(1816) ivóvíz és víztisztítás

Tibor bá’ online

Az emberi test átlagosa 42 liter vizet tartalmaz, és ebből, ha csak 2,7 liter elvész dehidrálásról beszélünk, ami szédüléshez és eszméletvesztéshez vezet. Nyilvánvalóan patológiai eset áll fenn.

Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy a Föld vízkészlete véges. Harmincegy országban vízhiány van, és több mint egy milliárd embernek nem jut megfelelő vízellátás. Azzal is tisztában lehetünk, hogy 2025-re a Föld lakosságának kétharmada nem fog elég vízhez jutni. Az emberiség ahelyett, hogy megbecsülné a tiszta vizet, szennyezi azt, elképesztő sebességgel meríti ki a forrásokat. Előbb vagy utóbb neked is szembe kell nézni a vízhiánnyal. A megoldás?

Ivóvíz tárolása – Vészhelyzetre a legjobb megoldás az ivóvíztárolás. Van, aki 25 literes tartályokban tárol vizet. Ha nincs is erre lehetőséged, a különböző edényeket fel tudod tölteni vízzel. Arra viszont emlékezned kell, hogy a nem teljesen tiszta tartályban tárolt víz, fogyasztás helyett csak tisztálkodásra használható. Ha addig vársz, amíg beüt a geddon, valószínűleg nem lesz könnyű dolgod vizet találni. Egyszerűen azért, mert sok ezer ember hirtelen mind vizet akar majd vásárolni. A polcokról elsőnek a víz fog eltűnni.

Hol tároljunk vizet? – Vizet ne tárolj hőnek, fénynek kitéve. A legjobb egy sötét, hűvös helyiség, például pince. Észben kell tartanod, hogy valamelyik tartály eresztheti a vizet, ezért ne tárold olyan helyen, ahol a kiszivárgott víz bajt okozhat, például parketta.

Amikor a víz ivásra nem alkalmas.  – A Vízművek mindent megtesz, hogy a hálózati víz minősége emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Rendkívüli estben ez nem feltétlenül valósul meg. Megszűnhet a vízszolgáltatás, vagy a víz túl szennyes lehet fogyasztásra. Éppen ezért a tartalékolt ivóvíz, túlélési esélyed legfontosabb záloga. Tartalék víz elfogyasztása után szükséges lehet kellő mennyiségű, biztonságos víz előállítására. Ne feledkezz meg arról, hogy a tífusz, dizentéria, fertőző hepatitisz veszélye fenyeget, ha szennyes vizet fogyasztasz. Ne kockáztass. Rendkívüli helyzetben ne feltételezd, hogy a víz tiszta – ivásra és főzésre használt vizet tisztítani kell. Három fajta vízben található patogén van: protozoa, baktérium és vírus.

Protozoák – Állat testen kívül, rovarokban vagy cisztában található. Egyszerű, vízi protozoák az amőbák, giárdiák, és a kripto-sporídium. A protozoák mérete 1 és 100 mikron között változik, ahol az átlag 16 µm. Ezektől könnyen meg lehet szabadulni egyszerű forralással. Viszonylag nagy méretük miatt a kereskedelemben kapható szűrőkkel is eltávolíthatók. Némelyik viszonylag ellenáll klórral és jóddal szemben. Becslések szerint a felszíni vizek 90 százalékában található protozoa.

Baktériumok – Olyan egysejtű organizmus, amely levegőben és vízben is életben marad. A baktériumok átlagos mérete 0,2 és 1,5 µm közé esik, de van olyan nagy is, ami 10 µm. baktériumoktól könnyen meg lehet szabadulni forralással, vegyi kezeléssel (klór, jód), vagy megfelelő szűrővel. Szerencsére nem minden baktérium fertőző. A leggyakoribb fertőzők: dizentéria, tífusz, kolera, campílo-baktérium, E-coli, és szalmonella.

Vírusok – A legismertebb, vízben található vírus a hepatitisz, sárgaláz, polio, rotavirus, és norwalk. A vírusok sokkal kisebbek, mint a baktériumok. Méretül 0,004 és 0,1 µm közé esik. Forralással és vegyi kezeléssel könnyen meg lehet tőlük szabadulni. Viszont apró méretük miatt minden szűrön átmennek. Az a vírus azonban kiszűrhető, amelyik valami nagyobb anyaghoz kapcsolódik. A fenti vírusok fertőzése után a megbetegedés lappangó ideje néhány óra és néhány hét között változhat, ami függ a patogéntől és a patogén koncentrációtól. A megbetegedés szimptómái: összeroppanás, láz, görcsök, hasmenés, kiszáradás és hányinger. Ha a betegséggel nem veszik fel a harcot, az végül halálhoz vezethet.

Ha elhagyott területen vagy, vagy orvosi ellátásban nem részesülhetsz, akkor tartsanak melegen, fogyassz sok biztonságos folyadékot és pihenj. A hasmenés megszüntethető széntablettákkal, vészhelyzetben faszén is megteszi. Szükség esetén lázcsillapító alkalmazható. Amint lehet, orvoshoz kell fordulni.

Víztisztítás – Mihez kell tiszta víz? 1) Ívásra, 2) Italok készítéséhez, 3) Főzéshez, 4) Fogmosáshoz, 5) Kéz és arcmosáshoz. 6) Mosogatáshoz. — Amennyiben a rendelkezésedre álló víz túlzottan zavaros, tedd egy nagyobb edényben és ne zavard meg 12 órán át, hogy a lebegő részecskék leülepedhessenek. Ezt követve óvatosan merd le a víz tetejét úgy, hogy közben a többi részt ne zavard fel.

Függetlenül attól, hogy milyen víztisztítást választasz az első lépés mindig a következő. Szűrd át a vizet egy kávészűrőn, vagy tiszta fehérnemű vásznon, de papír zsebkendő is megteszi. Ezzel a viszonylag nagyobb lebegő részeket sikerül visszatartani. A kávészűrőt újra és újra fel lehet használni, hacsak a víz nem túl agyagos. Az előszűrés után a víztisztításra a következő módszerek közül választhatsz.

Forralás – Forralással megölöd a protozoákat, a baktériumokat és a vírusokat. Azonban káros, feloldott vegyi anyagokat, radioaktív részecskéket nem. Az összes vízben lévő patogén semlegesítésére a forralás a legjobb módszer. A kereskedelemben kapható, legdrágább víztisztító berendezésről se lehet ezt elmondani. Nézzük tehát ezt a módszert.

Minden patogén megsemmisül 85 °C hő hatására, de van, amelyik már alacsonyabb hőmérsékleten is megsemmisül. Mire a víz eléri a forráspontot, még magas hegy tetején is, az összes vízben lévő patogén megsemmisült. Tehát a tisztítandó víz érje el a forráspontot és tartsd forrásban 1 percen keresztül. Nagyon magas hegy tetején, ahol alacsony a légnyomás és a víz 100 °C alatt forr, 2 percig. Ennél tovább forralni teljesen felesleges, csak annyit érünk el vele, hogy a víz egy része elpárolog, és az íze kedvezőtlenebb lesz. Egy patogén nem lehet még elhaltabb.

Hogyan javíthatunk a felforralt víz ízén? – 1) Kevergesd a vizet, hogy oxigént vegyen fel a levegőből. 2) Vagy ismételten öntsd át a vizet az egyik tiszta edényből a másikba. 3) Vagy tegyél egy kevéske konyhasót a vízbe. 4) Vagy tegyél 50 mg C –vitamint kb. 1 liter vízbe.

Klór tisztítás 5-6 %-os nátrium-hipoklórit [NaOClja jó öreg magyar hipo ] alkalmazásával – Ezzel sikerül megölni a baktériumokat és a vírusokat, de nem a protozoákat. Nem közömbösíti a káros vegyi anyagokat és esetleges radioaktív részecskéket. Ha a víz viszonylag tiszta, akkor literenként adj hozzá 2 cseppet. Zavaros víz esetében adj 4 cseppet. A víz nem lehet túl hideg (a kémiai reakció miatt), minimum 18 °C-nak kell lenni. Ha szükséges, tedd ki a vizet a napfényre, hogy megemelkedjen a hőmérséklete. A hőmérséklet csökkenésével a klór hatékonysága rohamosan csökken. A becsepegtetés után engedj egy órát, hogy a klór megtegye a hatását. Ezt követve a víz szabadon iható. Ha viszont egy óra után a víznek nincs klór szaga, akkor ismételjük meg az eljárást. A vizet akkor lehet biztonságosan meginni, ha enyhe klór szaga van. Ha a második csepegtetés után se marad klór szaga, akkor a vizet ki kell önteni, ívásra alkalmatlan, mert túl sok mikroba van benne. Ne alkalmazz túl sok klórt, mert ártalmas az egészségre.

68 %-os kalcium-hipoklorit granulátum – Ez egy drasztikus vegyi kezelést tesz lehetővé. Ezt alkalmazzák az úszómedencék fertőtlenítésére. Megöli a baktériumokat és a vírusokat, de nem semmisíti meg a protozoákat, valamint nem semlegesíti a káros vegyi anyagokat és a radioaktív részecskéket. A víz nem lehet túl hideg, minimum 18 °C hőfokúnak kell lennie. Ha szükséges tedd a vizet a napfényre, hogy felmelegedjen. A vízkezelés hatékonysága a hőfok csökkenésével rohamosan romlik. Tegyél kb. 300 mg (amit fel tudsz csípni a hüvelyk és mutatóujjaddal) 68 %-os kalcium-hipokrolitot 4 liter vízhez, és várj egy órát. Ha egy óra után a víznek nincs klór szaga, akkor ismételjük meg az eljárást. Ha ezt követve a víznek enyhe klór szaga van, akkor biztonsággal iható. Ne alkalmazz túl sok klórt, mert ártalmas az egészségre. A nátrium-hipoklorit eltarthatósága sokkal rövidebb ideig tart, mint a 68 %-os kalciumhipoklorit granulátumé. Ezért vészhelyzetre ez utóbbit tanácsos tartalékolni.

2%-os jódtinktúra – Az eljárás és mennyiségek pontosan megegyeznek a nátrium-hipokloridnál alkalmazottakkal. A jódtinktúrán általában fel van tüntetve a lejárati idő. Ezt követve a jódnak jelentősen csökken a hatékonysága, ezért nem ajánlott a hosszú távú tárolása. Figyelem! Jódozott vizet terhes és szoptató nők, valamint pajzsmirigy komplikációban szenvedő betegek nem ihatnak. Hosszú ideig jódozott vizet ívóknál májkárosodás léphet fel. Az előző módszerek mind jobbak, mint a jóddal történő tisztítás.

 A kereskedelemben kapható víztisztító tabletták – A kereskedelemben kapható víztisztító tabletták hatóanyaga általában klór vagy jód. Mindkét anyagnak viszonylag rövid az eltarthatósága, ami után hatékonyságából elkezd veszíteni. Ha van a birtokodba ilyen tabletta, és már lejárt a szavatossági ideje, akkor tanácsos őket kicserélni. Ügyelj arra, hogy még nem tisztított vízzel kanál, evőeszköz vagy edény ne kerüljön kapcsolatba.

Vízszűrök – A legjobb vízminőség javításához a kereskedelemben kapható víztisztító berendezések. Hátrányuk, hogy meglehetősen drágák. Ezért javasoljuk, hogy készítsd el saját víztisztítódat.

Cserépedényes biológiai szűrő – Ezzel a szűrővel nagyon szennyezett vízből igen tiszta vizet lehet előállítani. A vízszűrő szerkezete egyszerű, megépítése olcsó, könnyen beszerezhető anyag kell hozzá. A felépítése agyag edénnyel történik.

~q038Megépítés – Nagyméretű (kb. 90 cm magas) agyagedényt kell beszerezni, aminek oldalán ki kell alakítani egy lyukat a cső részére egy csavarhúzó, és kalapács vagy megfelelő nehezebb kő segítségével. A lyukat az edény aljától kb. 50     centire kell kialakítani. Kell még egy 75-80 centi hosszú hajlékony cső, aminek 2,5 cm az átmérője, amit be kell helyezni a lyukba úgy, hogy a vége az edény aljáig érjen. Behelyezés után a cső körüli rést cementes homok keverékével be kell tapasztani. Ezen kívül kell még egy edény a megszűrt víz tárolására. Amennyiben ez egy csappal ellátott tartály, akkor elég magasan kell elhelyezni ahhoz, hogy a csap alá lehessen helyezni egy kancsót.

Krumpli méretű megmosott kövekből ki kell alakítani egy réteget a cserépedény alján. A kövek közötti rés lehetővé teszi, hogy a víz könnyen bejusson a csőbe. Kisebb mosott köveket rá kell helyezni a nagyobb kövekre, hogy a köztük lévő résbe kerüljenek. A következőben mosott, bab méretű köveket kell az egész tetején szétteríteni. Ezek a kő rétegek nem haladhatják meg a 10 centit, mert különben nem lenne elég hely a homoknak. Végül mosott homokot kell az egészre ráhelyezni, aminek a felső szintjének 12-13 centire kell lenni a cső-becsatlakoztató lyuktól.

Egy szennyes vizet tároló cserépedény aljába fúrjunk egy lyukat 8-10 centire a szélétől egy százas szög segítségével. Ezt a kisebb edényt rá kell helyezni a nagyobbra. A vízszűrő berendezés működése a rajzon jól látható. A vízszűrés beindulása után fontos, hogy a homokot ne bolygassuk meg. A homok felületére hasznos baktériumok telepednek, amelyeknek fontos szerepe van a szűrésben. Amennyiben a felhasznált kövek és a homok alaposan meg lettek mosva, a szűrt víz minősége folyamatosan javulni fog.

Amikor a szűrési sebesség erősen lecsökken, esetleg leáll, a homokból ki kell mosni a piszkot egy vödörben, majd a homokot vissza kell helyezni a helyére. Közben ügyelni kell arra, hogy a homok visszahelyezése után annak felszíne 12 centivel legyen alacsonyabban, mint a kivezető cső furata. Mire az eldugulás bekövetkezik, ami kb. 3 hét, ajánlatos készíteni egy másik szűrőt is, mert a jó baktériumok elszaporodásához körülbelül három hétre van szükség.

Sikeres működtetéshez ügyelni kell a következőkre: A homok alatt a köveket egyenletesen kell elhelyezni, hogy ne legyen megszökési útja a víznek, egyenletesen hatoljon át a homok rétegen, érintkezve a hasznos baktériumokkal. A homok réteg magasságának kb. 30 cm-nek kell lenni, ami elégséges a hasznos baktériumok részére. A szűrő edény belső átmérője legyen 25…35 cm (ez teszi lehetővé, hogy az első 30 perc alatt kb. 15 liter vizet eresszen át. A cső kimenetének 12-13 centire kell lenni a homokréteg tetejétől. A hasznos baktériumok akvatikusok, vagyis víz alatt kell őket tartani. A beáramló víz nem zavarhatja meg a homokréteget. A 12-13 centi biztosítja, hogy a vízszint a homok fölött legyen 2,5 cm ráhagyással az esetleges pontatlan szűrőépítés figyelembevételére. 2-3 centit felvehet a párolgás, és 6 cm vízmagasság puffer zónát alkotva, hogy a beáramló szennyvíz ne zavarja fel a homokot. A felső edényen kialakított lyuk nem lehet több mint 3 mm dia. A két cserépedény között kell lenni egy kis résnek, hogy oxigén juthasson be a rendszerbe. Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a becsurgó vizet ellenőrizni lehessen.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

 

 

45 gondolat erről: „(1816) ivóvíz és víztisztítás

  1. Legjobban bevált módszer az esővízgyűjtés, ülepítéses szűréssel.

  2. 1:
    Madarak rászarnak a tetőre, amit az eső bemos a tartályba kórokozókkal együtt. Ezért az esővizet fertőtleníteni kell.

  3. Tibor bá’

    A szűrőkről mit gondolsz? szerinted megfelelően szűrnek? Amugy köszi a cikket!

  4. Meg kell itt említeni Országh József munkásságát, abból is a TELESŐ rendszert. Itt van leírva részletesen:
    http://eautarcie.org/

    Érdekes, hogy lényegében azt állítják, hogy ha az esővíz mechanikai szűrésen esik át, aztán beton cizsternában tárolják, ez önmagában biztosítja az egészséges és tiszta ivóvizet. Nekem is logikusnak tűnik, hogy madárszartól kezdve mindenféle lehet az esővízben, ami nem tesz jót, de ők erre jutottak.

    De ha nem is merjük direktben, forralás vagy plusz szűrés nélkül meginni, sokat segít, ha van egy már alapvetően tiszta, nagymennyiségű, rendszeresen pótlódó ivóvíztartalékunk.

  5. Mi az eső kezdete után 10-15 perccel kezdjük feltölteni a betontartályokat. Tehát a tető le van „mosva” Nem akarok kötekedni, de mikroszkópikus élőlények milliói élnek körülöttünk, az ivóvizünkben, a testünkben. Ha nem lennének bélbaktériumaink nagy bajban lennénk. Tehát csak csínján a higéniával, nem kell túlzásokba esni, mert visszaüt. A túl steril környezetben felnövekvők allergiásak lesznek, immunrendszer alig működik. (antibiotikumos gyógyszeripar örömére)

  6. 250 literes légmentesen lezárható műanyag hordónk van földbeásva. Ebben elfér 150-160 db másfél literes ásványvíz; ha szénsavas, akkor évekig eláll. Víz mellett tartós élelmiszer, elemek, gyufa, fegyver stb. feltűnés mentesen tárolható benne.
    A romlott víz hasmenést, kiszáradást, gyógyszerek nélkül halált okozhat.

  7. 5 & 6:
    Madár ürülékben komoly patogének lehetnek immunrendszer ide vagy oda. És igen, a kezeletlen hasmenésbe bele lehet halni kiszáradás miatt, méghozzá igen gyorsan. A legtöbb hadifogoly ebbe halt bele. Különben, hasmenéses fertőzés ellen abszolút hatásos a faszén.

  8. A megoldás a tea! Nem véletlenül a világ legnépszerűbb itala; az elkészítéséhez fel kell forralni a vizet, ami így csíramentes lesz. Ezen kívül a vörös teánál kevésbé fermentált zöld teának antibakteriális, fertőtlenítő hatása is van. (És az íze is jobb, mint a klóré.)

  9. 8: „A megoldás a tea!” Miközben azon agyalunk, hogy honnan lesz iható víz?
    Honnan lesz tea? 🙂

    Az ötlet nem rossz, csak nem ‘tea’ kell a teához, hanem hársfavirág, csipkebogyó, citromfű stb., ami itthon is megterem. 😉

  10. A föntebb leírt vízszűrőnél van jelentősége hogy cserépedény legyen? Műanyag hordó, vödör, stb. használható-e?

  11. 9.
    Igazad van, hársfa, kamilla, kakukkfű is tökéletes.

  12. 8: Vörös tea alatt mit értesz? Roiboos? Vagy fekete? Vagy más?

  13. Már bocs fiúk de ha összeomlik minden akkor nem hiszem hogy teára futni fogja, meg hogy hozzá lehet férni…

    Tibor bá’ mit gondolsz arról amit kérdeztem, tudom , hogy nem olcsó, de elég hatásos a vízszűrő? Én attól félek hogy csak átverés hogy mindent kiszűr.

  14. A forralás nem csírátlanítja a vizet, és köztük patogének is könnyedén átvészelik. Vészmegoldásnak jó, mint mondjuk a szike láng általi fertőtlenítése, ha egyszer nincs más – de mindenképp ajánlanám a szűrést. A megvehető szűrőknél meg arra érdemes figyelni, hogy nagyon rövid a szavatossági idejük, utána már nem lehet bennük bízni.

  15. 14.

    Akkor autoklávozd, ha nem bízol a forralásban. Szerintem meg sokkal megbízhatóbb, mint a szűrő, amiről nem tudod, meddig jó. Majd onnan veszed észre, hogy lejárt, hogy megbetegszel a szűrt víztől? Szerintem egyes vírusok simán átmennek a szűrőn, főleg a kisebbek.

  16. A szűrők átengedik a vírusokat. A forralás a vírusokat is megöli. A leírásban szereplő edény azért cserép, mert abban hűvösen marad a víz.

  17. 13.
    Szerintem ezt már belinkelte valaki korábban, más post alatt:
    http://tuleloviz.hu/

    Nekem is van, de még nem próbáltam, ki se bontottam. Ez egy mechanikai szűrő, ami 0,2 mikron felett nem engedi át az anyagot, beleértve a baktériumok 99%-át (legalább is ezt írják). Ez alapján a vírusoktól nem véd meg, ha csak nem valami nagyobb valamin tapadt meg. Ha jól értelmezem, akkor nincs benne semmi vegyi anyag, tehát nincs lejárati dátuma sem.
    Ha már nem szűrőképes (telítődött), akkor nem jön belőle a víz. Biztos van 1-2 hozzászóló, aki a gyakorlati alkalmazásáról többet tud (talán Gyuricza L.)

  18. 14.
    „A forralás nem csírátlanítja a vizet”

    Ezt meg honnan veszed? Az orvosi műszereket is autoklávban fertőtlenítik. Igaz, hogy ott nyomástól függően magasabb lehet 100 C-nál a hőmérséklet, de úgy tudom, hogy a tartósan 70-80 fok is csírátlanít, pl. a szalmonella sem bír ki ennél többet.
    Ha ennyire félsz, akkor desztilláld a vizet. Nekünk van egy olyan desztillálónk, ami óránként 1 liter vizet állít elő. ami biztosan nem szennyezett. Hátránya, hogy áramot fogyaszt; ha nincs áram, akkor nem működik.

    12.
    Feketete tea, az a kínai vörös tea, és erjesztett, ebben különbözik a zöld teától.

  19. 100 fok (sőt, 70 is) a vírusokat általában kinyírja, de vannak bacik, amiknek sokkal több kell, mondjuk 130 fok tartósabban. Az autokláv is magasabb hőmérsékletet használ, ráadásul túlnyomással, mivel éppen ez az erénye.
    Különben meg nem azt írtam, h ne forraljunk, hanem hogy tanácsos az a szűrés (is). Legalábbis gyerekeknek én másként nem szívesen adnám. De azt csináltok, amit akartok. 🙂

  20. Gyermekként falun a húsvéti locsolkodáson kívül kb. egy jópofa pénzkereseti forrás maradt … a gyógynövények gyűjtése. Gesztenye, bodzavirág, kamilla, zsákszámra szedtük kaptunk érte néhány forintot, nagy volt a boldogság. Szóval a tea vonalhoz hozzászólva: -gyógynövények megismerése, -mikor, hogyan, honnan!!!!! gyűjtése, -tárolása, -felhasználása.
    Engem ez mindig érdekelt, ezért „vannak tapasztalataim” -remélem sokan képben vannak a témában, és a csipkebogyót, kökényt, galagonyát is felismerik, sőt meg tudják különböztetni a csalánt, mentát, citromfüvet is a kutyaszartól. -ha valaki nincs képben pótolja, szép lassan…

  21. Írod: vírusok … apró méretük miatt minden szűrön átmennek.

    Sokféle szűrő van, a homokszűrőtől elkezdve az ultraszűrőn át a reverz ozmózis membránig.
    Zed szűrője a pórusmérete alapján ultraszűrő, amit általában szennyeződés után 1 g/l hypóval (háztartási hypo 1:30-as vizes oldata; 1 napos áztatás, néha megrázni), meg utána ecetes vagy citromsavas kilötyköléssel könnyen ki lehet tisztítani és még folyamatos használat mellett is évekig használható. Na pesze homokos vizet nem szabad ráengedni, mert az kinyírja. A legtöbb baktériumot, de még igen sok vírust is kiszűr. Az oldott anyagokat persze nem.
    A reverz ozmózis az oldott anyagokat is kiszűri, így természetesen az összes vírust is. Amíg a membránja nem sérült meg, amit a termékvíz vezetőképességének emelkedése jelez, de persze azt meg ki tudja mérni???
    Az összes ilyen szűrő rákfenéje a tiszta oldal elfertőződése, azaz a levegőben szállongó fertőző élő anyagok megtelepedése a már megtisztított vízben, hiszen ott nincs konkurencia. Ez a legdurvább a víz-szűrő kancsókban. Én biztos soha nem innék ilyen kancsóból vizet, de hát Déli Babbal értek egyet: „azt csináltok, amit akartok :-)”

  22. Ágcsonkos vízszűrés, két petpalack és egy bodza ág. Egy forralás talán nem árt még utána.

  23. Nem értem, hogy miért maradt ki pl a faszenes szűrés? Egy egyszerű mechanikus szűrés után, ami eltávolítja a szennydarabokat 1 teáskanál belőle egy liter vízbe kiszűri az összes nyavaját. Viszonylag pótolni is egyszerű. Nem szükséges mellé más, de ha valaki 110%-ig biztosra akar menni, akkor még forralja pár percig, dob bele valamit, hogy legyen íze (csipkebogyó télen is megtalálható)és kész az ultrabiztos itóka viszonylag egyszerűen és hosszútávon fenntarthatóan.
    Egyébként pedig olvastam egy tanulmányt, amiben 2 perces forralást, aktív szenes szűrést és a 10 perces forralást hasonlítottak össze. Az utóbbi kettőnél teljes volt a hatékonyság külön-külön is, míg a két perces forralásnál még maradtak élősködök.

  24. Mi a helyzet akkor, ha kuktában forralunk vizet? Mennyivel nagyobb a nyomás, és ez mennyivel emeli a forráspontot? – ha tudja valaki…

  25. Víztisztítás?!
    Fogadjunk ,hogy ma reggel is beleszartatok az ivóvízbe ,meg holnap is bele fogtok .Sajnos én is …

  26. 24.
    120 fok körül – 2 bar nyomáson.
    (Ezért nem lehet a Mount Everesten tojást főzni, ott a kis nyomás miatt jóval 100 fok alatt forr a víz.)

    21.
    A fordított ozmozis szűrő az oldott sókat is kiszűri a vízből. A víz vezetőképessége függ a sótartalomtól, egyszerű ohm-mérővel meg lehet mérni. Ha csökken az ellenállás, akkor átereszt a membrán.

  27. Néhány éve még szereltem autoklávot…

    Azok gözzel müködnek.
    Alapvetöen két program futott rajtuk. Vagy 120 fokon 2 baron 25 perc körüli sterilizálási idöszak volt, vagy 134 fokon 2 baron 15 perc sterilizálási idö.
    Maga a program ennél lényegesen hosszabb, de a vákumot és a száritást én most nem számitom bele.

    Ilyen paraméterek mellett semmiféle élö organizmus nem hagyhatta el a sterilizálot.

    Unatkozö mütösfiuk virslit is szoktak fözni benne 😀

  28. 18

    A desztillálás se tuti, illékony szennyezőanyagok (pl. szénhidrogének) átmennek azon is. Aktív szenes adszorpcióval viszont kijönnek.

    Otthoni körülmények között szerintem legegyszerűbb forralni a vizet, bár ezzel csak a kórokozóktól szabadulunk meg, de sokkal megbízhatóbban és egyszerűbben, mint a szűrőkkel. A lábas és a tűzhely valószínűleg tartósabb, és kevésbé romlik el. Ha a szűrő 99%-ot eltávolít, az az 1% is elég vicces dolgokat tud csinálni.

  29. 24:
    Nézd meg a leírást. Jobb minőségű fazekaknál a szelepre különböző méretű súlyokat lehet tenni, ami különböző nyomásokat eredményez, de a 2 bár reális.

  30. Hogy a nitrátos kútvízből a nitrátot hogy lehet kivenni, azt tudja valaki? A desztilláláson túl, ami a sótartalmat veszélyesen lecsökkenti.

  31. 30.
    Miért baj, ha a sótartalom ‘veszélyesen’ lecsökken? Az esővíz is desztillált víz, senki sem sózza miközben leesik. Nyugodtan ihatsz deszt. vizet; nem kell utánsózni, meg hasonlók.

    28.
    ‘A desztillálás se tuti, illékony szennyezőanyagok (pl. szénhidrogének) átmennek azon is. Aktív szenes adszorpcióval viszont kijönnek.’

    A végén a desztillált víz egy cserélhető faszenes szűrőn is átmegy.
    Évek óta ezt használjuk: http://juicers.hu/waterwise-4000-viz-desztillalo-keszulek/ Ha elkészült, utána fertőtlenített palackokban megy a hűtőbe.

  32. Évek óta RO vizet iszom!
    E posztot olvasva kíváncsiságból engedtem egy pohár csapvizet és megpróbáltam azt meginni. Azon kívül, hogy nem ment le, még hányingerem is lett tőle és ezt nem túlzásból írom.
    Olyan érzésem volt, mintha kórház íze lenne!
    Maradok az öngyilkos RO víznél.
    Most lehet oltani! 🙂

  33. 33: Mindenki azt iszik amit akar. 🙂

    Tavaly viszont úgy jártam, hogy 30-35 fokos melegben kaszáltam egész nap, közben persze folyamatosan ittam palackos ásványvizet.
    Hazamentem, be a kádba, fürdés. Bizonyára a meleg víz rásegített, de perceken belül begörcsöltek a lábaim, majd a kezeim. Esély nem volt, hogy kimásszak a kádból. Szerencsére otthon volt a feleségem, azzal hozattam gyorsan sós vizet, kalcium pezsgőtablettás vizet, meg paradicsomot. Megettem, megittam, aztán szép lassan oldódott a görcs.

    A ‘gazdaságos’ „ásványvizek” sótartalma is elég alacsony, az ilyen ‘desztillált víz’ jellegű vizeknél meg egyáltalán nem viszel be ásványi anyagot a szervezetedbe, ezzel addig nincs is baj, amíg táplálékkal viszont pótolod a szükséges ‘sót’.
    Akkor van gebasz, ha kevés a kaja, nagy melegben nehéz fizikai munkát végzel, eközben viszonylag sokat iszol, mert felborul a szervezet ionegyensúlya.

    26, 27, 29: Köszi az infókat, akkor úgy tűnik, a „kuktás” vízforralás megoldja a csírátlanítás problémáját.

  34. 34.
    Ásványvízzel nem tudod pótolni a kiizadt sót, mert a szervetlen sókat csak kis részben hasznosítja az emberi szervezet. Amit te gazdaságos ásványvíznek nevezel, az valószínűleg kevés sót tartalmaz, DE! folyamatos fogyasztásra csak ezek ajánlhatók (500mg/liter sótartalom alatt). Magas sótartalmú árványvizek pl. a Balfi víz, vagy ha jól emlékszem a Visegrádi ásványvíz is ilyen 1500-2000 mg/l körüli sótartalommal pl. károsíthatják a vesét. A gyógyvizek 4-5g/l sótartalom felett csak gyógyászati célra fogyaszthatók.
    Az Evian meg a hasonló drága ásványvizek nagyrésze gleccservíz, azaz majdnem desztillált víz, nagyon alacsony sótartalommal.
    A kiizzadt sót nem vízzel, hanem extrém esetben konyhasóval, de leginkább a nyers zöldség, gyümölcs szerves sóival tudod pótolni.

  35. 34.

    Ezt hívják „vízmérgezésnek”. Én is jártam már így

  36. Ha a desztillált víz / esővíz halásos méreg, hogy lehet, hogy az eszkimók életben maradtak régebben, amikor tényleg nem volt más ivóvizük, csak olvasztott hólé?

  37. 37: „halásos méreg”

    Eszkimó étrendben nem vagyok otthon, de ha nyers húst, halat fogyasztottak, valószínűleg a szükséges ionok bekerültek a szervezetükbe.
    Az viszont már saját tapasztalat, hogy ha hideg van, szinte minimális ‘vizet’ fogyasztok, talán eszkimóéknál is így van.

  38. 35: Mitől lesz egy só szerves? Ha teszemazt konyhasót feloldok vízben, abból Na+ és Cl- ionok lesznek a vízben. Az uborkában ugyanezek az ionok vannak egyéb szervesanyagok MELLETT, nem vegyületben, hanem oldatban. Mi a különbség?

  39. 41: Én ugyan nem vagyok biokémikus, de még számomra is nyilvánvaló, hogy ebben a cikkben butaságok vannak. Például a szervetlen ásványok lerakódására példának a koleszterint hozza fel, ami egy szerves vegyület, nem ásvány.

  40. 42.

    „Water Hardness is inorganic minerals in solution(in water). When these minerals enter the intestines in drinking water, there is an immediate reaction between them and the fats, oils and fatty acids present, causing precipitation of inorganic calcium, magnesium, iron and so on – to form new, insoluble compounds.”

    „Water Hardness is the underlying cause of many, if not all, of the diseases resulting from poisons in the intestinal tract. These(hard minerals) pass from the intestinal walls and get into the lymphatic system, which delivers all of it’s products to the blood, which in turn, distributes to all parts of the body. This is the cause of much human disease.”

    Dr. Charles Mayo (Mayo Clinic, Rochester, Minnesota)

    http://www.supremefulvic.com/distilled_water.htm

  41. 43
    A víz keménységét a Ca++ és Mg++ ionok okozzák (ált isk 7. osztály) A vízlágyítók úgy működnek, hogy ezeket az ionokat Na+ vagy H+ ionokra cserélik. Ca és Mg ionokra szükség van többek között a csontokba, az izom normális működéséhet és sok más jelentéktelen dolog. Na és K-ra az ingerület terjedéséhez, az ionegyensúly fenntartásához (homeosztázis, miegymás) (amiket leírtam, általános iskolában oktatott dolgok)

  42. A kancsós vízszűrőnél nem fog a homok az első adandó alkalommal a kövek közé szivárogni, és elzárni a kivezetőcső alját?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük