(1795) 25 év jégalakulás az Északi-sarkon

Tibor bá’ online

 

Azt még ki lehet találni, hogy ezt a videó felvétel egy épületes csalás, de ha nem csalás (és miért lenne az) akkor egyértelműen választ ad néhány vitára. A videó 25 év jégmozgást mutat be az Északi-sarkon. Ahol van friss jég, és van öreg jég. Ez utóbbit fehér színnel jeleznek.

Az első 10-15 évben gyakorlatilag ugyanazt láthatjuk, de aztán az idősebb jég kezd erősen zsugorodni. Most csak az a kérdés, hogy ki, miként értékeli a látottakat.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

 

9 gondolat erről: „(1795) 25 év jégalakulás az Északi-sarkon

  1. Az nem vitás, hogy az északi jégtakaró zsugorodik.
    Ami vita tárgya az az, hogy ez visszafordíthatatlan-e vagy sem. Ha a CO2 szint és a többi emberi tényező az egyértelmű fő oka ennek a zsugorodásnak, akkor a válasz az az, hogy nem, a folyamat nem fog visszafordulni, a jég végérvényesen eltűnik.
    E mellett teszi le a garast Tibor bá, aki szerint néhány év és vége, és néhány hőzöngő társa, akik szerint már tavaly elolvadt (de ha nem, akkor az idén) a jég.
    Ez az álláspont nem foglalkozik azokkal a természetes ciklusokkal, amelyek nagy mértékben hatnak a jégtakaróra. Egy ilyen természetes tényező az AMO ciklus, ami az Atlanti Óceán 60-80 éves periódusú melegedési/hűlési ciklusa.
    Ennek maximumai és a jégtakaró akkori állapota jól követhető a múltban is, elég ha Amundsen-re gondolunk, aki először hajózta át a Northwest Passage – t 1903-ban, vagy az 50-60 évvel későbbi állapotokra, amikor az amerikai tengeralattjárók vitézkedtek az északi sarkon való felszínre jutással (USS Skate (SSN-578)).
    Az AMO ciklus pozitív szakaszának kezdete egybeesik az 1979-es műholdas jégtakaró elemzés kezdetével (ekkortól kezdik mutatni, mert ekkor volt a maximumon) és most indul lefele a ciklus, következik a negatív szakasz, amikor a jég visszarendeződést fog mutatni.
    Itt egy érdekes megjegyzés: a jégtakaró műholdas elemzése valójában már 70-es évek elején elkezdődött amikor a jég szintje megegyezett a 90-es évek szintjével, ez jól latszik az IPCC grafikonján is: http://realclimatescience.com/wp-content/uploads/2015/06/ScreenHunter_9610-Jun.-21-08.11.jpg
    (Ha a jéggrafikonok ezzel kezdődnének, nem mutatna olyan jól, ezért kezdik 1979-től )
    Összefoglalva: az AMO ciklus következő negatív szakasza, amely egybe fog esni a Nap tevékenység minimumával is nemsokára megadja a választ, hogy a jégre a természetes vagy az antropogén tényezők hatnak jobban.
    Én az előbbire szavazok, azt állítva, hogy akárcsak a klímára, úgy a jég állapotára is elsősorban a természetes tényezők hatnak, az emberi tényező létezik, de a hatása a természet erőivel szemben elenyésző. Ez nem azt jelenti, hogy az ember akkor most már mindent megtehet, nem, a bolygó szennyezését abba kell hagyni, akárcsak a hisztériát, hogy az ember okozta klímaváltozás miatt 1-2 éven belül megyünk a lecsóba.

  2. Szerintem teljesen valós a videó. Szépen látszik rajta hogy haladunk valami felé amiről fogalmunk sincs.

    A félrecsúsztatott fedővel történő levesfőzésnek is megvannak a maga hőmérsékleti ciklusai, amin 2000 tudós 100.000 mérés alapján évtizedekig vitázhatna hogy pontosan hogyan is zajlik. Fagyott húsból kiindulva gyönyörű „time lapse” videót lehetne készíteni arról is. De ha jön az idióta ember és a helyére billenti a fedőt, nos bizony lesz egy kis megfutás.
    Nemrég sikerült beszerezni egy olyan edényt amin 3 pici lyuk van, így gond nélkül lehet főzni ráhelyezett fedővel is. 3 tűszúrásnyi lyuk. Nem teszteltem még, de gyanítom hogy kettő befogása esetén is problémák adódnának. Persze nem lenne mindegy hogy alatta épp napminimum van-e vagy sem. Lényeg hogy az emberiség közös erővel képes rá már hogy 3-ból kettő lyukat befogjon. Meg is teszi, mert nem tudja mit csinál. Mint egy kisgyerek. Aztán ha megégette az ujját majd nem csinálja megint. A nagy kérdés szerintem az, hogy lesz-e második esély, vagy jön az anyatermészet és akkora pofont ad, hogy többet leves közelébe se kerülhetünk.

  3. 2: Tetszik a hasonlat. Véleményem szerint eléggé alkalmazkodók vagyunk ahhoz, hogy a nagy pofon után ha megfogyatkozva is de talpra álljunk. Remélem a második körben már okosabbak leszünk…

  4. Második esély :DD
    Nem a Bíróságon vagyunk.

    A Jég visszafagyására (fagyasztására) a termodinamika 2. szerint akkor lenne esély, ha legalább ugyanennyi energiát, amennyit eddig belefeccoltunk hirtelen ki tudnánk vonni a rendszerből- magyarul az óceánokból.

    Ez lehetetlen.
    Majd pártízezer év alatt szépen kisugározza a világűrbe a légkör, miután az óceánok leadták- na és annyi csak a kérdés, hogy ez mikor következik be és milyen gyorsan.
    Hamarosan megtudhatjuk.

  5. Egy másik videó a NOAA -tól:

    Arctic ice age, 1987-2014

  6. Sajnos amiben most vagyunk, az már a második esélynek számít 🙂

    A videó meg szerintem elég ijesztően rémisztő 🙁

    Ha még létezne is 2. esély.
    Abban nagyon, de nagyon kevés vidámság lenne.
    Kb azért élsz még majd, mert képtelen vagy öngyilkosságra.És még éppen mások sem öltek meg.

  7. A videóból az is szépen látszik, hogy a sokéves jég eltűnése főleg az áramlatoknak köszönhető, amelyek forgatják (Beaufort Gyre system) és kiviszik a jeget a Farm-szoroson át. Ezért van óriási jelentősége az áramlatok változásának, amely az AMO-hoz köthető de/és van kapcsolata az északi sarki zóna geomágneses mezőjének változásával is:
    http://www.vukcevic.talktalk.net/CO2-Arc.gif
    Ezen a grafikonon szépen látható a sarki zóna hőmérsékletének, geomágneses mezejének és a CO2 szintnek az alakulása. Az, hogy mi mivel korrelál, az egyértelmű.
    Megfigyelhetőek még az 1930-1960 közötti AMO maximum hőmérsékleti értékei is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük