(2076) Vigyázz a pénzedre fáj a foguk

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ online

 

Nevelőanyám húsz éve halt meg, 84 éves korában. Nachtkastlijából 80.000 DM bújt elő, mert bankban pénzt sose tartott. 1913-ban született, a háború utáni nyomorban volt 5 éves. Amerikás nagynénje 100 dollárt küldött neki, jelezve együttérzését. Abban az időben 100 $ egy egész kis vagyon volt. Nem verték el, betették a bankba az 5 éves kislány nevére, a bank alkalmazott javaslatára átváltották Koronára az akkori árfolyamon. Aztán jött az infláció, és a 100 $ füstté vált. Felnőttkorában az üzletasszony anyám soha, semmilyen körülmények között nem tartott pénzt bankban.

Ezzel párhuzamosan Éva édesanyja tavaly hunyt el 89 éves korában. Volt neki egy bankszámlája, de még fél év után se szabadult fel, mert az örökösödési tárgyalást fél évvel később tartották meg, és valami adminisztrációs hiba miatt a bankban lévő pénze kimaradt az elszámolásból. Nem lehet tudni, hogy az összeg mekkora, de egészen biztos a 80.000 márkának még a nyomába se ér, de nem ez a lényeg. A pénz már több mint fél évre beragadt a bankba.

Az elinflált 100 $ történetét anyám évente elmesélte, de engem nem hatott meg. Húgom 1955-ben lett 18 éves, akkor vált lehetségessé a félegyházi ház eladása, amit ketten örököltünk anyám halála után. A 40.000 Ft vételárat apám nagylelkűen megharmadolta, így 13.000 forint ütötte a markomat, amiből egyből csináltattam magamnak egy pár cipőt és egy új nadrágot. A többit betettem egy takarékbetétkönyvbe a 114-es postánál, a Széll Kálmán tér szomszédságában. Amikor elkezdődött az 56-os esemény, rohantam a pénzemet kivenni, de nem adták oda, már nem tudom mi volt az indok. Szóval a pénzem nélkül disszidáltam, de megkaptam visszajövetelem után, hogy sokkal kevesebbet ért, az a dolog velejárója volt. Én azóta nem tartok pénzt bankban.

Tudom 60 év alatt rengeteg kamattól estem el, de végig nyugodt voltam, a vagyonvesztés nem lebegett a fejem felett. Mások, a többség másképp gondolja, egy kis izgalom, de tőkegyarapodás. Persze időközben voltak 30-40 százalékos kamatokat ígérgetők, amik egytől-egyig a tőke eltűnésével járt, viszont valóban vannak biztonságosabb portfóliók is, de már nem sokáig. Íme, egy pénteki hír: „Jelentős változásokra készülhetnek a befektetők, ha életbe lép a bázeli javaslat – 2017. január 13.

A bázeli Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) egy 14 oldalas javaslatcsomagot tett közzé az alapkezelői szektorra vonatkozóan. A javaslat értelmében a pénzügyi felügyeleti hatóságok akár kötelezhetik is az alapkezelőket arra, hogy ne adják oda azonnal a befektetők pénzét – írja a Financial Times.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Kormányt tulajdonképpen felkérték Brüsszelben, hogy hozzon egy olyan törvényt, aminek értelmében a betétes a pénzét nem kaphatja azonnal meg, csak mondjuk 6 hónappal később, amennyiben ezt a pénzügyi helyzet szükségessé tesz. Tehát berakod a pénzed, és amikor nagyon kell(ene), mert az „események” ezt szükségessé tennék, a betétgyűjtő alapkezelő a törvényre hivatkozva nem adja ki a pénzed. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a meghozandó törvényt nem fogják nagydobra verni. Tudod… a törvény nem ismerése nem mentesít.

152 gondolat erről: „(2076) Vigyázz a pénzedre fáj a foguk”

  1. Az otthon tartott készpénznél nem árt figyelni, mikor vonják ki a forgalomból, új címletet vagy kinézetet készítenek helyette. Időben kell átváltani az újra. Vagy befektetni időtálló értékbe. Mondjuk aranyba, ingatlanba, bár ez utóbbi sem garancia, mert kisajátíthatják bármilyen nevetséges indokkal.

  2. 1:
    Bankjegy cserénél a MNB 20 évig átvált. Ennyi idő alatt csak észreveszed, hogy pénzed kiment a divatból.

  3. A Raiffensen bank mar 2008.novembereben zarolta itthon a nyilt vegu ingatlan befektetesi alapjaban elhelyezett penzeket, es a zarolast csak 6 honappal kesobb oldottak fel.Addig nem ferhettel hozza a penzedhez.Erdekes modon nem obegattak Brusszelben es NY-ban.

  4. Most, hogy a tőke kivonult a termelésből, és be a spekulációba, gyakorlatilag a „munkásosztály” le lett írva.
    Most a középosztály felhalmozott vagyonát fogják elprivatizálni.
    Uzsorakölcsön formájában, okos piramisjáték formájában, vagy megvárják, amíg mindenki aki tudja aranyba fekteti, aztán vagy kötelező beszolgáltatással, vagy ügyes tőzsdetrükkökkel csalják ki…

    Szóval nehéz nyerni.
    Azok fognak jól járni, akik a középkori paraszti életet választják, minimális pénz/bank használattal.
    Először is egy jó darabig nem szúrnak szemet a hatalomnak, másrészt ennivalóra nemigen lesz gond.

  5. 4:
    Hát, kajával nem lesz gond, de áruld el, mit lehet tenni a krónikus izomlázzal? 😀

  6. „Most, hogy a tőke kivonult a termelésből”

    Ezt honnan veszed? Adnál valami statisztikát arról, hogy az elmúlt x évben mennyivel estek vissza a befektetések a „termelésben”?

  7. 6: Hát a „Mészáros meg a másik” kft az csak úgy szárnyal. 🙂

    Gondolom Attila arra gondolt, hogy a tőke kevésbé a reálgazdaságban, inkább a pénzügyi tranzakciókban ‘fial’ manapság.

  9. off.
    Fura egy szerzet lehet ez a Mészáros Lőrinc. Bocsánat, elhagytam a kötelező jelzőt, gázszerelő. A médiát hallgatva, azt hittem már a fél Magyarország az övé. Erre látom, hogy a 100-as listán csak a 31-ik. Nem értem. Most, amikor minden rossz, omlik össze, semmiben sincs haszon, mindenki tönkremegy. Az előtte lévők biztos akkor gazdagodtak meg szorgalmas munkával, tudással, amikor még nem loptak szét mindent. ?

  10. „….de áruld el, mit lehet tenni a krónikus izomlázzal?”

    Bocsi de a korunkkal jár és tudom fáj ..alapban az izmok (?) rendeződnek át…

    Én puha kefével dörzsölöm szárazon is mindenhol a testem mert nem megyek masszázra…utálom ha hozzám érnek.

    És a fürdőkátban is viszonylag meleg vizben gyenge körömkefe féleséggel átdörgölöm magam mindenhol..ugyanis a vérkeringést javitja azaz az oxigén mindenhova bejutását ami kell a tejsav felszabadulásához és kiürüléséhez.

    Van az 1 eurós boltokban készletben is puha szörkefe a százazhoz és puha müa kefe a fürdőhőz is. Sőt a mosogató dörzsi se rossz, van 5cmx 20 is direkt ilyesmihez való kék, vagy mosdókesztyü egyik fele kicsit erősebb pont erre. Van kenderkötélből kötött hátmasszirozó ami jó szárazon és vizesen is a törököktől jött át ide ott használják állandóan masszirozásra is a fürdőkben….

    Nah ennyi és jó dörzsőlődést….

  11. 6. gmarko

    Sajnos statisztikám nincs.
    De ha körülnézek, azt látom, hogy Európa és Amerika szerte gyárak ezrei zárnak be, kivéve egy-két még húzó iparágat, és vagy teljesen leállnak, vagy mennek Ázsiába, ahol a haszon még összemérhető a spekuláción nyert haszonnal.
    Nézd meg: Soros se bányászatba, kenyérpirító gyártásba, de még csak nem is informatikába fekteti a pénzét, hanem politikai irányzatokba, valutákba meg hasonlókba.

    Az „igazi” nagy pénzek olyasmikkel kerehetők, mint Facebook, Amazon, Google, valuta spekuláció meg hasonlók. Iparon belül meg már csak a hadiipar, meg a nagyon high tech.
    Ez a „nagyon sok” pénz mellékhatása.
    Hirtelen ki lehet használni egy-egy lehetőséget rövid távon, akkor is ha mondjuk százalékban nem túl nagy a haszon, de mondjuk milliárdos befektetéssel napokon-heteken belül tízmilliókat lehet nyerni, és nincs lekötve a pénz hosszú hónapokra vagy évekre valamivel magasabb haszonra.

    A káros mellékhatás meg hogy munkanélküliség meg Németországon kívül rohamosan növekszik.
    A középosztály meg csúszik lefelé, és reménytelenül eladósodik, hogy megszokott életmódját próbálja fenntartani…

  12. Az infláció minden pénzügyi vagyont fel tud „zabálni”.
    Élő példa lehet ma Venezuela. Szép jövő előtt állunk azt gondolom. Az állam is megpróbálja megszerezni a megtakarításodat (prémium és bónusz kötvényekkel – egyik jobb, mint a másik de hogy melyik azt nem tudom). A 80000 DM nagyon sok pénz volt a maga korában,

  13. 12: „A 80000 DM nagyon sok pénz volt a maga korában,”

    Most se kevés az – pár éve találtunk egy 20 márkást valahol, német ismerősök utaztak éppen vissza No-ba, megkértük őket, hogy ugyan váltsák át német bankban, azt hiszem 2:1-ben váltották euróra.

    8: Tévednék, hogy némi iróniát érzek? 🙂

  14. Valóban most se kevés az s pénz.
    Emlékszem 30 éve egy 20 márkással elmentem a boltba (kinn München mellett) és rengeteg finomságot tudtam venni rajta.
    Mára egy 20 euróssal esélyem se lenne ugyanannyit vásárolni, mint anno amit említettem.
    A német „legyen ön is milliomos” vagy hasonló tévésók yutyubra feltett emlékmásolatai főnyereménye olyan árban voltak márkában, mint manapság egy hasonló dolog – csaj éppen euróban (BMW autó; régen 60000 DM, ma talán 55000 EUR körüli az ára egy hasonló új autónak).
    A márkát vagyis az eurót Draghi ellírásította.

  15. 10 Kékavian

    🙂 🙂
    „Bocsi de a korunkkal jár és…”
    Nem értetted!

    „…másrészt ennivalóra nemigen lesz gond.”
    Ez a „nemigen” izomlázzal jár.

    🙂 🙂

  16. 10:
    Nem hiszem, hogy a mindennapi önfenntartás után lenne erőd dörzsölgetni magadat. Örülni fogsz, ha beeshetsz az ágyba.
    –
    13:
    A 80-as években 50 forint volt egy DM a fekete piacon. Ezek szerint 4 millió forint volt nevelőanyám vagyona, miután eladták a nyaralójukat és a pénzt megfelezték. A lényeg, hogy nem volt hajlandó betenni az OTP valutaszámlájára.

  17. Ilyennek is régen néztem utána.
    1985 december 17-én 1 DEM 18,94 forint volt az MNB honlapja szerint, 1 USD 47.74 HUF
    Aranyár abban a hónapban 321.61 USD/uncia.
    így ha átváltási költségek nincsenek, 98 uncia aranyat vehetett volna rajta a 80ezer márka tulajdonosa.
    Ennyi aranyért ma 33.7 millió forintot kapni (szemben a 80000 DM 1985 év végi másfél millió forint értékénél – MNB statisztika).
    Pár éve megnéztem a magyar GDP alakulását év végi aranyárat számítva: egy ferde hajítás szerű grafikont kaptam.

    No és a témához.
    Az otthon tartott forintok tartalékával a jegybankunk rendelkezik, ki tudja mennyire jól sáfárkodik vele.
    A nyereségét nem adhatja az államkincstárnak, így kénytelen zongorákat meg ingatlanokat vásárolni belőle.
    Gondolom azért nem firtatja senki, mert Brüsszel is ugyanígy jár el a „tiltott államadósságfinanszírozás” elkerülésének látszatának megtartásáért.

  18. Apám pénze állami kincstárjegyekben van, illetve ide oda leköt néha ötmilliót (több mint 16 millió). Van mitől félnie?

  19. Attila, Soros most bukott több mint egymilliárd dollárt.

  20. 17:
    Ma már a múlt zenéje, de abban az időben a forint nem volt konvertibilis, azaz az MNB árfolyama egy fikció volt. Feketén, a szabad piacon 1 DM-ért 50 forintot adtak. A Kádár rendszerben befektetési arany Magyarországon nem létezett. 18, de inkább csak 14 karátos arany ékszert vehettél forintért, de elképesztően magas volt a fazonár. Aranyékszert venni hatalmas bukta volt, mert vissza csak tört aranyban lehetett eladni. A forint bármikor bekövetkezhető elbukása miatt a DM-ben tartott pénz jó ötlet volt.

  22. Mióta a bankok szinte lenullázták a betéti kamatokat, sőt állítólag Svájcban már a betétesnek kell fizetni, hogy a bankban tarthassa a pénzét, ez az egész kérdés idővel egyértelműen a bankbetétek megszűnéséhez fog vezetni.

  23. 21-et folytatva, vajon azt a felhalmozott vagyont nem befektetésekben mérik? Mert ekkora egyszemélyes vagyon esetében senki sem vállal biztos kifizetést. Ez ezer százalék. Ezek az emberek hogyan szedik ki a befektetéseiket és hova csoportosítják át, mivel ezek az összegek nem pénzben kifizethetőek, tehát a hír valós. Főleg, hogy ők határozzák meg a világ tőzsdéinek működését, és a valuta-árfolyamokat, nem pedig az országok, vagy uniók.

  24. 11 Attila, hat ezaz. Nem keresel ra a neten, nem adatok alapjan mondod, hogy „lealdozott a termelesnek”, hanem nyomod az osszeeskuves-elmeletes szubjektiv velemenyedet.
    Az meg, hogy a facebook es a google nem allit elo uj erteket, szinten hulyeseg.

  27. 25. gmarko

    Az autoeladasok szama pl. folyamatosan no.

    Kínában.
    Európában és az USA-ban inkább csökken. Annak ellenére, hogy az autóipar kiemelt ágazat mindkét helyen. Ugyanis a fizetőképes kereslet is egyre inkább szűkül…
    Európa és Amerika tele van apró „Detroitokkal” elhagyott gyárakkal, üzemekkel, ahol vagy végleg megszűnt a termelés, vagy Kínába költözött.
    Ez nem összeesküvés elmélet, hanem tény.

  28. 26. gmarko

    „Munkanelkuliseg az USA-ban:”

    Igen… a helyzet az, hogy a tradícionális fehér munkások jó része elvesztette állását, de nem ezek az állások lettek feltöltve feketékkel meg latinókkal, hanem az alacsonyabb szintű munkák, mint a mezőgazdaság és az építőipar „kifehérítése”…

    Ami meg a magyar munkaerőhiányt illeti, te is jól tudod, hogy 2004-ben amikor aláírták a csatlakozást és a 7 év munkavállási moratóriumot, borítékolható volt, hogy a többszörös fizetés el fogja vonzani a fiatal minkaerő jelentős részét… Főleg egy jól időzített devizahiteles botrány után. Ennyi idő kellett a nyugatnak is, hogy átálljon az olcsó kelet-európai melósokra ott, ahol nem lehet a gyárat mindenestől áttelepíteni.
    Pontosan az alacsonyabb befektetési kedv kényszerítette a nyugati cégeket, hogy olcsóbb munkaerő után nézzenek.

  29. 27. Autóeladások

    http://www.tradingeconomics.com/euro-area/car-registrations

    Az EU-ban pár éve nő az autóeladások száma, lassan elérjük a 2000-es évek szintjét.

    900 ezer új autó/év azért nem egy haldokló piac.

    Már ne haragudj, de össze-vissza érveket hozol. Arra reagáltam, hogy szerinted a termelésből kiviszik a pénzt, és már csak gonosz spekulánsok vannak a piacon.

    Erre hoztam ellenpéldákat. Nem mindegy, hogy az autógyár az USA-ban, vagy kínában van? Kit érdekel, hogy bezárnak gyárak Detroitban? Ez természetes. Ettől függetlenül egyértelmű, hogy komoly pénzeket fektetnek a termelésbe, aminek jó indikátora az autógyártás szerintem.

  30. 28. Munkaerő

    Igen, ez a szabad piac természete. Abszurdnak hangzik elsőre, de a bérek kiegyenlítése felé tart. Ha a nemzetállamok nem korlátozzák.

    A fejlettebb régióban megemelkedik a munkaerő költsége, ezért a termelés nagy része áttelepül a perifériára. Ennek hatására a periférián munkaerőhiány, a centrumban munkaerő felesleg jelentkezik. Ezt a kereslet-kínálat úgy oldja fel, hogy a centrumban csökkennek, a periférián növekednek a bérek. És ez így van jól.

    Természetesen nem csak a vállalatok, de a munkaerő is mobil. Amíg a nemzetállamok önkényesen nem korlátozzák a munkaerejük szabad vándorlásást. Ez a mobilitás is a kiegyenlítődést erősíti.

    Tetszik vagy nem, de a munkaerő is piaci termék, vonatkoznak rá a kereslet-kínálat törvényei. Ezt lehet utálni, de attól még tény marad.

  32. Kedves gmarko.
    olvasva hsz-idet, nem állhatom meg, hogy ne kérdezzek:
    te szórakozni jársz ide??

  33. 32: „szórakozni jársz ide” – Bálint – mi mindannyian szórakozni járunk ide, de természetesen tanulni és eszmét cserélni is.

  34. 32:
    Ezt nem szórakozásnak nevezik, hanem propagandának.

  36. Szerintem maradnak az 1-2% körüli banki alapkamatok,ami felmegy majd legfeljebb 5% körülire megszívatva ezzel a hiteleseket, mert a törlesztő emelkedni fog.

    A bankrendszernek a mai korban nem érdeke az összeomlás, magas infláció, mert akkor a kiadott pénzét inflálná el .Jobb egy birka akit lehet nyírni mint egy halott birka.
    Manapság ezért sem várható hiperinfláció, mert a bankok is összeomlanának ha az x mllió ügyfél nem tudna fizetni holnaptól.Úgy néz ki a hitleri hiperinfláció kora lejárt, helyette marad az apróbetűs trükk , és egyéb mutyizás, meg az ügyfél érzelmi befolyásolása amivel a bank extraprofitra tesz szert.

    Venezuela meg egyes helyeken van/volt évi 6-700% infláció.Jelenleg itt Mo-on ez sem várható, de később bekövetkezhet amire nem árt készülni.De itt is csak annak kell készülni akinek 5-10Mft feletti vagyona van, aki napról napra él azt nem érinti a dolog.

    Bár a rendszer összetettebb ennél , mert ha porszem kerül a gépezetbe akkor a bankrendszer is omolhat és infláció vagy banki betétek elvétele is lehetséges, de ezt megjósolni lehetetlen.

  37. 35.n/a
    üdvözletem.
    nem aludtam.
    nem voltam itthon.

  38. 32. balint
    gmarko nekem is nagy kedvencem, mindig felmegy a vérnyomásom valahányszor a hozzászólásait olvasom…

  39. 18: Dan, attól függ hol (melyik) befektetési szolgáltató őrzi a kincstárjegyeket. Az államkincstár elvileg biztonságos hely, egy banknak az értékpapírszámláján tárolt kincstárjegy már kevésbé (ott a BEVA 6 millióig talán már 30-ig is kártalanít ha elkártyázza a letétkezelő a kincstárjegyeket).
    A bónusz államkötvények fél évvel követik a kamatok változását, a prémiumok egy évvel követik az inflációt. Az egyéves kincstárjegyek kamata olyan alacsony, hogy akkár már inkább a postán kapható kincstári takarékjegyen gondolkodnék (nekem nincs).
    A kincstárjegyekben tartott pénz a jelenlegi helyzet szerint biztonságos, igaz biztos vagyonvesztés is egyben az alacsony hozamok miatt: nekem is PMÁKjaim vannak. (Zsiday cikkje alapján az is veszteséges.)

    (A leköt néha 5milliót miatt ha bankban teszi ezt betétként akkor aggódnék a jövőt tekintve. Ki tudja nem megy-e csődbe a betétbiztosító, nem alkalmazkodnak-e az EU irányelvhez, hogy megszüntetik az állami garanciát és a bankok garanciája váltaná azt fel, ami azt jelenteni, hogy ha egy nagyobb bank bedől akkor megy utána a többi is)

  40. 35,n/a
    38.proton
    kedves barátaim, én is ráncolom a homlokomat néha, mikor egyes fórumtársak kissé furcsa hsz-jeit olvasom, ámde nem kell mérgelődni, a vérnyomásotokra is vigyázzatok, mert komoly vitát, eszmecserét indulatosan nem lehet folytatni, igy gondolom én.
    Mindazonáltal,ha kedves gmarko képes leirni, anélkül hogy reszketne a keze, miszerint nincs azzal semmi probléma, hogy ezt-azt, amazt és emezt-vagyis MINDENT – Kinában gyártanak, és ez IGY VAN JÓL, mert ugyebár minden a profit és önköltség vonatkozása, azon kivül semmi, nos szerintem egy ilyen ember gondolkodásmódja, logikája… háát …kissé elgondolkoztató, hogy mást ne mondjak.

  41. 40: egyetértek

    Lehet, hogy komolyan gondolják, amit írnak – milyen rossz lesz majd ha ráébrednek hogy mekkora tévedésben vannak.

    36 Andrew: a pár százalékos kamatok most valóban csak arra jók, hogy adósrabszolgává tegyék még azt is aki eddig meg tudta tartani a szabadságát és végül valóban a betétesek fogják állni a cehhet. A működő pénzügyi rendszerhez 20% körüli kamatokra lenne szükség egyesek szerint ahogy Volcker a 80-as évek elején megtette az emelést.

  42. Én nem mondom, hogy „tetszik”, amiért a nagy múltú kanadai cég neve alatt futó korcsolyám cetlijén ott virít, hogy „Made in China”.

    Azt sem mondom, hogy „nem tetszik”. Elfogadom. Mondjuk minőségi problémáim nincsenek vele, teszi a dolgát. Volt már sokkal szarabb cseh gyártmányú korcsolyám is. Ezek a gonosz kanadai kapitalisták ugyanis kivitték a tudásuk egy részét is Kínába.

    Mondjuk sokakkal ellentétben legalább nem hergelem fel magam rajta. És sokakkal egyetértésben – ezek nagy számban átfednek azokkal, akik egyébként felháborodnak – örülök annak, hogy emiatt a termék olcsóbb, és megengedhetek magamnak egy középkategóriás korcsolyát.

    Azt is gondolom továbbá, hogy messze még az az idő, amikor valamely Kínában tervezett korcsolya márkája lesz vonzó, de a korcsolyát Kanadában gyártják, mert ott olcsóbb a munkaerő.
    Azt is gondolom, hogy ez az idő az én generációmban még nem jön el. Egyelőre a fejlődő világ szeretne felzárkózni a nyugathoz. A nyugati életvitel a kívánatos példa és nem a keleti nyomor és/vagy köldöknézés.

    Egyébként úgy rémlik, hogy nemrég olvastam, hogy a Nike eladta a Bauer brandet, nem tudta tovább finanszírozni a veszteségét. 🙁
    Nem baj, vannak még jó márkák, lehet, hogy a következő korim egy (szintén Ázsiában gyártott) svájci Graf lesz. 🙂

  43. 40. Egyébként nem „gyártanak” mindent Kínában. Én például egy magyarországi cégnél dolgozom alkalmazottként, viszonylag high-tech szoftveren, szóval ezt a terméket pl. Magyarországon „gyártjuk”. Veszik Kínában is.

    A tulajdonosunk egyébként egy kanadai cég, felvásárolták a magyar céget évekkel ezelőtt, amit nem mellesleg három nálunk végzett műegyetemista bolgár mérnök alapított.

    A globalizáció kicsit komplikáltabb, mint ahogy azt az egyszeri nemzetieskedő megmondó beböfögi.

    Harmincvalahány magasan képzett ember munkabére, és befizetett adója is elég komoly, szóval hozzájárulunk rendesen Tibor bá’ nyugdíjához. 😛

  44. gmarko, derék dolog!
    A nyugdíjakat szerencsére az adófizetők fizetik még.
    Azért elárulhatnád nekünk a globalizáció titkát (kitalicskázza-e a nyereséget a tulajdonos vagy itt fekteti be?).
    Engem az lábbelikkel kapcsolatban az lepett meg, amikor a Dr.Scholl papucsokra is a Made in China lett felírva.

  45. 43.gmarko
    TUDTAM, esköszöm, hogy tudtam, miszerint te, az ugyancsak sajátságos gazdasági meglátásoddal, csakis egyike az alanti emberfaj tagja lehetsz:
    1. high-teches
    2. lelkész
    3. sirásó
    4. sirköfaragó
    Ezek azon kevés csoportok , melyek megélhetését MÉG nem veszélyezteti Kina. EGYELÖRE.
    De ha igy megy tovább és megszaporodnak a hozzád hasonló mentalitású emberkék, kiknek a helyi ipar SEMMIT SEM jelent, nos kedves gmarko, könnyen lehetséges, hogy temetéseden, -amit kivánok hogy minél késöbb, hosszú-hosszú évtizedek multán következzen be- maláj sirkőfaragó fogja a kinai sirásó által kiásott sirodra helyeznia fejfádat, miközben vietnámi lelkész bucsuztat.
    De hát téged életedben sem zavart semennyire a helyi ipar elsorvadása, halálod után meg aztán mégannyira sem.
    Befejezésül hadd adjak egy baráti tanácsot: fölötébb iparkozmopolita felfogásoddal igyekezz távoltartani magad a Tibor bá által nemrég megemlitett hómunkásoktól.Ugyanis a szombat éjszakai nehéz munkáért 4000 kemény forintot kereső éjszakai emberek között lehetnek ilyen-olyan akármilyen szakmunkások, kiknek feje fölül eladták a gyárat Kinának, hogy a hozzád hasonlók valamelyest olszóbban vehessenek ezt-azt, amazt, nos kedves gmarko, őrizkedj tőlük, és iparpolitikai meggyöződésedet elöttük ne hangoztasd!
    SÚLYOS HÓLAPÁT VAN A KEZÜKBEN!!

  46. Figyelj balint en nem tudom ki vagy, de amit itt osszehordtal, az nagyon vicces.

    Miert, te melyik „emberfaj” egyede vagy?

    Megnyugtatasodra: a programozo az egyik olyan allas, ahol komoly pl. az indiai konkurencia. Es meg csak ide sem kell jonniuk fizikailag.

    Miattam sorvad a magyar gazdasag. Aha. Meselj meg!

  47. 44. most a mi tulajdonosunkra vagy kivancsi?
    Fejleszto vagyok, nem penzugyes, nem ismerem a szamokat, de ugy gondolom, hogy komoly toket tettek a cegbe, es egyelore varjak, hogy igazan beinduljon. De hosszu tavu terveik vannak itt.

    Egyebkent miert faj az neked, ha egy ceg, amelyik befekteti a tulajdonosai maganvagyonat, munkat ad embereknek, befizeti az osszes adot, majd ha ezek utan marad valami nyeresege, akkor annak egy reszet feleli? Megis milyen vilagkeped van neked? A cegek azert vannak szerinted, hogy onzetlenul szolgaljak a vilagbeket, vagy mi?

    Nojetek mar fel. Nekifutottunk mar a kommunizmusnak egy par helyen, de sehol sem jott be.

  48. 45 balint

    Máskor is aggódtál a magyar ipar sorvadása miatt és bennünket is aggódásra szólítottál.
    Az ipar sorvadása nem jó! Ebben egyetértek veled, de az aggódás nem segít!
    Mit lehetne tenni? És kikkel? Okostelefon kezelőkkel?

    Rendszeresen találkozok ilyen kvalitású emberekkel:
    https://www.youtube.com/watch?v=HeMalfXtkTE

    Van remény?

  49. 46.gmarko
    Az efféle ” figyelj balint” megszólitásokat esetleg mellözzük, jó?
    Hetvenes éveimben járó, azaz náladnál valszeg sokkal idüsebb ember vagyok, mégis vigyázok a tiszteletteljes megszólitásokra, akkor is, ha véleményem egészen más mint a másik fórumtársam.
    Ez egy.
    Kettő: milyen emberfaj egyede vagyok? Nos, aktiv életem folyamán tengerészemberfaj egyed voltam, képzeld el.
    Három: nem ” hordtam” össze semmit a témában.Minden egyes betű, amit a témában leirtam, tényeken, az elsorvadt nyugati ipar pusztulásának ezernyi tényén és ezernyi nyomorgó nyugati család sorsán alapul.
    A hihg-tech ipar indiai fenyegetésével nekem ne gyere.
    A fiam hosszú éveket szolgált a hadsereg „MAMRAM” szervezetében-ha tudod miről van szó, jó, ha nem, keress rá a neten, kint vannak- ő is tart az indiaiaktól, de ennek mi köze van a témához, megmondanád?
    India csak titeket veszélyeztet, Kina viszont minden egyes nyugati szakit az ipar MINDEN TERÜLETÉN.
    Habár már rég nyugdijas vagyok, de engem, veled ellentétben, igenis bánt, hogy valakik kivittek minden ipart Kinába, vagy bármily más távol-keleti országba.
    CSak a temérdek munkanélkülit hagyták itt, nemcsak magyarban, de nálunk is, itthagyták a rezsiszámlákat, a házbéreket, az éhes gyerekeket, az egyre lejebb csuszó középosztály valaha jobb napokat látott millióit az egyre rövidebb időre befütöttt lakásokban, no meg a kilátástalan, bizonytalan jövöt.
    EZT MIND ITTHAGYTÁK, KEDVES GMARKO!
    De hát mit számit mindez ahhoz képest, hogy olcsóbb a kinai korcsolya!
    gmarko, bénább példát arranézve, hogy mennyire nem vagy a földön, keresve sem találhattál volna.
    Olcsóbb a kinai korcsolya!

  50. 46: „en nem tudom ki vagy” /Ő ‘balint’, mindenki ismeri, aki nem csak ír, hanem olvas is- és főleg figyel a másikra. 😉 /

    Különben te ki vagy? Vagy én ki vagyok? A kutyát sem érdekli…
    Az számít, hogy ki mit ír.
    Te fekete-fehérben látod a világot (bizonyára még elég fiatal vagy, ráadásul jól is keresel… és ezért el vagy telve magaddal).
    Az öregebbek, mint ‘balint’ is, már tudják, hogy a világ nem ilyen „egyszerű”.
    A modorod pedig – eléggé lenéző azokkal szemben (mindenkivel szemben), aki nem azt fújja, amit te.

  51. 50.Observer
    Köszönöm a kiállásodat!
    48. n/a
    „Mit lehet tenni? És kikkel?”
    Sajnos, az a baj, hogy a nyugati embert a legkényesebb pontján, a pénztárcáján keresztül huzták csőbe, és ez a fajta támadás felér egy orvtámadással!
    Nincs olyan ember a világon-nemcsak a nyugati fehér ember, de senki más- aki az üzletben a két hasonló árú közül ne az olcsóbbat választaná.
    És igaza van, mert végső soron mindenki a pénztárcáját nézi, ez a normális viselkedés, és nincsen ezzel semmi bajom.
    Akikkel igenis bajom van, akiket véleményem szerint nemzetárulás vádjával legott fel kéne akasztani, azok a valakik , akik az olcsó-piszokul és aljasul olcsó-kinai árú behozatalát egyáltalán MEGENGEDTÉK, világosan tudva, hogy ezzel megölik a helyi ipart, ergo szándékos, elöre eltervezett gazdasági terrorcselekményt követnek el saját országuk, saját népük ellen.
    Nos, mi lehet a böntetése a nemzetárulásnak, kedves n/a?

  52. 50: tudom, hogy egy nyugdijas Izraelbol, olvasom a forumot rendszeresen.

    A szemelyeskedest nem en kezdtem, de eljott egy pont, ami mar sok volt.

    Mar nem eloszor jossz a korommal es keresetemmel. Ezt hagyd abba, legyszives.

    Egyszeruen butasagokat ir. Mint a golyo elol elhajolo „neger” Del-Afrikaban.

  53. 51: Egyebkent tevedsz, en pl. szoktam figyelni arra, hogy ha van, es nem sokkal dragabb, akkor magyar termeket valasszak.

    Arrol mi a velemenyed, hogy Magyarorszagon jelenleg munkaerohiany van? Egymasra igernek a boltok, hogy penztarost talaljanak.

    „Ezernyi nyomorgo nyugati csalad” ???

  54. gmarko nem érdekel konkrétan a munkahelyed tulajdonosainak a nyereségfelhasználása (én se szoktam ezt ismerni). Leírásod alapján tipikus multicégnek feltételezem és örülnék, ha tévednék és látnám, hogy Magyarországon fekteti be az itt elért nyereségét.

    Azt pedig tudom, hogy hamarosan óriási deflációs spirálba kerül Európa, a munkahelyeddel együtt amit majd egy hiperinfláció helyrehoz. Pár alma pont egy forinttal drágább lesz, mint a fizetésed – 2025-től pedig nyugdíjad se lesz (nekem se) de azért fizesd csak Te is a szociális adót, hogy teletömhessék a szavazók bendőjét amíg kifutnak a múlt nyugdíjasai.

    Nem is tudom, hogy ki örülhet majd, aki elvész az iszlám ellenes harcban és elkerüli az okoseszközök, okosórák, okostelefonok, okostojások világát vagy aki itt marad néhány vietnami szolgájaként élvezze a főnöke korbácsoláai jogait, ha nem lesz jó rabszolga,

  55. 47.gmarko

    „Nojetek mar fel.”
    Ez neked lenne ajánlott elsősorban. A legsürgősebben.

  56. És hogy mit tartok szoftverfejlesztőknél tipikus multis viselkedésnek?
    Hát azt, hogy a legtöbb multi csak fizetést fizet – lemondatja a szerzői jogdíjakról a szerzőket, holott egy jól megtervezett szoftvernek a jogdíja az igazi bevétel: minden eladás után kaphatnád ha nem túlságosan multikultis kizsákmányoló a cég.

  57. szoftvereknel nincs szerzoi jogdij

    Minden teruleten alap, hogy ha a munkaddal kapcsolatos szabadalmi oltalommal vedheto ujitast talalsz ki, akkor a szabadalom a ceget illeti.

    „kizsakmanyolo ceg” 🙂

  58. gmarko
    gmarko egy jelenség, nem egy kellemes jelenség. Bizonyára jóval az átlag keresett felett visz haza, szociális érzékenysége nulla, hazaszeretete nulla. Számára az átlag feletti keresetet a globális rablókapitalizmus biztosítja, ezért azt hiszi, hogy az a non plusz ultra társadalmi forma. Nem érdekli, hogy 4 millió magyar nyomorog. Nem érdekli, hogy 30.000 hajléktalan van Budapesten. Nem érdekli, hogy a valuta alapú kölcsönnel 100 ezreket húztak a csőbe, és tettek tönkre egy életre. Kizárólag az érdekli, hogy az ő fizetése messze átlag feletti, és ezt igazságosnak tartja, mert neki szaktudása van. Nekem is odadörzsölte már néhányszor, hogy ők fizetik az én nyugdíjamat. Szeret beleülni a készbe. Eszébe se jut, hogy az élő és a már rég meghalt nyugdíjasok teremtették meg azt a környezetet, amiben oly jól érzi magát, mert a nyugdíjasok nem viszik magukkal azt, amit alkottak, teremtettek, itt hagyják a nyegle, ifjú titánoknak. Szerintem nem kell vele vitatkozni, hagyjuk meg hadd hirdesse, hogy ilyen állampolgárok is vannak. Aztán, majd ha jön a végső összeomlás, pont úgy fog elpusztulni mint bárki más.
    Jaj még valami. Bálint és megnyilvánulásai sokkal, de sokkal értékesebb mint amit gmarko hord össze. Olyan tapasztalatai vannak, amivel én se rendelkezem, és olyan szemszögből nézi az eseményeket, amire mi nem vagyunk képesek. Nem megjegyzést kell rá tenni, hanem meg kell köszönni a jelenlétét.

  59. 45. Bálint

    A kőfaragókat hagyd ki. Régebben egy sírköves mellett laktunk, ők az előre megfaragott gránit és márvány sírköveket Kínából hozták, itthon már csak a nevet meg a dátumokat vésték bele.

  60. 56: Jól kielemezted, örülni fog neki. 😀

  61. 57.
    Ezen én is néhány éve meglepődtem. Apám halála után anyám a félretett pénzükből felújíttatta a sírt. Ebben segítettem neki. A sírköves udvarán felállított, kész, importált, komplett kövekből kiválasztás, felirat megadás volt a menet. A sírköves a felirat bemarást és a kő felállítását végezte. Az utóbbi nem volt ugyan egyszerű, mert bevert cölöpökre kellett helyeznie, a magas talajvízszint miatt, a megsüllyedés elkerülésére.
    Engem meglepett, hogy ilyen nehéz darabokat is megéri a világ végéről cipelni. Az aliexpresshez szoktam, ahol általában 2 kg a súlyhatár az ingyenes szállításhoz. Ma már, ha valamire szükségem van, akkor ott szoktam körbenézni, ha nem sürgős. Jórészt azt kapom meg, amit itt a boltokban árulnak, csak ÁFA és a rárakódott haszon nélkül.
    Most utána gondolva, még a pék munkája sem biztos, hiszen a bolt „pékségében” sem az eladó állítja elő a frissen készült apróbb péksüteményeket. A fene tudja, hol készítik és fagyasztják le. Lehet, hogy már a cukrász is így dolgozik?
    Annak idején még azt verték a fejembe, hogy a termelés az értékteremtő munka. Akkor itt már csak felhasználás van? Azt ki finanszírozza? Miből? Meddig? ?

  63. 60: Na ugye! 😀

    Különben pozitívan csalódtam benned, mert hasonló esetekben a szitkozódás szokott következni. Szóval nem vagy reménytelen eset. 🙂

  64. 61: Nézd, én tudom, hogy igazam van. Sajnos az üzenet, amit szeretnék itt egy kicsit provokatívan átadni, nehezen megy át.
    Félresiklik. Igyekszem tanulni belőle.

  65. 62:
    Ma már nem titok, egyes oligarchák is hirdetik, a te üzeneted következménye az, hogy egyre nagyobb a szakadék az 1 és a 99 százalék között. A 1789 és 1917 régen volt, a tanulságát már rég elfelejtették.

  66. 62: „én tudom, hogy igazam van”

    Hát igen, a kor aztán meghozza a kételkedést. Mert mi van, ha mégse? 🙂

    Itt például egyedül képviselsz egy álláspontot – lényegében mindenki mással szemben. Azért érdemes feltenni ilyenkor a kérdést önmagunknak, hogy lehetséges-e, hogy mindenki más ennyire hülye? (Különben általában igen, de ez most nem az az eset 🙂 .)
    Tibor bá’ és balint is jókat írt, érdemes rajta elgondolkozni /két vén róka, sokat láttak, sokat tapasztaltak – persze nincs mindig igazuk, de azért érdemes rájuk figyelni/.

  67. Elképzelhető, milyen balesetvédelmi, munkaegészségügyi védelem illeti meg a kínai melósokat.
    bálin, a sírkövet kihúzhatod a listáról, mert már érkezett Kínai sírkő Magyarországra versenyképes áron.

    Mikor juhnappa bőrkabátokat varrtunk, megtörtént amit előtte elképzelhetetlennek tartottam. Keletről behozott kész bőrkabátokat olcsóbban árusították a Kínai piacon, mint ahogy a juhnappa kötést /néhány, szabás előtti bőr kötegeve/eladták volna úgy, hogy kidobják a kerítésen. Még a lopott juhnappa kötés is drágább lett volna, mint a kész Kínai bőrkabát.
    Pár embernek emiatt nem tudtam munkát adni, de ez nem számít. Fő az, hogy a segélyből olcsó Kínait tudtak venni.

  68. 65:
    Amit gmarko nem tud, hogy Kínában a szarért/húgyért dolgozó parasztok által megtermelt cikkekre még állami szubvenció is jön. Márpedig a kapitalizmus végképp nem működik, ha a szereplők nem tartják be a piaci szabályokat. És persze úgy se, ha a koncentrált tőke megvásárolja az igazságszolgáltatást, a politikusokat, a hadsereget és úgy általában mindent. gmarko egy ideális állapotot hirdet, ami természetesen nincs, de beszopta a hivatalos amcsi propagandát, mert speciel neki jól megy a sora.

  69. 65: „versenyképes áron”

    Régóta az a véleményem, hogy a kialakult hazai termelői árszínvonal alatti áron importáló kereskedőket is a politikusok mellé kellene lógatni. Valahogy a kereskedelem felelősségén mindig elsiklunk. Most, hogy a multik ezt csinálják, az érthető, ők leszarják a helyi ipart, amíg van vevőjük, mert első a profit. De korábban a magyar kereskedők is ugyan így jártak el, mert olcsón importáltak, majd a korábban kialakult árszinten jóval nagyobb profittal értékesíthettek. Gyakorlatilag ez a magatartás vágta tönkre pl. a magyar textilipart már a rendszerváltás előtt.

  70. 63: Szerintem 1789 és 1917 tanulságát általában félremagyarázzák.

    A naív elképzelés szerint a nincstelen, kizsákmányolt tömeg nekitámadt a burzsoá rétegnek.

    Szerintem alapvetően mindkét esetben a hatalmat egyre inkább koncentráló állam fenntarthatatlansága vezetett a káoszhoz. Főleg azért, mert a színpadon feltűntek hatékonyabb, modernebb szereplők.

  71. 66: Európa védővámokat vet ki, Kína exporttámogatást ad.
    Amíg lehetett, a magyar állam is adott exporttámogatást.

    Miből gondolod, hogy ezzel nem vagyok tisztában? Mindkét eset az állam kártékony viselkedésének példája, csak más oldalról nézve.

    „Márpedig a kapitalizmus végképp nem működik, ha a szereplők nem tartják be a piaci szabályokat” – így van, ugyanarról beszélünk.

  72. 46.
    Az indiai konkurenciával néha eléggé becsődölnek.
    A férjem egy darabig a Boschnál dolgozott, autómata váltókat programoztak fel (többek között ezért tudták azt, hogy Jörg Haidert meggyilkolták, mert egy VW Phaeton kerekei nem blokkolhatnak keresztbe, hogy felboruljon, ha csak valaki nem buherálta meg a számgép programját). Na a részlegüket idehaza megszűntették, kivitték indiába. Ezt aztán korrgálták, mivel rájöttek, hogy kommunikációs probléma van. A Bosch elvárta a magyarországi alkalmazottaitól, hogy folyékonyan beszéljenek németül, mert a németek nem voltak hajlandóak angolul beszélni. Na most az indiai még angolul is furcsány beszél, gondolom németül meg alig tudtak. 🙂
    Vissza is hozták a részleget.

    A kínaiak meg egy idő után ellopják a technológiát, aztán saját céget alapítanak a lopott tudással. Hosszú távon nem éri meg velük üzletelni, mert túlságosan is rugalmasan kezelik a szabályokat.

  73. „egyre nagyobb a szakadék az 1 és a 99 százalék között”

    A totalitárius rendszerek egy darabig sikeresen elhitetik a tömeggel, hogy ezt megszüntetik. Ami többé-kevésbé úgy sikerül nekik, hogy lefelé nivellálnak. A „kuláktól” elveszik mindenét, hogy ő is szegény legyen, mert az „igazságos”. Aztán ezek a totalitárius rendszerek összeomlanak, mert nem tarthatóak fent. A központi irányítás nem veheti fel a versenyt a szétosztott rendszerekkel.

    Szerintem alapvetően nem a kevesek gazdagsága a gond, hanem a szegénység. A szegénységből kemény munkával lehet kiemelkedni. Nem mindenkinek sikerül, de sokaknak igen.

    A szabad piac, a modernizáció, a technológiai fejlődés nagy tömegek életét teszi jobbá. Globálisan szemlélve az átlagos életszínvonal rohamosan fejlődik. Ennek egyik mutatója a születéskor várható élettartam, ami egyre magasabb.

    A születéskor várható élettartam pedig szorosan korrelál az adott régió GDP/fő mutatójával.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Life_expectancy

  74. 71:
    Rosszabb vagy mint Orbán: „az átlagos életszínvonal rohamosan fejlődik.” Ezzel szemben a tény az, hogy a 80-as évek óta USA, Németország, stb. középosztályainak jövedelme folyamatosan csökkent. És én ezzel befejeztem. Közismert, hogy a hívőt nem lehet arról meggyőzni, hogy a valóságban nincs isten, csak a fejében.

  75. 73: Erre a „tényre” tudsz adni valami statisztikát?

    A 80-as évek óta az USA-ban vagy Európában a várható élettartam csökkent? Szerintem 70-ről felkúszott 75 fölé.

  76. A kapitalizmus egy szép eszme is lehetne, és talán jól is működik…kicsiben. Mondjuk egy város vagy városállam szintjén, de akár egy ország is még elmegy. Így még elvárható, hogy a munakerő is mobil legyen, és működjön mindenre a kínálat-kereslet törvénye. De onnantól, hogy az egész kilép a globális színtérre, már nem egyeztethető össze az emberi tényezőkkel. És végül is a társadalmi (íratlan) szerződések, a gazdaság és a politika is az emberért lenne, nem? A gazdaság mára önjáró lett, és az emberek, akik végül is a piramis legalján működtetik az egészet (de sokszor a fentebbi szinteken is, ld. managerek) már csak láncszemek a gépezetben, lecserélehtő alkatrészek. Árucikkek, ahogy gmarko írta.

    Csakhogy ki a fa***m akar árucikk lenni????

    Sokra megyek azzal, hogy Kínában olcsóbb a munkaerő, ezért vitték oda a termelést. Én nem akarok Kínába költözni. Persze, mondják, hogy rugalmasnak kell lenni. Képezd át magad! Ok, de ha mindent Kínában gyártanak, akkor itt sokkal kevesebb munkaerőre van szükség. Orvos, tanár, utcaseprő meg bürokrata és manager lehetsz, de ehhez nem kell annyi ember! És akkor mi lesz a tömegekkel?

    Szóval a véleményem az, hogy igen is szükség van állami szabályozásokra, hogy az egyes népcsoportok, népek biztosítsák ÖNMAGUKNAK, hogy minden polgáruk élhessen képességei és kedve szerint, ne pedig a globális nagytőke igénye szerint legyen futószallag munkás vagy épp programozó, attól függően, hogy épp mire van nagyobb kereslet.

    Tőlem gyártsák a sok elektronikus kütyüt Kínában vagy akárhol, de az állam -vagyis mi magunk- biztosítsuk magunkank, hogy élelmet, ruhát, és más életbevágó holmit magunk tudjuk előállítani. Vagyis igen, védővámokra lenne szükség, amit korábban a kereskedők pénzéhsége töröltetett el a legtöbb helyen a világban.

  78. 74: Az amerikai háztartások bevételének alakulásáról ezt találtam hirtelen:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Household_income_in_the_United_States

    Érdemes megnézni a medián grafikonját, az jól jellemzi az érezhető közepet, mert nem torzítják el a felfelé kiugró értékek. Eszerint a 80-as évek óta az éves bevétel 10 000 dollárral nőtt.
    Ez az érték inflációval korrigált.

    Persze volt egy csúcs a 2008-as válság előtt, attól még kb. 3 000 dollárral elmarad a 2015-ös statisztika.

  79. 75: „a várható élettartam csökkent? Szerintem 70-ről felkúszott 75 fölé.”

    Ez nem feltétlenül a jövedelmi szint emelkedésének a függvénye, sokkal inkább az orvostudomány fejlődéséhez köthető.

  80. 76: Alapvetően egyetértek, Vazul!

    Az én egómnak sem tetszik, hogy nap mint nap szembesül azzal, hogy helyettesíthető. Mindenki helyettesíthető. Ezen semmiféle állami szigor nem fog segíteni. El kell fogadni.

    Találni kell olyan területeket, ahol ezt az egód kompenzálhatja.
    Nem csak munkából áll az élet. Az kell ahhoz, hogy fenntartsd, szerencsés esetben még sikerélményt is adhat. De van más is.
    Pl. család. Ez nálam bejön.
    Vagy vallás. Ez nálam nem.

    „a globális nagytőke igénye szerint legyen futószalag munkás vagy épp programozó”

    Azon szerintem érdemes elgondolkodni, hogy nem lehetséges, hogy a „globális nagytőke” érdekét végső soron a fogyasztók határozzák meg?

    Ha elvetjük az összeesküvés-elméleteket a globális gonoszról, akkor szerintem ez a helyzet. Végső soron a munkavállaló fogyasztása az, ami generálja a termelést. A fogyasztó döntései határozzák meg, hogy melyik vállalat és termék lesz sikeres, és melyik bukik el.

  81. 54. Bazs
    „Azt pedig tudom, hogy hamarosan óriási deflációs spirálba kerül Európa, a munkahelyeddel együtt amit majd egy hiperinfláció helyrehoz. Pár alma pont egy forinttal drágább lesz, mint a fizetésed – 2025-től pedig nyugdíjad se lesz (nekem se)”

    Ezt honnan veszed hogy nem lesz nyugdíj?
    Itt megint több forgatókönyv lehetséges:
    1.
    Online nyugdíjszámoló , nekem 32 évesen 150 nettóval azthiszem kb. 70 ezer nyugdíjat számolt.
    2.
    Egy pénzügyi tanácsadó kalkulációja szerint egy mostani 30-40 éves ember nyugdíja mai árakon kb. 40eft-nak felel majd meg.(kalkulációt végzett)
    3.
    Valóban összeomlik a rendszer és semennyi nyugdíj nem lesz, erre is van esély addig még.
    —–
    Viszont meg kell jegyezni hogy a második forgatókönyv a legvalószínűbb.Nekem van még kb 30 évem a nyugdíjig.Ez nem olyan hogy 2025-ben még lesz nyugdíj, 2026-ban pedig már nem.Ez egy lassú folyamat. Tételezzük fel hogy 30éven keresztül évi 5%-ot esik a nyugdíj reálértéke és akkor ki is jön hogy 20-30 év múlva valóban 30-40Eft-nak megfelelő nyugdíjat kap majd egy átlagember.
    De ez az „összeomlik” és „nem lesz” kijelentés az emberektől
    logikus következtetés alátámasztása nélkül egy kicsit elkapkodott.

    Vélemény valakinek?
    Tiborbá ez a téma amúgy megérne egy posztot, had marjuk egymást 😀

    Deflációs spirálról a véleményed kifejtenéd Bazs?

  82. 78.

    szerintem nem kéne összemosni a pénzt az életminőséggel. mivel jól kereső állásod van, ki tudod védeni az élet árnyoldalait egy ideig. vagy akár nagyon sokáig is.

    de azok, akik vissza tudnak emlékezni, talán megerősítik, hogy az életminőség romlott inkább.
    most nem érdekel, hogy több embernek van autója, sokkal többen tudnak utazni. az életminőség alapja az egészséges élelmiszer és környezet.
    az élelmiszer minősége annyira leromlott a 80-as évek vége, kilencvenes évek eleje óta, hogy még felfogni is nehéz. a környezettel ugyanez a helyzet. az igaz hogy az iparosítás során nem figyeltek soha a környezetre, és masszív környezetszennyezés volt a szociban is, de ma meg már ez betört az élet minden területére (hogy mást ne mondjak, a napraforgót gyomirtáson kívül még az aratás előtt is permetezik ).
    a mai szennyezés szélesebb körű, masszívan terheli túl a természetet. ezt ellensúlyozza egy ideig a kütyük világa, amik feledtetik az igazi valóságot.

  83. 52.gmarko

    „A szemelyeskedest nem en kezdtem, de eljott egy pont, ami mar sok volt”
    Habár 985 éve élek ezernyi km. távolságban a magyar nyelterülettől, annyi magyartudás még pislákol bennem, miszerint a „személyeskedés” valaki hátrányos tulajdonságai-szemüveges, kopasz,púpos, kancsal, stb.-alapján való kigúnyolása. Ilyesmit sem veled, sem más fórumtárs ellen nem követtem el.Legjob tudomásom szerint.
    Te viszont alaposan benne vagy a személyeskedésben, amikor megkapó egyszerüséggel leirod:
    „Egyszeruen butasagokat ir. Mint a golyo elol elhajolo “neger” Del-Afrikaban”
    Nos, gmarko, ez az én olvasatomban igenis személyeskedés!
    Rajtad kivül senki ezen a többszáz tagot számláló blogon sem nekem, sem másnak ilyest nem irt, én sem használtam soha, senkivel szemben ilyen kifejezést, de ime, te vagy az ELSŐ, aki ezt megtette, modorodat, valamint vitakultúrádat demonstrálandó.
    Lehet, hogy fantasztikus informatikus vagy, mit tydom én, de common sense, egyszerú parasztlogika tekintetében volna bepótolnivalód.
    Nem is tudom, hogy fogalmazzak, hogy ne sértselek meg, nos:
    olvasod a blogot, mint mondtad. Olvastál valaha is tőlem olyasmit, ami a blogtársak összvéleménye szerint is hülyeség.?
    Elképzeled, gmarko, hogy egy idős,magát komoly, szavahihető emberként bemutatni akaró valaki, leirjon olyasmit amit NEM LÁTOTT??????
    Értem ezalatt a kruger-parkbeli mutatványt , amit nem is tudom, mire fel hoztál fel.Ja, bocs, hülyeségemet bemutatandó.
    .Mellesleg, furdal a kiváncsiság, a néger jelzőt miért tetted idézőjelbe?
    Miért oly nehéz neked elképzelni, hogy állna bár akármilyen trűkkös svindli a mutatvány mögött, a balint csak azt irta le amit látott,anélkül, hogy belemélyedt volna a mutatvány kulisszatitkaiba, és ezt a témát már letárgyaltuk- ugyancsak bő lére eresztve- azon a régi topikon, most csak nagyon röviden megismétlem neked is akkori zárószavaimat:
    Légy akármilyen okostojás, ha nem tetszik neked az általam látott akármilyen turistaattrakció, csak mert nincs rá magyarázat, akkor menj és nézd meg magad, vagy NE OKOSKODJ!
    Ennyi, gmarko.

  84. 81. Andrew

    A nyugdíjat kalkuláló szakember bekalkulálta a demográfiát, a migrációt, a termelés Ázsiába vonulását, és azt, hogy a mostani rendszer egyre inkább csak ügyes trükkökkel tartható fenn, és hogy ha a bankoknak pénz kell, akkor a nyugdíjak nagyon vonzó lehetőségnek tűnnek?

  85. 59.hargi
    …” ők az előre megfaragott gránit és márvány sírköveket Kínából hozták,”
    Nálam a világ már jórégen összeomlott, kedves hargi, és hadd meséljem el:
    Valami 5-6 évvel ezelött meghirdettek nálunk egy erdélyi kirándulást, amire mondanom sem kell, rögtön beneveztünk.
    Megérkezünk a székelyföldre, egy kedves kis székely faluba, kiirom a nevét, nincs ebben semmi baj:Farkaslakára.
    A program amolyan csillagtúra volt, a falubelieknél voltunk elszállásolva-rendkivül kedves, jó emberek- majd reggelente indultunk ide-oda, estére pedig vissza a faluba.
    Másod -vagy harmadnap a falu központjában egy afféle kis kirakodóvásárt rendeznek, ahol mindfenféle, főleg a vidékre jellemző népmüvészeti dolgok, szöttesek, valamint mindenféle fa mütárgyak vannak, valszeg mindenki ismeri az erdélyi souvenireket, éspedig, szépen faragott kicsiny székelykapuk , némelyik apró, miniatür házacskával, vagy anélkül, csöbröcskék, fakanaklak, miegymás. Megtetszik az egyik szépen lelakkozott kis székelykapu, kérdem az árát.
    Az eladólányka int, hogy forditsam fel a kis tárgyat,alul lesz az ára.
    Megforditom ,és legnagyobb döbbenetmre szemembe tünik az apró mütárgy alján egy kis fehér, gyári cédula: MADE IN CHINA.
    Még jó, hogy a kirakodóvásár a kocsma nagy udvarán volt. Betámolyogtam az ivóba, kedves hargi, rendeltem egy fél szilvát, és magamban szépen eltemettem a világot.
    AZT A VILÁGOT, AHOL MÉG A SZÉKELY ATYAFI IS KINÁBÓL RENDELI A SZÉKELYKAPUT!
    EZ még nekem, a sokat látott bálintnak is sok volt.

  86. 80:
    Nem az egóval van baj, hanem azzal, hogy az a gazdasági világrend, ami kialakult (lehet, hogy természetes fejlődés eredményeképpen, és nincs semmi háttérgonosz), az nem veszi emberszámba az embert. Árucikké degradálja, és boldogtalanná teszi. Ez nem jó, és ez ellen kellene közösen tenni!

    A kereslet meg eléggé manipulált szerintem. Kinek van szüksége félévente új telefonra? Vagy évente új tv-re? Akkor hogy is van ez az igényekkel?

  87. 86: „Kinek van szüksége félévente új telefonra?”

    A kérdés teljesen jogos, de a válasz az bizony nem könnyű – a látszat ellenére.

    Talán nem követek el nagy hibát, ha a technika rohamos fejlődését és a fogyasztói társadalmat összekapcsolom.

    Azért „kell” félévente új telefon, mert ezzel fizetjük meg az újabb technológiák kifejlesztésének költségeit. Azon persze lehet vitatkozni, hogy valójában kell-e ez nekünk – mármint az újabb technológiák, és főleg ilyen gyors ütemben.

  88. 85: „rendeltem egy fél szilvát” És az legalább helyi termésből volt, vagy valami multi gyártotta kínai aromából és krumpliszeszből? 😀

    —-
    OFF

    „Antall Péter, Antall József korábbi miniszterelnök fia, a kormányzati pénzből tevékenykedő Antall József Tudásközpont intézményvezetője”

    BESZARÁS. Ilyen van? Mit kell itt csinálni a fizetésért?

    http://24.hu/kozelet/2017/01/18/antall-peter-mindenkinek-alairja-kilepo-papirjait-aki-lajkolgatja-es-posztolgatja-az-olimpiat-tamado-kezdemenyezest/

    ON

  89. Meglátásom szerint a nyugati társadalmak, azaz a fehér ember ellen egyfajta, a szervezettség akárhány jelét magán viselő háború, hogy azt ne mondjam, irtóhadjárat zajlik világszerte.
    Oda jutottunk, hogy a fehér ember majd sehol nincs biztonságban, a fehér embernek ugyszólván sehol-a tavalyi migránsbeüzünlés óta már saját országaiban, saját városaiban- sincs nyugta, a fehér ember manapság majdhogynem a világ legveszélyeztetebb faja lett.Amerikában nincs nyugta, Dél-Afrikából kimarták, Európát a szó legszorosabb értelmében idegen szines hordák szállták meg.
    Dél-Amerikában a fehérnek nincs helye. Afrikában, Ázsiában detto.Egyetlen hely, ahol a fehér ember még „házigazda” szerepet kap, ahol még domináns lehet a házigazda természetes jogán, az Oroszország.
    De még ott is ketyeg a muzulmán idözitett bomba, ami néhány rövid évtizeden belül náluk is robbanni fog.
    Az ipar lassankénti, észrevehetetlen kisibolása Kinába csak egyike a nyugati világot hullámokban ért támadásoknak, mint ahogy a nemzetállamok, az országhatárok uniós eltörlése egyfajta pszichológiai orvtámadás.
    Orvtámadás minden ellen, ami NEMZETI, MÁRPEDIG MI LEHET NEMZETIEBB, MINT A HELYI IPAR?

  90. 89. balint

    „a szervezettség akárhány jelét magán viselő háború…”

    És?… Szerinted ki szervezi? Kik támogatják?

    „MÁRPEDIG MI LEHET NEMZETIEBB, MINT A HELYI IPAR?”

    Például a helyi mezőgazdaság.
    Ugyanis az ipar eleve kapitalista koncepció, és oda megy, ahol nagyobb a haszon. De a földet már nehezebb áthúzni oda, ahol olcsóbb a munkaerő.

    A jelen társadalmi berendezkedés fenntarthahatlan azzal, hogy a profit mindent felülír.

  91. Ez nem az egóról szól. A kapitalizmus, a maga tiszta és nyers valójában egyszerűen nem veszi emberszámba az embert, és ez nincs jól így! Arra kellene törekednünk minden áron, hogy kompenzáljuk a tőkefelhalmozást, és ezáltal emberségesebb világ alakuljon ki. Az egész azért van, mert önző és mohó az ember, de a társadalomnak nem kellene ezt hagyni.

    A szegény halász meséje jut eszembe. Csak most a halász feleségének szerepében a tőkés van, a halász a többi ember, a csodatévő hal pedig mondjuk Gaia (nevezzük most így), aki előbb utóbb megunja, hogy a halász feleségének sosem elég semmi, és mind visszakerülünk az őskorba. De itt már kicsit eltértem a témától, bár szerintem összefügg. Bocs.

  92. 86, Vazul : „Akkor hogy is van ez az igényekkel?”

    Nagyon jó kérdés.
    A kereslet teremti a kínálatot, vagy a kínálat teremti a keresletet?

    Szerintem is-is. Amíg nem jelent meg a piacon az első iPhone, a fogyasztók nem is tudták, hogy érintőképernyős okostelefonra vágynak. A gonosz kapitalista kockáztatott. A saját vagyonát kockáztatta. Befektetett egy rakás pénzt kutatásba, fejlesztésbe, gyártásba és reklámba. Ami ebben az esetben bejött.

    A legtöbb esetben, kevésbé innovatív termékeknél szerintem inkább a kereslet vezérli a kínálatot.

  93. 91: „A kapitalizmus, a maga tiszta és nyers valójában egyszerűen nem veszi emberszámba az embert, és ez nincs jól így!”

    Ezt azért lehet finomítani.

    A tőkés is ember. Nekem a legtöbb ismerősöm, aki vezető vagy vállalkozó, erkölcsösen él, és igenis emberszámba veszi a beosztottait. Ez egyrészt belső indíttatásból fakad, másrészt annak a felismeréséből, hogy a munkaerőt nem csak a fizetéssel lehet motiválni. És amíg van verseny, addig nem zsigerelheti ki túlzottan az alkalmazottait, mert azok átmennek a konkurenciához.

    Mivel a jóléti társadalmakban viszonylag erős a szociális háló, amit az értékteremtő cégektől és alkalmazottaiktól elszedett adóból finanszírozunk, a munkaadó személyes felelősségérzete is csökken, mert tudja, hogy a tásadalom „nem hagyja az út szélén” az embereket, illetve mert hát ő adta rá a pénzt.

  94. Bocs, a 91 alatt egy korábbi hozzászólásom jelent meg, amiről azt hittem, elveszett, De nem baj.

    93:

    Nem az egyes emberek emberségéről van szó, hanem a rendszeréről. Nem a vezetők erkölcstelensége vagy erkölcsössége számít. (Talán az is, néha.) A rendszer az, ami kiszolgáltatottá tesz sokakat. És ez ellen sokszor a főnök sem léphet fel, mert neki is van főnöke, és a főnöke főnökének is, és a sor végén meg ott a részvényes, aki csak a hasznot nézi, és rögtön kiveszi a tőkét a cégből, ha pl. Kínába érdemesebb áttenni.
    De ha a Kínában gyártott sírkőre 50% vámot vetnek ki, akkor rögtön nem lesz annyira nagy a nyereség, és marad a tőke itthon.

    Tudom, tudom, ez így nagyon le van egyszerüsítve, bonyolult a világ, de valahogy megpróbálom értelmezni.

  95. balint
    Irigyellek, mert elmondhatod amit gondolsz!

  96. 95.n/a
    „balint
    Irigyellek, mert elmondhatod amit gondolsz”

    Ugyan már, kedves n/a, te miért nem mondhatod ki, amit gondolsz, ugyanakkor én viszont igen ?
    Nekem ugy tümik, hogy kulturált stilusban, másokat tiszteletben tartó hangnemben elöadott vélemények mindig leirhatóak.

  97. 90.Atilla
    nem tudom, kik szervezik, vezetik, rendezik ezen támadásokat, a szálak annyira messziről vannak huzigálva, hogy nekem, neked, a magunkfajta kisembernek esélye sincs felgöngyöliteni.
    És ha netán sikerülne felfedni ” amazok” kilétét, mi egy pillanat alatt fekete keretes fénykép lennénk a családi albumban.
    Kell ez nekünk öregségünkre?
    Ha jól értelmeztelek, te a mezőgazdaságban látod a megkapaszkodás esélyét a mostani sikos kapitalista talajon, merthogy a föld nem kivihető sehova.
    Szerintem nagyon helytelen volna, nem is kivánom országodnak ezt a visszafejlődést agrárállammá, mikor az egyetlen nemzeti előre lenditő erő mindig is az ipar, a minél erősebb iparositás volt és lesz, kedves Atilla, lévén az ipari termék értékaránya a mezőgazdaságival szemben rendkivül magas, és ez, mint jól tudod te is,igy volt mindig.

  98. 88. Observer
    Amugy visszamenőleg, most hogy mondod, tényleg, ki tudja ha az a szivapálinka nem volt-e valami ugyancsak kinai vegyikotyvalék.
    Vége a világnak, mondom én.

  99. 89 balint
    Mindig meghökkenek, mikor a fehér ember elleni háborúról olvasok. Mert közben lelki szemeim előtt felmerül, vajon miféle fekete, barna vagy sárga emberekből állhat az a bizonyos háttérhatalom, amely a fehér embert el akarja törölni?
    Vagy saját magukat is el akarják törölni?
    Én inkább arra tippelek, hogy a fehér rasszhoz tartozó társadalmak képviselik főleg a jóléti társadalmakat, és ez önmagában hordozza elolvadásuk okait.
    Az a társadalom, ahol az anyagi jólét és érvényesülés fő forrása a megtakarításokból és az utódok minél magasabb képzettségéből fakad, és ez párosul a fényűző élet igényével, ez az utódok számának erős korlátozását motiválja.
    Közben a nyomor országaiban, ahol esély sincs ilyen modern életre, az idősebb generáció legfontosabb biztosítéka az öregkorra a nagyszámú gyerek, akik képesek lesznek az öregeket is eltartani valahogy. Egy jóléti társadalom képtelen ilyen erős motivációt biztosítani népességének.
    És máris itt van a mechanizmus, amely előbb-utóbb felzabál bennünket, a folyamat megállíthatatlannak látszik…
    Persze ha a nyugat beszínesedik, ez nem fogja változtatni alapjában a helyzeten, az integrálódott szinesbőrű ugyanúgy a világ vérét fogja szívni, ugyanúgy nem fog gyereket nemzeni, és ugyanúgy vonzani fogja a bevándorlást a világ szerencsétlenebb tájairól, a bevándorlók alkalmatlan része ugyanúgy szigeteket fog alkotni a társadalomban, állandó problémákat okozva.
    Ha viszont a nyugat az elszigetelődést választja, akkor a népessége olvad el, és csúszik egyre lejjebb a befolyása a világra…

  100. 88: Tényleg beszarás.

    Az állam jobban teljesít!

    Egyébként kevesen tudják, hogy Id. Antall József, a volt miniszterelnökünk apja, akiről rakpartot neveztünk el,

    1945-ben a Népgondozó Hivatal vezetője lett, melynek feladata a magyarországi németek kitelepítése volt: „Nemzetpolitikai szempontból nem kétséges, hogy Magyarországnak érdeke: minél nagyobb számban hagyják el a németek az országot. Soha nem lesz ilyen alkalom, hogy megszabaduljunk a németektől.”

    FKGP-s volt, de aztán 1949-ben, az első egypárti választáson a rendszerrel együttműködő kisgazda politikusok egyikeként ismét országgyűlési képviselővé választották, a ciklust kitöltve az is maradt 1953-ig.

    (wikipedia idézetek)

    És az unoka most azzal fenyegeti az alkalmazottait, hogy ha a privát facebook oldalukon lájkolni mernek egy olimpiarendezés-ellenes hírt, akkor kirúgja őket. 😀

    (((( Ha Arma Gedeon itt lenne, egyből kiszúrná, hogy az Antall József Tudásközpont logója egy hétágú fa 🙂 ))))

  101. 100:
    Arma Gedeon nincs itt, mert minden erejével támogatja a face bookot, ahol számára több virág terem. 😀

  102. 100 gmarko
    Azért voltak érdemei, a háború alatt a lengyel menekültek és a veszélyeztetett zsidók érdekében ténykedett.
    De nem ő volt az egyetlen, aki félt az ország elnémetesedésétől.
    Megdöbbenve olvastam régebben Illyés Gyula 30-as évekbeli eszmefuttatásait szűkebb hazája, a Dél-Dunántúli térség veszélyes elnémetesedéséről. Azt írta, hogy ha nem történik valami, akkor az egykéző magyar gazdák mellett az élelmes sváb népesség olyan ütemben terjed, és foglalja el a jó termőterületeket, hogy fenyeget a térség teljes elnémetesedése.
    És hát, történt valami…
    Pedig Illyést általában mindenki pozitívan értékeli.

  103. Arma Gedeon talán elmondaná, hogy azért egy hétágú fa a logója, mert Antall József szabadkőműves volt a magyarországi Grand Orient páholy tagja, ami alá van rendelve a B’nai B’rith-nek.

    Egyebekben Antall utóda Orbán szintén zenész… Épp ezért csoda, hogy nem követte ennek a körlevélnek az utasítását a bevándorlók befogadására 2015 szeptemberében, pedig még a „keresztény” pápa sem mert ellenkezni.

    http://2.bp.blogspot.com/-g1_yXnACTno/Vf4BCVXex-I/AAAAAAAAJgM/vIcmvk2RtkY/s640/cp-des-28-migrants-11.jpg

  104. 99.hubab

    „Mindig meghökkenek, mikor a fehér ember elleni háborúról olvasok. Mert közben lelki szemeim előtt felmerül, vajon miféle fekete, barna vagy sárga emberekből állhat az a bizonyos háttérhatalom, amely a fehér embert el akarja törölni?”
    Kedves hubab, kibogozhatatlan szálak mozgatják a világot, a világ eseményeit, és ezek a szálak egy szintelen-szagtalan, mindenütt, mindenhol jelenlevő-akár nem személyükben, de ügynökeik, képviselőik, megvásárolt politikusaik személyében tevlkenykedő -valakikhez vezetnek el.
    Kikböl áll?
    AzokbÓl, akiket valamiért nagyon zavar a fehér ember, a fehér ember tulajdonságai, értékteremtő képességei, a fehér ember ilyen-olyan erkülcsi, mentalitásbeli gondolkodásmódja.
    Zavarja öket a fehér ember szorgalma, tanulékonysága, zavarja öket a fehér ember ipari-szellemi -ugyancsak magas- képességei,továbbá a fehérek azon tulajdonsága, hogy nehéz átverni öket, tulságosan hamar átlátnak a szitán, mert tulzottan intelligensek..
    Tehát, ami a leginkább zavaró számukra, az a fehér ember LÉTE.

  105. 104 balint
    Önelentmondásba keveredsz, mert ha ez a háttérhatalom ilyen intelligens és ravasz, akkor tulajdonképpen ő maga is a fehér rasszhoz kell hogy tartozzon, ha már ennyire felértékelted azt. 🙂
    Ez esetben pedig faji öngyilkosságra készül, mert saját magát is feloldja a tömegben…
    A másik lehetőség az, hogy őszintén hiszi, hogy a rasszok között nincs lényegi különbség, csak kulturális, tehát semmit sem veszítenek egy nagy népkeveréssel, mert úgysem az lesz a lényeg, hogy milyen a bőrszíne mind az elitnek, mind a köznépnek, tenni fogják a dolgukat, viszont eltűnik a hivatkozási alap, ami mesterséges gátakat állít a jóléti és egyéb népek között, ami a tőkének nem előnyös.
    Vagy belátták, hogy a globalizált világban így is, úgy is végbemegy egy világméretű kiegyenlítődés, aminek persze a fehér rassz vesztese lesz, mert most ő van kivételezett helyzetben gazdasági fölénye révén, és úgy gondolják, a régi bölcsesség szerint, hogy amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére… 🙂

  106. 105/hubab
    nincs ellentmondás.
    véleményem szerint azok az akárki csoport azt gondolja magáról, hogy majd a kevert avagy szinesbörú fajtával könnyebben elbánnak majd.
    Ők tudják, mi mindenesetre megszivtuk, vagy arrafele haladunk, hacsak nem történik valami rendhagyó, komoly megmozdulás a nyugati társadalmakban.
    Csak ne lenne tul késő.

  107. 106. balint

    „hacsak nem történik valami rendhagyó, komoly megmozdulás a nyugati társadalmakban.”

    Hacsak…
    Ehhez például mit szólsz:


    „Elég volt a náci bűnök miatti szégyenkezésből” – megunta a holokausztozást az AfD egyik vezetője

    Björn Höcke elég nagy felzúdulást keltett Németországban, miután egy drezdai sörcsarnokban tartott pártrendezvényen arról beszélt, eljött végre az ideje leszámolni a háború utáni politikai konszenzussal, és véget vetni végre a holokauszt miatt szégyenkező megemlékezéseknek.
    A párt thüringiai szervezetét vezető Höcke kikelt az ellen, hogy Németország évtizedek óta, újra és újra bűnösnek vallja magát a náci korszakban történtek miatt. Az egykori történelemtanár szerint az országban azt tanítják, hogy a német múlt sötét és szörnyű, elhomályosítva mindazokat a tudományos és művészeti csodákat, amiket németek alkottak.

    De szerintem világos egy erőteljes jobbratolódás Európaszerte…
    Az osztrákoknál, németeknél, franciáknál földcsuszamlás készül…
    Már az EU parlament új elnökének választása is „írás a falon” : MENE TEKEL…

    Hogy ez a megmozdulás merre lendíti Európát, nem tudom.
    De megvan az esély a pozitív irányba való elindulásra.

  108. 105. hubab

    ” ha ez a háttérhatalom ilyen intelligens és ravasz, akkor tulajdonképpen ő maga is a fehér rasszhoz kell hogy tartozzon, ha már ennyire felértékelted azt. ? ”

    Azért az is elképzelhető, hogy a háttérhatalom a „saját fajtájában” inkább látja a konkurrenciát, mint a színesebb testvérekben.
    Meg az is, hogy a csoportok közötti törésvonalak nem feltétlenül színárnyalatok mentén alakulnak ki, hanem mondjuk vallás, vagy erkölcsi nézőpontok mentén.
    Az se volt ugye példa nélküli, hogy a „fehér” európai nagyobb lelkesedéssel irtotta a saját fajtáját, mint a legsötétebb feketéket Afrikában.
    Még azt is meg merném kockáztatni, hogy a legtöbb fehér embert tulajdonképpen fehér ember gyilkolta le… Ugyan miért?
    És miért ciki kiemelni a történelemben, hogy előfordult, hogy ugyanaz a család pénzelte a véres háborúk mindkét oldalán a résztvevőket?

    Ezért szoktam figyelmeztetni időnként ( ami miatt kapok is hideget-meleget) hogy azzal együtt, hogy megfelelően kell védekeznünk a bevándorlás ellen, de ne felejtsük el, hogy vannak köztünk is bőven olyanok, akik szemrebbenés nélkül beáldoznak bennünket is, ha abból hasznuk származik.

    Véleményem szerint nem a „fehér ember” ellen folyik a támadás, hanem a fejlett országokban a középosztály felszámolása van folyamatban, amihez a bevándoroltatás remek eszköznek bizonyulhat.

  109. 97. balint

    „mikor az egyetlen nemzeti előre lenditő erő mindig is az ipar, a minél erősebb iparositás volt és lesz, kedves Atilla”

    Igaz, de az ipar, ami a tönk szélére lökte a világot és végzetesen eltorzította a társadalmakat.

    Lehet, hogy nem kell mindenképpen részt venni a patkányversenyben…
    Meg… az okos hűtőszekrényt nem lehet megenni, meg az okos kenyérpirítót se, meg az okos órát se…
    A buta krumplit, meg a babot igen.
    Most jönnek a statisztikák, hogy a leiparosodottabb országok öregednek el a leggyorsabban, ott van a legkevesebb gyerek.

    Nem kellene egy olyan modell követni, ami öngyilkosságba vezet… igaz, addig aztán Hawaii… De hosszú távon nem éri meg.

    Egyébként legelőször nem a gazdasági alapokat kellene eldönteni, hanem az erkölcsieket, és ehhez kellene igazítani a gazdaságit és a politikait. Ehhez viszont komoly szembenézésekre lenne szükség.

  110. 108 Attila (PV)

    Ez már közelebb áll az én elképzelésemhez is. Ha ez a folyamat tovább tart, annak éppúgy vesztese lesz a már korábban beilleszkedett londoni színesbőrű nagyvállalkozó is, akikre ott bőven van példa.
    Mindenesetre ez nyilvánvalóan a jóléti társadalmak felszámolásához vezet, ami részben logikus válasz a föld erőforrásainak kimerülésére, másrészt az elit jövedelmeit is meg fogja tizedelni, mert gazdagságának fő forrása a népesség fogyasztása által generált igény.
    Nem tudom, milyen jövőképük lehet, de semmiképp nem lehet rózsás, a globális nyomor tengerén hajókázni valami luxushajócskákon…
    De lehet, hogy ők is belátták, a jóléti csili-vili tündérvilág nem fenntartható, mert felzabálja a jövőt, és valami új modellt keresnek, még ha az nem is lesz olyan kellemes nekik sem, mint a korábbi.
    De az aktuális dolgokra visszatérve, azért arra is kell, hogy legyen kész tervük, hogy hogyan fogják semlegesíteni a most megállíthatatlannak tűnő muszlim térnyerést a világban, mert a dolgok mai menetében ez nagyon feltűnő tendencia. Mindenhol ott vannak, még a mai nagyhatalmak területén is, lásd Oroszország, kínai ujgúrok, még az USA területén a legkevésbé, de ott is aktív az a kevés. És tojnak a népesedési problémákra, Allah nevében teleszaporodják a nagyvilágot.

  111. 109 Attila (PV)

    Ez sajnos a rókafogta csuka esete.
    A versenyben álló egyes országok szempontjából Bálintnak igaza van, globálisan meg neked.
    De globális szempontokat az egyes országok soha nem fognak az ország közvetlen érdekei fölé helyezni, ez biztos, ahhoz valami konkrét globális végrehajtó hatalom kellene, amely a föld minden országára rá tudja kényszeríteni akaratát.
    Na, ezt meg főleg senki sem akarja, legfeljebb az az egy, akinek maga felé hajolhat a keze…
    Aki ma önfeláldozóan és példamutatóan akarná demonstrálni, hogy visszafogja iparát a föld védelmében, az pont azt demonstrálná a többieknek, hogy ezt ne csinálják, mert a gazdasági versenyben súlyos versenyhátrányba kerülne, és hatalmasat zuhanna életszínvonala.
    Mindenki megtalálná az indokot, hogy miért másnak kellene ezt kezdeni, őrá miért nem vonatkozik…
    Ahogy az most a környezetvédelmi egyezkedéseknél is látszik.

  112. Ahhoz, hogy a tõke akadálytalanul fejthesse ki mûködését, szabad keze kell legyen arra, hogy ipari és kereskedelmi monopóliumot létesítsen; ezt a világ minden részében már végre is hajtják láthatatlan kezek. Ez a szabadság politikai hatalomhoz fogja juttatni azokat, akik szerepet játszanak az iparban, és ez hozzá fog járulni a nép sanyargatásához.

    Az éhség jobban biztosítja a tõke jogát ahhoz, hogy uralkodjék a munkás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma biztosította a nemességnek ezt a jogot. Az ínség, valamint az ezáltal elõidézett irigység és gyûlölet révén fogjuk mozgatni a tömegeket és az õ kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadályoznak utunkon.

    Óriási tõkéket stagnáltattunk s vontunk el így az államoktól, úgyhogy azok kénytelenek voltak ugyanezekhez a stagnáló tõkékhez folytatólagosan kölcsönökért folyamodni. Ezek a kölcsönök kamatfizetési terheket róttak az államokra és a tõke rabszolgáivá tették õket… Az iparnak a tõkések kezében történt csoportosítása, ami által az kicsúszott a kisiparosok kezébõl, felszívta a népek életerejét, s ezzel gyengítette az államokat is.

    A jelenlegi pénzkibocsátás általában nem felel meg a fejenkénti szükségletnek, és ezért nem elégítheti ki a munkások összes igényeit. A kibocsátott pénz mennyiségének meg kellene felelnie a lakosság növekedésének és ezért születésük napjától kezdve már a gyerekeket is számításba kell venni, mint pénzfogyasztókat. A pénzkibocsátás újjárendezése lényeges kérdés az egész világ számára. Önök tudják, hogy az aranyalap a vesztét okozta azoknak az államoknak, amelyek azt bevezették, mert nem tudta kielégíteni a pénzszükségletet, annál kevésbé, mivel kivontuk az aranyat a forgalomból, amennyire csak lehetett.

    A mi uralmunk alatt a munkaerõköltséget fogjuk bevezetni pénzalapként, amikoris egészen mindegy lesz, hogy azt papírban vagy fában számítják-e. Mi a pénzkibocsátást összhangba fogjuk hozni valamennyi alattvaló normális szükségletével, a pénzmennyiséget minden születéssel növelni, és minden halálozással csökkenteni fogjuk.

  113. A fentiek egy állítólagos „hamisítvány” – ban olvastam, de fura módon az az érzésem, hogy sok liberális politikus ismeri forgatókönyvként használja.

  114. 110. hubab

    „Mindenesetre ez nyilvánvalóan a jóléti társadalmak felszámolásához vezet, ami részben logikus válasz a föld erőforrásainak kimerülésére, másrészt az elit jövedelmeit is meg fogja tizedelni, mert gazdagságának fő forrása a népesség fogyasztása által generált igény.”

    A mór megtette kötelességét, a mór mehet.

    Nekem egyre inkább az az elképzelésem, hogy a Föld népességének mesterséges felszaporítása, és a „jóléti” társadalom arra volt jó, hogy kitermeljék azt a vagyont, amit a valódi elit a végén betakarít.
    Mostanra olyan vagyonok koncentrálódtak, ami józan ésszel felfoghatalan.
    Ma a világ 8 leggazdagabb emberének annyi pénze van, mint a világ szegényebbik 3,5 milliárdjának összesen.
    Tavaj még 64-en voltak.
    Eljött az a pont, amikor már nem a vagyon halmozása a fő cél, hanem a Föld védelme.
    Ehhez viszont be kell szüntetni kb. 1 milliárd ember jóléti társadalmát, mert az sokkal többet árt, mint a többi 6 milliárd együtt, akire viszont semmi szükség.

    Tessék, itt van a valódi dilemma:
    A háttérhatalom (elit, stb) „megmenti” a Földet úgy hogy gyakorlatilag megszüntet 6-7 milliárd embert, magának meg berendez egy kis paradicsomot pár százmillió rabszolgával, vagy tovább kényszerítjük politikusainkat hogy azt igérjék nekünk, hogy holnap gazdagabbak leszünk mint ma…
    Esetleg hirtelen a „jóléti” társadalmak kinyitják az esernyőt, és elkezdenek önként fenntartható módon élni, miközben élet-halál harcot vívnak az elittel… (ez lenne a kívánatos, de a legkisebb esélyt erre látom).

  115. 114: „kitermeljék azt a vagyont, amit a valódi elit a végén betakarít”

    Kedvenc vesszőparipád ez a gondolat, de azt hiszem, megérett az idő arra, hogy pontosítsunk.

    Egy apokaliptikus helyzetben te mit értesz „vagyon” alatt – ami valóban „ér” is valamit?

    /”tavaj” -ra kapsz egy egyest. 🙂 /

  116. Bálint!
    Nagyon kedvelem a józan észben fogant hozzászólásait, ipar jelentőségét nem vitatom, DE látnunk kell, hogy az emberi élet valóságos alapja az élelmiszer termelés és a tiszta ivóvíz. Mikor a jó minőségű termőföldre ipart telepítenek, mert ott van közel a víz, közlekedési út, magunk alatt vágjuk a fát, mert a vizet és az utat oda lehetne vezetni a rossz minőségű talajon épített ipartelephez, de a termőföldet nem lehet áthelyezni ésszerű költséggel. Modern korunk nagy válságteremtője a virtuális tőzsdei kereskedések, amelyek valójában nem mások, mint leplezett szerencsejátékok. Torzítják a piacot, kiszámíthatatlanná teszik a tervezést, óriási károkat okoznak a valóságos árukkal folytatott kereskedelemnek. SPEKULÁNS TŐKE

  117. 115. Observer

    „Egy apokaliptikus helyzetben te mit értesz “vagyon” alatt – ami valóban “ér” is valamit?”

    Hát, ami a túlélést lehetővé teszi. És aminek ELVONÁSA az ellenállást nehezíti meg.
    Ha belegondolsz, mekkora pénzek „tűnnek el” amit például az emberek kamatra fizettek vissza mondjuk az elmúlt 100 évben, meg a multi vállalatok gigantikus hasznai.
    Az nyilvánvaló, hogy ennek csak töredéke van visszaforgatva a gazdaságba.

    Valószínű, hogy az elit Tibor bá blogja nélkül is tudja, hogy mi vár a világra, és ezerrel spájzolja a „száraztésztát”…
    Technológiát, élelmiszert, megbízható kiszolgálószemélyzetet, fegyvert, építi a földalatti óvóhelyeket, úszó szigeteket, barlangokat az antarktiszon, stb. Ezek drága mulatságok, és kell hozzá a „vagyon”… a mások által megtermelt pénzre váltható vagyon. Továbbá az utolsó pillanatig kilátástalan függésben tartani a tömegeket, ellenállási lehetőségeiket megszüntetni. Nem véletlen, hogy minden trükkel megpróbálják felvásárolni a földeket… hogy egy idő után már ne legyen senkinek joga/helye saját krumplit termelni.

    A kérdés csak az, hogy amikor már a „felkészüléssel” végeztek, akkor csak magára hagyják a Föld többi lakóját és várják az összeomlást, vagy lesz „kényszervágás”, hogy lelassítsák a negatív folyamatokat…

    Az a baj, hogy ha feltesszük, hogy az elit pragmatikusan gondolkozik, akkor ez a legvalószínűbb lehetőség. És ha végignézzük a gyarmatosításoktól modern háborúkon keresztül az élelmiszeripai „mérgezésekig” a dolgokat, nehezen fogható rá az elitre, hogy humanista… viszont saját haszna érdekében valóban BÁRMIT megtesz. És ebbe szépen beleillik a Kyra által említett hamisítvány is.

    A „tavaj” ért köszönöm az egyest…
    És mindenkinek, aki figyelmeztet… nem akarom elfelejteni a hejesirast… majd igyekszem.

  118. 117: Van ráció abban, amit írsz… , de már akkora a tőkekoncentráció, hogy abból nem csak összkomfortos óvóhelyeket lehet építeni, de már gyarmatosítani lehetne a Naprendszert. 😉

    /Lemaradt a szmájli a „hejesiras” után… , de odaértjük. 🙂 /

  119. 118. Observer

    A kérdés az, hogy hányan fogják használni az öszkomfortos óvóhelyeket, hány tartalékot kell építeni, és mibe kerül a sokmilliós kiszolgálószemélyzet elhelyezése, ellátása, rendszabályozása. Ráadásul titokban, a nagyközönség szeme elől rejtetten.

    Végülis 300 családról van szó, az kb 7000 ember, 1 millió kiszolgáló személyzet, és még jópár millió rabszolga, aki részben romeltakarít, részben termel, részben rendfenntart.

    Szerintem ez lehet egy olyan volumenű projekt, ami felemészti a gazdaságból kivonható tőkét.

    EZÉRT találom olyan találónak a poszt címét… Valóban… EZÉRT fáj a pénzünkre a foguk !

    Összeesküvés elmélet?
    Lehet.

    De elnézve ezt a blogot, a többség ugyanezt csinálja : „felkészül” spájzolja a száraztésztát, és aki „osztozkodni” akar a felhalmozott kaján, azt megsemmisíti…
    Ezek alapján elképzelhető, hogy akinek több pénze és hatalma van a „felkészülésre” az arányosan jobban, hatékonyabban készül fel, és eliminálja azokat, akik a készleteire ácsingóznak.

    Ugyanolyan logikával, ahogy a blog hozzászólói szintjén teljesen elfogadható a városokból a falvakba vonuló „hordák” fegyverrel való távoltartása, ugyanúgy az elit szintjén is elfogadható a Föld lakóinak nagyrészének kizárása a még megvédhető/túlélhető területekről.

    Én reménykedek, hogy van más emberi viselkedési koncepció is, de a valóság elég elszomorító.

    /Az odaértett szmájlit meg köszönöm…/

  120. Tegyük fel, hogy nem jön az apokalipszis.

    Ebben az esetben:

    „Ma a világ 8 leggazdagabb emberének annyi pénze van, mint a világ szegényebbik 3,5 milliárdjának összesen.”

    Na és?
    Nem az egyenlőtlen jövedelemeloszlás a baj, hanem a szegénység.

    Az „igazságtalan” vagyonok megszüntetése viszonylag könnyen megy, elvesszük és szétosztjuk. Pár kísérlet volt már erre, mind befuccsolt. Vagyis az erőszakos lefelé kiegyenlítés még megvolt, csak utána ugye nem sikerült fenntarthatóan működtetni. A túlzott hatalomkoncentráció nem működik.

    A világ alsó 50%-a jobban él, mint valaha.

    És ahogy „csúszik le” a nyugati középosztály, úgy jön fel a fejlődő szegény.

    A kapitalizmus globálisan szemlélve kiegyenlít. Ma a kínai munkabér magasabb, mint tíz éve. Mert nőtt rá a kereslet. A németországi betanított munkás bére valszeg csökken, mert van versenytársa Kínában, sőt a munkaerő mobilitása miatt Németországban is.

    És a kapitalizmusban a munkás nem csak termel, mint egy rabszolga vagy egy jobbágy, hanem egyben ő a fogyasztó is, akin a befektető realizálja a hasznát.

  121. 107. Atilla
    „Elég volt a náci bűnök miatti szégyenkezésből” – megunta a holokausztozást az AfD egyik vezetője”
    Elképzelni sem tudod, kedves Atilla, mennyire igazat adok neked, és mennyire sarkig tárt ajtón kopogtat nálam, aki fentieket kijelenti.
    Söt, tovább megyek, és én, Bálint, az izraeli zsidó ember, szives utólagos engedelmeddel, ugu módósitanám, hogy :’elég volt a náci bünők miatti SZÉGYENKELTÉSBŐL!”
    Miért kell 70 évvel a dolgok után a világzsidónak-és figyeld meg, hogy csak ök csinálják ezt, Izrael évente egyszer a jeruzsálemi Yad-Vashem-ben rendez EGY emléknapot, oszt szia.
    Engedelmeddel,leirom az én személyes esetemet, vállava, hogy a végletekig próbára teszem kedves Tibor bá házigazdánk türelmét, ki a véégn ugy kirúg, hogy lábam se éri majd a földet, de vállalom:
    Nos, édesanyámat anno Kolozsvárról deportálták, családjával eggyütt, majd egyedül jött haza Aushwitzból, 6 nővére, valamint a szülök, szóval az egész család, mind ottmaradtak.
    A szülöknek egy kis afféle szatócsbolt-vegyeskereskedése volt Kolozsváron a Dermata -negyedben, a ház most is megvan, a Berek utca-Földész utca sarkán.
    Édesanyám 1944-ben valami 19-20 éves fruska volt, nagyon jó barátnők Gizikével , egy hasonkorú keresztény szomszéd kislánnyal. A lány már jegyben járt Misivel, egy fiatal vasutasgyerekkel. Hangsulyozom, a fiatalok ismerték egymást, anyám is ismerte jóbarátnője jegyesét, hiszen akárhányszor összejöttek egy kávéra, tereferére, mint barátok közt szokás.
    Most hadd ugorjak át jónéhány esztendöt, de mindjárt összeáll a kép, és kiviláglik mondanivalóm:
    Ha nem tévedek, harmadikos lehettem, mikoris a tanév elején megjelenik egy uj tanuló az osztályban, S.I.
    Azt mondják, az igazi barátságok gyermekkorban, akár már az óvódában kialakulnak, és ez igy igaz. Azt mondhatnám hogy már a legelső nap összebarátkoztunk, és habár a barátság köztünk csak harmadikos koromban kezdödött, elkisért szegény jó barátom korai haláláig.
    54 éves volt halálában, nyugodjék.
    Nos, hazamegyek aznap a suliból és mesélem drága édesanyámnak, kit ismertem meg, és milyen rögtöni jó barátok lettünk.
    Anyám, mikor meghallotta a gyerek nevét,, elkezdett nevetni, de ugy, hogy potyogtak a könnyei a kacagástól, majd leültetett és mesélni kezdett, de közbe-közbe még mindig elfogta a nevetés.
    Kiderült, hogy az ujdonsült jóbarátom szülei Gizi és Misi, anyám fentebb emlitett háboruelötti jóbarátai.
    Na és ki volt a Misi, vagyis most már a Mihály bácsi, az én legjobb gyermekkori barátom édesapja?
    Megmondom:
    Mozdonyvezető, és meggyőződéses náci!
    Hitler öszinte rajongója,-sok ilyen ember volt annakidején Kolozsváron is- és ő volt az, aki önként vállalva kivitte a zsidóvonatot Kolozsvárról Aushwitzba,rajta anyám családja is , persze.
    Na bumm,és akkor mi van, ahogy felétek mondják, és én szeretem ezt a kifejezést, na bumm!
    Dága jó édesanyám, nem tombolt, nem dühöngött, sőt, !!
    Örvendett, hogy a fia révén rátalált Gizire, kit keresett ugyan, de sikertelenül, és nem haragudott a Misire egyáltalán, és igy , irás közben,az évtizedek távlatából ismét hallom drága hangját:”Nem diktálunk senkinek sem szokást, sem meggyőződést.”
    Igy helyes, ahogy drága édesanyám viszonyult a dolgokhoz, mert rossz annak, ki felejteni nem tud, megbékélni mégannyira sem.
    Bocs mindenkitől a terjedelem miatt.

  122. 121. balint

    Köszönöm ezt a történetet, azt hiszem jó lenne, ha sokan megismernék, és remélem Tibor bá’-t se zavarja.

    Annyi háború meg probléma volt már, és ha mindegyik „örökre” velünk maradna, akkor nem lenne két ember, akinek ne lenne elszámolnivalója egymással.

    Sikerült spongyát borítani a tatárokra, törökökre, osztrákokra, németekre, már az oroszora is…
    És ez jó.

    Azért kopogtattam nálad, mert már többször mutattad, hogy egész másképp látsz dokgokat, mint a tipikus, „sztereotíp” zsidó. És nyilván ezzel nem vagy egyedül.
    A legendás „nekem is vannak zsidó barátaim” barátai valószínűleg a hozzád hasonlókból kerülnek ki.
    Lehet, hogy az is megérne egy misét, hogy hogyan lehetne ezt a skatulyázást felszámolni, és a kritikákat precízebben azokra irányítani, akik valóban megérdemlik.

    Rémlik valami Júdea és Izrael megosztásáról, az askenázi-szefárd csoportokról, a leviták különleges szerepéről meg hasonlókról, de valami azt súgja, hogy a valódi törésvonalak nem törzsi, hanem mentális szinten vannak, hogy kik mennyire azonosulnak vagy tudtak elszakadni a júdaizmus ellentmondásosabb elemeitől.

  123. 120. gmarko

    „Nem az egyenlőtlen jövedelemeloszlás a baj, hanem a szegénység.”

    Szerinted a kettő nem függ össze?

    „A kapitalizmus globálisan szemlélve kiegyenlít. Ma a kínai munkabér magasabb, mint tíz éve.”
    Azzal még nem találkoztál, hogy nincs hova egyenlíteni?
    Egyszerűen nincs elég nyersanyag nemhogy a növekedéshez, de még a szintentartáshoz sem.
    Különösen úgy, hogy a felső 1% őrült szinten pazarol, és köti le a termelőkapacitást a luxuscikkek előállítására.
    Ha az a mentális energia, ami egy 100 000 eurós svájci óra vagy egy Bugatti tervezéséhez és előállításhoz kell ( amit egy idióta futballista két hónap alatt ronccsá tör) a élelmiszeriparban vagy a gyógyászatban lenne kihasználva, akkor sokkal előbbre lennénk.

    A baj az, hogy a kapitalizmusba kódolva van a pénzmágnes, és ha nem szabályozzák, akkor egy idő után őrült aránytalanul fog eloszlani a vagyon.

    És hiába vesszük el és osszuk el a gazdagok vagyonát, ha a rendszer nem változik akkor újratermelődnek a torzulások.

    És amikor már végérvényesen szétnyílt az olló, egy szűk csoport gyakorlatilag magáénak mondhatja a Föld anyagi javait, a tömegek pedig kifizethetetlenül el vannak nekik adósodva, akkor mi a következő lépés, ha más nincs mit elvenni a tömegektől és a Föld erőforrásai is kifogytak?

    MUSZÁLY eljutni ideáig?

  124. 116.bogozy
    Kedves barátom, tegezz nyugodtan,én is tegezek mindenkit.
    OLvasgatva a hsz-ket, a pro-kontra ipar / agrárium, kiviláglik a megosztottság, a nézeteltérés mértéke .
    És tudod mi a vicces az egészben?
    Az, hoogy voltaképpen a tagok mindegyikének – és neked is, persze, -igazuk van, attól függően, hogy mit hoz a jövö, milyen adott helyzet alakul ki.
    Nagyon régen, a 80-as évek elején tanultam valamikor közgadaságot, és ha jól emlékszem , ott arról volt szó, hogy minél kevesebben dolgoznak a mezőkön-valami 3-7 % mezei munkaerő a munkakorban levők közül, a többi az iparban-nos, ezen országban aránylag magas az életnivó, ugyanis már mennyit kérhetsz el a piacon egy kg. paradicsomért, egy akármilyen ipari termék-és ez most hadd ne legyen se gombostű, sem egy inggomb- árához képest.
    Nem tudom, kedves bogozy, nem vagyok közgázista, lehet, hogy eme kitétel csak az egyetemi előadóteremben volt igaz, de akkor is, szerintem a pálmát az ipar viszi, mig a világban fennáll egy valamelyes normalitás..
    Az csak logikus, ha valami globális baj van/lesz, az agrárállamokat fogja mindenki irigyelni, mert hogy ott lesz kaja, legalábbis elvileg.
    Szóval, mint látod, az érmének bizony két oldala van szerintem is.

  125. 123: A kettő nem függ össze.
    Ezt mutatják a történelmi példák, amikor erőszakkal lefelé nivelláltak.

    Viszont megfigyelhető, hogy azokban az államokban, ahol a hatalomkoncentráció kisebb, az emberek jobban élnek.

  126. Hosszú távon a „jóléti államok” is erőszakkal nivellálnak lefelé, amikor pl. progresszív adókulcsokat vezetnek be, illetve irreálisan magasan határozzák meg a minimálbért. Pont ezek az intézkedések azok, amik az alsóbb rétegek hosszú távú problémáit okozzák. Ezt látjuk most, amikor már nyilvánvaló, hogy a jóléti államok jóléte sem tartható fent az államok eladósodása néllkül.

    Ha az EU-ban szigorúbbak lennének a segélyezési szabályok, és 0% lenne a megkövetelt költségvetési hiány, akkor sokkal kevésbé lenne vonzó célpont azon menekültek számára, akiket a parazita életmód vonz, de vonzó maradna azok számára, akik dolgozni akarnak. Ebben az esetben a beáramló alacsony képzettségű munkaerő valóban megoldaná a munkaerőhiányt.

    A minimálbér eltörlése pedig munkát biztosítana alacsonyan képzett, ezért kevés hozzáadott értéket termelni képes tömegeknek is.

  127. 126. gmarko

    Az ötleteid egy dél-amerikai formátumú gazdasághoz vezetnének.
    Nagyjából ott van a lovak közé dobva a gyeplő, megtalálod a hiper gazdagokat, a nincstelen tömegeket, és az erős államhatalom hiányában megnövekedett magas szintű bűnözést.

  128. 127: Megtisztelsz, de ezek nem az én ötleteim.

    Tudom, hogy linkeltem már, de hátha.
    http://ellenpropaganda.com/konyvek-2/

    Erősen tanulási fázisban vagyok én is.
    Az alábbi idézet megértése és elfogadása megrázó erejű volt:
    „Az adószedés rablás”

    Erősen átformálta az alapvetően baloldali beállítottságomat, de közben nem mond ellent a szociális érzékenységemnek.

    A dél-amerikai jellegű gazdaságokra nem a szabad piac érvényesülése, hanem a végtelen mértékű korrupció jellemző, ami a hosszú ideje tartó diktatórikus vezetés eredménye.

  129. Dél-Amerika:

    Össze kell hasonlítani az erős állammal rendelkező Venezuelát, Bolíviát és a kis állammal rendelkező Chilét vagy Uruguayt. Ha emigrálnod kéne, melyiket választanád?

  131. 128. gmarko

    Erős állam nélkül a korrupció és a bűnözés virágzik…
    És kialakul az erősebb kutya szindróma: a nagyobb vállalatok saját strómanjukként használják az államhatalmat.

    Ismerjük sokan a liberális eszméket, de mind a globalizmust és a tőkekoncentrációt eredményezi. Egy idő után megszűnik a szabad verseny, mert a nagy hal megette az összes kis halat, és az egész ország (világ?) úgy lesz vezetve, mint egy vállalat…
    és a vállalatvezetés ritkán demokratikus.
    Ráadásul me, emberközpontú, hanem profitközpontú.
    És minden ideológia büdös, ami a profitot teszi az ember elé.

  132. gmarko
    most-most fejezödött be Trump avatási ceremóniája, ahol bejelenti székfoglaló beszédéebn, hogy visszaállitja Amerika nagyságát, többek között és ELSŐSORBAN az ipar visszahozatalával!
    Akkor hogy is van ez, gmarko?
    Ha tegnap „balint hulyesegeket ir”,- szerinted – a nemzeti ipar fontosságáról ,akkor ma viszont Trump beszél hülyeségeket, mikor ő is az ipar , a helyi ipar szanálásáról beszél, ” in order to make America great again”
    Nem fura, gmarko, hogy Trumpnak sem kell az olcsó kinai korcsolya??????

  133. 89: hubab, a fehér emberrel az a gond, hogy túlságosan okos is van közte sok és a háttérhatalom nem tudja kordában tartani.
    És ez a baj, ami miatt fel kell higítani.

    Látom Bálint már megírta a lényeget én csak ennyit tudtam hozzátenni. Ha Drábikot hallgatsz többet is megtudhatsz erről.

  134. Balint, ha neked Trump populizmusa a zsinormertek, akkor nem tudunk vitazni.

  135. 134.gmarko
    Nekem ugy tünik, hogy ugy a blogtársak legtöbbje, mint jómagam is,amugy megrögzött populistaként, ugyancsak átlátjuk az ipar, nem gyözőm eléggé hangsúlyozni a HELYI ipar rendkivüli fontosságát minden nemzet életében, ezt már a tegnap leszögeztük, jóval megelözve Trump urat, ergo mintegy ő ismétel bennünket, és nem forditva.
    Populista vagy sem, egyáltalán nem számit.
    Az, hogy félhülye, egész más lapra tartozik.

  136. 112.Kyra
    tudom nagyon jól, miböl idéztél.
    Én is akartam, már nemegyszer, de nem mertem, mert féltem Tibor bá haragjától.

  137. Köszönöm Bálint! Én egészen biztos vagyok abban, hogy azoknak a vallása, akik ezt az irományt létrehozták és használják nem a judaizmus. Feltűnően sokat használják a „gój” kifejezést teljesen feleslegesen. A cél az, hogy a nem gójokat és a gójokat újra és újra összeugrassák. Ezt a szándékot maga az író leplezi le, amikor elmagyarázza, hogy miért van szükség az antiszemitizmus folyamatos életben tartására.

    Tibor bá’ haragjától én is félek… 😀

  138. 131: Ha kicsi az allam, kicsi a korrupcio.

    Meg jo, hogy nem demokratikus egy ceg vezetese! Hat mi lenne abbol a cegbol? Csodhalmaz.

    A demokracia a tobbseg terrorja az egyen felett.

  139. 138:
    A demokrácia egy fallacy (nem jut eszembe a megfelelő magyar szó), amire lehet hivatkozni azoknak, akik a sárba tiporják.
    135:
    A helyi ipar fontosságával kapcsolatban annyira igazad van, hogy nem érdemes cáfolni az ellenvéleményt. gmarko egy internacionalista kalandor, ami OK, de miért hirdeti?

  140. „internacionalista kalandor” hihi

    Na fussunk neki megegyszer.
    Fontosak a munkahelyek. Azt vallom, hogy az embereknek ertekteremto munkaval kell fenntartaniuk magukat. A munkaero erteket is a kereslet-kinalat torvenyei hatarozzak meg.
    Az osszes kiserlet, ami allami eroszakszervezetek segitsegevel probalta kivonni a munkaerot a piaci szabalyok alol, megbukott.

    Ha magas az USA-ban a minimalber, a gyar kinaban epul fel. Hiaba vet ki Trump magas vedovamokat a kinaban gyartott iPhone-ra. Ha emiatt az Apple hazahozza a gyartosorokat, olyan draga lesz a termelese, hogy nem fogja tudni exportalni a termeket. Elesik egy csomo beveteltol, ezert nem tud olyan utemben fejleszteni, mint a koreai versenytarsak. Ezert hamarosan a Samsung azonos tudasu termeke annyival olcsobb lesz, hogy mar a vedovam ellenere piacot nyer az Apple-el szemben. Az Apple becsodol, es ott allnak egy csomo uj munkanelkulivel.

    Egyebkent az USA-ban jeleneleg 5% alatti a munkanelkuliseg.

  141. 140:
    A munkanélküliségi statisztikával az egész világ csal. —
    A védővám mértéke nem sziklaszilárd, azt lehet emelni is. —
    Az Apple megelégedhet a hazai piaccal, miért kell neki a végtelenségig növekedni? —
    Kifelejtetted a képből a mindenütt jelenlévő korrupciót. Gyengébb terméket is el lehet adni drágábban, ha a megrendelőt lefizetik. —-
    Te egy ideális helyzetet vizionálsz, ami sose volt és sose lesz. Ma már hülyének is világos, hogy a piac nem old meg semmit, kivéve a társadalmi egyenlőtrlenség növekedését.

  142. „135: A helyi ipar fontosságával kapcsolatban annyira igazad van, hogy nem érdemes cáfolni az ellenvéleményt. ”
    Ez így VOLT „pont”
    Az eddigi történelmi/gazdasági ismereteim szerint így volt.
    Ezután hogy lesz, azt nemtom.

  143. 141. Azt, hogy eleg-e neki a hazai piac, majd az Apple eldonti.

    Milyen korrupcio? Kit fizetsz le, hogy megvegye a gyengebb de dragabb telefont?

    Tulterjeszkedo allam – magas korrupcio.
    Karcsu allam – kicsi korrupcio.

  144. Tibor bá,

    szerinted a Trump tenyleg a jovedelmi kulonbsegek kiegyenliteseben erdekelt? Ne viccelj mar, o minden idok leggazdagabb amerikai elnoke.

  145. 143.
    „Kit fizetsz le, hogy megvegye a gyengebb de dragabb telefont?”
    Aki döntési helyzetben van és nem a saját pénzét költi.

    A hiedelemmel ellentétben ez nem csak a túlmisztifikált közpénz, hanem a magánpénz is. Csak a legkisebbeknél van az, hogy a tulajdonos és pénzköltő megegyezik. Ő talán nem akarja magát átverni.
    Ha már valaki alkalmazott, márpedig ez a jellemző, akkor az számít, mennyi jön vissza, aminek nehéz ellenállni. (Ismertem az egyik beruházó cég főnöknőjét, aki már akkor kérte a jutalékát, amikor a beruházás még ki sem volt írva. Biztosította az építőipari céget, hogy ő fogja megnyerni a beszerzést – mert közbeszerzés szükséges, az átláthatóság miatt – Az indok: férjhez megy a lánya, most kell lakást vennie neki. Azután nem tudom, hogy mi lett a tervezett luxus lakópark építéssel, mert akkor jött be a lakáskrach.
    Nem véletlen, hogy a multicégeknél állandóan rotálják a helyi főnököket, meg általában nem is a helyiekből választják őket. Mire megmelegszik, kialakulnának a kapcsolatai, addigra át kell rakni a világ másik részére. Sorolhatnám a rengeteg botrányt, de ezekkel nincs tele a sajtó, meg megpróbálják a világot nem tele kürtölni vele, hanem valahogy elsikálni. Hiába, a cég hírneve fontosabb.
    Ami ezt megakadályozhatná, az az erkölcsi gátlás, de az múltbeli csökevény. ?
    Annak idején, amikor a kereskedelmi tanfolyamat végeztem, az előadó nyomatékosította: „az alkalmazott fizetett ellenség”

  146. 144:
    Én ilyet nem állítottam, de abban biztos vagyok, hogy akinek már mindene megvan és olyan rettenetesen vagyonos, annak az elnökség többet ér, mint 10 percenként egy-egy orgazmus. Éppen ezért Trump az átlag amerikaira támaszkodik, nem az oligarchákra. Ez fogja megvédeni az életét. Boston környéke könnyen átlépet a Kennedy gyilkosságon. Ha Trumpot megölik, az polgárháború és az oligarchák a végén lógni fognak.

  147. 145: ez csak addig mehet, amig a ceg eredmenyet latvanyosan nem rontja. Es csak azt az adott ceget erinti, nem az osszes adofizetot.

    Igen, az erkolcsos hozzaallas hosszu tavon megeri. Egyebkent adtal is megoldast a multis peldaddal. Vagy ld. a nagyobb cegek belso ellenorzes osztalyat.

  148. Éles kanyart véve visszakanyarodnék a poszt témájához.
    Mi az ,hogy törvényileg, vagy akár adminisztrativ uton -egykytya- utasitom a bankokat, hogy késleltetve adnák ki a lekötött pénzeket a MEGÁLLAPITOTT FUTAMIDŐ leteltével!?És most semennyire nem fontos mennyi idüre zárolná a bank a pénzt, legyen fél év, avagy 5 perc, ez szerzödésszegés, akkor is ha akármilyen rohadék törvény állna bár mögötte.
    Mi jogon, mi alapon?
    Tudomásom szerint minden uj törvényt egy valamiféle megokolás, a szükségességet magyarázó felvezetés elözi meg, mit ha nem tévedek, rationak neveznek.
    Ns, meg tudná nekem valaki mondani közületek,hogy mi ennek a törvénynek/törvénytervezetnek a logikája, avagy valakik mindenestől fel akarják forgatni a globális banki alaptörvényt, mint a lopás jövöbeni legalizálását állami szinten.
    Egy kedves, vadregényes hely kezd lenni Európa.

  149. 148:
    Bálint ez felkészülés egy esetleges bankrohamra. Valami okból kifolyólag mindenki egy adott pillanatban akarja kivenni a pénzét. Ezt a pánikot van hivatva megakadályozni ez a rendelkezés vagy törvény. Különben igazad van, de a szerződést lehet úgy módosítani, hogy te aláírod a pénzedet csak akkor veheted ki, ha minden OK. Végül is a bank a behelyezett pénzeket kikölcsönzi. Tehát nem áll rendelkezésére promt az összes behelyezett pénz.

  150. 149. Tibor bá
    „Bálint ez felkészülés egy esetleges bankrohamra. Valami okból kifolyólag mindenki egy adott pillanatban akarja kivenni a pénzét. Ezt a pánikot van hivatva megakadályozni ez a rendelkezés vagy törvény.”
    Nagyon érdekes és fölöttébb aggasztó amit irsz. Bankroham, tömegpánik gazdasági végveszélyben levő társadalmak jellegzetes viselkedése.Van az uniós politikusaitoknak bármilyen oka ilyesmit vizionálni, ilyesmire felkészülni, a jelek szerint egyelőre nyugodt, stabil Európában? Tudnak valamit, sejtenek valamit, amit nem kötnek a nép orrára?Szerinted?

  151. 150: Bár szerintem a befektetési alapoknál levő pénzek és a bankbetétek más elbírálás alá esnek, de úgy általában benne lehet a pakliban az, hogy a brexit tanulsága alapján készülnek arra, hogy más államok is elhagyják az EU-t. Ez esetben az euro-t használó – de kilépő – ország polgárainak a pénzét tartanák vissza.
    De akár az euro teljes kivezetésének a terve is felmerülhetett.

  152. Kedves Balint!
    Köszönöm a válaszod.
    Úgy látom, hogy az értelmes vezetők által irányított fejlett államokban nagyon erősen dajkálják a mezőgazdaságot, állattenyésztést. Tudják, hogy egy katasztrófa esetén ez lesz a túlélés. Nagy nemzetközi konfliktus esetén a stabil, lehetőleg önellátást biztosító élelmiszeripar biztosítja a függetlenséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük