Tibor bá’ online
Kábé kétévente van egy roham a mainstream médiában a numerus clausus ellen, amikor aztán én is bevetem magam a mozgalomba.
Újsághír: A Veritas Intézet vezetője nem tartja jogfosztó törvénynek a numerus clausust. – Szakály Sándorral, az állam által létrehozott és az elmúlt 150 év történelmének kutatásával meg újragondolásával megbízott Veritas Intézet vezetőjével készített interjút a Budapest Beacon. Az interjú szerint Szakály úgy gondolja, hogy a numerus clausus nem jogfosztó törvény, hanem jogkorlátozó….
Szakályt kritizálók kifogásolják, hogy ez a vélemény „relatívizáló”. Ezt a műszót a Holokauszt tagadásból vették át. Ugyanis a Holokauszt megtörténtét nem csak cáfolni nem szabad (a törvény szigora szerint), de tagolni se. Vagyis csak a legszélsőségesebb jelzőkkel lehet illetni, összemérni más népirtásokkal, meg hasonlók tiltva vannak, amit relatívizálásnak neveznek. És most ez átterjedt a numerus claususra is.
Szakály azt állítja, amivel pusztán matematikai alapon csak egyetérteni lehet, hogy néhány ezerrel kevesebb zsidó fiatalt vettek fel, de helyette felvettek olyanokat, akiket különben nem tudtak volna felvenni.
Ez azonban csak egy apró része a dolognak. A lényeg, hogy a „zsidó” szó a törvényben elő se fordul. Mindössze arról van szó, hogy a különböző nemzetiségekhez, fajokhoz tartozók közül csak olyan mértékben vehetnek fel hallgatóak, amilyen arányban a társadalomban jelen vannak. Ráadásul ez még fairnak is nevezhető. Hogy korábban a zsidók létszáma egyes fakultásokon elérte a 30 %-ot, amit lecsökkentettek 5 %-ra, az a zsidók számára fájdalmas lehet, de semmi esetre se igazságtalan. Arról nem is beszélve, hogy egy fajta numerus clausust például Rákosi is bevezetett, sőt ez átcsurgott a Kádár korszakra is, és a világ más területein is van az egyetemi felvételikkel kapcsolatos szabályozó előírás.
És ha már itt tartunk. Izraelben a zsidók annyi vizet használhatnak, amennyire szükségük van. A palesztinok viszont csak annyit, amennyit számukra megengednek. Hadd hívjam fel a figyelmet ara, hogy a numerus clausus bevezetése után a budapesti zsidó fiatalok annyi vizet ihattak, amennyi beléjük fért. 😀
Bővebben a témáról: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=766
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Teljesen nem értek egyet a középfokú és felsőoktatásban alkalmazott bármiféle felvételi korlátozással.
Egy felvételi alapszint tudás szintet kell meghatározni. Aki ezen a nem túl magasra emelt vizsgán átmegy, azt fel kell venni az első évfolyamra.
Majd az első év végi vizsgákon a nem megfelelően teljesítőket ki kell buktatni.
A másodévben, harmadévben és végig úgyszintén.
Saját költségre lehetőséget kell adni a kibukottaknak is a visszatérésre.
Amerikai egyetemeken van valami hasonló.
Az ország érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal vegyen részt középfokú és felső oktatásban.
Mindenféle korlátozás csak a visszaélésekre ad lehetőséget, korrupció melegágya, és a kontraszelekciót erősíti.
Nincs abban semmi rossz, ha az egyetemek első évfolyamát 90 ezer fiatal kezdi, és a végén diplomát szerez 50-60 ezer.
Egy társadalom legnagyobb tőkéje, a kiművelt emberek sokasága.
1:
Ez valóban így van (lenne), de mi van akkor ha következetesen minden évben háromszor több a jelentkező, mint a férőhely? És a kibukott 30.000 főre eső költséget ki állja?
2.
Férőhely, nem tetszik nekem ez a korlátozás. Az első évfolyam előadásait nagy csarnokokban is meg lehet tartani. Egy profnak a pénze ugyanannyi, ha 200 diáknak ad elő, vagy egy mikroportos kihangosítással 10.000-nek. A vizsgák értékelésébe be lehet vonni termelő cégeknél dolgozó kiváló eredménnyel dolgozó mérnököket, kórházi nagy tudású orvosokat másodállásban.
Mindent meg lehet szervezni, csak akarni kell.
A jelen rendszer a hatalom mindenkori birtokosainak kedvez.
A leges legkiválóbb tudású proli gyereket mindig a „férőhely” hiányra hivatkozással utasították el.
A káder gyerekeknek, a befolyásos szülők gyermekei részére sosem volt férőhely hiány.
A széles alapból kiválogatódott, okos, művelt emberek viszik előre az országot.
Nézd meg USA mekkorát kaszált az agyelszívással!
Oroszok is hamar rájöttek, persze ők nem bajlódtak csalogatással, egyszerűen Akagyemgorod-ba terelték a német tudósokat. Nélkülük tíz évvel később lett volna atombomba és interkontinentális rakéta szovjet kézben.
A numerus clausus-szal szerintem az a fő gondja a zsidóságnak, hogy nekik érdeksérelem. Természetes, hogy ez ellen fellépnek. Ugyanúgy, ahogy a muszlimok is védik az érdekeiket. Náluk erős a csoportösszetartás, így az igazságérzetük is szubjektív. Mindkét esetben nyomatékos vallási előírás a származási/ideológiai diszkrimináció, amit a kívülállók elől titkolni kell, nem is nagyon szeretik, ha kívülállók olvasgatják a szent irataikat.
Az izraeli kormány módszereit lehet kritizálni, de persze minden zsidót nem lehet hibáztatni érte. Most már egyre több helyen változik a hozzáállás, a túlnépesedett országok „felesleges” lakossága nem kell senkinek, csak a jó munkaerő. A tömegek jönni akarnak Európába, mi is rá fogunk kényszerülni hasonló intézkedésekre, mint Izrael, ha nem akarunk elsüllyedni, bár talán egy fokkal jogosabb lesz, mert Izraelben a zsidók a gyüttmentek, akik kamu legitimációval, terrorizmussal, nagyhatalmi hátszéllel elfoglalták az országot. Szerintük Isten nekik adta Izraelt, a muszlimok szerint meg Isten azt akarja, hogy hódítsák meg a világot.
1. bogozy
„Egy felvételi alapszint tudás szintet kell meghatározni. Aki ezen a nem túl magasra emelt vizsgán átmegy, azt fel kell venni az első évfolyamra.”
Egy kulturálisan homogén társadalomban, ahol a vagyon is egyenlőbben van felosztva, ott igaz lenne. Ha viszont van egy összetartó csoport, akik a többletjövedelmüket a csoportérdekekre fordítják, akkor az ország vagyona egyre inkább e csoport kezébe kerül, akik uralkodó osztályként rátelepülnek a népességre, akiket ez egyre inkább irritál.
„Az ország érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal vegyen részt középfokú és felső oktatásban.”
Én úgy gondolom, hogy ennek van határa, és azt már átléptük, és az sem mindegy, hogy mit tanulnak. Ez bújtatott munkanélküliség. Amíg az iskolapadban ülnek, addig sem veszik el a munkát az idősebbektől. Növeljük a tankötelezettség korhatárát, érettségizzen mindenki, küldje mindenki egyetemre a gyerekét. Én linkeskedtem több egyetemen is, és sokkal többet tanultam az életről, amikor iskolát kerültem, mint amikor a padot koptattam. Általában nem korszerű a tudás, arányaiban túl sok az elmélet. Egy elértéktelenedett diplomával a kezedben kevesebbet érsz a munkaerő-piacon, mintha ledolgoztad volna azt az 5 évet. Most már ott tartunk, hogy több a diplomás, mint amennyire szükség lenne, így sokan nem tudnak érvényesülni a diplomájukkal, így nyugatra mennek. Fizikatanárnak nem megy senki, inkább szociológusnak.
A NC elítélése és ostorozása a történelemben utána következő zsidókat ért megdöbbentően kegyetlen bűncselekmények miatt történik.
Az igazság pallosa egy egészen kicsit, oda is lesújt ahova talán nem kéne.
Ilyen az emberi lélek működése, tapasztalhatjuk ezt más területeken is.
Bármit is fontosnak, értékesnek, előnyösnek gondolnak az emberek hajlamosak azt eltúlozni.
Egyébként az NC -ről nehéz lemosni hogy a zsidók iránti jogos jogtalan (?) ellenszenvet, ellenséges érzést váltotta tettre.
Ráadásul ezzel párhuzamba állíthatók a ma küszöbön lévő kvóták, például a nőkkel kapcsolatosan, de úgy tudom valamely bécsi egyetemen olyan is szóba került, hogy a nők a nemük miatt plusz pontot kapnának (nem tudom végül megvalósult-e). És jellemzően ugyanazok ítélik el leginkább a numerus clausust, akik ma támogatják a kvótákat.
1. bogozy
Egy ország csak egy bizonyos számú diplomásnak tud képesítése szerinti munkát adni.
Akkor miért képezzen többet?
Hogy elmenjenek külföldre? Mi abban a ráció?
Ami meg az NC-t illeti.
Valami miatt kialakulhatott, hogy a többség idegenkedve nézte, hogy az elit helyét átveszi a zsidóság a legtöbb területen.
Azt nem tudom, hogy a zsidóság milyen erőfeszítésekkel próbálta megnyugtni a többséget, hogy sokkal jobban tudják a magyarság érdekeit képviselni, mint a magyar elit…
Azon is csak spekulálni lehet, hogy eljutott volna-e az ország Trianonig, ha kevesebb kozmopolita befolyásoló/döntéshozó ül bizonyos pozíciókban.
5:
A numerus clausust nem a zsidók ellen alkották meg. A létrehozását Trianon váltotta ki. Hogy a gyakorlatban zsidók ellen (is) fordult, az csak később következett be. Mellesleg kontra produktív volt, amiről a zsidók bölcsen hallgatnak. Egyetlen egy zsidó diák se csúszott le a felsőoktatásról, csak Bécsben, Berlinben, Párizsban a diploma mellé szereztek egy nyelvtudást is.
5.Yalom
„A NC elítélése és ostorozása a történelemben utána következő zsidókat ért megdöbbentően kegyetlen bűncselekmények miatt történik.”
Úgy is lehet fogalmazni, hogy azért hagyja a többségi társadalom az NC cionista értelmezését érvényesülni, mert a Holokauszt azt legitimálta.
„Az igazság pallosa egy egészen kicsit, oda is lesújt ahova talán nem kéne.”
Akkor az már nem az igazság pallosa, hanem érdekérvényesítés.
„Egyébként az NC -ről nehéz lemosni hogy a zsidók iránti jogos jogtalan (?) ellenszenvet, ellenséges érzést váltotta tettre.”
Ha más szemüvegen keresztül nézzük, akkor meg azt alapozta meg, hogy ez az ellenszenv csökkenjen, ahogy a kiváltó okokat korlátozza.
Tanulási lehetőség kérdésben csak és kizárólag a tudásnak szabadna dönteni, semmilyen más kritérium nem fogadható el.
9
Ez meggondolandó van benne igazság.
„Egyébként az NC -ről nehéz lemosni hogy a zsidók iránti jogos jogtalan (?) ellenszenvet, ellenséges érzést váltotta tettre.”
Ha más szemüvegen keresztül nézzük, akkor meg azt alapozta meg, hogy ez az ellenszenv csökkenjen, ahogy a kiváltó okokat korlátozza.
Igen, talán ilyen szándék is volt ,de a későbbiekben nem ez a szándék dominált,nem ez jutott érvényre.
11. Yalom
„Igen, talán ilyen szándék is volt ,de a későbbiekben nem ez a szándék dominált,nem ez jutott érvényre.”
Ez miért befolyásoljon a numerus clausus megítélésében? Direkt egész más jellegű példát hozok. Indiában az angolok távozása után földosztást tartottak. (valakinek érdeksérelem) Strómanokon keresztül a földek jó részét megszerezték a korábban is vagyonos emberek, bár területenként eltérő mértékben. Ez alapján ítéljük el a földosztást?
4. Jani
Valami félreértés, egyáltalán nem említettem, hogy szociológusokat, filozófusokat, irodalom és művészet történészeket kell kiképezni százezrével.
Nyilvánvaló, hogy a társadalom szempontjából fontos szakmákban kell tömegesen képezni. A művészettörténet stb. szakokra keményebb felvételi vizsgát és még keményebb szelekciót lehet alkalmazni, leszorítva a létszámot a szükségesre.
7. Attila (PV)
Nyilvánvaló, hogy nincs szükség végtelen számú diplomásra. Viszont a széles alapokon indított képzés kiszelektálja az alkalmatlanokat. Egy diplomást könnyebb gyári munkára betanítani mint egy 8 általánost végzettet, építész mérnöknek átképezni.
Mi a baj azzal, hogyha Magyarország okos emberekkel elárasztja a világot?
Megfelelő tanulmányi szerződésekkel az anyagi vonzatot is helyre lehet tenni.
Szerintem a legfontosabb, a polgáraink boldogulását kell elősegítenünk.
Mondd azt egy elektronikáért élő-haló, tehetséges fiatalnak, nincs férőhely, vagy, nincs rád szükség van elég elektronikai mérnök, menjél villanyszerelőnek. Elvégzi kiválóan az egyetemet, ha itthon felfigyelnek rá és alkalmazzák ok, ha egy külföldi cég alkalmazza, és szép apránként visszafizeti a tandíjat, a jókora fizetéséből, mi a gond?
„Mondd azt egy elektronikáért élő-haló, tehetséges fiatalnak, nincs férőhely, vagy, nincs rád szükség van elég elektronikai mérnök, menjél villanyszerelőnek.”
Ez a probléma ugyanúgy felmerülhet a művészettörténeti szakokon.
Én is annak pártján állok, hogy a társdalom számára hasznos diplomák megszerzésére kell minél több lehetőséget adni, de a megközelítésed rossz.
Továbbá ha az aktív lakosság túl nagy hányadát képzik diplomásnak, nincs itthon hely, külföldre megy, akkor bizony más területeken munkaerőhiány fog fellépni, és jöhetnek a muzulmánok…
10.
„Tanulási lehetőség kérdésben csak és kizárólag a tudásnak szabadna dönteni, semmilyen más kritérium nem fogadható el.”
De, van más kritérium is. Például: Az állami felsőoktatás, aminek a célja elsősorban a hazai munkaerőpiac számára történő diplomásképzés kell hogy legyen, alapszinten nem üzleti alapon (állami támogatással) működik. Ezért valamilyen módon előnyben kell részesíteni azokat a diákokat, akik diplomásként Magyarországon kívánnak dolgozni.
1.
„Egy társadalom legnagyobb tőkéje, a kiművelt emberek sokasága.”
Ezt Széchenyi mondta és a nemzetre értette, helyesen így: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”
13. bogozy
Azt hiszem, Vasgerincnek lehet igaza.
Egyrészt annyira nem vagyunk gazdagok, hogy a villanyszerelők elektromérnöki diplomával kössék be a mosógépet.
Másrészt komoly munkakiesés is, hogy 3 év helyett 6 évig tanul, nem keres, nem termel, nem adózik, pusztán, mert „joga” van tanulni.
Aztán meg elmegy külföldre, nagy valószínűséggel ott is villanyszerelőnek, vagy a mekibe mosogatónak, miután az állam 20 évig taníttatta…
Értem én, hogy „jó lenne” egy csomó értelmes ember az országban…
De az is igaz, hogy őrülten frusztráló, ha az ember a diplomájával nem kap megfelelő munkát… Szerinted kit fog hibáztatni?
Korábban már leírtam, hogy EU-s „ajánlásra” Magyarország felpumpálta az egyetemi férőhelyek számát „európai szintre”…
Nos… Most ez a felpumpált „felesleg” próbál odakint boldogulni.
Nekem ez azt jelenti, hogy így szerez a nyugati gazdaság ingyen diplomásokat.
15:
Széchenyi nem tette hozzá, mert akkor ez természetes volt: „ha azok megfelelő (hazafias) erkölcsi színen vannak.” Mert ha nincsenek, akkor abból a hazának semmi haszna.
–
16: Attila! Mosógépet nem kell bekötni. A konnektort be kell nyomni a falon kialakított, megfelelő aljzatba. A vizet kell bekötni, de azt még egy nő is el tudja sajátítani, így van kialakítva, de ha nem sikerül, akkor vízvezetékszerelőt kell hívni. 🙁
14. Vasgerinc
Bocsáss meg, de komolyan gondolod, ha „korlátlanul” megnyitjuk a magyar fiatalok részére a felsőoktatást, akkor Dunát rekeszthetünk diplomásokkal?
Minden magyar olyan okos, hogy képes elvégezni az egyetemet? A fiatalok java része vagy lusta, vagy szellemileg korlátolt a felsőoktatásra.
Mint írtam, kemény, útközbeni szelekcióval a legjobbak kapjanak diplomát.
16 Attila (PV)
Egy mérnök aki érti a szakmáját az nem a mekiben fog mosogatni. Ez teljesen biztos. Pl. kiképzett kereskedelmi pilótákra is hatalmas igény van világszerte. A Maléx ex pilótái mindannyian, könnyedén elhelyezkedtek. Egyikükkel részletesen meg is beszéltem, mikor együtt utaztunk.
Saját szememmel, nap mint nap látom, hogy a fejlődő országokban micsoda óriási szakember hiány van. Mahtaput (ázsia) olajfinomítóban nyüzsögnek a külföldi vegyészmérnökök. Nagyon versenyképes fizetésért dolgoznak.
A helyi elmaradott oktatási rendszer képtelen megfelelő számban képezni.
Az automatizálás pont a kevés képzettséget igénylő fizikai munkát szorítja ki. Egy exkavátor és 4 billenős teherautó segéderővel együtt 10 fő, 100-200 kubikus munkáját helyettesíti.
1. bogozy
„Egy felvételi alapszint tudás szintet kell meghatározni. Aki ezen a nem túl magasra emelt vizsgán átmegy, azt fel kell venni az első évfolyamra.”
13. bogozy
„Nyilvánvaló, hogy a társadalom szempontjából fontos szakmákban kell tömegesen képezni.”
Így már máshogy hangzik. Az egy bonyolult kérdés, hogy melyek a társadalom szempontjából fontos szakmák. A művészettörténészek, szociológusok is fontosnak tartják a szakmájukat, és tudnak is akkora társadalmi támogatottságot szerezni, mint a fizikatanárok. A legtöbb tanárom úgy vélte, hogy az ő tárgya a legfontosabbak közé tartozik, és nagyobb hangsúlyt kéne kapnia az oktatásban. Ha a kissé elburjánzott társadalomtudományi képzést visszanyessük, vagy jobban támogatjuk a természettudományos képzéseket, az is közfelháborodást okoz. Kinevezhetik NC2-nek is.
„Nyilvánvaló, hogy nincs szükség végtelen számú diplomásra. Viszont a széles alapokon indított képzés kiszelektálja az alkalmatlanokat. Egy diplomást könnyebb gyári munkára betanítani mint egy 8 általánost végzettet, építész mérnöknek átképezni.”
Nem szelektálja ki az alkalmatlanokat. A legtöbb egyetemet végig lehet csinálni úgy, hogy nem tanulod meg a szakmát. Ez a rendszer arra nevel, hogy felesleges törnöd magad egyetem előtt, mert úgyis boldog-boldogtalan bejut. A legtöbb diploma annyit ér most, mint 30 éve egy érettségi, és ahová akkor diploma kellett, oda most PHD. Betanítani könnyebb egy diplomást gyári munkára, mint egy képzetlen embert, de ha beleszámoljuk az időt, költségeket, amit a diploma megszerzésébe öltek, akkor már nem ilyen kedvező a mérleg, bár ez a munkaadót nyilván nem érdekli.
”Mi a baj azzal, hogyha Magyarország okos emberekkel elárasztja a világot?”
Addig nem volt gond, amíg nálunk nagyjából egyensúlyban volt a munkaerő-piac. Nekem jobban tetszene, ha nem a magyar diplomások dolgoznának az angol gyártósorokon, hanem ugyanezek az emberek itthon is jobban hasznosítható tudást szereznének, és például villanyszerelőként, kőművesként dolgoznának itthon. A jelen helyzetben egy kis hazafiságot is beléjük kéne nevelni, hogy a jobb fizetés miatt ne lépjenek le olyan könnyen, hanem megpróbálják Magyarországot építeni.
18. bogozy
És hogyan kényszerítenéd a diákokat, hogy a hiányszakmákban tanuljanak?
Vagy szerinted miért van hiány bizonyos diplomásokból?
Mert szerintem pontosan a liberális oktatáspolitka miatt…
A divatszakmákkal Dunát lehet rekeszteni, de vegyészmérnököket lasszóval kell fogdosni.
Ami meg a pilótákat illet… Nézd meg, milyen munkakörülményeik vannak…
Ajánlom az alábbi linket:
http://www.dailymail.co.uk/news/article-2326003/Ryanair-air-hostess-blows-whistle-contract-staff-forced-months-unpaid-leave-buy-uniforms.html
De ez jellemző a többi fapados társaságra.
És ez megválaszolja, hogy miért van kevés pilóta.
Bár a fő baj az, hogy nem csak egyre kevesebb diplomásra van szükség, hanem bármilyen dolgozóra…
Mert megy a meló Ázsiába…
A világ legtöbb programozóját így is India adja.
A fenntartható gazdaságot NEM az egyre több újítás meg diplomás fogja hozni…
18:
Bocsáss meg, de ilyeneket írtál:
„Egy diplomást könnyebb gyári munkára betanítani mint egy 8 általánost végzettet, építész mérnöknek átképezni.
Mi a baj azzal, hogyha Magyarország okos emberekkel elárasztja a világot?”
Vagyis te itt konkrétan a Magyarországon kelleténél több diplomásra utaltál, én pedig erre reagáltam.
És ők akár a fejlődő gazdaságokba, akár nyugatra mennek, nem itthon fognak dolgozni, miközben szakmunkásokat meg nem képeztünk.
20. Attila (PV)
„A világ legtöbb programozóját így is India adja.”
Nem meglepő, mert sokan vannak. Beszéltél már olyan európai programozókkal, akiknek indiaiakkal kellett együtt dolgozniuk? Nyilván vannak köztük kiemelkedő tehetségű, szorgalmú emberek, de többségükben kevésbé hatékonyan dolgoznak. Az oktatási rendszerük és a munkamoráljuk is más, mint az európai.
15. Én a „faji”, társadalmi-szociális helyzet vagy bármi más, mint a tudás szint alapú szelektálás ellen szóltam.
Raegálásod:
„De, van más kritérium is. Például: Az állami felsőoktatás, aminek a célja elsősorban a hazai munkaerőpiac számára történő diplomásképzés kell hogy legyen, alapszinten nem üzleti alapon (állami támogatással) működik. Ezért valamilyen módon előnyben kell részesíteni azokat a diákokat, akik diplomásként Magyarországon kívánnak dolgozni.”
Ezzel kapcsolatban a véleményem, hogy rendben, de akkor vonatkozzon mindenkire, nemcsak az orvosokra, mint az utóbbi időben szokás volt emlegetni. X évig, attól függően, hogy mennyibe került az okítása, maradjon itthon, vagy fizesse ki (megjegyzem, kétségeim vannak a visszatartó erejét illetően, mert kimegy, és seperc alatt kifizeti a kinti fizetéséből….) Ja, és nemcsak diplomásokra…. a szakképzés sincs ingyen, nemde?
23.
Vonatkozzon mindenkire, de ne a visszafizetésben gondolkodj, mert annak tényleg nincs visszatartó ereje. Például döntse mindenki el érettségi után, hogy Magyarországon képzeli-e el a jövőjét, vagy sem. Amennyiben igen, akkor állami felsőoktatási intézményekben a költségvetés megfinanszírozza a tanulmányi költségeket, és a diplomásoknak munkát biztosít. Ha meg valaki el akar menni, akkor menjen isten hírével; ettől még tanulhat üzleti alapon működő, költségtérítéses egyetemen.
Sajnálatos módon, az elmúlt néhány évtizedben a hazai és az eu-s nomenklatúra együtt építette ki ezt az agyelszívó mechanizmust; a többszörösére duzzasztott, közpénzből finanszírozott állami felsőoktatással, a mesterségesen alacsonyan tartott hazai munkabérekkel, vagy pl. Németországban a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kontingensek eltörlésével és a 8.50-es minimál órabér bevezetésével. Szerintem a magyar kormány, a látványos megnyilatkozások ellenére még most is ellenérdekelt abban, hogy ezen a helyzeten változtasson.
„Én a “faji”, társadalmi-szociális helyzet vagy bármi más, mint a tudás szint alapú szelektálás ellen szóltam”
A tudás nehezen definiálható dolog, a tehetség még kevésbé, az meg végképp bizonytalan, hogy ez hogyan váltódik át diplomára. Társadalmi–szociális helyzet függvénye is lehet, hogy egy tehetséggel mit lehet kezdeni; elképzelhető, hogy ha rossz helyről indul, nincs a tűz közelében, vagy mások kiszorítják onnan, akkor adminisztratív eszközökkel kell segíteni.
„Mint az 1938. évi XV. törvénycikk miniszteri indoklásából kitűnik, a zsidóság száma az 1840-es kétszáznegyvenegyezerről 1900-ra nyolcszázötvenegyezerre nőtt, s ez társadalmi földcsuszamlást idézett elő: vállalkozásaik révén nagy vagyonra tettek szert, s a vagyon révén műveltségre és iskolai végzettségre – ebből kifolyólag pedig bizonyos értelmiségi pályákat túlnyomórészt megszálltak. Az első világháború alatt a zsidóság gazdasági és vagyoni helyzete erősödött, miközben az elcsatolt területekről menekülő magyar értelmiség nem talált magának munkát és megélhetést. A törvényjavaslat indoklása részletesen tartalmazza a zsidók által megszállt pályák statisztikai adatait: lapszerkesztő 34,3% (Budapesten 39,5%), ügyvéd 49,2% (Budapesten 55,8%), magánorvos 54,5% (Budapesten 67,2%), a kereskedelemben és a hiteléletben foglalkoztatottak 51,8%, tulajdonosok a nagyiparban 49,5%, a nagykereskedelemben 78,9%.
Ha különböző társadalmi csoportok, etnikumok helyzete és lehetőségei ennyire élesen eltérnek egymástól, akkor a de facto diszkriminatív alaphelyzetből csak újabb, pozitív diszkriminációval lehet kitörni. A pozitív diszkrimináció a jelenlegi magyar alkotmánybíróság felfogása szerint is elfogadható lehet, ha indokolt, arányos, s nem sért egyéb alkotmányos alapelveket.”
(http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=534&lap=1)
Ez már az 1938-as törvény indoklása, 18 évvel az 1920-as után.
Nem tudom mit szólnának a németek, ha ma ezekkel az arányokkal rendelkeznének az ottani törökök (lehet, hogy már semmit sem), vagy az izraeliek, ha az izraeli állampolgárságú arabok lennének hasonló helyzetben.
22. Jani
„Beszéltél már olyan európai programozókkal, akiknek indiaiakkal kellett együtt dolgozniuk?”
Nem csak beszéltem, hanem dolgoztam is velük.
Semmivel nem rosszabbak mint amerikai vagy európai kollégáik.
Ugyanis a programozás borzasztó logikus dolog, és aki ezt a logikát elsajátítja, az szorgalmától függően gyorsan halad.
Elég csak a számítógépes játékokat nézni… Túlnyomó többségük Ázsiában készül.
Lehet, hogy az alapelgondolás marad Európában vagy amerikában, de az információtechnológiai munka oroszlánrésze már régen Ázsiában van. Egyszerűen azért, mert olcsóbb…
Itthon az oktatás is drágább, aztán kiderül, hogy felesleges is, mert már alig marad valami Európában…
Aztán versenyezhetünk az balkáni helyett az ázsiai bérekkel…
Az az érzésem, hogy nem ennek a FENNTARTHATALAN rendszernek kellene felesleges „értelmiséget” tenyészteni, hanem kidolgozni egy élhető jövőképet, és ahhoz kitanítani a végrehajtó gárdát.
26. Attila (PV)
Akkor ezek szerint különböző tapasztalatok vannak. Az én informatikus barátaim teljesen kivoltak tőlük, például az Ericsson-nál. Az ő benyomásuk szerint hiányzott náluk egy átfogó alapozás, és ha új jellegű feladatot kaptak, akkor nehezen alkalmazkodtak.
Akikkel te dolgoztál együtt, azok Indiában kapták a képzést, vagy Európában?
„Elég csak a számítógépes játékokat nézni… Túlnyomó többségük Ázsiában készül.”
Majdnem minden dolog túlnyomó többsége Ázsiában készül.
Nem tudom igazságos e.
Sőt nem tudnám az igazságosság paramétereit se lediktálni.
De úgy tudom, hogy a cselekedetek megítélésénél a szándékot is és az eredményét is mérlegelni szokás.
A pokolba vezető út, jó szándékkal van kikövezve.
Megtörténhet, hogy a legtisztább jó szándék is komoly bajokat okoz.
Továbbá minden cselekedetnek vannak kockázatai és az eredménye pedig mindig védhető és támadható is.
Az indiai informatikusokkal az a baj, hogy elég nehéz velük kommunikálni. A kiejtésük egészen különleges, és ezt a telekommunikáció még plussz megfejelei, emiatt nagyon nehéz velük együtt dolgozni.
A férjem a BOSCH-nál dolgozott pár évig, mint szoftware fejlesztő és mesélt érdekes dolgokat. Pl. a németek tudnak angolul, de ahol lehet, ott kierőszakolják, hogy németül menjen a társalgás. Így a cégnél kötelező volt német nyelvtanfolyamon részt venni a munkaidőn kívül.
Na most a németek rájöttek, hogy indiában olcsóbb a munkaerő, ezért nagy erőkkel elkezdték kiszervezni a melót nekik. De röpke 2 év alatt rájöttek, hogy nem tudnak velük kommunikálni, és kicsit más a munkamorál is, így visszajöttek ide.
Szóval lehet, hogy indiában sok az okos ember, de azt a tudást el is kell tudni adni.
A Holokaust érzelmi nyomásgyakorlása mindenféle tárgyalást a zsidókkal kapcsolatban teljesen ellehetetlenít.
Talán elvétve akad néhány ritka kivétel ,de az is csak erősíti a szabályt.
25:
Hát igen, a zsidóság a nemzeti összetartozásával diszkriminatív módon erősödött meg Magyarországon, és mindenütt nyugaton, majd elítélték a diszkriminációt…
29. Chani
A kommunikáció kétirányú.
Az angolszászoknak (történelmi okokból) nincs problémája az indiai-pakisztáni kommunikációval… Ezért írják a Microsoft szinte összes termékét Indiában.
A németeknek hiényzott az a pár együtt töltött évszázad, ami az angoloknál megvolt, és kicsit türelmetlenk…
25 Kakukk
A zsidók részvétele a társadalom különböző területein egy teljesen magángazdaság alapon működő rendszerben történt.
Tehát, nem kinevezések és korrupció útján lett ügyvéd, orvos, újságíró, kereskedő, gyáros. Saját kemény szorgalmas munkájának érett be a gyümölcse.
Miért? mert nagy jelentőséget tulajdonítottak az oktatásnak, a józan életnek.
Re: bogozy
Azért tegyük hozzá, hogy ha egy kulcspozícióba bekerült egy zsidó származású munkavállaló, akkor hamarosan az összes új kulcspozícióba is zsidó származású ember került… Ugyan ez van/volt ma pepitába a Hitgyülisekkel, Szcientológusokkal,stb.
Nézd meg a mai filmgyártás vezető fő filmstúdiókat, mind egy szálig zsidó származású vezetőik vannak(Tibor bá’nak is volt erről cikke). Biztosan halálra tanulták magukat filmesztétaként… Nagy frászt, helyzeti előnyükből fakadóan mást nem engednek be, és rajta ülnek a kulcspozíciókon, ahogy nálunk erősen felülprezentáltak a jogi szakmában, vagy az orvosi szakmában is.
Arányaiban nem okosabbak a zsidók, mint a gojok. Ellenben a zsidóknál társadalmi elvárás a tanulás, ergo ha a kedves diák ebben a légkörbe nő fel, akkor a „lusta gojokhoz” képest már eleve helyzeti előnybe kerül, plusz a végén úgy is benyomják valahova protekcióval.
Ennyi a nagy trükk, nem kell ezt túlmisztifikálni.
Vegyük észre, hogy a plebs számára értékmutató célként Éden Ádám lett berakva, ezzel szemben a zsidóknál Einstein, aminek egyenes következménye az, hogy a köznép egyre hülyébb, és az elit egyre jobban elhúz mellette.
Meg mindig ezen ragodik a Magyar! Elvesztegetett energia errol beszelni.Trianon,N.C.,2.VH,etc,etc. Trianon altal legalabb egy nagyjabol homogen orszagga valt MO.Ha 1920-ban nem estunk volna szet akkor az vagy 1945 utan a ruszkik altal levezenyelve(ez meg is tortent,az osszes visszaszerzett teruletek odalettek) vagy 1989-90-ben tortent volna meg valamilyen formaban a liberalis nyugat iranyitasa alatt.
35:
Ha nem tudod mi a különbség fejlődés szempontjából, hogy 1920-ban vagy 1989-ben „esünk szét”, akkor feleslegesen strapáltad magad ékezet nélkül. — Különben imádom, amikor valaki Kanadából osztja a magyar észt. Miért nem látogatod az ottani blogokat, kedves et cetera?
Re:35
Egyszerű oka van annak, hogy a magyar ugaron még mindig aktuális a zsidókérdés. Ha tetszik ha nem, keresztbe kasul össze van fonódva a mai elit a zsidósággal, mai napig fontos pozíciókba zsidók ülnek, parlament X% kettős állampolgár,stb,stb. Csodálkozol hogy a pór nép megkérdezi magától, hogy vajon ők kinek az érdekeit nézik? Mert ha minden szép és minden jó lenne, akkor be lenne tömve a plebs szája kenyérrel és cirkusszal.
Ebből a cirkusz megadatott, csak a kenyér nem, ezért megy a zsidózás 🙂
(EU-n belül a offshore vagyon arány/fő legmagasabb Magyarországon)
(Állandó holokauszt témától a többségi társadalom becsömörlött, tele van már a zsidó kérdéssel az emberek jelentős részének a bocskora)
34. Dajtás
A hozzászólásomban írtak Kakukk 1938-as adataihoz kapcsolódnak.
A szocializmusban és a manager kézbe csúszott részvénytársaságoknál, állami hivataloknál valóban jellemző, hogy a zsidó vezető a környezetében és ahova csak tudja, hittársaival tölti fel az állásokat.
A magyaroknál sem ismeretlen, sógorság, komaság intézménye.
Re:38
Ebben egyetértünk, mindenki a sajátjait tolja be ahova tudja, ebben nem nagyon tér el senki. Meg sem említem a mai káderépítési stratégiát amit ma is aktívan űz a politikai elitünk. Nem a képesség számít, csak hogy azt csinálja amit mondanak neki… Akkor van bibi ha az irányító rosszul kormányoz, és KLIK szerű képződmények születnek.
Vegyük észre hogy neofeudalizmus épül, modern földesurakkal, és hűbéresekkel. Csak a koronázott király hiányzik, mert az országnév már meg van hozzá(Magyarország vs. Magyar Köztársaság)
Tipikusan fasz magyar valasz . Akarsz ra ekezetet vagy nem?
Istenem micsoda dolog, hogy valaki nem magyar de azert beszelni magyarul egy ici picit . Fasz MAGYAR. EZEN ragcsalodjal. A vakok kozott az egyszemu is kiraly.
Tanulj meg angolul egy kicsit sok a hiba a forditasaidban. Persze ezt a legtobb magyar nem tudja itt Tibotland-ben. Tudod mi a velemenye a magyarokrol itt az embereknek.Primitiv es elmaradott ,kb ugy 1920 kornyeken vagytok meg mindig. Sertegetni azt tudsz. Varom a kitiltast .
39: Világos, hogy magyar nem vagy. Szerintem kanadai sem, a kanadaiak normális, udvarias emberek.
40. Szépen eltanultad Tibor’bá-tól a szalonrasszizmust, gratulálok hozzá.
Magyar karakterre jellemzo viselkedesi modok egy kulfoldi szemevel.
Ideges, turelmetlen, nem beszel idegen nyelven,torteto,irigy,uber okos,sunyi,penzehes,serteget(ez ismeros),bunko(fafeju), allandoan sirnak,pesszimista soroljam meg.Az asszonyaitokbol kurvat csinalt a nyugat es erre meg buszkek is vagytok.
Szanalmas egy nep. Soha nem tanultok semmit.Levagytok(szarva)maradva.
Ja, majdnem elfelejtem, a zsidok azok mindenert felelosek, Mar Matyas kiraly idelyeben is ott settenkedtek.
42: Ezzel a beírással te is elhelyezted magad a térképen. Szerintem nincs általános igazság, vannak seggfej emberek itthon is, meg ahogy a példa mutatja Kanadában is.
41: Hol volt itt szó rasszokról? Ez a bobgyerek azzal élvezkedik, hogy válogatott sértésekkel mocskolja a magyarokat. Itt mi mindannyian úriemberek vagyunk, hogy nem küldtük el még a p-ba, ahogy megérdemelné. A saját méltóságom többet ér annál.
37. dajtás
„Ebből a cirkusz megadatott, csak a kenyér nem, ezért megy a zsidózás ? ”
dajtás, dajtás…
Tudhatnád, hogy az összes problémárét kizárólag a NEM zsidó elit a felelős. Meg a nemzsidó genetikailag alattvaló plebs, hogy nem rúgja ki őket, és nem teszi maga fölé a zsidó elitet…
Pedig mindjárt minden gond megoldódna !
Szerintem kár a trollt etetni. Bárki elolvassa a beszélgetést, az látni fogja, hogy ki is itt a bunkó igazán. A kedves trollnak is javaslom, hogy mutassa meg a beszélgetést másnak is, aki ért magyarul.
45. Ábel
„Hol volt itt szó rasszokról?”
Ne magyarázkodj !
A szalonrasszizmus a szalonzsidózás minősített esete, amikoris tudomásul kell venned, hogy le vagy antiszemitázva, de úgy hogy ne tudj visszaszólni.
Végülis az a csodás evven a PC beszédben, hogy megtanuljuk „szalonképsen” elküldeni egymást a 3,14csába, hogy zsidózhatunk is meg antiszemitázhatunk is úgy hogy közben nem zsidózunk és nem antiszemitázunk…
Akár élvezni is lehet…
43 – BobLoblaw!
Dehogy moderállak ki. Kiállítottál magadról egy bizonyítványt. Amit nem árultál el, azt most megírom én. Kanadában élő magyar (származású) zsidó vagy. Se nem magyar, se nem angolszász, csupán hontalan zsidó, és mint ilyen szánalomra méltó, mert bújja a magyar nyelvű blogokat. Ja, és semmi körülmények között nem gentleman (of good conceit). And please write something real funny. Repeat, plize to writ genuin fun, oke?
49.
Honnan tudod, nem is bőgatyázott 🙂
40: „Tudod mi a velemenye a magyarokrol itt az embereknek.”
Wow, tudják, hogy van olyan, hogy Magyarország? Nem is gondoltam volna… 🙂
Viszont ha igaz, amit írtál, akkor a politikai kultúrájuk legalább olyan alacsony, mint a te általános kultúráltsági szinted. 😉 Jól összepasszoltok.
51. Observer
Hallhattak bőven Magyarországról az elmúlt években. Vitték a jóhírünket honfitársaink, akik odamentek menekültként, mert itthon rasszizmus áldozatának érezték magukat, aztán sokan közülük ott is folytatták a csicskáztatást, egymást rabszolgaként tartották, és egyéb bűncselekményeket követtek el. Miattuk szigorították a bevándorlási szabályaikat, és még a rasszizmus vádját is bevállalták azzal, hogy már Magyarországon elkezdték szűrni a jelentkezőket.
52: Ne cigányozzá’ má’… 😀
„2014. július 22., 21:10
Index
Külföld
Kitoloncolták Kanadából a magyar embercsempész bandát
A hamiltoni székhelyű Dömötör-Kolompár bűnszervezet húsz tagját tessékelték ki.”
„2015. április 15., 06:30
Index
Külföld
Kitoloncolták Kanadából a magyar embercsempész banda vezetőjét
Kanadába csábított romákat, aztán rabszolgaként tartotta őket.”
Az embercsempész banda feje magyar, az áldozatai romák, bár rákeresve erre a Dömötör Ferencre, látható, hogy ő is roma. Csak ezt leírva kevésbé járatnák le Magyarországot.
54. Jani
„Kitoloncolták Kanadából a magyar embercsempész bandát
A hamiltoni székhelyű Dömötör-Kolompár bűnszervezet húsz tagját tessékelték ki.””
Ej, hol volt akkor Mutti Merkel, hogy a kebelére ölelte volna szegény kitoloncolt migránsokat !
No de kéremszépen, ez az igazi RASSZIZMUS !!!!
A Magyarországról érkező agysebész az büdös, a szíriai meg nem !
55. Attila (PV)
Ha jól emlékszem 25.000 szíriait akartak befogadni Kanadába. Kifejezetten családokat és melegeket kértek.
Ha már Merkelt említed, akkor belinkelek egy ZDF videót, Az iszlám hatása Németországra címmel, aminek a végén a kanadai rendszert állítják be példának, amiből tanulhatnának, hogy is kell szelektálni, integrálni.
Az mindegy,hogy en egyesek szerint bunko vagyok,ettol meg nem valtozik meg a Magyarokrol alkotott kep. ….es itt nem a ciganyokrol van szo nem kellettek ok ide,hogy ilyen velemeny alakuljon ki,ok csak ratettek egy lapattal. Ez a bunkozas is…. Ha valaki olyat mond ami sajnos igaz, akkor jon a bunkozas.
Tibor’ba, a „Vissza a multba..” vagy valami hasonlo cim alatt irt blogjaid sokkal erdekesebbek, mint jelen tema.
Gondolom, kovetoid a benned hivok az elo es befizetoid is ahitattal ovasnak maga az Atya ur isten, Tibor’ba eletenek a kulissza titkait.
Peldaul,hogy vajon mit csinalt, kivel tartott kapcsolatot volt e valamilyen emigrans szervezet tagja, mibol elt, az emigrans magyarok melyik retegevel volt mindennapos kapcsolatban Ausztraliaban.Volt e tudomasa a Magyar allam altal beepitett teglarol? Miert ment haza es otthon milyen volt a fogadtatas. Hol dolgozhatott? Eggyes kerdesekre vannak valaszok es utalasok ezen blogokban,de ez csak egy blockbuster elozetese,kivancsi vagyok a main show-ra…… Piszkos Fred a Kapitany tortenete, lofasz Tibor’ba eletehez kepest, biztos vagyok benne,hogy Tibor’ba marnem misztikus elete sok tanulsaggal van tele.
Cheers!!
57. BobLoblaw
Örülök, hogy egy fokkal józanabb hangot ütöttél meg. Te azzal kezdted a belépőd, hogy „finoman” belekötöttél a magyarokba:
„Meg mindig ezen ragodik a Magyar!”
Ezen rágódik még sok magyar, mert a média és a politika állandóan felszínen tartja.
Miután Tibor bá’ válaszolt hasonló stílusban, azután bepöccentél, és belekezdtél a magyarok, az olvasók és Tibor bá’ ócsárolásába.
40. BobLoblaw
„Tipikusan fasz magyar válasz.” Szerintem lejárató általánosítás.
Ékezetet igényes ember használ, ha magyar blogra ír, nem túl bonyolult beállítani.
„Fasz MAGYAR.” E beszólás miatt is elküldhetett volna téged mindenki melegebb éghajlatra. Elismerésem az olvasóközönségnek, hogy mások nem vették át a stílusod, és nem ment át anyázásba az egész.
„A vakok kozott az egyszemu is kiraly.” Ismét belénk rúgsz, pedig a te hozzászólásaid színvonala messze az itt megszokott szint alatt vannak.
„Tanulj meg angolul egy kicsit sok a hiba a forditasaidban. Persze ezt a legtobb magyar nem tudja itt Tibotland-ben.”
Esetleg ha konkrétumokat felhoznál, el lehetne gondolkodni a témán. Egyébként elég sokan beszélnek itt nyelveket. Lukács Róbert is kritikus megjegyzésekkel kezdett itt néhány hete hozzászólni, mégis valahogy észrevette, hogy mennyire otromba volt a belépőd.
„Tudod mi a velemenye a magyarokrol itt az embereknek.Primitiv es elmaradott ,kb ugy 1920 kornyeken vagytok meg mindig. Sertegetni azt tudsz. Varom a kitiltast .”
Nem tudom, hogy a média, vagy temiattad alakult ki ez a meggyőződés a környezetedben, ha igaz. És még te írod, hogy sértegetni, azt tudsz. A kitiltáshoz úgy tűnik hozzzászoktál, a stílusod alapján nem is csoda.
43. BobLoblaw
„Magyar karakterre jellemzo viselkedesi modok egy kulfoldi szemevel.
Ideges, turelmetlen, nem beszel idegen nyelven,torteto,irigy,uber okos,sunyi,penzehes,serteget(ez ismeros),bunko(fafeju), allandoan sirnak,pesszimista soroljam meg.Az asszonyaitokbol kurvat csinalt a nyugat es erre meg buszkek is vagytok.
Szanalmas egy nep. Soha nem tanultok semmit.Levagytok(szarva)maradva.
Ja, majdnem elfelejtem, a zsidok azok mindenert felelosek, Mar Matyas kiraly idelyeben is ott settenkedtek.”
Elég sok helyen jártam a világban (például Kanadában is), sok emberrel beszéltem, és szerencsére én nem ilyen véleményekkel találkoztam. Nyilván minden felsorolt tulajdonságra találhatunk példát, de nem szerencsés a szélsőségek véleményét általánosítani, roppant sértő, és kb. 1920-as gondolkodásmódot tükröz, amit a magyarok jellemzőjének próbálsz beállítani. Te jártál már Magyarországon? Ezen a blogon, ha valaki egy másik népcsoportról hasonlót írna, akkor a többiek helyretennék.
Durván általánosítasz, sértegetsz. Ha normálisan írnál, megadnád a tiszteletet a többieknek, és esetleg érveket hoznál a hozzászólásaidban, akkor értelmes párbeszédekbe bonyolódhatnál.
58: Erre a ‘Blowjob’-ra, vagy hogy hívják, ennyi karaktert elpazarolni… 🙂
Ennek a típusnak mindegy, hogy mi a téma, az a lényeg, hogy rúghasson egyet a „magyarokba”. Nagyon kevés közülük az, aki észreveszi, hogy nem a ku.uc.info-n kommentel, és képes ‘felnőni’ az itteniekhez.
40,43,57 Bolond lyukból, bolond szél fúj! Nem látod, hogy itt hiába próbálkozol? Kutyaugatás nem hallatszik az égbe! (Te meg igen alul vagy!)
59. Observer
Szerintem észrevette, csak megpróbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból. Csalódás lehet neki, hogy nem megyünk arra a szintre, amit ki akar provokálni. A bunkó szót is sérelmezi, pedig ő használta először, és ez az egyik legfinomabb kifejezés, amit használt a magyarokra.
Bennem az is felmerült, hogy esetleg ő maga Bartus.
58: Jani, kár ezt a sÄggfejt ennyire kielemezgetni. Nem általánosít, mert nincs semmi igazsága, aminek ez az általánosítása lenne. Egyszerűen csak a legaljasabb modorban ismételgeti azokat az igaztalan zsidó vádakat, amivel szeretnek minket lehúzni. Le kell rázni, mint a bolhát.
Illetve lehet mégis valami benne, ha ezt a blowjob-ot mint magyart ismerték meg, és erről általánosítottak szegény kanadaiak, akkor lehet, hogy ilyesmiket gondolnak rólunk. De azért én azt sejtem, hogy több eszük van annál, hogy egy barom alapján ítéljenek meg egy egész népet.
Még valami: nem bántotta senki, mégis alpári stílusban sérteget mindenkit. Ennek egy magyarázata lehet: ha zsidó, és magára vette a ritkán hallott igazságot a numerus clausussal kapcsolatban. Azt hiszi, hogy megsértették, és most itt az ideje visszavágni.
62. Ábel
Még ha minimális esélyét látom is annak, hogy őrá hatással leszek, akkor is itt vannak az olvasók, akiknek esetleg elülteti a bogarat a fülében, ha figyelmen kívül hagyjuk. Tudom, hogy korábban én írtam, hogy nem kéne etetni a trollt.
Az ártatlanság vélelme miatt meghagyom a lehetőséget, hogy nem direkt ír hazug vádakat a kanadai közvéleménynek beállítva, hanem a médiából, környezetéből szedte a sok sületlenséget, és még nem járt Magyarországon.
63:
Ne tessék naivnak lenni. 😀
64. Tibor bá’
Álnaiv sem lehetek? 🙂
Nagyon nagy probléma, hogy a magyarországi cigányság rendkívül mozgékony, egy szatyorban elfér mindene, pillanatok alatt nekiindul (különösképpen ha szervezik is) nyugat Európának, Kanadának, a nagyobb segélyek reményében. Mivel a hagyományos élősködő életmódjukat semmiféleképpen nem kívánják feladni, magukra haragítják a helybelieket, lopásokkal, betörésekkel, csalásokkal, antiszociális viselkedéssel. Mikor a rendőrség intézkedik magyar tolmácsot kell hívni. Innentől kezdve nem nemzetközi gipsy-ként, hanem magyarokként vannak azonosítva. Minden magyarra kiterjesztődik az elítélés.
Egyébként Kanadába szóló jeggyel már képtelen bármely roma repülőre szállni, egyszerűen indoklás nélkül elutasítják. Minden országnak szuverén joga, hogy esetenként valakitől megtagadja a beutazást.
24. Mvm9
“Én a “faji”, társadalmi-szociális helyzet vagy bármi más, mint a tudás szint alapú szelektálás ellen szóltam”
A tudás nehezen definiálható dolog, a tehetség még kevésbé, az meg végképp bizonytalan, hogy ez hogyan váltódik át diplomára. Társadalmi–szociális helyzet függvénye is lehet, hogy egy tehetséggel mit lehet kezdeni; elképzelhető, hogy ha rossz helyről indul, nincs a tűz közelében, vagy mások kiszorítják onnan, akkor adminisztratív eszközökkel kell segíteni.
Igen, a felvételiig. Legyenek programok, célzott segítség a rosszabb körülmények közt élő, de szorgalmas/tehetséges gyerekeknek, hogy legyen lehetőségük tanulni. De a felvételkor a felsőoktatásba már ne jelentsen előnyt. Bármilyen kvóta, ún. pozitív diszkrimináció (micsoda anakronizmus ez a kifejezés!) felesleges, sőt igazságtalan. Én nőként ellene vagyok a női kvótának is: egy nő manapság, ha akar simán lehet politikus, bármi, más kérdés, akarja-e, erőltetni meg minek.
67: Van benne valami. Ezzel együtt azt gondolom, hogy amikor eldől, hogy ki végezheti államilag finanszírozottan, ki költségtérítéssel az egyetemet, akkor a puszta teljesítmény mellett azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy milyen szociális háttérből jön a hallgató.
Amikor a szokások és a szociális helyzet bebetonoz egy rossz állapotot, és az állam változtatni kíván ezen azáltal, hogy az alsóbb (illetve a nem hagyományosan értelmiségi) osztályok gyermekeit is felsőfokú végzettséghez juttatná, nincs könnyű dolga. A felemelni kívánt néprétegekből eleve kevesebben akarnak egyetemre menni, és aki menne is, általában nem olyan jó tanuló, illetve egyéb terheket hordoz, amik hátráltatják. Én sem mondom, hogy a kvótázás a jó megoldás, de nem csoda, hogy sokszor ez jut a törvényhozó eszébe, mert ez az, amit a parlamentből viszonylag egyszerűen meg lehet csinálni.
68. Igaz, végül is az USÁ-ban bejött a feketékkel…..
Meg persze nálunk nemigen van ösztöndíjrendszer sem, mint náluk pl. a hadseregé, pedig nem elég bejutni, meg is kell valahogy élniük, családi támogatás híján a fő gond lehet.
Szerintem a pozitív diszkrimináció és a kvótázás igazságtalan. Adjanak ösztöndíjat, legyen (valódi) tehetséggondozás az iskolában aztán döntsön a felvételi. Ja, és nem kell annyi embert felvenni az egyetemre, egyrészt folyamatosan esik a színvonal a korábbiakhoz képest, másrészt fölösleges (és pazarló) a szükségesnél több szakembert képezni egy adott területen. Ezt a pénzt inkább az oktatás minőségének javítására (és a lehetőségek bővítésére) kellene fordítani. Kevesebb jól képzett szakemberrel sokkal többre megyünk, mint több középszerűvel
Tibor’ba
Nemetorszagban szulettem.Fel fekete vagyok apam kanadai fekete anyam vajdasagi a nagymamamtol tanultam magyarul, szoval ez igy nez ki.
Leszerepeltel elottem Tibor’ba.
Viszont, oromotokre most mar lehet negerezni is.
Cheers!
71. BobLobLaw
„nagymamamtol tanultam magyarul”
Háááát… ezért kár volt. Szerintem már ő is bánja, hogy megtanított.
Nem fekázlak de tudod mit mondtál kb. a közepén? Minden magyar nő kurva..nos volt egy gondolatom anyukáddal kapcsolatban..tán csak nem a magyar anyanyelvű nagymamád volt az?
Többnyire olvasok, de nem vetted a lapot Tibor ‘bától se pedig megtehetted volna de te olyan okos vagy….voltál…
Tudod a cigányainktól nemigazán vagy külömb (egyik másiktól bocs akinek nem inge ne vegye magára) nem ismerlek de remélem még nem „öregezel” is….
71: „oromotokre most mar lehet negerezni is”
Nem mi kezdtük a baszogatást…
71:
Semmi bajom a négerekkel, a cigányokkal, a zsidókkal csak ha úgy viselkednek.
73: Ez sértő a cigányainkra. Én csak néhányat ismerek közülük személyesen, de egyik se ilyen alja féreg, mint ez a Bob.
71: Bobci, nem az a baj, hogy zsidó, néger, német, kanadai vagy mi vagy, hanem, ahogy viselkedsz.
71. BobLowlaw
„lehet negerezni is”
Szeretnéd, mi?
Azt a langyos pisi-meleg érzést, hogy nem azért vagy kiközösítve, mert úgy viselkedsz, hanem mert egy elnyomott kissebbséghez tartozol.
Hát ebben ne reménykedj.
Ami kritikát itt kapsz, az a személyednek szól, és nem a bőrszínednek.
És alaposan megdolgoztál érte !
Lehet hogy az idióta PC világban egy mozgássérült néger-zsidó-kommunista el tudja rejteni sunyi simlisségét a „jaj előitéletesek velem” hazugságai mögé, de itt nem azok a szabályok érvényesek.
77. Attila (PV)
Tudom, hogy a blogon nem ildomos nyelvészkedni, de nem bírom megállni, hogy ne szóljak, mert nálad már igen sokadszor fordul elő, és mindig megböki a szemem. És ráadásul általában igen jól fogalmazol, és helyesen írsz, ezt viszont következetesen rosszul írod.
A kisebbség, kisebb szavakat egy s-el írjuk, bármennyire is az ellenkezőjét halljuk kiejtéskor.
Mint az Attilát is Atillának ejtjük. 🙂
78: Kivéve, amikor a rossz seb -> rosseb mintájára kis sebekről beszélünk. De akkor meg egy b: kissebség 🙂
78. hubab
Köszi, majd jobban figyelek.
Tibor bá is szólt párszor, de sajna vannak rossz beidegződések.
Majd jobban igyekszem.
Egyébként bárkitől örömmel veszem, ha kijavít.
Annak is örülök, hogy egyeseket még zavar a hibás helyesírás, és nem siklanak el felette.