(2212) A legújabb kor neve, antropocén

Tibor bá’ online

 

A kérdés csak az, hogy az Ember megérdemli-e, hogy legyen saját geológiai kora? — A mezőgazdaság megteremtésével, és a klímára ható gázok kibocsátásával az Emberiség a Föld felszínét alapvetően megváltoztatta.

Az antropocén kifejezést a Nobel-díjas Paul Jozef Crutzen atmoszféra kutató hozta életre 18 évvel ezelőtt egy Mexikóban tartott tudományos értekezleten. Ezzel akarta jelezni a természetben tapasztalható, a környezetünkre ható radikális változást. Az indoklás szerint az Ember olyan nagyfokú változásokat okozott, ami egy új korszak kezdetét hozta el.

A geológusok szerint ez az elnevezés minimum forradalmi, és számukra egy nem kívánt kihívás. Szült is némi vitát, ami a tudományos életből átfolyt a köznapok emberére. Nyugati magazinok címoldalán megjelent a felírat „Az Ember korszaka”, amit aztán a cikkben egyértelműen aláhúznak: „Az Ember a környezetét számtalan aspektusban bolygatta meg.” – „Az Ember a természet megváltoztatását geológiai mércével mérhető módon végzi el.” – „Az Ember a klíma megváltoztatásától az óceánok savasításáig mindent megbolygatott, amit lehetett.

A Londoni Geológiai Társaság utolsó ülésén több pontba szedték össze azokat a tételeket, amelyek jelzik az új korszak beköszöntését. Ezek a következők:

Erle Ellis – University of Maryland: A Ember a Földfelszín több, mint háromnegyed részét megváltoztatta. Mára már csak 23 % vadon, a szárazföldi fotoszintézisnek mindössze 11 %-a esik a vadonra. A többi mezőgazdaság alatt áll, lakó-, és ipari terület.

Will Steffens, ausztrál klimatológus azt állította, hogy az emberi tevékenységből származó klimatikus változás alapvetően tízezer évekre meg fogja változtatni a földfelszínt, a levegőt és az óceánokat. Nézete szerint az óceánok folyamatos elsavasodása maradandóan ki fog hatni az óceánfenék sziklaképződéseire is.

James Syvitski, amerikai geológus – University of Colorado: Gátak, bányászás, eróziók és városépítés máris alapvetően megváltoztatta a talajt. Példának okáért a gátak feletti összetornyosodott üledék oka annak, hogy a tengerpartokon üledékhiány tapasztalható.

Jan Zalasiewicz geológus – University of Leicester: komoly biológiai változások is jelentkeznek. Az Ember például az esőerdő kiirtásával különböző fajok kihalását okozza, egyben új életformákat hoz létre termesztéssel és biotechnológiával, beleértve a legújabb fejleményt a mesterséges kromoszómákat. Ehhez még hozzájön, hogy a világkereskedelem felfutásával olyan organizmusokat telepít át más területekre, amelyek korábban zárt környezetben voltak találhatók. A távoli jövő geológusai ezt észlelni fogják a fossziliákból.

A Sztratigráfia (rétegtan) Nemzetközi Bizottságának van egy Antropocén Munkacsoportja. Ez a munkacsoport vizsgálja, hogy az emberi tevékenység következményei kielégítik-e egy új geológiai kor kitűzését. Feladatuk annak bizonyítása, hogy a globális környezetváltozás elég mélyreható ahhoz, hogy jövőbéli kutatók a napjainkban keletkező talajrétegekből egyértelműen megállapíthassák ezeket a változásokat. Magyarul, hogy a mai ember lábnyoma kimutatható legyen. [Nekem tetszik, hogy ezek a pasik meg vannak győződve arról, hogy az emberiségnek van jövője.]

Vita természetesen akad bőven. Egyes geológusoknak az a véleménye, hogy a távoli múlt kutatásait végzők nincsenek felkészülve jövőbéli utódaik véleményének a kitalálására. Mások azzal érvelnek, hogy egy új korszak bevezetése több problémát kreálna, mint amennyit megoldana. Megint más vélemény szerint nem helyes új korszakot kreálni jóslatok alapján, mivel bizonyosan nem állapítható meg, hogy például egy millió év múltán mi lesz megállapítható a mai emberi tevékenységből. A leghevesebben tiltakozók szerint az antropócén tábor tagjainak nincs megfelelő gyakorlata a rétegtan területén.

Természetesen az ellentábor se csendes, szerintünk az új korszak bevezetése mellett szólnak a diszciplína érvényben lévő szabályai. Más támogató vélemény szerint az antropocén korszak egy nyilvánvaló valóság, az emberiség majd mindenütt hagy maradandó nyomokat.

Adódik még probléma az új korszak kezdetének kijelölésével kapcsolatban is. Az árulkodó jelek, mint például a CO2 légköri növekedése fokozatosan történt, nehéz pontos dátumhoz kötni. Igaz, volt már javaslat az 1800 év kijelölésével, ami durván az ipari forradalom kezdete lehetne. Ennél talán szerencsésebb 1945, amikor is felrobbantották az első atombombát. Mind a két eseményt világszerte detektálni lehet az égéstermékek és a radioaktív részecskék üledékbe zárt maradványai alapján.

Persze, ha engem mint laikust megkérdeznének a talányt gyorsan meg tudnám oldani, mert ami most van az a Föld történetében még soha nem fordult elő. Szerintem az antropocén korszak valóban elkezdődött, baj csak egyetlen egy van vele: az összes geológiai korszak közül ez lesz messze a legrövidebb. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2212) A legújabb kor neve, antropocén” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Bizony rövid korszak lesz…:

    A globális civilizáció egy nagy titka, hogy az adóssághegyeket képtelenség már visszafizetni és a nyugdíj-igérvények betarthatatlanok. Mivel a vezető politikai elitek nem hajlandók a szükséges gazdasági és társadalmi paradigma-váltást levezényelni, a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani. Az elkövetkező években az ökológiai dezintegráció tovább erősíti a vízért és termőföldért folyó versenyt.
    http://www.privatbankar.hu/makro/bucsuzzunk-a-jelenlegi-vilagrendtol-amig-nem-keso-308911

  2. Piton

    Az adósság hegyek nem mások mint egy halom papír. Különösképpen, ha mesterségesen csinált pénzből vannak. Ha most egyik pillanatról a másikra eltörölnének minden adósságot, ugyanúgy menne a bicikli tovább, csinálnánk újakat.

    Nyugdíj ígérvények betarthatósága azon múlik, hogy van e megfelelő mennyiségű termék, amiből lehet juttatni az idősebbeknek.

    Amíg valahogy meg nem tudják szüntetni az esőzéseket, lesz víz. Persze ha őrült módon élünk, akkor tudunk vízhiányt kelteni.

    Termőföld, az igen, az egy hatalmas probléma, mert az esztelen vegyszerezés kipusztítja a talajból a mikróbákat, fonálgombákat, amelyek képesek a szervetlenből szervest készíteni.
    A termőföld megmérgezéséről alig hallani a CO ppm hiszti mellett, pedig sokkal hatalmasabb veszély, mert a mikroorganizmusokat nem tudjuk újra éleszteni, míg a CO szintet könnyedén lehet kezelni a termelés visszafogásával és növényzet telepítésével.
    Ha nem állítjuk vissza a mezőgazdaságot az organikus, vegyszer mentes módszerekre, abból lesz az óriási baj.

    Az antropocén kor jó összegező megfogalmazás, a modernkori ember lankadatlan igyekezetére, hogy elpusztítsa a természetes környezetét, és egy olyant alkosson helyette, amely az egészséges emberi életre alkalmatlan.

  3. Tibor bá’, én úgy értelmezem a jövőbeli kutatókat, hogy azok vagy a mai emberiség elszigetelt maradványaiból kifejlődő új kultúra képviselői, akik elvesztették az emberiség korábbi örökségét, és újraépítkeztek, vagy egy ember után kifejlődő új faj, akik rácsodálkoznak, hogy voltak itt már korábban is valakik, vagy éppen idetévedő földönkívüliek.
    Az elsőhöz már nagy szerencse kell, mert ez azt jelenti, hogy nem csinált az ember akkora galibát, hogy a föld teljes területén ellehetetlenítse az emberi életet.
    Egyébként meggyőződésem, hogy az ember olyan mély nyomot hagyott a bolygón, hogy azt már semmi sem törölheti el, nem egymillió, de akár százmillió évek alatt sem.
    Hiszen ma is, akár a permi kipusztulás előtt élt őslények maradványait is tömegesen megtaláljuk, lábnyomokkal, megkövesedett ürülékkel.
    A mi városaink, ipari létesítményeink ugyanígy beágyazódnak a keletkező üledékekbe, és nagy részük egyébként is időálló építőanyagokból áll. Szerintem ha Pompejit nem a múlt században, hanem valamikor tízmillió év múlva tárták volna fel, akkor is egyértelműek lennének a nyomok, legfeljebb egy kicsit gyűröttebbek lennének. 🙂
    A temetési kultúrákkal az ember pedig megoldotta a csontmaradványok tömeges fosszilizációját is, mert elzárta a maradványokat a bioszféra rombolásától, ami egyébként csak kivételes esetekben hagyná a maradványokat fosszilizálódni.

  4. 1 – Piton:
    Egyetlen mondat se volt nekünk új, de szépen össze van állítva a helyzet. Ha nem tudtam volna ezeket az aggodalmakat, egy szavát se hinném el a PC vonal vezetés miatt: “Példának okáért a Dél-kínai tengeren a szomszédait rendszeresen provokáló Kínának négy nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédja is van.” U.i.: Ennél azért van sokkal jobb példa is, mondjuk szuverén országok egymást követő letarolása milliós civil emberáldozat mellett.

  5. 4: Tibor bátyám, nem is miattunk linkeltem. 😉 🙂

    Csak a mindenkori kétkedők kedvében járva, hogy tessék parancsolni, már a mainstream média is ír olyan dolgokról, amiről mi már vagy 10 éve beszélünk! És a dolgok folyása egyre gyorsabb ütemre vált, ahogyan haladunk előre az időben…! 🙁

  6. 2: “Amíg valahogy meg nem tudják szüntetni az esőzéseket, lesz víz. Persze ha őrült módon élünk, akkor tudunk vízhiányt kelteni.” Szerintem ne legyél ebben annyira biztos.
    https://www.vg.hu/kozelet/szarazsag-okozta-vizhiany-pusztit-olaszorszagban-543658/
    “Parma és Piacenza térségében 2016 ősze óta alig hullott csapadék. Emilia-Romagna agrártermelői szövetsége jelezte, hogy a vízhiány miatt teljes kiszáradás fenyegeti a zöldség- és gyümölcs-ültetvényeket, a napraforgótáblákat, a szőlőket, és súlyos gondokat okoz az állattenyésztők számára is. A Coldiretti termelői szövetség adatai szerint Emilia Romagnában 20 millió köbméternyi víz hiányzik, ami a Comói-tó vízmennyiségének felel meg. …. Kritikus a helyzet Veneto és Friuli-Venezia Giulia tartományban, valamint Szardínia és Szicília szigetén, amelyekben szintén kozlátozták a vízhasználást. Szardíniában 1922 óta nem esett ilyen kevés csapadék, a sziget egyes vidékein 90 százalékkal kevesebb víz van a tározókban mint a nyári időszakban lenni szokott. Hasonló a helyzet Szicíliában, ahol a számítások szerint több mint 80 millió köbméter víz hiányzik. Venetóban majdnem teljesen kiszáradt az Adige-folyó, nyolc hónapja alig esik Friuli-Venezia Giuliában. … Kiszáradás fenyegeti a Rómához közeli és a főváros természetes víztározójának számító Braccianói-tavat, amely mindenkori legalacsonyabb szintjére süllyedt. ” Nagyon durva. 🙁
    És máshol sem jobb, sőt. http://www.nlcafe.hu/ezvan/20170621/rendkivuli-hoseg-extrem-meleg-idojaras-usa-kalifornia/ “Az Egyesült Államok déli és délnyugati államaiban …. évszázados melegrekordok dőlnek meg, az arizonai Phoenixben 50 Celsius-fokot mértek. A hatóságok arra kérik az embereket, ha lehet, ne tartózkodjanak a napon, és a gyerekeket se vigyék ki a játszóterekre. Az extrém hőség leginkább Arizona, Nevada és Kalifornia államokat érinti. ” Számos egyéb rettenetes hírt is könnyen találni.

  7. Úgy látszik, az ember is hasonló szerepet fog betölteni a föld történetében, mint az egyéb nagy kataklizmák.
    Eltörli a meglévő létformák jelentős részét, és ezzel utat nyit az evolúció új irányainak.
    Az élőlények bármely csoportjai is lesznek a túlélők, ők lesznek az ősszülei a ma még nem ismert új növény és állatfajoknak.
    Mai szempontok szerint mondhatjuk, hogy az ember felszámolja az élővilág túlnyomó részének létfeltételeit, de ezzel olyan evolúciós irányokat nyithat meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak.
    Volt már ilyen a föld történetében. A legdrasztikusabb a fotoszintézis megjelenése volt, ami megjelenésétől kezdve fokozatosan mérgezte a légkört az akkor méregként ható oxigénnel, amely magukat a jelenséget okozó fajokat is veszélyeztette. De ugyanakkor ki is kényszerített egy olyan evolúciós vonalat, amely számára az oxigén nem méreg, hanem kifejezetten lételem lett.
    De a fajok többsége kipusztult, és a kevés úttörő vette át a stafétát.
    Most is hasonló fog történni, az új fajok bírni fogják az ember által felborított környezetet, és pár tízmillió év múlva ugyanilyen gazdag és változatos élővilág lesz csak éppen ember nélkül…

  8. Én jobban örülnék annak, ha az ember nevű bolygóparazita eltűnne innen végre, és a Föld és az többi, ma ismert és létező élőlény regenerálódhatna és élhetne végre boldogan itt úgy, mint sok millió éven át.

  9. 7. Camelia
    És akkor ki fog rácsodálkozni önmaga szépségére? Egy kutya? Egy tulipán? Ez az ember egyik csodája, hogy viszonylag fejlett tudattal rendelkezik. Úgy is lehetne mondani, hogy az emberi reflektáló értelem teszi lehetővé a tudatnak, hogy egyáltalán felfoghassa önmagát és önmagának számtalan fizikai stb. megnyilvánulását.

    És pont ezért szomorú, hogy telepisáljuk az egyetlen úszómedencénket(ami az egyik legjobb hasonlat Tibor’ bától a nemtörődésünkre) holott tudjuk, hogy ez nem lehet leengedni és újratölteni, pedig csak venni kéne, nem sok, csak egy ici-pici fáradtságot és ki kéne menni a toilettre húgyozni.
    Azt a sok szépséget egy bagatell hibával tönkrezúztuk.

  10. 8. Az a hajó már elment rég.
    Az ember már eddig is sok faj vesztét okozta, és rohamosan nő a sebesség, amivel tünteti el a még meglévő fajokat, szinte napi szinten, és még sokat fog magával rántani a kipusztulásba.
    Azokat visszahozni nem lehet, de a természetet nem kell félteni, kiválóan tud dolgozni a maradék anyagokból is, ahogy ezt a föld története mutatja.
    Bármi is lenne a túlélő, a törzsfa ágacskája újra hatalmas ágrendszereket fejlesztene, és újra belakná a föld minden zugát az arra alkalmas változat, és buja növény és állatvilág lenne a földön, csak idő kérdése…

  11. 9.
    És kit zavart ez eddig? A természet az ember nélkül is virágzott és fejlődött.
    Tartok tőle, hogy az értelmes lény képtelen megfékezni önmagát, saját fejlődése és jóléte a bioszféra többi részvevőjének a rovására lehetséges.
    Hogy a földön hétmilliárd ember élhessen, ahhoz ki kellett irtani a föld állat és növényvilágának jelentős részét, hogy a helyükön élhessünk, és haszonnövényeink és állataink gyarapodjanak.
    Biztos lehetne valami nagyon jól megtervezett egyensúlyt kialakítani a természettel alacsonyabb létszámmal és szinten, de ahhoz ki kellene venni a bibliából a “gyarapodjatok, sokasodjatok” tételt, mert az ide vezet…

  12. Az önostorozásnak van egy jellegzetessége, önmaga életét az egyén példaértékűnek tartja, mindig mások a bűnösök. Amit én fogyasztok, az szent és sérthetetlen, de az emberiség dögöljön meg, mert parazita. Én átlátom a világ működését, hiszen még állatbarát is vagyok és energiatakarékos égőket használok. Mennyivel értelmesebb és értékesebb vagyok én, a civilizált ember, mint az az amazóniai indián, aki jelentős károkat okoz a helyi élővilágban védett állatok elfogyasztásával. Ugye Camélia? 😀
    A minap egy akvarista fórumon valaki azon kesergett, hogy a vitorláshal egyik vad populációja eltűnt az élőhelyéről, mert a helyiek megették őket. De bezzeg ő, a nagy természetvédő, aki az akvarisztika költséges és energiaigényes ágát műveli, ő egy szent, mert egyrészt nem eszik vitorláshalat, másrészt rendkívül bölcs és előrelátó hozzáállásával csak helyi tenyésztőktől vásárolja ezt a halat, tehát megmenti az élővilágot az olyan suttyóktól, akik felzabálják azt. Jóisten, gyere le az égből! 😀

  13. Szerintem az antropocén-pártiaknak igazuk van abban, hogy egy új kor küszöbén állunk, és hogy ez nyilvánvalóan azonosíthatóak lesznek a jövő geológusai számára évmilliók múlva (akárkik is legyenek ők, mert hogy nem emberek lesznek, az egész biztos. Lehet, hogy mondjuk a hangyák fejlődnek odáig, hogy geológiai kutatásokat folytatnak és civilizációt építenek).

    Abban tévednek, hogy az antropocén nem lesz geológiai kor, mert pár száz év, az geológiai szempontból nem kor, hanem egy pillanat. Ez egy pillanatszerű esemény. Kihalási esemény.

    Utána jön majd egy másik kor, ami antropo-t (embert) véletlenül sem tartalmaz majd.

  14. Katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és a víz adagolását rendelte el az olasz kormány Parma és Piacenza városok térségében a szárazság okozta vízhiány miatt. A szárazság Olaszország más részein is kritikus helyzetet teremtett. Kritikus a helyzet Veneto és Friuli-Venezia Giulia tartományban, valamint Szardínia és Szicília szigetén, amelyekben szintén korlátozták a vízhasználást. Virginia Raggi római főpolgármester is vízhasználati korlátozást rendelt el a főváros egész területén, amely egészen szeptemberig érvényes. Kiszáradás fenyegeti a Rómához közeli és a főváros természetes víztározójának számító Braccianói-tavat, amely mindenkori legalacsonyabb szintjére süllyedt.
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/olaszorszagra-is-lecsapott-a-szarazsag-okozta-vizhiany

  15. Ide passzol:

    Évszakok (francia-német természetfilm)
    Amikor befejeződött az utolsó jégkorszak, egy nyolcvanezer évig tartó télnek szakadt vége Európa nagy részén. A jég elvonulása után újra elkezdődött az évszakok váltakozása. A kontinenst hamarosan sűrű, élettel teli erdőségek borították be, amelyekben a vadállatok számos fajtája jelent meg. Az Évszakok a bölények, a farkasok, a hiúzok, medvék és a többi európai vadállat története, ahogy próbálnak alkalmazkodni és túlélni, dacolva a klímaváltozással és a magának egyre nagyobb területet kiszakító emberrel.
    http://videa.hu/videok/film-animacio/evszakok-2015-magyar-dokumentum-6RZLl0nlAifI1AFK

  16. 16 – Piton:
    Őszintén irigyellek, hogy erre volt másfél órád.

  17. Az óceánok vízszintje 50 százalékkal gyorsabban emelkedett 2014-ben, mint 1993-ban – állapította meg a Nature Climate Change kéthavonta megjelenő folyóiratban tegnap közzétett friss jelentés. A kutatók szerint Grönland jégtakarójának olvadása 25 százalékkal járul hozzá az emelkedéshez, míg húsz évvel korábban csupán 5 százalékban volt felelős a vízszint növekedéséért. Drámai következményei lehetnek az ugrásszerű növekedésnek, amely jóval nagyobb, mint a kutatók akárcsak néhány évvel korábban is prognosztizálták. Több százmillió ember kerülhet veszélybe világszerte, nem csupán néhány kis szigetállam válik lakhatatlanná, hanem jelentős tengerparti városokat is fenyeget az óceánok vízszintjének emelkedése.
    http://nepszava.hu/cikk/1133174-dramaian-no-az-oceanok-vizszintje

  18. Fél Celsius-fokos felmelegedés is elég volt a Föld számos vidékén ahhoz, hogy szélsőséges időjárási jelenségek, hosszú hőhullámok és súlyos esőzések alakuljanak ki egy pénteken megjelent tanulmány szerint. A tudósok két húszéves időszakot hasonlítottak össze: az 1960 és 1979, valamint az 1991 és 2010 közötti két évtizedet. A globális átlaghőmérséklet fél fokkal volt magasabb a második periódusban. Megállapították, hogy számos extrém időjárási jelenség hossza és intenzitása is fokozódott ezalatt – írta a Phys.org a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve. A Föld szárazföldi területei negyedének legmagasabb nyári hőmérséklete több mint egy fokkal emelkedett, a leghidegebb telek több mint 2,5 fokkal lettek enyhébbek. A szélsőséges csapadékok intenzitása majdnem 10 százalékkal fokozódott a szárazföldek összességén, a sok helyen pusztító erődtüzeket okozó hőhullámok időtartama egy héttel nőtt a szárazföldi területek felén. A kutatók szerint a változások messze túlmutatnak a természetes változékonyságon.
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/fel-fokos-felmelegedes-is-szelsoseges-idojarasi-jelensegekhez-vezetett

  19. 19 – Piton:
    Köszi Piton a bejegyzésed. Én is találkoztam az eredetivel, de nem volt kedvem fordítgatni. Így viszont tökéletes. Ez arra jó, hogy mindenki megértse, a Föld átlaghőmérsékleténél mi mit jelent. Az ember hozzá van szokva, hogy élete -20 és +40 között zajlik. Házán belül a hőfok 18-25 °C között változik. Így aztán 0,5 °C nem tűnik soknak. +4°C emelkedés az átlagban ráérzés szerint nem tűnik szörnyűnek. Megnyugtatok mindenkit, már a +2°C se lesz kibírható.

  20. 20: Nincs mit. 😉 🙂

    A cikk +0,5 C° -os melegedéssel állít példát, miközben a NASA szerint +0,9 C° környékén tart a klíma melegedése. Persze az időjáráson mindenki láthatja, hogy kezed szélsőségesedni, persze ez még csak az “előétel”…! 🙁

  21. Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedéssel az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél – derítették ki amerikai kutatók. A Kaliforniai, a Rutgers és Chicagói Egyetem kutatói a nemzetgazdasági adatok 29 ezer számítógépes szimulációja alapján számszerűsítették a globális felmelegedés árát az Egyesült Államok számára. Ha a szén-dioxid-kibocsátás nem lassul le, akkor egy 3-5 Celsius-fokos globális felmelegedés – a 19. századhoz képest – a nagy gazdasági világválság okozta gazdasági károkhoz mérhetőek. Ám ezek a károk nem fognak később eltűnni, és a szegényebb térségekben jóval nagyobbak lesznek. “A szén-dioxid-kibocsátás rejtett költségei már nem rejtettek, azokat már világosan látjuk a kapott adatokból” – mondta Amir Jina, a Chicagói Egyetem kutatója. A gépkocsik és erőművek szénkibocsátása átformálja az amerikai gazdaságot. Itt a Közép-Nyugaton, hasonló mezőgazdasági károkat tapasztalhatunk, mint az 1930-as évek válsága során – hangoztatta.
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/kiszamoltak-a-globalis-felmelegedes-arat-amerikai-kutatok

  22. 21
    “Ha a szén-dioxid-kibocsátás nem lassul le, akkor egy 3-5 Celsius-fokos globális felmelegedés – a 19. századhoz képest – a nagy gazdasági világválság okozta gazdasági károkhoz mérhetőek.
    Ám ezek a károk nem fognak később eltűnni, és a szegényebb térségekben jóval nagyobbak lesznek.”

    Kíváncsi leszek 2°C-ot hány év múlva érjük el ,mert a gyorsulás nem hiszem hogy kiszámolható.És hogy állnak a sarkok? Mindig elfelejtem a linket lementeni:C
    Mo-on az idei nyarat úgynézki megúsztuk nagyobb hőhullám nélkül, július mindjárt eltelik, augusztus meg szintén az már nem fog lealázni minket.Ami érdekes hogy az idei nyár nem volt még nagyon meleg , gondolok az estékre.Régebben esténként motorozva nem fáztam, idén pedig az 1 hét kánikulán kívül ha este 8 után mentem motorral rövidnadrágban majdnem fáztam.
    Eddig csapadék szempontjából Mo. oké, locsolnom nem sok alkalommal kellett a kertben,talán a meleg hozza a felhőket is ….Idén ha lesz csapadék júliusban 1-2-3 alkalommal akkor oké lesz minden,augusztus már nem lényeges.
    Azt persze hallani hogy romániában ,irakban,californiában vannak hőhullámok.
    Ajánlott megnézni a colorádó végveszélyben c. filmet

  23. 23.
    Úgy teszel, mintha nem tudnád, hogy a felmelegedés a föld átlaghőmérsékletére vonatkozik, és nem ránk.
    Egyébként én meg ledöbbentem a híreken, hogy Romániában és Bulgáriában 44 fokot mértek árnyékban, sok halálesettel.
    Azért ez Európában nem jellemző, ilyen értékeket azelőtt a közel-Keletről lehetett hallani. Nálunk ha 38- 40 fok felé járunk, már megáll az élet, és rendkívüli intézkedéseket tesznek
    Szerencsénk volt, könnyen mi is megkaphattuk volna ezt a hőhullámot, ha kissé más az időjárási minta…

  24. Az ember által előidézett klímaváltozás hozzájárult a júniusban tapasztalt perzselő hőséghez Nyugat-Európában, ahol Portugáliában halálos erdőtüzek pusztítottak, és számos országban rekordokat döntő hőmérsékleteket jegyeztek fel – közölte a World Weather Attribution nemzetközi kutatócsoport. A tudóscsoport jelentése szerint Nyugat-Európában mintegy 3 Celsius-fokkal magasabb lesz a júniusi átlaghőmérséklet a hoszzú távú átlagnál. “Világos bizonyítékot és szoros kapcsolatot találtunk az e havi rekord meleg és az ember okozta klímaváltozás között” – mondta Geert Jan van Oldenborg, a holland meteorológiai intézet vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője. A kutatók szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a hőség a természet szeszélyének számlájára írható, és nem magyarázható a Nap aktivitásában bekövetkező változásokkal vagy olyan természeti tényezőkkel, mint a légkörben lévő vulkáni por kis mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása növelte meg a kockázatokat. “Az évszázad végére ezek a magas hőmérsékletek válnak átlagossá Nyugat-Európában” – hangsúlyozták a kutatók.
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/a-klimavaltozas-szerepet-jatszott-europa-forro-juniusaban

  25. 25 – Piton:
    Nekem tetszenek ezek a jelzések. Úgy tesznek, mintha lenne számunkra század vége. Nem lesz itt egyetlen egy ember se 2100-ban. 10 éven belül beindul az abrupt (hirtelen) felmelegedés.

  26. egy képen szemléltetve a Larsen A,B,C nagyságát egyre nagyobbak a darabok

  27. A globális felmelegedés korántsem csak azt jelenti, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik – bár kétségkívül ez a legfontosabb következménye a környezetszennyezésnek, az időjárás szélsőségességét is ide sorolhatjuk. Hamarosan a hatalmas viharok és a csapongó időjárás lesz az általános.
    A globális felmelegedés egyik következménye az, hogy az óceánok gyorsabban párolognak, mivel fokozatosan felmelegszenek. A nagyobb páratartalom pedig azzal jár együtt, hogy több csapadék keletkezik, a viharok pedig intenzívebbek és pusztítóbbak lesznek. Az Egyesült Államokban a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Uniója) szerint a csapadék a háromszorosára emelkedett az 1958 és 2007 közötti időszakban mértekhez képest. A leghevesebb viharok száma is 20 százalékkal növekedett az országban.
    https://fyouture.met.com/szokjunk-hozza-az-oriasi-viharokhoz-klimavaltozas-felelos/

  28. A természet miatt nem kell különösképpen aggódnunk. Rendkívül rugalmas, pár száz éven belül szárazságtűrő és erős gyökérzetű és törzsű növények veszik át a meglevő mérsékelt klímára specializálódott fajok helyét. Trópusokon vannak olyan fajok, amelyek nagyon alkalmazkodtak a rendszertelen esőkhöz, erős viharokhoz. Az emberekből is kiszelektálódik majd egy csoport.

  29. 34 bogozy

    Bizonyára lesznek a földnek olyan pontjai, ahol a klíma alkalmas lesz emberi életre, csak ahogy a fentebb belinkelt anyagban is írják, a lakható zóna töredékére fog zsugorodni annak, amit ma az emberiség benépesített.
    Ez nem sok jót ígér az egyre túlnépesedett bolygón, amely lakosságának élelmiszerellátása még az emberi szervezet működésénél is klímafüggőbb.
    Elképzelhetetlen politikai káosz jöhet, ha a világ rádöbben, mi vár rá, amit nehezebb lesz túlélni, mint magát a klímaváltozást önmagában.
    Az életet önmagában én sem féltem. Akármekkora pusztítást fog végezni benne a következő kataklizma, a megmaradt élet új lendülettel kivirágzik, és benépesíti az összes lehetséges életteret, ahogy eddig is tette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.