(1849) Figyelmeztetés

VIP.112.

A téma fontosságára való tekintettel, ezt kivételesen közzéteszem.

 

~q051A gazdasággal foglalkozó, angol nyelvű hírportálok, a tanácsadó cégek már jó ideje riogatnak, hogy a 2008-as válságot jelentősen meghaladó új válság kirobbanása várható a közlejövőben, sőt inkább összeomlásnak nevezhető valami, és semmi közeljövő, akár már holnap is. OK. Hogy valami hatalmas szar van a levegőben, az érezhető, de mi ilyenkor a teendő? Erre közlöm az alábbi összeállítás fordítását.

A bankok megmentése – Krízis helyzetben a bankok törvényesen rátehetik kezüket a számlákon tartott pénzekre. Ha azt hiszed, hogy ez túlzás, akkor nézd meg néhány éve mi történt Cipruson. A bankok úgy gondolják, hogy az embereket rá kell kényszeríteni a bank vesztességek összedobására. Ha tehát nagyobb összeget tartasz bankszámládon, valamit ki kell találnod a védelmére.

Kormány ellenőrzés – A kormányok információkat gyűjtenek az állampolgárokról, hogy hol tartják értékeiket. Ennek célja, hogy ha szükség adódik, rá tudják tenni a kezüket.

Készpénz szabályozás – Görögország utolsó összeomlásakor a bankok bezárták ajtajukat, és az ATM automaták naponta max. 50 $ adtak kik. Volt amelyikből kifogyott a pénz, és nem adott ki semmit. Nem árt tehát, ha mindig van otthon szükséges mennyiségű készpénz.

Kiviteli megszorítás – Nagy mennyiségű készpénzzel nem lehet átlépni a határt. A limit általában 10.000 $, de ezt lecsökkenthetik akár 200 $-ra. Ezt is át kell gondolni, hogy adott esetben ne érjen meglepetés.

A magyar helyzet – A mi esetünkben számolni kell egy nagyon gyors és nagyméretű inflációra is. Túl sok forint zsebben tartása egészen biztos nem egy jó ötlet. Itt azonban van egy kis gubanc, ha addig vársz, hogy a baj mindenki számára nyilvánvalóvá válik, már nemigen lesz módod elhárító lépéseket tenni. Apám szerint Magyarországon 1944-ben semmilyen áron nem lehetett aranyat venni, legálisan vagy feketén.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

24 gondolat erről: „(1849) Figyelmeztetés

  1. Kincstári számlára nem teszi rá bank a „kezét” szanálásnál.
    Csak ekkor egyből önként és dalolva viszem a pénzt a kormány ellenőrzése alá.
    Nem tudom van-e a magyar államkötvényeken az EU-ban kötelező CAC (Collective Action Clausule), hogy ha a legnagyobb kötvényesek úgy döntenek, hogy elég ha csak egy részét fizeti vissza az állam – lemondanak a többiről -, akkor mindenkinek el kell ezt fogadnia. (Vajon az MNB alapítványok képeznek-e többséget bizonyos államkötvények tulajdonlásában?)

  2. Infláció várható? Most kell hitelt felvenni! :O)

  3. Az évet még várják meg ezzel, mert nyáron tervezem elkölteni a pénzem túlnyomó részét. Én ebben hisze, mármint hogy el kell költeni hasznos dolgokra. Nem hiszem, hogy lesz olyan, hogy már nem tudom mire költeni. 🙂

  4. 3: Ezzel egyetértek, feltéve, hogy a hasznos dolgok lehetővé teszik a túlélést akkor is, ha nincs több bevételi forrásod. Mert ha nem, akkor szükséged lesz elkölthető pénztartalékra.

  5. A MANYUP (és a nyugdíjak) megvédése is arról szólt, hogy most kell elkölteni, mert most még kapni érte valami hasznosat? Míg később már egy almát sem kapunk érte.

  6. 5: A MANYUP „megvédése” arról szólt, hogy ne legyen államcsőd 2010-ben. Szóval igen, az akkor egy hasznos rövidtávú célnak tűnt. Nekem így utólag is annak tűnik.

    Lehetett volna különadót szedni mindenkitől egy összegben, de szerintem jobban fájt volna.

  7. …és ismét csak a felszínt kapargatjuk a hozzászólásokkal.

    Robert Kiyosaki,(tudjuk ki… ha nem, hát már felesleges olvasni az irományait) úgy véli, a világgazdaság 2016-ban összeomlik. Ezt az előrejelzést a legutóbbi beszédében adta, az Andman Property Group és Kiyosaki által szervezett Nemzeti Megvalósítási Kongresszuson Petalling Jaya-n, Malajziában.

    „Úgy vélem, ez lesz a világtörténelem legnagyobb gazdasági összeomlása,”állítja Kiyosaki.”

    De a Royal Bank of Scotland (a harmadik legnagyobb brit bank) is a következőt tanácsolta ügyfeleinek emailben kiküldött kommünikéjében:

    „A jó minőségű kötvények kivételével mindent adjanak el. Itt most a tőke visszatérítéséről, nem pedig a tőke megtérüléséről van szó. Egy zsúfolt előtérben minden kijárat kicsinek bizonyul.”

    Soros György mondta, ha végigtekint a pénzügyi piacokon, olyan súlyos kihívásokat lát, amelyek a 2008-as válságra emlékeztetik, és szerinte is újabb gazdasági válság robbanhat ki…

  8. …de a jegybank is minden mindegy alapon költekezik.

  9. Ezzel kellett volna kezdeni, de jobb későn, mint soha:
    Köszönjük, Tibor bá!

  10. A jegybank szerintem is „minden mindegy” alapon költekezik.
    Bemutatja a közpénzek közpénz státuszának megszűnését.
    (Az offshore számlák hazautalásának egyre kedvezőbb szabályai is ezt támasztják alá. Mármint hogy senki se nézi mennyi forintot nyomnak, csak a külföldi fizetőeszközök begyűjtése a cél.)

    Soros véleményére: ez nem ugyanaz a válság, ami már 2008-ban is volt? Csak egyre többen egyre jobban eladósodnak az államok. És nincs aki megmenthetné őket: legfeljebb a megtakarítók. Vagyonukról lemondással.
    (Lényegében erről szólt Ábel a 6. pontban is.)

  11. 10:

    Már 2010-ben látszott, hogy ugyanaz folytatódik tovább, mint 2008 előtt, és ez a sár közös.

  12. A nagy kérdés, hogy ha ezek a válságok „csinálva vannak”, akkor mi itt mennyire lehetünk okosak.

    Nekem az az érzésem, hogy egy komoly váktozás levezénylésének kezdetén vagyunk, ide tartozik a migránsválság, meg „új arcok” az USA elnökjelöltek között…
    Ennek részei a piaci manőverek.
    Úgy tűnik, a globális hatalomnak már túl drága fenntartani egy gazdag pazarló USA-t, vissza kell lökdösni egy regionális hatalommal rendelkező negyszerű nemzetállam szintjére.
    Szerintem naívság azt képzelni, hogy a „nagy” gazdaságot a piaci törvényszerűségek irányítják.
    Maga a piac is egy mesterségesen létrehozott koncepció, nyilván létrehozóinak ízlése szerint… Még akkor is ha időnként nem működik terv szerint.

    Ha megnézzük a nagy képet, akkor azt látjuk hogy a vagyonok és a pénzek szépen, folyamatosan áramlanak egy irányba: el az emberektől, egyre homályosabb pénzügyi struktúrák felé.

  13. 12: Miért lennének a válságok „csinálva”? Inkább az a furcsa, „csinált” dolog, hogy olyan ritkán van válság, és hogy akkor is kimentik a bankokat, pedig a válság a rendszer beépített, elkerülhetetlenül szükséges része.

  14. 13. Ábel

    „Miért lennének a válságok “csinálva”?”

    Ha megfigyeled, a válság utáni „rendeződésben” a tűzközeli gazdagok mindig gazdagabbak lesznek, a tömeg meg szegényedik.

    Aztán egy réteg megint megszedi magát, a következő válságban meg megint lenyúzzák róla. Most éppen a középosztályból facsarják ki az utolsó filléreket.

    A válság nem más, mint gyorsan elszedni a pénzt, javakat a tömegtől, meg a nem „beavatottaktól”, akik a terven kívül gazdagodtak meg.
    A bankokat meg azért kell „megnemteni” mert egyelőre azok a leghatékonyabb fegyverek amivel az egész gazdaságot sakkban lehet tartani.

    Tulajdonképpen EZ a nagy találmány a kapitalizmusban:
    Hagyni a tömeget termelni, fogyasztani, „hízni” mert termeli a profitot az elitnek, aztán egy válsággal elszedni tőle a „fölösleget”, nehogy a gazdái nyakára nőljön.

    Még a fáraók korában se volt ekkora egyenlőtlenség, mint manapság. És a milliárdosok száma növekszik, a szegényeké úgyszintén, és a középosztály is eltűnőben van.

    EZ nem lehet természetes folyamat eredménye….

    Tuggggyuk… az entrópia inkább a kiegyenlítődés felé haladna… Csak kényszerrel lehet ekkora feszültséget létrehozni.

  15. A mai hitelpénzrendszerben belülről jön, hogy szükség van valamiféle válságra, ahol az exponenciálisan növekvő (kamatos kamat) termelte látszatvagyont lemetszik a természetben reális – jó esetben lineárisan – növő gyarapodó síkra. Azon belül valahová.

    A migránsválság és a háborúk pedig az előbbi „metszés” tömegek (megtakarítók) előtti indoklására használható majd.

  16. „Infláció várható? Most kell hitelt felvenni!”

    Ábel, én is csak 2012 körül jutottam arra, hogy a gazdasági, politikai és pénzrendszerünk arra van kihegyezve, hogy mindenki eladósodhasson „nyakig”, amit később majd gyengébb fizetőeszközzel fizet ki vagy végtörleszthet [ilyen is volt].
    Suliban ezt nem tanultuk.

    Ami miatt jelenleg nem vennék fel hitelt, az egy esetleges jövőbeni fizetőeszközcsere lenne.
    (Leginkább euró ország perspektivából írom: Németországban bejönne az euró helyett a DM2 – megtakarítások elvesznek egy egyhavi fizetésnyin felül, az adósságok névértéken változatlanul visszafizetendők DM2-ben. amihez nehezebb lesz hozzájutni az új „DM2” rendszerben.)

    Hogy mi lenne ilyenkor a forinttal, nem tudjuk (belföldön használható maradna, csak kérdés, hogy mire).

  17. Most kell nagyösszegű 20- 30 éves hitelt felvenni és persze elkölteni- soha nem kell visszafizetni

  18. 16 & 17:
    Az ötlet jó, de ügyelni kell az apró betűs mondatokra, különös tekintettel a kamatlábra. — Akit érdekel annak elmondhatom. 1946-ban iszonyatos volt az infláció, mindenki aranyban és dollárban tartotta a pénzét az (akkor már) Adópengőt vécé papírnak használták. Augusztus 1-én bejött a forint. Egy dollárért alig adott a MNB többet mint 11 Forint. A legnagyobb névértékű adópengőért viszont 50 fillért adtak. Az járt jól, akinek volt egy ruháskosár adópengője. Gondolom néhány elvtárs előre tudott róla.

  19. Erről az 50 filléres lehetőségről eddig még nem olvastam.

    1946-ban még aranyat ért a dollár (a készpénz dollár arany volt: 34.70 dollár 1 uncia aranyba került – országok között, Nixon óta szűnt meg a nemzetközi aranyra válthatóság a külföldnek).

  20. 19:
    Persze, az adópengőt is beváltották forintra, amire senki se számított. A címletre már nem emlékszem, hiszen azok naponta változtak, de az utolsó címlet narancssárga volt, és adtak érte egy kis gombóc fagylaltot. – igen, 1 gramm arany nagy vonalakban 1 dollárt ért.

  21. 20.

    Tehát egy dollár egy gramm arany kb. 1946-ban. Azt írtad Tibor bá, hogy 11 forintot adtak ezért az egy dollárért, amikor bezették a forintot.
    A 11 forint mennyit ért? Mit lehetett rajta kapni? Mennyi volt pl. egy havi fizetés forintban 1946 őszén?

    Egyébként jó a poszt, köszönet érte!

  22. 21:
    Őrületes pénzhiány volt, mert forinthoz nem lehetett hozzájutni csak dollárért és aranyért. Még semmi se volt államosítva, tehát az államnak nem kellett fizetést adni. Apámék majd megőrültek, mert 3-szoba, hall, cselédszoba 2-vécés lakás lakbére 200 Ft volt, ami majdnem 20 $, miközben korábban heti 1 $!!!! volt a megélhetésünk. A fizetések 4-600 forint körül voltak. Határozottan emlékszem, hogy 1946 szeptemberében 1 kg szilva 48 fillér volt a zöldségesnél, és visszaadtak 2 fillért. A teljesen más árstruktúra + bizonyos szubvenciók miatt az árakból nem lehet kiindulni. Például a kenyér relatív annyira olcsó volt, hogy vidéken azzal etették a sertéseket kukorica helyett. Aránytalanul nagyon drága volt a cukor, 14 Ft körül, most meg 200, de minimum százszoros a szorzó, tehát 1400-1500 forintnak kellene lenni. Egy használt Leica III/C 6000 forint volt a Bizományiban, ami akkor csúcstechnika volt. Ez ma minimum 600.000 forint. Miközben hasonló gépeket 50.000-ér kapsz új állapotban, használtan pedig nincs is ára.

  23. Akkor a mostani „válság” után reális várakozás szerinted az élelmiszerek árának drasztikus emelkedése, amit angol nyelvű ötletelők és „jósolók” cikkeiben olvasni?

    Jövő hónapban, áprilisban indul a sanghaji aranytőzsde, ahol csak fizikai fémmel kereskednek (nincs shortolás). Ma előnézetben azt írják 54-szerese a sanghaji aranyár a mostani LBMA/Comex aranyárénak.

    (Emiatt a változás miatt van aki áprilistól számít „összeomlásra”, ha addig nem jön valami nagyobb balhé a menekültek miatt)

  24. Azt kell látni, hogy a következő válság valójában csak a 2008-as folytatása. Nem engedték, hogy kifussa magát, megtámasztották pénznyomtatással, hátha addig „valahogy” beindul a gazdaság és akkor a felesleges pénzmennyiséget ki lehet vezetni, elkerülendő az inflációt. Sajnos a gazdaság nem indult be és most megy a fejvakargatás.
    Aztán az is megér egy misét, hogy mi a célja annak, hogy az államadósságok egy tekintélyes része (nagyjából pont akkora részek, amik fenntarthatatlanná teszik a hitelek visszafizetését) a „független” jegybankok kezébe került.
    Kíváncsi leszek, hogy ennek mi lesz a sorsa.:) Ennek még lesz valami világszinten egységes sztorija.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük