Tibor bá’ online
Szerdán, június 8-án a hozzászólók egy apró csoportja meglátogatta a paksi erőművet Vackor, a pipás kertész meghívására és vezetésével. Aki eljött annak impozáns látványban lehetett része. Láthatta a reaktortermet (az a nagy piros, kerek valami a „rettegett” reaktor, abban vannak a fűtőelem kazetták).
És a turbinatermet (ahol az áramot termelik)
Valamint hallhatta a magyarázatot. Természetesen láttuk a vezérlő termet is, de erről nincs fénykép.
Különben az erőmű kellően fel van készülve a kíváncsiskodókra. Vannak bemutató termek, sőt egy hatalmas épület „múzeum”, ami – mint megtudtuk – áldozatul fog esni a leendő bővítésnek, ha Brüsszel is úgy akarja.
Tulajdonképpen arra számítottunk, amit láttunk, de más számítani és megint más saját szemmel látni.
A erőműben rend és fegyelem uralkodik, amit az ott dolgozók természetesnek vesznek. Mosoly, jókedv, de a szabályok maradéktalan betartása. Ennek egyik megnyilvánulását az alábbi csoportképen láthatjátok. Ahol Éván és rajtam kívül azt is felfedezhetitek, hogy mindenkinek a fején van egy totálisan felesleges műanyag bili, aminek az ég egy világon semmi értelme.
Minden esetre ezt a látogatást kár lett volna kihagyni. A következő képen felülről nézzük a vezérlő termet. Illetve a fénykép kedvéért hátat fordítunk neki.
A tárlatvezető természetesen kitért a biztonságra is, ami roppant megnyugtató volt, ha valaki meg akart nyugodni. Például megtudtuk, hogy a minimális dunai vízhozam is elegendő a szükséges hűtéshez. Ez persze nem lebecsülendő, mert percenként 30 m^3 vízre van szükség, amit egy 3500 mm-es cső biztosít. Azért ez elég nagy átmérő. Nem akartam feltenni a kérdést, mi van, ha egy terrorista felrobbantja a csövet (ami nem olyan nagyon nehéz), vagy valami természeti csapás végez a csővel? A választ persze mindenki tudja, mert amióta atomreaktorokat építenek, mindenki abban reménykedik, hogy nem lesz semmi baj. Persze lett. Soroljam? Fukushima, Csernobil, Three miles island, Paks (2003-csak nem nagyon tudunk róla), Windscale, Tokaimura (Japán). Persze nem igaz, hogy nem gondolnak rá. A bemutatás egy része 33 méter magasban volt. Oda természetesen fel kell jutni, de a látogatóknak lépcsőn kell felmászni. Liftet csak a dolgozók használhatják. Vajon miért? Egy húszas csoportot 5 menetben lehetne feljuttatni, ami hosszú perceket venne igénybe (és persze minden nap) Mi van, ha pont ez alatt kell sürgősen használni a liftet?
Hogy mondták régen? Szerencse fel!
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Pipás: Köszönet a lehetőségért, a szervezésért és a körbevezetésért. Valóban nagy megtiszteltetés volt, sok információval (néha még több szakmait is elviseltem volna, de a befogadók is egy masszát alkotnak). Még nosztalgiázásra is volt lehetőség. Szakmailag nyilván falhoz vágsz bármikor, attól még véleménye mindenkinek lesz, így az attitűdöm atomenergia kérdéskörben nem változott. Ugyanazt sokadszorra meg minek leírni. Köszönöm mégegyszer a színvonalas munkádat és hogy személyesen is találkozhattunk.
A németek ebben a percben is 15.1 GW energiát termelnek a napelemeikkel, ami – ha jól tévedek – több, mint háromszorosa a paksi teljesítménynek. (Tudom éjszaka nem termelnek, de erre is van megoldás). Inkább ezt a vonalat kéne fejleszteni, nem pedig ezt az atomos játékot játszani tovább. Kíváncsi lennék egy tanulmányra, hogy mennyibe kerülne megújulókkal kiváltani a paksi termelést? Lehetséges, hogy kevesebbe, mint amit most készülnek rákölteni az atomerőmű fejlesztésre, hogy tovább tudjon üzemelni még 20-30 évig.
Köszönöm a megtiszteltetést, hogy elfogadtátok a meghívást! Remélem egy további alkalommal másoknak is módjukban lesz élni a lehetőséggel.
Ha nem lesz Paks2 akkor gyertyafény mellett nézhetitek csak a Barátok közt-öt. 😉
„…a fogyasztás mai szintjét nem csak a jelenlegi energiaforrások NEM képesek fedezni hosszú távon (mert megfogyatkozásukkal kitermelésük egyre drágább lesz), de a megújuló energiaforrások potenciáljai is CSAK SZERÉNYEBB IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉRE ELEGENDŐK.
A kutatócsoportunk által végzett számos térinformatikai elemzés és ezekre alapozott potenciálszámítás azt igazolja, hogy jelenlegi hazai energiafogyasztásnak reálisan nagyságrendileg HARMADA-FELE áll rendelkezésre megújuló alapon – a jelenleg rendelkezésre álló technológiákat figyelembe véve.” (11.oldal)
http://ktf.elte.hu/wp-content/uploads/2014/09/ERRE-VAN-ELORE-2.0.pdf
A tanulmány szerint az energiafogyasztásunkat évtizedeken belül a negyedére KELL csökkenteni. Lehet gondolkodni melyik ujjunkat harapjuk meg.
És az elektromos autók még el sem terjedtek.
Kivancsi leszek hogy potoljak megujuloval pl az ejszakai konstans ellatast. (Mondom mindezt ugy hogy van 4kw mezo a tetomon) mai forgalomban levo es kozismert cellatechnologia erre teljesen alkalmatlan es draga. (Bar napelembol a csucs 44%os hatasfoku!) Vagy marad a tizedelt felhasznalas. Mikrosuto automatamosogep bojler vasalo porszivo kikapcs. Vagy csak napsutesben. Lehetakkor meg kotelezo lesz hogy ne egjen le a halozat. Tetszik vagy sem az emberisegnek a jelen eletformajahoz szukseg van az atomenergia alapu konstans aramra. A veszelyei termeszetesen elvitathatatlanok. Bar napelem es cellagyartas is elegge kornyezetszennyezo. Nincsmese vagy paradigmat tudunk valtani (nemtudunk) es felszabaditjuk a tudast (nemfogjuk) plusz minimalizaljuk a felhasznalast vagy nehany evtized es megyunk a levesbe, atomenergiaval napelemmel egyutt. Bizzunk benne hogy nem igy lesz…
JR69,
Nehéz helyzetben van az, aki ki akarja számítani, húsz, negyven év múlva, mivel és mekkora energia igényt kell majd kielégíteni.
Azzal ugyanis nem számolhat, amit még fel sem találtak, ill. csak laboratóriumban létezik.
Számomra a legújabb,
„Az MIT kutatói szerint a hőtárolós rendszerrel nemcsak felhős időben, de teljes sötétségben is képes lesz a napelem elektromos áramot termelni.” L.Simonra gyorsan rácáfolt az élet.
Azt állítom, mégsem szabadna úgy prognózist felállítani, mintha a tudomány fejlődése egyik pillanatról a másikra megrekedne. Nem életszerű. Paks 2 viszont mire áramot termel, már húsz, harminc éves technológia lesz.
De nem üthet a hasára sem a tanulmányt készítő és mondhatja, húsz éven belül feltalálják úgyis azt a módszert ami Paks 2-t kiváltja.
Hogy lehetne csökkenteni pl. a mezőgazdasági ágazat energia éhségét? A mai napig is jövedéki csalás a gáz /bio gáz is/sűrítése, úgy, hogy nincs is jövedéki adója.
Meglehet nézni Indiai kisfilmeket arról, hogy a családi gazdaságokban miként működnek a gázmotoros aggregátorok. Nálunk azért börtön jár.
Első lépésben a törvényeket kellene igazítani azokhoz, akik kevés fogyasztással is beérik, ill. megoldanák saját energia ellátásuk nagy részét. 110LE alatti jármű adója O-a lenne. Mikro szintű gázsűrítés törvényesítése. Aktív, passzív, öko házak preferálása. Mikor ezekkel végeztek, akkor megnézni, mekkora áramigényt kell még kielégíteni.
5:
Például szélturbinákkal. (persze nem fogják, marad minden a régiben)
7. „Például szélturbinákkal.”
A mai szélturbinák helyett, majd építenek kétszer-háromszor magasabbakat, ahol mindig fúj a szél!
Egyébként, a mai éjszakai áramfelhasználási szokás abból a kényszerből alakult ki, hogy az erőműveket nem lehet ki-be kapcsolgatni. Így, éjszakára tették a nagyfogyasztók jelentős részét.
5. „Bar napelem es cellagyartas is elegge kornyezetszennyezo. ”
Azért ne próbáld már egymás mellé tenni a kettőt!
Mert nevetséges.
6. +++
Nem beszélve arról, az atomerőművek előnyeit most kiélvezzük, a hátrányait, a mocskot, meghagyjuk unokáinknak.
Továbbá, nem hiszem, itt, ezen a blogon, lenne még valaki, aki ne lenne tisztában azzal, ez a fejlődési irány már nem tartható fenn sokáig. Vissza kell fogni az eddigi pazarló, energiapazarló gyakorlatunkat.
Újra kell gondolnunk életünk minden részét.
8. A globalizmus („globalóma”) a legnagyobb energiapazarlás. Max. 50 km-re lenne szabad szállítani mindent, amire szükségünk van, nem Kínából cipelni a világ minden pontjára a termékeket (meg Hollandiából a paradicsomnak nevezett izét hozzánk).
Vissza kell térni a cocializmus szintjére: banán, narancs max. karácsonykor. 😉
9. JR69.
Eszünk után ezen soha nem fogunk változtatni ezen, de majd a „kényszer”! 🙂
Olyan társadalom nem tartható fenn sokáig, amelyik produktív rétege nem tudja kitermelni a társadalom szükségleteit.
Vagy az igényeket kell lejjebb adni, vagy az improduktív réteget kell radikálisan csökkenteni.
Itt egy érdekes fórum bejegyzés arról, hogy a paksi erőműklímára gyakorolt hatását nemcsak C02 kibocsátásban, hanem hőszennyezésben is lehet mérni.
http://forum.portfolio.hu/topic.php?t=23714
Meg egy elhajt kezdeményezésről anno, hogy a hőt üvegházi növénytermesztésben próbálták meg hasznosítani.
Természetes a hitelesség ellenőrzése az olvasó feladata, én nem végeztem el, mert most olvastam.
Ja, megint volt egy paksi meghibásodás, de semmi komoly a közlemény szerint.
11.
Az biztos, hogy minden lokális hőkibocsátás valamilyen szinten hatást gyakorol a helyi klímára, hiszen beavatkozik a hely légkörzési viszonyaiba. Ezt már egy erdőtűznél is ki lehet mutatni.
De ennek igen csekély kihatása van a globális éghajlatra, mert a felszabadult többlet hő elhanyagolhatóan csekély a napsugárzással beérkező hőhöz képest. A kommentekben is szerepel, hogy a paksi hőkibocsátás mintegy két négyzetkilométernyi területre beeső hősugárzással egyenlő, ami elenyésző az ország területéhez viszonyítva.
A CO2 estében viszont a napsugárzással beérkező gigantikus hőmennyiségnek tartjuk meg egyre nagyobb százalékát a légkörben.
12: hubab
Bevallom, nem olvastam a threadet, mert hosszúnak tűnt. De majd megpróbálom.
De volt ott egy másik felvetés a környékbeli aszályok magyarázatáról is a Duna melegebb víze tükrében.
Relativizálni lehet, világos hogy a Nap a domináns hőforrás a Föld részéről.
Az viszont tény, hogy a Nap besugárzás adott, de ez egy új plusz, eddig nem propagált antropogén melegítő tényező.
Viszont a hőveszteség mértéke kissé átírja a PR képet az atomerőmű környezeti tisztaságáról.
Tényleg érdekes lenne egy hiteles összehasonlítás egy új
hőerőmű és Paks és Paks II. viszonylatában.
Ez egy általam eddig nem ismert új szempont volt, ezért írtam be.
Az üvegházi hasznosítás se olyan hülye gondolat, főleg, hogy a geotermikus üvegházfűtést nagyon propagálják.