(2590) Alomszék

Tibor bá’ online

 

Az elektromos áramnál is kritikusabb a víz. Könnyen előfordulhat, hogy csak annyi vízzel gazdálkodhatunk, amennyi ivásra, főzésre kell. Tisztálkodásra már nehezebb lesz a kellő mennyiségű víz biztosítása. A vécé öblítésre már végképp nem marad. Ráadásul volumenét tekintve a vízzel öblített vécé egyenesen zabálja a vizet. És, ha ez nem elég, akkor ott van még a ürülék elhelyezési gondja, ami bizony számottevő. Megoldás az alomszék.

Mi az alomszék? Higiénikus vécé, vízöblítés nélkül. Az alomszék felmérhetetlen előnye, hogy vízöblítés nélkül, tökéletesen szagmentesen tudja kezelni és tárolni az emberi ürüléket. A folyamat lényege, hogy egy könnyen üríthető tartályba került emberi székletre cellulóz anyagot kell helyezni, tömegét tekintve kábé a széklet fele értékben. Mi lehet ez a cellulóz anyag? Legideálisabb fűrészpor, gyaluforgács, szalma vagy fű, lehullott lomb, de lehet papundekli, nem fényezett papír is. A cellulóz kevés hozzáadott víz mellet reakcióba lép az ürülékkel és szagtalan komposztanyag keletkezik. Az alábbi három képen egy alomszék elrendezést lehet látni. [Dr. Országh József munkája nyomán]

A megtelt tartályt ki lehet üríteni közvetlenül a kertbe, vagy tárolni lehet a kompasztolóban kerti hulladékkal összekeverve, amit később a növények trágyázására lehet felhasználni.

A mai napon (aug. 10.) kaptam egy E-malit, telis-teli információval. A teljes levelet közlöm, hogy senki ne maradjon ki a tudnivalókból. Tehát:

Tisztelettel kérem, hogy a lapon jelölje meg a valódi forrást, EAUTARCIE.org
ahonnan a képek származnak, (lehet hogy a youtube-on találta, de ott is innen származnak)
valamint kérem, tüntesse fel a szerzőt. Prof. Dr Ország József nevét. (ez megtörtént, látom, bár csak részleteiben)

Valamint legyen oly kedves a pontatlanságokat korrigálni.
Értem hogy ez jó szófordulat egy ilyen cikkben, nyilván.
“Mi az alomszék? Higiénikus vécé, ” De az így nem igaz- WC – water closet
Ha már ezzel a névvel szeretné meghatározni hogy wc, akkor anwater closet – víznélküli illemhely
Rettentő fontos a helyes fogalmazás, mert az alomszék esetében a commentjeit is látva
amit a látogatói írnak rettentő sok tárgyi tévedés van az emberek fejében.

“A cellulóz kevés hozzáadott víz mellet reakcióba lép az ürülékkel és szagtalan komposztanyag keletkezik. ”
A víz nem szükséges mindig, csak akkor kell pótolni, ha nem elegendő a vizelet a nedvesen tartáshoz.
A cellulóz alapvetően a vizelettel lép reakcióba, nem a vízzel. (az ureáz a dolog kulcsa)

“növények trágyázására ”
a növények alá a keletkező  humuszt juttatjuk ki, nem a trágyát. Nagyon nagy különbség.

“A megtelt tartályt ki lehet üríteni közvetlenül a kertbe,”
Valóban, de csak cellulóz ágyra, és takarni kell cellulózzal a szagterhelés miatt – ami a kiöntéskor azért keletkezik, valamint
el kell egyengetni – felszíni komposztálás

Ezektől függetlenül örömmel látom, hogy használják mások is. Sőt írnak is róla.
A kommentek jó része elkeserítő, sok munkám lesz még mire a helyes tudás bekerül a fejekbe.
ezért nagyon fontos a pontos információ.

Bármikor kereshet ezen az elérhetőségen, ha a rendszer elemivel, vagy egészével kapcsolatban kérdése van.
tanítsuk együtt helyesen az embereket.
eautarcie.org
Igyekszem válaszolni mindenkinek ahogy időm/energiám engedi.

Remélem levelemmel nem bántottam meg, nem ez volt a szándékom.

Üdvözlettel, és tisztelettel:
Szijártó Csilla
Az ürülék és a – JO-Vízönellátó nagykövete.
Az Ország féle Vízönellátó hivatalos tanácsadója és oktatója.

És akkor néhány keresetlen szó Szijártó Csilla nagykövet úrhölgynek.  Elsőnek azt kellene tisztázni, hogy országféle vagy országhféle? Hogy nem külön kell írni, az rendben van, magamtól is tudom, de kell-e a név végére a “h” betű vagy sem. Mindenki kényes arra, hogyan írják a nevét, ezért kellene tisztázni.

A következő témán a vécé, és nem a wc. A vécé egy magyar szó, annak a helyiségnek a neve, ahol vécézni szoktunk. Akár a szó, akár a helyiség használata közben senkinek nem jut eszébe a VÍZ. Az eredeti WC valóban az angol “water closet” rövidítése és valóban azt jelenti, hogy “vizes szobácska” (szabad fordításban), de az “anwater” csinált szó egy kicsit szerencsétlen.  A szó eleji “an” valószínűleg “un” akar lenni, ami fosztó képző, azt jelenti, hogy -talan -telen. Azonban nem az egyetlen angol fosztóképző. Ilyen például a “-less” is. Na már most, angol nyelv nagyon kényes arra, hogy mit mivel párosítunk. Esetünkben “waterless” lenne a helyes alkalmazás. VÍZTELEN.   

Az utolsó témám a kifogásolt “trágyázás” szó. A szót elsősorban a földműveléssel, termesztéssel kapcsolatban használjuk. Azt a műveletet nevezzük trágyázásnak, amikor tápanyagot juttatunk a termőföldre. Trágyázáskor nem feltétlenül ürüléket (állati vagy emberi) juttatunk ki a földekre, lehet az ilyen vagy olyan eredetű komposzt is, és amikor a szuperfoszfátot szétszórjuk, az is trágyázás.

Az én szándékom se a megbántás, hanem arra való ügyelet, hogy a honlapomon megjelent posztok ne szórjanak dezinformációt szanaszét.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2590) Alomszék” bejegyzéshez ozzászólás

  1. mivel egy régebbi ház felújítása kapcsán mindenképpen meg kellett oldanom a vécézést, kihasználtam az alkalmat és nem kerti budit, hanem egy alomszéket csináltam tesztelés céljából.

    Két eredmény elérését akartam vizsgálni:
    1) csökkenteni a szennyvíz mennyiségét, ezáltal csökkenteni az a környezet terhelését úgy általában
    2) az első pontból adódóan csökkenteni a költségét a szennyvízkezelésnek, szippantásnak

    A cél az volt, hogy kipróbáljam, éles körülmények között hogy működik a dolog ( kis és nagy 😉 ),mennyire lehet számolni vele ténylegesen (normális körülmények, nem geddon esetén), valamint kideríteni hogy mik a buktatói.

    A tesztelés pár hónapja folyik már, persze mindenféle kalkulációk előzték meg. A kiindulási helyzet egy családi ház emésztőgödörrel. Most még vezetékes vizet használunk, tehát pontosan tudom, havi rendszerességgel, hogy mennyi vizet használunk, mennyi szennyvíz képződik. Ahogy figyeltem a fogyasztást, az is kiderült, hogy milyen a különböző célokra elhasznált víz aránya. Megdöbbentő módon a véce lehúzására elhasznált víz teszi ki a fogyasztás legnagyobb részét, minimum 50 százalék, de inkább több. Következik a fürdés, mosakodás, utána jön a mosás,mosogatás, végül a legkevesebb víz kell a főzéshez valamint az iváshoz.

    A lényeg, hogy ha a vécézés köréből kiiktatjuk a vízfelhasználást, minimum 50, de sokszor akár 60-70 százalékkal kevesebb szennyvíz képződik. Másrészt, akit érdekel a téma és foglalkozott már vele, az tudja, hogy a víz kiiktatásával nemcsak a szennyvízmennyiséget csökkentjük, hanem káros és szennyező végtermék helyett egy mezőgazdaságilag hasznos termék keletkezik.

    A pozitív tapasztalatok:
    1) egyszerű és olcsó elkészíteni
    2) kényelmes használni ( egy vízöblítéses wc ülőkéjével van ellátva)
    3) fűrészporral használom, és mivel én kifejezetten a benti használatát akartam tesztelni, örömmel mondhatom, hogy helyes használat esetén szagtalan – egy odakészített mosogatószeres flakonnal lespriccelem a fűrészpor fedőréteget. Leghosszabb ideig több mint egy hónapig volt ürítés nélkül, teljesen szagtalanul (nincs olyan gyakran használva mint egy lakott házban)

    A negatív tapasztalatok:
    1) kapásból furán néz rád mindenki aki először hall ilyesmiről 🙂
    2) első nekifutásra kicsit macerás hogy a fűrészport kézzel, kis lapáttal kell használni
    3) viszonylag kevés használat után már üríteni kell
    4) még nem tapasztaltam, de télen amikor minden fagyott, gond lehet az ürítés
    5) a széklet lefedésére szükség van cellulóz alapú törmelékre. Én fűrészport használok, vásárolom, mert vicces, de manapság már nincs kéznél olyan gyakran fűrészpor. Persze átgondolt tervezéssel, a kerti hulladék ledarálásával előre is be lehet ezt teremteni.
    6) a legnagyobb negatívum: óriási visszalépés komfort tekintetében (ürítés, stb.)

    Értékelés a cikk szempontjából:
    Geddon esetén tökéletes megoldás, bent a házban, óvóhelyen, vagy pincében is használható. Helyes használat mellett szagtalan, csak meg kell szervezni az ürítését is, mivel viszonylag kevés alkalommal használható, és megtelik. Minimális vízre van szükség – használat után még le kell spriccelni a fedőréteget. A használata teljesen kényelmes, a leszórással és ürítéssel kapcsolatos kézi művelet geddon esetében a legkisebb probléma lenne.

    Értékelés esetleges napi használat esetén, beltérben, teljesen leváltva a vízöblítéses wc-t:
    Lehetséges, csupán el kell fogadni a kompromisszumokat a kényelem terén, de mindeközben egy óriási lépés a környezetünk, életterünk megóvása terén.

    Amit én szeretnék:
    utánanéztem már nagyon sok megoldásnak, de még azok is amelyek a fejlődő (értsd Afrika) országok számára keresnek megoldást, sem tudnak elszakadni a víztől. A vízzel pedig csupán sokszorosítjuk a problémát, felhígítjuk, és eljuttatjuk a baktériumokat mindenhova, a legnagyobb károkat okozva, holott helyes kezeléssel értékes anyagot teremthetünk a termőtalaj számára.
    Ezért én szeretném, ha valaki kihasználva mai műszaki fejlettségi szintet végre megoldaná, hogy az alomszék használható legyen a mai kor kényelmi színvonalán: automatikus ( akár vákuumos ) ürítés, szállítás és komposztáló telepeken raktározás akár a városi használatot is lehetővé tenné.
    Végül is, minden csak megszokás kérdése. Gondoljuk már el, hogy a szoba-konyhás régi parasztházban hogy néztek volna arra, aki felveti, hogy a dolgunkat a szobában, vagy a konyhában végezzük el? ( kivéve azokat a helyzeteket amikor a bili használata volt indokolt ) Ma pedig ez teljesen normális, és jó időben sem zavarnak ki senkit a kerti budiba … 😀

  2. Sleeper: koszi a tapasztalatok megosztasat, hasznos infok 🙂

  3. A fürdő, mosó és mosogatóvizet fel lehet használni locsolásra. A lényeg ne a növényre, hanem a növény alá folyasd. A kert meghálálja, még fokozható, mulcsolással.
    Így már a fürdővíz sem a szennyvizet gyarapítja, és ha még kutad is van?

  4. A vödör helyett lehet rozsdamentes anyagból készült bográcsot használni. A 10 literes vödör valóbab túl kicsi.
    Gulyás vagy halfőző bogrács amiből 20 ill. 40 literes is beszerezhető. Ha többen is használják, akkor sem kell naponta kihordani a komposztálóba.

  5. 4. Károly

    azért az sem mindegy hogy milyen nehéz, és mennyire esetlen edényt vonszolsz keresztül a házon ….

  6. 3. Bodor Attila

    igen, ezért nálam külön van már választva a vécé lefolyó, valamint a fürdő és mosogatóvíz lefolyója. Teljesen elkülönített csőrendszer lett/lesz kiépítve

  7. Én is meg szeretnék osztani pár gyakorlati tapasztalatot a komposzt WC-ről:

    Kb 4 éve nyúzunk egy komposzt WC-t a “tanyánkon”, és eddig mindössze 1db negatív tapasztalatot tudok elmondani róla, ez pedig a kihordás. Sem szagban,sem komfortban, nincs vele gond, sőt, rengeteg vizet lehet vele megtakarítani, sleeper szerint 50%, de az én családi életvitelemmel inkább 70% fölötti vízmegtakarítást számoltam…
    Kifejezetten üdítő érzés egy “avarszagú” WC-n ülni, mint szagolni a klóros budi fertőtlenítőt, és a műszagú budiillatosítót. Mi faforgácsot,fűrészport, bármilyen aprított széntartalmú zöldanyagot használunk takarásra, éppen mi van kéznél a kertben-szőlőben. Edénynek egy nagyobb kőműves műanyag vödröt használunk, ülőke gyanánt egy kiszuperált WC deszkát. Felnyitásig egy rendes WC-nek tűnik, ha valaki először látja nálunk.
    Ahogy sleeper írta valóban furán néznek a vendégek, mikor arra kérjük őket, hogy dolguk végeztével szórják le a “terméket” valamivel, de túlteszik gyorsan magukat rajta… 🙂
    Amit tapasztaltam, hogy nem kell sajnálni a takarást, mert némi fűrészpor hintés kevés lesz, és szagos lesz a komposzt WC. Nem kell sajnálni a fedést, valaminek fel kell szívnia a vizeletet, mert ettől lesz főleg büdös a WC.

    Amit tanácsolok mindenkinek. Én nem keverném össze a kerti komposzttal az emberi komposztot. Jobb a békesség, és a parazita mentesség, ha külön komposztként kezeljük az emberi fekáliát, plusz zöldséges kertben ne trágyázzunk vele… Mi a gyümölcs fák alá rakjuk, és minimum 2 év érés után használjuk fel. 1 évnyi érésbe beleszólhat az időjárás, plusz a ránk veszélyes bacik/vírusok/paraziták 2 év után már nem jelentenek veszélyt. Lehet hogy túlaggódom, de jobb inkább a békesség, nem egy nagy kupacot kell kerülgetni 2 évig. Hozzáteszem meglepően kevés térfogatra 1 évnyi fekália mennyiség…

    Összegezve mindenkit bátorítok komposzt WC használatra, nekem nagyon bejött, nyugodt szívvel beraknám lakásba is, némi elszívással megtámogatva, ha a buditetőt felnyitja a használója. Teljesen más használni, mint a klasszik potyis budit, ég és föld pozitív értelemben, cserébe sokkal sűrűbben kell kihordani a “szajrét”.

  8. Én is építettem egy budit a kertben, de pöcegödör helyett alomszékes megoldást valósítottam, mert ez volt az eredeti cél. Az építmény nem deszka, hanem élére helyezett kis tégla. Az első percben világos volt, hogy a vödör lesz a rendszer szűk keresztmetszete. A méretezésnél én egy 60 literes műanyag tartályt vettem figyelemebe, aminek lezárható teteje és két füle is van. És mindjárt 4 darabot vettem belőle. A két fül lehetővé teszi, hogy két ember cipelje el a kb 50 kg-ot a tároló helyre. A rendszert kipróbáltuk, tökéletes sikerrel, de nem használjuk, mert kényelmesek vagyunk, de készen áll.

    Egy tanács. Aki elhatározza, hogy épít egyet, az kezdje a tartály(ok) megvételével. Mert ennek a magassága szabja meg az ülőke magasságát. Be kell alá férni, de ne legyen nagy távolság a kettő között. A szokásos vécé ülőke nem okos megoldás, mert nem körkörös, hanem ovális. Márpedig a tartályok szája körkörös.

  9. az egészet továbbgondolva, van egy érdekes folyamodványa az alomszék alkalmazásának.

    Tegyük fel, hogy valaki kertes, családi házban lakik, és saját kútja is van. Ha a vízfelhasznalásból kiiktattuk a wc-t, akkor marad a mosás, mosogatás, mosakodás, ivás. Ezekre persze így sokkal kevesebbet fogyasztunk, de ha megoldjuk a környezetkímélő feldolgozását ennek a szennyvíznek ( mint pl. ahogy Bodor Attila írta a 3.hozzászólásban ), akkor az történik, hogy egy körforgást valósítunk meg, ahol a természetből közvetlenül kivesszük, majd azonnal közvetlenül vissza is vezetjük a vizet. Ha ehhez hozzáadunk egy tudatos, környezetbarát, bio mosogató és mosdószer használatot (szappan, stb.), akkor a legszőrszálhasogatóbb bürokrata sem találhat fogást a rendszeren. Gondolok itt arra a stratégiára, hogy mindenkire nagy nyomást gyakorolnak a központi csatornahálózat kialakítására, majd használatára, amivel a költségek, a környezeti terhelés, de főleg a függőségi viszony teremtődik meg.

    Szóval a lényeg, hogy ilyen esetben nem kell már takarékoskodni a vízzel, mindenki annyiszor fürödhetne, zuhanyozhatna le, ahányszor csak jólesik, nem jelentene ez semmilyen pazarlást, sem pedig környezetszennyezést. És itt kezdődik valahol a luxus is … 🙂

  10. 9 sleeper
    “Szóval a lényeg, hogy ilyen esetben nem kell már takarékoskodni a vízzel, mindenki annyiszor fürödhetne, zuhanyozhatna le, ahányszor csak jólesik, nem jelentene ez semmilyen pazarlást, sem pedig környezetszennyezést.”

    Ha ehhez az ember beszerez egy napkollektort, vagy 200 m KPE csövet felszerel a tetőre, egy bojlerrel, akkor meg van hozzá a meleg víz is bőséggel.

  11. Nálunk bent angol wc van, kint a pottyantós alomszékes. Bent nem szarozunk a cipekedéssel, kint meg úgyis frakkban vagyok egész nap az állatok miatt, kicsit több szarozás ide vagy oda!

    Víz kevesebb kell és azt is külön kell szedni emésztősre meg szürkére, már ami kijön a házból. Már rég vannak olyan benti alomszékek amik megoldják a
    cipelés problémáját is. Igaz ahjou a fekáliagyűjtőnek lejjebb kell lennie mint a seggünk alja 1-2 méterrel. Minden ugyanaz, csak a gyűjtő hátsó feléből a “virágföldet” veszed ki, miközben az egyirányú tároló elejébbe még javába pakolod a friss cuccost. Hátránya, hogy nagy és szinteltolásos megoldást kell alkalmazni. De ha a budi a pince fölé esik, akkor érdemes elgondolkodni rajta!?

  12. 1. sleeeper

    Egyébként azért is érdemes lenne elmot csinálni , mert: ha kiszámoljuk hogy legyen emberre 40 liter/nap öblítés az egy hónapban 1200 liter , ez kerüljön helytől függően 1200 Ft-ba/hó.
    Ez 50 év alatt 1200Ftx12hóx50év:720 ezer forint. Napi 20 ft-t számolva a wc papírra 365000Ft, ha illatosat nézünk akkor a duplája azaz kb.700000Ft. Tehát 50 évi szarás 1085000 és1400000 Ft-ba kerül!!
    De mivel 50 év alatt változik az ára mindennek ezért számoljuk át munkaórába: 1400000/1000 Ft-os órabér= 1400 órát kell dolgozni azért hogy 50 évig szarni tudjunk .Döbbenet.
    És itt még nem számoltuk bele a wc-t, a takarítószereket és a környezetszennyezést.
    Ezért is megérné az alom:D

  13. 12: A WC papír az alomszéknél is kell, azt nem spórolod meg vele, szóval hagyd ki a számításból…
    Másrészt meg számold hozzá, hogy ki kell hordani a tartályt, és időnként elmosni, no meg a fűrészporszórás és spriccelgetés is időigényesebb egy picit, mint egy sima wc lehúzás… Szóval nem nyered meg, csak normál munka helyett a szarozással töltöd majd az időt, talán még többet is, mint amit megspórolsz a vízfelhasználáson.

  14. 13. Hát igen! Nem véletlenül alakult ki az angol wc. A probléma ezzel is csak ugyanaz mint a többi dologgal. Körülményeink érthető optimalizálására való kísérleteink közben szem elől tévesztjük a harmòniát.

    Így a kényelemkeresés egyoldalú leigázássá válik. Most majd a fagyi visszanyal és a modern kor emberre belefullad az átvitt és valódi értelmében generált ganajkupacába.

  15. Itt többen is az alomszékkel megspórolható vízet emelték ki, mint fő előnyt, hozzátenném, hogy az egyébként a csatornában eltávozó értékes szervesanyag, komposztálva helyben marad, és nagyban javíthatja kerted termőképességét!

  16. Lehet itt facebook csoportokat ajanlani, ahol a Csont által beidézett Dr. Országh József féle rendszerrel, így az alomszékkel is kapcsolatos tapasztalatokat osztjuk meg?

  17. 16 Gergo55
    Ez így igaz, és az a szörnyű, hogy a mai modern, közcsatornázott világban nincs is szétválasztva a kommunális és az egyéb módon szennyezett víz.
    Ennek az a következménye, hogy a víztisztítókban olyan mértékig szennyezett iszapok keletkeznek, hogy azokat már nem lehet közvetlen mezőgazdaságban felhasználni a sok mosószermaradék és egyéb szennyezők miatt.
    Ezért a fejlett világban rengeteg hatalmas szennyvíziszap tároló van, amelyek a sok értékes anyag ellenére is kopár puszta felületek, annyi bennük a mérgező szennyezőanyag.
    Ezekkel nem is tudnak mást tenni, mint erőművekben elégetni, hogy legalább a fűtőkalóriájuk hasznosuljon.
    Ezzel tulajdonképpen a talajokban lévő hasznos anyagokat folyamatosan kivonják onnan, és elégetve megsemmisítik, nem kerülnek vissza a talaj tápanyag körforgásába.
    Ez egy ördögi folyamat, mert a műtrágyák már nem csupán hasznos hatásúak a talajra.
    Ez az alomszék nagyon hasznos módszer lenne, de egy lakótelepen nehezen kivitelezhető, sok többletproblémát okozna az angol wc-hez képest.
    De kint a kertemben én is ezt a módszert alkalmazom, az anyag megy bele a komposztládába, ahol keveredik a sokszoros mennyiségű kerti hulladékkal, szinte eltűnik benne rövid idő alatt.

  18. Andrew fentebb kiszámolta mibe kerül a vízhúzós.
    Azt milyen mertékben kell hozzászámolni, hogy egy ember éves fekáliatermésén – megfelelően kezelve – az egész évi zöldség szükségletét meg lehet/ne termelni.
    Ezt a termőföld/humusz veszteséget , hogy kell kiszámolni??
    Ahogy hubab írja, a szennyvíztisztítók ebből veszélyes hulladékot állítanak elő.
    Megérett ez a világ a pusztulásra…..

  19. Néhány pontosítás Allics Otrajizs-tól , a Dr. Országh József féle Vízgazda rendszer elkötelezett nagykövetasszonyától:

    “Mi az alomszék? Higiénikus vécé, ”
    Ez így nem igaz- WC – water closet
    Ha már definiálni szeretné akkor anwater closet – víznélküli illemhely. Rettentő fontos a helyes fogalmazás, mert az alomszék esetében a commentjeit is látva
    amit a látogatói írnak rettentő sok tárgyi tévedés van az emberek fejében.

    “A cellulóz kevés hozzáadott víz mellet reakcióba lép az ürülékkel és szagtalan komposztanyag keletkezik. ”
    A víz nem szükséges mindig, csak akkor kell pótolni, ha nem elegendő a vizelet a nedvesen tartáshoz.
    A cellulóz alapvetően a vizelettel lép reakcióba, nem a vízzel.

    “növények trágyázására ”
    a növények alá a keletkező humuszt juttatjuk ki, nem a trágyát. Nagyon nagy különbség.

    “A megtelt tartályt ki lehet üríteni közvetlenül a kertbe,”
    Valóban, de csak cellulóz ágyra, és takarni kell cellulózzal a szagterhelés miatt – ami a kiöntéskor azért keletkezik, valamint
    el kell egyengetni – felszíni komposztálás

    Személyesen lehet vele találkozni a bösztörpusztai programon.

  20. 18. hubab
    “Ennek az a következménye, hogy a víztisztítókban olyan mértékig szennyezett iszapok keletkeznek, hogy azokat már nem lehet közvetlen mezőgazdaságban felhasználni a sok mosószermaradék és egyéb szennyezők miatt.”

    “Az EM-ben(Effektív mikroorganizmusok)-ban rejlô lehetôség, amely segítséget nyújthat a környezetszennyezéssel
    kapcsolatos problémák megoldásában, két különbözô típusú mikroorganizmus tevékenységétôl függ: a zimogén EM-ek, effektív mikroorganizmusok, amelyek az antioxidánsok néven ismert antioxidáló reagenseket termelik és az anaerob mikroorganizmusok bizonyos szintetizáló törzsei. Az emberek által annyira lebecsült szennyezô anyagok ezeknek az anaerob mikroorganizmusoknak kedvelt eledele, ami által lehetségessé válik a következô eshetôség megfontolása.
    Kutatócsoportunk végzett
    néhány gyakorlati kísérletet, melyek a következô feltételezésen allapultak: különösen szennyezett feltételeket biztosítottak, miáltal az EM szaporodása könnyebbé vált és néhány bámulatos eredményre jutottak. Az egyik kísérletben az EM-et egy
    szennyvíztisztító berendezés háromkamrás rendszerébe juttatták be. Az a víz, amely a tisztítóberendezésbe folyt, különbözô WC-ékbôl, fürdôszobákból és hasonló helyekrôl származott, ahol szintetikus tisztítószereket használtak.
    Az EM használata által lehetséges volt, hogy úgy megtisztítsák a szennyvizet –mindezt 24 óra leforgása alatt – hogy minden további nélkül ivóvízként is fel lehetett volna használni.

    TERUO HIGA
    Forradaloma Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal.

    http://biosimplex.hu/sites/default/files/Forradalom%20a%20F%C3%B6ld%20megment%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt.pdf

  21. A poszt vége kiegészítésre került a nagykövetasszony levelével, ami fontos információkat tartalmaz.

  22. 19. Gergo 55
    “Andrew fentebb kiszámolta mibe kerül a vízhúzós.
    Azt milyen mertékben kell hozzászámolni, hogy egy ember éves fekáliatermésén – megfelelően kezelve – az egész évi zöldség szükségletét meg lehet/ne termelni.”

    Igen jól kivisszük a tápanyagot a talajból a csatornázással. Szerintem kb.20-30 éve nincs trágyázás, mert még mikor nagyanyám élt és a bosnyák piacos idők voltak akkor még a műtrágya szinte alig használt volt.A termelők egy kis területet műveltek meg csak (tipikusan egy piacra csak egy arónyi vagy zsukknyi árut tudtak elvinni) és ezt tudták is trágyázni állati trágyával.Ma telerakott Ivekók mennek 3-4x annyi áruval porföldben műtrágyán felfújt növényekkel.
    Már nem is nagyon lehet kapni állati trágyát. Szar lett az egész úgy ahogy van az elmúlt 20 évben.
    25 év telt el és a földek elég szar állapotban vannak, nem tudom mi lesz 50 év múlva ha ez így halad..
    Láttam egy doksifilmet a hosszú életről: Japánban 90-100 évesek a saját kis kertjükben termelik az élelmet napi pár órát dolgozva, sok zöldséget, gyümölcsöt esznek,komposztálás stb…
    Ehhez kellene visszatérni, de ilyet egy fiatal sem akar már csinálni sajnos. Egyrészt megérthető mert munkahely nélkül nehéz lenne. Eggyütt a kettő életforma nehezen megy.

    De éppen ezért megérett ez a világ a pusztulásra mert szar ez a rendszer is.

  23. Hasznos a kiegészítés, kár volt bele a szemantikai gitt. Ha már nagykövet, akkor protokoll kérdésekben alapszabály, hogy a fogalommeghatározásokban csak óvatos javaslatot teszünk, a nyelvet a kollektív nyelvhasználat szabályozza. A “fejekben történő rendrakás” kissé lenézős, akárcsak a “tanítsuk az embereket”. A “pottyantós wc” fogalmát sem fogja kiölni a nyelvből, csak azért, mert nincs benne víz. Így kissé sznob hatást kelt a stílus, de ez minden szakma túlbuzgóságában előfordul. Még véletlenül sem sértésnek szánom a kommentet.

  24. 22. L.S.

    Az EM rend-szer valóban lehetne egy alternatíva! Érdekes módon Ausztriában nagyon sok helyen használják, a víztisztító hatásáról doktori disszertációt is írtak.
    Nálunk mégsem tud elterjedni, hiába próbálkozunk vele, mindig a korrupció és bürókrácia falaiba ütközünk…
    Anno 2008 környékén még a Városligeti tavat is kezelték vele, a 2012-es Duna árvíz után az egész Római partot (persze ezeket csak ingyen, referenciának) a szenyvízkezelök felé mégsem tudunk bejutni.
    Magánemberek szetencsére kezdik felismerni és használni. Van olyan vásárlónk, aki kifejezetten alomszékhez használja a nyári melegben szagtalanításra és a gyorsabb lebontásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..