(2283) Genetikailag módosított élelmiszerek

Tibor bá’ online

 

Mielőtt rátérnénk a tárgyra, egy kicsit a biológiával, azon belül pedig a genetikával, vagyis az örökléstannal kell foglalkoznunk. Maga az öröklés egy jól ismert dolog, annyira jól, hogy nem is figyelünk fel rá. Mindenki természetesnek veszi, hogy az akácfa magjából akácfa fog kikelni, hogy a kölykező macskamama alatt kismacskákat találunk, hogy a majomnak majom, a krokodilnak krokodil, az embernek pedig ember az utóda. De mi ennek a mechanizmusa? Az emberiség a választ lépésről-lépésre kapta meg, kezdve Mendel[1] borsóval végzett kísérletétől az 1953-ban felfedezett dezoxiribonukleinsavig[2]. Ennek lényege, hogy minden sejtmagban, a fajtától függően, bizonyos számú kromoszómapár van. Ezekben a kromoszómákban helyezkednek el a gének. A géneket úgy foghatjuk fel, mint a sejt „tulajdonosának” a minden apró részletre kiterjedő „tervrajzát”. Vagyis az emberi szervezetben található valamennyi sejt magjában benne van az egész szervezet „tervrajza”. Ennek a „tervrajznak” a neve dezoxiribonukleinsav, és nem egy hatalmas rajzlapnak, hanem inkább egy sok-ezer méter hosszú filmszalagnak fogható fel, ahol minden egyes kockára be van írva a szervezet valamilyen tulajdonsága. Az ivarsejtekben (de szigorúan csak az ivarsejtekben) ennek a tervrajznak tekinthető hosszú „filmszalagnak” csak a fele található, de nem akármilyen fele. Hogy továbbra is az analógiánál maradjunk, a filmszalag hosszában van elfelezve, vagyis a 35 mm széles és X ezer méter hosszú film hossza megmarad, de szélessége 17,5 mm lesz. Megtermékenyüléskor a hím és a nőstény (ember esetében a férfi és a nő) filmszalagjai egymáshoz illeszkedve összeállnak 35 mm-re, tehát egy komplett sejtmagot alkotnak, ami aztán (a hozzátartozó sejttel együtt) osztódni kezd, és kellő időben világra jön az utód.

A dezoxiribonukleinsav felfedezése után hatalmas tempóban folyt tovább a kutatás, ami kezdetben arról szólt, vajon egyik-másik tulajdon­ságnak melyik „filmkocka” felel meg. Amikor ezt nagy vonalak­ban sikerült tisztázni, (a kutatások mind a mai napig folynak, és nem rég jelentették be, hogy a teljes emberi genomot[3] sikerült izolálni) azonnal megpróbálkoztak az úgynevezett génsebészettel. Ennek lényege, hogy a „filmszalagból” kivágnak egy adott részt és betesznek helyére egy másikat. Vegyünk egy példát! Fognak egy petesejtet és megkeresik benne azt a „filmkockát”, ami arra utasít, hogy az utód szeme barna legyen. Ezt kivágják és betesznek helyébe egy olyan „filmkockát” (hogy ezt honnan szerzik be az most nem fontos), ami zöld szem utasítást ad. Ha most ebből a petesejtből ember lesz, és az apa zöld szemű, akkor a csecsemő szeme egészen biztos zöld lesz, bár az anyának a szeme barna. Természetesen nemcsak a szem­színnel lehet így eljárni, hanem bármilyen más tulajdonsággal is. Egyszerűen: a génsebészettel az örökítő anyagot össze-vissza lehet cserélgetni.

Amikor kiderült, hogy ez a „cserélgetés” a gyakorlatban könnyen kivitelezhető, egyes biológusok úgy érezték, megnyílt előttük a világ, és magukat istennek képzelvén elkezdtek teremteni, azaz olyan organizmusokat hoztak létre, amelyek korábban nem léteztek. Vegyünk egy hipotetikus példát (amit talán már meg is valósítottak). Egy kopasz nyakú tyúk ivarsejtjének (ami maga a tojás) kivágják azt a „filmkockáját” (tulajdonképpen egy gén-szekvencia, de most már maradjunk a „filmkockánál”), ami a nyak kopaszságát okozza, majd ezt behelyezik annak helyébe, ami az egész test tollal való befedésére ad utasítást. Kikel a csirke és nemcsak az egész teste lesz kopasz, de tojásaiból is kopasz testű csirkék fognak kikelni (tekintsünk el attól, hogy valami szerepe a kakasnak is van!). Ez a csirke természetesen nem lesz életképes, kizárólag mesterséges környezetben lehet felnevelni (ami nem nagy probléma), de micsoda előny, hogy levágása után a csirkét nem kell kopasztani.

A gyakorlatban elsősorban növényeket kezeltek génsebészet útján és így hoztak létre olyan új fajokat, amelyeknek komoly gazdasági előnyük mutatkozott a hagyományos fajokkal szemben. Például egy szárazságot jól tűrő növényből „kioperálták” a szárazság tűréséért felelős génszekvenciát és behelyezték egy gazdanövénybe, mondjuk búzába, vagy kukoricába. A génsebészetileg ilyenformán kialakított új búzát „genetikailag módosítottnak” nevezik, és azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem kell öntözni. De az új tudomány itt nem állt meg. A gyakorlatban kiderült, hogy egymástól távol álló fajokból is lehet összeoperálni részeket. Például a természetben előforduló thuringiensis bacillus-ban (rövidített nevén: B.t.) van olyan gén, ami bogarakra halálos kristályprotein termeléséért felelős. Ezt beoperálták a kukorica genomjába, és ezzel olyan új fajtát hoztak létre, amelyet nem kell permetezni például a kukoricalyukasztó bogár ellen, mert a növény maga megtermeli a lárvaölő kristályproteint. Nagyon okos! Természetesen van sok más lehetőség is. Például, ha bármely gazdanövénybe beoperálunk olyan génszekvenciát, amely a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciáért felel, akkor a növény termelékenységét nagymértékben fel lehet fokozni, mert egy ilyen gazdanövény talaját alaposan be lehet szórni gyomirtóval, ami szükségtelenné teszi a kapálást és egyéb más gyomirtást. A gyom elpusztul, de a gazdanövény él és virul.

A genetikai módosítás hívei a következő előnyökre teszik a hangsúlyt.

  • Az élősködőkkel szembeni ellenállás fokozásával megspórolható az intenzív permetezés. Ez nem csak olcsóbbá teszi a termelést, de csökkenti annak esélyét, hogy permet kerül az élelmiszerbe.
  • Gyomirtókkal szembeni ellenállás fokozása. (Az előny megegyezik a fentiekkel.)
  • Vírusokkal szembeni ellenállás fokozása, aminek következtében nagyobb lesz a hozam.
  • Fagyérzékenység megszüntetése. A mi éghajlatunkon egy nem várt májusi fagy tönkreteheti a fagyra érzékeny bab, burgonya vagy paradicsomvetést. Különösen érdekes ennek a gyakorlati megoldása, ugyanis hideg vízi halak megfelelő génjeit ültetik be a védeni kívánt növénybe.
  • Szárazság tűrő készség. A megfelelően módosított növény szikesebb talajon is termelhető.
  • Korábban nem tartalmazott anyagok kialakítása a növényben. (Bizonyos növényekben, mint például a rizs, ki lehetne alakítani a készséget vitaminok, vas, és esszenciális fehérjék szintetizálására. A csak rizzsel táplálkozók így elkerülhetnék a beriberit[4] és a fehérje­hiányból származó alultápláltságot.)
  • Komplex vegyületek, oltóanyagok szintetizáltatása, ami szegény vidékeken feleslegessé tenné a drága oltóanyag és gyógyszer vásárlását.
  • Újszerű alkalmazások. Történt áttörés olyan nyárfák genetikai módosításának irányába, ami után a fa nehézfémes talajszennyeződést megszűntet.

Első olvasásra ez jónak tűnik, viszont a magyar társadalom nem csak nem figyelt oda, de nem is nagyon ismeri a témát. Ez a tény akkor válik érthetővé, ha számba vesszük az alábbi statisztikát. 2000-ben a világon genetikailag módosított termés 68 százalékát az Egyesült Államokban állítottak elő. Argentína 23%, Kanada 7%, Kína pedig 1% arányban vette ki a részét. A hiányzó 1 százalékon a következők osztoztak: Ausztrália, Bulgária, Franciaország, Németország, Mexikó, Románia, Dél-Afrika, Spanyolország, és Uruguay. Bulgária és Románia szereplése némiképp meglepő, érdemes lesz odafigyelni! A GM „mozgalom” két nyertese a szójabab és a kukorica. Az elsőt az emberek fogyasztják irtózatos mennyiségben (anélkül, hogy tudnák) hús, sajt, stb. helyett, a másodikat főleg az állatok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozásoknak megfelelően ezeknél a növényeknél jóval kevesebb peszticidet[5] alkalmaztak, mint korábban és mégis nőtt a hozam. Ennyi sok jó hír ellenére az utóbbi időben, elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban óriási méreteket öltött a tiltakozás a genetikailag módosított élelmiszerekkel szemben. Amit senki se várt, még a Vatikán is hallatta hangját. A kifogások három csoportba oszthatók:

  • környezeti ártalom,
  • egészség ártalom, és
  • gazdasági megfontolás

Környezeti ártalom – a) Konkrét példa: a Bt-176 jelzésű kukorica virágpora erős peszticid hatású. Csakhogy nem válogat és olyan rovarokat is megöl(het), amelyek nem szerepelnek a tervben. Ez aztán nagymértékben és kiszámíthatatlanul felboríthatja a természet rendjét. b) Fennáll a valós veszélye annak, hogy a Bt alapú peszticidekre kialakul bizonyos rezisztencia. c) A legsúlyosabb vád, ha úgy tetszik félelem, hogy nem kívánt génátszármazás következhet be. Tehát a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztenciával rendelkező GM növény beporozhat kellemetlen gyomot, mint például a tarackot, ami így szintén ellenállóvá válik a gyomirtókkal szemben. Létrejöhet tehát a mezőgazdászok rémálma, a kizárólag kapálással irtható „szuper gyom”. Az természetesen egyértelmű, hogy mind a három kifogás tökéletesen valós. A génátszármazás annyira fontos, hogy még visszatérünk rá.

Egészség ártalom – a) Ma már a fejlett (kellően agyon szennyezett) világ lakosságának jelentős hányada allergiás, többek között, illetve elsősorban virágporra[6]. Félő, hogy GM úton egy olyan új virágport „sikerül” megteremteni, ami visszafordíthatatlan, soha nem látott érzékenységű allergiát válthat ki. b) Annak is van esélye, hogy emberi élelmiszer alapanyagnak számító növényekbe bevitt idegen génszekvencia nem várt, káros hatással lehet az emberre. Nem rég jelent meg a Lancet-ben[7] egy kísérletről szóló beszámoló. Patkányok két csoportját GM krumplival és közönséges krumplival etették. Az eredmény szerint jelentős elváltozásbeli különbség volt kimutatható a két különböző krumplival etetett patkányok béltraktusaiban.

Gazdasági megfontolás – Ez ugyan se rövidtávon, se hosszútávon nem veszélyezteti az emberiséget, de a teljesség kedvéért ejtsünk róla néhány szót. A GM módosítást végző vállalkozás a kialakított vetőmagot szabadalmi védettség alá vonja, és értékesítési árába beépíti a módosítás költségeit. Ezek a vetőmagok drágábbak lesznek a hagyományosnál, aminek következtében igazán hatékonyan csak a szuper nagy gazdaságok tudják majd alkalmazni, a már amúgy is szorongatott kistermelők el fognak vérezni, mert nem tudnak majd lépést tartani. Ez viszont bizonyos monopolhelyzetet teremt, aminek árnövelő következményei lehetnek. Azzal természetesen mindenki meg lehetne elégedve, ha a genetikailag módosított élelmiszerek bevezetésének mindössze ennyi hátránya lenne. Az mindenesetre árulkodó, hogy a különböző országok kormányainak mezőgazdasági minisztériumaiban lázas munka folyik a genetikai módosításokkal kapcsolatos állásfoglalás kialakítása terén.

 Nézzük meg, mit történt eddig! – Japánban 2001 óta kötelezően szigorú vizsgálatot kell végezni (előzőleg csak ajánlott volt) a GM élelmiszerek bevezetése előtt. Ugyanakkor a szupermarketekben egymás mellett árulják a GM és a hagyományos élelmiszereket, és azt tapasztalják, hogy a fogyasztók kifejezetten a hagyományos élelmiszereket preferálják. Indiában is tanulmányozzák a helyzetet, de úgy tűnik az egymilliárd lelket számláló szubkontinensen a hatóságok szemében a (rövidtávú) GM előnyök többet nyomnak a latba, mint a hátrányok. Brazíliában a GM növények termesztése egyszerűen tilos, és komoly mozgalom alakult ki a GM élelmiszerek importálásával szemben is. Ugyanakkor a brazil parasztok GM vetőmagokat csempésznek be az országba, mert félnek, hogy a szójabab termesztésben lemaradnak a konkurenciától[8].

A GM élelmiszerekkel szembeni ellenállás az Európai Unióban a leghevesebb a világon. Az állampolgárok nem hisznek se az állami információ korrektségében, se pedig abban, hogy az állam elejét tudja venni a veszélyes élelmiszerek megjelenésének. Mindenesetre minden piacra vitt GM élelmiszeren rajta kell lenni egy jól látható figyelmeztetésnek: „Genetikailag módosított élelmiszer”. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a GM élelmiszerek mögött óriási érdekeltségek húzódnak meg, az intézkedések zavaros helyzetet mutatnak, elsősorban azért, mert az ügy három különböző minisztérium alá tartozik. Nekem azonban semmi kétségem afelől, hogy előbb vagy utóbb a GM élelmiszerek az USA-ban totális zöld utat fognak kapni.

Végül is hol tartunk most? – a Egyesek szerint egy új technológia bevezetésének elmulasztását az emberiség nem engedheti meg magának. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy az új technológia bevezetéséből származó profitról nem hajlandók azok lemondani, akiknek lehetőségük adódott rá. Azt tehát készpénznek lehet venni, hogy 10-15 éven belül a genetikailag módosított növények, élőlények sokasága fogja az emberiséget körülvenni. Az ebből származó fatális, úgy értem az egész emberiségre fatális helyzet elméletileg nem zárható ki. Ez azt jelenti, hogy az emberiség fejest ugrik a sötétbe, vagy, ahogy már jeleztem, orosz rulettet játszik. Megint a homlokára fogja az egyetlen töltényt tartalmazó forgópisztolyt, meghúzza a ravaszt, és boldogan tapasztalja, hogy a töltény nem a cső előtt állt meg. Már megint nem! És, ha mégis?

Végül egy elgondolkoztató eset: „Keserű argentin aratás” – Az 1980-as évek derekától kezdve Argentína legnagyobb, mintegy 5 millió hektár területű, és legtermékenyebb mezőgazdasági övezetén, a pampákon egyre fokozódó termőföld erózió jelentkezett, aminek következtében a hozam rövid időn belül harmadával csökkent. A probléma megoldására a farmerek olyan kísérletezésekbe kezdtek, amelyeknek lényege a szántás nélküli földművelés volt. A szántás elhagyása megállítja az eróziót, de kedvez a gyomoknak. A kérdés: erózió vagy gyomok? Ekkor lépett a színre a Monsanto nevű multi, amely genetikailag módosított szója vetőmagot kínált a szükséges gépekkel és egy glyphosate nevű gyomirtóval együtt, „Roundup Ready” márkanév alatt. A GM szója gyomirtó rezisztens volt, a gyomokra pedig elég volt évente kétszer szétpermetezni a glyphosatét. A Roundup Ready technológia ragyogóan működött. 2002-re az 1971-es 37.700 hektárral szemben Argentínában már 11.600.000 hektáron termeltek szóját. 1997-hez viszonyítva a hozam 173 százalékra szökött fel. Az argentínai farmerek 2001-ben 5.000.000.000 dollár profitra tettek szert, annak ellenére, hogy a szója világpiaci ára 1996-hoz viszonyítva a felére esett vissza. Közben az 1997-ben alkalmazott 14 millió liter gyomirtó mennyisége 2003-ra 150 millió literre nőtt, mivel a farmereknek egyre nagyobb koncentrációban kellett kipermetezni a gyomirtót, ugyanis a gyomok egymás után lettek rezisztensek a glyphosate-re. Ezzel egy időben jelentkeztek annak jelei, hogy a talaj mikroorganizmusainak kipusztulása rohamosan növekszik. Ennek következtében a talaj komposztálódása leállt, nem volt, ami lebontsa a szerves hulladékot. Mindezek tetejére a biológiai vákuum kitöltésére tömegesen kezdtek megjelenni a csigák, meztelen csigák, és a fusarium nevű gomba. Argentína egészen a közelmúltig a világ egyik legnagyobb élelmiszer exportálója volt, ami alatt elsősorban gabonát és marhahúst kell érteni, de az ország szójaizációja – ahogy ők maguk nevezik a folyamatot – ezt  gyökeresen megváltoztatta. Körülbelül 150.000 kistermelő hagyta el a földeket. A tej, rizs, kukorica, burgonya, és lencsetermelés élesen visszaesett. Vezető agronómus­ok szerint a Roundup Ready technológia már nem tartható fenn. Sokak szerint a Roundup Ready technológia beszüntetésével máris elkéstek. Rendszeresen megesik, hogy egy szomszédos farm területén extenzíven alkalmazott glyphosate permete­zés következtében az onnan fújó szél miatt gyermekek fedetlen láb­szá­rain kiütések keletkeznek. A nem szójából álló veteményeik elhervadnak, tyúkok és sertések egymás után elpusztultak, kecskéik torz, életképtelen gidákat ellettek. Hónapokkal később banánfák deformálódnak, és olyan satnya termés adnak, ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezek a tapasztalatok nem egyedi esetek. A panaszok nyomán indított hatósági vizsgálatok kimutatták, hogy az okokat valóban a szomszédok által alkalmazott szójatermesztés módszerében kell keresni. Ugyanis a felbukkanó „szuper gyomok” miatt a permetezőszer felfokozott alkalmazására kényszerülnek.

[1] Gregor Mendel (1822-1884) brűni szerzetes.

[2] James Dewey WATSON (1928-) angol biológus által.

[3] Az ivarsejtek összességét nevezzük genom-nak.

[4] Beriberi: a B1-vítamin hiánya miatt fellépő betegség, elsősorban a kelet-ázsiai országokban szedi áldozatait.

[5] Mérgező mellékhatástól nem mentes növényvédő szer.

[6] Lásd például a magyar parlagfűvel kapcsolatos szinte hisztériás eseményeket

[7] A legnívósabb, az egész világon tekintélyesnek ítélt brit orvosi folyóirat

[8] Ez az az emberi mentalitás, ami miatt a jövőt illető nézeteimet sokan pesszimistának ítélik meg. Teljesen mindegy, hogy közös jövőnk szempontjából valami mennyire kritikus, mindig lesz közöttünk olyan, aki anyagi érdekből hajlandó őrültséget követni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2283) Genetikailag módosított élelmiszerek” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Jó reggelt Tibor ‘bá, nagyon jó összefoglaló. Köszönöm. Emlékezz az ARATÁS című novellára!

  2. Ami engem nagyon megfogott, a patkány kísérletek erdeményei teljesen egyértelműek voltak. Ennek ellenére nem kutatják tovább. Vagy csak úgy mellékesen kutatgatják?

    A GM növényben a jelenlevő saját (a növény által termelt) rovarírtó szer az emberi szervezetre hatást gyakorol.
    Nagy élelmiszer visszahívásokról hallani, mert rovar vagy gombaölő permetszer maradványokat találnak gyümölcsök héján. GM növény esetében a rovarírtó szer nagyobb koncentrációban van jelen, a teljes gyümölcsben, lemoshatatlanul, kihámozhatatlanul.

    Az emberi bűvészkedés a biokémiában, genetikában beláthatatlan következményekkel kecsegtet, sok visszafordíthatatlan folyamatot tudunk beindítani.

    GM növények esetében is a haszon érdek felülírja a biztonság, és egészség iránti vágyunkat.

  3. Nagyon izgalmas téma!
    Szerintem próbálják vizsgálni tudományosan a következményeket, de itt is sok az ellenérdekelt fél.
    És sajnos nem biztos, hogy a következmények hamar nyilvánvalóak, túl rövid ideje van genetikai módosítás.
    Jó hasonlat ez az orosz rulett azzal az eltéréssel, hogy az elsütésekor jöhet halálos lövés is, de megüthető a jackpot is, ez növeli az érintettek kockázatvállaló hajlamát.
    Megdöbbentő, hogy valóban olyan távoli fajok esetében is kombinálhatók a gének, mint az algák és emlősök. Emlékszem híradásokból egy csodanyúlra, amelynek sötétben foszforeszkált a szőre, mert genetikai anyagába becsempészték egy világító algafaj génjeit.
    A módosított gének elszabadulása reális veszély, de nem korlátlan, csak olyan fajokra terjedhet ki, amelyek a módosított faj olyan közeli rokonai, hogy természetes úton kereszteződhetnek.
    Mondjuk egy génmódosított sárgarépa génjei kijuthatnak a természetbe a vadmurokkal történő kereszteződéssel, vagy egy sertés esetén a vaddisznóval.

  4. OFF OFF OFF

    Kellene segítség számítástechnikában jártas olvasóktól. Az a fura helyzet van, hogy otthonról nem tudok kommentelni, – megírom, elküldöm, kis szöszölés és semmi. Nem az van, hogy moderációra vár, hanem egyszerűen eltűnik. Mintha valami szűrné az otthoni IP címet (az kizártnak tartom, hogy a moderátor). Próbáltam másik böngészővel, másik géppel, androidos tablettel, eredmény ua. Mhelyről viszont simán megy minden (vagyis nem a nicknevem van szűrve). A net kábelmodemen jön és egy ruteren osztom szét (aminek a beállításaihoz évek óta nem nyúltam).
    Lövésem sincs mi lehet, azon kívül, hogy a Nagy Testvér figyel….

    ON

    Azért emlékezzünk meg Festetics Imréről a téma kapcsán:

    “Festetics 1819-ben az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című lapban tette közzé híres téziseit ”A természet genetikai törvényei” címmel négy pontban:[2] Ebben a következő fontos dolgokat ismerte fel (Gregor Mendel előtt):

    ”Ez az 5. szakasz tartalmazza az én véleményem szerint a természet genetikai törvényeit (sz.t.a. kiemelése). Ezek azok, melyeket cáfolni kell, különben a rendszer érvényes. A következőket állítom:

    Az erőteljes és egészséges alkatú állatok többnyire továbbadják (örökítik) jellegzetes tulajdonságaikat.
    A nagyszülők azon tulajdonságai, amelyek különböznek utódaik tulajdonságaitól, ismét megjelennek a következő nemzedékben.
    Azok közé az állatok közé, amelyek több nemzedéken keresztül birtokában voltak a nekik megfelelő sajátosságoknak, olyan utódok is kerülhetnek, amelyeknek eltérő jellegzetességei vannak. Ezek változatok (variánsok), a természet játékai; ezek a továbbszaporításra alkalmatlanok akkor, ha a cél adott jellemzők átörökítése.
    A beltenyészetnél feltétel a törzsállatok lehető leggyorsabb kiválasztása. Csak azok az állatok jótékony hatásúak a beltenyésztésben, amelyek döntő mértékben hordozzák a szükséges jellegeket. Ha egy adott tulajdonságot meg akarunk tartani, az utódokban továbbörökíteni és állandósítani, akkor ajánlatos a gondosan vezetett beltenyésztési napló, és el kell kerülni annak veszélyét, hogy a szervezet legyengülése a szükségszerű következménye legyen.” wiki

  5. OFF
    4. Observer

    különösen kábelszolgáltatók esetében előfordulhat, hogy kifelé egy IP cím alatt jelenik meg több felhasználó is. Ez bonyodalmakhoz vezethet bizonyos esetekben (pl. torrent oldal vagy más oldal ellenőrzi, hogy adott regisztrációt nem használnak e többszörösen, vagy valamelyik felhasználó le van tiltva valahol, es ilyenkor a többi usert is automatikusan “kilövik” csípőből – jellemző pl. az indexes fórumokra).
    mindenképpen nézz utána a szolgáltatódnál, és ne hagyd magad egyszerűen lerázni.
    Az is lehet, hogy valamilyen szűrőt állítottak be túlbuzgó módon.

    ON

  6. OFF
    sleeper, köszi a tippet. Egyelőre kikapcsoltam a modemet, hátha másik IP címet kapok, mikor este visszakapcsolom.
    /Belegondolva, az sem kizárt, hogy direkt szopatnak, mivel lejárt a hűségidő, de már két éve ugyan annyit fizetek, mint korábban (nem küldtek magasabb összegű számlát, pedig tehették volna). Kb. fél éve elkezdtek levelezni, hogy kössek újabb hűségidőt, vagy emelik a tarifát – amire meg azt írtam nekik, hogy már most is többet fizetek a kisebb sávszélességért, mint ha átmennék a telekomhoz, olcsóbb szolgáltatás, nagyobb sávszélesség. Eddig még nem mertek többet számlázni – viszont lehet, hogy így törlesztenek, csökkentik a ‘rám eső’ költségeket. Bár ez így eléggé összeesküvés-elméletnek tűnik. 🙂 /
    ON

  7. 7: Értem, befejeztem. 🙂

    /Szerintem nem szükséges. Valószínűleg tényleg a szolgáltató a ludas./

  8. 8 – observer:
    Nem érted, félre érted. Semmi bajom azzal, hogy segítséget kérsz, csak magánban kényelmesebb.

  9. Tibor bá, nagyon jó összefoglaló. Azt tenném hozzá, hogy a génmódosított növények lehetnek ténylegesen mérgezőek.

    Pl. ha a növény maga termeli a peszticidet, lehet, hogy nem kell permetezni, viszont a méreg eleve benne lesz a termésben, adott esetben nagyobb koncentrációban, mint a permetezés után a várakozási idő elteltével.

    Illetve a glifozátrezisztens növények nem kevesebb, hanem jóval több mérget kapnak, tele lesznek glifozáttal, sőt az egész környék is. Nálunk talán nem használják olyan töménységben még, mint Argentínában, de használják. Az egész Föld egy híg glifozátburokban ül, aki a földek mellett lakik, töményebbben.

  10. Egy korábbi posztban szó volt arról, hogy a spermiumok kb 30 %-a életképes. Valószínű a GMO-s élelmiszerek is szerepet játszanak ebben. Mert kis hazánkban csak előállítani nem lehet ilyen terméket, behozni igen. Azt nem értem, hogy csak a fehérek lettek ilyen csenevészek? A feketék és arabok vidáman szaporodnak. Vagy a fene nagy jólét a felelős a fehérek létszámcsökkenéséért?
    Még régebben olvastam, hogy a manipulált élelmiszerekkel etetett patkányok 7. generációja már súlyos torzulásokkal született. Ki tudja mi vár az utódainkra?

  11. 11. Indiánlány

    ” Azt nem értem, hogy csak a fehérek lettek ilyen csenevészek?”

    Bogár Lászlónak van egy elmélete, amiben a háttérhatalom a fehér, nyugati népeket használta arra, hogy leigázzák, gyarmatosítsák a világ nagy részét, és hatalmas vagyonokat halmozzanak fel.
    Miután a vagyonfelhalmozás megtörtént, a nyugati népekre már nincs szükség… adókkal, gazdasági spekulációkkal, hitelekkel, ingatlan manipulációkkal elveszik tőlük ezt a hatalmas vagyont, aztán mehetnek a levesbe.
    A mocskos munkát pedig elvégzik a muzulmánok meg a GMO.

  12. Szerintem a spermaszámcsökkenés egyszerűen civilizációs ártalom.

  13. Ábel.

    Úgy is összefoglalható.
    De a civilizációs ártalomba nem csak az (mozgásszegény) életmód, a táplálkozás, a kényelem tartozik bele, hanem igen is a környezetünkben lévő kemikáliák, a táplálék fajtája és minősége, a gyógyszerek (mellékhatásaival), valamint a szűkebb bioszféránk a baktériumtörzsekkel, vírusokkal, egyéb élő anyagokkal.

    Az afrikából érkezőknek talán a természetes szelekció miatt erősebb az immunrendszerük, természetes vizet isznak és nem valami iparilag félig-meddig megszűrt lét (pl. Londoni felmérés, kutatás kiderítette, hogy a csapvízben megtalálható hormontartalmú szerek, fogamzásgátlók maradványa felelős a londoni férfiak nemzőképességének csökkenéséért), élelmiszerből azt eszik, amit a környezetükben találnak és nem valami multinacionális kotyvalékot, kevesebb környezetszennyező anyag van a környezetükben.
    És talán még a genetikájuk is lehet az oka.

    A GMo-s növényeket a kemikáliát termelőre és a kemikáliának ellenállóra csoportosíthatjuk.
    Amelyik termel, akkor is, ha nincs rovar-gomba kártevő, ami szert viszont a növénnyel elfogyasztunk, míg a másik az erőteljes szerek elleni ellenálláson alapult, ott viszont a kiszórt erős permetanyagok maradványa jut be táplálékláncba.
    Egyik sem válik az emberek egészségére.

    Talán még a természetes tulajdonságok genetikai vegyítése lenne a leg elfogadhatóbb, mert az hasonlatos a növénynemesítéshez, csak erősen felgyorsított, turbózott változatban.
    Azért a Teremtő vélekedése ezirányú ténykedésről erősen kérdéses.

  14. A bolti élelmek fogyasztása hosszú távon bajokat hoz.
    Volt erre vizsgálat is amit elég ügyesen titkolnak.
    http://www.doctorshealthpress.com/food-and-nutrition-articles/study-claiming-gmos-cause-cancer/
    A gmo növények terméseivel etetett egerek és patkányok a rák különböző tünetei közt nem sok időre megdöglöttek.
    GMO szója, földimogyoró és gmo gabona fajták miatt
    szinte minden gyárban készült élelembe, még a kenyérbe is belekeverik.
    Ha valaki nem otthon süti a kenyeret, az nagy valószínüséggel az adalékanyagokkal gmo-t is fogyaszt.
    Ami hatványozottan nagyobb kárt okoz, az a méhek,
    és mindenféle rovarok pusztulása.
    Ez végig megy a táplálék láncon, állatfajok tűnnek el
    borul az egész ökoszisztéma.
    a gmo magokat Bábolnán,Nagyigmándon terrmelnek

  15. 14. előforduló
    “Talán még a természetes tulajdonságok genetikai vegyítése lenne a leg elfogadhatóbb,”

    Egy másik megoldás a -συμβίωση φυτων-“növények szimbiózisa” vagy -συγκαλλιεργεια- különböző növények-közötti- köztermesztés”.
    A különböző növényekkel kombinálva
    növelni lehet a termelést és természetes módon elkerülni a rovarokat és betegségeket.
    Gondolom,hogy a legtöbb ember ismeri, hogy minden fajta növénynek vannak a szövetségesei és a blokkolói.

  16. 14. Xander
    ” Ami hatványozottan nagyobb kárt okoz, az a méhek,
    és mindenféle rovarok pusztulása.”

    Ezen a témán dolgozott egy japán kertész-professzor, Terouo Higa, aki könyvet irt a következő cimmel:
         A forradalom, amely megmenti a Földet.
    Egy módja annak, hogy megoldja bolygónk problémáit az aktív mikroorganizmusokon keresztül
    AN EARTH SAVING REVOLUTION-byTeruo Higa.
    Érthetetlen, hogy e felfedezés után még mindig engedélyezik a vegyszerekkel való permetezést.
    Távol-Keleten vannak rizstermelők akik már évek óta biológiai termesztésre tértek át. A rizsföldjükön a rizs mellett kacsákat és halakat tenyésztenek.Ez a hármas szimbiózis tökéletes eredményeket hoz.

  17. Már itthon is van olyan gyom, amely gyakorlatilag ellenáll a glifozátnak (fenyércirok). Tolna megyében Iregszemcsénél tart, és terjed dél, meg kelet felé.

  18. LS

    Az organikus mezőgazdasági termelésnek van csak jövője.
    A kemikáliákra alapított termelés, csak a vegyipari konszerneknek hoz hasznot. Viszont ezen cégek érdekérvényesítő képessége hatalmas. Reklámjaikkal félrevezetik a társadalmat.

  19. 10. Indiánlány

    Kevésbé “fejlett” országokban a nők a legalkalmasabb, 16-25 éves korban szülnek.
    A nagyon “fejlett” országokban 30 éves kor felett kezdenek el gondolkodni, hogy akarjon -e gyermeket, vagy nem.
    Természetesen a vizek-élelmek hormontartalma a “fejlett” országokban sokkal magasabb mint a fejletlenekben, amely biokémialilag fékezi a szaporodás működését.
    Jól látható, a férfiak testének elnőiesedése.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.