld kevesebb szoláris sugárzást kapjon.

3) Kategória lenne a Föld hűtésének egyéb módon való elérése. Ide tartoznak a nukleáris robbantások, vulkántevékenység fokozása, és egyéb „nem konvencionális” elképzelés.

A klímakutatók között alapvető egyetértés van abban, hogy bizonyítottan hatásos a geoengineering nem helyettesítheti az Ember által okozott hatásokat, legfeljebb enyhítheti azt. Ez mellet minden geoengineering elképzelésnek van gazdasági, politikai, és fizikai lehatároltsága.

Eddig még minden ötletet mindössze számítógépes modelleken vagy laboratóriumi tesztekben vizsgáltak. A természetes kivizsgálás minden esetben ellentmondásos eredményt adott (Wikipédia, nem az én kútfőm).

A széndioxid eltávolításának módjai, mint például erdősítés, ökoszisztéma restauráció, szénelfogás és tárolás, stb. a kis mértékű kísérletek már folyamatban vannak komolyan nem értékelhető eredménnyel. Globális használhatóságuk komoly vita tárgyát képezi.

Az egyéb kategóriába tartozó óceánok vas-trágyázása kisméretű próbáknak van kitéve, de az eredmény messze nem egyértelmű, és környezetvédők erősen kritizálják.

Viszont komoly hangok hallatszanak a kritikai oldalról: Hatalmas bizonytalansággal kell szembenézni, és a mellékhatások soha nem lesznek kizárhatók. Mások azt állítják (amivel személy szerint én egyetértek), hogy széles skálás beavatkozás a természetes rendszereket megzavarhatják, beláthatatlan következményekkel. Erre válasz az, hogy a globális melegedésnél nagyobb veszély nem létezik. A viszontválasz az, hogy mellékhatás esetében nem kizárt a melegedés gyorsítása, amire aztán végképp nincs szükség.

Teljesen személyes véleményem, hogy a hidrogénbombás beavatkozás legnagyobb hibája, hogy visszafordíthatatlan, menet közben leállíthatatlan, ha a hatás nem pontosan az, amire számítanak. Ezen állítások védelmére fel szeretném hívni a figyelmet az 1954-es Castle Bravo hidrogénbomba tesztre. Az amerikaiak kijelöltek egy elkerülendő veszélyes zónát 146.000 km2 nagyságban (másfélszer Magyarország) ennek határától 20 km-re egy japán halászhajó tartózkodott. A robbantást követő harmadik órától kezdve fehér hamu hullott rájuk, ami többükre végzetes volt. Az ok, a robbanás a számítottnál több mint kétszer volt erősebb.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2628) Geoengineering” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Tibor bá’ rövid, tömör és tökéletes összefoglalás, amelynek minden szavával egyetértek, kivéve az utolsó bekezdéssel, nem annak tényszerűségével, mert az helyes, hanem a mára való adaptálásával. Lásd alább.

    A korai “hiroshima” bomba, a hidegháborús hidrogénbomba, a későbbi termonukleáris töltetek, és a mai új töltetek, valamint a “három fázisú” tisztító palástú tiszta töltetek között iszonyatosan nagy különbségek vannak sugárszennyezés terén. A Castle Bravo régen volt, és elszámolták – pontosabban semmlegesnek hitték – a Li-7 izotópot, és így annak fokozó hatását, így 6 helyett 15Mt lett. Ezért a légirobbantás magassága nem volt megfelelő és felszíninek minősült, vagyis touchdown-olt, s felszívta a port, ezért volt a fehér hamu.

    Az eddigi legtisztább nukleáris töltetet az oroszok robbantották fel (konkrétan) hármat 1971-ben. Egy töltet hatóereje 15kt volt, de 98%-os, azaz a fissziós hányad csak 2%-ot tett ki, azaz 0,3kt volt, így a sugárszennyezést elsődlegesen ez okozta. Hivatalosan szeretik mantrázni, hogy a terület sugárszennyezett – föld alatti robbantás volt, ami valóban a legrosszabb -, de a konkrét mérési eredménnyel egy laikus nem sokat tud kezdeni.

    Az érték: 0,053-0,42 mikro Sievert per óra.
    A természetes háttérsugárzás: 0,34 mikro Sievert per óra (ez globális átlag, nálunk 0,1-0,3 mikro Sievert között váltakozik.

    Vagyis… a felső érték (háttér+robbantás) 0,76 mikro Sievert per óra… ami nudli, semmi. (Megjegyezendő, hogy a háttérsugárzás 40% radon. Egy szellőzetlen lakásban a radon 10szeres is lehet, boros pincében 100szoros, szellőzetlen, mély és hosszú boros pincében elérheti az 1000szerest; nem árt tudni!)

    Ha ezt a töltetet légi robbantással robbantották volna, akkor a sugárszennyezés mentes magasság 162 méter (125-211 méter között a meteorológiai 30%-os hibahatár miatt), az optimális rombolási (20psi túlnyomás, avagy statikus lökéshullám) magasság 450 méter. Sugárszennyezés nagyjából nulla, mert nem ér talajt, nem szívja fel a port, a levegőben pedig a 0,3kt-ból számolandó fissziós maradék izotópok lényegében teljesen elhanyagolhatóak.
    A rombolás: 690 méteres sugárban (felszínen mérve) minden épület miszlikre, halálos kezdeti ionizáló sugárzás (neutron sugárzás) ~1.200 méteres sugárban, harmadfokú égési sérülés ~2.000 méteres sugárban, illetve 2.000 méteren még 3. fokú, utána jönne a másodfokú égési zóna emberre vetítve, ~2.100-2.600 méteres sugárban másodfokú. Ha ez pl. Pápa városa, akkor annak annyi. Következmény: lényegében semmi.

    De visszakanyarodva a fenti orosz értékre. Az elsősorban gamma sugárzás, amit a Co-60 izotóp okozott (acélból, talajjal stb.). És ismétlem, lófitty.
    A kobalt-60 (Co-60) van konkrét élettani példa. Tajvan. Kb. 10.000 embert érintett 20 éven keresztül. Összdózis 0,4 Sivert 20 év alatt, ami 2,283 mikro Sievert per óra. A GammaScout készülékem 5 mikro per óránál riaszt. Vagyis az orosz értékhez képest háromszoros, de a riasztási érték fele.

    Nos, a 10.000 tajvani lakos között az országos rákarány csak 3% volt, míg a torzszülés 7%. Vagyis egészségesebbek voltak, mint a lakosság (referencia csoport), ami igencsak meglepett minden orvost és szakértőt.

    Fenti példát azért írtam, mert nagyon bonyolult kérdés kör ez. Mellesleg a hírhedt Cár-bomba volt a második legtisztább töltet 3%-os fissziós hányaddal, ami annyit jelent, hogy a sugárszennyezés 1,5 megatonnából számolandó, nem az 50Mt hatóerőből. Ráadásul légi volt, igaz az első lökéshullám olyan erővel pattant vissza, hogy gyakorlatilag megszívta a talajról a port, így “jobban” szennyezett, mint várták.

  2. Jovnk nagyon érdekes ez a rögtönzött atombomba elöadäs, de mi köze Tibor bä posztjähoz?

  3. 1 – Jövőnk:
    Félreértettél. Amit írsz avval egyetértek. A példát azért hoztam fel,hogy illusztráljam, hatalmasat lehet tévedni a kiszámításokban, főleg viszonylag ismeretlen területen. A geoengineering ismeretlen terület.

  4. 2.
    A poszt közepén pontokba van szedve a művi időjárásmódosítás lehetősége.
    Bizonytalanság, veszélyek vannak, mert minden ilyen tevékenység teóriákon alapul.
    A Föld felszíni hőjét egy bizonyos időre érdemben, csak nagy méretű meteor által keltett por, vagy kiterjedt vulkáni tevékenység tudta visszahűteni.
    Az emberi nukleáris tevékenység mint a geoengineering egyik eszköze fatális következményeket hozhat.
    Jövőnk ezt egészítette ki, a tárgyszerű tudással, amit másutt nem olvashatsz.
    Az ember a helyes megoldásról nem rendelkezik cáfolhatatlan bizonyítékkal.
    Ugyanoda jutunk mi volt előbb az anyagi világ vagy a fizika törvényei.
    Egyesek természettudományos értelemben bizonyítottnak tekintik az elméletüket,
    és isten kinyújtott kezének képzelik magukat.
    Ez nagy hiba.
    A fizika törvényei mindenhol hatnak, a világ komplex
    a megismerhetetlen paraméterek miatt egy véletlen okból is elromolhat az egész rendszer.

  5. A geo-engineering a felmelegedés ellenébe nem tud hatni.
    Helyi szintekre az időjárás szándékos befolyásolásával,
    mint víz alatti robbantással anomáliákat
    tájfunokat, szökőárat, vagy sivatagi szárazság miatt
    élelemhiányt, éhezést lehetséges előidézni.

  6. Tibor bá’ akkor ezek szerint megegyezik a véleményünk a témáról. 🙂
    Nem értettelek félre, inkább a hozzászólásom volt félreérthető. Ahogy írtam, egyetértek a poszt minden részével, ezek szerint az utolsó bekezdéssel is.

  7. Lényeg, a lényeg, amire Jövőnk is utalt-
    akár így, akár úgy de lesz nukleáris háború.

    1) Egyrészt, ha nem is geo- engineering szándékkal, de radírozás miatt, ahogy egyre kevesebb kaja lesz, egyre több ember mellet
    2) Másrész meg, a bizonytalan geo- engineering hatás miatt IS
    3) Harmadrészt: egy idő után így is- úgy is tuti lesz- mondjuk elég csak az India- Pakisztán- Kína háromszögre gondolni (3 milliárd ember, növekvő népesség és a Himalája véges ivóvíz- készlete)
    4) És negyedrészt: mindig vannak, lesznek, akik elébe menekülnének a dolgoknak

  8. 7.nem lesz
    Nuket használó háborút nem lehet megnyerni.
    A radírozást a kitaláló kezdje saját magán és a rokonságán.
    Vizet a tengerből van ott elég.
    Fejlesszenek olcsó sótlanításra, és energia tárolására
    ne harcias játékokra.

  9. Előrebocsátva: nem állítom, hogy a nukleáris háború geo-engineering célból lesz, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy annak lenne geo-engineering hatása és azzal kalkulálhat az elit; kvázi kiprovokálva egy atomháborút, amelynek nem a klíma az oka, hanem valami más, a hatása azonban kapóra jön az elitnek. FELTÉTELEZVE, hogy a klímának már annyi bármit tesz az emberiség, de egy atomháború talán még megfékezheti. Ha az első feltétel nem áll fenn, az én konklúzióm is semmis, amennyiben a második feltétel nem állja meg a helyét, akkor fatális következménye lesz; amúgy is, csak akkor nem az elitre.

    Természeti katasztrófák (vulkánok) hatása a globális hőmérséklet csökkenésére

    Toba (i.e. ~75.000 évvel, VEI-8)
    Sztratoszférába került füst (és pernye): 1000Tg
    Globális hőmérséklet csökkenés: 15C fok (három évig), majd 3-5C fok
    Időtartam (vulkáni tél, kihullás és regeneráció): 800-1000 év

    Tambora (1815, VEI-7)
    Sztratoszférába került füst (és pernye): 60Tg
    Globális hőmérséklet csökkenés: 0,53C fok (déli féltekén 1,56C fok)
    Időtartam (vulkáni tél, illetve a kihullás): 6 év

    Pinatubo (1991, VEI-6)
    Sztratoszférába került füst (és pernye): 30Tg (magassági maximum 24km)
    Globális hőmérséklet csökkenés: 0,6C fok, 1991-1993 között 0,5C (északi féltekén 1,11C fok)
    Időtartam (vulkáni tél, illetve a kihullás): 8 év

    FONTOS: a vulkáni télnél (füst színe szürke-sötétszürke) a nukleáris tél (füst színe sötétszürke, inkább fekete) esetében a napfénycsökkenés kb. 4,6-szoros. A vulkáni tél esetében a füstréteg a sztratoszférában nem látható, csak alacsony Nap-állás esetén érzékelhető (sötétvöröses égbolt). A vulkáni füst nehezebb, ezért hamarabb hullik ki és szűnik meg a hatása (napfény visszaverés és hőmérséklet csökkenés).

    Tűzviharok – erdőtűz

    Nagy erdőtüzeknél alakulhatnak ki. 1998 óta ismerik az erdőtüzek miatti tűzviharokat. Füstviharfelhő (pirocumulonimbus). A sztratoszféra alsó részébe emelkedik fel, ott szétterül akár nagy távolságokra is. Hetekig, hónapokig nem hullik ki. A füstgomolyfelhő (pirocumulus) “normál” erdőtüzeknél jön létre, csak a troposzférába hatol fel. Erdőtüzek komoly hűléseket okozhatnak, így például egy 1982-es kanadai erdőtűz, az USA északi részein 1,5-4C fokkal csökkentette a hőmérsékletet, vagy egy 1987-es kínai erdőtűz 2-6C fokkal az alaszkai hőmérsékleteket. Egy 1987-es amerikai erdőtűz füstje három hétre beszorult egy völgybe, aminek következtében 20C fokkal hűlt a levegő a felszínen.

    Tűzviharok – városok esetében

    A második világháborúban Hamburg (12km2), Drezda (21km2), Tokió (41km2) és a nukleáris csapást kapott Hiroshima (11km2) városokban alakult ki (pirocumulonimbus). Ellenben sok más város, így például Nagaszaki esetében nem jött létre tűzvihar, ahogy a San Francisco tűz is csupán tűzvész volt (pirocumulus). A tűzvihar egy körön belül égő tűz, amely a hő miatt intenzív feláramlással jár. A tűzvész lineáris tűzfronttal halad.

    A tűzvihar kialakulása számos tényezőtől függ, de van egy fontos feltétele, nevezetesen, hogy az éghető anyagok sűrűsége elérje a 0,337 kg/m2 értéket. (Hamburg esetében ez 1,348 volt.)

    Atomháború okozta tűzviharok

    A mai 100-800kt nukleáris töltetek több száz négyzetkilométeres tüzeket képesek okozni, egy 300kt töltet például 200-400km2. (Természetesen a tüzek mérete, kiterjedése, vagy akár tűzviharrá alakulása rengeteg tényezőtől függ, azt se globálisan, se egy adott város esetén egzakt módon nem lehet kalkulálni, kiszámolni.)

    Éghető anyagok: becslések szerint 9-10 milliárd tonna feldolgozott fa anyag van világszerte épületekben, bútorzatban stb., míg a nyers fa anyag 6,3-12,3 milliárd tonna világszerte. Ebből az USA, Európa és Oroszország részesedése 5,5 milliárd tonna, illetve 7,8-11 milliárd tonna. Nem felsorolva az egyéb éghető anyagokat (olaj, műanyag, aszfalt, erdők stb.), az összesített éghető anyagok mennyisége világszerte kb. 8-18 milliárd tonna, míg az USA, Európa és Oroszország esetében 6,7-13,4 milliárd tonna, átlagnak ~10 milliárd tonna.

    A szimulációkba nem mennék bele, hosszú lenne és ahogy Tibor bá’ és mások is mondják: ezt nem lehet rendesen szimulálni, kalkulálni. Szerintem se.

    Csak néhány adat…

    50Tg, 150Tg (4.400 megatonnával) és 290Tg értékekre végeztek számításokat. A globális hőmérséklet csökkenésre 2-8C fokot kaptak.

    Ma rendelkezésre áll kb. 3.000 megatonna, az azonnal bevethető kicsit kevesebb, a maximum bevethető kb. 5.000 megatonna.

    8. Meg lehet nyerni, csak súlyos ára és következménye van. Az USA ellen össze lehet hozni egy sikeres támadást, akár válaszcsapás nélkül is; igaz utóbbinak az esélye nagyon kicsi. Egy Progresz teherűrhajó dokkolhat úgy az ISS állomásra ~420km magasan és kb. a montanai Helena városa felett, hogy a fedélzeten lévő 50 megatonnás töltet EMP hatása azonnal kisüti az amerikai rendszert, különösen a Minuteman-III ICBM-ek irányító központjait (MAF). Percekkel később egy SLBM sortűz és vége a Minuteman-III silóknak. Utána jöhetnek a C4I (vezetés-irányítás) célpontok, városok stb. légi robbantással. Valamint az éppen kolbászoló amerikai SSBN tengeralattjárók levadászása; mivel manapság egyre ritkábban, egyre kevesebb és egyre rövidebb bevetésekre mennek, nem lenne extrém nehéz feladat.
    Tibor bá’ NEM AZT ÁLLÍTOM, hogy ez a megoldás, se nem azt, hogy ezért lenne atomháború! A silók mindenféleképpen felszíni robbantást kapnának, mert a légi robbantás nem képes 2000psi túlnyomásra (siló sérülés), vagyis az USA igencsak sugárszennyezetté válna, de mivel a 800kt nem hatol a sztratoszférába, így az a sugárszennyezés Észak-Amerikában maradna (lásd silók elhelyezkedése).

  10. 9:
    “de mivel a 800kt nem hatol a sztratoszférába, így az a sugárszennyezés Észak-Amerikában maradna”
    Fukushima-ban tortent katasztrofa (ami gondolom szinten nem jutott a sztatoszferaba) utan siman kaptak belole az amerikai kontinens nyugati partjan ellok akkor ez europa-azsia fele miert nem mukodne?

  11. 10: Egy reaktor leolvadás nem olyan folyamat, mint egy termonukleáris láncreakció. Lásd Nagaszaki, és Hirosima napjainkban vs. Csernobil, vagy épp Fukusima Daiicsi.

  12. 12 +1

    10 Amire Phyton utalt, azt úgy hívják, hogy radiation signature, vagyis más egy nukleáris töltet – lásd fentebb: nagyon sokféle van eleve – és más a fűtőrudak izotóp összetétele, utóbbiak esetében attól is függ, milyen idősek, mennyi “üzemóra” telt el. A mennyiségről már nem is beszélve… egy töltet pár száz kiló, míg egy atomerőmű fűtőelemei… nagyságrendekkel több.

    A plutónium kritikus tömege 11kg, ami egy 10 centis “labda”. Igaz erősen sugárzik tőle, aki focizni akarna vele.

  13. Szervusz Jövőnk!

    Erdélyben van egy olyan hely, hogy gyergyói medence, mely a székelyföld része és ott élnek a székelyek közt is az elsők:-).
    De nem ez a lényeg, hanem, hogy a terület egy uránlelőhely felett fekszik, ahol a háttérsugárzás nagyon-nagyon sokszorosa a megengedettnek (mennyi nem tudom). A kutak, amik ásványvíz (szénsavas) jellegűek. az biztos, hogy nagyon terheltek. A kérdéssel, nevezetesen, hogy hogyan lehet ilyen környezetben élni, még a bukaresti akadémia sugártani intézete is foglalkozott. Persze eredményt nem közölt (gondolom megijedtek az eredménytől, hogy egy atomháborúban csak a székelyek maradnának meg:-)).
    Édesanyám odavalósi, és ha anno nyaranta lementem (vagy két hónapra vakációra), egy-két hétig ki voltam készülve (szédülés, általános gyengeség, rossz közérzet, hében-hóban hasmenés), aztán minden ok. A betelepített románok (de nem csak ők, hanem a régión kívüli magyarok is) pedig pár éven belül vagy elmentek, vagy kampeca volt nekik. Nem mellékesen Cseauseszku 1985.-ben eldöntötte, hogy kitelepíti a falvakat és Gyergyószentmiklós városát és elkezdi kitermelni az uránt.
    A lényeg a lényegben, hogy a helyiek bírják, ugyanis nem ritka köreikben a 80-90 év közötti életkor (nagyszüleim, dédszüleim mind ekkor távoztak). Szóval van aki bírja azt az irdatlan háttérsugárzást és van aki nem. Persze aki ott 60-70 között hal meg az szinte biztos, hogy daganatban megy el.
    Ha esetlegesen arra járnál. jó lenne ha erre is figyelnél és egyet mérnél. Addig pedig, esetleg a dolog mögé nézve adhatnál valami ésszerű magyarázatot erre a sugárrezisztenciára.

  14. 14 India, Kerala (thorium lelőhely), a háttérsugárzás 8 mikro Sievert per óra (normál érték nálunk 0,1-0,3), rák alig, emberek vígan elvannak. A jelenség neve radiation hormesis. Igazán még nem értik. Mindenesetre azok a tünetek, amiket Te írtál, enyhe sugárbetegség tünetek, ami önmagában nem jelent semmit.

  15. 15. Jövőnk.
    Köszönöm a választ.
    Akkor hála Istennek egy atomháborút követően megmaradnak a mi jó székelyeink is, az oláhok legnagyobb “örömére”:-).
    Egyébként van esélyük a székelyeknek a túlélésre, mert ha Ro. kap egy jó pár töltetet (már pedig fog kapni vagy az oroszoktól, mert bosszantja őket, vagy az USA-tól mert megpróbál átállni) a környékről az elsősorban Brassót, Szebent, Kolozsvárt esetleg Marosvásárhelyt fogja érinteni, és ezek közül a legközelebbi, Brassó 40 km-re van a Székelyföld határától. A többi 200 km légvonalon túl. Brassót kivéve (ahol a szél vinné a szennyet a kárpátokon túlra) a többi várost ért csapás kihullása sajnos érné a keletebre lévő székelyeket is. Talán erre lenne jó az általad említett sugárrezisztencia.

  16. 16 Azért az egy kicsit más tészta… ahogy írtam városok ellen, elsősorban a rombolás területi maximalizálása céljából légi robbantással támadnának, ami minimális sugárszennyezéssel jár. Ha felszíni, akkor viszont jelentős sugárszennyezés lépne fel. Viszont a sugárszennyezés értékét nem lehet így egyszerűen vázolni, nagyon sok tényezőtől függ, alapvetően egyenletlen elosztású, állandó szél esetén modellezhető, változó szélirány esetén szóródik rendesen. Alapvetően arra kell figyelni, hogy ne lélegezzen be az ember port, füstöt, ha jelez egy készülék, máskép nem lehet tudni. A sugárzás esetében elsősorban a béta veszélyes – a gamma ellen egyéni védelem nincs, az áthatol -, belélegezve, lenyelve. Bőrrel érintkezve (vagy szem) nem mindegy, hogy milyen erejű béta bomlásról van szó (MeV), van amelyik csak pár század millimétert hatol a bőrbe, van amelyik 0,2-0,5 centit; az már sok (vastag ruházat viszont véd).
    Ahogy Tibor bá’ sokszor mondta: a sugárzás ellen nagyon nehéz védekezni és annak mértéke és megléte is teljesen bizonytalan. De ha légi robbantás volt, akkor nincs, de egy kondenzációs eső már lehet sugárszennyezett. Ezért mondom mindig, egy mérő műszer javallott.

    Nem akarok a részletekbe veszni, mert oldalakat lehetne írni, viszont előre megmondani lehetetlen.

    Viszont a jód-131, stroncium-90 és cézium-137 ellen lehet védekezni (kálium-jodid, kálcium-citrát, hexa-ciano-ferrát /berlinkék festék v. Radiogardase tabletta/; bár a cézium elég gyorsan átmegy a szervezeten). De még az előbbi három izotóp esetében is hatalmas különbségek vannak, erről hosszas és szerintem off-topicos lenne írni.

  17. OFF Nem akarok részletesen belemenni a nukleáris töltetek fejlődésébe, csupán egy érdekes és akár veszedelmes fejlesztési irányra felhívni a figyelmet, amiről gyakorlatilag nincs megbízható információ. Ami van, az elég ijesztő. Röviden előzményként: a hidegháborúban a termonukleáris (fisszió-fúzió) töltetek hatóereje 1-25 megatonna volt (1.000-25.000kt – Hiroshima “Little Boy” uránium “gun type” gyújtású egyszerű fissziós 15kt, Nagaszaki “Fat Man” plutónium “implosion type” gyújtású egyszerű fissziós 21kt). Ma 0,1-0,8 megatonna (100-800kt).

    1957-ben az LANL “TAV” típusú projektje 1Gt-ás volt (1.000 megatonna, 1.000.000kt), míg az LLNL “GNOMON” terve szintén 1Gt, de a “SUNDIAL” 10Gt (10.000 megatonna, 10.000.000kt). Aztán feledésbe merült… (Egyébként voltak konkrét tervek az Antarktisz felolvasztására nukleáris robbantásokkal, konkrétan a Marie-Byrd-Land kapcsán.)

    Az “információ szabadsága” beadványra (FOIA 13-00049-K) 2014-ig semmilyen választ nem adott az amerikai adminisztráció.

    Viszont 1995-ben – ez a Jelcin-i Oroszország korszaka – az LLNL és Edward Teller az oroszokkal közös megbeszélést tartott, egy közösen kifejlesztendő 1Gt nukleáris töltetre, amellyel a 10km-nél nagyobb aszteroidák ellen lehetne védekezni. Aztán ez is eltűnt…

    De ennek értelmében az amerikaiaknál továbbra is “élhet” ez az elmebeteg terv. 1Gt vagy 10Gt borzalmas doomsday eszköz.
    S mint tudjuk, az oroszok “Poszeidon” (korábbi nevén Sztátusz-6, NATO nevén Kanyon) szupertorpedója 100Mt töltetet is hordozhat, és nem kacsa. Legfeljebb a cunami keltési képessége és a kobalt (szennyező palást). ON

    Talán érdekel valakit, ha nem, elnézést az offolásért.

  18. Tudom a linkek nem szivesen látott vendégek itt, de :

    https://vilagfigyelo.com/5g-mobiltelefon-a-fold-globalis-mikrohullamu-sutoje-a-menekules-legkisebb-lehetosege-nelkul/

    Mivel távközlésben dolgoztam nyugdijba menetelemig söt pár évet utána is még az antenna szerelökkel mint biztonságtechnikus, mivel 2000 táján még nem volt nyilvánvaló az üzemorvos elött milyen hatása lehet a mikróhullámu távközlésnek igy nem tudta az üzem orvos megfejteni az antennaszerelök panaszait.
    Pedig ezek csak 20-30-70-cellaméretü antennák voltak 1G Antenna hungária , és pár kiemelt 2Gs…
    A 3G 2015 táján jelent meg, ez a wifit is tartalmazó. Férfiaknak kimondottan káros a zsebükbe hordani meg a testhez közel vagy ölben tartani laptoppként.

    Bizonyitás: 1 tojást be a mikróba és a testünk pont ua anyag mint a tojás. Föleg a fejünk.

    Ez is OK-a lehet a globális felmelegedésnek hiszen régóta kisérleteznek vele a haarppal is ezt teszik.

    Légy szíves, ne okoskodj, inkább járj utána. A hülyeségeket ki nem állhatom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..