(1847) Ez tényleg gáz

Tibor bá’ online

 

~q050A NASA szombaton nyilvánosságra hozta a februári adatokat, amit a világ majd összes médiája átvett, amire még nem volt példa. Mint ahogy arra sem, hogy Dr. Gavin A. Schmidt is megszólaljon, aki még sose kommentált nyilvánosságra hozott adatot. Az adatok mellett a híradások megjegyezték, hogy a tudósok (Jeff Masters és Bob Henson) „álla leesett az adat hallatán, és klimatikus szükségállapotot emlegettek”.

Miről van szó? A globális melegedés következtében a meleg rekordok folyamatosan megdőlnek, amin már senki se csodálkozik. Házi szkeptikusunk Mszilárd néhány napja meg is jósolta, hogy február is rekordot fog hozni, ami persze semmit se jelent, hiszen a NASA csalása a napnál is világosabb. Ha-ha! Mert erre ő se számított, mármint, hogy a NASA ekkorát mer hazudni. Na jó, abbahagyom a hülyéskedést.

Az világos, hogy januárt nem lehet összemérni augusztussal. Nem is teszik. Ehelyett azt nézik, hogyan viszonyulnak a különböző hónapok saját magukhoz, vagy csak az anomália nagyságát mérik össze válogatás nélkül. Azt tapasztalták, hogy általánosságban az idei január egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyi január, ami egy kicsivel melegebb volt, mint a tavalyelőtti, és így tovább. Illetve nem mindig melegebb, ha igen, akkor az egy rekordjavítás. A múlt év meleg rekord volt (tehát az egész év) és az El Nino miatt várható, hogy 2016 még melegebb legyen, mint 2015 volt. Egy újabb rekord év. Akkor pedig abban nincs semmi meglepő, hogy a minden idők legmelegebb januárját minden idők legmelegebb februárja váltja fel. Ami meglepő az a mérték. Egy-egy rekord általában 1-2 század fokkal jelent többet, mint a megelőző. Most viszont 2016. február 48 század fokkal (majdnem egy fél fokkal) gyűrte le 2015. Februárt. Időzzünk itt egy kicsit.

Általában az 1951-1980 időszak átlagát tekintik nullapontnak (bár 1980-hoz képest itt is jelentkezik némi hőmérséklet emelkedés). Ehhez képest 2011-től a februári melegedés 0,51 – 0,49 – 0,56 – 0,87 (ez 2015), majd most 1,35 °C emelkedés az 1951-1980 átlaghoz viszonyítva. Már a múlt év is kiugró volt, de az idei rémítőnek tűnik. Aki kíváncsi az eltérésekre (anomália) itt megtalálja őket.

A korábbi évek 0,50 környéki értékekhez képes a múlt évi 0,87 már kiugró volt, amit a szkeptikusok általában elintéznek azzal, hogy az időjárás hektikus, egy-egy kiugrás belefér. Az idei még nagyobb kiugrás már egyes klímatudósoknak sok volt, akik előálltak azzal a számítással, hogy 10 év múlva a minimális anomália (vagyis melegedés) 4,46 °C, a maximális anomália (vagyis melegedés) 10,96 °C lesz. Hogy ez bejön-e vagy sem, azt talán az isten tudná megnyugtatóan megmondani. Minden esetre ez azt jelentené, hogy a hirtelen (abrupt) megfutás elkezdődött. A minimális 4,46 °C melegedést 1951-1980 átlaghoz viszonyítva egyszerűen elviselhetetlen. Még csak annyit. Általánosan elfogadott vélemény, hogy ezt a kiugrást az El Nino nem magyarázza meg.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

132 gondolat erről: „(1847) Ez tényleg gáz

  1. Igen elismerem, hogy ez kiugróan magas, az El-Nino hatását meghaladó anomália. Azért is jósoltam, hogy kiugróan magas értékekkel fog jelentkezni a NASA, mert a műholdas mérések is magas értékeket jeleztek.
    Nézzük mi történt az elmúlt 5 hónapban (okt.-feb.) a különböző intézmények szerint:

    NASA GISS: 1.06, 1.03, 1.10, 1.14, 1.35 bázis: 1951-1980
    Hadley HADCRUT4: 0.808, 0.817, 1.005, 0.894, még nincs adat, bázis: 1961-1990
    Berkeley BEST: 0.900, 0.842, 1.034, idei adat még nincs, bázis: 1951-1980
    JMA (Japán): 0.53, 0.54, 0.66, 0.52, 0.62 bázis: 1981-2010
    UAH: 0.57, 0.47, 0.56, 0.62, 0.90 bázis: 1981-2010
    RSS: 0.356, 0.334, 0.468, 0.547, nincs adat, bázis: ?

    Meglepő a japánok által mért februári anomália, amely még a decemberinél is kisebb. Az angol HADCRUT szerint is január már hidegebb volt, mint december, a februári adatuk még nem jelent meg. A műholdas méréseknél, az UAH-nál is kitűnik a +0,28-as emelkedés januárhoz képest.

    Összegezve: két független globális hőmérsékletmérés jelzi a februári nagy anomáliát, ami valóban elgondolkoztató, még akkor is, ha a többi intézmény még nem jött ki az adatokkal, illetve vannak amelyek kisebb értékkel jelentkeztek (2 januárra, 1 februárra).
    Ugyanakkor továbbra is azt jelzem előre, hogy nyárra, de legkésőbb őszre visszaesik az anomália a 2013-2014-es szintre, majd jövőre még kisebb értékeket fog mutatni.
    Rövidtávú előrejelzéseim eddig igazolódtak (jég, hőmérsékletek) ellentétben azokéval, akik már a tavaly a jég eltűnéséről illetve a hőmérsékletek megfutásáról beszéltek. A jégkiterjedési előrejelzésemet is fenntartom, hogy az idén se esik 2 millió km2 alá az északi félteken.
    Fölöslegesnek tartom a további vitát és szőrszálhasogatást, ismeritek véleményem és van két világos jóslatom a nyárra (jég+hőmérsékletek), beszélünk azután.

    Egy pár szó erejéig, azért írhatnál arról is Tibor bá, hogy a tavalyi 10 NASA rekord hónapból, hogy maradt mára csak 3 (helyesbítek: 4, mert június azóta visszavette az elsőséget: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt).

  2. 1:
    Ez tulajdonképpen nem vita. Mi nem tudunk mérni adatokat. El kell fogadnunk azt, amit elénk tárnak. Ebből mindenki saját vérmérsékletének megfelelően próbál következtetni a jövőt illetően. Például a jégmezők alakulásával kapcsolatban számszerű vita volt közöttünk, amit a múlt évben te nyertél meg. Erre az évre nincs kedvem jósolni, de (amit te is tudsz) a görbe néhány hete nagyon érdekesen alakul. Semmi kedvem a hőmérséklet megfutást végigélvezni, de nem tartom lehetetlennek a beindulását. Ouse se rajong érte, aggódik ő is rendesen, csak nem olyan optimista mint te. Arany Sakál egy másik dolog, lehetnétek egymással kissé türelmesebbek is. Együtt fogtok megfőni 😀

  3. Köszönöm a mai posztot. 🙂

    Ouse, én sem vagyok optimista. Én az adatokból úgy következtetek, hogy az abrupt klímaváltozás bekopogtatni készül az ajtón, és 1-3 éven belül ez bekövetkezik. De majd meglátjuk, hisz a klímánk egy hihetetlenül komplex rendszer…!

  4. A kérdésre kérném válaszolni, nem mellébeszélni:

    Átcsúszik-e még ez az év (nyár)?

  5. 3,5:
    Az utolsó grafikonod szerint IGEN, 2025-ben 9 milliárd emberrel.
    🙂

    Amúgy HATÁROZOTT IGEN.

  6. A Mayday-es poszt utáni hozzászólásokban írtam az óceánok szokatlan hűléséről, az alábbi grafikonon is jól látszik, hogy a mostani nagy El-Nino miben különbözik a 97/98-astól: az óceánokból sokkal több hő szabadult fel mint máskor, ezért vannak a mostani kiugróan magas hőmérsékleti anomáliák. Az óceánok hűlése pedig pont ezt vonja maga után: az atmoszféra kezdeti melegedése , majd pár hónappal később a hűlése. Pár hónap és meglátjuk:
    https://bobtisdale.files.wordpress.com/2016/03/figure-2-global.png
    (függ attól is, hogy mennyit esik még a görbe)

  7. Idei nyár szintén rekord meleg lesz, és az év végén megint konstatáljuk majd, hogy 2016 a mérések kezdete óta eltelt időszak legmelegebb éve lett, lekörözve az előző esztendőt is. De jövőre lehet egy pár tizedes visszaesés is, mint ahogyan Mszilárd is írja. Majd meglátjuk, de ezt a nagy és intenzív kilengést betudhatjuk az El-Nino hatásának, sőt én erre szavaznék most.
    De az én szavazatomtól függetlenül a tendencia elég világos, melegszünk, nem kicsit nagyon. Ha ez a melegedési ütem marad, jó eséllyel bizony ez a tendencia megmarad, ingadozások ide v. oda akkor pár éven belül meg lesz az a 2C° -os átlaghőmérséklet emelkedés is, amit mindenki vörös vonalnak tekint. A melegedés mértéke ingadozik, fog is, de ezek a pár tized fokos kilengések nem mérvadóak a tendenciát figyelembe véve, hogy bizony a klíma egyre gyorsabb mértékben melegszik. Én nem vagyok olyan optimista, hogy 2025 környéke, de annyira pesszimista sem, hogy már idén meglesz a 2C° -os határ. Ezért írtam azt, hogy az még van pár évünk szerintem (1-3 év), de sokkal hamarabb meglesz az a 2C°, mint eddig gondolni mertük volna. Én ’18-20 környékére saccolom…, de ez csak egy hipotézis.
    De meglátjuk…, az év közben Tibor bátyámat ismerve visszatérünk még jó párszor a klímaváltozás kérdéskörére.

    Én még mindig a sarki területekre figyelek, és a metánra…, mert amikor úgy igazából beindul a permafrosztból a kigőzölgése, na onnantól kezdve kőkemény idők jönnek, és az abrupt klímaváltozás minden „előnye” hamar napi valóság lesz a széles tömegek számára, miközben azt sem fogják tudni mi is történik igazából körölöttünk.
    Szóval Ouse, vita nincs közöttünk a lényeget tekintve, csak te klíma ügyben egy hajszálnyival pesszimistább vagy mint én. 😉 🙂
    Mszilárd pedig az örök optimista. Nincs is ezzel semmi baj, szerintem.

    Aztán a többit meg élőben meglátjuk minden hónapban, hogy mit is mutatnak az aktuális mérések, és adatgörbék.

  8. 3:
    Szerintem átcsúszik, de kell még egy-két hónap, hogy tisztábban lássunk. — Felteszem a kérdést.
    8:
    A klimatológusok határozottan állítják, hogy 2016 február nem az El Nino miatt kiemelkedő.

  9. 9: Egyetértünk Tibor bátyám, én az egész évre értettem a kilengést. Bocsánat, nem fogalmaztam pontosan!

    Abból a szempontból optimista vagyok, hogy szerintem van még pár évünk, de nem több, az abrupt klímaváltozás beindulásáig, ha ez optimizmus. Aztán lehet, hogy Ouse -nak lesz igaza. De azt hiszem a lényegen, hogy megfőlünk a saját levünkben, ez már nem oszt, nem szoroz!

    Várjuk az elkövetkező hónapok hőmérsékletének alakulását idehaza és a világban, és az adatsorokat…! Nagyon más már nem tehetünk. Ja de, ha Jövőnket veszem alapul, akkor atomot neki…, legyen csak nukleáris tél. Nem is tudom melyik forgatókönyv a „vidámabb”…, bár egyre több bolygómérnökös nyílt konferencia van a tengerentúlon…! Mondjuk szerintem ez a halottnak a csók kategória, de ki tudja.

  10. Tibor bá’ Says:

    Szavazás

    Mikor indul be az abrupt melegedés?

    Már az idén
    Jövöre
    2-3 éven belül
    2020 után
    Nem 2030 el?tt

    Szavazok

    Hiányzik
    a már 2015- ben beindult
    és
    a már 2014- ben beindult x én erre teszem le a voksom

    10:

    A geo- mérnöki konferenciák csak a drónok megnyugtatására vannak, hogy egybetartsák a rendszert, amíg a „tudósok megoldást találnak”.
    Gy. k.: kimenekítik családjaikat Új- Zélandra meg Dél- Amerikába.
    Gyűjtögethetnek akárhány százmilliárd dollárt a nagyvállalatok a geo- mérnökösködésre.

  11. 11: Esetleg 1900-ban.

    Definiálnátok, hogy pontosan mit értetek abrubt klímaváltozáson? Évi 0,1 fok átlaghőmérsékletemelkedés már az? Vagy 1? Vagy 10? Vagy az északi jég teljes elolvadásához kötnétek?

  12. 11 & 12:
    A posztba be van linkelve: „itt megtalálja őket.” ha ebből kiírjuk 2000-től a februárokat, akkor a következő anomáliákat kapjuk század fokokban: 46-76-54-69-58-71-69-35-53-78-51-49-56-50-87-135
    Ebből a számsorból csak a 87 ugrik ki egy pina hajszállal vagy még annyival se, hiszen 2001-ben 76 volt. Egyedül az idei 135 valóban, egyértelműen kiugró. Ezt némi jóindulattal lehetne „abrupt”-nak nevezni, de csak akkor lesz biztos, ha a következő 2-3 hónap megerősíti. Ha igen, akkor 2016-ban lendült be a dolog. Egy-két éve semmiképpen nem. Persze a melegedés évtizedek óta tart, de most „megfutásról” van szó. Néhány hónapon belül többet fogunk tudni.

  13. 13:
    Ezzel légköri viszonylatban egyet is tudok érteni.
    De a nagy sztori az óceánokban zajlik már jó ideje:

  14. 13:
    kiegészítem a számsorod 1996-tól, így benne van az 1997-1998-as El-Nino is. Eddig ez (az 1998 februári 88-as érték) tartotta rekordot, nem a 2015-ös. (És akkor ez kb. ugyanakora kiugrás volt, mint a mostani)

    Annak, aki most találkozik először a NASA havonkénti közreadott adataival (Tibor bá linkje a poszt végén) elmondom, hogy az ebben a táblázatban levő értékek havonként változnak.

    Aki van annyira megszállott mint én, hála az http://archive.org/web/ – nek leellenőrizheti e táblázatnak régebbi verzióit, mert a NASA honlapján csak az aktuális van meg.
    Ezért kiegészítem e számsort még egy oszloppal, hogy milyen értékeket vett fel a februári anomália a különböző verziókban:

    év, 2016-ban közölt érték, első közlés óta felvett értékek
    1996 49 43-49
    1997 36 29-37
    1998 88 76-89
    1999 67 59-67
    2000 59 49-59
    2001 46 38-47
    2002 76 69-76
    2003 54 48-55
    2004 69 66-70
    2005 58 49-58
    2006 71 57-71
    2007 69 61-70
    2008 35 25-35
    2009 53 45-54
    2010 78 74-79
    2011 51 42-52
    2012 49 37-49
    2013 56 49-56
    2014 50 43-51
    2015 87 79-88
    2016 135

    A legnagyobb „kilengés” az 14 századfok a 2006-os értéknél. Tehát egy 10 éves adatnál a NASA 0,14 fokkal változtatgat. De nem kell olyan messze visszamennünk az időben, a 2014-es februárról sem tudják, hogy 43 vagy talán 51 századfok volt az anomália, sőt a tavalyi február értékei is 1 év alatt számtalanszor változtak 79 és 88 között. Az idei 135 vajon mennyi lesz 1 vagy 2 múlva?

    Nem reagált senki, de minimum Tibor bá-tól elvártam volna egy két szót arra a tényre, hogy hogy állunk a 2015-ös minden hónapban rekordunk van blöffről? Tavaly a NASA-nak nem volt türelme várni az idei évre, fontos volt már a tavaly minden hónapban kikiáltani a legmelegebb hónapot. Tessék leellenőrizni, hogy a Tibor bá által közölt linken a 2015-ös havi anomáliákból hány rekord most.
    Tibor bá gúnyolódik velem, amikor a NASA-t blamálom, de ilyen dilettantizmust ki látott, hogy 10 hónapot kikiáltok rekordnak, majd egy év sem telik el és a rekordjaim több mint fele eltűnik. De nyugodtan higgyen teljes bizalommal aki akar a NASA-nak, de engedjétek meg, hogy nekem legyen egy enyhe kételyem irántuk.

  15. @11: ‘drónok’
    A szó, amit keresel és helyette ezt használod helytelenül, a ‘droid’.
    Így nevezik mostanság az önálló gondolkodásra képtelen embereket. A drón az a repülő izé, amit te is vehetsz bármelyik játékboltban, vagy katonásdit játszanak vele a nagyok. Mivel következetesen, sokadjára használod rosszul és itt valamiért mindenki elnéz felette, gondoltam szólok.

  16. 15:
    Írod: „de minimum Tibor bá-tól elvártam volna egy két szót…” Nem akarok feleslegesen új témákat bevonna ide. Te állítod, hogy a NASA csal. Én jóindulattal feltételezem, hogy folyamatosan korrigál egy rendkívül nehezen mérhető témában. Nem hiszem, hogy a NASA olyan csalást követne el, méghozzá folyamatosan amit olyan amatőr mint te, állandóan le tud leplezni.

  17. 17:
    OK, megértettem az álláspontodat.

    A „leleplezést” nem a saját dicsőségemre csinálom, hanem egyszerűen az én szűrőmön ennyi „zavar”, amennyi a NASA/NOAA-nál van klímaügyben, nem megy át.
    Az 1997-es abszolút globális hőmérséklet értékük még mindig fenn van a honlapjukon, ami vagy orbitális tévedés, vagy a mostani hőmérsékletek még csak meg sem közelítik az akkori kiugrást. Bármelyik eset áll fenn, egy ilyen fontos témában számomra ennyi elég, de másnak nyilvánvalóan máshol van a határ.
    A szavazás eddigi eredménye kellemes meglepetés, de titokban számítottam erre.

  18. 18:

    Ha a szavazást nézzük akkor az mindenképpen elmond sok mindent, hogy cirka 50 ember mondja azt hogy 2020 előtt beindul, 30 hogy 2020 után indul be és 30 mondja azt hogy 2030 előtt nem indul be.

    Akik azt mondják hogy szó sincs megfutásról az a 30 emberben lehet csak és nem gondolom hogy mind így is gondolja.

    Szerintem nagyon gáz a helyzet hogy a topic címénél maradjunk.

  19. Egy másik lényeges kérdés: mi lesz a klímaváltozás után? Valahova nyilván beáll a klíma, de hova? Mi lesz az átlag, milyen lesz a területi és időbeli eloszlása a hőmérsékletnek és a csapadéknak?

    Egy hirtelen változáshoz nyilvánvalóan csak durva áldozatok árán lehet adaptálódni, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy végső soron még nőni is fog a Föld mezőgazdasági eltartóképessége, ha pl. Szibéria és az Antarktisz is művelhetővé válik.

  20. 20:
    Ha az Antarktisz művelhetővé válik, akkor azzal egy időben egy sokkal nagyobb terület vesztődik el, egyrészt az élhetetlen klíma, másrészt a víz alá került területek miatt.
    Egy ilyen drasztikus változásnál nemigen maradna túlélő.

  21. 21:

    +1

    Mondjuk a 40 méteres tengerszint- emelkedés betesz az óceánparti atomreaktoroknak, de már pár méter is- dagállyal, hurrikánokkal, tájfunokkal együtt.

    20:

    Már megint képtelen vagy az egész komplex rendszerben gondolkodni:

    amikor eltűnik többcsillió gigatonna jég- azzal az izosztatikus visszapattanás következtében elég súlyos tektonikus mozgások, vulkánkitörések is jönnek. De addig már valószínű nem jutna el az emberiség- sokkal hamarabb leradírozódnánk- a jetsreamek összeomlása miatti káosztól.

    Egy kombinált klíma-ökológiai-radiológiai-geológiai katasztrófát nyilván nem fog bevállalni az elit.
    Ezért mindenképpen igazat adok Jövőnknek- az atomháború elkerülhetetlen- és akkor már ne a mindenki lő mindenkire szcenárióig hagyják fajulni a dolgokat, hanem valamennyire programozottan, előre kirobbantják.

  22. 21: Az elöntött területek nyilván elvesznek a földművelés számára, de hogy a klíma mennyire lesz élhetetlen, az a hőmérséklettől függ.

    Ha Ouse jóslata szerint a mostani szélrendszerek átváltanak arra, hogy globálisan össze-vissza keverik a levegőt, akkor sokkal homogénebb lehet a hőmérséklet, és lehet, hogy a maximumok nem lesznek jelentősen nagyobbak, mint most a trópusokon. Ebben az esetben az élhetőséget az korlátozza, hogy hova mennyi csapadék jut.
    Erre nem tudom, van-e valakinek modellje, de biztosat nyilván senki nem tud még.

  23. 22: Vulkánkitörések, hurrá! Az egyrészt rövid távon hűt, másrészt hosszú távon jó termőtalajt biztosít.

    Az atomreaktorokkal kapcsolatban nehéz optimistának lenni, de ha víz borítja őket, akkor legalább moderálva lesznek, nem robbannak. Mondjuk az összes óceánvizet elszennyezhetik és sterilizálhatják, az biztos.

    Egy biztató gondolatom van ezzel kapcsolatban: az elit is bizonyára tisztában van az atomreaktorok potenciális veszélyeivel, és ha atomháborút csinál a civilizáció lenullázására, akkor nyilván van terve arra, hogyan biztosítsa eközben az atomreaktorok stabilitását.

  24. 24:

    Hiba lenne az elitet istenkirályi szerepben elképzelni.

    Nagyrészt tudhatják hogy baj lesz, de leginkább arra fogják ezt az információt használni, hogy ők ne legyenek a közelben.

    Eleve egy nagy önellentmondás van abban amit írsz.

    Ha az elit lenullázza a civilizációt, akkor mégis milyen módon próbálná stabilizálni az atomreaktorokat, amire csak egy civilizáció képes (minimum olyan tech szintű mint ami létrehozta).

    Szóval ebben ne bízzunk, mert lehet esélye, de inkább kevesebb mint több.

  25. 24- 25:

    A technológia nem megoldás semmire- de egyesek még mindig ebben reménykednek…

    Ha 50- 100 év teljesen eltünteni egy atomreaktort biztonságosan, akkor, hogy a fenébe tudnák ezt évek- hónapok alatt megcsinálni?

  26. 7:
    http://postimg.org/gallery/2ap4x2ftm/

    Hasonlítsuk össze a tavaly októberi, idei januári és márciusi tengerfelszín hőmérsékleteket!
    A kék szín kezdte átvenni az uralmat. Hogy ez mit jelenthet a jövő hónapok hőmérsékleteire, nemsokára kiderül.

  27. 24
    Ki az elit ?
    A világot nem emberek irányitják ,hanem folyományok a multból és körülmények a jelenből ,a politika és a gazdaság pedig ezt követi.A végzetünk már akkor eldölt ,amikor még fogalmunk sem volt az ipari civilizáció sötét hozományairól,csak egyszerűen élveztük és nagy terveket szöttünk ,mivel a jövönk biztatobbnak tünt ,mint az emberi faj történelme során valaha
    bármikor.
    Az atomháború nem jól kidolgozott tervek alapján fog beindulni,hanem végső elkeseredésben és kétségbeesésben és teljesen céltalanul.Haldokló fajunk utolsó rugkapálozása lesz ez- nem világmegváltás és az újrakezdés -,aztán beáll a halál.

  28. 28:
    Ráadásul ebben az a csapda, hogy a sapiens speciális gondolkodási képessége az, amely ebben az esetben megpecsételi a sorsát.
    Bármely más faj esetében ez törvényszerűen úgy zajlott, hogy az élettér váratlan beszűkülését egy nagymértékű népességcsökkenés követte, amely egy egyed szintjén alig különbözött az egyébként is rutinszerű, élettérért folyó küzdelemtől, majd egy-két generáció alatt beállt az új egyensúly, és minden folyt tovább, mint eddig az új feltételek között, a fajra összességében nem sok hatással volt.
    De az ember nagy eszével a folyamatot azonnal politikába konvertálja, és világégést generál vele, ezzel lehúzza a rolót annak is, akinek egyébként még jutna élettér…
    Na ezért tiltottak bennünket a tudás fájától. 🙁

  29. 27:
    Kár, hogy a NOAA csak -5 +5 °C eltérésekig van kalibrálva.
    Az earth.nullschool- on jobb képet kapsz, ha a dátumot állítgatod

  30. 28, 31:

    Én se azt írtam, hogy megold bármit is- de biztos, hogy elkerülhetetlen és akkor már nyilván megpróbálja- különösen az USA-t markában tartó elit- programozottan beomlasztani a rendszert.

  31. 28: Jövőnk és csoportja amellett szoktak érvelni, hogy esély van rá, hogy szándékosan indítanak egy atomháborút, annak érdekében, hogy a klímát megállítsák.
    Aki ezt tervezi és kivitelezni van hatalma, azt nevezem itt elitnek.

    Azt gondolom, hogy aki ilyen szintű bolygómérnökösködésre adja a fejét, ráadásul az atombombák révén közvetlen kapcsolatban van az atomfizikusokkal és mérnökökkel, annak gondja lesz arra, hogy a világ atomreaktorai lehetőleg minél jobban átvészeljenek egy ilyen háborút. Nem mondom, hogy nem csúszhat hiba ebbe, de kizártnak tartom, hogy ne tennék meg ezügyben, amit csak lehet.

    Feltéve, hogy a cél tényleg a klíma megállítása a Föld élhetőségének fenntartása érdekében, és nem az élet teljes kipusztítása.

    Lehet utálni a mérnököket, de az atomhulladékot mégis csak mérnökök tudják a helyén tartani.

  32. Egy HEMP azért nekik is betehet. Mármint az elitnek és atomreaktorjaiknak.

  33. A Jövőnk munka csoportnál a farok csóválja a kutyát. Ha ezzel valóban el lehet(ne) kerülni a globális klíma katasztrófát, akkor OK, de miért kell ehhez atomháború? Van elég sivatag a Földön robbantsák fel ott az atombombákat. négy légy egycsapásra. Megmenekülünk a megfőléstől, és megsemmisülnek a nukleáris fegyverek(nagy része), el van kerülve az atomerőművek katasztrófája, és lehet elölről kezdeni a fegyverkezést, ami felrázza a haldokló gazdaságot.

  34. 35 Tibor bá’
    Gondolom azért, mert a robbantások után úgyis lecsökkenne a föld eltartóképessége, ami háborúkhoz vezetne.
    Akkor már miért ne igazítsák egyből hozzá a népességet az új feltételekhez? 🙂

  35. A fenntarthatósághoz a jelenlegi civilizációnak be kell dőlnie, de ha közben az atomerőművek nem kerülnek biztonságos állapotba, akkor hiába, az eredmény mégrosszabb lesz.

    Azt kellene elérni, hogy a civilizációnak elég látványosan vége legyen ahhoz, hogy az illetékesek belássák, hogy sürgősen le kell őket szerelni, és megfelelő tárolóhelyre vinni a sugárzó anyagot, ahol további beavatkozás nélkül is elvan a világ végezetéig, de közben még működjön annyira a civilizáció, hogy ez megvalósítható legyen.

    Ha lenne egy világhatalom, ami tudatosan akarná az atomháborút az emberiség megmentésére használni, akkor ezt át kellene látnia, és lépéseket tenni az atomerőművek globális leszerelésére. Ehelyett újakat is akarnak építeni pl. Pakson. Ebből azt következtetem, hogy ha van is háttérhatalom, annak sem Orbán sem Putyin nem bábja. De valószínűbb, hogy nincs, csak sodródik a világ.

  36. 37:

    Egy szerződés- bármilyen- semmit nem jelent.
    Főleg a mai világban.
    Papíron garantálhatnak neked fizetést meg 2030- as dátumokat, csak azt nem, hogy akkor még lesz kaja és úgy egyáltalában lakható lesz a Föld.

    Aki bármilyen papír- alapú szerződést komolyan vesz, az meg is érdemli.

    A természet nem fog bírósági tárgyalást rendezni, hogy „jajj de akkor mi lesz a sok kis helyes, aranyos, ügyürüm- bügyürüm kisgyerekkel”.
    Mi is legyilkoljuk a szopósmalacot meg kifogjuk az utolsó ebihalat és felzabáljuk az utolsó búzacsírát is, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül.

  37. 37:
    Ez álom. Amint előáll valamifajta „baj”, mindenki ott hagy csapot-papot és fut a saját érdeke után. Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán azok már mind halottak, aki az első jelre elrohant, máig él.

  38. 35 Tibor bá’

    Először is Hetesi munkacsoport.
    Másodszor hamu, pernye és füst „kell”, nem homok és por.
    Harmadszor a nukleáris fegyverkezés semmit nem lendít fel.

  39. 40: Konkrét kérdésem a Hetesi munkacsoporthoz: ha a „világ urai” (bármit is jelentsen ez) atomháborút terveznek kifejezetten abból a célból, hogy helyrebillentsék a klímát, hogy a Föld a túlélők számára élhető maradjon, akkor nem kellene előbb elérniük, hogy a világ atomerőműveit leszereljék?

    Abból, hogy ezt a leszerelést nem látom, arra következtetek, hogy a feltételezés sántít. Ezek az eshetőségek jutnak eszembe:
    -Nincs ekkora hatalma annak a csoportnak, vagy
    -Nem akarják, hogy bárki vagy bármi túlélje a kataklizmát, vagy
    -Nincs is ilyen háttérhatalom, ami ilyet tervezne

  40. 38: Én nem szerződésekről beszélek. Arról beszélek, hogy ha Putyin és/vagy Orbán tisztában lennének vele, hogy pár éven belül vége a civilizációnak, esetleg atomháboróval súlyosbítva, akkor nem terveznének újabb atomerőműveket építeni, hanem leszerelnék a létezőket. Akármilyen atomrajongó valaki, ha felméri, hogy 5 év múlva nem lesz infrastruktúra és esetleg ember sem az erőmű karbantartásárs sem, nemhogy leszerelésére, azonnal el akarná kezdeni a leállítást.

  41. 41-42: A kétségeid jogosak.
    Az emberiség prolistól, elitestül rohan előre, borzalmas nagy a ‘rendszer’ tehetetlensége, bármilyen irányváltáshoz sok-sok évtized kell. Ha felismer egy problémát és a cselekvés szükségességét, akkor is nagyon nehezen lépi át – ha egyáltalán képes rá – a saját árnyékát. A probléma megoldásával pedig általában újabbat generál.

    Ha az elitnek akkora hatalma lenne, miért nem akadályozza a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát és értékesítését? (Mert ki birtokolja pl. a nagy olajcégeket, ha nem az elit???) A klímaváltozás felismerésétől kezdődően fokozatosan emelhették volna az árat – mára már az egekbe lenne, szépen átalakult volna a gazdaság szerkezete /és az emberiség létszáma/ egy fenntarthatóbb módra az olcsó energia megszűntével.
    Ehelyett annyit látni, hogy a gyeplő már rég a lovak között, a szekér meg minden irányítás nélkül rohan a szakadék felé.

  42. Mindenkinek:
    Az emberiség ennél sokkal egyszerűbb dolgot se tud megszervezni. Az atomháborúval megoldott klímaválság egész egyszerűen egy irreális (rém)álom. Nekem csak annyit árul el, hogy a haláltól való félelem egészen abszurd dolgokat is képes kitalálni.

  43. 44: Inkább az az alkudozás, hogy valakik majd egy atomháborúval megmentik az emberiséget.

  44. 46:

    Akkor úgy írom, hogy wishful thinking.

    Folyamatosan logikailag próbálsz ellentmondásokat találni a folyamatokban amivel arra mész, hogy nem lehet úgy ahogy a „geddonisták” látni vélik.

    Egyébként nagyon nem baj, és ez szimpatikusabb mint az Mszilard féle mindenbe belekötök mentalitás.
    A sikertelenséged nagyon is rávilágít arra hogy baj van.

    Másrészt Jövőnk és Hetesi nem a megmentés szót használják, hanem éppen attól tartanak hogy az elit kínjában mindent be fog vetni, még az atomot is.

  45. 47: Én is geddonista vagyok. Próbálom megérteni, hogy mi várható, és hogy hogyan lehet, érdemes rá készülni. Ha jön egy új elképzelés, megcsócsálom, megnézem jobbról-balról, mennyire hihető, mi mond ellent neki, mi támasztja alá.

    De a 100% halált jelentő forgatókönyvekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni, a legrövidebb átgondoláson túl. Nem azért, mert logikailag kizárom a beközvetkezhetőségüket, hanem azért, mert nincs mit csinálni velük. Készülni felesleges rájuk, viszont lehúznak, és meggátolják, hogy készüljek arra, amire lehet.

  46. 48.

    „De a 100% halált jelentő forgatókönyvekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni, a legrövidebb átgondoláson túl. Nem azért, mert logikailag kizárom a beközvetkezhetőségüket, hanem azért, mert nincs mit csinálni velük.”

    Pontosan. Az az ember, aki hosszú időn keresztül a saját pusztulásán retteg, aki csak a rosszat veszi észre maga körül, az pszichésen sérült. Függetlenül attól, hogy mi újság.

    2016 január:

    115 év után először esett hó – nem kíméli a hideg Ázsiát. Hidegrekordok dőltek meg vasárnap Ázsia több országában is, a zord időjárás miatt Japánban öten, míg Kínában legalább négyen vesztették életüket.

  47. 49Mvm9 Says:

    kevesen láthattátok de a biatlon világkupa záró futama (Khanty-Mansiysk) azért maradt el tegnap, mert hihetetlen hóförgeteg kerekedett, a pár perces bejelentkezésben éppen keresztbe dőlt a lőállásokra egy világító konzol.
    http://www.teamusa.org/US-Biathlon/News/2016/March/20/Khanty-Mansiysk-Mass-Start-Competitions-Cancelled-Due-To-High-Wiinds

    Azaz a szélsőségek erősödnek de ezek a rekordhidegek, nem befolyásolják a globális melegedés trendjét.

  48. 50.

    „[…] ezek a rekordhidegek, nem befolyásolják a globális melegedés trendjét.”

    Ez csak feltételezés. Kérdés az, hogy amennyiben létezik ilyen tendencia (felmelegedés), akkor nagyobb léptékben mennyire tekinthető szélsőségesnek ez az utóbbi néhány évtizedes időjárási anomália; illetve beleillik-e azokba a hosszú távú klimatikus kilengésekbe, amik elsősorban természetes okokra vezethetők vissza. Vagy nem.

  49. 51. Mvm9

    Üvegházhatás: az üvegházhatású gázok antropogén okokból növekednek. Fosszilis eredetű C02-emisszió (metán etc…) a természetes nyelők csökkenése, pl erdőirtás. A növekvő koncentráció azonos besugárzás mellett is fűti a légkört.
    Ennek tagadása figyelemreméltó, de mulatságos.
    Az estleges természetes okok ehhez adódnak.
    Jelenleg nem ismertek ilyenek, esetleg sorolnád ezeket, hogy tudjuk mire gondolsz?

  50. 52:
    Nincs kedved magyar nyelvből leckéket venni? 😀 : „Jelenleg nem ismertek ilyenek, esetleg sorolnád ezeket, hogy tudjuk mire gondolsz?” Mit szólnál ehhez? Jelenleg ilyeneket nem ismerünk, esetleg felsorolnád őket? És nincs kifogás, mert kapsz 15 percet a javításra.

  51. 52.

    „Ennek tagadása figyelemreméltó, de mulatságos.
    Az estleges természetes okok ehhez adódnak.
    Jelenleg nem ismertek ilyenek, esetleg sorolnád ezeket, hogy tudjuk mire gondolsz?”

    Mi az, hogy tudjuk? Ki áll mögötted… a Szent Klímaítélőszék?

    Ha a növekvő CO2-koncentráció vízgőzt szorítana ki (ez természetesen csak feltételezés részemről), akkor a folyamat leszabályozhatja magát? (A vízgőz erősebb klímagáz, mint a CO2.)

    De a helyzet az, hogy nem szeretnék ezen vitatkozni, mert ugyanolyan botcsinálta klimatológusok vagyunk, mint itt legtöbben; csak azokon az adatokon tudunk kérődzni, amiket elénk raknak. Eddig már nagyjából mindenki el is mondta, hogy mit gondol a dologról. Innen kezdve mindenki eldöntheti, hogy az élete hátralévő részében rettegjen-e, vagy sem.

  52. 53. Ez a magyartalanság a védjegye. Akármilyen néven is jelentkezik be, erről minden kétséget kizáróan beazonosítható. 😀

  53. 53. Ok, első leckém: Miben nyert új értelmet az általad javasolt verzió?

  54. 54.
    „Mi az, hogy tudjuk?” többesszám, azaz „mi” akik olvassuk.

    „De a helyzet az, hogy nem szeretnék ezen vitatkozni,” akkor marad neked a nyelvészkedés. Profi vagy benne?

  55. 54
    „Ha a növekvő CO2-koncentráció vízgőzt szorítana ki (ez természetesen csak feltételezés részemről), akkor a folyamat leszabályozhatja magát? (A vízgőz erősebb klímagáz, mint a CO2.)”

    ..ha figyelmen kívül hagyod a páratartalom és a levegő hőmérséklete közötti fizikai kapcsolatot, akkor hosszasan fontolgathatod ezt az opciót. (Lásd még „abszolút és relatív” páratartalom)

  56. „De a helyzet az, hogy nem szeretnék ezen vitatkozni,” akkor marad neked a nyelvészkedés.”

    Kb. ilyen mondatok miatt mondtam, hogy nem érdemes vitatkozni, mert mindenki leragad a saját kis részigazságánál. Ráadásul nem is logikus, amit írsz. Ha részemről nincs vita, akkor egyúttal a felesleges nyelvészkedést is kizárom.

    Remélem nem szakmai vitára gondoltál? Sohasem mondanám, hogy ne merjünk nagyot álmodni, de képzeld el magad a Google nélkül.

    A levegő hőmérséklete és páratartalma közötti kapcsolat (illetve inkább korlát) véleményed szerint mennyiben zárja ki azt az opciót, hogy a növekvő CO2-koncentráció vízgőzt szoríthat ki?
    Illetve mi zárja ki a fordított folyamat lehetőségét; vagyis azt, hogy az emelkedő hőmérséklet IS generálja a CO2-szint növekedését.

  57. 53. Tiborbá:

    „Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán azok már mind halottak, aki az első jelre elrohant, máig él.” írod a 39. ben.

    Kérdezem, ezt most akkor szó nélkül alkalmazhatom, vagy kötelező is lesz? (Aki helytállt-azok már…)

  58. 59 ne felejtsük el hogy egy ténybeli kérdésre személyeskedéssel reagáltál:

    „Mi az, hogy tudjuk? Ki áll mögötted… a Szent Klímaítélőszék?”

    Ezzel az erővel vezethetnél inkább naplót kockás füzetben, senki nem fog „belebarmolni”.

  59. 60 – Arany Sakál:
    Az általad idézett mondat részemről egy megállapítás. Ezt követve, nem értem a kérdésed. Mi közöm nekem ahhoz, hogy mit alkalmazol? És honnan tudhatom, hogy mi lesz kötelező, mi nem?

  60. 62 Tiborbá..
    Lám, más szemében a szálkát..

    „“Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán azok már mind halottak, aki az első jelre elrohant, máig él.” írod a 39. ben.

    Egyes szám többesszám. Nem nehéz az egyeztetés, pedig nyelvtanórát akarsz tartani.(Fukushima, h-val.)
    Miközben…

    Azok akik helytálltak Csernobilban és Fukusimán(sic!), azok már mind halottak…

    „Ezt követve, nem értem a kérdésed.”
    A kérdésem arra irányult amit nem értesz, hogy a rossz nyelvhelyességet kötelezően kell átvennem majd Tőled?
    53 „Nincs kedved magyar nyelvből leckéket venni?

    Mindegy, szórakoztat.

  61. 63:
    Ez a szálka/gerenda közmondás nekem tetszik. Csak a dolog egy picit fordított, de felejtsük el. Azt azonban észrevételezem, hogy folyamatosan baszogatsz, és ha valaki válaszolni merészel, azt személyeskedéssel vádolod. De mivel személy szerint te baszogatsz, naná, hogy személyeskednek. Ez az abszolút minimum, amit le kell nyelned.

  62. 64. azzal a különbséggel hogy bár észlelem a helyesírási hibáidat, mégsem akartam soha kijavítani és nyelvtanórákat adni. A személyeskedést egy vitában az érvnélküliség jelének veszem mint bárki más. Ezt eddig is ez után is jelzem.

    „Azt azonban észrevételezem, hogy folyamatosan baszogatsz, és ha valaki válaszolni merészel, azt személyeskedéssel vádolod.”

    ez nem igaz, ha valakin számon kérem hogy személyeskedik akkor jelzem és/vagy idézem a személyeskedő fordulatot.

    Itt a 64.ben is ezt a gyakorlatot folytatod: A személy támadására épülő érvelésről, röviden személyeskedésről beszélünk, amikor a másik személyét, gyakorlatát, szándékait kritizálják, és e kritika alapján utasítják el az illető álláspontját, érvelését.

    Amiket persze 63.-ban idéztem, azok tényszerű, nyelvtanilag hibás szövegek. Hozzászólásom tárgyszerű.
    Még annyit, hogy nem meglepő módon, soha senkinek nem kértem számon a helyesírását és nem akartam neki nyelvtanfolyamot sem tartani.

  63. 65:
    Már régen, és többször kitárgyaltuk, hogy helyesírási hibákba, melléütésekbe nem kötünk bele…. általában. De például van aki hónapokon át a rossz szót egy esszel írta. Na, ebbe lehetetlenség nem belekötni, és a végén maradt az egy sz. De ne haragudj, amit 52. alatt műveltél az bicska nyitogató:

    „Jelenleg nem ismertek ilyenek, esetleg sorolnád ezeket,”

    Háromszor olvastam el tagolta, mire rájöttem, hogy mit akarsz velünk közölni. Szerinted ez normális? Vagy én vagyok gyenge felfogású? A helyesírás csak kialakult szokások halmaza. Nagy költőnk, Faludy György például explicit szart rá, és ezt meg is írta. Másik, koraibb költőnk, Arany János például „kevésbbé” formában használta a szót, amit a fejemhez vágnál. De bármily helytelen is legyen egy szó helyesírása, a szöveg érthető, de a „Jelenleg nem ismertek ilyenek, esetleg sorolnád ezeket,” totálisan érthetetlen erről kellene papolnod. — Ami pedig a „személyeskedést” illeti, az egy klisé, amit akkor alkalmazol, amikor érdemben nincs mit írnod. Pont úgy alkalmazod, mint az „antiszemita” megbélyegzést.

    Hatalmas mellénnyel, támadod ezt a mondatomat:

    “Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán azok már mind halottak, aki az első jelre elrohant, máig él.”

    Nosza elemezzük! aki helytállt gyűjtőnév, azokat gyűjti össze, akik helytálltak. Ezekről később említést tenni, mind a két helyszínnel kapcsoltban, természetesen csak többesszámban lehet. Lehet neked más a véleményed, de helytelen nyelvtant emlegetni mindössze taktikai lépés, mert vissza kívánsz vágni érthetetlen mondatod megemlítésére. Tehát nem vitázol, hanem harcolsz, csatázol, és ez jellemző minden egyes hozzászólásodra.

  64. 66: Tibor bá, jön a főnn, hogy ilyen értelmetlen és felszínes vitákba belemész? Aranysakál idézett mondata tényleg kissé természetellenes, de ennyire bőven nem rossz. Ha az ember csak gyorsan leírja, amit gondol, becsúsznak ilyenek.

    És tényleg vicces, hogy Te játszol Grétsi Lászlót, amikor a Te helyesírásod is hagy kívánnivalót maga után. Nem mintha ez lényeges lenne, csak nem értem az indulatot. Aranysakál ráadásul ezúttal amellett érvel, amit Te is hirdetsz: az antropogén CO2 kibocsátás miatti klímaváltozás mellett.

    A Saul fia kapcsán tanúsított magatartása miatt haragszol rá?

  65. 67:

    Aranysakál valóban nem vitázik hanem harcol.

    Ha ellentmond neki valaki akkor egy nagyon megalapozott érvsorozattal mészárolja le az illetőt, és tényleg nagyon kell értenie az ellenfélnek a dolgát ha egyáltalán levegőt szeretne venni.

    Ez nem egy baráti vitatkozgatás ismérve.

    Az inkriminált mondatot illetően aki gyakran kerül jogászok közelébe az könnyen átvesz ilyen nyakatekert fordulatokat feltéve hogy érti hogy mit beszélnek.

  66. 67:
    Engem a tények érdekelnek, nem pedig az, hogy támogat vagy ellenkezik. Egy mondat értelmetlenségét nem változtatja meg az, hogy klíma témában egyetért velem. — Különben senkit se játszom, de úgy tűnik egyszerű dolgokat se értesz meg. A gyenge helyesírás nem tesz egy mondatot értelmetlenné. Elég világosan leírtam, hogy helyesírásba nem kötünk bele, de ha valamit nem értek az engem idegesít. Azt is világosan megírtam, hogy 15 perc van átnézni a szöveget és javítani, ha kell. Ha tehát belém kötsz, akkor ezeket vedd figyelemebe.

    68:
    Ez ismert téma, de én kötelességemnek, érzem a magyar nyelv legalább minimális ápolását. Nem tartom helyesnek a jelenleg dúló nyelv elbaszást. Én tehát nem Arany Sakálon keresek bosszúból fogást, hanem az anyanyelvemet védem, de ezt ő nem így fogja fel, ezért beleköt egy egyesszám-többesszám egyeztetésbe. Ezt meg leszarom.

  67. 69 Tiborbá (szép kerek szám 🙂
    legyenünk egy kicsit tárgyilagosak.

    Nézzük a kronológiát:
    53-ban nyelvleckét javasolsz amire ironikusan bejelentkeztem az 56-ban, és kérdeztem, hogy észreveszed-e, hogy a javasolt verziódnak más a jelentéstartalma? Nem reagáltál rá.

    Nekünk -akik kiváló ismerői vagyunk a világirodalomnak de különösen Faludynak-kézenfekvő a különbség a között,
    hogy valamit „felsorolunk” vagy valamit „sorolunk”.
    Engedtessék meg, hogy ezt így alkalmazzam. Tetszik nem tetszik, ez se nem magyartalan, se nem hibás.

    Másrészt amit idéztem tőled:

    “Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán (sic!) azok már mind halottak, aki az első jelre elrohant, máig él.” írod a 39. ben.

    Kikerülve az egyes szám többes szám kínos magyarázását elegánsabb így (szerintem):

    “Aki helytállt Csernobilben és Fukusimán (sic!) az ma már mind halott, aki az első jelre elrohant, máig él.”

    „Ha tehát belém kötsz, akkor ezeket vedd figyelemebe (sic!).”by Tiborbá
    Nem kötök beléd csak jeleztem, hogy értem amit írsz, de nem értek vele egyet, a kezdeményező az „okosításomban” viszont Te voltál.

    „Ezekről később említést tenni, mind a két helyszínnel kapcsoltban (sic!), természetesen csak többesszámban lehet. ” 66by Tiborbá
    Az előzőek miatt nem osztom a „természetesen”-t, sem.

    Mint ahogy azt sem tudom „nem észrevenni”, ha előkerül a tekintélyelvű érvelés, ami szintén gyakori érvelési hiba: Faludyt, meg Arany Jánost is belekeverni 🙂

    „Én tehát nem Arany Sakálon keresek bosszúból fogást, hanem az anyanyelvemet védem, de ezt ő nem így fogja fel, ezért beleköt egy egyesszám-többesszám egyeztetésbe.” 69 by Tiborbá
    Gondolhatod persze, hogy nem fogom fel, de lehet, hogy tévedsz.
    Ezt viszont osztom: „Ezt meg leszarom.” by Tiborbá.

    ja és még valami:
    Valamelyikünket megcsal az emlékezete is:

    ” Pont úgy alkalmazod, mint az “antiszemita” megbélyegzést.” 66 by Tiborbá

    melyik hsz.-emben is írtam ilyet bármelyik olvtársról?

    Se az „antiszemita” se az, hogy „zsidó” nem az aktív szókincsem része. Ugyanakkor egyszer érvként képes voltál leszedni rólam a „keresztvizet”. Arcrezzenés nélkül.
    Ennek megfelelően kérlek, hogy ne tulajdoníts nekem olyat amit idézettel nem tudsz alátámasztani.

    Remélem nem törtem le nagyon nyelvtanári ambícióidat, de ha szükségét érzem majd, akkor is szakemberhez fogok inkább fordulni.
    Peace

  68. azért tudományos szempontból érdekes lesz a követése a klímaváltozásnak. Ilyen léptékű emberkísérletre sem volt még alkalom!

    Lehet olyan opciót kérni, hogy a szaharai ősi tavak újra nagy nyílt vizeket alkossanak? Azt még szívesen megnézném!

  69. 73, 74
    Az a baj, hogy a mai embernek kisebb a túlélési esélye, mint elődeinek.
    A 20-30 000 évvel ezelőtt élt homo sapiensnek meg sem kottyant volna egy ilyen éghajlatváltozás, ahogy annak idején nem okozott gondot a jégkorszak, annak megszűnte, vagy a Szahara elsivatagosodása sem.
    Egyszerűen elvándoroltak élhetőbb területekre, aki meg nem, az ment a veszteségbe, de a faj ettől még nem került veszélybe. A globalizált világ felszámolt minden kiskaput.
    Egyébként az is érdekes, hogy a cikkben említett, nagy kihalásokat okozó meleg fázis közben egyes fajoknak meg felvirágzást hozott, a cetfélék éppen ebben az időszakban alakultak ki, hódították meg a tengereket, majd váltak gazdag családdá.

  70. 73- 75:

    Csak nem mindegy, hogy 10.000 év alatt történik vagy 250 év alatt.

    Ahogy neked se mindegy, hogy 10.000 EUR a fizetésed vagy csak 250- más lehetőségek…

  71. 75-76.

    a föld szélsőséges klímaövezetiben mindenhol vannak natív közösségek, akiket nem fog érinteni a nagy rendszerek, infrastruktúrák összeomlása, úgy ahogy sejtik, hogy a jelenleg élő összes embertársunk egy izolált túlélőcsoport 4000-es létszámából szaporodhatott fel…

  72. 77:

    Hát, ha a rendszerek összeomlása nem is érintené (radioaktív sugárzás pl) a klímaváltozás egészen biztosan fogja.

  73. 78: Ha a Földön lesz olyan terület, ahol túl lehet élni, akkor lesznek emberek, akik ott túl fognak élni. Hogy ez hol lesz, és hányan lesznek, az más kérdés.

  74. 80: És ha manipuláltak? Akkor el fog bírni a Föld egy folyamatosan növekedő emberi népességet, folyamatosan növekvő személyenkénti fogyasztással?

  75. 83:
    Ez egy gimik. A robot így volt beprogramozva. Jó poén, semmi más.

  76. Ice Melt, Sea Level Rise and Superstorms Video Abstract

  77. Megkongatta a vészharangot az amerikai űrkutatási hivatal, mert az enyhe tél után az Északi-sarkvidéken rekord kevés a jég. A NASA legfrissebb műholdas adatai arról árulkodnak, hogy a jégtakaró a megszokottnál jóval kisebb területet borít el.

  78. kevésnek kevés, de az utóbbi pár napban a szokásos trenddel ellentétben növekszik.

    ettől függetlenül nagyon alacsony, a szokásos kilengés alsó határánál lejebb van.

  79. 89.:

    Magyarul ezt nem fogod megtalálni. Arról szól, hogy mi várható a mikroorganizmusokkal, gombákkal, stb. a klímaváltozás hatására.

    Ajánlom a Chrome fordítót, nem tökéletes, nagyon nem, de a lényeget le lehet szűrni belőle azért így is.

  80. 91:
    Ez egy optimista mese. Már rég átléptünk a + 2°C-on, csak még nem realizálódott. Sőt, már a +3°C-on is. Alea iacta est.

  81. 92.: Egyetértünk, hogy egy optimista mese. Én arra, hajlok, hogy ez egyfajta prediktív programozása az egyenlőre szűkebb rétegeknek, majd pár év múlva már öntik a tömegekre is az ilyen infókat, hogy szokjuk, hogy itt a „vég”…!

  82. Rendre elmaradnak a ‘Rohadt hideg van mostanában…’ témájú posztok.

  83. 95:
    Rohand meleg van mostanában… témájú posztok sincsenek. Az időjárással nem foglalkozunk. Az időjárás rendkívül szeszélyes, ami a G.W. mellékterméke. A Föld átlaghőmérséklete viszont rendületlenül emelkedik, de ezt mindenki tudja, a csapból is ez folyik.

  84. Ha az átlaghőmérséklet-emelkedés ilyen időjárást produkál, akkor klímafanatikus vagy klímaszkeptikus propagandától függetlenül ez a folyamat folytatódhat.
    🙂

  85. 97:
    Te az időjárást jó esetben 93.000 km2-en észleled. A Föld területe pedig 510 millió km2 (ha jól emlékszem).

  86. 98.
    Ez igaz. Csak ugyanolyan feltűnő a hideg, mint néhány éve a téli +20 fok, ha még emlékeztek rá.

  87. Időjárás – 2 napja lefagyott nálam a szőlő. Amióta az eszemet tudom, ilyet még soha nem láttam. Erősödnek a szélsőségek?

  88. 100:
    Erősödnek, Indiában 57°C van és nem akar jönni az eső. Nyugat Európában 10 centis hó volt néhány napja. Texasban az utcákon 1 méteres víz hömpölyög…..

  89. Szaud arabia csökkentené olajfüggőségét. Félnek az olcsó olajtól és az elektromos autóktól.Hollandia tervezi bevezetni hogy 2025-től csak elektromos autót lehessen venni,a németek is tevékenykednek.
    Na vajon mi lesz ebből , elektromos autóhoz honnan lesz áram?
    Mindez megérne egy posztot.Most minden úgy tűnik mintha simán át tudnánk állni az elektromos autóra, közben meg a tömeges átállás egy humbuk……

  90. 100- 101:

    Nincs 57 C, „csak 47- 49 C”.

    Kezd szétesni az éghajlat, ahogy az északi- sarki „latyak” összeomlik.

    De egyes mérnököknek nagyon nem megy a fizika.

    Mi történik, ha állandóan nyitva van a hűtőajtó?

  91. 103:
    Valóban elütöttem. A helyes érték 47,7 °C.

    Ha a hűtőajtó állandóan nyitva van, akkor a helyiséget a motor teljesítményével fűteni fogod.

  92. 103:
    Ez a „hűtőajtó” okozta mindig is a szélsőséges időjárást.

    „De egyes mérnököknek nagyon nem megy a fizika.”

    A doktorokból lett klimatológusok pedig naponta felfedezik a spanyolviaszt.

    Ami a „latyakot” (fogalmad sincs miről beszélsz!) illeti, várjuk meg a szeptembert. De, ha téged nem zavar a folytonos pofára esés, akkor hirdesd csak nyugodtan a már több éve tartó, hirtelen összeomlást!

  93. 106:

    Na jó, de megint mérnök vagy- ez egy olyan hűtő, aminek a motorja nemigen megy, mert telepumpáltuk üvegházhatású gázzal. Magyarul: véges mennyiségű „hideg” van benne.

    107:

    Nem mindig, barátom.
    Egészen a 2000-es évek elejéig csukva volt.
    Azóta hullámzik a jetstream.

  94. 106.

    10 fok ide vagy oda, mit számít… már hozzászoktunk, hogy repkednek a nagy számok.

    Csak a veszteség fog fűteni, mert a hűtéskor elvont meleget kiegyenlíti az ajtón kiáramló hideg. De előtte lehűl a helyiség a hűtőben lévő jég fajhője és nagyobbrészt az olvadáshője miatt (és utána még a megolvadt vízet is fel kell melegíteni, amíg beáll a hőegyensúly.)

  95. 108:
    Akkor egy régi típusú jégszekrényről van szó, amibe a jeges belerakott egy fél tábla jeget. Ha ennek az ajtaját nyitva felejted, akkor sokkal gyorsabban fog elolvadni a benne lévő jég és közben se lesz olyan hideg benne, mint kellene (ami elméletileg 0 °C (amíg el nem olvad a jég).

    109:
    „Ha a hűtő ajtó állandóan nyitva van” eset természetesen nem számol az ajtó kinyitását követő rövid idővel. A nyitott ajtajú hűtő nem hűt, a motor teljesítménye teljes mértékben hővé fog átalakulni.

  96. 108:
    „Egészen a 2000-es évek elejéig csukva volt.”

    Legalább a wikit elolvashattad volna (tudományos cikket neked hiába linkelek, mert szerzőiket mind az olajlobbi támogatja), ahol azt írja, hogy az 1800-as évek végén kezdték ezt felismerni, majd a II.VH alatt megnőtt repülős forgalom kapcsán kezdték többet tanulmányozni és megérteni a jelenséget.
    Amiről te próbálsz írni, az az, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével többször fordul elő, hogy gyengül a jetstream (hullámzik) és jobban leengedi a hideg levegőt, ill. jobban fel a meleg levegőt. Ez rendben van. De az nettó hülyeség, hogy 2000 előtt ilyesmi nem volt. Kérem ennek a forrását.

    Ellenpélda:

    a Science News 1975-ös lapszámában a globális lehűlést magyarázták a növekvő jetstream hullámzásokkal:

    https://stevengoddard.wordpress.com/2013/05/22/1975-deep-dips-in-the-jet-stream-were-blamed-on-global-cooling/

    Nézd meg az ábrát a hullámokkal. 2000-ig csukva volt, mi?

  97. 115: A gazdák szeretnek panaszkodni, hoy felhajtsák az árakat és táámogatást csikarjanak ki. Nálam egyetlen virág sem fagyott el, pedig hidegebb részen van a falu.

  98. 116:

    A Jetstream- meg a légkör- csak egy része a történetnek, Szilárd.

    Mi van az óceánokban lévő irdatlan hővel?

    http://www.skepticalscience.com/docs/Comment_on_DK12.pdf

    De most néztem meg a cci-reanalyzeren ’80- ig visszamenőleg a Jetsreamet- valóban voltak maihoz hasonló nagy sinus- hullámok és szakadások- de, ami feltűnő, hogy az a nagyon nagy darab jég ott fent északon sokkal nagyobb volt-
    ergó, mint iszonyatos puffer (olvadáshő 330 kJ/kg)
    rengeteg ilyen ingadozást elnyelt. Ma már nem ez a helyzet.
    És nagyban köszönhető az óceánokban felhalmozott és jeget olvasztó hőnek.

  99. 118:
    Végre beismered, hogy hibázhatsz te is. Ez már haladat.

    Ami az óceánokban elnyelt hőt illeti:
    – pontos adataink, az óceánok 0-2000 m mélységének hőmérsékletéről, csak 2004-től vannak (ARGO):
    http://climate4you.com/images/ArgoGlobalSummaryGraph.gif
    – A NOAA grafikonján az látszik, hogy ezalatt a kb. 10 év alatt az óceán elnyelt 7 tetajoule hőt.
    – Az ARGO grafikonján az látszik, hogy ez 0,05 fokkal melegítette fel az óceánt.
    – nem kell lebecsülni ezt a kicsi értéket sem, mert hatalmas tömegű vízről van szó.
    – DE: mi bizonyítja, hogy ez nem normális? Vannak megbízható adataink, hogy mennyi hőt nyelt el régebb az óceán? Azt sem tudjuk, milyenek voltak a jégviszonyok az északi sarkon a 40-es években, csak leírásokból, amiben azért vannak érdekes megjegyzések.
    Nem mondasz mindig hülyeségeket. De ne vesd el a sulykot, ne legyél vészmadár és főleg ne arrogánsan tegyed ezt, mert akkor a mondanivalód nem fog átjönni.

    U.I.: mivel szereted a jégkorongot, rossz ember nem lehetsz. 🙂
    én is hokiztam gyerekkoromban olyan csapatban, amely azóta MOL ligát is nyert. Látod, több a közös bennünk, mint gondolnád… (sokszor a 10 évvel ezelőtti önmagam látom benned, igaz a stílusom az nem ilyen volt, de a gondolkodásom, az igen)

  100. 119:

    Mik ki nem derülnek…

    Sajna fel kell adnom- sokmindennel együtt- mert nyáron irány a másik nagy jégtömeghez közel 😀

  101. 120:
    erről egy kicsit bővebben?

    Nem semmi, hogy élőben tudósíthatsz a valós helyzetről, többet ér, mint grafikonok és térképek böngészése.

  102. Nem tudósítani… Annál hosszabb távra

  103. Ez csak a felszín…!

    Tragédiák sora jöhet: milliók kelnek útra
    Barack Obama és adminisztrációja arról beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak fel kell készülnie a „klímamenekültek” hullámára, mivel az Északi-sarkkör vidéke egyre tovább olvad. A kanadai kormánnyal együtt hívták fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a sarkvidéki őslakosokat veszélyezteti.
    http://faktor.hu/faktor-klimamigransok-hullamara-kell-felkeszulni-az-amerikai-miniszter-szerint

  104. 127: Milyen kedves, jóindulatú emberek ezek az amerikai és kanadai vezetők, hogy ennyire gondjuk van az őslakosokra! Olyannnyira gondoskodók, hogy a csúnya, lakhatatlan őstajgát mind kivágják, hogy ezek a szegény őslakosok mégiscsak lakhassanak azon a holdbéli tájon, ami a palaolaj kitermelése után marad.

  105. 127 & 128:
    Van egy olyan régi poszt, hogy „Kilamkültek”. Ezt nem Obama találta ki.

  106. 129: Persze, nem vitatom. Csak bosszant az amerikaiak álszentsége.

  107. 129: Nem is mondom, hogy Obama találta ki, ezek a népmozgások, vándorlások együtt kezdenek járni a klímaváltozással, és csak fokozódni fognak!

    „Drámaian megnőhet a klímaváltozás miatti menekültek száma a jövőben. A Max Planck Institute for Chemistry és a nicosiai Cyprus Institute számításai szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában annyira megnőhet a forróság, hogy alkalmatlanná válik az emberi életre.”

    Ma az index is lehozta, az alábbi cikk kivonatát, de az eredeti linket rakom be, mert az indexes fordítás tartalmaz blődségeket, de rendesen.
    http://phys.org/news/2016-05-climate-exodus-middle-east-north-africa.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük