Tibor bá’ online
Valamikor az „őskorban”, mondjuk egy jó félévszázaddal ezelőtt, mindent, amire az embernek szüksége volt, a természetből szereztünk be. Például a ruháink alapanyaga, vagy állati eredetű volt, vagy növényi. Aztán megjelentek a műszálak és a műanyagok. Egy idő után az élelmiszerekbe is elkezdtek különféle vegyi anyagokat keverni – természetesen a megengedett határértékig 😀 – és persze mindig olyan célból, ami nem a fogyasztó, hanem a gyártó vagy előállító érdekeit szolgálta. Mára már ezer és ezer anyaggal kerülünk kapcsolatba, melyek közül az egyik veszélyesebb, mint a másik. A legveszélyesebbeket az alábbiakban sorolom fel:
Kőszénkátrány: Annak ellenére, hogy egyértelműen rákkeltő anyag, gyógyszerekben, elsősorban különböző kenőcsökben találhatjuk meg ekcéma és hasonló bőrbetegségek kezelésére.
Dietanolamin (DEA): Szappanokba és samponokba keverik a jobb hatásfokú habzás érdekében. Önmaga a DEA nem okoz rákot, de más termékekben alkalmazott vegyi anyagokkal reakcióba lépve, rákkeltő anyaggá válhat, ami a bőr pórusain keresztül bejuthat a szervezetbe. A kozmetikai termékeken, ha a DEA bármely formája fel van sorolva, ne vedd meg.
Formaldehid (formalin): Szépítőszerekben, kozmetikumokban igen gyakran található anyag. A formalin megtámadja a szemet, a torkot és az orrot. Megszáradás után ingerli a bőrt, és folyamatos alkalmazása asztmát, sőt rákot is okozhat.
Parabenek: kozmetikumokba keverik, elsősorban tartósítás miatt. Használata bizonyítottan emlő- és bőrrákhoz vezet. Éppen ezért egyre gyakrabban hirdetnek kozmetikumokat „paranen-free” felirattal. Igen kis mennyiségben nem túl veszélyes, de mivel majd mindenbe belerakták, ezek összegeződtek.
Fenilenediamin (PPD): Elsősorban hajfestékekhez keverik. Bőrrel érintkezve allergiát vált ki, elsősorban kozmetikusoknál és fodrászoknál. Sajnos alkalmazása közben a fejbőrrel is érintkezésbe kerülhet (akár 30 percen keresztül is), ezért okosabb az ilyen hajfestéket elkerülni.
Ftalátok: Felborítják a hormonháztartást, pedig nagyon sok kozmetikumban megtalálhatók.
Nátrium Lauril Szulfát (SLS) és Nátrium Lauret Szulfát (SLES): szappanok és samponok habzását segíti, de irritálja a bőrt. Bőrön keresztül eljuthat a szívbe, agyba és a májba, mely helyeken akkumulálódik.
Toluén: Körömlakkban és hajfestékben található. Mérgezi az idegrendszert. Belélegezve szédülést és fejfájást okozhat. Terhes nőknél, nagyobb mennyiségben elvetélést, vagy torzszülöttet eredményezhet.
Illatosítok (Fragrance): Kozmetikai szereket gyártók, ha nem akarják elárulni, hogy tiltott anyagot is kevernek a termékeikbe, akkor azokat besöprik az „illatosítók” felsorolás alá.
Triezanolamin (TEA): Ph érték beállítására használják. Segítségével lesz egy termék „könnyed”, vagy „finom” (gentle). Valójában allergiát okoz, irritálja a szemet és kiszárítja a bőrt, valamint a hajszálakat. Folyamatos használata beszivároghat a testbe, és mérgezést okozhat.
Hidrokinon: Bőrszín fehérítőnek használják (Japánban, az EU-ban és Ausztráliában be van tiltva, de máshonnan bekerülhet Magyarországra). Rákkeltő és a bőrön szürkésbarna foltokat fejleszthet.
Ha tehát hölgyeim, kozmetikumokat vesztek, alaposan nézzétek meg, mik vannak bennük. Különben, ha hallgattok rám, kozmetikumok nélkül is szépek vagytok a férfiak szemében. A barátnők pedig le vannak szarva! (máskülönben a lista lefordításával az EcoSalon copyright-ját megsértettem, de szerintem ott senki se tud magyarul. Ha mégis beperelnek és vesztek, majd összedobjátok a büntetést. 😀 ).
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Se orvos,se gyógyszerész, se vegyész nem vagyok.
Amatőr gondolkodóként szólok hozzá.
A mennyiségi változás minőségi változásba csap át.
Ha valaki havonta egyszer lenyel egy 500 mg-os aszpirint láz- gyulladás- fájdalomcsillapító célból,akkor kutyabaja se lesz.
Ha tartósan szedi – egyéne válogatja mekkora ez az időtartam és adagolás – folyamatosan,akkor már komoly esélyei lesznek a gyomorvérzésre,egyéb komoly gyomorproblémákra.
Tehát alig alig tudunk azzal mit kezdeni, ha valamiről kijelentjük, hogy általában kártékony az emberi szervezetre, ha nem közöljük a kár okozás valószínűsített minimális küszöbértékét.
A szmog is kártékony, a levegő szennyezettsége minden nagyvárosi lakost érint, mégis, ha nem lép túl egy határt egészen jól elvagyunk vele, ami ugyan nem jelenti azt is, hogy abszolút ártalmatlan lenne.
Ugyanez a helyzet a zajártalommal is.
Az ultraibolya fény sugárzással is.
Gondolom hosszan lehetne még sorolni a példákat.
Bonyolítja a helyzetet, ha kettő különböző kártékony hatás összegződik ,ilyenkor kisseb lehet az ártalmasság küszöbértéke, sőt az egyéb okból legyengült emberi szervezet esetében is ez a helyzet.
Nem hiaba sok fiatal no mar rancos 30 evesen a sok kozmetikum miatt
” Nem hiaba sok fiatal no mar rancos 30 evesen a sok kozmetikum miatt”..
Ha belekapaszkodhatok ebbe a mondatodba, eszembe jutott szegény Schirilla György.
Egy előadásán hangzott el, hogy a legjobb ránctalanító, és az arc fiatalon tartásának leghatékonyabb „szere”, amelytől még jobbat nem talált fel a kozmetikai ipar, az a hideg-meleg víz folyamatos váltakoztatása naponta. Minél szélsőségesebb a két érték annál hatásosabb.
Az az elképesztő mennyiségű vakolat, amelyet az ember – s főleg a hölgyek – magára ken nem is hozhat más eredményt, csak foltokat, ráncokat, majd rákot…
Nagyon egyszerű: csak natúrkozmetikumot szabad használni. Én már vagy 10 éve csak ilyen termékeket veszek. Egyre nagyobb a választék, (egyre több a magyar gyártó is), és sok közülük olcsóbb, mint a vegyszeres, mérgező vackok. Kedvencem az alverde, férfi termékskálájuk is nagyon jó. Ugyan az írás nem tér ki a háztartási szerekre, de ezekből is csak természetes alapút veszek (ecet, dm nature, Frosch, stb), csak úgy mint mosószerekből.
Régóta meggyőződésem az is, hogy csak a bio élelmiszer alkalmas emberi fogyasztásra; elkeserítő,hogy ezt az állam mennyire nem támogatja, ebben is az utolsók vagyunk a világon. 🙁
A natúrkozmetikum az kizárólag szappan lenne?
Ezt mondta nekem egy eladó a madaras teszkó illatszereinél.
Most, hogy említetted kíváncsi vagyok, hogy van-e más naturkozmetikum a szappanon (és adott esetben talán szódabikarbónánkívül)?
Természetesen van, minden, ami vegyszeres változatban is van.
A valódi natúrkozmetikumok természetes eredetű, növényi alapú bőrápoló készítmények, melyek nem tartalmaznak potenciálisan egészségkárosító vegyi anyagokat. A főleg biogazdálkodásból és ellenőrzött vadgyűjtésekből származó értékes növényi olajokat, viaszokat és zsírokat, gyógynövény kivonatokat, illóolajokat és innovatív hatóanyag-komplexumokat kíméletesen dolgozzák fel, így azok megtartják értékes tulajdonságaikat. Ezek a bőrrokon anyagok nemcsak hatékonyan ápolnak, hanem a bőr természetes funkcióit támogatva hosszú távú eredményt biztosítanak.
A külföldi nagyobb drogériáknak (dm, Rossmann, Müller) mindnek van saját natúrkozmetikum márkája. Itt van pl. a dm-es alverde, amit itt a német oldalán találsz, minden kapható nálunk is:
https://www.dm.de/dm-marken/alverde/alverde-produkte/
De mint mondtam, egyre több a magyar gyártó, és nagyon jó minőségű termékeket gyártanak (pl. Biola, Happy Skin, Yamuna, stb)
6. Camelia: A világért sem szeretném az idilli világot lerombolni, amit felvázoltál, de eddig számos posztok alatt azt fejtegettük, hogy milyen bonyolult és nehéz a valódi biogazdálkodás megteremtése. Ha az élelem előállítása ekkora nehézségekbe ütközik, akkor a kozmetikumok mitől lennének biotermékek? „Ellenőrzött vadgyűjtésekből származik”? Tényleg elhiszed? Hol van vadgazdálkodás a világban, főleg Magyarországon? (Végülis az őserdők fái is ellenőrzött vadgyűjtésekből származnak.) Ha csak a tartósítást nézed, már nem valószínű, hogy vegyianyagok hozzáadása nélkül megoldható az eltarthatóságuk. De legyen igazad és éljenek a natúrkozmetikumok.
Az, hogy valami bonyolult, nem jelenti azt, hogy lehetetlen. Rengeteg biogazaság van a világon ma is, és a számuk egyre nő.
A natúrkozmetikumok tartósításáról itt olvashatsz:
http://drhazi.hu/kozmetikumok-tartositasa
8. Az, hogy valamit biogazdaságnak hívnak, még nem biztos, hogy nem tartalmaz káros anyagokat. A számuk növekedésével a „bio” jelző egyre inkább megkérdőjelezhető. Éppen a mennyiségi okok miatt is. GMO termékeket előállító vállalatok terjeszkednek. Emiatt a „bio” vállalatok területei csökkennek. Mindkettő nem terjeszkedhet egyszerre (főleg hogy még a vadgazdálkodás is növekedne?). Ha rendszerszinten vizsgálod a jelenséget, akkor valami hiba van az elméletben (vagy a marketingben).
Köszi a linket, de ez éppen olyan, mint a mosogatószerek valódi citromtartalma, de a citromlé citromaromát és citrompótlót tartalmaz. Kicsit sem érzed a marketingszagot (a rendszer ellentmondásosságát)?
Nem, mert igenis van választásunk. Nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki nem hiszi el a terméken feltüntetett összetevők valódiságát. A mérgek is fel vannak tüntetve éppúgy. Nem kérdőjelezem meg a „bio” jelzőt, mert nincs rá okom, és látom, pl. ha kimegyek Ausztriába, hogy majdnem minden termékből kapható bio változat. Ez számunkra a létező legjobb választási lehetőség, ennél nincs jobb. Ennyire egyszerű 🙂 (Nem tudom, te milyen citromlét veszel, én biztosan nem vennék olyat, amiről te írsz.)
10:
Nem nézed a TV híreket? Nincs olyan hét, amikor ne lepleznének le x tonna rohadó húst, vagy átcímkézett lejárt terméket. Gondolod, hogy nem élnek vissza a bio lehetőségekkel? Munka nélkül négyszeres ár? Rendkívül csábító.
10: „Nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki nem hiszi el a terméken feltüntetett összetevők valódiságát.”
Camelia, ennyire naiv ne legyél. Teljesen mindegy, hogy vadon gyűjtött növényekből származik az az illóolaj (tele ólommal… 😉 ), vagy termesztettből, vagy szintetikusan állítják elő, ahhoz, hogy ne ‘romoljon meg’ (oxidálódjon), valamilyen tartósítószert bele kell tenni a készítménybe. Aztán állagjavítókat, egyéb stabilizátorokat stb.
Kozmetikumoknál, tisztálkodószereknél egyet kell figyelni – nem szabad olyat megvenni, amit állatokon nem teszteltek. (Bár ezért most átharapod a torkom. 🙂 )
Aztán, hogy egy termékre mit írnak, abban elég sok a ‘csúsztatás’: pl. “Bifidus ActiRegularis” – biztos ismerős. Csak éppen az nincs ráírva a termékre, hogy ez egy baktérium (persze jó hatású), mert akkor az emberek sokkal kevesebb Danone terméket vennének, mert ódzkodnak a „bacilusoktól”.
http://www.foodandwine.hu/2014/02/19/bifidus-actiregularis-a-vilagsztar/
5: A natúrkozmetikum alapvetően nem szappan. A szappan nem kozmetikum, hanem tisztálkodószer.
Krémek, test- arc- kéz- ajakápolók, dezodorok, minden megvan natúrkozmetikumban. A feleségem ilyeneket is csinál, képben vagyok.
Lehet, hogy nem minden sheavaj 100%-ban bio, de a legrosszabbul termesztett is 1000-szer hasznosabb, mint a kőolajszármazékok, az biztos.
12: Csak zsírfázisú krémekbe egyáltalán nem kell tartósítószer, mert hónapokig, évekig elállnak minőségromlás nélkül. Az emulziókba kell, de megvannak a natúrkozmetikumokban használható tartósítószerek, amik nem ártalmasak. Van, aki érzékeny egyik-másikra, irritálja a bőrét akkor neki ahelyett másik tartósítószert kell választani a krémébe, illetve kisebb adagokat venni, amik hamar elfogynak.
Állagjavító, stabilizátor és egyéb hülyeség nem kell a krémbe. Pont jó az állaga olyannak, amilyen.
„Kozmetikumoknál, tisztálkodószereknél egyet kell figyelni – nem szabad olyat megvenni, amit állatokon nem teszteltek. (Bár ezért most átharapod a torkom.” Jézusom, SOHA nem vennék állatokon tesztelt terméket. Azt hiszem, te nem tudod, mit is jelent ez a tesztelés, gusztustalan emberek csinálnak és támogatnak csak ilyesmit. Viszont, a bio- és natúr kozmetikumokat sosem tesztelik állatokon, ez a minősítés egyik alapfeltétele, ezenfelül teljesen felesleges is. Egyébként az EU-ban tilos ma már a nagyipari szarok tesztelése is állatokon.
15: Gondoltam, hogy borítom a bilit… 🙂
14: „tartósítószerek, amik nem ártalmasak” Bizonyára vannak… de én egyet sem tudnék mondani.
13: „1000-szer hasznosabb, mint a kőolajszármazékok”
Mondjuk egy adott molekula esetében, ha az egyébként nem ártalmas, tök mindegy, hogy miből állítják elő.
16: „“tartósítószerek, amik nem ártalmasak” Bizonyára vannak… de én egyet sem tudnék mondani.” Mert nem nézted meg a fenti linkemet. Számos természetes tartósíószer fel van ott sorolva. http://drhazi.hu/kozmetikumok-tartositasa
15.
Miért, az embereken (tudtukon kívül) tesztelt az jobb?
Vagy a tesztelés nélküli, sőt a kutatási vagy tapasztalati eredmények kimondott eltitkolása, letagadása?
Ugyan már! A pénz nagy úr, mindegy hogy nagyipari, vagy „háztáji” bioba érkezik!
17: De megnéztem.
Azt régóta tudjuk, hogy az illóolajoknak van baktériumölő hatása, ez nem újdonság.
De ezek nem is ‘valódi’ tartósítószerek, azért javasolják, hogy 12-16 héten belül fel kell használni ezeket a készítményeket. (De ha én lennék a marketinges, max 10 hetet írtam volna… 🙂 ).
Emellett saját maguk oxidálódnak, esetleg elillannak, és csak minimálisan hatnak a gombákra (penészedés).
A legokosabb semmit sem magunkra kenni, de ha mégis megtesszük, akkor valószínűleg neked igazad van, ha ilyen termékeket választasz és nem a kommersz vegyipari készítményeket.
15: „te nem tudod, mit is jelent ez a tesztelés”
De tudom. Sőt sokkal keményebb dolgokat, növényvédőszereket is tesztelnek állatokon. Ne akarj ilyen képeket látni…
Viszont vannak olyan kutatások, amik ezt (részben) kiváltják, pl. megtermékenyített tojáson hasonló eredményeket lehet kapni, mint a nyulakon, ez azért elfogadhatóbb, és mégsem mi vagyunk a kísérleti nyulak.
Szerintem a BIO nem csak egy másik márka, hanem egy életforma is.
Azzal, hogy az „ipari” cuccokat „bio”-ra cseréljük, és bio Coca Colát iszunk bio Hamburgerrel, meg bio csipszel, csak magunkat csapjuk be.
Számomra a bio a természetes ÉLETFORMÁHOZ való visszatérést jelenti, tehát semmi gyorskaja, semmi kóla, gyümölcsléből is az amit te préselsz… És nyilván a kozmetika, tisztálkodás is…
Amit nem old meg az egyszerű szappan, azt a drága kenőcsök se fogják…
A bőrt sokkal jobban lehet BELŰLRŐL ápolni, természetes táplálkozással, mint kívülről utókezelni a rongálódásokat különféle kencékkel, akkor is ha az bio.
Sok esetben (főleg a nőknek) tükörbenézés közben el kellene ábrándozni azon, hogy a sok kozmetikum valóban a bőrnek kell-e, vagy csak egy vágyat helyettesít amikor valaki MAGÁVAL szeretne foglakozni, és ezzel a pótcselekvéssel meg az „mert én megérdemlem” koncepcióval helyettesíti azt, hogy valóban legyen hasznos magára fordított ideje.
20: Én imádok kozmetikumokat használni, nem is mondok le erről, és nem is kell lemondanom a natúrtermékek esetében.
Az igaz, hogy a bio egy filozófia is, ami a természet és a többi élőlény tiszteletén és szeretetén (!!) alapul, ezért is áll közel hozzám.
21: „bio egy filozófia is”
De egyre inkább csak üzlet.
16: Csakhogy a kozmetikumokat nem egyedi molekulákból állítják elő, hanem alapanyagokból, amik mind sok-sok féle molekulából állnak. És bizony egészen más molekulákból áll egy sheavaj, mint a paraffin.
Hogy kell-e a krém: nem mindig.
De amikor valakinek cserepesre, sebesre fújta a szél a száját, nem mindegy, hogy szenved-e vele hetekig, hónapokig, várva, hogy tán elmúlik-e magától, vagy bekeni egy jó ajakírrel, ami egy nap alatt elmulasztja.
Aki ekcémával küzd, annak nem mindegy, hogy van-e sheavajas krémje, ami segít, vagy véresre vakarhatja.
Amikor az egész napos kertészkedéstől a kezem kiszárad és tele van mikrosérülésekkel, bizony jót tesz neki a kertészkézkrém, aminek kb. 10 összetevője gyorsítja a gyógyulást.
Amikor a lányunk 5 éves barátnője komoly égési sérüléssel küzd, bizony nagyon nem mindegy a bőrének, hogy megkapja-e azt a jóminőségű gyógyító natúr krémet, amit neki csináltak, vagy valami kőolajos ipari szart kap, esetleg semmit.
Mindenhol veszély leselkedik ránk amerre csak nézünk https://youtu.be/IM6hTyqwIq8?t=98
14:
Avasodásról még nem hallottál?
25: Hallottam, de a saját krémeink esetében még nem tapaszaltam. Vannak avasodásra hajlamosabb és kevésbé hajlamos olajok és zsírok. Lehet, hogy az évek túlzás, de néhány hónapig biztosan elállnak, ami a felhasználás szempontjából bőven elég. Egyébként az, ha bezárjuk a műanyag tégelyt, alapvetően elég a durva oxidáció megakadályozására.
Egyébként az avasodás kellemetlen szagot okoz, de egyéb ártalmas hatása nincs – szemben az ipari kozmetikumokban lévő kemikáliák sokaságával.
21. Camelia
” Én imádok kozmetikumokat használni, nem is mondok le erről, és nem is kell lemondanom a natúrtermékek esetében.”
Ez kicsit olyan, hogy a vegetáriánus ehet marhahúst, elvégre a marha is csak füvet eszik…
Bennem mindig volt olyan érzés, hogy a kozmetikumokat „muszályból” használják a nők, hogy eltakarjanak vagy gyógyítsanak valamit…
„Imádni” számomra furcsa, és természetellenes, akkor is, ha természetes anyagokat használsz.
Ez inkább a „törődök magammal” kategória, de ezt szerintem lehetne idegen anyagok felvitele nélkül is folytatni.
Tudom, hogy nőknek ilyet nem szabad mondani, de a kozmetikumok sokkal inkább szólnak a pszichének, mint a bőrnek.
Én még nem láttam nőt megszépülni smmitől, pedig én se vagyok fiatal… Viszont sok nőt láttam idő előtt megráncosodni, felpuffadni, kiütésekkel teli meg más bőrproblémákkal, mert az arcára kente azt a belső feszültséget, amit nem tudott feloldani, és pótcselekvésként egy irgalmatlan ipart tart el, aki utólérhetetlen álmokkal zsibbasztja…
27: Hatalmas a különbség a smink és a bőrápolószerek között. Az előbbi szebbnek mutat, de árt – ha jó minőségű, valamivel kevésbé. Az ápoló használ – ha jó.
Re:16
Vagy csak azt gondolod…
Baromira nem mindegy, hogy egy adott molekula miből származik.
Pl szerves kötésben lévő vas felszívódik, szervetlen verziója nem. Ugyan ez igaz a kalciumra, magnéziumra, vitaminok 100%-ra ,stb,stb. De a növények se piskóták, pl jobban szeretik azt a nitrogén-foszfor-kálium vegyületet, ami szerves alapanyagból származik, mint ami műtrágyából való(ezért van túlműtrágyázva minden, mert nagyon rossz a felszívódási arány)
Egyszeri konyhakémikus hiszi azt, hogy szintetikus molekula egyenlő a biológiai molekulával. Sokkal messzebbre vezet ez a történet…
29: Egy konkrét molekulán én egy konkrét molekulát értek. 🙂
Bár tudom, hogy van, aki szerint a H2O is többféle lehet…
„szintetikus molekula egyenlő a biológiai molekulával”
Miért, mi a különbség, ha ugyan az a vegyi összetétel, ugyan az a szerkezet, ‘helyileg’ a gyökök pont ugyan úgy helyezkednek el, stb. stb. ?
30.-29-
Igen.
Az nagyon érdekes, hogy egy konkrét molekula egyazon részecskékből áll a természetben, mint a szintetizált változatában; mégis bizonyos körülmények között adódhatnak eltérő tulajdonságaik.
Pl.vizsgált jelenség a vízmolekula „emlékezete” és a különböző fagyási kristályformációkkal?
Vagy az eltérést nevezzük egyszerűen csak Isteni beltartalomnak?
31: „vízmolekula “emlékezete””
Tanultunk ilyet az oviban – a víz körforgását mesélte el a vízcseppecske. 🙂
28. Ábel
„Az ápoló használ – ha jó.”
Nem tudom… a beteget kell ápolni.
Az egészséges bőr a normális mosakodáson kívül nem igazán igényel ápolást… Ha egészséges.
A „bőrápolás” valószínűleg a kozmetika ipar diadala…
Az egészséges életmód, táplálkozás, sokkal hatékonyabb lehet.
Persze tudom, a modern életmódban szinte lehetetlen egészségesen élni, de nagyon vigyázni kell hogy melyik rosz hatást mivel „semlegesítünk” és annak mik a káros mellékhatásai, amit tovább kell semlegesíteni…
Mint például a mindennapi hajmosás miatti plusz cuccok, ami a kiszáradt hajat próbálja jól kinézőnek mutatni.
29 & 30:
Mind a kettőtöknek igaza van. Olyan egyszerű molekuláknál, mint a H20, vagy CO2 nincs közöttük semmi különbség, de szerves mamut molekuláknál mint például egy zsírsav molekula (a sok közül)ami egy szénlác vegyület, a benne szereplő C, O és H atomok száma mellett a konfiguráció se közömbös. Pont ebből adódik a „transz” illetve a „cisz” jelzőkkel illetett konfigurációs különbség, ami az emberi fogyasztás esetén kurvára nem mindegy. Ugyanis nem mindegy, hogy a 3 dimenziós térben az alkotó elemek hogyan csavarodnak el egymáson.
32.
Hujjáé!
Nagyszerű, hogy van akinek ilyen magas szintű ismereteket tanítottak az oviban, érdemes is mégegyszer végigjárni.
De ha ez mégsem menne, javaslom, hogy a neten van egypár japán kutató krapek, aki a kérdéskörrel „tudományosan próbálkozik”, meg osztrák is akad; érdemes a feltett írásokat, videoanyagot megnézni és legalább elgondolkodni rajta.
Ha mégsem sikerülne, akkor érdemes betérni a felekezeti lelkipásztorhoz egy máléra, mert ott is meghallgatható egy igaz mese, ha már éppen más magyarázat nincs a jelenségre!
Egyébként, a valamikori ősember sem gondolta volna, hogy az ujjai között lepergő homokból az üvegvázán, meg a táblaüvegen kívül valami egyéb hasznos dolog is kijön mára, ami nélkül a mai ember igen nagy gondban lenne!
35: Egészségedre! 🙂
Nem állítom, hogy mindent tudunk az atomokról (mert nem), logikusan akkor az általuk alkotott molekulákról sem tudhatunk mindent. Ezért jó, hogy itt vagy nekünk a nagy eszeddel, és helyreteszed a dolgokat. 🙂
„japán kutató” Aha, ha japán, akkor nem lehet hülye. Jó ezt tudni.
„ősember sem gondolta volna” Az ősember talán nem, de az ókori már igen. Már pár ezer éve gyártanak üveget. 😉
34: „“transz” illetve a “cisz”” Azért írtam, hogy a gyökök is tök ugyan ott vannak, stb.
Ha minden egyforma, akkor nincs különbség. Szerintem. 🙂 Minden további már a mágia hatásköre. 😉
36. Observer
„Már pár ezer éve gyártanak üveget. ? ”
Szerintem dávid a szilíciumra gondolt…
De lehet, hogy nem jött le, hogy annyira vagyunk a vízmolekula „emlékezőtehetségétől” mint az ősember a 4 magos processzortól…
Én annakidején tanultam, hogy hogyan működik az egyszerű „mester-szolga” tároló az informatikában…
És már most létezik molekula szintű memória…
Szóval… nem AKKORA ökörség az az emlékező vízcsepp…
„Minden további már a mágia hatásköre. ? ”
A mágiáról meg nem árt ha tudjuk, hogy olyan tudomány, amit kevesen ismernek vagy értenek.
Valamikor az orvoslás is annak számított.
Valamikor talán a kézrátételes gyógyítás se fog annak számítani.
???? Csalók mindenütt vannak, és? Mindazonáltal a biogazdaságokat sokkal jobban ellenőrzik, mint a nagyipariakat, pont azért, mert a csalók iszonyú kárt tudnának okozni az egész bio ágazatnak. Ha pl. Ausztriában lebukik egy biotermelő, (20 éve nem volt ilyen), akkor azonnal bezárják a gazdaságát, és többet nem foglalkozhat ezzel. Sokszor ellenőriztek már (pl. újságírók is) bio termékeket laborokban, ezek nem buktak meg soha.
De én senkit nem akarok meggyőzni semmiről, mindenkinek jogában áll mérgező szarságokat vásárolni.
pár éve vettem egy övtáskát, nagy betűkkel volt ráírva ,hogy pvc-free.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ftal%C3%A1tok
a pvc lágyítására használják. attól tartok ezzel az anyaggal gyakrabban találkozunk mint kellene. de eddig nem tájékoztatott senki hogy árt 🙂
37.
hirtelenjében csak a frekikre történő változást találtam meg, akinek van szépérzéke, de szigorúan csak 6 év felett!
https://www.youtube.com/watch?v=1qQUFvufXp4
A „kézrátétes gyógyítás” már ma sem számít annak és nem is mágia ha „komoly ” bajod lenne, tudok egypár telefonszámot javasolni, amikor az orvosok már csak a fülük tövét vakarásszák!
A mindenhatóságról azért tegyél le, mert az másvalakinek a reszortja!
39.
A ftalátok felhasználását ez évtől az unjó területén betiltották, (ki tudja miért)csak éppen arról nem regélnek, hogy helyette milyen más vegyületet alkalmaznak,
mert hát linóleumpadló most is kapható, pet palack, meg poliészter ruha , stb. is.