(2295) Mi van a hirtelen melegedéssel?

Tibor bá’ online

 

A Climate Science, Awareness and Solutions közreadta a 2017. augusztusi adatokat. Ezek szerint a 2017. augusztusa volt minden idők második legmelegebb augusztusa. A minden idők alatt azt kell érteni, hogy 1880 óta. Innen számítják a relatív „megbízható” méréseket.  Az 1951-1980 középértékhez viszonyítva 0,85 °C-al volt melegebb. A legmelegebb augusztus 2016-ban, vagyis múlt évben volt. Az akkori érték 0,99 °C. Az idei érték elég tisztességesen maradt alul.

Ugye a múltkoriban az volt a kérdés, hogy a 2016-os rendkívüli kiugrás csak az El Nino-nak köszönhető-e, vagy pedig a régen emlegetett hirtelen melegedés kezdetét jelenti-e. Akkor én azon az állásponton voltam, hogy a válaszra még várni kell egy kicsit. Ha a 2017. augusztusa melegebb, mint 2016. augusztusa, vagy legalább is hasonló az anomália, akkor a hirtelen melegedéssel állhatunk szemben. Most viszont világosan látszik, hogy nem erről van szó. A hirtelen (abrupt) melegedés nem látszik beindulni. Ezt mutatja az északi sark jégterülete is, ami a szeptember közepei minimummal jellemezhető. Nos, az idei minimum mindössze az ötödik a sorban. Nem csak 2016. utasította maga mögé, de még másik három év is (2012, 2013, 2015). A hirtelen nevű mumussal kapcsolatban, biztosat csak 2019 végén tudunk mondani.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

8 gondolat erről: „(2295) Mi van a hirtelen melegedéssel?

  1. Már, hogyha a NASA és a NOAA nem csal- méghozzá lefelé…

    Trumpli új EPA igazgatója máris 400 ppm alá vitte a CO2- t.

    Az extrém időjárás sem éppen kevesebb, mint tavaly, szóval erős a gyanú a manipulációra.
    Meg hát ugye minden darab jégkockát kiterjedésnek számítanak.

  2. Ha McPhersonnak igaza lesz, az pár éven belül úgyis nyilvánvalóvá válik.

  3. Remélem Mcpherson téved. A hir biztato, bár kaotikus idojarasrol szolnak a hirek vilagszerte. Mi van ha az átlag nem no drasztikusan de a hideg-meleg kilengések fokozodnak? én továbbra is be vagyok szarva.. Ez a nyár ami volt..Csak portugaliaban 60 halott az erdotuzekben a szarazság miatt.Most meg a tetom azik be a rengeteg csapadéktol Nekem itt valami nem koser.

  4. Mindenféle katasztrófa szerelmeseinek:

    Sokk a NASA-tól: 2019-ban jön a nagy tél és …! [Videó]

    Paul Dorian meteorológus, a Daily Star-hoz beszélve egyetértett abban, hogy a csökkentett naptevékenység egy új jégkorszakhoz vezethet minket!
    Paul Dorian a Daily Star-nek mondta el:
    „Ha a történelem útmutató, akkor biztosan el lehet mondani, hogy a gyenge szoláris aktivitás hosszabb idő alatt, hűsítő hatással lehet a globális hőmérsékletekre a troposzférában, ami a Föld légkörének alja -, és az ott ahol mindannyian élünk ”.

    https://www.youtube.com/watch?v=UULcXl5cGdg

    A legfrissebb elemzés szerint a napfoltok száma jelentősen csökkent. Ez rossz.
    A napfényt és a nagy mennyiségű mágneses energiát a napfoltok szabadítják fel.
    A szakértők szerint a napunk az elmúlt tizenkettedik hónapban „üresen” ment, ami arra késztette néhány szakértőt, hogy elméletileg elmondja, hogy egy új jégkorszak vár ránk amely 2019-ben érinti bolygónkat.
    A SpaceWeather.com jelentése szerint a makulátlan nap jelensége a közeljövőben rendszeres dolog lesz.
    A kutatók előrejelzései nem jók. Attól félnek, hogy a Nap felszíni aktivitásának csökkenése következtében egy olyan hideg periódus előtt állunk mint amelyet az 1645-ös évekhez hasonlóan 1715-ig tartott. Ez az időszak a „Kis Jégkorszak” néven ismert. Ez az időszak okozta a Temze befagyását.

  5. A NASA és a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) műholdas felvételeit elemezve a kutatók arra jutottak, hogy 4,64 millió négyzetkilométeresre csökkent az északi-sarki tengeri jég területe. Ez 1978 óta a nyolcadik legkisebb arktiszi jégminimum.
    A kutató hozzátette, az északi jég zsugorodására a klímaváltozás miatt ugyan számítottak, a csökkenés mértéke azonban nagyobb volt, mint amit a modellek és előrejelzések jósoltak. Parkinson szerint egyelőre korai megmondani, hogy mi vár hosszú távon az antarktiszi jégre, az elmúlt két év eseményei azonban olyan adatokat szolgáltatnak, melyeken tesztelni lehet a különböző elméleteket. A vizsgálatokkal talán arra is választ kaphatunk, hogy összességében miért nőtt a déli tengeri jégfelület 1979-2015 között.
    A két pólus havi műholdas elemzése azt mutatja, hogy az 1970-es évek vége óta mindent egybevetve csökkent a Föld sarki jégterülete. Parkinson kiemelte, ebben az évben januártól augusztusig minden, a globális tengeri jégtakaróra vonatkozó havi negatív rekord megdőlt.
    http://24.hu/tudomany/2017/09/21/iden-sem-tul-rozsas-a-helyzet-a-sarkokon/

  6. Három Európányi területen olvadhat fel az örökké fagyott talaj, amelyből az szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházgáz szabadul a légkörbe nagy mennyiségben.
    Több finn tudományos intézet közös kutatása szerint a klímaváltozás miatt 2100-ra szinte teljesen felolvadnak a periglaciális zónák, vagyis az állandóan fagyott talajjal, úgynevezett permafroszttal rendelkező területek: a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve ezen területek kiterjedése 2050-re 72 százalékkal csökken, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.
    A változás a szakértők szerint független a globális felmelegedés csökkentését célzó intézkedésektől, mert a korábbi évtizedek melegedése hatol le a mélybe. A jövőben várható egy átbillenési pont, amely nyomán alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban.
    http://24.hu/tudomany/2017/09/23/ezt-is-elertuk-foldanya-elkezd-buntetni/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük