(2561) Trump magán üzenete

VIP. 346

 

A Québec-ben tartott G7 találkozás alkalmából Donald Trumpnak volt, nem a világnak szóló véleménye is, amit szigorúan a többi részvevőnek szánt. Ennek a beszédnek a kézirata  most kiszivárgott, amit Axios médiánál Jonathan Swan hozott nyilvánosságra. Ezek szerint, Trump dagályosan előadta, hogy a NATO legalább olyan rossz, mint a NAFTA, és arra is célzást tett, hogy esetleg kilép belőle. Indoklása szerint azért, mert túl drága Amerikának.

Swan szerint Trump megjegyzése aláhúzta az európaiak legvadabb lidércálmát, ami szerint a jövő havi NATO csúcstalálkozón (Brüsszel július 11.), kizárólag költségekről fog értekezni.

A NATO szövetség megfúrása már elég régen egyik legnagyobb célja Vlagyimir Putyinnak, akit Trump folyamatosan dicsér az erőskezű vezetésért.

Trump újra kifejtette, hogy hisz az orosz őszinteségben, amikor azt állítják, hogy a 2016-os (amerikai) elnökválasztásba nem avatkoztak bele, annak ellenére, hogy ez évben a képviselőház Állambiztonsági Bizottságának republikánus részlege által kibocsátott fanatikus pártjelentése állítja, hogy az oroszok közvetlenül beavatkoztak.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2561) Trump magán üzenete” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hát roppant megbízható minden szó, amit a német származású Trump a száján kiejt, különösen, hogy apja abban az időszakban, amikor megölték TESLA-t, szintén a képben volt. Egyedül a 2001-es WTC kapcsán volt korrekt, mert rögtön nyilatkozott, hogy mire gondol. USA-Orosz katonai szövetség? Ki ellen? Izraeli támogatással? Ki ellen? Ezek szerint elkezdett félni az az Amerika, amelynek Illuminátusi szövetsége már kicsit inog…Amerika-City of London – Vatikán – Svájc, jó kis négyesfogat.

  2. Az egésznek olyan szaga van mintha Trump Putyin kezéből enne. Ha Amerikának anyagi gondjai vannak, márpedig tudjuk jól, hogy azok vannak, akkor nem is csodálom, hogy befejezi a NATO pénzelését. Európának egyébként is fenn kellene tudnia tartani egy erős európai haderőt, most majd legalább rákényszerülnek. Putyin meg sorozatban eléri mindazt amit akar.

  3. Most ez vagy a NATO csúcs előtti taktikázás, vagy Trampli tényleg Putyin bomlasztó “embere”…:

    Donald Trump állítólag meghökkent azon, hogy mennyi amerikai katona van Németországban és milyen sokba kerül az állomásoztatásuk – szóba került a csapatok kivonásának lehetősége is. Az is lehet, hogy csak a NATO-csúcstalálkozó előtti taktikázás miatt dobtak kavicsot a vízbe – mindeközben pedig a franciáknak azt javasolta, hogy lépjenek ki az EU-ból.
    https://privatbankar.hu/makro/borulhat-a-vilaghaboru-ota-beallt-rend-trump-tenyleg-szetrobbantja-a-nato-t-319694

  4. 3 Phyton, ezt a “frankciáknak azt javasolta, hogy lépjenek ki az EU-ból”, szóval ezt a szöveget én kb. 2 éve olvastam a YouTube-on egy Pamela Sue nevű hölgytől, aki
    azt írta, hogy a következő kilépő a Brexit után egy “decens” ország lesz…hát a franciák kapcsán szoktak “decent” szót emlegetni, legalábbis a francia becsületrend kapcsán, de mégsem léptek ki.
    Sokkal inkább várható, hogy Európai Katonaság lesz, ami valószínűleg okosabb dolog, mint a NATO. Mert ki akart itt I. és II. vh-t? Hát természetesen az amerikai Rothschild, Rockefeller stb. családok.

  5. Kicsit off: Úgy néz ki, hogy az előző hozzászólásom beragadt. Elemzések magyar nyelvű kivonata, amelyek a legújabb Robert Mueller vádemelés (Az amerikai választásokba beavatkozó 12 GRU ügynök elleni összeesküvés miatti vádemelés.) okán elkezdték egyre inkább firtatni – Trampli ’87 -es első (az akkori KGB szervezte…) moszkvai látogatásától, ahol lehet, hogy beszerezhették anno orosz ügynöknek…!

  6. Oroszok, ha figyeltek: remélem, megtaláljátok [Hillary Clinton] harmincezer eltűnt emailjét! Szerintem a sajtónk nagyon örülne ennek – mondta egy sajtótájékoztatón Donald Trump 2016. július 27-én. Az oroszok márpedig figyeltek, az egyik orosz katonai titkosszolgálat, a GRU hekkercsapata még aznap este hozzálátott, hogy megpróbálja feltörni azt a magánszervert, ahonnan Clinton a levelezését bonyolítja. Ráadásul mindez másfél hónappal volt azután a zárt körű találkozó után, ahol a Trump elnökválasztási kampányának vezetői (kampánymenedzsere, illetve a fia és a veje) egyértelműen jelezték az orosz államhoz kötődő egyéneknek, hogy érdeklik a Hillary Clintont lejárató információk.

    Vajon Trump itt tudatosan próbálta terelgetni az orosz titkosszolgálatokat, hogy milyen jellegű információknak örülne igazán? Ez csak egy az ezer kérdés közül, amire még mindig nem tudni a választ Trump és az oroszok kapcsolata körül.

    Abból a nyilvánosságnak szóló vádiratból tudjuk, hogy gyakorlatilag Trump ország-világ előtt elmondott kérésére aktivizálódtak az orosz hekkerek, amit múlt pénteken tett közzé a Trump és az oroszok összejátszása ügyében nyomozó különleges ügyész, Robert Mueller. Ezúttal 12 orosz titkosszolgálati tiszt ellen emeltek vádat az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásról szóló összeesküvés miatt (ahogy a korábbi, kamuhír-propagandás vádirat, úgy a mostani, hekkertámadásokra koncentráló dokumentum is meglepően olvasmányosra, szinte kémregényszerűre sikerült).

    A vádirat megjelenése idején Trump éppen európai körútját töltötte, aminek megint központi motívuma volt az észak-atlanti szövetségi rendszer aláaknázása. A NATO-csúcstalálkozón azzal fenyegetőzött, hogy az USA ki fog lépni a NATO-ból, ha a tagországok nem emelik lehetetlen mértékben a GDP-arányos katonai kiadásaikat (Trump tévesen azt gondolja, hogy ez valamiféle tagdíj vagy védelmi pénz). A hét második felében Nagy-Britanniában nyomást gyakorolt Theresa May miniszterelnökre, hogy minél előbb hagyja el az Európai Uniót. Egy vasárnapi interjúban megkérdezték tőle, hogy ki az USA legnagyobb ellensége, mire azt válaszolta, hogy az EU. Alig egy hónappal ezelőtt a kanadai G7 találkozón bomlasztotta a nyugati országok egységét a kereskedelempolitikai zsarolásával, és követelte azt, hogy Oroszországot újra meghívják a találkozókra.

    Ma pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog találkozni Helsinkiben, és külpolitikai elemzők már előre azt latolgatják, hogy vajon milyen nagyszabású engedményeket fog tenni az orosz elnöknek. Vlagyimir Putyin annak örülne a legjobban, ha esetleg az USA nevében Trump elismerné a Krím orosz elcsatolását, leállítaná a kelet-európai NATO-hadgyakorlatokat, vagy ígéretet tenne az orosz oligarchák elleni szankciók feloldására (utóbbit már megtette volna, ha az USA kongresszusa nem kötné a kezét). Trumpnak az a meggyőződése pedig, hogy az amerikai választásokba való orosz beavatkozást nem tartja olyan komoly dolognak, hogy problémázni kellene rajta, a múlt heti vádemelések után sem változott meg. Egyébként sem lenne túl hiteles, ha szembeszállna azzal a külső beavatkozással, ami éppen őt és szövetségeseit segítette hatalomra, és segíti majd várhatóan a novemberi időközi választásokon is.

    Önmagában a találkozó léte is nagy győzelem az orosz elnöknek, aki ismét a világpolitikát meghatározó szereplőként tetszeleghet, hiába egy törpe Oroszország a világgazdaságban. Putyin és az orosz geopolitika céljait egyébként sem szolgálja jobban semmi, mint ha viszály támad az USA és szövetségei között. Ebből a szempontból Trump fokozódó diplomáciai ámokfutása a legnagyobb ajándék, amit az orosz külpolitika el tudott volna képzelni.

    De miért elkötelezett ennyire Trump, hogy Putyinék szekerét tolja? Az amerikai sajtó gyakorlatilag oroszlázban él, amióta Trump – amilyen szorosan, olyan váratlanul – megnyerte a választást, és kiderült, hogy kampánya kapcsolatban állt az orosz hatalomhoz közel álló szereplőkkel, ráadásul ezt már a választások előtt is vizsgálták szövetségi nyomozók. Az amerikai titkosszolgálatok szerint arra a sokrétű dezinformációs beavatkozásra, amivel az oroszok belenyúltak az amerikai választásokba, személyesen Putyin adott parancsot.

    Riporterek, tényfeltáró újságírók és egyszerű állampolgárok százai, talán ezrei próbálnak a végére járni annak, hogy egészen pontosan milyen viszonyban is volt a megválasztott amerikai elnök, illetve üzleti és politikai köre az oroszokkal, pontosabban Vlagyimir Putyin rezsimjével. A tévés hírműsorokban a Watergate-ügyhöz hasonló lebilincselő folytatásos történet lett a Trump-orosz kapcsolat, Mueller ügyész minden lépését feszült érdeklődéssel követik. Ennek köszönhetően több tucatnyi orosz oligarchával, titkosügynökkel és más érdekes szereplővel ismerkedhetett meg az amerikai közvélemény.

    Mivel a tét és az elnök politikái által kiváltott érzelmek elég nagyok, ezért talán nem meglepő, hogy nincs hiány összeesküvés-elméletekből. A teljesen realisztikus történet, ami elkezdett kirajzolódni az amerikai sajtóban megjelentett történeteket összerakva, szintén egy összeesküvésről szól. Eszerint az oroszok káoszt akartak nyugaton, ezért folyamatosan segítik titkosszolgálati eszközökkel azokat a politikai erőket, amelyek támadják a hazai intézményeket és szimpatizálnak az oroszországi berendezkedéssel, külpolitikai törekvésekkel. Donald Trump kampánya pedig tele volt opportunista emberekkel, akik különböző okokból ugyan, de szívesen fogadták az oroszok támogatását. Trumpot viszont nem az oroszok mozgatják eszerint az elgondolás szerint, csak jókor volt jó helyen.

    De van egy fokkal szélsőségesebb elmélet is, ami szerint Donald Trump maga gyakorlatilag orosz ügynök.

    Mi van, ha végül a legszélsőségesebb összeesküvés-elméletről fog kiderülni, hogy igaz volt?

    Végső soron a később Nixon elnök bukásához vezető Watergate-ügyet is sokáig egy valószínűtlen összeesküvés-elméletként kezelték. (A közvélemény pedig csak a Nixon-hangfelvételek nyilvánosságra kerülése idején fordult az elnök ellen.) Ehhez képest amit most tudunk a Trump-orosz botrányról, az bizonyos szempontból már sokkal durvább, mint az elbénázott betörésből indult Watergate-ügy.

    Több, az Obama-kormányzat idején vezető beosztásban lévő titkosszolgálati vezető (többek között John Brennan volt CIA-főnök és James Clapper korábbi hírszerzési igazgató) nyilatkozott úgy, hogy szerintük Trump legalábbis tudtán kívül az orosz titkosszolgálatok óhajainak megfelelően cselekszik. A korábban atlanti kémkörökben kifejezetten hitelesnek tartott Cristopher Steele-féle dosszié számos állításról pedig bebizonyosodott, hogy tényszerű.

    A rengeteg Trump-orosz kapcsolódási ponton és a gyakran titkosszolgálati forrásokra építő cikkeken túl három igazán nagy, de legalábbis nehezen kimagyarázható jelét adja Trump, hogy valami igenis lehet az elgondolás mögött:

    Mi van, ha Trump tényleg orosz ügynök?
    https://g7.24.hu/vilag/20180716/mi-van-ha-trump-tenyleg-orosz-ugynok/

  7. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nem egy össze-vissza beszélő és cselekvő politikus, amilyennek sokan látják, hanem olyasvalaki, akire igaz a mondás: szörnyű, amit tesz, de van benne rendszer. Ezért fellépése végzetes következményekkel járhat.

    A második világhabú óta volt egy nagyon fontos konszenzus az amerikai politikai elitben az Egyesült Államok külpolitikájával kapcsolatban. Akár republikánus, akár demokrata államfő állt az ország élén, mindig támogatta azt a törekvést, hogy Amerika vezetésével a fenntartsanak a világon egy szövetségi és biztonsági rendszert – kezdi elemzését a Financial Timeson Gideon Rachnman vezető publicista.
    John Kennedytől Ronald Reaganen át a két Bushig és a Clinton házaspárig mindenki egyetértett abban, hogy az USA érdeke a szabadkereskedelem és a demokrácia érvényesülésének segítése az egész kerek világon. Donald Trump megtörte ezt a konszenzust. Olyan radikálisan szakított ezzel, hogy sok megfigyelő úgy látja: egyszerűen csak nem tudja, mit csinál. Rachman szerint tévednek. Egyre világosabbá válik a racionális, következetes Trump-doktrína.

    Nagy árat fizethet ezért az egész világ
    https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/donalt-trump-usa-nemzetkozi-vilag-rendszer-doktrina.666261.html

  8. 7: Hát, szerintem ha az új doktrína az, hogy a jövőben nem fog a demokrácia terjesztésének ürügyén mindenféle országokat megtámadni és felforgatni, ahogy azt a világháborúk óta rendszeresen teszi, akkor azon mindenki csak nyerhet.

  9. 8: Ne legyél naiv, Pompeóval, Boltonnal az élen kb. 1 éven belül nagyon neki akarnának menni Iránnak, Izrael támogatná a dolgot…! Persze ne legyen így!!!

    Megvannak a hazai hullámcapásai a Trampli-Putyin találkozónak:

    Amit az amerikai elnök a Putyinnal közös sajtótájékoztatóján előadott, az rég nem látott egységbe tömörítette az amerikai közéletet. A republikánus ikon, John McCain szerint amerikai elnök emberemlékezet óta nem nyújtott ilyen gyalázatos teljesítményt, de a képviselőház republikánus elnöke, Trump fontos támasza, Paul Ryan is figyelmeztetni volt kénytelen az elnököt, hogy „Oroszország nem a szövetségesünk”.
    Még Trump egyik leglelkesebb és legbefolyásosabb támogatója, Newt Gingrich is azt mondta, hogy „ez volt elnöksége legsúlyosabb hibája, amit ki kell javítania – azonnal”, a trumpizmus fő hírportálja, a Breitbart pedig durván kritikus szalagcímekkel volt tele. John Brennan korábbi CIA-igazgató, aki Bush és Obama alatt is vezető pozíciókat töltött be az amerikai hírszerzésben és nemzetbiztonsági apparátusban, egyenesen hazaárulással vádolta meg az Egyesült Államok elnökét, de sokan mások is ezt a tényállást írták körül, amikor arról beszéltek, hogy Trump a hazája helyett Oroszország érdekeit képviseli. A legnagyobb felháborodást az okozta, hogy az elnök a saját titkosszolgálatával, törvényhozásával és kormányával szemben Oroszország oldalára állt, amikor az orosz beavatkozást tagadó Putyinnak adott igazat.
    https://444.hu/2018/07/17/miert-vadoljak-trumpot-hazaarulassal

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..