Tibor bá’ online
A muzulmán hit előretörésével napjaink témájává vált a muszlimok terjeszkedése, illetve a muszlim tömegek hasznos vagy haszontalan tevékenysége.
Az emberiség az utolsó jégkorszak óta magához térve számtalan kitalált vallást fogadott el. A kitalálók, vagy próféták fantáziájának megfelelően az adott vallások különbözőképpen befolyásolták a különböző társadalmakat.
A keleti vallások főismérve a vég nélküli meditálás, magyarul csendes semmittevés, amitől az egyén kellemesen elvegetál, de tudományos, technikai fejlődést nemigen generál.
A zsidók fő mozgató rugója az, hogy Jehova őket választotta ki az emberiségből, ők tehát a választott nép, aminek következtében mindenkit eltiporhatnak, kihasználhatnak, aki nem tartozik közéjük. Különösképpen nem kell magukat törni, ezzel az elrendezéssel jól megvannak.
A muszlim hit főtétele az emberi sors előzetes megírása. Bármit teszel, sorsodat nem kerülheted el. Ez elképesztő módon kedvez a hódításnak, a terjeszkedésnek, hiszen ha Allah úgy akarja, és azt tűzte ki számodra, akkor ezer csatában győzhetsz a legkisebb sérülés nélkül. Nincs ok, hogy miért tartsd magad távolt bármitől, se arra, hogy bármiben jeleskedj, hisz minden körülmények között Allah akarata érvényesül.
Ezzel szemben a római katolikus vallás egyik alaptétele a bűnök megbánása és azok megbocsátása, ami után nyitva áll az út az örök élet felé. Ez az elrendezés nem igazán ösztönzi az egyént az alkotásra, a munkára, az iparkodásra. Ez az oka annak, hogy a Római Birodalom bukását követően az emberiség európai része gyakorlatilag egy helyben topogott.
Ezzel szemben a protestáns etika a rendszeres és módszeres munkát tartja fontosnak, hiszen megvéd a kísértéstől. Egyúttal az idő felesleges elfecsérlése bűn. Ez a vallásos felfogás a racionális életvitel, valamint a kapitalizmus kialakulásának, és a technikai fejlődés alapja. Ez az oka annak, hogy a Reformáció után ugrott meg a tudományos és technikai fejlődés.
Lehetne még elemezni egyéb más vallásokat is, de pillanatnyilag a muzulmánok tolonganak a kapuk előtt. Rossz ötlet volt tehát a muszlimok beengedése még az ötvenes években, és még rosszabb ötlet nem tanulni a múlt hibáiból és újabb muszlim hordákat bátorítani a beáramlásra.
Tisztában kellene lenni azzal, hogy ezek soha az életben nem fognak asszimilálódni, beolvadni a befogadó nemzetbe. A primitív társadalmakra jellemző (lásd az európai cigányság) a szoros családi kapcsolat. Mire a gyerek iskolába kerül már tipp-topp muszlim, a világot úgy látja, hogy mi és ők. Ráadásul az „ők” nem hisznek Allahba, ami eltiporandó kapitális bűn. Amint kellően erősek, jaj lesz nekünk.
__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________
Véleményem szerint amerikai „barátaink” arra várnak, azért pénzelik beáramlásukat, hogy elég erősek legyenek itt. Akkor majd lehet ide fegyvert eladni, békét „fenntartani”, és Európát is forrongó övezetté változtatni. Aztán, mint ahogy lenni szokott, szétbombázzák tevékenységükkel infrastruktúránkat -járulékos veszteség, így majd a fogyó olajból kevesebbet fogyasztunk. Lybia, Afganisztán, Irak, Egyiptom , Szíria belső fogyasztása lecsökkent kőkorszakba bombázásukkal, szerintem ez is oka a jelen olaj túlkinálatnak a hitelezés és így a gazdaság visszaesése mellett.
Van még két kategória, amit érdemes lenne kielemezni. Mi a vallástalanság hatása társadalmakra, illetve a tömegesen jelenlévő útkeresőké, akik innen-onnan összeszedik a hitvilágukat.
Ha hosszú távon meg akarjuk tartani az európai kultúrkört, akkor hasonlóan erős csoportidentitást kell kialakítanunk, mint ami a muszlimoknak van. Ez persze kihívás sok okból, főleg ha a „bocs, hogy élünk” hozzáállással csináljuk. Úgy nem lehet védekezni a beözönlő tömegek ellen, hogy végül is mi okoztunk minden rossz dolgot a világban, és mindenkinek joga van a jóléthez. Az erőforrás-bőség idejére kitalált genfi egyezményt újra kéne tárgyalni, mert tarthatatlanná fog válni nagyon hamar, bár a most beeresztett tömegek nagyrésze az alapján sem minősülne menekültnek.
A Belga miniszterelnök helyettes. 2016-03-26
„ami Európában kudarcot vallott, az nem a migráció, hanem az integráció.”
Na ezt a mondatot kellene valahogy feldolgozni, mert én képtelen vagyok rá!
Mivel ha a migrációból nem lesz integráció, akkor mi lesz???
3. Ciki
„Mivel ha a migrációból nem lesz integráció, akkor mi lesz???”
Hódítás.
2 Jani
Igen, itt számomra is van egy ellentmondás, mert habár nem vagyok hívő, de azt én is látom, hogy a közös vallásnál nincsen erősebb kovász.
A nem hívő embereket sokkal nehezebb egy közös célra mozgósítani, mert individualizmusuk ezerféle irányba motiválja őket. A vallás meg olyan szinten tudja kikristályosítani az egységes cselekvést, hogy ezzel nehéz versenyezni.
A vallásos ember szeme előtt az örök élet, és a társadalmi közös érdeket megfogalmazó isteni akaratnak való feltétel nélküli megfelelés lebeg, amiben a saját földi élet alárendelt szerepet játszik.
Ezzel nehéz versenyezni olyan társadalmaknak, amelyben az emberek szemében az életbenmaradás a legfőbb cél, és nem hajlandók a bőrüket a vásárra vinni holmi közös érdekért, legfeljebb ha piaci alapon jól megfizetik.
Azt meg jól láthatjuk, hogy egy muszlim milyen könnyedén dobja oda az életét, a túlvilági öröklét boldog tudatában.
És az az érdekes, hogy ehhez nem kell, hogy a vallási elképzelésük valós legyen, ehhez bőven elég, ha kollektíven hisznek benne. Teljesen mindegy, hogy valóban létezik-e az általa elképzelt túlvilág, mert halála pillanatáig meggyőződéssel hisz benne, így boldogan hal meg, kétségek nélkül. Ebben hatalmas potenciál van, függetlenül attól, hogy ezt az istent hogy hívják.
Aki pedig hithű keresztény, az nyilván meggyőződéssel vallhatja, hogy a muszlim öngyilkos merénylő egy pogány hit képzelgéseiben, bűvöletében dobja oda életét semmiért. 🙂
5.
A vallás mint kohéziós erő nem sokat ér önmagában. A vallások zsákutcába jutottak, et egyértelműen látszik mai világunkban-ahogy írod is.
Az örök életbe vetett hitben tényleg hatalmas potenciál van.
De úgy hinni benne ahogy ma a legtöbben hisznek az kb. Hitlerbe vetett fanatizmus hittel hasonlítható össze.
Maga az objektív látásmód növelése lenne szükségszerű, a vallások olyan emberek dumáiból alakult ki akik erre próbálták felhívni a figyelmet.
Az, hogy mi lett belőle az nem az ő hibájuk. A tudattalan tömeg a papok manipulálási szándékával karöltve és vezetve gagyiságot hozott létre. Ez a gagyiság semmiben nem különbözik a fogyasztói társadalom „jól járok” szemléletétől. Csak itt a jutalmat más területre helyezik át, talán mert éreznek valamit és talán mert itt sikertelenek, talán valami más okból. Mindenesetre a hozzáállás alapjaiban téves.
Annak aki látja ennek hiábavaló mivoltát a vallás egy mese. De aki (a vallásos) hisz benne, az még nagyobb tévedésben van.
nyugodtan kijelenthető, hogy az emberiség 99 %-a tudatlan ebben a kérdéskörben.
Az, hogy ki milyen egyéni hitvilágot alakít ki és eszerint cselekszik semmit nem bizonyít csak a hit erejét.
A hitünk a tudatunk terméke. Ahogy mondani szokták hinni bármiben lehet.
Az aki felrobbantja magát, hogy ezáltal a gyaur kutyák életének kioltásával(amire „valójában „képtelen, mivel nincs hozzáférése) a paradicsomba kerüljön, óriási meglepétsben fog részesülni, ez garantálható.
Ez persze nem akadályoz meg senkit semmiben.
De nem különbözik a rózsafüzért morzsolgató nénike téveszméjétől-alapjában véve.
Emberi jutalmat várnak emberi tevékenységükért. Tény hogy van összefüggés, de nem olyan dimenzióban ahogy a mi „szegényes” elvárásaink szeretnék.
IMHO A vallást azért találták ki a királyok, földesurak, hogy legyen valami ösztönző hajtóerő az adók befizetésére a legegyszerűbb embereknél is. „Odaát megbüntetnek ha csalsz!”
7: azért nem árt ha kicsit utánanézel a dolgoknak, mert királyok, földesurak még sehol sem voltak amikor a vallások már megjelentek a törzsi társadalmakban.
Ettől függetlenül tény, hogy van társadalomformáló szerepe, nem véletlen hogy sokukat állami szintre emelték.
Nagyon jó cikk, jók a hozzászólások is. Szeretném ha a hozzászólók közül valaki a jelenleg nálunk élő kínai közösség viselkedését kb.30-40 ezer fő? illetve a magyar lakosság hozzáállását is elemezné. Tudomásom szerint nem viselkedünk velük
szemben ellenségesen. Van köztük/mellettük vietnami is bőven.A VIII kerület (volt Ganz gyár most a fő területük)
‘Barna kisebbséget sárgára cserélném. Jelige: Szebb jövőt!’ 😀
Itt vidéken a kínaiak teljesen belesimulnak a többségi környezetbe. Persze sok nincs is belőlük, pár kínai üzlet, kajálda, hajtják a bizniszt, ennyi.
Ami nyilvánvaló: Európában nincs hazaszeretet, úgy ahogy az USA-ban sincsen. Mindenkit a pénz motivál, ez is nyilvánvaló. Mindenki oda megy, ahol többet fizetnek. Ez zsoldosokká tette az európai társadalmat. A zsoldos azt a kultúrkört védi meg, amelyik többet fizet neki. Ezért is vérlázító olyan embereket finanszírozni, akik a pénz ellenére sem a zsoldját megfizető polgárokat védi, és azokért áll ki. Mert ma nincs tisztesség, és gerinc. Ma az a nyerő aki többet ajánl, hiába kapott a védenceitől teljhatalmat. Az anyagi továbblépés többet jelent a tisztességnél. Az európai vallásközösség pedig jelenleg nem tudja összefogni a kapitalista pénzhajhász birkákat, akik beleszarnak a jövőbe, és csak a mának élnek.
Úgy tűnik, valóban a muszlim kisebbségek azok, amelyek nem hajlandók semmiféle integrációra.
Gondolatban végigfutottam azon, hogy a világban milyen kisebbségek élnek, és azok mennyire képesek alkalmazkodni a befogadó országok rendjébe.
A kínaiakon kívül az indiaiak is nagyon szorgalmas népség, pedig barnák. 🙂 Dél-Afrikában komoly vállalkozóréteget képeznek.
Pedig más kisebbségek is őrzik kultúrájukat, vallási és egyéb hagyományaikat, de közben mégis belesimulnak a befogadó ország gazdasági rendjébe, sőt sokszor annak mozgatóerejéhez is tartoznak.
Ez elmondható az USA bizonyos területein a latin migránsokra is, a floridai kubai migránsok eléggé uralják a helyi gazdaságot.
Úgy látszik, a muszlimok szemében egyszerűen nem vonzó perspektíva az európai létbe történő beilleszkedés, még ha az komoly anyagi előnyökkel is járna.
Mert az a gyakran emlegetett indok, hogy a befogadók előítélete, kirekesztő hozzáállása miatt szigetelődnek el (egyébként erre gondolhattak azok, akik Ciki szerint az integráció kudarcáról beszélnek), azért nem jogos, mert ezek sújtják a többi kisebbséget is, azok mégsem válnak ilyen ellenségessé, hanem megtanulnak ezzel együtt élni, mert az előnyök kárpótolják őket.
Hubab, ők nem vallástagadók és hazaárulók. Náluk nincs konc, amiért érdemes elfelejteni, mire esküdtek föl.
Bazs, mondj nagyobbat a vallás összetartó erejénél egy vallásháborúban. A pénz? Na de ki ajánl többet?
Egyébként meg Hubab: A latin, kubai migráns azonos vallású. A példa rendkívül rossz. Még a zsidók esetében is.
India angol gyarmat volt, mint ahogy Hongkong is.
16: „India angol gyarmat volt”
Miért, a Közel-Kelet egy része szintén, ahogy a törököket sikerült visszaszorítaniuk… Szaudi-Arábia is angol bábállam volt /Arábiai Lawrence/.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/The_British_Empire1.png/1280px-The_British_Empire1.png
Azért a kínaiak a nagy semmittevésben szépen feltalálták a lőport, a rakétát, az iránytűt, és egyéb tudományos felfedezéseik is voltak.
Egyébként meggyőződésem szerint az egyént nem kell kívülről, vallással vagy büntetéssel ösztönözni az alkotásra, mert a motiváció eleve benne van, ha a feltételek adottak, akkor alkotni fog.
De figyelemreméltó gondolat, hogy azt a technológiai civilizációt, ami a Föld erőforrásainak végletes kimerítséséhez vezetett mára, tulajdonképpen a reformációnak köszönhetjük. Kissé leegyszerűsítő, de mégis lehet benne valami…
Amúgy tetszik a poszt. Leegyszerűsítő, de találó.
A reformáció azért nem a korlátlan fogyasztásról, dőzsölésről, pocsékolásról szólt (lásd még: puritán)
19: Persze, egyik sem arról szól, az az emberi természet része, hogy szeretjük jól érezni, elengedni magunkat, és fogyasztani. A robbanásszerű technológiai fejlődés volt az, ami lehetővé tette, hogy ezt az ösztönünket minden korábbi határon túl, a fenntarthatóságot nagyságrendekkel meghaladva kiéljük.
18:
Vicces: „Azért a kínaiak a nagy semmittevésben szépen feltalálták a lőport, a rakétát, az iránytűt, és egyéb tudományos felfedezéseik is voltak.” Ezt azért társaságban ne híreszteld, mert csak azt árulod el, hogy fogalmad sincs a tudomány történetről.
–
Ha nem tetszik a leegyszerűsítés, olvasd el Max Webert, aztán dicsérd meg, hogy van benne valami. 😀
Ferenc pápa, ha van egy csöpp esze, eltörli a cölibátust, jelenleg pont ez teszi tönkre a katolicizmust. Ha nem fogja össze valami a nyugatot a lehető legrövidebb időn belül, és csak azon törik a fejüket a milliárdos birkák hogyan tegyenek szert még több pénzre, amihez a nagyhatalmak hadseregét használják fel, akkor mind megdöglünk.
Ábel, szerinted hányan „élvezhetjük” valójában a robbanás szerű technológiai fejlődést, hányan érezzük jól és engedhetjük el magunkat a valóságban? Ha nem vagy vak a világra akkor talán rájössz, hogy nagyon kevesen.
22. Azért te se bánod, hogy néhány tíz perc alatt kiér a mentő, ha bajod van, nem sámándobolnak melletted, vagy eret vágnak rajtad, a gyerekeid fele-kétharmada nem hal meg mindenféle gyerekbetegségben, van vezetékes tiszta ivóvíz, nem kell begyújtani, mert a termosztáttal vezérelt gázkazán tartja az általad beállított hőmérsékletet, van áram, használod az internetet, stb.
22: Majd pont egy ellendrukker fogja megmondani, mit kell csinálnia a pápának.
Vannak érvek a cölibátus ellen is, mellett is, de bárcsak ez lenne a legétetőbb kérdés!
Hányan élvezhetjük? Itt, Európában 90% felett vannak azok, akiknek olcsó ivóvíz folyik a falból, és olcsón vehetnek élvezeti cikkeket. Egyébként még a legszegényebb cigányok is rögtön megrohanják a fagyiskocsit, ahogy megjön a segély. Ez mind nem lenne a technológiai civilizáció nélkük – ezek szerint a reformáció nélkül. És pont ezek miatt vagyunk az összeomlás küszöbén.
Amire kellenek pont jók, ha másra nem is zavarkeltésre.
Korábban úgy gondoltam, hogy a Föld gazdasága, népessége békés úton visszaalakul és korrelál a Föld természeti értékeinek lehetőségeivel.
Ma úgy látom, hogy ez áldozatok árán valósulhat csak meg, de biztos vagyok bent, hogy egyensúlyba kerül, mert minden egyensúlyra törekszik. Bármi áron. Ez akár felfogható úgy is, hogy az emberiség önmagát váltja meg, önmaga áldozata árán. Az oltár pedig a minket körülvevő világ. Tehát eljött a messiás, a történet pedig folytatódik ahogy meg van írva.
Tehát, tehát:” Legyen meg a Te akaratod,”
Na ugye.