(2477) Klímaváltozás következményei

VIP. 325

A   klímaváltozás    okoz   még   meglepetést,   ha  szimultán  jelentkezik  a  melegebb  idő   a nedvesebbel. Több hő és nedvesség együttesen felborítja az ökoszisztémát.

A tudósok már több évtized óta figyelmeztetnek, hogy egyre nagyobb az esély bizonyos földrajzi helyeken az áradásra, míg máshol hosszan tartó szárazság és potenciálisan halálos hőség köszönthet be.

Azonban új kutatások feltártak egy nem várt fordulatot, mérsékelt és szubtrópusi zónák melegebbek és egyben nedvesebbek lesznek a jövőbéli nyarak alatt. Ez pedig számtalan nem várt problémát fog okozni: A hűvös és nedves, valamint a forró és száraz nyarakhoz szokott embereknek szembe kell nézni különböző gomba, élősködő, valamint mikroba fertőzésekkel.

„Azt találtuk, hogy ahol a hőmérséklet és a csapadék együtt növekszik, a klíma gyorsabban változik, mint ami a hőmérsékletből következne.

Kanadai tudósok jelentésében „eltérés az általános változékonyságtól” elnevezéssel illették azt, ami következménye lehet a globális átlaghőmérséklet folyamatos emelkedésének. Ez utóbbi természetesen a fossziliák egyre nagyobb mennyiségű elégetésének köszönhető. Ami viszont az atmoszférában található üvegházhatású gázok egyre nagyobb arányából adódik.

Tanulmányozták a régi feljegyzéseket egészen 1901-ig visszamenőleg, illetve kivetítették 2100-ig. Azt a problémát tárták fel, hogy a teremtmények: emberek, hasznos növények, kórokozók és rovarok, amelyek adoptálták magukat egy bizonyos helyi ökoszisztémához, kieshetnek optimális létkörülményeikből.

A klímaváltozás által okozott alapvető dolgok a fizikai tényekből származtatók, és könnyen előre jelezhetők: Óceánszint emelkedés, erdőtüzek, hőhullámok, szárazság, stb.

Van azonban olyan nem várható kategória, ami az ökoszisztéma egyensúlyának felborításából származik – állította Colin Mahony, aki a University of British Columbia erdésze.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

39 gondolat erről: „(2477) Klímaváltozás következményei

  1. Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet.
    Az OMSZ által közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július 10-ei előrejelzésében azt emelte ki: „ismét pusztító vihar söpört végig az országon”. Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le. Elmondása szerint éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet. Napközben jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében is azt mondta: a nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, s csapadékra nincs esély – fejtette ki fiktív, de nem minden alapot nélkülöző időjárás-jelentésében Tóth Tamás.
    Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt. A szakember szerint tudományos eredmények alapján „szinte teljes bizonyossággal kijelenthető”, hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, s ez melegedést okoz. Emellett többek között a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, s ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.
    Lakatos szerint a sarkvidéki változások bár „távolinak tűnnek”, de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik. A meteorológu példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. Megjegyezte: a szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek.
    Az OMSZ adatai szerint Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár.
    A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak. Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki. A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellje szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések.
    A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami – mint fogalmaztak – a „legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében”. Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért. A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.

  2. 01:
    Mint minden ilyen Összefoglaló, ennek is az a baja, hogy túlzottan optimista. A felszólítás már jó pér évet elkésett. Az előrejelzés dátuma nem 2050, hanem 2020/24. A többi stimmel. Nagy hirtelen minden meteorológus felfedezi a globális melegedést. Néhány éve még tagadták. Más területen még mindig megy a koleszterin riogatás. Kíváncsi vagyok mikor fognak tömegesen rájönni, hogy hülyeség félni a koleszterintő, meg a telített zsírsavaktól.

  3. Ez 2050 szeptember 25.-ei időjárás jelentés:

  4. Most olvastam az Antarktiszról leszakadó hatalmas jégtáblák melegebb vizekre történő elsodródásáról, a felolvadásuk okozta tengerszint emelkedés katasztrófális következményeiről szóló riogatást.

    Arra nem gondolnak, hogy az Antartktiszra évente hatalmas mennyiségű hó hulik, amely az égig érne, ha nem szakadnának le a jéggé szilárdult korábbi csapadékok.

    Egyszerűen, a természetes víz körforgás zajlik.
    Ennyi erővel azt is eldurranthatnák, hogy a folyókból a tengerekbe kerülő víz, tengerszint emelkedést okoz. 🙂

  5. 05 – n/a:
    Korábban én is elkövettem ezt a hibát. Tull rövid intervallumot vizsgálsz, és így egy-egy kiugrást trendnek fogsz fel.

  6. 06 Tibor bá’
    Pedig sok évre visszamenőleg figyelem a naptári eseményeket. 🙂

  7. Egy kis könnyebbülés, kis segitség-NEM MEGOLDÁS, csak kis segitség- az elkövetkező évek vizhiányát átvészelendő:
    Többéves kisérletiek eredményeként végre gyártási fázisba kereült az izraeli Water-Gen cég készüléke, amely a levegő páratartalmából viszonylag nagyon egyszerú, és alacsony költséggel járó eljárással vizet állit elő.
    Most csak az a kérdés, hogy mennyibe taksál majd egy ilyen készülék, és meddig lesz az átlagemberkénél, mig a geddonban az erősebb kutya el nem veszi tőle?

  8. Széles határok között szóródtak a hőmérsékleti értékek márciusban. Északkelet-Afrika jelentős részén, Közép-Ázsián át Kínáig jóval melegebb volt az ilyenkor szokásosnál, míg Európa és Oroszország az átlag alatti értékeket tapasztalt.
    A múlt hónap jellemzője volt az a számos, szaharai homokot szállító szélvihar is, amely vörösre festette az eget Görögországban, és narancssárgára a havat Délkelet-Európa síterepein. A porzás részben a klímaváltozás miatti elsivatagosodás eredménye, és komoly hatása van az egészségre és az emberi tevékenységekre.

  9. 09 – Python:
    Ehhez tegyük hozzá „miközben La Nina van”, amiből most kezdünk kimászni. Olyan érzéseim vannak, hogy piszok meleg lesz az idei nyár erre felé.

  10. 10: Tibor bátyám, benne van a pakliban az eddig eltelt 3,5 hónap anomáliái alapján.

  11. Ide írom mert nem találtam a legutóbbi klíma posztot:

    https://www.idokep.hu/hirek/3-fokkal-melegebb-sok-helyen-az-adria-a-szokasosnal

    Illetve Guy Mchpherson egyik youtube videójának komentjénél olvastam:

    New Zealand experienced their hottest summer ever in 2018….with ocean temperatures around New Zealand 6 degrees Celsius above average…..and the oil and coal keeps a burnin….

    Namost +6 fok sokak tűnik.
    Nem tudom igaz e…De majd Tiborbá megerősíti:D

  12. Most ezt kezdem el hallgatni youtubeon:

    Guy McPherson update on Global Warming and Abrupt Climate Change – April 2018

  13. 14 Camelia

    A link rossz!
    Nincsenek veszélyeztetett országok, csak totálisan elpusztuló országok vannak.
    Minden és mindenki megy a levesbe.
    Elég lenne egy kicsit figyelnetek és gondolkodnotok, akkor nem ennétek meg az ilyen „híreket”.
    Nem tudtok gondolkodni!

    Másképp:
    Nézd (nézzétek) ezt a garfikont (ma, 2018.06.06-án)
    https://nsidc.org/greenland-today/images/greenland_daily_melt_plot.png
    Itt az olvadás a 80%-os értéket (Interdecile Range, 1,28 szórás) háromszorosan lépi túl.
    Ez majdnem lehetetlen esemény, de megtörtént.
    Az ima még segíthet (megnyugodni).

    Április elsején viccelődtem a globális lehüléssel. Nem értettétek a humorom. 🙁

  14. Emberek!
    Már legalább egy éve tudjuk, hogy Guy McPherson szerint 2026-ig fogunk élni (maximum). Ehhez nincs mit hozzátenni. Vagy beválik, vagy nem. Azt írtam egy fél éve, hogy 2019 szeptemberében számomra ki fog derülni, hogy beválik-e az előre jelzés vagy sem.

  15. „Tavaly egy gyenge La Niña év volt, azt megelőzően 2015-16 során viszont erős El Niño uralkodott, az óceán idén áprilisban tért vissza a normál kerékvágásba. A legújabb műholdas mérések szerint azonban ez a békés állapot lehet, hogy nem fog sokáig tartani, a vízszint adatok arra utalnak, hogy máris elindultunk a következő El Niño felé.
    Az emelkedő vízszint igen gyakran megelőzi az El Niño-t, ezt ugyanis a felszínen vagy közvetlenül az alatti rétegben a melegedő víz okozza. A Csendes-óceán központi régiójában a májusi mérések már ilyen emelkedést mutattak, s ez a víztömeg az egyenlítői területen lassan kelet felé mozdul, ezt Kelvin-hullámnak nevezik. A Jason-3 műhold áprilisi és májusi felvételei közti különbség (lásd a cikk ábráját) jól jelzi a változásokat. A Kelvin-hullám akkor alakult ki, amikor az év elején az eredetileg az óceán távoli, nyugati medencéjében lévő melegebb vizet a keletiről nyugatira váltott szél kimozdította (a jellemző keleti szél már januárban elkezdett gyengülni az Egyenlítő mentén) és elkezdte kelet felé sodorni. A május 9-i felvételen már tökéletesen látható ez a Kelvin-hullám, az Egyenlítőnél lévő vörös színű terület. A vízszínt eltérésében a zöld az alap, ahhoz képest a vörössel jelzett régió kb. 10-12 cm-rel magasabb. A 2015-16-os El Niño idején nagy területen 30 cm-rel volt magasabb a vízszint a normálisnál. Minél melegebb a víz, annál magasabb is a felszíne, ezt tudja a műhold is megmérni.
    A vízhőmérséklet egyelőre a felszín alatt magasabb csak, a felszínt még nem érte el a melegedés, de ez a közeledő El Niño-ra utaló állapot. A mostanihoz hasonló Kelvin-hullámok sorozata hozza létre magát az El Niño-t a meleg víz egyenlítő menti keleti irányba terelésével. Ha a közeli hetekben ismétlődni fog a hullám kialakulása, akkor egyre biztosabbak lehetünk benne, hogy küszöbön áll a következő El Niño. A középtávú időjáráselőrejelző központok épp ezért folyamatosan figyelik is majd a Csendes-óceán e jelenségét a nyár előrehaladtával.”
    https://www.jpl.nasa.gov/news/news.php?feature=7150

  16. 17 Python

    Köszönöm a fordítást!
    Ez is erősíti a véleményemet, hogy a klímamegfutás folyamatban van.

  17. 18: Nem az én fordításom, ezért is tettem idézőjelbe. 😉 Egy facebookos bejegyzés, így jobbnak láttam az eredeti linkket mellékelni. Augusztusig így folytatódik a Csendes-ócean térségében, akkor megint El Nino év lesz. Ez pedig a gyorsuló melegedésre utalhat! 🙁 Meglátjuk, bár nincsenek kétségeim, max. a gyorsulás ütemének mértéke lehet lassabb, mint ahogyan következtetni szoktunk.

  18. 18 – n/a:
    Ez még nem jelenti a klímamegfutás kezdetét, de két éven belül megint egy El Nino ritka, és egészen biztos rekord év jön.

  19. 20 Tibor bá’

    Nem könnyű rajtad eligazodni, az biztos.

    „Ez még nem jelenti a klímamegfutás kezdetét…”
    Ezzel reményt keltesz a klímaszkeptikusokban. Nem kezdődött meg.
    Az eddigi nyilatkozataid alapján pedig úgy latom, ezt nem akarod.
    Ok, lehet ez a Te véleményed, és legyen így!

    Az én véleményem, pedig az hogy az „elkezdődöttön” túl vagyunk. Folyamatban van.

    Még visszatérünk erre a témára.

  20. 21 – n/a
    Félreértjük egymást.
    A felmelegedés természetesen fokozódik.
    A McPherson-féle megfutáshoz tartozik egy exponenciális görbe, amit Sam Carana gyártott 2017.májusában itt megtalálod: http://arctic-news.blogspot.com/2017/05/abrupt-warming-how-much-and-how-fast.html ebből az olvasható ki, hogy az idén még nem várható el egyértelmű bizonyíték, de jövő ősszel már (talán) igen.
    Ne felejtsd el, kiugrási pontok a méréseknél nagyon is léteznek.

    Ráadásul McPherson még 3 napja is azt állította, hogy az Északi jég idén szeptemberre eltűnhet, de 2018-ban biztos. Majd meglátjuk, minden esetre a mai napig a jégolvadás nem haladja meg a múlt évit se. Nehezen fog elolvadni szeptemberig.

  21. Guy egyik előadását hallgatva ő 2019-re mondja a megfutást , igaz nem biztosra mondja.Utána azt mondja hogy bármely tavasszal/nyáron megfuthat.

    Ugye már idénre is emlegettük hogy csökken a termés. Járok ki a határba , de úgy néz ki hogy Mo-on idén ugyanolyan termés lesz mint az elmúlt években legyen az gabona vagy gyümölcs.

    Világviszonylatban valaki olvasott valamilyen anomáliát?

    Mindenesetre jobb mint egy akciófilm, mert még nem tudni mi fog történni de már nem sokat kell várni. Viszont a felvett változatot nem tudjuk beszerezni mint a mozis filmekből:D

    Meg pl. egy szappanoperánál már úgyis tudjuk mi fog történni, de itt még nem 😀 .

  22. Grönland:
    semmi különös nem történt: egy meleg júniusi nap, amikor a felület kb. 25%-án volt olvadás. Ilyen már többször előfordult, pl. 1989-ben, amikor nagyobb mértékű volt és még hamarabb is jelentkezett. Amúgy a kép úgy teljes, ha megértjük, hogy valójában mi is történt: egy melegfront hatására intenzív havazás kezdődött, majd ennek egy része olvadt el, úgy, hogy a jégtömeg-mérleg pozitív maradt:
    https://www.dmi.dk/uploads/tx_dmidatastore/webservice/b/m/s/d/e/accumulatedsmb.png

  23. El-Nino:
    Az El-Nino-k erősségére, az azt megelőző La-Nina hosszúsága és erőssége alapján lehet következtetni. Most gyakorlatilag La-Nina-nak sem lehetett nevezni azt ami volt, annyira rövid és gyenge volt. Én egy gyenge El-Nino-ra számítok. A hatása amúgy is hónapokkal később érződik, tehát 2018 semmikép sem lesz rekord meleg év. Most egyelőre a globális hőmérséklet hónapról hónapra csökken, és ez még egy ideig ki is tart:
    http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/UAH_LT_1979_thru_May_2018_v6.jpg

    Az El-ninok között 2-6 év szokott eltelni, így a mostani lehetséges megjelenése sem jelent semmi rendkívülit.

  24. 27 M.Szilárd
    Régen olvastalak itt. Örülök neked!
    A töretlen optimizmusod üdítő.

    …bárcsak igazad lenne.

    Sok adatot, linket mutattál. Erre megfontolt válasz adni nem könnyű, idő kell.
    Hamarosan reagálok.

  25. 27 -MSzilárd:
    Szervusz Szilárd!
    A dán belikelésed a jégtömegről szól. A laikus számára az látszik, hogy az elmúlt néhány évben a jégmennyiség felhízott 25 egységre, ami lefogyott 5 egységre kb. fél év alatt. Ha 20 egység el tudott olvadni 6 hónap alatt, akkor még 25 % elolvadásához nem kell nagyon sok. A nagy kérdés, lesz-e valahonnan ez a „nem nagyon sok”. Ha az olvadási tempó marad, akkor McPherson rondán pofára esik.

  26. 27 M.Szilárd

    Az adatokat nézem, értelmezem.
    Gondban vagyok, nem stimmel.
    27-ben megadott grafikonról pontos számot nem lehet leolvasni, de megállapítható, hogy az idei jégnél már öt alkalommal is volt kevesebb.
    Én nézek más forrásokat is.
    https://ads.nipr.ac.jp/vishop.ver1/data/graph/plot_extent_n_v2.csv
    Ez egy táblázat. Itt az állapítható meg, hogy csak egyszer, 2016-ban volt kevesebb jég.

    Ok, térfogat és kiterjedés nem ugyanaz, de mégis…

    A többit is nézem…

  27. 29:
    A jeget 2 irányból fenyegeti az olvadás:
    1. levegő hőmérséklete
    2. az óceán hőmérséklete
    Az elmúlt években a sarkon a téli extrém melegek után, a nyár mindig hűvösnek bizonyult. Ez így indul most is, sarki hőmérsékletek:
    http://ocean.dmi.dk/arctic/plots/meanTarchive/meanT_2018.png
    Az előrejelzések ellenére, a hőmérséklet a sokévi átlag alatt megy.

    Az atlanti óceán északi részének hőmérsékleti alakulása:
    https://www.tropicaltidbits.com/analysis/ocean/natlssta.png
    Ezen az látszik, hogy 1 hónap alatt az óceán ezen részének a hőmérséklete 1 fokot esett! Ez nagyon durva lehűlés, ez a víz kevésbé fogja olvasztani a sarki vastag jeget!
    A Csendes óceán északi része szintén lehűlést mutat.
    Szóval, egyelőre a levegő hűvösebb, a víz pedig tovább hűl. Nem adottak a feltételek a nagyobb olvadás beindulásához. Ez szépen látszik is, a jégtömeg grafikonon.
    Persze, minden gyorsan változhat, de egyelőre nemhogy a megfutás, hanem épp ellenkezőleg, a visszaugrás jelei látszanak.
    Helyes az észrevétel, hogy ha nyaranta 20 egység eltűnik, akkor további 5-höz nem kell sok. Így van, de ilyen előjelek mellett ez nehéz lesz az idén.
    A DMI adatokból számolt grafikon, ami azt mutatja, hogy május elejétől június elejéig, melyik évben, mennyit csökkent a jégtömeg:
    https://realclimatescience.com/wp-content/uploads/2018/06/chart1_shadow-9.png
    1,8 egységgel ez, a dánok méréseinek kezdetet óta (2003), a legkisebb nyár-eleji csökkenés. 2012 ilyenkor már 3,8-nál járt.

  28. 30:
    Így van, térfogat és kiterjedés nem ugyanaz, és nem is kell föltétlenül arányos legyen, ha pl. a jég, átlagban vastagabb. Pont ezt történik most: viszonylag kevesebb kiterjedésen, de nagyobb vastagságú jég van.
    – ez a mostani jégvastagság: http://polarportal.dk/fileadmin/polarportal/sea/CICE_map_thick_LA_EN_20180606.png
    – ez pedig a tavalyi: http://polarportal.dk/fileadmin/polarportal/sea/CICE_map_thick_LA_EN_20170606.png

    Azon a grafikonon (27. hsz.) csak az utóbbi 5 év van feltüntetve.
    Itt van a teljes napi adatsor 2003-tól:
    http://ocean.dmi.dk/arctic/icethickness/txt/IceVol.txt
    és eszerint 2018 minden évet előz 2006-tól errefele!!!
    Tehát kiterjedésben a második legkisebb, de térfogatban csak a 13!!!

  29. M.Szilárd

    Folytatom az aggályoskodásom. 🙂

    25-ben mutattad a Greenland grafikont.
    Köszönöm, ezt még nem láttam!
    A grafikon 2012-ben erős olvadást mutat, ugyanakkor a 26-ban mutatott grafikon szerint normális volt a globális hőmérséklet akkor.
    Van itt valami ellentmondás? Esetleg elhallgattak még valamit?

  30. Guy már azt mondogatja hogy szeptemberben összeomlik a civilizáció valószínűleg.

    https://www.youtube.com/watch?v=YuBPgLJmyt8

    Na de amikről fent beszélgetünk azokat a grafinonokat ő nem látja?
    Mármint hogy valószínűleg nem olvad le a jég még idén. Kíváncsi leszek a hogy szeptemberben mit fog mondai ha nem olvad le.

    Tiborbátyám írnod kellene neki egy levelet hogy idén még nem valószínű hogy leolvad és egy kicsit vegyen vissza magából:D . Kíváncsi vagyok mit mondana.

    Na meg egy új blogposztnak is jó lenne- Mc Pherson személyes válasza–lenne ám olvasó bőven:D

  31. 35 Andrew
    Óvatosan a grafikonokkal és valószínűségekkel, mert „az igazság odaát van”.
    🙂
    Nézd a 25-ben mutatott a Greenland grafikont 2012 vonatkozásában.
    Fel van tüntetve egy sáv (Interdecile Range) amelyben az események 80%-a benne van.
    A grafikon július végén olyan erős olvadást mutat amely négyszeresen lépi túl ezt a sávot.
    Ez kb. ötszörös szórás távolság a középtől.
    Mekkora a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzen? Nagyon kicsi.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/68%E2%80%9395%E2%80%9399,7_szab%C3%A1ly
    Itt látható, hogy 1 : 1 744 278, vagyis ~ millió évente egyszer fordulhat elő ilyen.
    Erről a ritka és rendkívül veszélyes eseményről komoly hírverést kellet volna hallanom akkor. Nem hallottam. Talán rossz a hallásom.
    Megkockáztatom: Világméretű pániknak kellett volna kitörni.

    Valami nem az igazi itt.
    Legyek pozitív, Én értettem félre valamit.

    Az adatok szerint most lehülés van. Nagyon gyorsan változik a trend. Ez a valóság?
    Örülnék neki. Diófát is ültettem a bejgli miatt.

  32. 37.
    A belinkelt youtube videóban.De a címhez hozzá van téve hogy valószínűleg.

    „Guy McPherson believes industrial global society will probably collapse this September (in three months!) ”
    Nekem ez még korainak tűnik.

  33. 38:
    OK. Guy McPherson ebbe hisz (believes) de mikor hitte? Tegnap? Vagy múlt évben. A legutóbbi nyilatkozata, amit én tudok, úgy szólt, hogy idén vagy 2019 szeptember közepére eltűnik a jég. Az idén nem fog, az biztos. Nem gondolom, hogy ma ilyet állítana.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük