(2449) Egy kis (népszerű) hőtan

Tibor bá’ online

 

A fizika (természettan) a magyar oktatási rendszer egyik oszlopa, amit az általános butítás nevében lehet, hogy hamarosan törülnek, de jelenleg még él. Viszont sokan azon a véleményen vannak, hogy „mikor van nekem rá szükségem az életben?” Például akkor, amikor meg kell valamit érteni a globális felmelegedéssel kapcsolatban. Nekem ugyanis úgy tűnik, hogy még diplomás emberek sincsenek tisztában még a minimummal se. Nézzünk egy ki hőtant!

A hőenergia régi mértékegysége a kalória. Azért használom ezt Joule helyett, mert esetünkben egyszerűbb, meg aztán kalóriáról mindenki hallott az elhízás és fogyókúra népszerű témája miatt. Nos, a víz melegítésénél 1 kalória energia kell ahhoz, hogy 1 kg víz hőmérsékletét 1 °C-al megemeljük. Vagyis a 0°C-os, 1 kg vízzel 100 kalória hőt kell közölni ahhoz, hogy forrásba jöjjön. A meglepetés akkor jön, ha számba vesszük, hogy 1 kg jég felolvasztásához (0 °C-os vízzé) 80 kalóriára van szükség. Azaz annyi hőre, amivel a 0°C-os vízből 80 °C-os víz lesz. Ez ugye majdnem forrás. Aránytalanul sok, meglepő mértékű energia.

Van viszont a víznek egy meglepő tulajdonsága. Egy zárt rendszerben, mondjuk egy lavórba fagyott jég esetében, ha a lavórt melegíteni kezdjük, a megolvadt jég, vagyis a jég alatt található víz hőmérséklete mind addig 0 °C marad, amíg a lavórban van jég. Vagyis a közölt hő kizárólag a jég megolvasztására fordítódik mind addig, amíg van jég, és csak az összes jég elolvadása után kezd a víz melegedni, amennyiben a hő közlése folytatódik.

Most ezt a jelenséget tegyük át az Északi-sarokra. A nyár végén, az olvadás leállásakor, a megmaradt jég évről-évre egyre kevesebb lesz. Miért? A globális felmelegedés miatt. Következő kérdés mi az oka a globális felmelegedésnek? A Nap sugárzása útján a Földre érkezik egy bizonyos mennyiségű energia. Ennek egy részét a Föld visszasugározta a világűrbe, miközben a Föld átlaghőmérséklete 13 °C-t adott. Egyszer csak az emberi tevékenységből kifolyólag felgyülemlett a CO2, ami nem engedte, hogy ugyanannyi energiát sugározzon vissza a világűrbe, mint korábban. Vagyis több hő maradt. Ez a „több” hő emeli a Föld átlaghőmérsékletét, ezen belül olvasztja a sarki jeget.

Mi történik akkor, amikor az összes sarki jég elolvad? Akkor az a hőmennyiség mást fog melegíteni, jég helyett az Atlanti-óceán vizét. A kb. 500 köbkilométer jég helyett 80szor több köbkilométer vizet minden évben újabb és újabb 80szor több köbkilométer víz melegedése követ, ami nagyon gyorsan, hatalmas mennyiségű metán  felszabadulását jelenti. Ezért jelentették ki (akik ki merték jelenteni), hogy ha elolvad a sarki jég, az emberiségnek annyi.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

45 gondolat erről: „(2449) Egy kis (népszerű) hőtan

  1. Tulajdonképpen ez a levezetés az eredményezné ha a Földet lavórnak nézzük, hogy ha egyszer elolvad a jég akkor az gyakorlatilag nem fagy vissza.
    Esetleg egyszer kétszer kisebb mennyiségben, de a jégmentes időszakok annyira felmelegítik a vizet hogy ez néhány év alatt télen is jégmentessé teheti az északi sarkot.

    Nagyon leegyszerűsítve.

    Jön a de.

    Mi van a déli sarkkal? Az is benne van a lavórban, az miért nem olvad el?
    Sőt ott az eddigi trend az volt hogy nőtt a jég mennyisége.

    Ez nem illeszkedik a fenti elméletbe.

  2. 01:
    A déli-sark jégtömege is csökken, és az egy másik lavór (zárt rendszer)

    A poszt mondanivalója az, hogy amíg van jég addig a többlet energia a jég elolvadására fordítódik. Amint nincs több jég, elszabadul a pokol.

  3. 01. Ez nem elmélet, tekintve, hogy van rá bizonyíték. Másrészt nyilván számtalan visszacsatolás van egy komplex rendszerben, a modellek mindig egyszerűsítenek. Ez a lényegük. Harmadrészt van példa az általad említett pozitív visszacsatolások miatti megszaladásra. Pl. Vénusz. Ott az egyensúly egy sokkal magasabb hőmérsékleten állt be, nyilván más okok miatt. A kérdés az, hogy belekezdjünk-e egy olyan kísérletbe, aminek a vége akár a kihalásunk is lehet, mondván, hogy nem tűnik kellően bizonyítottnak?

  4. 03:
    Nyilván nem, de nekünk földi halandóknak kevés ráhatásunk van az eseményekre, így ha tetszik ha nem meg fogjuk nézni a bödön alját is.
    Bár lehet stílszerűbb lett volna urnát írnom.

    A szkeptikusok hivatkoznak mindenre, a naptevékenység csökkenésre, intergaciálisra, melegedéssel kapcsolatos negatív visszacsatolásokra mint vízpára növekedése és a besugárzás ez általi csökkenése, stb.

    Beszélgetünk valamiről ami bekövetkezik vagy nem tőlünk függetlenül.
    Mintha arról beszélgetnénk hogy fél év múlva mennyire lesz meleg nyáron.

  5. 03:

    Akkor vegyük a 3-ik lavórt 🙂

    Az egyenlítő környékén, ahol a lavórban nincs jég se télen se nyáron.
    Hogyhogy nem forr a víz?
    Illetve ott van kimutatott hőmérséklet emelkedés?

  6. A klimaszkeptikusok szerint letezik egy negativ visszacsatolasi folyamat mely megakadalyozza hogy a bolygo felmelegedjen egy a mai allapothoz kepest. Kerdes ez mire eleg ha tuljutunk a billeno ponton.A bolygonk torteneteben szamtalanszor nem volt vissza ut drasztikusan megnott vagy csokkent a homerseklet ahogy az uveghazhatasu gazok mennyisegenek eseteben is tortent aztan vegul beallt egyensulyi allapot. Vagyis a Fold atbillent ujra es ujra azon ponton ami egy korabbi stabil allapotot jellemzett.Minden egyes stabil allapot kulonbozott masikhoz kepes. Ami viszont minket illet rank nezve az szamit igazan hogy egyensulyi allapot kozotti idoszak alatt oriasi nyomas alakerult az elovilag. Bioszferara gyakorolt hatasa az atbilleneseknek brutalis volt es most mar itt vagyunk mi is fuggve a civilizaciokntol az meg a holocen foldtorteneti korszakot jellemzo klimatikus jellemzoktol…Most feszegetjuk letunk hatarait. Hogy a dolog meg izgalmasabb legyen mindez rekord gyorsan zajlik majd le mintha egy kisbolygoval utkoznenk.Az adaptacios eselyeinket ezzel parhuzamosan hasonlo mertekben csokkentve..

  7. A grönlandi jégtakaró még egy ideig képes lehet ellensúlyozni a tengeri jégvesztést. Elképzelhető viszont, hogy túl messze van, mondjuk a Kelet-szibériai tengertől, ahhoz, hogy megakadályozza annak melegedését és a metánhidrát destabilizációt.

  8. Norvég kutatók szerint a jeges pólusok megolvadása nem csak a fosszilis égetés, co2,metán és további éghajlat módosító gázok növekményéből ered.

    http://www.plateclimatology.com/anomalous-arctic-sea-ice-melting-fueled-by-geological-heat-flow-not-global-warming/

    A földkéreg alatt olvadék van, amit a ~6300 km-es sugárhoz képest vékony,
    mégis jól szigetelő kőzetréteg választ el a felszíntől.
    A mérések után azt vették észre, hogy a sarki jég nem felülről,
    hanem alulról olvad.
    Úgynevezett hotspotokat figyeltek meg.
    „meghatározott, tehát fix földrajzi felületeken szokatlanul meleg magas, függőleges oszlopok a tengervízben, amelyek a fenékről felfelé az óceán felszínére terjednek ki.”
    Valószínűsítik, hogy az Északi-sarkvidék hotspotjai geológiai eredetűek és a Seafloor Geological Heat Flow Engines része.
    Mindezt tavaly 2017.-ben fedezték fel, amint közzétették
    a hő anomáliákkal összefüggő mélytengeri kutatások anyagi forrásai eltűntek.
    Ha ez így lenne, a világ országaira kiterjesztett
    co2 kvótás üzletelés nem folytatható.

  9. 09: Hát, ja a mostani fázisban, amikor mát többezer gigatonnányi 10*9 jég hiányzik, biza a hotspotok is aktívabbak lesznek a csökkent kőzetréteg (jégréteg) nyomás miatt.

    Minden geológiai folyamatot felgyorsított az emberi kőolaj-földgáz, szénégetés, 24/7, 365 napon keresztül, amit 250 éve NON- STOP művelünk- exponenciálisan növekő ütemben.

    Minden- még a minimális hatások is exponenciálisan gyorsulnak.

  10. 5: Az a többlet hő ami az egyenlítőnél érkezik, konvektív és egyéb folyamatokkal a sarkok felé halad.

  11. 09. Xander

    Ezek a jelenlegi széndioxid kvótás egyezmények a haszonelvű, fogyasztói társadalmak álcselekvései. Magyarán szólva, parasztvakítás.

    Emberi eredetű klímaváltozást nagyon gyorsan vissza lehetne fogni.
    Hosszú élettartamú használati tárgyakat kellene gyártani. Olyanokat amelyeket könnyű javítani, illetve ha a technológiai áttörés van, akkor könnyen felújítható, korszerűsíthető. Pl. az autó régi, környezetszennyező motorját újra cserélni.
    Az erdőírtás visszafogása, az új erdők telepítése a természetes széndioxid kezelést szolgálná. Az árterületek, víztárolók fejlesztése természetes módon növelhetné a mezőgazdaság termelékenységét.

    Balogh János professzor úr szerint a teljes újrahasznosítás lehet az emberiség túlélésének kulcsa.

  12. 12 bogozy
    Nincs erőtök szembenézni a valósággal.

    „Emberi eredetű klímaváltozást nagyon gyorsan vissza lehetne fogni.”
    Ezt már kitárgyaltuk.NEM lehet visszafogni!

    „Balogh János professzor úr szerint a teljes újrahasznosítás lehet az emberiség túlélésének kulcsa.”
    Igen, ez igaz lehet. Minden és mindenki megy az újrahasznosítóba.

  13. 09. Nekem is ez volt a magán elméletem,de Tibor bá miatt eddig nem mertem hangoztatni. Itt a Felvidék déli részén dupla a melegedés. állitolag az egész Kárpát medencében.Ahol ugye vékony a foldkéreg…

  14. 14 félmázsás félisten

    „09. Nekem is ez volt a magán elméletem…”
    Igen, és az utóbbi 100 évben vékonyodott el a földkéreg ennyire. Azelőtt nem volt ilyen gond.

    🙂

  15. 15. Nem. A fold belso hoje novekszik,..

  16. 14.
    Elég nagy hallgatás fogadta a klímakutatók körében.
    Szvsz. egy teória, ami nem bizonyított.
    Nem túl sokan fúrják át a sarki jeget, hogy a tenger aljának hőfokát méregessék.
    Nehéz is ellenőrizni mennyi abból az igazság.

  17. n/a

    Balogh János professzor úron lehet gúnyolódni, annak ellenére, hogy ő egy élet munkájára alapozta a szavait. (nem 18 éves korában halt meg)

  18. 18 bogozy

    „Balogh János professzor úr szerint a teljes újrahasznosítás lehet az emberiség túlélésének kulcsa.”
    Nem tudom, hogy Ő mondott-e ilyet, de a teljes újrahasznosítás LEHETETLEN.
    Ha Ő mondta, akkor biztosan tévedett, vagy Te olvastad rosszul a szavait.

    Biztos, hogy Én gúnyolódok? Ilyet állítani itt, komolyan, inkább ellenkezőleg.

  19. 19:

    Miért lenne lehetetlen?
    Természetnek sikerült amíg az ember bele nem rondított.

  20. 20:
    A 100 százalékos újrahasznosítás természetesen nem lehetséges. Már volt róla szó. Abban a percen, amikor kb. 10.000 évvel ezelőtt az ember nem csak halászott, vadászott és gyűjtögetett, sorsa meg lett pecsételve, minden csak idő kérdése volt. A felhasználást, pusztítás az utolsó 250 évben természetesen felgyorsult, méghozzá exponenciálisan.

  21. Az újrahasznosítás közel 100%-os volt még 100 évvel ezelőtt is. Ma meg millió tonna számra temetjük a föld alá, meg tároljuk a sok száz, vagy sok ezer év alatt lebomló hulladékot.

    De nem csak erről van szó, hanem valami sokkal fontosabbról is!

    Pár hónapja láttam egy filmet a foszforválságról. A talajok foszfortartamát állandóan pótolni kell, amit valahol Afrikában meg a fene tudja hol bányásznak és szállítanak szerte a (főként, de nem csak) nyugati világba. A termények maradéka és a trágya és vizelet(az emberi főként) és ezzel együtt a foszfor és más fontos elemek nem kerül vissza a talajba, hanem elmegy a szennyvíztisztító telepekre, onnan meg jórészük a folyókba és az tengerekbe, óceánokba kerül.

    Hát nem őrület? Mióta van ez így, hogy a talaj termőképessége a világ más részéről ideszállított anyaggal tartható fenn?

    Az trágya/vizelet kidobása, valamint a hulladék termény valahová elszállítása és ‘megsemmisítése’ már magában is csődbe vinne bennünket, klímaváltozás ide vagy oda.

    Közben megtaláltam a filmet, ha valaki kíváncsi lenne rá:

  22. Szerintem a Föld hőmérsékletét, hasonlóan a Naprendszer többi bolygójához alapvetően a NAP szabályozza. A kiegyenlítő hatást nagyobb kilengések esetén is a Napnak köszönhetjük viszont az eltarthat akár ezer évekig is. Mi is befolyásoljuk az éghajlatot természetesen de az semmi a Nap erejéhez képest. Lokálisan felgyorsítunk egyes folyamatokat. A mesterséges időjárás módosítás is megy ezerrel az tuti. Szerintem nem is ezzel lesz gond először hanem a szeméttel, mivel abba fogunk belefulladni a sok műanyagba.

  23. n/a,

    Balogh János biológia professzor 1913-ban született. Ki tudja mikor tette ezt a kijelentést, szerintem évtizedekkel ezelőtt.
    Akkor még máshogy hangozhatott. Akkor még elméletileg lehetett volna irányt váltani. Persze nem nagyon érdekelt senkit. Csak a profit számít az elmúlt évtizedekben.
    Nem éri meg a szelektív hulladékgyűjtés, így megy minden a föld alá és millió tonna számra rohad a műanyag, meg a nehézfémek és szennyezik a talajt, a vizeket.

    UK: Háromféle kukánk van + a kartonpapíros konténer. A műanyagos és fémes újrahasznosíthatóak közé nem szabad beletenni a csomagoló fóliákat, a fémmel bevont műanyag csomagolókat sem. A komposztkukába nem szabad beletenni az ételmaradékot, megromlott élelmiszereket. A még mindig rengeteg mennyiségben bedobált színes újságokat és szórólapokat sem lehet külön gyűjteni, csak a kartonpapírt és nem színes újságot. Így aztán ezek mennek a mindentbele kukába és a műanyagot, fémeket, a rengeteg papírt együtt az ételmaradékokkal eltemetik a talajba. Én komposztálok, de ahol nincs legalább egy kis kert, ott az ember tehetetlen.

  24. 22: Gyarmathy
    „Mióta van ez így, hogy a talaj termőképessége a világ más részéről ideszállított anyaggal tartható fenn? ”
    Nos ez is 99%-ban politika (=üzleti érdek, ma mi nem?), a 2008-as pukkanás „mellékterméke”, nagyítóval keresi a tőke miből lehet még pénzt kimarkolni. Uborka Hollandiából, Paradicsom paprika Marokkóból, meggy Brazíliából stb. stb a pénzagyúak üzlete.
    Érdekes áttekintés témában a filmecske – ki is derül belőle hogy anyag nem vész el , csak átalakul – főleg üzleti célzattal! Pl a szennyvíziszap baromi energiaigényes égetése is jellemző a mindent izomból megoldunk nyugati (lobbik) számára, amikor ez simán jó komposztadaléknak és a baktériumok ingyen bedolgozzák. (A hormonok, nehézfémek, szennyezők minden esetben gond)
    24:
    „A komposztkukába nem szabad beletenni az ételmaradékot, megromlott élelmiszereket… ”
    Ez igaz, de saját tapasztalat hogy pl. bizonyos papírfajták simán jók bele (papírzsepi, szalvéta) Gödöllőn a talajtanszék kisérleti komposztálóiban a kartonpapír+kávézacc+giliszták igen bevált! Imádják kajálni. Mi is csináljuk második-harmadik éve, persze jó ha 90%-ban levél, fűnyesedék, zöldséghulladék, (tyúk vagy más) trágya a gyorsításhoz(!) és mulcs (struktúra-anyag az aerób folyamathoz) teszi ki (giliszta itt is rengeteg van az agyagos talajban). Forgatás, takarás és locsolás szükség szerint – és évente jelentős humuszt lehet kirostálni. Mi kb 40 éve termelünk (házikert), eleinte jelentős mennyiség kijött, mára csak így van értelme kínlódni. Valami minden évben jól hoz, hol a tök, hol a bogyósok, hol a gyümölcsfák!

  25. Vaszil,

    Egyetértek.
    Csak tudod ez a csatornázás (a nagyvárosokban nem is lehet máshogy) nem enged más lehetőséget, mint hogy az emberi trágya és vizelet összekeveredjen minden egyéb más szennyel és a kezelő telepre menjen. Ott meg már veszélyes hulladék az egész.

    A komposzt kukán pedig azt értettem, azt az edényt, amit elszállítanak. Ha az emberfia nem tud komposztálni, mert nincs rá hely vagy lusta(márpedig kb. 98% ilyen errefelé), akkor a megromlott, vagy feleslegessé vált ételt nem teheti a komposztálni való és elszállítandó anyagba, hanem a kommunális hulladékba kell tennie, ami szintén a veszélyes hulladékok közé kerül és elvész. Pedig nem kellene ennek így lennie, hanem komposztba kellene kerülnie és vissza a talajba.

    Mennyi anyag vész így el? Ha csak fél kiló/személy/nappal számolunk, akkor az csak nálunk 30 millió kg, havonta pedig 900 millió kg, azaz 900 ezer tonna. Évente pedig 11 millió tonna, aminek a talajt kellene gazdagítania. És ez csupán az ételmaradék. Hol van még a többi elveszett biotömeg? A boltokban, raktárakban megromlott sok százezer tonna élelmiszer, melyet szintén nem hasznosítanak, hanem veszélyes hulladékot csinálnak belőle.

    És mindez az anyag azért vész el, mert valaki nagyon hülye ott fent és mert nem éri meg, nem termel profitot, így nem éri meg újrahasznosítani. Közben megy az ajvékolás, hogy mi lesz, ha a foszfor elfogy, meg a termőtalaj kimerül.

    Ha még nem láttad, ajánlom ezt is a figyelmedbe(meg máséba is)

    Akárhonnan is nézem, ennek a rendszernek mennie kell a lecsóba a tunyasággal, lustasággal, túlzabálásos elhízással és ostoba pocséklással együtt.

  26. 26 – Gyarmathy:
    Az ételmaradékra a megoldás a tyúktartás. A tyúk mindent megeszik, még egymást is. Nálunk havonta egyszer összeszedik a műanyagot és az összebálázott papírt. Van üveg és fém gyűjtő konténer. Mi csak azt tesszük a kommunális szemétbe, amivel nem érdemes vacakolni az apró terjedelem miatt. Ezt nem nehéz megszervezni, csak akarni kell.

  27. 27:
    Ezért van a panelban a terasz, meg a fürdőkád! 🙂

  28. 28:
    A panelből már rég el kellett volna menekülni.

  29. 29:
    Viccvót!
    Ne harapjál már egyből. 🙂

    Másik dolog meg az, ha jelenlegi világból akar valaki valamit élvezni (utazásra gondolok), akkor a tyúktartás pont egy akadály.

    Meg nem akkora profit ám tyúkot tartani.
    Van velük gond elég, letarolják a területet ahol vannak, tyúkszar, szemét, sár csekélyke tojásért meg húsért, ami a boltban egy normál fizuból röhögve megvehető.

  30. 30:
    Nem harapok én, ez a véleményem.
    Nem csak az utazás jelent élvezetet. Ez egy téves magyar nézet.
    A tyúkra napokig nem kell felügyelni, ha jól vannak a dolgok kialakítva. A mi tyúkjaink nem csak be vannak kerítve, de felettük is van háló.
    Ami a tojást illeti valóban nem túl nagy üzlet, de bio a tojás és a hús is.

  31. 30 Rakdtugyin és még akit illet.

    Alaposan felborult az értékítéleted!
    A bio hús, és a fogyasztásából eredő egészség a legnagyobb profit!
    A tyúkszar NEM szemét! A műtrágya inkább. (Pláne, hogy ezzel-azzal hígítják, hogy ne robbanjon.)
    A tyúkszar a legjobb trágya azért, hogy abból egészséges bio zöldség/gyümölcs teremjen.
    Azt a „kevés” húst és tojást amit Én (is) megtermelek nem tudod megvenni a boltban sem sírva, sem röhögve, mert nem adom el.
    Ez a hús nem gyógyszerrel termett, nem vegyszerrel tisztított, és nem festékkel színezett.

    Normál fizu? Egyre kevesebben tudják megvenni még a „bolti” húst is.
    Te most még igen…

    Nagyon-nagyon másképp látjuk a dolgokat.

  32. 32.
    Egy kiló csirkemellfilé 1200 ft körül van. Ez tényleg senkit nem vág a földhöz.Nekem a duplája minimum.
    A többi tök igaz.

    A társadalom anyagilag nagyon ketté szakadt.

    Azért pont most tényleg jobban megy az embereknek.Az árak és a fizetések arány javult, ezt valljuk be, főleg az alapvető élelmiszerek tekintetében.
    Részemről ugyanolyan nehéz már vagy tíz éve, de a szememet nyitva tartom.

    Raktudgyin nyilván városi ember, így talán nem annyira szembeötlő számára a vidéki szegénység. De ez is inkább rétegszegénység.

    Most ült fel a halott, mindenki bízik abban, hogy felpörög a gazdaság, és a halott ülve is marad.

    Én is inkább utazgatnék.

    De ,
    1.utaztam már eleget és bárhová is megyek ott is csak magamat találom, legfeljebb a körítés más.Inkább nem fárasztom a testem és helyben próbálok magamon kívül lenni:-)
    2. A sok állat nem teszi lehetővé, hogy messzire menjek. Bár a tyúkok tényleg nem jelentenek nagy kötöttséget ha úgy van kialakítva a helyük, ebben Tibor bátyámnak maximálisan igaza van.
    Azonban kevés szemért meg a konyha hulladékért cserébe jól jön az a pár tojás meg tyúkhús, ami már-már félig vadhús olyan rágós. Azonban a házi tojásnak nincs párja.

  33. 31-32 Bizony.
    Csak a városban tilos, pedig nekünk is volt, amíg falu voltunk. Még lúd is volt valamikor. Sőt, kölökkoromban volt 100-150 nyulam is minden nyáron, naponta sarlóztam végig a vasútoldalt miattuk. Táp akkor még nem nagyon volt, vagy én nem tudtam róla.

  34. „Van viszont a víznek egy meglepő tulajdonsága. Egy zárt rendszerben, mondjuk egy lavórba fagyott jég esetében, ha a lavórt melegíteni kezdjük, a megolvadt jég, vagyis a jég alatt található víz hőmérséklete mind addig 0 °C marad, amíg a lavórban van jég. Vagyis a közölt hő kizárólag a jég megolvasztására fordítódik mind addig, amíg van jég, és csak az összes jég elolvadása után kezd a víz melegedni, amennyiben a hő közlése folytatódik.”

    Ezt tudod bizonyítani, mert ugyan nem vagyok fizikus, de a józan eszemnek ez ellentmond. Ha a vizet melegítem, azaz hőt közlök vele, az melegedni fog, akár van rajta jég, akár nincs. Ha felülről éri a hő, először a jeget, akkor persze más a helyzet, hiszen az olvadás hőelvonással jár, így addig amíg a jég el nem tűnik, a víz sem fog melegedni.

  35. 32:

    Falun élek 🙂

    Itt pl a szabadon tartott pézsmakacsának nincs ára, mondjuk 1000 Ft/db.
    Erősen vadhús szerű állaga van, de tudni kell elkészíteni és akkor finom.

    Egy ember órabéréből jelentős mennyiségű húst tud venni mindenképpen kg felett.
    Nem feltétlen a csirkemellben (pláne filé) kéne gondolkodni 1200.- Ft/kg áron.
    Csirkecomb 4-600.- Ft/kg; Sertés vese 300 alatt; Sertés máj szintén olcsó 500 körül.
    Farhát meg sütve isteni tud lenni aminek az ára 300 alatti, sokan kutyakajának veszik.

  36. Mindegy merről melegíted, csak a keveredés véges sebessége az, ami miatt cseppet helyileg melengeti a vizet, de a jég átalakulása vízzé nagy energia elvonással jár. Ezért visszahűl 0 fokra mindaddig, amíg az összes jég át nem alakul vízzé. Az esetleg alulról jövő meleg víz felmegy, ahol a jég uszikál rajta, és feszt lehűl. Ekkor elindul lefelé, ahol is a „sparhert” segítségével újfent felmelegszik. Mindez azért van, mert a folyadékokban nem hővezetés, és nem sugárzás, hanem keveredés módszerével történik a hőcsere.

    Azt megteheted, hogy nagyon nagy energiával melegíted a vizet, ami a véges keveredési sebesség miatt helyileg akár fel is tud forrni átmenetileg, de ha időt adsz neki, akkor is visszahűl.

    Példa: jégpályán gázpisztollyal. melengetheted, ahogy akarod, ha ott hagyod visszahűl, a jég tömege miatt.

    Basszus, ehhez nem is akartam hozzászólni. Grrrrr.
    Mellesleg 7, osztályos fizika, mindenkinek tanulnia kellett volna, ezért is nem akartam hozzászólni. (Na szép hatásfoka van a tanításnak.)

  37. 33: Balázs
    „Most ült fel a halott, mindenki bízik abban, hogy felpörög a gazdaság, és a halott ülve is marad. ”
    Legyünk precízek! Nem ült az fel – csak kitömték (kis aprópénzzel), hogy úgy nézzen ki kifelé mintha élne! „Mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát” Kell ugyanis még biodíszlet a nemzetközi látványtervhez meg a szavaztató színjátékhoz. „Kuncog a krajcár” Azután oszolhat békében, pénzügyeinket úgyis nagyemberek intézik…

    De hogyan is jutottunk ide az olvadáshőtől?? 🙂

  38. Értem, így valóban érthető, utána is olvastam, és valóban. Hetedik osztályos már negyven éve voltam, talán bocsánatos bűn, ha megkopott 🙂

  39. 39 – lr: Nem veled volt vitám, csak aki okoskodott, azt nem akartam égetni, hogy 7. osztályos fizikával került szembe. Pedig n/a világos volt, én is az akartam lenni, és pont nem kellett volna belekeverednem.

    Na mindegy még egyszer bocsi mindenkitől, akit megbánthattam. (Én benne sem vagyok a könyvben.)

    Tibor bá’ meg volt olyan udvarias, hogy elindította ezt a posztot, az érthetőség kedvéért.

  40. 36 Rakdtugyin

    „Itt pl a szabadon tartott pézsmakacsának nincs ára, mondjuk 1000 Ft/db.”
    Ok, mennyi van belőle és mikor mehetek érte?
    Ennyiért biztosan nem tudok előállítani bio kaját, és vannak rokonaim is.

    A”bolti” hús és a falusi szabadtartású, esetleg kertben nevelt állat húsa nem hasonlítható.
    Ezt akkor tudod meg leginkább, amikor (nem)kell az orvoshoz menned.

  41. „Csirkecomb 4-600.- Ft/kg”

    Rakdtugyin, nálunk 1.5-2 font egy kiló csirkecomb(alsó és felső egyaránt), ami röhejesen olcsó és gyönyörűen néz ki, mégsem tudom megenni évek óta, mert főzéskor, vagy sütés elkezdése után olyan szag jön ki belőle, hogy rosszul vagyok tőle. Ezek a csirkék döglisztet kapnak és a saját ürülékükben fürdenek, meg annyi vegyszert, gyógyszert kapnak, hogy túléljék a 40 napos tegyésztési időt és addig kellően felfúvódjanak, hogy hihetetlen.

    Nézz meg filmeket, hogy hogyan tartják őket és rájössz, hogy jobb kevesebbet venni, de jót. És Magyarország még nagyon jó ilyen szempontból, mert találsz igazi szabadon tartott, normális csirkét, kacsát, sertést, de nálunk ez szinte megoldhatatlan. A bárányhús viszont jó és könnyen elérhető.

  42. 35:
    Ezt gyorsan vond vissza, mert röhögés tárgya leszel. Nem az a baj, hogy ezzel nem vagy tisztában, a baj az, hogy szerinted ennek ismeretéhez fizikusnak kell lenni.

  43. 42:
    ízlések és pofonok

    Valahol biztos borzasztó hogy döglisztet adnak nekik, de alapvetően a dögliszt az fehérje.
    Szerinted abban a tápban amit a falusi megvesz a kocsiról abban mi van?
    Elhiszed hogy minden szabadon tartott madár a kertben csipeget?
    A letaposott tyúkudvarban mit kapirgál?

    Mérnöki pontossággal vannak azok a tápok összerakva, kb ugyanúgy mint a gyermektápszerek.

    Az undor mindentől előjöhet, de ha megnéznéd beltartalmilag a leszólt húsgyári húst akkor lehet hogy jobb beltartalmi értéke van mint a hiányosan csak maggal táplált kapirgálósnak.

    A bárány az jó, mert az biztosan nem kap döglisztet.
    Javaslom még a nyulat is.

  44. 16. félmázsás félisten
    A Föld belső hője valóban növekszik, de csak földtörténeti időskálán érzékelhető mértékben, így a jelenleg tapasztalható felszíni hőmérsékletnövekedésben elhanyagolható a szerepe. A természetes radioaktivitás nem pörög fel csak úgy, inkább apránként csökken, márpedig az táplálja a tüzet odabent, illetve a Hold vonzása miatti deformáció, ami meg végképp nem sokat változik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük