(1976) Bail-out/Bail-in

Tibor bá’ online

 

k001Az elmúlt 10 évben számtalan alkalommal „vesztem össze” hozzászólókkal a kamatok miatt. Ők támadták, én védtem a kamatgyakorlatot. Én se adnék kölcsön kamat nélkül. Kockázat vállalás haszon nélkül? Ki a fene hallott már ilyet? De ők kötötték az ebet a karóhoz, így a rohadt bankárok, úgy a szemét bankárok! Pedig ennél nagyobb disznóságot is elkövetnek, amiről alig tud valaki.

Az tény, hogy az ember pénze legjobb helyen a saját zsebébe van. Ha kiadod a kezedből bármi történhet vele, mert az emberi természetbe be van kódolva a munka nélküli haszonszerzés, ha van rá egy mód (ezért csatázik, harcol, meg háborúba az emberiség, amióta lejött a fáról). Ne is mondjam a bank se egy biztos hely a pénzed tárolására. Az, hogy nem vernek át éjjel nappal csak azt jelenti, hogy szükségük van a bizalom elnyerésére, de aztán az isten irgalmazzon. Ugyanis a rájuk bízott pénzzel azt tesznek, amit akarnak, erre kapnak megbízatást, csak nem tudsz róla. És mit tesznek? Spekulálnak a pénzeddel, és ha ez sikeres, akkor övék a haszon, ha ráfáznak, akkor tied a vesztesség. Na, ez az igazi szemétség, nem a kamat. Elvégre, hogy kamatot kell fizetni a kölcsön után, azt előre megmondják neked. Azt viszont nem, hogy a betétedet elveszítheted.

Most éppen a Deutsche Bankon, Németország legnagyobb bankján van a sor. Napok óta lehet olvasni, hogy a tönk szélén áll, és Angela Merkel kijelentette, hogy ő bizony nem fogja megmenteni. És akkor most erről néhány szót.

Amikor egy ország legnagyobb bankja túlspekulálja magát, és hatalmas veszteségei vannak, akkor a jelszó „too big to fail”, vagyis túl nagy ahhoz, hogy megbukhasson (ami nem igaz, lásd Izland, de jól hangzik), mert az állam nem engedi. A leggyakoribb a „bail-out” vagyis a megmentés, az állam – az adófizetők pénzéből – átvállalja a bank vesztességeit. Erre az emberek általában nem kapják fel a fejeiket, mert nem érzik, hogy nekik ez jelentene személyes veszteséget. Van azonban a „bail-in” is, ami azt jelenti, hogy a bank veszteségeit a betétesek összedobják arányosan. Mondjuk, minden betétes (és hitelező) elveszíti bankba tartott pénzének 40 százalékát, ahogy az a görögöknél volt.

Nem írtam volna meg ezt a posztot, ha nem lenne olyan szándékom, hogy figyelmeztesselek benneteket.

k141Az köztudott, hogy a németeket felhívta a kormány, hogy tartalékoljanak 10 napra élelmiszer, ivóvizet és némi készpénzt. Sokak szerint ennek oka a várható Deutsche Bank csőd. Jó, de ez más bankokat is magával húzhat szerte a világban, mert a bankközi szövevénybe fennállhat vele szemben követelmény más bankok részéről. Például lehet az OTP birtokában Deutsche Bank kötvény, ami hatalmas veszteséget jelenthet. Ez persze hipotézis, de nem lehetetlen. Mi van ilyen esetben?

Az van, hogy az ATM-ekből kifogy a készpénz. A bankból nem lehet felvenni készpénzt. Fizetéseknél bankkártyát nem fogadnak el, csak készpénzt. És ha megszavazza a parlament a bail-int, akkor a betéted egy részét elveszted.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

43 gondolat erről: „(1976) Bail-out/Bail-in

  1. tegnap az arany is esett 40 dollárt, szórakoznak rendesen.

  2. -Ha valaki elvégez egy napi munkát és pénzt kap érte, akkor neki van a kezében egy darab papír, egy ígéret , hogy egy napi munkabérnek megfelelő értékkel tartoznak neki.

    -Ha a logikánk nem vezet félre minket, akkor azt kell látnunk, hogy akinél a pénz van, az odaadott hitelbe egy napi munkával előállítható értéket annak akitől ezt a darab papírt, a pénzt kapta.

    -Ezek szerint akinél a pénz van, az egy hitelező.

    Adtam egy használati értékkel bíró tárgyat, vagy végeztem valamilyen munkát, nyújtottam szolgáltatást és kaptam cserébe egy köteg papírt, készpénz, azaz egy rakás ígéretet, hogy valaki majd egyszer le fogja dolgozni ennek a pénznek az ellenértékét. Megint csak az történt, hogy valaki adott egy használati értékkel bíró instrumentumot és kapott helyette cserébe egy csomó ígéretet.
    Tehát ha nekem pénzem van, akkor addig amíg el nem költöm én vagyok a hitelező.

    -Ezek az ígéretek mivel személyhez nem kötöttek, saját személyében senki egyénileg felelősséget nem vállal a betartásukért, a csoport tagjaira nézve csak annyiban jelentetnek kötelezettséget, hogy saját jószántukból betarthatják- amennyiben az ő érdekük is ezt kívánja-vagy a csoport elfogadott szabályai ezt ki tudják a csoport tagjaiból kényszeríteni. Amennyiben én egy személyben nem rendelkezem eszközökkel, hogy a csoport tagjait kényszerítsem az ígéretük betartására, akkor az ígéret betartása kizárólag a csoport jószándékán múlik.

    -Ebből egyetlen következtetést tudok levonni. Ha nekem rengeteg pénzem van, akkor nekem semmi kézzel fogható, használható, értéket képviselő, ehető, iható, materiális javam nincs, mert azt odaadtam pénzért, pontosabban mint az előzőekből kiderült ígéretekért cserébe.

    -Ezek szerint ha nekem rengeteg pénzem van, akkor én nem gazdag vagyok hanem hülye.

    -Ha ezt még tovább fokozom és ráadásul ennek a követeléshalmaznak a kezeléséről is lemondok és azt jogot átadom valakinek további ködös és nyilvánvalóan betarthatatlan ígéretekért cserébe az további pejoratív minősítéseket tenne lehetővé de azt hiszem ezt már kár fokozni.
    A hülyeség különböző fokozatai esetünkben már indifferensek.

  3. 2:
    Így igaz! Évek óta hirdetem, hogy akinek sok pénze van, ne bankban tartsa, hanem vegyen rajta aranyat. Mindig lesz olyan ember, aki aranyért a lelki üdvét is odaadja.

  4. Tibor bá, javítsd már ki légyszi: nem vesztesség, hanem veszteség.

  5. 2. De az is igaz, hogyha hamisítod a pénzt, azzal nem ártasz, mert vásárolsz belőle és ezzel életben tartod a piacot.

  6. 2: amit írtál a pénzről az idealizmus, ugyanis feltételezted, hogy valamely felső szabályozó mindössze annyi papírt enged kézről-kézre vándorolni, amennyi értésk és szolgáltatás a társadalomban gazdát cserél. Az 1970-es években a dollár mögül kivették a kötelezően előírt arany fedezetet, azért tették, hogy új fegyverrel új típusú háborúkat indítsanak.
    A fegyver a fedezet nélküli pénzeszköz, a háború pedig az eladósítás különféle módosulatai, illetve a finanszírozás feltételekhez kötése. A kormányok akkor irányíthatóak, ha függenek, és mivel a rendszer beindulásakor (1960-1970-es évek) a lokális fenntartó képesség (valódi szükségletekre adott valódi érték teremtő folyamatok a társadalmakban) még megvolt, így csakis a mesterséges eladósítással lehetett ezt a függőséget kialakítani. A 70-es években IMF és Világbank által a Nemzetállamok kormányainak kiszórt olcsó hiteleket egyszer csak felárazták, utólag, kamat emeléssel. Van erről egy könyv: http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/downloads.php?cat_id=2&file_id=133

  7. 4:
    Köszönöm.

    6:
    Nem idealizmus, hanem alapelv és megfelel a valóságnak. A fiat pénznek csak addig van értéke, amíg elfogadják.

  8. -Akinek sok pénze van annak mindössze sok követelése van másokkal szemben amely követeléseket majd egyszer valamikor az időben különböző mértékben eltolva a távolabbi jövőben, különböző részletekben szeretne érvényesíteni.
    -Az, hogy ezt, a követelés jogosságát igazoló az információt milyen formában őrzi meg tökéletesen mindegy. A lényeg az információ megőrizhetőségének a tartóssága. Az arany kis mennyiségű követelés esetén erre kétségtelenül alkalmasabb mint egy darab papír vagy egy digitális jel.
    A követelése behajthatóságát azonban az adósoknak az érvényesítés időpontja szerinti gazdasági helyzete határozza meg.
    -A lelki üdvét lehet, hogy odaadja valaki aranyért de az utolsó sonkáját vagy darab kenyerét nem fogja.
    Az arany is csak addig ér valamit amíg van áru és él egy jövőkép, hogy később az aki elfogadja szintén valamire tudja majd váltani.
    Az aranyalapú pénz is ugyanúgy a butaságon alapul csak régebbi és így mélyebben rögzült az emberekben.
    A pénz egy információ amely azt rögzíti, hogy mennyi a többiek tartozása velem szemben.

    -Ha valaki elvégez egy napi munkát vagy elad valamit amit ő állított elő és pénzt kap érte, akkor neki van a kezében egy darab papír, egy ígéret , hogy egy napi munkabérnek megfelelő értékkel tartoznak neki.
    Ez a papír lehetővé teszi, hogy a csereigényét térben eltolja és máshol érvényesítse azt az ígéretet mint ahol az keletkezett.
    -Az értéke innentől kezdve annyi amennyit az érvényesítés helyén az adott pillanatban a gyakorlatban érvényesíthető.
    Ha később akarom felhasználni azaz- időben eltolva szeretném érvényesíteni-, tehát megtakarítok akkor annyit ér amennyit a jövőbe vetett hit értéke.
    -Amennyiben az általam előállított javak materiális valójukban korlátlanul megőrizhetőek akkor nekem nincs szükségem a pénzbeni megtakarításra.
    -Ha az általam előállított produktum semmilyen módon nem megőrizhető és későbbi időponttokban nem hasznosítható vagy nem leszek képes később ezt a produktumot előállítani, akkor ki vagyok szolgáltatva és kénytelen vagyok az információ megőrzésének valamilyen formáját elfogadni.
    De ez veszteséggel is járhat és óriási hiba elhinni azt amit idáig úton- útfélen terjesztettek, hogy a megtakarításért kamat jár.
    -Ha kevesebb embernek van szüksége a megtakarítások időbeni vagy térbeli eltolására mint koncentrálásra vagy negatív eltolásra azaz előbbi érvényesítésre mint ahogyan a vele szembeni érvényesítés keletkezne akkor az elemi logika szerint szerint ennek a jognak a gyakorlásának az átengedésért kérhetek ellenszolgáltatást.
    Ebben az esetben lehet pozitív a kamat.
    -Ha több embernek van szüksége a megtakarítások időbeni vagy térbeli eltolására mint koncentrálásra vagy negatív eltolásra- lsd. nyugdíjas, szolgáltatást végző, szellemi tevékenységet végző stb.- akkor a kényszer megfordul.
    Ma a gazdaságban termelődő javak, a végzett tevékenység és a gazdaság szereplőinek zöme pedig ilyen.
    Ebben az esetben a kamat viszont negatív kell, hogy legyen.

  9. 7: Tibor bá’- ha a korrekt pénzügyi magatartás alap elv lenne, ma nem lenne pénzügyi válságok sokasága térben és időben…

  10. 6.Szabolcs
    Mint fentebb is írtam az arany és az aranyfedezet csak a butaságnak egy régebbi és mélyebben rögzült formája.
    „ugyanis feltételezted, hogy valamely felső szabályozó mindössze annyi papírt enged kézről-kézre vándorolni, amennyi érték és szolgáltatás a társadalomban gazdát cserél.”
    A pénzkibocsátás úgy történik, hogy a kibocsátott pénz valamilyen materiális vagy immateriális javaknak a csereeszközzé transzformálásával keletkezik.
    Egyszerűen egy jelzálog tárgyra, pl. ingatlanra adnak egy hitelt vagy egy állam kötvényt ad a banknak és pénzt kapnak cserébe.
    Ezeknek a pénzeknek a fedezete a pillanatnyi piacképes termék értéke. Mivel minden pénzt egyszerre nem költenek el- Csejbisev eloszlás- nem is kell minden pénzzel szemben cserére azonnal alkalmas árunak lennie. Ez egy nagyon kényes egyensúlyi állapot amely bármikor, bármely hatásra azonnal borulhat.
    A problémánk ma az, hogy a megtakarítások kivonják a pénzt a piacról és a fiat pénzrendszer logikája megköveteli, hogy a piaci egyensúly megtartása miatt- mert az áru mennyisége nem változik ilyen periodkusan mint ahogyan a megtakarításokat kivonják a pénzrendszerből- ez a pénz visszakerüljön a rendszerbe, ne hiányozzon a pénzpiacról. Ez csak úgy lehetséges ha minden esetben újabb és újabb „jelzálog”( vagy bármi) fedezete alatt kihitelezik. Ma a termelődő javakból az elvonás, a haszon mértéke olyan nagy és olyan sebességgel ismétlődik, hogy az így keletkező- exponenciálisan növekvő- megtakarítások ugyanilyen egyre piacképtelenebb értékű és mennyiségű eszközök fedezet alatt helyezhetők csak vissza a pénzrendszer keringésébe.
    Ebből adódóan a megtakarítások mögött egyre értékesíthetetlenebb eszközök halmozódnak még most „békeidőben” is.
    Hát még ha valami előre nem látható esemény történik.
    Ennek a következménye óhatatlanul az kell, hogy legyen, hogy a megtakarítók el fogják veszíteni a megtakarításaikat.

  11. 8:
    Nagyon szép levezetés. Egyetlen „hibája”, hogy ezer emberből talán egy tud róla. Az teljesen megfelel a valóságbak, hogy az utolsó sonkáját senki se fogja odaadni aranyért, de olyan még nem volt a világon (és nem is lesz) hogy mindenkinek csak egy sonkája legyen. Márpedig, akinek több sonkája van, az szívesen odaadja aranyért ahelyett, hogy megvárná az elrohadását.

  12. Először is, a Detsche Banknak csak a neve német.
    És nagyjából ugyanaz a helyzet vele mint a Volkswagennel.
    Ugyanúgy, ahogy minden autógyár csal a Deutsche Bank is ugyanazokkal a betegségekkel küzd, mint a legtöbb nagy bank.

    A helyzet az, hogy Németország befagyasztotta a TTIP-ről még a tárgyalásokat. Erre válasz a különböző, piacinak álcázott politikai nyomásgyakorlás.

    A háttérhatalom először a Volkswagen csalásainak megszellőztetésével próbált nyomást gyakorolni Németországra, de ez úgy látszik, nem volt elég, mert alapvetően nem esett vissza a gyár termelése, most a bankrendszeren van a sor.

    Ez politikai játszma, és nem gazdasági, piaci folyamatok eredménye. Ilyen szinten nyilván nem lehet a „véletlennre”, a piacra bízni az eseményeket, hanem politikailag kell beavatkozni.

    Ami magát a kamatrendszert illeti, évezredekig elvolt az emberiség nélküle.
    Mára ott tart a világ, hogy a kinnlevő adósság a világ össz GDP-jének 5-szöröse.
    Ez nyilvánvalóan visszafizethetetlen. És nem is kívánatos.
    Persze ez a kisseb baj. A nagyobb baj az, hogy azok akik dolgoznak, végül minden pénzüket, vagyonukat a nem-dolgozó hitelezőknek adják.

    A kamatnak a kockázat miatti felszámolását talán még el lehetne fogadni, mert jogosnak tűnik, de ehelyett olyan helyzetet teremt, ami az egyik felet maximálisan kiszolgáltatottá teszi, a másiknak pedig szinte semmilyen kockázata nincs.
    A hitelfelvenőnek AKKOR IS ki kell fizenie a kamatot, ha a vállalkozása siketelen, ha kell élete végéig, rosszabb feltételekkel.
    Ennek az eredménye, hogy például a világ 100 leggazdagabb embere kb annyi vagyonnal rendelkezik, mint a világ szegényebbik 3 milliárdja.

    Érdekes, hogy a mostanában sokat szidott Iszlámnak van erre egy sokkal emberibb megoldása.
    Nincs a zsidó értelemben vett kamatrendszer, hanem a kölcsönadott, befektetett pénz hasznán osztozik a hitelező és a hitelfelvevő. Ha van haszon. Ezért a hitelező alaposan megvizsgálja a hitelező üzleti helyzetét, és sokszor aktívan besegít hogy a vállalkozás sikeres legyen.
    Így nyilván „megérdemli” hogy részesüljön a haszonból.
    És ez egyenletesebb gazdasági növekedést eredményez, nem egy folyamatosan szétnyíló ollót.

  13. Megint jön a költői kérdés:
    Akkor ez most miránk magyarokra mennyire lesz hatáással?
    1.
    Nem is dől be csak híresztelik a portálok
    2.
    Bedől ,de csak egy 10-30%-os DAX és DOW Jones tőzsdei korrekció lesz ami már egészséges is lenne így 7 év után.
    Az átlagembernek ez még csak hírértékű lenne
    3.
    Bedől, tőzsdei esés, olyan vagy nagyobb munkanélküliség mint 2008-ban, de még élhető világ csak visszaesik a fogyasztás és a munka…
    4.
    Bankbetétek megnyirbálása akár Mo-on is, súlyos recesszió és leépítések világszerte, áruhiány, stb.. Már nem a karosszékből olvasod hogy válság van, hanem a bőrödön érzed. Sok magyar család most is pengeélen táncol anyagilag. A középréteg (10-100MFt vagyon) elveszítni szinte mindenét vagy vagyona jelentős részét.

    Vajon a 4 fokozat közül mi valósul meg, mert ez a nem mindegy?

    Illetve kérdés hogy mi történt eltőzsdézték a pénzt kockázatos tranzakciókkal vagy mi lehet az alapproblénma?

  14. 12:
    Gondolom nem haragszol, ha magamból indulok ki. Van 10 millió megtakarításom. Melampo felhívta a figyelmem, hogy a megtakarításomat könnyen elveszíthetem. OK, befektetem. Te jössz azzal, hogy kölcsön vennéd a 10 milliómat és beindítanál egy vállalkozást használt kondomok regenerálására, és megígérnéd, hogy a haszon fele az enyém lesz, és még az eredeti tőkét is vissza fogod fizetni. De arról egy szó se esik, mi van akkor ha beüt a csőd? Akkor én veszitek, te pedig megköszönöd Allah-nak, hogy kaptál egy ekkora balekot mint én. Magyarul, azt játszod (muzulmán ötlet alapján) amit a bankok: a nyereség az övék, a veszteség pedig a faszoké. – De mondok én neked ennél érdekesebbet. Az emberi természet csak olyan, hogy ha a saját pénzemet kockáztatom, akkor kurva óvatos vagyok, ha a másét, akkor szarok mindenre. Szórom a pénzt két kézzel, ha nem jön be, nem az enyém a veszteség. Nagy hülye az, aki kamatmentesen ad kölcsönt.

  15. ‘4. Tibor bá’
    A kölcsönadott pénzedre felszámított kamat mennyiben biztosítja számodra a megtérülést?
    Attila felvetése szerint, a bank kamatmentes kölcsönt ad, de részesedik a haszonból. Amennyiben nem keletkezik haszon, illetve csőd áll be, a bank visszakapja a tőkerészt, de a hasznot ugyanúgy bukja, mint a felhasználó. Ez egy korrekt magatartás (közös rizikó vállalás), ellenben a jelenlegi gyakorlattal, ami a bankok javára visz mindent.
    A pénz a gazdaság katalizátora. Mindannyiunk javát kellene, hogy szolgálja. Normál esetben az állam bocsátja ki és a bank kezeli. Úgy kellene működjön, hogy a kihelyezett hitelek élénkítsék és életben tartsák a gazdaságot, mindannyiunk hasznára, megelégedésére. Tehát, a pénz egy szükséges eszköz. Csakhogy, a bank- és pénzrendszer ma nem így és nem ilyen elvek alapján működik. A pénzkibocsátás magánmonopólium (lásd, FED), ami eleve eltorzítja a fenti alapelveket. Aki pedig nem hajlandó elfogadni ezt a kamatos-kamat elvén működő kifosztó magán-pénzrendszert, az úgy jár, mint Gadhafi. 😀

  16. 15: „Amennyiben nem keletkezik haszon, illetve csőd áll be, a bank visszakapja a tőkerészt”

    Nagy túróst, a csőd az kb. pont azt jelenti, hogy elúszott a tőke rész is (részben vagy egészben), nem csak a ‘haszon’.

    12: „Iszlámnak van erre egy sokkal emberibb megoldása”

    Nos, mára már ez a menyasszony sem annyira kívánatos, mint te gondolod, az iszlám bankok is nyugati technikákkal dolgoznak, hogy valamennyire versenyképesek legyenek. Persze, hogy Allah is elégedett legyen, szépen le van minden papírozva – már ahol egyáltalán hangsúlyozzák, hogy az iszlám előírások szerint működnek.
    Vagy szerinted egy hitelkártya szerződés ott vajon hogy néz ki? A bank azt se tudja, mire használod majd a pénzét…

    http://islamicbanking.info/what-is-an-islamic-credit-card/

    A különbség csak annyi, hogy a kamatot nem kamatnak hívja, hanem részesedésnek az ‘üzletből’.

  17. 13.
    „A középréteg (10-100MFt vagyon) elveszítni szinte mindenét vagy vagyona jelentős részét.”

    Az orránál kicsit tovább látó ember eddig is ingatlanban és befektetési aranyban tartotta a pénzét. Ezeket nem lehet egy tollvonással elveszteni.

  18. 17: „Ezeket nem lehet egy tollvonással elveszteni.” Optimista vagy.

    Volt már itt államosítás is, kötelező arany-beszolgáltatás is. Mindent lehet, csak akarni kell…

  19. 14.Tibor bá’
    ” Nagy hülye az, aki kamatmentesen ad kölcsönt.”
    Rendben de akkor holnaptól nem kapsz nyugdíjat. Ugyanis a kutyának sincs szüksége a te nyugdíjalapod, a megtakarításaid pénzére mint kölcsönre. Te- és minden nyugdíjas- vagy kiszolgáltatva mert neked van, volt szükséged arra, hogy a megtakarításait, a követelését az időben eltolva jóval később érvényesítse.
    Az a lázálom, hogy emberek milliárdjai közösség, utódok, tudás, materiális vagyon, termelőeszköz helyett egy számukra kontrollálhatatlan elvont fiktív eszközbe invesztálják életük minden produktumát az számomra szürreális méretű butaságról tanúskodik.
    Nem akarlak elkeseríteni de nem a tízmillió forintod a lényeg.
    A nyugdíjad alapja az a megtakarítás amit mostanáig eljátszottak.
    A tőkés ugyanis te vagy csak a tőkéd kezelésének jogát egyrészt elvették tőled, másrészt a bankbetétednél pedig önként átadtad.

  20. 14. Tibor bá’

    Direkt félremagyarázod.
    Világosan leírtam, hogy mielőtt a bank kölcsön ad, először megvizsgálja a vállalkozást, amire adja a kölcsönt, másrészt segíti tanácsokkal, kapcsolatokkal, hogy a sikert biztosítsa.
    Tehát KÖZÖS a kockázat, és KÖZÖS a nyereség is.

    „Nagy hülye az, aki kamatmentesen ad kölcsönt.”

    Pedig évezredeken keresztül így működött.
    Úgy hívták, hogy ajándék, meg kaláka.
    Aki visszaélt a helyzettel, azt a közösség kitaszította.

    A kamatrendszert csak akkor lehetett bevezetni, amikor a hagyományos emberi közösségeket már szétverték.

    Persze mindig ugyanoda lyukadunk ki:
    Ahogy írod, az emberi természet már csak ilyen.
    Pontosan ezért volt szükség olyan „mesterséges” erkölcsi rendszerekre, ami az emberekben ezt a negatív tulajdonságot korlátozza, mint például a vallás… Mint tudjuk, minden komolyabb vallás és létfilozófia tiltotta a kamatszedést.
    Még a zsidók is kikötötték, hogy a sajátjaiktól ne szedjenek kamatot.

    Szóval lehet takarózni az „emberi természettel” de elég felemás a dolog, ha pontosan azokat az erőket iktatjuk ki, amelyek a negatív tulajdonságokat háttérbe szorítanák.

    Ha belegondolsz, a kamat az, ami ebbe az őrült rohanásba kergeti a világot, és a végén tönkre is teszi.

    Ha banalizálni akarjuk a dolgot, akkor íme a választék:

    – Kamat atomvillanással vagy lassú éhenhalással egy generáción belül, a népesség 500 millióra való redukálása.
    – Vallás (Ószövetségmentes) kissebb-nagyobb háborúkkal gazdasági hullámzásokkal, kb mint a késő középkor még pár ezer évig.

    A gond az, hogy akik nem hisznek, azok röhögve áldozzák fel a következő generációk életét, hogy pár százalékkal több pénz gyűljön a bankszámlájukon….

  21. i.e. 700 a nagy szemita assszír birodalom széhullása, tömegesen vándoroltak görög területre is, ahol ez valóban eredményes lett, mert a benszülötteket megismertették a modern (azóta is müködö) ekonomiai vívmányokkal.
    – Kamat, kamatos kamat (aki nem tudott fizetni, az rabszolgának eladhatta a családtagjait, esetleg saját magát.) Mivel addig szkíta befolyásos terület volt, addig rabszolgaság sem…
    – Demokrácia. Szavazol, aztán a képviselö képvisel. (osztrakonos szavazás, köcsögbe fekete és fehér kavicsos, de csak azután, mikor az oligarchák kitudták játszani az egészet …)
    – Demokrácia2. Lehetöleg katonai eszközökkel megszerezni amit lehet. Egy ilyen eset volt Trója elfoglalása, ami az ókor egyik leggazdagabb városa volt a szkíta határvidéken (Trójába futottak be a „selyemút” szállítmányai, ezért ezerévekig fennmaradt az összerántott inváziós hadsereg híre, amivel az elfoglalását intézték…)

  22. Ha pénz hitel, és nem akarsz hitelezni senkinek, rajta: ne tarts semmi pénzt! Legyen mindened ehető, iható, megfogható javakban!
    Aztán ha bármit akarsz bárkitől, majd csodálkozzál, hogy nem fogadják el a tyúkot csereeszköznek!

  23. Én is sokat filózok ezen.
    A Deutsche Bank elsődleges állampapírpiaci forgalmazója Magyarországnak is: részben ő is alakítja a DKJ kamatokat is.
    Egy rakás magyar állampapír lehet nála letétben. Felszámoláskor ha a felszámoló úgy dönt, hogy eladja ezeket a magyar államkötvényeket, akkor az mennyire fog kihatni a forintra?

    Csőddel kapcsolatos hír: múlt héten megjelent náluk a bankszanálást Amerikából intéző 5 ember (JP Morgan, Goldman Sachs és Nomura alkalmazottai), akik a Lehman szanálása előtti napokban is hírbe kerültek.

    17 Mvm9, az ingatlannak csak addig van nagy értéke, amíg nincs nagyon megadóztatva és a kamatkörnyezet alacsony. Amint felmegy a kamatkörnyezet (márpedig ez most hamarosan elkezdődik közben csökkentve az ingatlanárakat – vagy ha nem akkor bedől a pénz). Hogy miért kezdene el nőni a kamatkörnyezet? Például attól, hogy a Deutsche Bank szanálója piacra öne minden államkötvényt.

  24. És azt is tegyük hozzá extra hazai kockázatként, hogy Magyarországon a betéteseket az OBA kártalanítja ha gond van a pénzintézettel. Az OBA azaz a Országos Betétvédelmi Alap vagyona viszont tavaly, a sok takarékbetét csőd miatt lenullázódott. Évek kellenek, hogy a pénzintézeti befizetésekből újra jelentős fedezetet képződjön, ha becsődöl egy bank, akkor előfordulhat, hogy csak a pénzed töredékét látod viszont.

  25. Kétezres évek elején (talán 2002-ben, nem keresek rá) Amerikában is a betétbiztosító FDIC csődbe ment és nem tudta elvégezni a kártalanítási feladatokat.
    Most szeptember 23-án fogadtak el hasonló téren törvénymódosítást Magyarországon is, amikről csak hallottam és részleteiket nem ismerem. Talán a bail-in preferálásáról szól ez a változás, ha valaki képben van vele megírhatná (kijavíthatna).

    Az OBA (korábbi BEVA) kártalanításait nyögöm most is az egyre emelkedő banki költségek és jutalékok formájában.

    Az ide vonatkozó EU direktíva lényege: ha egy bank bedől, viszi magával a többit.

    20 Attila, egyetértek a gondolataiddal. Az első Kondratyev ciklus előtti gazdálkodást valóban
    az egyházi birtokokon (ők maguk vagy mások által annak javára) végzett tevékenységek voltak.
    A templomi közösség egyfajta tervgazdálkodást folytatott.

    Más: tegnap és ma az OTPdirekt nagyon lassú vagy nem működik. Olyan gondolatom is volt, hogy a tőkekivonás lehet, hogy ilyen módon szándékosan is lassítva van.

  26. 19:
    Normális esetben a nyugdíj alapba befizetett pénzt befektetik. Ez a befektetés biztosítja a nyugdíjak kifizetését. A magyar állam esetében a dolog más. A fizetések után az államnak be lett fizetve a megfelelő összeg, amit az állam simán elköltött, de szavatolta a nyugdíjak kifizetését. A nyugdíj nem ajándék, hanem követelés. Ennyi.

  27. 26: A nyugdíj alapba tett pénzt nem befektetik, hanem kiosztják az éppen aktuális nyugdíjasoknak. Nálunk legalábbis felosztó-kirovó rendszer van.

    Igazából mindegy, mert a befektetésnek is csak akkor van értéke, ha működik a gazdaság, akkor pedig vannak aktuális befizetők is.

  28. 26.Tibor bá’
    „A nyugdíj nem ajándék, hanem követelés.”
    Így igaz. Az 1945 előtt befizetett nyugdíj megtakarítások is azok voltak. Fel is lehet venni a nyugdíjat pengőben.
    „Normális esetben a nyugdíj alapba befizetett pénzt befektetik.”
    Igen és a nagy európai alapok pénzét zömmel a Deutsche Bank kezelte. Meg persze a kisebbekét is. Idáig.
    Ha ennek vége akkor a kisebbek nem nagyon válogathatnak mert az ő tőkéjük nem elég ahhoz, hogy válogathassanak és azt a bankot bízzák meg akit ők szeretnének. Be kell érniük azzal aki hajlandó a pénzüket befektetni mert mostanra csupán néhány monopolhelyzetben lévő szereplő maradt talpon.
    A nálunk használatos felosztó, kirovó rendszerben ráadásul ennek sincs sok szerepe.
    Meg persze minden követelés annyit ér amennyit az érvényesíteni akarás pillanatában a piaci viszonyoknak megfelelően be tudsz hajtani belőle.

  29. Csodálkozom, hogy nálatok ilyen-olyan bankonkivüli intézmények biztositják a betétesek pénzének visszafizetését bankcsőd esetén.
    Furcsa.
    Izraelben valamikor 1969-ben csődbement az ELLERNS BANK OF ISRAEL-egy magánbank-mirnekután rögrön az eset után megszületett egy fölöttébb logikus törvény:
    az összes izraeli bank a befektetett pénzek 97%-át köteles az nemzeti banknak megörzés végett átadni, és csakis a fennmaradó 3% marad kezükben, a külömböző banki tevékenységeik céljaira.
    A legbiztosabb módja a betétesek védelmének, szerintem.
    érdekes, miért nem igy mükődik nálatok is.

  30. 28:
    A háború előtti nyugdíj intézetek Budapesten házakat vettek, és a befolyt lakbéreket osztották ki a nyugdíj korhatárt elérteknek. Nézd meg például a Bajcsy Zs. u 19/a ház homlokzatán még ma is látható. Hogy erre Rákosi rátette a kezét, hogy Orbán ellopott 3000 milliárdot. Istenem, ez nem a nyugdíjrendszer hibája. Ez simán politika. Rákosi is kapott 17% szavazatot, Orbán pedig 2/3-ot. Ha a nép hülye, azon nem lehet segíteni. Jut eszembe, a nép megint eszeveszett tempóban adósodik el. Pedig borítékolni lehet, hogy a kamatláb hamarosan emelkedni fog. Aztán majd lehet szidni ezt a rohadt kamatos kamatot.

  31. 29: „az összes izraeli bank a befektetett pénzek 97%-át köteles az nemzeti banknak megörzés végett átadni, és csakis a fennmaradó 3% marad kezükben”

    Logikus volna, hogy te jobban tudod, hogy mi van Izraelben –

    de mi a fenének teszitek a pénzeteket a bankba, ha egy fillér kamatot nem kaptok utána? Ha a nemzeti bank csak ül a pénzen, abból nem sok haszon lesz senkinek sem.

  32. Tisztelettel javaslom, hogy hozzászólásokban előforduló kisebb-nagyobb helyesírási hibák javítását ne végezzük el, annál drágább az időnk.Tisztelettel Albert

  33. Nálunk mi is van?
    A pénzt nyomja a jegybank, alapítványain és magánszemélyek és Templeton&Co. befektetőkön keresztül államkötvény lesz véve belőle (ez biztosítja a forint belföldi elfogadottságát és értékét).
    Ami nálunk lényeges az a devizatartalék: ami a forint külföldi értékét (valuta) biztosítja.
    A jegybank elvileg korlátozva van, hogy csak annyi jegybankpénzt nyomhat, amennyi devizát összeszedett. A többi pénzt a kereskedelmi bankok hozzák létre a tartalékrátás bankrendszeren keresztül.

    A nemzeti bankunknak abból van nyeresége, hogy a forintot egyre lejjebb értékelve (ócsítja) és ezáltal a rendelkezésére álló devizatartalékot átértékelve egyre több forintot nyomhat.

  34. Időközben hallani olyan véleményt, hogy bail-out lesz a DB-vel – ez Merkel politikai halálát jelenti.
    Értelme sincs.
    A Moody´s eközben a német bankrendszer stabilitását hangsúlyozza mai döntésében.
    Az OTP-nél lévő Deutsche Bank kötvények valószínűleg magánbefektetők megtakarításai lehetnek, nem az OTP banké (ennyire hülyének nem feltételezem még a közmunkás volt munkanélküli bankigazgatókat sem bár amilyen dominók kialakulhatnak, minden magyar bank rendelkezhet DB adóssággal).
    A Lehman esetében tudjuk mi volt a megoldás, azóta visszafizette a kötvényei nagy részét a sok bail-out és a QE eredményeként.
    Most bail-out helyett bail-in következik.

    Hány másik országból hallottam, hogy 10 nap tartalékolásra bíztatja a polgárait? Kína, Csehország, Amerika, Finnország, Svájc (Svájcban ez eleve kötelező volt, most csak elkezdték ellenőrizni az
    állampolgárokat, hogy teljesítik-e a minimális követelményeket ~ ami ha jól tudom személyenként 22 kilónyi tartalékolást ír elő, amiből 15 „kiló” a víz).

    Fórumokon a Deutschéről annyit írnak, hogy drága viber átutalás működik ha beviszed a bankfiókba a pénzt, amit aztán elvibereznél valakinek.

  35. Olasz kötvény az új Questor vagy hasonló piramisjáték?

    Mai hír, hogy a Rothschild ház megrázná az aranyat termő fát: a Deutsche Banknak el kellhet adnia az aranyát, hogy likviditáshoz jusson (ez még nem bail-in). Pechjére pont olyankor, amikor jól levitték az arany árát shortokkal.

  36. 36.Bazs
    „Olasz kötvény az új Questor vagy hasonló piramisjáték?”
    Az is van olyan jó mint a Deutsche Bank papírjai. A sorrend is rendben van, először olasz majd spanyol, portugál. Ebben a sorrendben lehet őket megrogyasztani és az eurot folyamatosan a víz alá nyomva tartani. Ezzel még ki lehet húzni egy darabig.

  37. Nekem gyanús a csend a Deutsche Bank körül.
    Leírták, hogy lényegében csődben van, se a katari herceg se a DAX vállalatok se az USA DoJ tárgyalások el se kezdődtek, amikről a befektetőket hamisan tájékoztatták.
    És a DB továbbra is víz alatt van teljesen.
    Nem lepne meg, ha egy közeli hétfőn bankszünnapot (ünnepnapot? mi ünnepelnek) iktatnának be úgy, hogy az emberek nem férhetnek a megtakarításukhoz és bail-in formájában eljönne egy trollfosztás vagy tollfosztás.
    (A Questor haszonhúzóit a minap nyilvánosságra hozták: hogy ki tudta még idejében kivenni a pénzét; az a lista is érdekes tanulságokkal szolgált – stróman stróman hátán)

  38. 39: ja-ja, okt. 3-án is mekkora összeomlás volt már, csak úgy beleremegett a föld… meg a hiánycikk töltények Németországban, és egyéb okosságok. Van sok a tarsolyodban, úgy látom…

  39. Ugy tunik most kezdi megadni magat a deutsche bank
    Jovo heten kiderulnek reszletek

  40. Bocsaanat az offert. Tibor ba torolheted ha gondolod csak nehez telefonrol irnom es keresnem

    Szaud arabia miden penzt hazavitt tobbnyire nemesfemben deutsche bankbol

    Katar a francia bankrendszerbol
    Forras insider info

    OFf

    Indket orszag 1 heten belul hazaviszi azeuropaban gyogykezelt allampolgarait
    Szemtnuk szerint a nemet autopalyakon ame4ikai tankokat latni

    Az europai kozponti bank meg 1 hetig biztosithat likviditast

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük