(2306) Cogito ergo sum

Tibor bá’ online

 

Klímaváltozás ügyben túl sokan, túl sokat nyilatkoznak. Aztán meg túl sokat vesznek át egymástól, ahelyett, hogy átgondolnák, van-e egy állításnak valószínűsége.

Kábé 15 éve olvastam, hogy Közép Európában, többnyire a Kárpát-medence sivatagosodása várható, ami ugye együtt jár a mezőgazdasági terményhozam drasztikus csökkenésével, illetve teljes megszűnésével.

Közben eltelt 15 év, és a sivatagosodásnak semmi jelen. Ellenben a magyarországi biztosítok nem győznek fizetni, mert egyre gyakrabban a nyugatról érkező hidegfrontok iszonyatos károkat okoznak. Helyi jelleggel, itt vagy ott olyan mennyiségű eső szakad rá egyik vagy másik településre, hogy az utcákon hömpölyögve hullámzik a víz.

A saját kertemről beszélve, a „béke” idők éveiben locsolnom kellett már május végétől az 1000 Ft/m3vezetékes vízből. Hiába veszekedtem a vízműveknél, hogy amit kilocsolok az soha az életben nem kerül a szennyvíz csatornába, irreális pénzt kérni érte. A vége az lett, hogy külön kérésre hajlandók voltak 10% vízfogyasztás mellé nem számlázni a szennyvíz elszállítást. Szóval nem ábrándozok, valóban éveken át vízhiány volt errefelé. Ez annyira igaz, hogy a kertben kiépítettem slag hálózatot. Tök feleslegesen. Az idén annyi eső esett, hogy nulla locsolást kellett végeznem. Hol van itt a sivatagosodás?

Az igazság az, hogy beszoptam a cocát ahelyett, hogy gondolkoztam volna. A globális felmelegedés tény. A globális felmelegedés következtében az óceánok felszíne melegebb, mint korábban. A melegebb vízből több az elpárolgás. A több párolgás természetesen több felhőt jelent, és ami felmegy, annak le is kell jönni. Ha egyre több a felhő, és egyre több eső esik, akkor hogy az ördögben lesz itt szárazság? Ki volt az a hülye, aki kitalálta, hogy a melegedés szárazságot jelent? Miből lehetett erre következtetni. Gondolkodom tehát, nincs sivatagosodás. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2306) Cogito ergo sum” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Több animációs film foglalkozik az egykor Észak-Amerikát, Eurázsiát benépesítő mamutokkal és kihalásukkal. Egy teória szerint az éghajlat változás is nagy szerepet játszott ebben.
    A mamutok a nyílt sztyeppe állatai voltak, hatalmas legelőkön vándoroltak. Mikor pedig melegedésnek indult a klíma több eső esett és a füves sztyeppék helyét átvette az erdő (tagja) övezetben.
    De a Kárpát medencében is sokkal kevesebb csapadék hullhatott mikor kialakultak a kunsági, nyírségi homokdombok. Ezek ma már jellemzően nem vándorolnak a több csapadéknak és emberi beavatkozásnak köszönhetően (akácosítás).

  2. Ennyire azért biztos nem egyszerű a dolog.
    Tudjuk, hogy vagy tízezer éve a Szahara is zöld volt gazdag növény és állatvilággal, aztán a melegedés nyomán elsivatagosodott.
    Persze sivatagi zónák mindig is voltak, a földi légkörzés leszálló sávjában, ahol a relatív páratartalom nagyon alacsonyra esett, de hogy ez a sáv mitől csúszott a pólusok, vagy az egyenlítő felé, illetve milyen széles volt, az már az aktuális földi klímától függött.
    Nekem kissé más a tapasztalatom a kertem kapcsán.
    Én a kertet a 80-as években vettem, az akkori körülmények között nem kellett sokat locsolni, és mikor a kutam tönkrement, akkor csak annyit locsoltam a felfogott esővízből, hogy a palánták megerősödjenek, és elég jól megvoltam így is.
    Aztán jött egy nagyon csapadékszegény időszak, valamikor a 90-es évek első felében, afféle hét szűk esztendő, ami a csapadékot illeti. Még a környékünkön lévő nagy tó is óriási szintcsökkenésen ment át.
    Aztán szerencsére csináltattam egy jó kutat, amelynek szinte kimeríthetetlen a hozama, mert a csapadék most már úgy alakult, hogy igen hosszú időkig nincs, ami nyáron kiszáradással fenyegeti a kerti növényeket. Ilyenkor intenzíven locsolok, több száz liter elfogy naponta.
    Aztán lezúdul egy óriási mennyiségű eső igen rövid idő alatt, amikor szétázik a kert, rámenni sem lehet, aztán kezdődik elölről az egész.
    De hiába esik annyi eső, amely bőven elég lenne egész évre szétosztva, ha rövid idő alatt esik le, és elfolyik, elszivárog, aztán meg kiszárad a föld. Ráadásul jól összetömörödik a víz hatására…

  3. Jó neked! Itt is lezúdult a kb. egy havi mennyiségű eső pár óra alatt, de kettő nap múlva már porzott a talaj, magyarul aszály volt rendesen idén is. 🙁

  4. Piton, az már nem a klíma hibája, hanem a gazdálkodásé!
    Lehetne úgy gazdálkodni, hogy a talaj, a növények megtartsák a vizet. Ciszternát, víztározót is lehet építeni.

    De nem, mindent beszántunk 1000 ha-os monokultúrákkal, vegyszerrel kiölve minden talajélet, hadd vigye le a hirtelen eső a talajt (gyomirtóstul, műtrágyástul, mindenestül), aztán marad a sívó homok és a szárazság.

  5. Erre a posztra egy izraeli vízgazdálkodási mérnök szavai jutnak eszembe, mikor beszélt egy magyar kollégájával: ” Ti mit csináltok a folyóitokkal, amik átfolynak az országotokon?” Magyar szaki válasza: ” Jó nagy gátakat emelünk, és arra törekszünk, hogy minél hamarabb távozzon a víz.”
    Izraeli szaki: ” Ti komplett hülyék vagytok…”

    Mindenkire rábízom, hogy kinek volt igaza. 😉

  6. 5: A kertről beszéltem. De egyébként egyetértek veled! 😉

    6: Neanderesítés: vissza kellene állítani a folyóink kanyargós természetes jellegét, mint az a folyószabályozások előtt volt.

  7. Az évszázad végén jön az újabb nagy kihalás? Miért, előtte még megáll a mostani?

  8. A kertben nálam csodákat tesz a bőséges mulcsozás. Rengeteg vizet megfog. Egyébként egy jól beállt biokertben a talaj humusztartalma maga is sokat raktároz. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem kell locsolni, de nem kell feltétlenül minden nap mindent.

  9. Jó volt olvasni, “beszoptam a cocát, ahelyett, hogy gondolkoztam volna” Igen a melegedés több párolgást jelent, az meg esőt eredményez. Erre már pár éve magam is rájöttem.
    A gond az, hogy a légköri és a tengeri áramlatok mozgása is módosul valamelyest. Ilyen gigászi méretekben pici módosulat is nagy helyi hatásokat okoz.

    Saját tapasztalatom, a növényeket a palánta korszak után kevésbé szabad locsolni. mert a gyökerek fennmaradnak, és teljesen locsolás függővé válik a növény. Száraz időben lehatolnak a gyökerek a mélyebben fekvő nedvesség irányába.

    5. Dajtás
    Izraeli vízügyi szakinak teljesen igaza van. vízgazdálkodás szempontjából nézve, komplett hülyék, és őrültek vagyunk.

    6. Piton
    Ha a folyók kanyargósítását nem is állítjuk vissza, kevés pénzből is lehetne hatalmas víztárolókat építeni. Ludak, kacsák, halak félig ingyen megélnének rajtuk, ráadásul nagy szárazság idején locsolhatnánk belőle, míg a nagy áradásokat tudnánk raktározni kezelni, nem kellene tízéveként egy méterrel toldani a folyók gátjait.

    10. Ábel

    Ez a mulcsozás régóta elterjedt módszer, Ázsiában, ahol 6 hónap bőséges esőzés után 6 hónap kegyetlen szárazság következik. Régen a magyar parasztok eső után pár nappal felkapálták a talaj felső felszáradt rétegét. A porhanyósított felső réteg szigetelte az altalajt, nem engedte felrepedezni, és mélységében kiszáradni.

  10. 7, Piton
    Meanderesítés, nem neanderesítés. Egy pillanatra nem értettem mit akarsz mondani.
    Bocs. 🙂

  11. No itt az jön le, hogy izraeli cégre kéni bízni a víz palackozását – a hasznon meg fifti-fifti osztozni 🙂 (nem terstvériesen!)

  12. 4. Ábel
    Loptál, vagy újra kitaláltad? 🙂
    Ezt Kolozsvári Grandpierre Emil egyik könyvében olvastam valaha…

  13. 13: Régi latin szóvicc. Egy barátomat beszívattuk vele gimiben: sokat mondogattuk, aztán az órán véletlenül ezt felelte a tanárnak… dőltünk a röhögéstől. 🙂

  14. 14.
    Ismerős volt már, Kolozsvári nagy nőcsábász volt imádta az erotikus témákat, poénokat, nála találkoztam ezzel.
    Hasonlóképpen mesélte, hogy egy erdélyi nőismerőse kalauzként dolgozott román nyelvterületen, de elég hiányosak voltak román nyelvi ismeretei, ezért románul ahelyett, hogy “Tessék beljebb fáradni a vagonban” azt mondta, hogy “Tessék beljebb fáradni a vaginában”, amivel nagy sikert aratott. Állítólag a két szó románul még összetéveszthetőbb, mint magyarul. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.