Tibor bá’ vissza a múltba online
Most a CHF alapú hitelekkel kapcsolatos botrány nyomán derült ki számomra, hogy van egy új magyar mánia, a lakás birtoklása. A háború előtt csak minimális mennyiségű öröklakás volt a Fővárosban. Ezzel szemben vidéken főleg parasztházak voltak, természetesen magántulajdonban. Budapesten a 1867-es kiegyezés után egymást követve épültek a bérházak, mert a lakbér jövedelmek biztosabbak voltak a tőke után járó kamatnál. Lakó pedig bőségesen akadt. Apám például megszületésem után egészen egyszerűen kitalálta merrefelé akar lakni (Kazinczy utca), ott megállt egy kapualjban és megnézte milyen lakások kiadók a házban és mennyiért. Aztán bement a házmesterhez, aki megmutatta az adott lakást, és megkötötték a szerződést. Hozzá kell tennem, hogy aki 3 nappal elmaradt a lakbérrel, annak a bútorait lehordatták a kapualjba, hogy vigye el valahova.
Az embernek a létfenntartáshoz élelem kell, víz, hajlék és ruha. A hajlék kivételével ezek rövid időn belül beszerezhetők, ha hasznosítani tudja munkáját és tudását. Ez azonban nem érvényes a hajlékra. Míg az élelmedet nem kell egyszerre megvenni 40 évre, a hajlékkal pontosan ez a helyzet, ha birtokolni akarod. A háború előtt, és után, senki nem akart birtokolni, mindenki tökéletesen meg volt elégedve azzal, ha valaki másnak a tulajdonát bérelhette hónapról hónapra. Közben azonban történt egy történelmi átalakulás. Rákosi 1949-ben minden bérházat államosított, miközben a lakók maradtak ott, ahol voltak. Erre azért került sor, mert korábban az emberek a lakhatásra a jövedelmük harmadát, felét költötték. Az államosítás után a kocka megfordult. Bagót kellett fizetni az államnak lakbér címén, viszont a fizetések a felére estek vissza. Rákosi ugyanazt csinálta, amit most Orbán a magánnyugdíj pénztárral. Felmarta a pénzt a jelenben, aminek a visszafizetését áttolta a (távoli) jövőbe. Ugyanis az igen olcsó lakhatásnak volt egy hátulütője, nem jött ki belőle a karbantartás költsége. Ennek volt egyenes következménye a bérházak állagának a folyamatos romlása. Aztán, amikor eltel 40 év, és a fél város lerohadt állapotba került, a csődtömeget az állam átruházta az emberekre, akik piszok olcsón vehették meg azt a lakást, amiben laktak és ezzel nyakukba vették a karbantartási költségeket. Egyszeriben a lakások szabadon lettek adhatok és vehetők, ami 40 éven át tilos volt, és csak különböző kunsztstiklik segítségével lehetett átjátszani mindenki által ismert összegekért. Persze a megvásárlás körülményeit úgy szabályozták, hogy a vétel szinte kötelező volt. Ugyanis, ha a bentlakó nem vette meg, akkor bárki más megvehette, abból pedig a bentlakók – köszönik szépen – nem kértek.
Nem sokkal ezt követve megérkeztünk a rendszerváltáshoz, vagyis kapitalistákká váltunk. Ennek leglátványosabb jele az eszeveszett tempójú építkezés lett, amivel párhuzamosan elterjedt az érzés, miszerint az a biztos, ha tied a lakás. Aztán pedig a gyors tempóban épülő lakóparkok lakásai igen vonzóak voltak. A nagyszülői lakásnyomor helyét megérkezett az unokák luxus lehetősége, ami magával hozta az luxusigényt. Nem lett volna baj, ha a legújabb generáció nem ragaszkodott volna a birtokláshoz. Közszájon járó szöveg volt, hogy az albérleti díj helyett inkább fizetem a részleteket. Persze ehhez nem tartozott megfelelő kalkuláció. De józan ésszel átgondolva, mi is történt?
A lakásbérlésnek jelentős előnyei vannak. Amikor a szüleimnek rosszul ment a dolga, akkor havi 30 pengőért béreltek egy szoba-konyhát. Amikor felvitte az isten a dolgukat, akkor 120 pengőért béreltek egy 3-szóba-cselédszoba összkomfortot. Aki 30 évre vesz egy luxus lakást, és kikalkulálja, hogy a fizetéséből tudja fizetni a részleteket, természetesen a pillanatnyi fizetésére gondol. De ki tudja ezt garantálni 30 évre? Mi van, ha megváltoznak a gazdasági körülmények? Mi van, ha megváltozik a részletfizető egészsége, munkaképessége, ne add isten, elhuny? És akkor még nem beszéltem a CHF alapú lidércnyomásról, se arról, hogy esetleg felbomlik a házasság.
De, tételezzük fel, hogy minden jól megy, egy teljes emberöltő alatt nem áll elő semmi gubanc. Harminc év után az addig tisztességesen, három lakás árát részletben kifizetőnek a lakás tehermentes birtokába kerül, aminek egyetlen egy előnye van, valaki, vagy valakik örökölni fognak. Érdemes ezért felvállalni ekkora kockázatot, ráadásul azoknak, akikért valaha senki se vállalt fel semmilyen kockázatot?
___________________________________________________
___________________________________________________
___________________________________________________
Van igazsag abban amit irsz es nem is vitaznek vele. De a mai vilagban csak az nyugtatja meg az embert ha a „birtokaban” tudhatja az ingatlant (kocsit, not :)…stb)
Es igen, mire vegzel addigra leesik a tantusz hogy max arra lesz jo hogy orokolje valaki az eleted munkajat. Azert joerzes a sajat tulajdonu es hitelmentes kerteshazban lakni 🙂
1:
Persze, de én a házamat közel 20 éven át építettem hitel nélkül és rengeteget dolgoztam. Most azonban a lakás is instanttá vált. Aztán 1.100.000 ember élete cérnán lóg.
Itt nem kimondottan csak a saját tulajdon megszerzése a cél, persze ez a fő indok.
Nem vitás az sem, hogy mennyi előnye van egy bérlakásnak.
De! Kérdem én ha valaki megéri a nyugdíjas kort és még mindig nincs saját lakása az miből fog megélni egy bérleti díj fizetése mellett? Kap 100 ezer forint nyugdíjt és 50-60 elmegy lakhatásra? Pont olyankorra válsz a legkiszolgáltatottabbá, amikor korod miatt már amúgy is az vagy?Azért ezen érdemes elgondolkodni, és bármilyen nagy pénzügyi áldozatnak is tűnik, mégis megéri nyugdíjas korig egy saját tulajdonú ingatlanra beruházni. Teljesen mindegy, hogy ki örökli vagy meddig tudod élvezni.
Ez nyilván nem fog mindenkinek sikerülni, de igyekezzünk, hogy mi azok között legyünk, akinek sikerül.
3:
Nem értek egyet. A „felesleges” pénzen nem törleszteni kell, hanem beruházni kell, összegyűjteni és arra (is) támaszkodni, ha vagy olyan szerencsés és megéred a nyugdíjkort. 😀
Nem az a baj, hogy valaki örökli a te keserves munkád gyümölcsét, hanem, hogy azt elvontad a szádtól.
Én konkrétan agyvérzést kapok attól, amikor a magyaroknak a lakásbérlést propagálják. Mégis miből éljen a nyomorult átlagfizetésből élő ember, ha mondjuk a nettó 120.000 Ft-ból (mert szerencsés illető, hogy nem 80.000-ből kell vegetálnia), kifizet mondjuk 80.000-100.000 Ft-ot a lakbérre, utána jön a rezsi, és még jó lenne ennie is valamit???? Arra már nem is merek rákérdezni, mit csináljon a munkanélküli / beteg / nyugdíjas stb? Csak egy példa: baromi csinos és értelmes szomszédasszonyom évek óta nem kap sehol normális állást. Mára minden félretett pénze elfogyott. Csak azért nem hal éhen, mert a saját lakását most kiadta, és egy ismerőse megengedte neki, hogy beköltözzön az egyik szobájába, amig talpra áll…. Rettenetes ez az ország. Ezt a felesleget sem tudom értelmezni, a magyarok nagy része azt sem tudja, mi az.
Igaz a bérlakás dolog.
Én inkább azt kérdezném, ma miért nincsenek? Akinek van saját lakása, az nem adja ki. Hogy miért nem? Mert a bérlőt védik a törvények.
Ismerősöm kiadta, de elfelejtette megnézni a bérlő bőrszínét. Utána nem tudta kitenni, mert neki kellett volna biztosítani kiscsalád megfelelő új lakóhelyét. A tanácsban senkit nem érdekelt, hogy a t, bérlő nem fizette a gázt, villanyt, vizet, elhordta a bútorokat. A rendőr nem mehetett be, mert magánterület.
A megoldás az lett, hogy a barátom kifigyelte, mikor mozdulnak ki. Hozatott egy erős ajtót, a régit meg szétverte. Tehette, mert az övé. Utána két markos barátjával várta az „ügyfelet”. A történet végén a nagypofájú megélhetési a lépcső alján landolt.
Szóval, ha nem lehet két nap alatt kitetetni az ilyen bérlőt a vackaival együtt, akkor nem lesz itt tisztességes bérlés.
Részben vitatkoznék, mint eddigi albérlő, és most már tulajdonos.
A bérlés ma már piszok drága, viszont úgy látszik, hogy a hitelek viszont gatyába lettek rázva.
Felvettünk hitelnek egy nagyobb lakás árát, amin vettünk egy olcsóbb kertesházat, amit bővíteni fogunk.
Ha a városban bérelünk lakást a három gyerekkel, akkor minimum 70e Ft megy el a bérlésre. Mi most 122e Ft-ot fogunk fizetni (fix összegű törlesztő, azért ilyen drága, a futamidő végéig) 10 évig, de utána a miénk a ház. Ezt még belátható időnek tartjuk, és ha lesz valami geddon addig, akkor is jobb egy házból kiindulni, mint egy panelből.
Nem ez a ház lett megterhelve, hanem egy másik, ami részben a tulajdonomban van, csak a rokonnal nem tudtunk megegyezni az eladásában, így kényszerültünk erre a megoldásra.
Egyébként nincs igazán jó megoldás, mert mindenképp bele kell harapnod (legalább) egy ujjadba, ha csak nem vagy milliomos.
2 Tibor bá milyen egymillió ember élete lóg cérnán? A volt devizahiteleseké?
De hiszen az volz a kormányzati reklám, hogy most mát nem a Svájci Nemzeti Banktól függenek hanem az MNB-től.
Az meg elinflálhatja a forintot Hiper is.
Jó szavazókat nyert ezzel a kormány.
Tibor bá eladnád-e a lakásotokat, hogy életjáradékot kapjatok amiből egy budapesti vagy másik városi lakást bérelhettek?
8:
1,1 millió tartozik több mint 3 hónappal.
Az életjáradék egy bizonytalan dolog. A probléma abból adódik, hogy átadod a vagyonodat, de még élsz. Ezt követve bármi történhet, ami neked nem tetszik. Mehetsz a bíróságra, ahol éveket, ha nem évtizedeket szarakodnak egy ítéletig, és egyáltalán nem biztos, hogy igazat adnak neked, mert ők nem igazságot szolgáltatnak, hanem jogot, amit a 2/3 bármikor megváltoztathat.
Csontig rágott téma. (Bocsi Csont. :-))
Az álláspontok egy jottányit sem közeledtek.
Nincstelenek pazarlása folyik. Nyavalygás van nagy erővel, hogy nem tud albérletet kifizetni, de változó kamatozású erőn felüli CHF hitelbe beleugrik. Logika zéró. A lakás tulajdonlása elérendő cél, de nem mindenáron. Az ingatlantulajdon felelősséggel jár. Nem lehet lemondani róla. Sajnos nagyon igaz a teljes generációk eltunyulásának jelensége. Aki van olyan szerencsés, hogy szüleitől egy lakást kap a segge alá, az képes és a rezsicsekkeket is velük fizetteti ki. Sokan még erre sem képesek, de CHF hitelbe beleugrani felelőtlenül kérdés nélkül megy. Sokkal rosszabb a helyzet társadalmi szinten, mint amit a blogon a várható jövőről vizionálunk. Teljes a tájékozatlanság a blog növekvő olvasottságának ellenére is. Nem mutat korrelációt az olvasottság és a téma megértése, nemhogy a felelős viselkedés meglépése.
10:
A tegnapi RTL Klub hírekbe be volt ágyazva a szokásos koldulás. Egy szerencsétlenül járt család, akikre az éhezés vár. Az asszony mondta, hogy a mai vacsorára csak ennyi jutott, most jött a vásárlásból. Kezében volt egy zacskó, csak az isten tudja mi volt benne, és egy 2 literes Fanta narancs. És ez a riporternek se tűnt fel. Teljesen természetes, hogy a nyomorgó család csapvíz helyett méregdrága Fantát iszik.
Saját lakás párti vagyok. Kis lakással kezdeni és idővel max. 80m2-esre váltani. Hitelt minimálisat. Ez még gyerekekkel is elég. Az örökölhető lakás alapozza meg a gyerekek lakáskezdését, jellemzően a nagyszülők háza, lakása elég az unokák önerejéhez, hitelt nem kell sokat felvenni. Én örülök, hogy az unokáimnak lesz a házam árából elindulási lehetősége. A bérlés hatalmas lutri. Honnan tudod, hogy 30 év múlva mennyi a bérleti díj, lesz-e kiadó lakás, lesz-e nyugdíjad egyáltalán. Ha a bérleti díjat egy életen át fizeted, vagy ugyanannyit fizetsz hitelre, a végén nem mindegy, hogy másnak vagy neked lesz a tulajdonod. A saját kuckó alapvető. Bérleményt soha nem érzed saját otthonnak, nem alakíthatod, stb.
A bebukott hitelesek között nagyon sokan vannak olyanok, akik szükségleten felüli házat, lakást akartak, nagy hitelt vettek fel.
12. Társadalmi események elemzésénél kevésbé fontos, hogy milyen párti vagy. Lényeg, hogy a többség rossz döntések mentén tengeti az életét. Szintén lényegtelen, hogy született idióták, vagy megvezetett idióták.
12:
Az örökölhetőség sok esetben szétrohasztja a családi kapcsolatokat. Erre utal a következő vicc a 70-es évekből.
Nagyapa és az unoka sétálnak a Vérmezőn. Az unoka leguggol, tép egy rakás füvet és nyújtja a nagyapának, hogy harapjon bele. A nagyapa kérdőre vonja, hogy miért. Azért mert a mama mondta a papának, hogy akkor lesz autónk, ha majd te a fűbe harapsz.
Tibor bá’, neked miért nem felelt meg egy bérlakás?
Abszolút nem lehet hibáztatni a magyarokat a saját házra való törekvés miatt. Ma Magyarországon teljes a létbizonytalanság, hogy lehet egy életet úgy leélni, hogy még a tetőt is bármikor kihúzhatják a fejed felől? Ezt kérdezem mindazoktól, akik a bérlakást favorizálják.
4.
Tibor bá vagyok olyan szerencsés, hogy nem a számtól kell elvonni a pénzt. A saját házra való törekvés és spórolás nem kidobott pénz, hanem biztosítja az időskor egy magasabb minőségen történő megélését.
Persze mondhatom azt is, hogy ingatlan tulajdon nélkül baromi mobil tudok lenni, bármikor országot válthatok. Más kérdés, hogy akar e élni így az ember, hogy sehol nem tud gyökeret ereszteni?
Tény, hogy a koporsóba senki semmit nem visz magával, de az itteni életet nagyban megkönnyítheti egy saját hajlék.
Amúgy meg. Tesómék Ausztriában élnek. 80 nm-t bérelnek jelenleg 650 Euroért.
Amennyiben megveszik a házat hitelből, akkor a havi törlesztőjük lemegy 350-400 euróra.
Ezek után mesélhettek nekem arról, hogy milyen szuper dolog a bérlakás.
Ellenben Magyarországgal, itt és Ausztriában is ki tudsz szállni egy hitelből, ha mégsem tudod fizetni, úgy, hogy különösebb hátrány nem ér. Ami Magyarországon folyt hitelezés cimszó alatt az botrány, egy nép kifosztása volt, de ez már másik téma, nem megyek bele.
Nincs favorizálás, nincs saját tulajdon eldobására rábeszélés. Teljesen kiforgatjátok a saját ízetek szerint a történetet. Értelmetlen bármit is mondani, úgyis valami egetverő marhasággal válaszoltok. Élethelyzetekről van szó. Olyan emberek vettek fel CHF hitelt, akiket a ’90-es években elhajtottak a bankok, mondván, hogy nem hitelképesek. Saját tulajdonra célszerű törekedni, de nem így. Kevesebben vannak a reálisan gondolkodók a magyar társadalomban, de úgy látszik még a blogon megszólalók között is.
Én béreltem 5 évig, kifizettem egy rakás pénzt érte, most a hitel kevesebb, mint a korábbi lakbér. Mo.-n a bérleti díjak olyan magasak a fizetésekhez képest, hogy hosszú távon nem éri meg bérelni. Nincs értelmes bérlakáspiac. Sokat olvastam és agyaltam a témán, én sem tartom olyan szuper üzletnek a saját lakást, de ez a realitás. És brutál módon felmentek a bérleti díjak – lehet, hogy most lettek reálisak – de ez az átlag magyar bérlőnek szívás. Egyre inkább az a véleményem, hogy akinek a szülei vesznek egy fővárosi garzont, ahol pár évig ingyen lakhat, és félre tudja tenni a fizetését, annak meg van oldva az élete. (ha Mo.-n akar élni)
6. Zappa
Egyetértek veled.
A lakáskiadás nagyon kockázatos. A törvények teljesen a (rosszhiszemű) bérlő pártján állnak.
A bérlő szinte bármit megtehet, következmények nélkül, emiatt
sok lakás áll üresen.
Egy jó lakásbérleti törvény megmozdíthatná a bérlakás piacot, elfogadható bérleti díjakkal, a bérlő és bérbeadó kiegyensúlyozott viszonyával.
A rosszhiszeműség ellen a törvény minden erejével segítséget kell nyújtani, hiszen a „bérlő” nem fizetése pont olyan, mint az Auchanból fizetés nélkül kitolni a telepakolt bevásárló kocsit, vagy kiszállni a taxiból fizetés nélkül. Érdekes és ellentmondásos, ha a szállodában nem fizet, rendőrséget lehet hívni, és eljárás indul. Lakásbérlet nemfizetés esetén rendőrség nem hívható, pereskedjen a bérbeadó, ha szerencséje van 3-4 év költséges eljárás után kilakoltatják a rosszhiszemű lakóját, aki addig is ingyenes lakik, használ minden közművet ingyenesen, (tulaj költségére).
Magyarisztán……
15 – malleusorbis:
Nekem kurvára megfelelt a bérlakás. A fizetésem 10 százalékáért kaptam 85 m2-et, kitűnő helyen, központi (olcsó) fűtéssel, de 5 gyerekemnek ezt nem tudtam volna biztosítani. Tehát a magasan átlag feletti maszek jövedelmemet és az agyon szubvencionált (támogatott) építőanyagok adta helyzetet kihasználva, nem igénybe véve 500 forintos órabérért dolgozó kőműveseket, magam végeztem a fizikai munkát. Az akkori körülmények között, a saját helyzetemet figyelemebe véve ez egy abszolút logikus döntés volt.
16 – Curix:
A posztot Magyarországon élő magyarok számára írtam.
Bogozy – gab:
Összegezve. Egyiketek azt állítja, hogy szívás bérlőnek lenni, a másikotok azt állítja, hogy szívás bérbeadónak lenni. Ez azért kioltja egymást. — Azt hiszem, a kutya ott van elásva, hogy mindenki azt hiszi neki jár a tisztességes lakhatás. Nem, azt meg kell teremteni. Írtam, hogy amikkor az apám szakmunkás fizetést vitt haza, akkor szoba-konyhában lakott (vécé as folyosó végén). Sokan albérletben laktak, mert a főbérletet nem tudták megfizetni. Volt, aki csak ágyra járt havi 5 pengőért, mert munkanélkülik volt.
16: Így igaz. Egy bérelt lakás sosem lesz OTTHON, ami én vagyok; és akinek nincs OTTHONA, az gyökértelen.
19: Ez pontosan így van; a munkahelyem tulajdonosai külföldi ingatlanberuházók, rengeteg bérlakásuk van külföldön; itt 20 éve nem építenek ilyet, az ügyvédeink a legmesszebbmenőkig nem tanácsolják nekik a fentiek miatt. Amúgy elkerülhető a per, ha a bérleti szerződést (ami vagy van, vagy nincs) közjegyző előtt okiratba foglalják. Akkor a nemfizető bérlőt (saját költségen) azonnal ki lehet lakoltatni.
Beszéltem valakivel, akinek egy luxus-apartmanházban van kiadva egy lakása. Ott kártyás beléptető-rendszer van, ha a bérlő nem fizet, már 2 nap múlva nem tud bemenni az épületbe. Így jól működik a bérbeadás, a bérlők fizetnek, mint a katonatiszt.
22:
Kártya nélkül pedig le lehet cserélni a zárat.
21:
Hogy egy otthon otthon-e az nem tulajdon viszonyoktól függ, hanem a feleségtől. Éva 35 volt, amikor szülei megvették a bérlakást, gyönyörű gyerekkora volt egy meleg otthonban. U.i. az édesanyja nem járt dolgozni, hanem otthon volt és nevelte a gyerekeit.
20:
Magyarországon élve is ez lenne a véleményem. A két ország közt csak nagyságrendbeli különbségek vannak, hogy mennyi pénzt tudok lakáscélra félretenni.
Tibor bá más időket élünk, mint akkor amikor te a fizetésed 10%-ért lakást kaptál. Most sok esetben az 50%-ért sem kapsz. Megjegyzem itt Németországban sem.
Más volt a logikus abban az időben és más most. Minek kiszórni a pénzt az ablakon, mikor törlesztéssel egy sajátot is vehetsz.
Amúgy meg próbálj meg faluhelyen házat bérelni. Nem tudsz, mert ilyen nincs, csak egész extrém esetben. Szóval ha házat akarsz, akkor nincs is alternatívád, csak saját. Egyáltalán nem gondolom, hogy manapság logikus lenne lakást, házat bérelni. A havi bérleti díj az igazi kidobott pénz.
23: Ha kicseréled a zárat, ahhoz előbb magánlaksértést kell elkövetned, a bérlőd kárára.
Gyakorlatban teljesen reális forgatókönyv, hogy a rendőr fogja kihívni a lakatost, hogy a bérlőd bejusson, téged meg bevisznek elbeszélgetésre.
Amíg nincs egyértelműen tisztázva a bérlői, bérbeadói jogok/kötelezettségek addig ingoványos terep ez.
Jelenleg évekig tarthat egy nemfizető bérlőtől megszabadulni, aki addig is halmozza fel a tartozást.
Hab a tortán ilyen esetben a tulaj kérésére sem kikapcsolható a közmű szolgáltatás (villany, víz, gáz). A szolgáltató lesz*rja, mert a tartozást úgyis leveri a tulajon (hisz ráterheli a tulajdoni lapra, erre jogszabály van), a bérlőn leverni meg gyakorlatilag lehetetlen (elméletileg pár év polgári per után van rá mód).
Ezek után meg a leendő bérlők csodálkoznak/bosszankodnak hogy többhavi kauciót kérnek el.
Tibor bá:
Nekünk is 5 gyerekünk van, 60 nm-en laktunk, ekkor döntöttünk a bővítés mellett. Összesen 1,2 millió hitelt vettünk fel, forinthitelt, nem chf-et, ugyanis aki akkor tényleg elolvasta a hitelek feltételeit, a látszólagos előny miatt sem vette fel a svájci frankosat. 10 év alatt letudtuk, a törlesztőnk soha nem volt 25000Ft/hó felett. Ami hiányzott, azt saját munkával, munkahelyi támogatással, rövid lejáratú személyi hitellel pótoltuk. Veled ellentétben nem építettünk 3 emeletes házat, a 100 nm bőven elég volt. Most, hogy már kirepültek a nagyobbak, pláne elég. Öregkorunkra minőségi saját ház, eladósodás nulla. Ha ketten leszünk, csak egy szintet fűtünk majd télen.
A hülyéknek hiába ajánlod akár a bérlést, ők ott is elszámítják magukat, erejükön felül vállalnak, bajba kerülnek.
Éváék biztosan nem magántulajdonostól béreltek, hanem az államtól. Nagyon jól tudod, hogy akkor nem volt munkanélküliség, tudtuk fizetni a rezsit, tanácsi lakásból nem lakoltattak ki. Ma egészen más a helyzet.
25:
Olyan szerződést kell kötni, hogy a bérbeadó legyen birtokon belül.
26:
Nagyon jól csináltad. A gazdasági elrendezést a mindenkori körülményeknek megfelelően kell végezni. Pontosan azt írtam, amire te is kitértél. Olyan lakást kell bérelni, aminek a díját meg tudod fizetni. Ha változnak a körülmények akkor a bérleten is változtatni kell. De a rendszerváltás után a fiatal korosztály úgy gondolta, hogy neki egyből a maximális luxus kell, akkor is, ha nem engedheti meg magának.
20 Tibor bá’
Nagyon leegyszerűsíted, „egyik azt állítja szívás bérlőnek lenni, másik szívás bérbeadónak lenni, kioltja egymást a kettő”
A médea hetente tudósít, hogy a szerencsétlen bérlőt utcára teszik. Mikor olvashatunk arról, hogy a bérbeadó lakásában a rosszhiszemű lakó lakbér fizetés nélkül él, és fogyasztja a közműveket pazarlón. Lakót írtam, mert aki nem fizet, az nem bérlő, hanem lakó, jogcím nélkül.
Lakás bérbeadás területen nagyon egyoldalú tájékoztatás van. A „jogvédők” de szerintem inkább bűnpártolók, a lábukat lejárják a rosszhiszemű lakók érdekében.
Egy korrekt bérlakás szabályozó törvény nélkül, amit következetesen végre is hajtanak, rendkívül kockázatos a bérbeadás.
Kedves Tibor bá,
amint említetted te racionális dontes alapjan epitettel sajat hazat.
A jelenlegi feltetelek mellett szinte mindenkinek jobban megeri ma Mo.-n lakast hitelbol venni mint berelni.
A posztod idozitese ezert nem a legjobb.
Ma 5-6%on kapsz hitelt,akar 5 vagy tobb evre befixalva. Emelle meg kaphatsz szocpolt is adott esetben.
Ekozben pesten pl 70-80 ezer alatt gyakorlatilag nem kapsz albit. Ez evi 840 ezer also hangon! Az adott kamatszinten ez kb 17 millio hitelnek a kamatresze!!
Ok ertem hogy barmi problemad lehet a futamido alatt, lehet hogy elbukod a lakast – de ez mennyivel rosszabb mint az albibol kikoltozni?
29.”Ok ertem hogy barmi problemad lehet a futamido alatt, lehet hogy elbukod a lakast – de ez mennyivel rosszabb mint az albibol kikoltozni?”
Ha albiból költöztetnek ki, akkor (ha szerencsés vagy) bekérlelheted magad szülőhöz, baráthoz, újra tudsz gyűjteni, tovább tudsz lépni, mert nem gyűlik össze nagy tartozásod.
Ha a hitelt nem tudod fizetni, nemcsak elveszted az otthonod, de még a nyugdíjadból is vonják a törlesztőt, ha addig nem jutsz a végéig. Ez nem az USA. 🙂 Legalábbis tudtommal ott megelégszik a bank annyival, hogy elveszi az ingatlant.
Ennek ellenére nem tudom elképzelni, hogy ne legyen saját tulajdonú kertem (nem hitelből!). Vagyis nagykertes házam. Jobb esetben tanyám. Ami azért is butaság, mert a magántulajdon igazából nem létezik. Ha meg tudod védeni, a tiéd, de valójában mindig forog. Hányszor is forgatták ki a földet birtoklókat már javaikból a történelem során? Soha semmi sem a tied igazán, csak az illúzióját vásárolhatod meg; ha szerencséd van, még halálod után egy-két generáció erejéig.
30:
Valóban, az USA-ban csak az vész el, amire felvetted a kölcsönt. A magyar jogrend egy rakás szar.