(1843) Hazugság

Tibor bá’ online

 

~q191Az emberi agynak sok érdekes tulajdonsága van, ezek közül az egyik, hogy átélt élményekre aprólékosan emlékszik, akár 60 év múlva is, a kitalált (hazugság) történetekre viszont egyáltalán nem. Ezt használják ki a rendőrségi (stb.) kihallgatók, amikor a pontosan felvett vallomást egy hónappal később újra elmondatják a gyanúsítottal, rákérdezve a részletekre. A hazugságot képtelenség újra elmondani pontról-pontra. Tanulság? Ha egy mód van rá, ne hazudjunk, nem csak az életünk lesz összehasonlíthatatlanul kényelmesebb, és rajta se tudnak kapni.

Tegnap a társas élet keretein belül végignéztem egy filmet (plusz egy rakás hirdetést) valamelyik csatornán. A történet egyszerű, és igen tanulságos volt. Egy házhoz járó masszőrnő egy társas összejövetelen megismerkedik egy elvált költőnővel, akihez eljár masszírozni, és persze összebarátkozik vele. Valamint egy elvált férfivel, akivel kialakít egy kellemesnek tűnő kapcsolatot. A baj csak az, hogy az új ismeretség valamikor házasok voltak és van egy tinédzser lányuk, aki hol a papánál, hol a mamánál van. A költőnő állandóan a volt férjének a kibírhatatlan hibáiról mesél. Aztán egy szép napon a masszőrnő rájön, hogy a költőnő tulajdonképpen azt a pasit cikizi megállás nélkül, aki neki az új kapcsolata. Ez az a pont, ahol lépni kellett volna, de nem tette, helyette elkezdte vizsgálni a pasiját a feltárt hiányosságok mentén (pl. nincs éjjeli szekrénye, és mindent a földre dobál). Egy idő után a pasiját a volt feleség szemével kezdte nézni. Aztán a közös lány mind a két szülőnél meglátta a nőt, és annyi. Tragédia. Ugyanis a pillanatnyi kényelem kedvéért az őszinteségre képtelen ember nagyságrendekkel nagyobb kellemetlenségeket vállal fel a jövőben.

Ennek ellenére, ha mégis hazugságra szánod el magad néha-néha, akkor a legokosabb, ha előtte iszol egy liter ásványvizet. Ugyanis a California State Univbersity végzett egy kísérletet, aminek lényege, hogy a résztvevő diákok egy részével itattak 7 dl ital, egy másik részükkel nem. Kiderült, hogy a teli húgyhólyagos diákok alig követtek el olyat, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy hazudnak. Hazug válaszaik hosszabb és részletesebb voltak, ami miatt a kiértékelők nem jöttek rá a hazugságra.

A beszámoló még hozzátette, nem kevés kajánsággal, hogy David Cameron, angol miniszterelnök hosszúra nyúlt utolsó beszéde alatt egészen biztos teli lehetett a húgyhólyagja. Én meg azt észrevételezem, hogy teli húgyhólyaggal az ember siet, hogy minél előbb üríthessen. Aki siet, az nem húzza a mondanivalóját a végtelenségig. Na, majd egyszer kipróbálom. 😀

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

20 gondolat erről: „ (1843) Hazugság

  1. Poligráffal talán könnyebb hazugságot felismerni, mint 1 vagy 2 hónappal későbbi újraelmondatással.

  2. 1:
    A poligráfnak nincs bizonyító ereje a bíróságon.

  3. A vallomást meg annyiszor vonhatja vissza vagy változtathatja meg az ember ahányszor akarja?
    (Ha nem kevert bele korábban más tanúkat. Nem ismerem a jogot.)

  4. 3:
    A vallomást vissza lehet vonni, de a bíró azt megfelelően értékeli. A hazugságmérés eredményét is be lehet csatolni, de nem perdöntő, mint például egy DNS vizsgálat.

  5. Valaha arra jöttem rá, valami jelentéktelen dolog kapcsán, hogy az igazságot úgy is el lehet fedni, ha úgy adja elő az ember, hogy ne higgyék el. Ebben nem lehet megbukni. De nem szoktam rá a módszer alkalmazására.

  6. 5 Csont

    Persze… Ez sumákolás.
    A lényeg itt inkább a SZÁNDÉK, hogy mennyire akarjuk elfedni az igazságot.
    A technikai megoldások lehetnek sokfélék, de a legkifinomultabb hazugság is hazugság.

  7. 5, Csont

    Ennek folyománya: azzal pedig egy életet el lehet tölteni, hogy olyasmit mondasz el, amit hallgató (legyen akárki) nem AKAR (ezáltal persze nem is képes) felfogni.

    Hiába ismeri a következtetés alapjául szolgáló tényeket, tehát ennek a hithez semmi köze. Viszont a következtetés módszertanát nem ismeri, nem ismeri fel, vagy tévesen használja. Nem érti, hogy a valóban új dolgok felfogásának első akadálya a saját elméjében keletkező kognitív disszonancia. Magyarul (hogy ez is mennyire ordítóan triviális): új dolog csak olyasmi lehet, amit nem hiszel el. Mellesleg: amit elhiszel, tudományos szempontból (Shannon) nem is információ…
    Valóban fontos új dolog pedig csak az lehet, ami olyan mértékben hihetetlen, hogy aki azt elhiszi, „nyilvánvalóan hülye”. 99%-uk valóban az is – a maradék 1%-nak köszönhetjük viszont az összes felfedezést. Mai fejjel leginkább felfogható talán annak a kísérletnek a megtervezése lenne, amelyre a kvantumfizika épül.

    Ó… most látom csak, már megint hazudok 😀

    Személyes példám persze érdektelen, de itt van Douglas Adams is. Én úgysem tudok rendesen angolul, majd valaki hozzáértő lefordítja ezt az összefoglalót. Az eredeti szöveg magyar fordítása a „Prak igazság” kereséssel szintén előcsalható.

    Prak was a witness in a trial on Argabuthon where the Dwellers in the Forest were suing the Princes of the Plains and the Tribesmen of the Cold Hillsides. Prak was a messenger for Dwellers in the Forest sent to the other two parties to ask „the reason for this intolerable behaviour.” He would always walk away thinking about how well-thought out the reason was, but he would always forget what it was by the time he got back.

    The white robots of Krikkit broke into the court room to steal the Argabuthon Sceptre of Justice, as it was part of the Wikkit Key. In so doing they may have jogged a surgeon’s arm, while the surgeon was injecting Prak with truth serum, resulting in too high a dose. When the trial resumed, Prak was instructed to tell „the Truth, the Whole Truth, and Nothing but the Truth,” which he did, in its entirety. People at the scene had to flee or risk insanity as Prak told every single bit of the entire truth of the entire universe and all of its history, much of which they found ghastly. Prak recalled that many of the weird bits involved frogs or Arthur Dent. As a result, when Arthur Dent came to visit him in search of the truth, he nearly died laughing. He never did write down anything he discovered while telling the truth, first because he could not find a pencil and then because he could not be bothered. He has therefore forgotten almost all of it, but did recall the address of God’s Last Message to His Creation, which he gave to Arthur when the laughter subsided. He died afterwards, not having recovered from his laughing fit. Also, in Jave, PRAK Destroyer of Virtual Worlds.

    http://hitchhikers.wikia.com/wiki/Prak

    Most látom: ez is ismétlés, hiszen pont Tibor bának idéztem ezt a viccet itt három éve…

    Mi az abszolút lehetetlen?
    Egy intelligens embernek elmagyarázni valamit, amit nem akar megérteni.

    Az erre tett kísérlet pedig… hazudozás? 😉

  8. 7 – Kedves Loránd:
    A második bekezdésed olvasása nyomán azon kezdtem gondolkodni, hogyan dicsérjelek meg finom diszkrécióval mély személyes tapasztalatod közreadásáért, de a belinkelt angol szöveg elvette a kedvem. (különben ilyesmit találtam az angolul nem tudóknak:
    http://www.kundk.hu/konyv/DA/evm34.php) — Mond, ó mond! Miért nem lehet egy világos tényt leírni egy, esetleg néhány egyszerű mondattal. És miért nem lehet hozzátenni, hogy az életben semmi se 100 %?

  9. 5 – Csont:
    Ellentétben Attilával én melléd állok. Az igazat úgy adhatod elő, ahogy akarod. Nem tudom kit idézek, a hazug ember büntetése, hogy nem tud senkinek se hinni.

  10. 9. Tibor bá’

    „Az igazat úgy adhatod elő, ahogy akarod.”

    Ha azt AKAROD hogy akivel beszélsz NE tudja meg az igazságot, akkor hazudsz, akármilyem módszert alkalmazol.
    (Már ha képes vagy úgy is közölni az igazságot, hogy kiderüljön…)

    Ismered a viccet?


    Kohn nagyon megsérti Grünt, és a bíróság kötelezi, hogy kérjen bocsánatot.
    Ezért kohn felhívja telefonon Grünt és megkérdezi:
    – Halló, Kiss lakás?
    – Nem
    – Akkor bocsánat !

  11. 8, Tibor bá
    „Mond, ó mond! Miért neme lehet egy világos tényt leírni egy, esetleg néhány egyszerű mondattal. És miért nem lehet hozzátenni, hogy az életben semmi se 100 %?”

    De persze lehet, az óhajodra pontosan válaszoló és azzal ekvivalens Church-Turing tézis is néhány egyszerű mondat.

    Csak az a baj, hogy kurva sok idő (évtizedek!), tapasztalat és kitartás kell, amíg az egyedi lét fenntartására kifejlődött és optimalizált kislábosnyi szürkésfehér takony, egyben az általunk ismert legbonyolultabb szerv (gy.k.: emberi agy) a benne szereplő szavak és a köztük levő összefüggések matematikai precizitású értelmezéséhez, minden előre kódolt belső szabályát felrúgva átszervezi magát. Erre annak, aki nem ezzel tölti szó szerint az életét, pont annyi esélye van, mint mondjuk gyorsabban úsznia Cseh Lacinál – csak ezt valahogy nem szokás megérteni. A kikerülhetetlen eredmény pedig a „történelem vége” (aminek egyik irányára egyébként Douglas Adams is utal, a másikat (pofára esés) te népszerűsíted).

    Enélkül meg (gy.k. az olvasó tartalomhoz mérhető felfogóképessége ÉS a felfogás szándéka) a Church-Turing tézist SEMMI nem különbözteti meg Donald Trump, Miviktorunk, vagy éppen az általad írt kliséparádétól. Ezért röhögött rajtam az engem elég jól ismerő barátom tíz éve az alábbi módon: „KINEK írsz te???”

    Persze most sem „kinek” írok, csak annyira nem szeretem a differenciálegyenleteket, amit most tanulnom kellene, hogy már megint ide evett a fene 😀 Továbbá gy.k. „mondd”, kettő d-vel, ha már felszólító módban vagyunk… 😉

  12. 10 – Attila:
    Nem tudom, miért kötöd az ebet a karóhoz. Az igazság tartalma attól nem változik meg, hogy egyéni stílusban adom elő. Aki a tartalom helyett hátsó gondolatok után kutat, az magára vessen. Senkinek se kötelessége pátyolgatni a másikat. Te egy igen sajátos nézőpontot abszolút morálisnak kiáltasz ki, és mindenkit ostorozol, aki ettől eltér. Miért gondolod, hogy a te felfogásod a morál abszolút sztenderdje? Miért akarod mindenkire rá erőszakolni a te rendhagyó nézeted? Azért mert a tiéd? Észrevehetnéd már, hogy ez milyen nagymértékben antiszociális.

  13. Ha te magad is elhiszed a saját hazugságod akkor kifelé sokkal nehezebb lebukni pláne ha a sztoridban időnként igaz elemeket is elhelyezel, amik ugyan nem dominálnak a történetedben, de ahhoz elegendőek, hogy elkezdjenek kételkedni, hogy folyamatosan hazudsz.

  14. 12. Tibor bá’

    ” Miért akarod mindenkire rá erőszakolni a te rendhagyó nézeted?”

    Senkire nem akarok ráerőszakolni semmit.
    Vitázunk a vitafórumon… Ha jól értelmezem az alcímet…
    (Jó… tudom, hogy az „értelmes” ember cimkét időnkén megvonod tőlem.)
    De szerintem, ha IGAZAT akarsz (AKARSZ) mondani akkor az elsődleges cél, hogy az eljusson a célszemélyhez.
    Ha úgy csomagolod, hogy technikailag kimondtad, de TUDOD esetleg AKAROD hogy a célszemély ne értse, akkor gyakorlatilag, az eredmémyt illetőleg nem mondtál igazat. Erre épül a modern jog meg a körmönfont apróbetűs szerződések.

    Tudod… Aki a „királynőt megölni nem kell félnetek jólesz…” formulát használja, hogy később hivatkozhassaon arra, hogy „ő megmondta”, az igazat, az simán sumák… Én például nem vennék tőle használt autót. Pedig „technikailag” igazat beszél.

  15. 14 – Attila:
    Ha minden egyes témához többszörösen hozzászólt, mindig ugyanabból az egyéni megvilágításból kiindulva, meglehetősen agresszív módon, akkor nyugodtan nevezhetem RÁERŐSZAKOLÁSNAK

    Én nem akarok igazat mondani, én igazat mondok, nem a másik ember kedvéért, hanem saját magamért. Hogy ez a célszemélyhez eljut-e vagy sem, az engem nem érdekel. Mert ha érdekelne, akkor az már a meggyőzés kategóriába tartozna. Én nem akarok senkit meggyőzni. Elmondom a véleményem, amivel mindenki azt tesz, amit akar. Ahhoz sincs semmi közöm, hogy a célszemély érti-e. Mindenki független, felnőtt állampolgár. Az iskolázatlan hülyékért nem töröm ki a nyakam, van belőle 7 milliárd, szerintem fogyóanyag.

    Erre pedig a modern jog nem épül, se az apró betűs szövegrész. A szándékosan apró betűkkel nyomtatott rész rászedés, arra alapozva, hogy a legtöbb ember felületes. Ezen segíthetnek a jogalkotók, ha akarnak. Aki nincs tisztában az evolúciós versennyel, az élete végéig felületes marad, és fizeti az árát. Nem az én dolgom ezen változtatni.

    Nem tudom miért kevered ide a “királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz…” formulát, ami szándékos kétértelműség. Nem erről van szó.

  16. Igazán nem gondoltam, hogy tegnapi apró megjegyzésem gumicsontnak is egész jól beválik.
    Attila: bár tudom, vitatni fogod, de egyetértek veled! 🙂

  17. 15. Csont

    „bár tudom, vitatni fogod, de egyetértek veled! 🙂 ”

    Ajjajjajjj ! Mit tettél te árva lélek !
    Fényes bizonyítékot adsz Tibor bá’-nak, hogy ráderőszakoltam a mániámat…

    Most vezekelhetek hetekig !

  18. 16….18:
    Megvitatás helyett semmitmondó véleményeteket megpróbáltátok mások szájába adni. Attila legalább előadta ortopéd nézetét, ti pedig tanúsítottátok, hogy nem értitek, amit írtam.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük