179 gondolat erről: „(1714) Nem lesz összeomlás, annál sokkal rosszabb jön”

1. De lesz nagy gebasz.

   És az elemzés is jó, csak a szerzője nem tud pár dologról és azokat konzekvensen nem is tudja így beépíteni a „képletbe”. Pl. éhezők száma nő (destabilizáció —> hatalmas népvándorlás, öldöklés, polgárháborúk stb.), vízhiány (lásd előbbi, csak még rosszabb), egyre szarabb élelmiszer ellátás (kb. 5-10%-on van most a vitamin és ásványi anyag az 1945-ös referencia szinthez képest és csökken, vajh meddig tud még?), tengeri halak 2020-2025 között teljesen mérgezővé válnak (mikron méretű műanyag szennyeződés miatt), ÉS klíma, energia. Mindehhez ha tetszik a jelenlévőknek, ha nem, és ha elhazudja a Bulletinf of Atomic Scientists vagy sem, mert elhazudja, ahogy az előre jeleztem egy éve: nukleáris fegyverkezés zajlik, de még milyen.

   De köszönöm a fordítást, az elemzés „amúgy” jó.

2. Ez írást erősíti egy Francia diplomata:http://hidfo.ru/2015/10/francia-diplomata-a-vilaghaboru-elmarad-mindenki-nyugodjon-meg/

3. Én is úgy látom, hogy diktatúra felé tartunk és a diktálók mindent megtesznek azért, hogy kézben tartsák a dolgokat. Lassan, fokozatosan építik le az ellenállásra alkalmas tömegeket, hogy egyszerre túl sokan ne lázadjanak és hogy szokjanak hozzá a sanyarú körülményekhez, törődjenek bele a sorsukba. Amíg a népesség nagy százaléka ráeszmélne, hogy mi történik valójában, addig túlságosan ki leszünk véreztetve az ellenálláshoz.
   Persze így is meg van a lehetőség, hogy hiba csúszik be és túl korán, túl nagy tömeg kezd lázongani, de akkor jön egy nagy kormányváltozás és az emberek egy ideig lenyugodnak, mert azt hiszik, hogy elűzték a zsarnokokat.
   Kb. 80% esélyt adnék a cikkben tárgyalt forgatókönyv megvalósulására.

4. Jövőnk +1.
   A jelenlegi kisüzemi szabadtartásról áttérítjük magunkat a nagyüzemi állattartásra. 🙂
   Az okos kütyükkel önként napra kész információval látjuk el a döntéshozókat, mentális, fizikai állapotunkról, merre mozgunk, miről mit gondolunk.
   A szuper számítógép intelligens programja majd szépen elirányítgatja az embereket, mint a kutyakiképző a K3-s képzettségű kutyáját.
   Az entrópia kegyetlen dolog, mindig megtalálja az utat a kiegyenlítődés felé. Michael P. Seiter jövőképe szembe megy ezzel.

5. 2:
   A „francia diplomata” megnyugtató szavai profi munka, de elfelejt egy nagyon komoly tényezőt, a VÉLETLENT. Nem mindig az történik, amit beterveznek.

6. 1 + 4 : +1

   Az exponenciális növekedés egyenes következménye a gyors összeomlás. Nincs menekvés. Ha lenne még 1 földnyi élővilág és nyersanyag, akkor hinnék a szerzőnek. Így viszont marad az előbbi jövőkép.
   Leginkább így lehet felkészülni:

   https://youtu.be/kt1opkV9FkY

   Csak nehéz ezt az életérzést minden pillanatra átmenteni.

7. Csak szeretnék a lassú leépülést, és mindent meg fognak tenni, hogy hosszú ideig ne legyen összeomlás, de nem mindenhatók a mai vezetők se. Biztos lesz majd olyan esemény láncolat, ami egy nagyobb világégéshez vezet. Minél több ember lesz elégedetlen, annál valószínűbb. De el tudom képzelni, hogy még 10-20 évig kitart a mostani rendszer, nagyon birkák tudnak lenni az emberek.

8. “Az emberek nagy tömegei olyan körülmények között fognak élni, mint ahogy azt ma a nagyüzemi állattartásból ismerhetjük, ennek előjelei már felfedezhetőek.”

   A szerző hatásvadászatra használja az állatok valós tagédiáját. Vagy talán valóban arra gondol, hogy fogva tartanak majd minket a húsunkért és tejünkért, mert valaki „szereti a hasát”?

9. 1-4

   Igen, igazából hasonló kommentekre számítottam a poszt kapcsán, hiszen Tibor bá olvasói alapvetően geddon pártiak és ezzel a poszt némiképp szembemegy.
   Hogy miért van mégis valóságalapja szerintem?
   Mondhatnám azt is hogy: csak mert.
   A dolog azért ennél mégis árnyaltabb. Egy tőzsdei elemző igen jól ért a folyamatok megfigyeléséhez, majd ezeknek a trendeknek a jövőbe történő átültetéséhez. Valahol ez a dolguk, ezzel tudnak pénzt keresni. Ezáltal kicsit több érzékük van összefüggések megfigyelésére, elemzésére mint egy átlag embernek.
   Ha megfigyeljük az utóbbi 20, de inkább 30 évet, akkor megállapíthatjuk, hogy rengeteg lehetőség lett volna már a 3. világháború elindítására, mégsem történt meg.
   Ha csak a matematikát nézzük és az országok GDP arányos eladósodottságát, akkor tisztán elméleti szinten a gazdasági összeomlás is meg kellett volna történjen, de legalábbis bármelyik pillanatban megtörténhet. Görögország remek példa a válságkerülő megoldásokra. Inkább a végletekig pénzt juttatnak a rendszerben, mintsem bizonytalan pontot hagyjanak.
   Hogy miért nem történik mégsem?
   Egyszerűen ahogy a cikkben is áll, nem kívánatos, mindenki, akinek erre ráhatása van elkerülendőnek ítéli meg, mert ők is tisztában vannak azzal, hogy a globalizmus ezen fokán minden elindított nagyobb káosz néhány lépés után egyszerűen kiszámíthatatlanná és irányíthatatlanná válik. Többek közt ezért nem lesz 3. világháború sem, legalább is nem abban a formában ahogy itt sokan elképzelik.

   A világunk jelen pillanatban igen jól működő ellenőrzés alatt áll. Gondoljátok már végig hogy kinek lenne érdeke ezt felrúgni?
   El mondom: a mi érdekünk lenne, de már nem vagyunk képesek ezt az érdekünket felismerni.

   Remek példa erre a bevándorlás és a német nép esete. Jovonk te véres polgárháborút vizionálsz. Itt van tessék Németország esete, nézd meg. Ebben az évben beengedtek annyi menekültet, hogy ezzel hosszútávon kivégezték az országot.
   Nézd meg mennyi ellenállás volt a németek részéről. Sajnálattal jelentem veszekszik a nullával.
   De ugyan ez igaz a magyarokra is. Ha Orbán nem épül kerítést akkor Magyarország ellenállása is nagyjából nulla lett volna.
   Nem akarjátok felfogni, hogy a nyugat embere le van „fegyverezve”, nem akar háborúzni, még a saját országáért sem. Ilyen talán még sosem volt a történelem során.
   A befolyással bírók pedig miért indítanának háborút? Jovonk te tényleg azt hiszed, hogy 5 éven belül minden elfogy és itt állunk majd csupasz seggel? Tényleg azt hiszed, hogy ha lecsökken a halállomány, akkor mindennek vége? Egyelőre még rengeteg tartalék van a rendszerben és energia is a működtetéséhez.
   Egyébként tudod milyen a kapitalizmus. Olyan nincs, hogy valami hiányzik a piacról, csak olyan, hogy kevés van és felmegy az ára. Ki mondta, hogy nem lesz víz? Persze nem 500 ft lesz köbmétere hanem 3000, de attól még lesz. Ugyan ez fog történni minden termékkel, a kenyérrel a hússal, benzinnel. Fokozatosan fog drágulni, nem lesz olyan, hogy holnap elfogy.

   Az egész trendre szintén jó példa a német nép. Hihetetlen mértékű jólétük volt a 80-as években, ami a látszat ellenére így 2015 tájékán kezd lassan de biztosan megszűnni.
   Nem is kell megemelni a heti kötelező óraszámot, megteszik magunk a dolgozók, mert már csak így képesek az életszínvonalukat tartani.
   Itt is el fog jönni az a pont, ami Magyarországon már érezhető, hogy a verejtékes munka már csak a puszta megélhetését szolgálja. Nincs is olyan messze ez.
   Szóval gondoljátok csak át újra.

   8:
   Nem a húsunkért, hanem a munkaerőnkért, és nem szó szerint kell érteni a hasonlatot, de Kínában már most is megfigyelheted hogy hányan laknak ténylegesen 3-4 négyzetméteren és nem azért mert bárki kényszeríteni őket rá. Önszántukból kínozzák magukat.
   Nehéz ezt elképzelni a nyugati emberről?

10. 9 – Curix:

    Azt verd ki a fejedből, hogy itt „mi” geddon pártiak vagyunk. Arról van szó, hogy egyesek, például Jövőnk, sokkal nagyobb esélyt lát egy összeomlásra, mint a csendes elsorvadásra. Arra meg emlékezned kellene, hogy már évekkel ezelőtt kiálltam a „pík” ez meg az ellen. Pontosan azt mondtam, amit most leírtál, hogy semmiből se lesz igazi hiány, hanem minden egyre drágább lesz, és akinek nincs hozzá jövedelme, az „kiszáll”, de nem zárható ki teljes mértékben, hogy történik valami olyan, amit egyik döntéshozó se akar. Mondjuk egy amerikai vadászgép veszélyeztetve érzi magát (ahogy otthon a rendőrök a fekete letartóztatottak esetén) és kilövi a rakétáját, ami eltalál egy orosz gépet. Erre a másik két orosz gép kilövi a közeli többi amerikait. Erre történne az, ami a 67-es Zsidó háború alatt megtámadott amerikai USS Liberty kémhajó esetén történt. Washington parancsot adott, hogy az izraeli gépeket ne támadják meg, inkább elszenvedték a 34 matróz halálát. Csak itt nincs vége a történetnek, mert Mind Washingtonban, mind pedig Moszkvában arra fognak gondolni, hogy a másik nem használja-e fel a helyzetet (akár puszta félelemből), hogy preventíve csapást mérjen, még mielőtt a másik fél preventíve csapás mellett döntene? Ugyanis azt mindenki tudja, hogy aki elsőnek lép, annak 99 százalékos esélye van a győzelemre (bármit értsünk is ez alatt).

11. 9.

    Nem értettem szó szerint, ezért írtam, hogy ízléstelen hatásvadászat, mivel lekicsinyít egy valós tragédiát, ráadásul ez a rémálom, amitől retteg a szerző, az ember saját műve, anyagi háttértől függetlenül – de gondolom ez érdekli a szerzőt legkevésbé.

    Van bármilyen dimenzió, ahol ez a párhuzam indokolt, ha írhatta volna egyszerűen azt, hogy úgy fogunk élni mint a kínaiak?

12. Curix, olvasd el a BITRE-117-et, Bundeswehr Peak Oil Report 2010-et, de FŐLEG a FEASTA tanulmányokat, akkor úgy körülbelül képben leszel, miért sanszos az összeomlás.

    Az olaj nem elfogy, hanem elszáll az ára, azaz gazdasági értelemben hiánycikk lészen. Nem Neked, vagy nekem, hanem nagyhatalmaknak… qurvául leegyszerűsítve USA vagy Kína kap olajat, mert mindkettőnek kell majd, de nem lesz annyi.

    A víz meg fizikailag elfogy-elszennyeződik és amikor majd 2-3mrd embert érint, no akkor attól szabadul el a pokol.

    A tanulmny szerzője egy pénzügyi szakember, azaz a szememben egy nagy nulla, akinek f@szfogalma sincs a való világról; mondom ezt úgy, hogy – sajnos kénytelen vagyok – az üzelti életben dolgozok és PONTOSAN tudom, mennyire korlátoltak az ilyen „emberek”.

    (Néha unom már, hogy az olajról okoskodók szart sem olvastak még el, de bőszen véleményeznek. NEM én állítom, hanem a fenti tanulmányok és más szakemberek és eddig bejött az előrejelzés.)

13. 10:

    Egy limitált nukleáris háborúra nagyobb esélyt látok, mint egy „all- out”-ra.
    Mondjuk Irán vagy akár Észak- Korea esetében.
    Vagy India és Pakisztán között az ivóvízért. Bár nukleáris nagyhatalmak közt valószínűleg gyorsan all- out- tá eszkalálódna az egész. Ezért kisebb „latorállam”- mal szemben viszont…
    Egy „limitált” háború esetén elkerülhető lenne 440 atomreaktor leolvadása, de az északi féltekén előidézhető a megfelelő mennyiségű por ami felszáll a sztratoszféráig és lehűti a légkört, plusz elpusztítja a megfelelő mennyiségű embertömeget- mondom, ELVILEG.

    Egyébként pedig:

    https://www.youtube.com/watch?v=M1cMnM-UJ5U

    „CO2 reaching 400 ppm, a level in the atmosphere not seen in millions of years.
    -What is Your prognosis- a 1000 years, 2000 years?
    -A person has already been born, will die due to catastrophic failure of the Planet.”

14. 9: Nem a húsunkért és tejünkért, de nem is csak feltétlenül csak a munkaerőnkért, hanem a vásárlóerőnkért!
    Ugyanis a tendencia szerint ennek a „tenyésztett” állománynak egyre kisebb része kap tényleges munkát, viszont minden állam kénytelen lesz állami bevételeinek egyre nagyobb részét szociális alapon azoknak adni, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, mert éhséglázadást és népirtást nem óhajt bevállalni. Így a népesség a piac újrafelosztásának eszközévé és terepévé válik, mert bár kicsi lesz az egy főre eső vásárlóerő, de igen nagy tömegben összességében mégis jelentős lesz. És itt fog újraosztódni a piaci szereplők között az állam által beszedett adótömeg.

15. 13:

    Már többször kifejtettem, hogy gazdasági összeomlás, termonukleáris háború elkerülhető, és valószínűleg el is fogja kerülni az emberiség egy jó darabig. De a klímaváltozás következményeit nem tudjuk megúszni. Ez akkor is igaz, ha ma 10 fokkal van hidegebb, mint ilyenkor szokás.

16. Kontra : Venus project (és ez egy kicsit több, mint egy tőzsdei alkusz elmélkedése).

17. 15:
    Igen itt 10 C- fokkal van most hidegebb, mint a XX.sz- i átlag- az északi- sarkon meg közben 10- 15 fokkal melegebb- pedig most nem is süti a nap:

    http://postimg.org/gallery/gm40hjo0/

    Éljen a hullámzó jetstream és a sarki felerősítés.

18. Tibor bá’, Ouse, Jövőnk!

    Értem, sőt alá is írom! de mit tehetek? kezdjek atombunkert építeni ami meghaladja a büdzsém -valahány százalékos kockázattal szemben?

19. 17:
    Most mi szívjuk. Decemberben majd Boston szívja. 😀

    18:
    Csinálj a házadban jó hőszigetelést. Áss egy nagyméretű vermet. Építs a házadban egy cserépkályhát. Spájzolj be tűzifa tartalékot. Szereltess fel egy jó légkondicionálót. Legyen több száz liter ivóvíz tartalékod. A többi majd jön magától menet közben.

20. 19 Tibor bá’ óvatosan a tanácsokkal, és ne rágj most be rám!

    18 Tibor bá’ tanácsai részben (!), de több száz liter ivóvíz helyett javaslom inkább személyi vízszűrő beszerzését (kis könnyű tubus 1.000 litert szűr 8000Ft).

    A felkészülés elég nehéz és összetett:
    1. szint: egyéni és családi —> pl. amiket Tibor bá’ tanácsolt, de ennél azért JÓVAL komplexebb dolog, s nem feltétlenül pénz kérdése
    2. szint: közösségi, na ez már nehéz, elsősorban az emberek miatt, másodsorban, mert jelenleg nagyjából semelyik település NEM alkalmas rá (élelmiszer ellátás fog gondot jelenteni).

    Akinek nincs gyereke és alá walkind dead stílusban akarja nyomni, annak elég az első szint.
    Akinek van gyereke annak az első szint nem lesz elég.

    3. szint: nemzeti felkészülés. Ez van Svácjban, máshol nincs. Az amerikaiak – pl. a sorozatokon keresztül – adnak jeleket, impulzusokat a fiatalok felé. Aki fogékony, az reagál, aki nem… az meghal majd. De ott más a stratégia.

    Ouse M.D. a linkelt videó jelenet a studió beszélgetésről ZSENIÁLISAN JÓ! Nem ismertem. Köszönöm!

21. 18:

    Engedd el- vagy magával ránt…

22. Fecó kérdése tökéletesen rávilágít arra, mennyire nincsenek az emberek azzal tisztában, mit kellene tenni. És főleg, hogy a forgatókönyvek bármelyike mit is jelent, mit vonz magával. Erről kellene beszélni.
    (ÉS EZ NEM KRITIKA FECÓVAL SZEMBEN! AZ UTOLSÓ MONDAT PEDIG NEM TIBOR BÁ’ OLDALÁVAL ÉS A HOZZÁSZÓLÓKKAL SZEMBENI KRITIKA, hanem teljesen általános.)

23. 10

    Nyilván mindennek van valószínűsége, így annak is, amit most példának mondtál.
    Itt nem az a lényeg, hogy 100%-ban igaza van a tőzsdés manusnak, hanem azon van a lényeg, hogy ő megfigyelt egy trendet, amit egyébként mi is meg tudunk figyelni, és levonta a következtetést, hogy mi fog történni NAGY valószínűséggel a következő 30 évben.
    Persze történhet rendkivüli esemény, és megváltozhat a dolgok menete.

    12:

    „Az olaj nem elfogy, hanem elszáll az ára”

    Nem tudom figyeled e, hogy az olaj ára jelenleg sem logikusan mozog. Ahhoz képest, hogy a kilátások nem túl rózsásak, sok éves rekordmélységben lavírozik az olaj.
    Persze, hogy megdrágul. Nyilván te is emlékszel még a taxis blokádra. 70 ft-re emelték? vagy ilyesmi. Most tartósan 400 közelébe mozog. Tíz év múlva 1500 lesz, és? Az élet megy tovább csak egyre kegyetlenebb lesz.
    Tudod te mennyi tartalékok vannak még pl. a német társadalomba is? Amíg egy blangladesi 2 euroból él naponta, addig a német kb. 80-100-ból.
    Ergo van mit leépíteni még.
    Lehet hinni háborúban lehet hinni felmelegedésben illetve más jövőben.
    Ami biztos, hogy a fentiek be fognak következni, ha közben semmi más nem akasztja meg a dolgok menetét.

24. 22-re
    És főleg, hogy a forgatókönyvek bármelyike mit is jelent, mit vonz magával. Erről kellene beszélni.

    Na, valahová ide akartam kilyukadni. Annyiszor írtad már a BITRE-t, hogy aki még mindig nem olvasta annak már úgyis szarral meszeltek.
    Egyébként tudatosan készülök, de hogy milyen szinten állok azt csak az összehasonlítás döntheti el.

25. Curix, ne haragudj meg, de nem érted. Mondom: olvass bele a FEASTA tipping point tanulmányába. Megvan németül is.
    A globális (összefonódású) gazdaság, de a lokális gazdaságok sem bírják el egy bizonyos olaj ár felett (kb. 200 USD). És éppen a komplexitása és összefonódásai miatt, az egész bedől, egyik napról a másikra. Ez lebeg most és egyre inkább, amikor majd elkezd az olaj ára emelkedni, amire rövidesen sor kerül és többé már nem fog lemenni; soha.

    Én nem hiszek. Adatok és tények vannak. Azokból meg következtetések. Nem én állítok. Én csak a nukleáris hadviselés és fegyverkezés adatait adom, illetve egy kicsit a „the day after” utáni időszakról.

    Summa summarum: részben igazad van, ezt nem vitatom (az 1500 USD/hordót nagyon is vitatom!), de megismétlem, qurva sok tényezőt nem veszel, vesztek és vesznek a nagyokosok figyelembe.

26. 24 Feco nehéz általános „receptet” adni, de van pár alapvető dolog, ami azonos.

27. Mindenkinek figyelmeztetés
    Amikor tanácsot kérnek, és én tanácsot adok, akkor a saját filozófiám az uralkodó nézet (és itt beleszól az életkorom is). Én se a termonukleáris háborúra, se a gazdasági összeomlásra nem készülök fel. Ok: Ha beüt egy termonukleáris háború, akkor szerintem annyi. Még az se lesz, aki eltemet. A gazdasági összeomlás kivédésére a meglévő eszközeim megfelelőek. Nem én fogok elsőnek éhen halni. Aztán majd meglátom mit tehetek. – Viszont az időjárási viszontagságok egyfelől elviselhetetlen, másfelől viszonylag könnyű (mondom viszonylag) kivédeni.

28. 28 Minden tiszteletem Tibor bá’, így tökéletes.

29. Most nem érek rá általánosságban reagálni, de ez hirtelen szemet szúrt:
    „Tudod te mennyi tartalékok vannak még pl. a német társadalomba is? Amíg egy blangladesi 2 euroból él naponta, addig a német kb. 80-100-ból. Ergo van mit leépíteni még.”
    Azért a pénz értékénél nem lehet így összehasonlítani a valutákat. Bangladesben 2 euró nem ugyanaz, mint Németországban 2 euró. Még Magyarországon belül is igen más értéke van 20E Ft-nak például. Míg a felfejlődött nyugati részeken (bár ilyen Debrecen környéke is az árakat tekintve) nem lehet kifizetni belőle egy havi élelmiszer-ellátást, a teljesen elszegényedett vidékeken meg szinte igen.

30. 29:
    Van eszenciája a hozzászólásodnak, de Curix mondata helytálló, és valamennyien értjük. U.i. az természetesen igaz, hogy a 2 €-ból Németországban éhen halsz, de Bangladesben életben maradsz.

31. Köszönöm a fordításr, nem olvastam a cikket ez előtt.

    Nem lesz összeomlás? Dehát ha szétnézel Európában és a világban nem összeomlást látsz:

    Valóban jó hatással lenne egy összeomlás Európára. De olyan nagyra gondolok, amikor a nép megtakarítását elhiperinflálják és mindenki felháborodva le akarja váltani az aktuális politikai elitet Európában úgy, hogy soha viszont ne lássa azokat.
    Ha belegondolok ezzel a menekültekre elherdált adófizetői pénzekkel a németeknél pont ezt érik el (van olyan újság, aki feszegeti a kérdést, hogy tehetnek-e egyenlőség jelet Merkel és Hitler 2.0 közé)
    És szükséges valami exogén külső esemény (blackswan), amitől beindulnak az események az összeomlás felé.
    Úgy, hogy az európaiak minf úgy lássák, hogy ez a rossz szükséges volt.

    Jövőnk +1

    Ouse +1

    Én is veres havat jósolok idénre Németországba csak nem tudom kinek a vérétől. Polgárháború.

    15 Tibor bá: komolyan gondolod, hogy egy ideig kitolható egy termonukleáris háború? Az USA Németországba vitt legalább egy atomrobbanófejet. Terroristáknak felhívás keringőre. Fukushimáról nem is beszélve.
    Jómagam Dick Cheney és társai várakozásai nyomán egy megismételt 9/11-re számítok ahol az MH370-en visznek majd szennyezett radioaktiv anyagot valamelyik pénzügyi központra és onnantól kezdve nem tudják „mennyi az annyi” kinek mennyi pénze van a bankban.
    Be is zárják őket. [közben olvasom a későbbi 27. hozzászólásod, hogy nem erre gondolták úgyhogy ez a kérdés okafogyottá vált részemről]

    20. Jövőnk: kipróbáltam azt a 8000-es vízszűrőt. Tőled jött az ötlet. Nagyon jó! Itt is köszönöm (meg a LifeStrawnak, hogy legyártotta). Dunából is következmények nélkül ihattam vele. Utána biztos ami biztos vettem még egyet belőle 🙂

32. A mai poszt jóra sikerül a hozzászólásokkal eggyütt!
    Már én is ezt a témát akartam feszegetni a napokban, de pont az íródott meg amit akartam.
    Akkor szerintem 3 lehetséges út van:
    1. A világ és az életszínvonal jobbá válik.
    (technika továbbfejlődik, feltalálnak pl. vízbontást, újrahasznosítás mmindenben hitech lesz stb…)
    Nos erre nagyon kicsi az esély,de talán van.

    2.Amiről a poszt is szól lassú életszínvonal romlás, extrémen dráguló árakkal.Csak lokális háborúk lesznek amik most is folynak

    3.Nukleáris háború és nagyobb gazdasági összeomlás vagy hiperinfláció-azaz nagy gebasz
    Ez is lehetséges , az esélyét nem lehet megjósolni, kikövetkeztetni a véletlen miatt sem.
    Nekem is az az érzésem, hogy pl. hiperinfláció nem érdeke talán senkinek sem, mert akkor a bankvilág hitelállománya is elinflálódna ami nekik rossz lenne.Más volt Mo.-on a hiperinfláció a 40-es években s ma is más a helyzet.
    Nukleáris háburú:Jovonk szerint nagy az esély , lehet .De ha nagy irtást akarnak csinálni azon gondolkoztam, hogy a világ minden szeglete olyan népes hogy rohadt sok atomot le kellene dobni. Mivel hacsak a nagyvárosok kapnak akkor is rengetegen laknak falvakban globálisan .7Mrd-ből 1Mrd ember -szóval rengeteg kis falura is kellene atom.
    Felkészülni a 3.verzióra szerintem is lehetetlen.(talán ez alól a hiperinfláció a kivétel)

33. Folytatva a sort a 2. út nagyon is lehetséges.Nézzük meg egy picit:
    Már 2 éve olvasom a blogot és most úgy gondolom a lehetséges támpont a FEASTA,BIRTE117.Bár az értelmezéshez egy kicsit ki kell vesézni majd azt.Mármint támpont a MIKOR kérdéshez.Mert más intenzitással készülök ha 2027 vagy ha 2017….
    Az árak elszállása nagyon is valós dolog lesz! (Én egy excelben írom, minden nap hogy mikor is mit költök tételesen így hó végén egy húzás és tudom a pontos összeget.Sok idióta még erre sem képes így azt sem zudja mennyit költ.)
    Igen az árak hirtelen el tudnak majd szállni és feleszmélni sem lesz sok embernek ideje.Pl. ha most eddig mondjuk költöttél kajára 60000Ft/fő/hó akkor mondjuk 2017-ben lehet hogy ugyanarra a kajára már 120000 vagy 180000 Ft/fő/hó összeget költenél mondjuk a 120-150e Ft-os nettó fizuból.Persze csak költenél, mert ez csak a kaja….MEg költenél de nem lesz munkád, mert az olaj miatt beindul a spirál…..

    Na pont erre kellene felkészülni még a békeidőban , hogy ha „holnap” (2017 körül) beüt az olajhiány és munkanélküliség és „kiléptetnek” a munkádból amit nem is találsz majd akkor addig készen legyen a B terv az önellátásra.

    MERT rájöttem , hogy nem lép ki senki addig önellátásba amíg nem lesz nagyobb gebasz. Egyrészt mert még dolgozni (Még) kényelmesebb, másrészt teljesen nem tudsz kilépni, mert nem akarsz remete módjára élni ,harmadrészt pedig kiközösít a társadalom( emberek, párkapcsolat…)

34. Folytatva:
    Szóval ha majd kidob a rendszer és/vagy a munkával kereshető pénz értéke oly kicsi lesz hogy nem éri meg dolgozni (vagy nem találsz állást)akkor készen kell lennie a „B” tervnek.
    Pl. A lakásodból télen átmész egy kis fabódéba vagy jurtába mert csak azt tudod fűteni. Nyáron elraksz mindent,befőtt ,lekvár, tartasz csirkéket ,kaszálsz füvet nekik, teljesen kiiktatod a pénzt de azt csak akkor ha már tényleg minden rohadt drága lesz.Mert most még mindenki hátradől és csak olvas , de majd ha jön a vihar akkor feleszmélni sem tudsz hogy elszáll mindennek az ára és már munkád sincs(nem is lesz). Felkészülni nem olyan bonyolult , csak sok apró fortély van.

    Most „békeidőben” is tapasztalható hogy az élelmiszerárak kurva magasak (a mostani alacsonyolajárhoz viszonyítva is)és a legtöbb embernek a környezetemben fogalma sincs minderről. A következő fázis :az olajáak magasak lesznek(pl.150$) , majd utána jön a hiány.(bár az áremelkedés azt kitolhatja)

35. 6.ossal egyetértek, jó.

    -Magasabbról nagyobbat lehet esni. Ez FIX, lesz egy rövid látszat felpörgés, aztán a mélységnek nem lesz alja.
    -Nagyon felszaporodtunk, korrekció várható. VH-át nem érzek, v.mi más jellegű mókusság.
    -Aki túlél, az foglalkozzon felkészüléssel, a többinek minek.

    Én személy szerint nagyon szomorú vagyok, hogy ilyesmi egyáltalán szóba kerülhet, de a felelősök azok, akik hagyták a populációt így felszaporodni. Azok a nagyhatalmak akiknek volt politikai, katonai ereje, hogy idejében odasújtson, hogy kordában tartson, leszabályozzon a Föld eltartóképességéhez és lehetőségeihez mérten.

36. A klímánál a point of no return van.A munkánál pedig a „point of exit work” 😀
    Egyszer eljön az a pont amikor 1 havi munkabér vásárlóértélke olyan kevés lesz hogy nem éri meg dolgozni hanem otthon megtermelni mindent.Lehet ez az olajcsúccsal eljön (Bitre 117 részletek-ki kell vesézni majd….)ha nem is 2017-ben de lehet 2020-ban.
    Tegyük fel: most Pestre felmenni kocsival nekem 120km oda vissza, mondjuk 3000 Ft.Ha az olaj 800Ft lesz akkor 6000Ft lesz ami majdnem 1 napi munkabér azaz majd meggondolja az ember h felmenjen e (és ez csak a felmenetel)

    1 kg kenyér most 300Ft, lehet hogy 2018-ban 1000Ft lesz , itt megint meggondolja az ember h ültessen e búzát a kertbe és évi 3-400kg búzából süt majd otthon kenyeret az ember.

    Lehetne sorolni a példákat.Sokan ma azt hiszik hogy ez messze van, pedig a tőzsdén pillanatok alatt fel tudják nyomni a olajat 200$ra is akár.Tehát a „point of exit work” igen is eljöhet akár 2020-ig ,még ha ma elképzelhetetlen is.
    A sok instant megoldáshoz szokott fiatal még akkor sem fog otthon ültetni egy bokor palántát sem , mert ismerem az átlag magyar pénzügyi szokást:D

    Dolgozna valaki havi 20Eft-ért ? Nyilván ezen árak mellet nem ,pedig reálértéken lehet annyit keresünk majd 2020-ban.

37. 32- 35:
    A kormányok és nagyobb társadalmi szerveződések alapvetően képtelenek felkészülni már az első Római Klub- jelentés óta (1972). 1988: James Hansen figyelmeztetése a klímaváltozás irányáról.
    De voltak már korábban is jelek: Voltaire és tsai pl. Vagy az amerikai indiânok figyelmeztetése az ehetetlen pénzről.
    Szóval idő lett volna bőven…
    De a pillanatnyi kényelem fontosabb (volt).

38. Egyébként önellátáshoz visszatérve:
    Nem vagyok felkészülve és sem még nagyon, de ha valaki használja a technikát kibaszott jó dolgokat lehet csinálni, sokmindent lehet automatizálni könnyíteni.PL. hegesztettem olyan ekét rozsdamentes acélból amivel gyerekjáték ekézni.Hegesztőgéppel és barkácsolással sok jó dolgot lehet kitalálni csinálni majd arra a világra…de ezek részeltek.

    Egyébként már most is feszegetjük azt a pontot amikor otthon nagyobb értéket tudnál előállítani a munkáddal mint munkahelyen (most itt arra gondolok aki havi 70eft-ért dolgozik,nem a nettó 3k-ra:D).Ma nettó átlagfizu mundjuk havi 140eft. Tehát ha duplázódnak az árak akkor már az átlegfizusaknak sem éri meg majd dolgozni menni, csak hát fognak , mert átállni nem könnyű, meg a társadalmi kerekesztettség,párkapcsolat stb… még akadály…

    De ha mondjuk az olaj és gazd. válság miatt eltűnne a munkahelyek 70%-a akkor már egyből mindenki jobban beszélgetne a fenti dolgokról…

    Jövönktől akartam kérdezni a Feasta-val kapcsolatban vmit, de majd holnap,mert át kell futnom.

39. Szóval ha télre mondjuk átmész egy jurtába vagy egy kis vályogházba ahol kukoricaszárat tolsz a kemencébe amit te szedtél.Napközben kiszeded a céklát ami a sajt földeden termett és magasabba vitamintartalma és elrakod télire,augusztusba lekaszálod a kertedben a tönkölybúzát amit a saját kis őrlőddel vagy kővel megőrölsz és a saját kemencében megsütsz.Összel felszeded a krumpit télire.Van veteményesed : szőlő,csicsóka, málna, szilva,sütőtök stb….amiből mindent teszel el télire(verem/savanyítva/lekvár…).Vannak csirkéid és 1 sertésed aminek füvet kaszálsz.
    Termelsz egyéb növényeket is amit nem is nagyon esznek pedig tápanyagdús -pl köles, zab (ma zabfasírtot ettem és igen finom igaz boli porból volt ) és ezekből is tudsz kajákat csinálni. Nyár végén főzöl be szilva lekvárt és egyebet (csak a lekvár pl. évi 60-90 napig tudja biztosítani a reggelid és akár vacsorát,nem halsz bele ha a bolt mocskokba sem halsz bele sőt:D) .Vannak kéziszerszámaid, napközben az elültetett fáid gallyait ritkítod téli tüzelőnek, sajátmagad hegesztett kiskocsin húzod haza a határból apránként.Délutánonként biciklivel mész a határba a tyúkoknak füvet kaszálni.Nyáron vetsz lucernát és kiszárítod télire az állatoknak.Télen fát vágsz nem stillel hanem fejszével és fűrésszel.Van egy kovácsüllőd amin szerszámokat készítesz és javítasz , hegesztes automatizálsz hogy könnyebb legyen kézi erővel minden.Edzeni már nem kell elmenni megvan az edzés, és beteg sem vagy a kötelező mozgás miatt és még folytathatnánk …………………

    Mindezzel az a baj hogy munka mellett nemigen van ráidő,a munkát otthagyni és csak a fentieket csinálni jelenleg meg még nem aktuális ,mert úgy kirekesztetének a társadalomból mint a szart.(még 70 évesen is nemhogy fiatalon:D)
    Az aktualitása a helyzettől függően azonban eljöhet……mint ahogy fent van írva, csak kérdéses a kb. mikor?

40. És stabil éghajlat kell (ene), hogy mindezeket megtermeld… Persze addig is tudsz felhalmozni/ raktározni

41. 40.Ouse M.D.

    Az éghajlat és a háború nincs beleszámolva.
    Idén is tapasztalható volt hogy a fán kezdett aszalódni a gyümölcs.És pénz nélkül már gyümölcsfád sincs mert permetezni kell.Nyáron 2 rekesz csereszny ha jól emlékszem kb. 10 ft volt +piacramenetel tankolás+befőzés energiaköltsége.Nem is volt olyan olcsó.Erről ugatok, mi lesz ha olaj és E válság lesz ,egy pár üveg cseresznyebefőzés 50EFt lesz? Vicces:D , de nem annyira.Nézzetek szét a coopba még nyáron is magas árak vannak zöldség gyüm. terén.Foglakozom mg-al is és tudom hogy milyen áron van a permet , műtrágya,mag stb…És ez még csak a kezdet….

    És a poszt címe is mondja:Nem lesz összeomlás, annál sokkal rosszabb jön.
    Persze döntse el mindenki maga melyik a rosszabb.Mert összeomlásnál muszály ráállnod a fenti önellátásra.
    Lassú/gyors leolvadásnál pedig biztos isten hogy nem fogsz átállni a „csak önellátásra” és a végsőkig ragaszkodsz az állásodhoz majd még ha az érte kapott pénzt majd szart sem ér….

42. 41:
    Valóban fel kell készülni legalább a részleges önellátásra. Régebben szeptember volt a legolcsóbb hónap. Paradicsomnak 5 forint volt kilója. Most 650-700. A burgonya 30 Ft/kg volt, most 150. Viszont a permet valóban igen drága, de csak a szőlőhöz és az őszibarackhoz kell. A többi gyümölcsfa köszöni szépen megvan permet nélkül is, legfeljebb a gyümölcs egy része kukacos. befőzés helyett tessék aszalni, ami az erős UV sugárzás mellett igen gyors, ingyen van, nem tud megromlani és rengeteg munkát spórolsz meg vele.

43. 42.
    Igen, már én sem dobok ki mindent. Régi használt borotváim elteszem, fogkeféket szintén gyűjtöm .Használtam pl. 80x, de ha kell és oylan világ lesz lehet használni még 80x.Nem kér enni az a 20 használt fogkefe:D.Vagy pl. régi kopott köszörűkő,selejteztem és mégsem dobtam ki,mert majd akkor lehet jó lesz kést élezni.Vagy használt ruhák,összegyűjtöm egy zsákban, mert geddonban jó lesz mosogatni , orrot fújni stb….Hulladék vasdarabok, zártszelvényeket sem dobok ki.Lehetne sorolni…..de nyilván nagy gebasz esetén vagy drágulás esetén venném elő ezeket….Mosópor , szódabikarbóna 25kg-os stb…ilyenekből lehet most lenne érdemes venni nagyobb mennyiséget ésszerű határokon belül….

    Élelemtermelés-klíma:ha tényleg át kell állni a munka helyett majd erre és a klíma szar lesz, azért abban annyi tartalék van hogy 1 ember meg tudja termelni szerintem 2-3 ember élelmét is puszta kézzel.Teszem azt évi 10 kg céklát eszek meg, de 30kg-ot is könnyen megbirok termelni még puszta kézzel….

    Még annyi, hogy már most is sok magyar család anyagilag pengeélen táncol és nincs mit leadni az életszínvonalból, pedig még csak most jön a süllyedés.Van olyan is aki pengeélen táncol hóról hóra ,de okkal mert hát kell az új padló,bútor ,szőnyeg,flancos ház(hitelre) stb…
    Azért jó hogy írom a költekezésem, mert látom én is hogy egyre kevesebbet tudok félretenni(látszik a süllyedés) , és amikor hó végén végiggörgetem az excelt hogy mit is vettem akkor derül ki hogy tulajdonképpen szinte semmit,de ha nem írja az ember elfelejti és nem csoda ha fogalma sincs egy átlagembernek arról hogy hova is tartunk…

44. 25:

    Jovonk rögtön az első mondatban ott van, hogy ez egy tőzsdeguru elmélkedése. Senki nem állította 100%-ra, hogy így is fog történni.
    Sőt tegye össze mindenki a két kezét, ha előbb megszórnak minket atommal, mert még az is nagyságrendekkel jobb, mint egy olyan élet, ami vár ránk abban az esetben ha nincs apokalipszis.
    Amiről a tőzsdeszaki beszél, azok TRENDEK. Ebből mondjuk úgy kiszámolt egy jövőt.
    Figyelj te is sokszor leírtad már hogy itt 2019-2021 felé vége mindennek, akkor kezdődik az atomháború.
    Honnan tudhatod ezt? Lehet hogy még idén, lehet hogy soha nem lesz.
    Ezt te sem tudhatod biztosra, tök mindegy milyen tanulmányokat olvasol.
    Egyébként nyugodj meg az olaj ára az nem csak úgy van, hanem azok irányítják, akik egyébként a világgazdaságot. Ha az olaj 200 dollár fölé megy, az nem azért megy oda, mert kevés van belőle, hanem mert valaki(k) azt akarták.
    Akár hogy is, vannak dolgok, amikre a kapitalizmus törvényei nem teljesen úgy hatnak, mint minden másra. Az olaj ezek közé tartozik.

    29:
    Délibáb igazad van, de részletkérdés, amit felvetettél. Arra céloztam, hogy a német társadalomnak iszonyatos mennyiségű jövedelme van, sőt megtakarítása, ergo innen meg lehet elvonni. Bangladesben már nem.

    43:
    Érdekes dolgokat írsz a témával kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy már most sem csak választás kérdése kilépni a rendszerből, de később végképp nem az lesz. Lehet, hogy már semmit nem ér a munkád, de nem lesz alternatívád. Ha belegondolsz iszonyat mennyiségű pénz kell ahhoz, hogy beruházz egy minimum életszinvonalat biztosító ingatlanba. Ennek a finanszírozása már most nehéz, 15-20 év múlva kvázi a lehetetlen kategória lesz.
    Annak ellenére, hogy nekem a városok egyre élhetetlenebbnek tűnnek, mégis mindenki oda költözik. Ez a trend.
    Az a megállapítás itt Németországban nem áll, hogy csak ott van munkalehetőség. Münchenbe magasabb a munkanélküliség, mind a környező Landkreis-ek esetén, sőt mivel a Német gazdaság éppen szárnyal, vannak olyan egységek, ahol gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van. Szóval ennek ellenére mégis városba özönlenek az emberek.
    Egy csomó, látszólag nem logikus dolog történik.

    40:

    Tudjátok mi a baj a klímával? Ez főleg neked szól M.D.
    Gyakorlatilag minden értelmesnek induló vitát le lehet nullázni a klímával. Tökéletesen és teljesen mindegy mi fog történni a jövőben, mert a klíma úgyis…. így tulajdonképpen semmi értelme erről sem, de másról sem beszélni, igazából semmiről sem, ami a jövőben fog történni, mert a klíma miatt úgyis megdöglünk.
    Hagyjuk már békén a klímát legalább egy napig, vagy pedig ne indítsunk vitát a jövőről, mert semmi értelme.

45. A változások jelentős része apránként következik be. Nem egyik napról a másikra hanem évek, évtizedek eltelte alatt. Így ezeket észrevenni nem a legkönnyebb, az emberek jelentős része számára a napi mókuskerék taposása közben szinte lehetetlen. Az emlékezet és a múlt ismerete pedig egyre nagyobb homályba vész, amint az áradatként ömlő napi hírek és történések számtalan rétege ráborul ezekre. Ezért is értékes az idősek emlékezete a múltról és a tudás melyet így megosztanak. Ami ma a jelen az a jövőben a hatalom torzítási szándéka miatt akár meg nem történt, elképzelt múlt is lehet. Emlékezzünk hát a múltra, rögzítsük a jelen eseményeit (ha lehet NE digitálisan) és osszuk meg majdan a jövő generációival. Ne vegyék el tőlünk a valós múltat (is).

46. 43:
    Így lamentálsz: „már most is sok magyar család anyagilag pengeélen táncol és nincs mit leadni az életszínvonalból,” A helyzet messze nem reménytelen.
    Már több posztomban is kitértem arra, hogy meg kell tanulni szegénynek lenni. Még hatalmas tartalékok vannak, de senki se akar leadni a megszokott „pazarlásból”. Most nem fogom tételesen felsorolni őket, de például sok ezer forintos Ariel-lel most a családok 95 százaléka. Van ám sokkal olcsóbb megoldás is. Vagy például, múlt karácsonykor nem voltam képes eladni a diómat kilónként akár csak 500 forintért is, mert mindenki dióbelet akart venni 3000 forintért. Fog ő diótöréssel foglalkozni, amikor várja a Sztárban sztár, amiről semmiképpen nem akar lemaradni. Jut eszembe, a vasárnapi ebéd után mit isztok?

    44:
    Ezzel panaszkodsz: „Gyakorlatilag minden értelmesnek induló vitát le lehet nullázni a klímával.” Nem igaz. Azért nem igaz, mert a klimatikus összeomlás egészen biztos be fog következni, az időzítést csak az isten tudja. Ebből az következik, hogy a helyes stratégia felkészülni rá, de úgy tenni mintha csak a „végtelenben” következne be. És ez nem idegen az emberiségnek, mert időtlen idők óta ugyanígy vagyunk a halállal is. Van akit 39 évesen ér utol, van akit 93 évesen se. Úgy élünk, hogy nem veszünk róla tudomást. Van rá esély, hogy holnap reggel nem ébredek fel, de azért vannak terveim már jövő tavaszra is. — Akarsz nevetni? Ma megyünk Évával hársfa suhángot venni (és ültetni), mert illatos amikkor virágzik, és a virágjából ragyogó teát lehet főzni. Mikor? 5 év múlva. 😀

47. 44. Curix

    „Annak ellenére, hogy nekem a városok egyre élhetetlenebbeknek tűnnek, mégis mindenki odaköltözik, ez a trend.”

    Igen ez a fő irányzat, és a mozgatórugója az emberek ösztönös vonzódása a könnyebb életvitelre.
    Faluhoz képest a város előnyei:
    Olcsóbb közművek, (Magyarországon)
    Könnyebb lakhatás megoldás,
    Üzletek nagy választéka,
    Sok szórakozási lehetőség,
    Munkahelyek nagy választéka.
    Jó tömegközlekedés,
    Szolgáltatások széles választéka,
    Városban az önkormányzat nem kér lakossági hozzájárulást közműfejlesztésekhez (Magyarország)
    Vidéken nagyon erős a kiszolgáltatottság helyi kiskirályoknak.
    (pofa be, vagy ellehetetlenülsz)

    Olajárakról:
    Régebben folyamatosan azzal ijesztgettek, hogy rövidesen elfogy az olaj, drágítani kell.
    Egy független közgazdász azt mondta, az olcsó olaj fogyott el, de bőven van drága olaj. Igaza lett.
    Most, hogy az Oroszokon ütni akar az USA, baráti tőzsdecápa spekulánsok leverték az olaj árát. (kicsinykét kerestek is rajta)
    Jönnek a gagyi magyarázattal, Szaúdiak ki akarják szorítani a konkurrenciát. Abszolút hülyeség, hiszen a Szaúdiaknak nincs akkora termelőkapacitásuk, és abszolút nagy vesztesei az olaj árleverésnek.

    Az időszakos tőzsde összeomlások, gazdasági válságok egyedüli oka, hogy a termelés és kereskedelem, és a tőzsdék folyamatában olyan magas a profitszerzés, hogy egy idő után kifullad a piac. Egyszeri inflációs ugrással, és a tőzsdei árfolyamok leverésével elveszik a megtakarítások, befektetések értékét a kisemberektől, utána újra futhat a bicikli.

    45 Imy66

    Sajnos manapság az idősebb generáció tapasztalatai, ismeretei nagyrészt elvesznek. A mainstrem médea (tudatipar) folyamatosan manipulálja a történelmi információkat, az idősek tapasztalatait lekicsinyeli, gyakori érvük, az öregek nem tudják kezelni a számítógépet, a modern technikát. pedig csak nincsenek rá megtanítva, türelmetlenségből.

    Lásd Tibor bá’ posztját az 56-os Magyar kivándorlásról, válaszul a médea hazugságokra. (meg nem történt múlt, mármint a magyarok deviáns viselkedése Ausztriában, amit a libsi médea hazudik)

48. 46 Tibor bá’

    Teljesen egyetértek veled. Meg kell tanulni szegényül élni. Engem Édesanyám és a sors tanított. Most éppen 25 kilós névtelen mosóport vettem 590-ért, mikor a 3 kilós csicsás csomagolású akciósan 150. (THB)
    Igaz egy évre elég, viszont bankbetét kamatjövedelemhez hasonlítva a bevásárlás árkülönbözetét még akkor is nagyon jól jártam.
    Folyamatosan figyelem a vásárlási szokásokat, a nép teljesen meg van manipulálva a reklámokkal. „Mindenki tudja” hogy az Ariel a legjobb.
    Mostani generáció szülei már úgy nevelkedtek, vásároljuk meg mindenből a legjobbat a gyermeknek. Ne vegyen részt a házimunkában, csak tanuljon. Ezt adják tovább. Nincs szülői példaadás a takarékos, józan életvitelre.
    Itt olvastam, hogy sokkal könnyebb átverni valakit, mint meggyőzni hogy átverték. Akit meggyőzött a reklám az Ariel szuperségéről, sosem ismeri be, hogy megmajmolták.

49. 44 Curix

    „Sőt tegye össze mindenki a két kezét, ha előbb megszórnak minket atommal, mert még az is nagyságrendekkel jobb, mint egy olyan élet, ami vár ránk abban az esetben ha nincs apokalipszis.”

    Nem is tudod, mennyire fején találtad a szöget; ezt dicséretnek szántam.

    De – nem Neked szól – tisztázzunk végre valamit, nevezetesen ezt a megszórnak minket atommal kérdéskört. Először is 😀 felejtsük már el ezt a termonukleáris kifejezést. Nukleáris háború. Senki nem írja azt, hogy dízel páncélos csata például, ahogy azt sem hogy sugárhajtóműves légi csata vagy mélységi felderítő repülés. Ez a „temo” egy amerikai hatásvadász dolog, ahogy az A és H bomba kifejezésük; ami eleve töltet, s hogy az bombában vagy egyéb hordozó eszközben már egy másik kérdés.

    De térjünk vissza hazánk esetére. NATO tagságunkból fakadóan mi is célpontok vagyunk, igaz a „rangsor” vége felé. Elsődleges célpontok egy orosz első csapás esetén az amerikai Minuteman-III silók, SSBN tengeralattjárók, str.bombázók légi bázisai, előrejelző rendszer, rak.véd.rendszer, röviden a C4I, azaz a vezetés-irányítás. Értelemszerűen ilyen elsődleges célpontok Európában is vannak, azon belül pl. a lengyel (2018-tól) és a román rak.véd.rendszer egyértelműen az. Ha az oroszok válaszcsapást mérnek, akkor már nem a fentiek a célpontok, hanem inkább városok, amennyiben pedig a Perimeter rendszer lép működésbe, akkor kb. minden. Hazánkat elsősorban az utóbbi két esetben érheti találat, akkor pedig Budapest, Fehérvár, Pápa, Tata lenne célpont, meg ahová majd most az amcsik a „HQ”-jukat telepítik.

    Röviden: hazánkra nem a közvetlen atomcsapás a veszélyes, hanem egy atomháború közvetett és utóhatása (NEM a sugárszennyezésre utalok!!!) Illetve a HEMP, amely elvileg az első csapásnál egyértelműen az első felvonás, de a többinél is igen nagy esélye van. Egy Európa elleni HEMP csapásnak pedig vagy közvetlen kihatása van a hazai elektromos ellátó rendszerre, vagy közvetett; a lényeg, hogy áram nem lesz és igen sok elektromos eszköz, így az autók jelentős része is kampec. Értelemszerűen függ az EMP ránk ható „erejétől”. No, a HEMP már problémás Paks és Mohi (Mohovce) esetében a Dunára nézve. De ezek nem lesznek Csernobilok, mert nem „grafitosak”.

    TREND. A trend alapján nem lehet kiszámolni semmit. Éppen ezt kellene megérteni, hogy az összeomlást nem lehet modellezni; gazdasági oldalról. Előjele pedig van, az pedig a ciklikus válságok. Az összeomlás meg vagy lineáris, vagy ciklikus vagy váratlan és teljeskörű. Utóbbit megelőzheti a ciklikus, mint előszakasz. Kb. ez van most.

    Nem írtam azt soha, hogy 2019-2021 között mindennek vége lenne.
    Azt írtam, hogy az összes nukleáris fegyverkezési program céldátuma 2019-2021 közötti. EZ elég aggasztó adat, lévén – századszor – a nukleáris fegyverkezés nem lendít semmit a gazdaságon, sőt gyengíti, de nem kicsit és nem f@szméregetés, mert a mai eszközrendszerrel simán vívható korlátozott atomháború vagy akár full scale is. Mondtam már ezerszer, nem megás töltetek vannak és azt is, hogy az optimális pusztításhoz szükséges robbantási magasság jóval a felett van, amely a NO FALLOUT (sugárszennyezés nélküli) robbantás magassága.

    Azt írtam, hogy a többi adat (olaj, általatok és mások által előre jelzet klíma stb. stb.) és a nukleáris fegyverkezés (és amúgy a hagyományos fegyverkezés, azon belül is a „mit veszek” rész) dátumai kritikusan azonosak.

    Azt írtam, hogy HA a klíma eléri azt a szintet, ahonnan már egy nukleáris háború sem fordít, akkor előtte sor fog rá kerülni. (Amúgy megállítja, csak dolgozni kéne, s nem velem kötözködni.)

    Én azt írtam, hogy 2019-2023 között rendkívül magas az esélye egy atomháborúnak. Azért annak, mert máskép nem fog végbemenni az összeomlás. Ez most egy mondat részemről, amúgy kábé egy könyv terjedelmében tudnám csak kifejteni. (ÉS már visszaigazolták, hogy így van. ÉS már mások is régen ugyanerre az eredményre jutottak.

    De ha már dátum, akkor 2016-2025 között bármikor, lévén 2025-ben a szaúdi olajexport NULLA lesz, s az bizony NAGYON nem tesz majd jót az amerikai és kínai gazdaságnak.

    De ha már dátum, akkor igen, szerintem (nem vélemény) 2020 előtt. Ha a privát véleményemre vagy kíváncsi akkor 2019 a „kedvencem”, de ma már ott tartok, hogy 2017-2019 között.

    Egyébként nyugodj meg, az olajhoz másokon keresztül qurvául jobban értek. De, úgy van, ahogy írtam.

    Azért megy 200 fölé, mert kevés van, ha tetszik ez Neked, ha nem.

    Én megértem… valaki korábban írta, hogy „Hé, Jövőnk értsd meg, Te itt ugyanúgy ismeretlen vagy, mint bárki, nem várhatod el, hogy súlya legyen a mondandódnak” és IGAZA van. Ettől még nagyon könnyen lehet, hogy pont ezért fog meghalni. Nem az „ÉN” mondandómnak van súlya, hiszen az vélemény lenne tényként beállítva, hanem objektív tényeknek, adatoknak. Hogy azt nem ismered, nem ismerik mások, az már ne az én hibám, bajom, felelősségem stb., legyen.

    Amúgy a legelején mondtam, hogy a cikk nem rossz, és sok mindenben igazad van* és akkor most meg is köszönöm a vendégposztot, mert jó.

    *igazad van kérdéskör: ha nem a legrosszabbra készül az ember, hanem mondjuk annak az 50%-ára, akkor ha a legrosszabb következik be, akkor meghal. Ennyi. Azt kell elemezni, hogy mi a legrosszabb és annak mekkora az esélye. Ha elér egy szintet az esély, mondjuk 10%-ot, akkor már javallott úgy készülni. (És ez most nagyon le van egyszerűsítve és ez által nem is kerek a dolog.)

50. Andrew, jó irányban gondolkodsz, de néhány részlet nem stimmel. Pl. a tyúkok nem élnek meg kaszált szénán. A búza termesztése, betakarítása, feldolgozása a legkézimunkaigényesebb az összes tápláléknövény közül. Meg aztán kell hozzá ló vagy marha, ami elhúzza az ekét. Nem éri meg kézzel csinálni addig, amíg van olyan gazda, aki géppel meg tudja csinálni. Azután is inkább a krumpli, kukorica, gyümölcs, zöldség fog dominálni, sokkal egyszerűbben kezelhetők.

    Simán lehet gyümölcsöt termeszteni permetezés nélkül. Nekem 5 éve nincs permetezve semmi, és még csak egy őszibarack fa pusztult ki emiatt a háromból, egy kajszi és egy cseresznye pedig döglődik. De vagy húsz hatalmasakat terem közben.

    A jurta és a fakunyhó tipikusan sokkal rosszabb hőszigetelésűek, mint egy vályogház vagy egy társasházi lakás, sokkal nehezebb kifűteni.

    Ja, hogy foglalkozol mg-al… bocs, nem jött le.

    43: Jó nagy kacatkupac lehet akkor nálad… 20 használt fogkefe – már megbocsáss, de ennek semmi értelme. Megtartani egyet szerszámok pucolására, és betárazni négy újat bontatlan csomagolásban… de azt a 20 ősöreg gusztustalan szart nehogymár újra a szádba vedd :~

    Amúgy az életstratégiával, amit itt vázoltál alapvetően egyetértek, mi is ezeket, ilyesmiket csinálunk.

51. 50 😀 a 20 fogkefével nem akartam „rárugni az ajtót” Andrew-ra.

    Egyébként NAGYON hasznos lenne, ha azok, akik értenek a mezőgazdasághoz kicsit több infót osztanának meg az olvasókkal, még pedig különböző helyzetekre, mert
    a.) olaj és vegyszerek nélkül (mókás lesz) a termésátlag a béka segge alatt lesz országos szinten, azaz hiába van valakinek, majd fejbe lövik érte.
    b.) c.) d.) stb.

    Amúgy – nulla szinten értek a mezőgazdasághoz – nekem a körtefám vagy 20 éve nincs kezelve és roskadozik a körtéktől, csodájára is járnak. Dettó ez volt a meggy fával, vagy a málnával, szederrel, paradicsommal, paprikával stb. (Utóbbiakat nejem csinálta, NULLA vegyszerrel.)

52. 51: mi termelünk krumplit, kb. tíz éve még „lóerővel” is dolgoztunk. Újabban egyáltalán nem vegyszerezünk, se krumplibogár ellen, se betegségek ellen. Műtrágyát nem használunk, kb. 3-4 évente trágyázunk. Gyomok ellen mechanikus módszerekkel védekezünk, van erre lóvontatású gép is. Plusz egy-két gyomot kézzel is kihúzunk ha ott vagyunk (régen kapáltunk is, de az nem annyira kellemes)

    A betegségek persze támadják a krumplit, néha a bogarak is, de így is olyan termésünk van, ami bőven elég a család részére, plusz 2 disznónak.
    Tehát összegezve a krumpli termelés viszonylag olcsó.

    Gabona:
    gabonát is vetettünk már kézzel, utána beledolgoztuk a földbe szintén lóvontatású eszközzel (amit nálunk boronának becéznek). Őszi gabonát vetés után alá szokták szántani, nem túl mély szántással. Vetés után a föld felszínén kikelt gyomokat boronával ki lehet szedetni még mielőtt a gabona kikelt volna. Így ha szerencsénk van, akkor viszonylag gyommentesen tud kikelni a gabona és utána valamennyire erőt tud venni a gyomokon, de vegyszer nélkül így sem számíthatunk teljesen tiszta gabonára.
    Kaszával le lehet aratni, utána ki kell csépelni, tisztítani, őrölni… Kib*szott sok munka van vele. Az én időmbe már aratógépekkel dolgozunk nálunk is, de nagymamámék részletesen elmesélték a régi módszereket is.
    Tehát szerintem is inkább a kukorica a járható út, bár vannak próbálkozások más gabonefélék termesztésére is egyszerű módszerekkel (pl. Krisnavölgyben)

    Bocsi az OFF-ért.

53. Mit eszel majd akkor, ha nem indul a traktor? 2. rész

    Az első rész a „politikai” aláfestés, kifejezetten érdekes annak, akit érdekel. Az érdemi előadás a második rész.

    Az önfenntartás lehetőségei energiaválság esetén
    Dr. Tóth Ferenc előadása Érpatakon

54. Basszus! Én is offolok

    Aki abban gondolkodik, hogy majd egyszer mezőgazdálkodni fog olyan szinten, hogy az elég lesz a családnak, annak legfontosabb, hogy megoldja a trágyázást, ami nélkül nincs termés. Mivel állatai nemigen lesznek, esetleg szárnyasok, az emberi végtermékre igen nagy szüksége lesz. Magyarul szarás után nem húzhatod le a retyót. Megoldás a „száraz vécé”. Erről már volt poszt. keresd ki!

55. Tibor bá’ TAPS!

    (Remélem a posztban benne van, hogy x ideig NE használj kakit 🙂 amúgy kiegészítésképpen: felkészült településen lesz állati, a többin valóban nem. Azt nem mondtam, hogy jelenleg létezne egyetlen egy is. A krisnás hely nem sokáig fogja húzni btw.)

56. 54: Én ismerek olyanokat, akik vegánban nyomják a biointenzív kertművelést, állati vagy emberi trágya nélkül. Minden növényi részt komposztálnak, ezzel termékenyítik a talajt.

    Mi is csináljuk az alomszéket, aki nem tudná mi az: http://eautarcie.org/
    Országh Józsefék elég alaposan megvizsgálták a kérdést, és azt találták, hogy 1 év gyűjtés+egy év érlelés elég az emberi trágya teljes komposztálásához. De nekem hiányzott az, hogy a különböző emberi kórokozók, paraziták túlélését nem vizsgálták, vagy legalábbis nem olvastam róla ezen a helyen. Állítólag a bélféreg petéi 7 évig is elélnek, így az 1-2 éves trágyát a retek és saláta alá rakni elég neccesnek tűnik…

57. A féregpeték lehet, hogy elélnek 7 évig, de egy jól kezelt komposzdomban elég meleg van ahhoz, hogy kipurcanjanak!

58. 57: Ezt elméletben én is tudom, de nem vagyok benne biztos, hogy ez garantáltan be is következik a komposztomban a gyakorlatban. És ha pont az a rész kerül a szélre, ahol nem bomlik le a nagykönyv szerint, ahova a fertőzött kaki került, akkor befizethet a család a következő féregfertőzésre, ami azért nem kellemes. Geddonban meg nem is biztos, hogy lesz hatékony ellenszer a patikába. A fokhagyma nem mindig elég hatásos.

59. Jövönk

    Ha az atomháború álltal felkavart por megállitaná a globális felmelegedést,miért nem robbantják körültekintően a túdosok a levegőbe a kietlen sivatagokat és pusztákat a világon ???

60. Az emberi szart télen kell kihordani és szétszórni a földre vékonyan. A folytonos fagy elintézi az összes élősködöt tavaszig.

61. 60:
    A hetvenes években, amikor Budapest peremkerületeiben mindennapos volt a kerti klozet, amiket szippantós kocsik szívtak ki a gödörből. Ezt a szartömeget tőzegbe nyomták bele, majd egy idő után a tőzeggel együtt szállítással együtt meg lehetett venni mint trágyát. Hihetetlen jó termést adott, és nyoma se volt semmiféle élősködőnek. Valószínűnek tartom, hogy a tőzeg (mint aktív szén?) volt a felelős. Feltételezem, hogy a szárazvécék fűrészpora hasonló hatású lehet. Én már kipróbáltam.

62. Jövőnk

    A Bitre117-el kapcsolatban akartam kérdezni.A lényeg talán a 367.oldalon a word crude oil predicted.
    Elvileg évi kb. 4%-os csökkenést jósolnak(azthiszem Hetesi mondta) ,viszont itt a Bitre-ben a 367 oldalon a world crude predicted 2015-től a következőket mutatja gigabarrelben évente:27.75,27.73,27.55,27.27,26.95,26.56,26.07,25.72,25.52,25.3,25.04(2025-ben)
    Ezek alapján ez nem évi 4%-os csökkenés, hanem sokszor csak 1-2% mínusz/év.
    Az érdekes hogy 27 gigabarrelről lassacskán mocorog le 24 gigabarrelre (~10év alatt)a jósolt kitermelés.

    Ebben a tiszta kitermelt olaj vagy ebből lejön még a kitermeléshez szükséges energia vajon?Arra van magyarázat hogy miért nem évi kb. 4%-al csökken a jósolt kitermelés?
    Mert így mint laikus ránézve a 367-ik oldalra azt mondanám hogy 10 évig még nincs baj 27,7GB-ról leesik 25GB-ra.Sőt még 2030-ban is majdnem24GB.Még erre azt mondanám hogy ezt a kiesést még egy apróbb áremeléssel ki tudják korrigálni:pl. felmegy 160$-ra hordónként ami visszafogja a keresletet 10-20%-30%-al globál, de még nem dől be minden. Még nem száll el nagyon az ár , csak „drága” lesz.
    Lehet hogy valamit nem számoltam bele? (A növekvő kereslet az nem tudom milyen tendenciát mutat) Vagy a geopolitikai elrendezésből lesz gebasz? Mert ez alapján az is lehetséges, hogy az emelkedő ár egy darabig visszafékezi a keresletet, ami miatt nem lesz hiány (1,2,5??? évig)
    Kellene egy kis segítség a bitre értelmezéséhez, ki hogyan látja?

63. 59 fallout (sugárszennyezés)
    ((én nem mondtam soha, hogy nem lesz egy atomháborúban sugárszennyezés, csak azt, hogy lehet és sok támadási módnál kell is úgy robbantani, hogy nem keletkezik sugárszennyezés. Hogy hol lesz nagyobb, az attól függ ki lő először.))
    Ezért

    62 „how good was bitre-117” google és találsz egy oldalt, ami kivesézi részletesen

    Edited, 59: ja, a lényeg, a klímával az északi féltekén van – egyelőre – gebasz. Hol szeretnél robbantani? (Minden irónia nélkül kérdezem.)

64. https://www.youtube.com/watch?v=fPk_g3HUYgY
    egy két brit hasonló gondolkodású

65. 62:

    Azon csodálkozom, hogy egyáltalán komolyan elgondolkodtok azon, hogy pár éven belül elfogy az olaj, vagy bármiféle horrorszcenárió következne be.
    Nagyjából 2020-ig egyáltalán semmi gond nem lesz, és utána is csak egy igen lassú leszállóág van és bármily furcsa is igen, 2030-ban is olajat fogunk égetni.

    63:
    „a lényeg, a klímával az északi féltekén van – egyelőre – gebasz.”
    Nem látok semmiféle gebaszt, mire gondolsz?
    Egyébként nettó hülyeség amit írsz, a klímának nincs északi meg déli fele.

66. 65 Curix, most értünk el ahhoz a ponthoz, illetve alsó szinthez, aminél mélyebbre én már nem megyek le hozzád. Te tényleg egy reménytelen eset vagy.

67. Jelenleg az olaj 70%-a a közlekedésben kerül felhasználásra. Ennek a kiváltására már napjainkban is nagyon jó alternatívák vannak, és egyre inkább terjednek. Nem hiszem, hogy az olaj hiány komoly problémaforrás lenne a jövőben.

68. Komposzt WC: jelenleg gyümölcs fák alá hordjuk,mert a szőlősben nincs vetemény érdemben. Eredmény:látványos termésnövekmény. Ugyan ez igaz a növényi komposztal kezelt fákkal is.
    Senki se vetette fel,hogy szénhidrátot lehet „gabonán”/krumplin kívül is beszerezni… Pl gesztenye príma szénhidrát forrás,de részben a mandula és dió is jó erre a célra. Meg sem említem a kendert,mert a magjának lisztje elmenni egy modern „gyúrós” pornak is. Egyszerübb a gesztenyét megsütni, mint gabonával pepecselni…

69. 66:

    Idegesít hogy nem lesz termonukleáris világégés mi? 😀

    67:
    Jól látod. Amíg az olaj ilyen olcsó nem fognak folyamatosan csillagászati pénzeket nyomni az olaj nélküli közlekedés fejlesztésébe.
    De akkora piacot mint maga az autóipar egyik konszern sem fog veszni hagyni, és amint valóban megindul az olajár felfelé a túloldalon megjelennek az alternatívák, leginkább elektromos autó formájában.

70. 68:
    A szelíd gesztenye nem marad meg csak a savas talajban, ami nálunk igen ritka (kivéve Zalát). Meszes talajban, ami nálunk majd mindenütt van, egyszerűen nem marad életben az ültetvény.

    65:
    Nettó hülyeséget nyilatkozni meglehetősen merész dolog. Mivel az É és D féltekén a szárazföld-víz aránya eléggé különböző, a klímaváltozás hatása messze nem azonos.

71. Kicsit hosszu, de a tema szinte osszes aspektusat erinti. A no nagyon ertelmes:
    

72. 67, 69:
    Bárcsak igazatok lenne. Már régóta lehet olvasni, hallani tiszta, előremutató alternatív megoldásokról. A napelemet, az elektromos autót már régen „feltalálták”, de ezek még mindig túl drágák az átlagembernek (és itt nem a világ-átlagra, hanem a magyar-átlagra gondolok). 2-3 millió forintos beruházás egy átlagos családi ház napelemes rendszerrel történő felszerelése. A Tesla S modelljén kívül alig hallani más elektromos autóról, aminek az ára kb. 20 milliónál kezdődik. Egy ismerősöm sincs, akinek napelem lenne a házán, vagy elektromos autóval járna: nem terjedtek el olyan szinten, ami alapján nyugodtan ki lehetne jelenteni az, hogy az olajhiány nem lesz komoly probléma a jövőben. Arról nem is beszélve, hogy elektromos kamionról, teherautóról, mezőgazdaságigépről, konténerszállító-tengerjáróról, utas- vagy teherszállító repülőgépről még nem hallottam. Lehet, hogy már kísérleteznek velük, de mikor lesznek elterjedve? Nálunk a vasutak nagy része villamosítva van, de az energia jellemzően nem megújuló forrásból származik. Egy szó mint száz: nem vagyok biztos benne, hogy elég időnk van a zökkenőmentes átállásra, tekintve, hogy a világ energiaigénye folyamatosan nő.

73. 72: Az utazások, szállítások 90%-a nélkül vígan ellennénk. Nyilván beletelne némi időbe, míg újjáéled a helyi ipar, amit az olcsó távolkeleti elfojtott, de nem megoldhatatlan.

    2-3 M forint egy napelemes rendszerre nem is olyan vészesen sok. Egy tető alapból belekerül ennyibe, ha cserép helyett eleve napelem és kollektor kerül fel, 1 M pluszból megoldható.

    A baj az, hogy nálunk még nincs jó finanszírozás, és az állami politika nem támogatja eléggé. Ha ebben komolyabb változás lenne, szerintem pár év alatt elég nagy teret hódíthatna a napelem nálunk is.

    Az olajosmagvak tényleg jók, ezt én beleértettem a gyümölcs kategóriába. Én most a mogyorón gondolkodom nagyon, még piaci alapon is megérné, 5-6000 ft kilója a pucoltnak.

74. 73:
    És ki fogja pucolni? Amúgy a mogyoró bokor erősen vízigényes.

75. 74. Ha jön a geddon, lesz idő a téli estéken. Inkább az a kérdés, mivel. Nekem nagyon jól ment egy csőfogóval, de pár óra munka után elkopott a csúszkás tengelye és használhatatlanná vált.

76. Curix:

    Nem akkor lesz esetleg összeomlás amikor elfogy az olaj, hanem amikor az amerikai tinédzsernek nem lesz chipse, colája.

    Magyarul amikor a hiány eléri azt a mértéket amikor már a hétköznapokba is beleszól akkor megnőnek a társadalmi feszültségek, és az államok közti feszültségek is.
    Ekkor kinéz háború és/vagy polgárháború is.

    Az olajválság 7%-os kitermelési visszaesés miatt volt, ha ez mondjuk a jelen szinttől tartósan megvalósulna akkor már repedeznének a rendszer falai.

    Klíma ügyben meg a következő hatásokon gondokodj el:
    1., Világtengerek vízszintje emelkedik és a népesség 50%-a vízparton él nagyvárosokban.
    2., A klímaváltozás szélsőségei miatt a mezőgazdasági termelés egyre bizonytalanabbá válik. Egyre nagyobb a valószínűsége hogy 2 kiterjedt gabonatermő vidéken valamilyen klimatikus hatás miatt gyenge lesz a termés. Ebben az esetben nem lesz elég gabona a jelenlegi fogyasztási szintünkön. Drágulni fog és kiterjedt területeken éhezések lesznek.
    3., Kipusztul a tenger, ami élelmezés szempontból hasonló katasztrófa mint a 2 pont. (igaz ebben szennyezés, túlhalászás is benne van)

    Többet nem sorolok, elég ez is elsőre.

77. 76: Úgy 10 éve kezdtem olvaskatni az ffek-t, akkor a cikkeik alapján reméltem, hogy hamarabb fogy el az olaj, mint hogy ezek az általad vázolt pontok bekövetkezzenek. Sajnos egyre inkább úgy néz ki, átkozottul sok van ebből a rohadt olajból, ki fogja húzni addig, amíg végzetesen tönkretesszük az élőhelyünket.

    Amúgy én egy olyan technológián gondolkodom, ami egy külsőégésű Stirling-motort ötvözne elekrgomossal, akukkal. Külsőégésű-elektromos hibrid. A Stirling motort bármivel lehet fűteni kívülről, én leginkább pelletben, szalmában gondolkodom. Kell egy jó kis égéstér, ami 100%-ban eléget minden éghetőt, olyan rakétakályha-stílusban, ennek a hője hajthatja a Stirlinget. A Stirling azért nem terjedt el a meghajtásokban, mert lassan lehet fel- és leszabályozni, de ezt áthidalhatja az akkukészlet, amit így nem kell olyan nagyra tervezni, mint egy elektromos autóban, mégis nagy a hatótáv.

    Ja, és ebből nem csinálnék autót vagy kamion, mert károsnak tartom a túl sok utazgatást és szállítást. Esetleg kis hatótávú kisteherautókat, traktorokat, de arra inkább használjanak újra lovat, ökröt. Amire tényleg fontos lenne, az a kombájn, mert az csak piszok sok élőerővel helyettesíthető. És azt hajthatná az aktuálisan aratott termény szalmája is akár, még pelletezni sem kellene.

    Kinek kell? Már csak ki kell fejleszteni. 🙂

78. 73:
    A baj az hogy nem erre vagyunk szocializálva.

    A gond nem az hogy vissza kéne állni arra az életszínvonalra ami a távol keletre történő iparkitelepítés előtt volt hanem az olaj előtti korszak életszínvonalra kellene visszaállni.

    Ez olyan ugrás mintha egy mai embertől elveszed a meleg vizet, fűtött lakást, kocsit, telefont, kényelmes munkát, gazdag élelmiszer választékot, húst, stb.
    Ebbe a legtöbb ember nem megy bele kukaborogatás nélkül…

79. 78: A meleg vizet, fűtött lakást mért kellene elvenni? Ezt a sparherd is megadja ha kell.

    Az élelmiszerválasztékot a háztáji is megadja hússal együtt.

    Nyilván fájni fog az átmenet mindenkinek, de a legtöbb ember hajlandó dolgozni azért, hogy enni, élni tudjon.

80. 72.
    Látótér szélesítésként:
    http://dropcanvas.com/e8urv (3 napig él a link)

81. 79:

    Azért azt ugye tudod, hogy más az hogy automatika által temperált lakásba mész (cirko, távfűtés, stb) vagy magad által rakott farakásból hazaérkezve a kihűlt házadba nekilátsz befűteni és röpke fél óra múlva már nincs olyan hideg mint kint…

    Meleg víz esetében szintén a sparheltből akkor van meleg vized ha rárakod fazékban és aztán leveszed és viszed ahova kell.

    Háztáji esetében is jó dolog ezt mondani hogy ott van, de szerintem neked sincs fogalmad arról hogy ahhoz hogy legyen répa, burgonya, zeller, borsó, stb az valójában mennyi munka is mire a fazékba teszed (csak az ültetés, le-fel szedést vedd és akkor nem gondoztad kapáltad).
    Ugyanígy azt az állatot amit megeszel előtte több hónapon keresztül eteted, almozod, utána levágod, megpucolod.

    Nagyon könnyen elfelejtjük mennyi munkát takarít meg nekünk az az energia amit olyan lazán elégetünk a kazánban, motorban.

82. 81: Képzeld, pontosan tudom. 6 éve lakunk falun, azóta fűtünk fával, amit én hasogatok, van sparherdünk, és veteményezünk. Nyulunk, baromfink is évek óta van.

    Világos, hogy ha hirtelen csak azt tudnánk enni, amit így megtermelünk, akkor nagyon meg kellene húzni a nadrágszíjat, de több időm is lenne, hogy ezeket csináljam.

83. 73:
    Egyetértek: némi időre van szükség az átálláshoz. Nade ez idő alatt honnan szereznénk nélkülözhetetlen dolgokat (kaját, gyógyszert stb), ha nem működik az élelmiszer-elosztó hálózat? Banán meg narancs nélkül még simán elvagyunk, de már az alapvető élelmiszerek nagy része is külföldről jön. A vidéken megtermelt élelem hogy jut el minden városba? Normál körülmények között működne a fokozatosság elve: a vidéki paraszti életmód felértékelődne, és lassan újra megtanulnánk azt, amit a nagyszüleink tudtak. De ez az egész társadalom és gazdaság átrendeződését jelentené. A gyakorlatban nem látok erre utaló jeleket: aki teheti mérnöknek, informatikusnak stb. taníttatná a gyerekét, kétkezi munkát senki nem akar végezni.
    Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy egy ilyen átrendeződés békésen végbemenjen? Szerintem ez az időtáv már összemérhető azzal, amennyi ideig kitart az olcsó olaj (a most ismert hivatalos adatok szerint). Mégsem történik változás, mert a kőolajra épült társadalmunkat a rövidtávú haszonszerzés irányítja, nem a hosszú távú fennmaradás. Végül is kit érdekel, hogy mi lesz itt 50 év múlva? Akik most döntenek, azok már rég halottak lesznek. Szerinted az olajipari, vegyipari, vagy gépjárműipari részvények mikor fognak végérvényesen leszállóágba kerülni? Ha tudni lehet, hogy hosszútávon csak veszteséges lesz a legtöbb iparág, ki fogja megvenni a papírjaikat? Szerinted szólni fognak, hogy bocs már csak 5 évig lesz olaj? Van egy olyan érzésem (de nem tudom bizonyítékokkal alátámasztani), hogy a pénzemberek addig húzzák ezt az agóniát ameddig csak lehet. Tehetik, hiszen nem csak a pénz, hanem az információ nagy része is náluk van. Ezt az óriási lufit, ami világgazdaságként ismerünk nem lehet szép csendben leereszteni, durranni fog.
    82:
    Te már elkezdted az alkalmazkodást gratula, de amíg a többség nem csinálnak semmit, addig ez kevés lesz a világ megmentéséhez.

84. 77. Ábel
    A Stirling motor nekem is a mániám volt, mindent elolvastam amit csak találtam a neten, látszólag működőképes CAD modellem is volt és már a katalógus alkatrészek kiválasztásáig jutottam amikor úgy döntöttem hogy inkább nem bukom el az összes pénzem. Tudod „egyedül nem megy”. Azért ha komolyan gondolod Tibor’bától elkérheted a címemet.

85. 84: Ez király. És ha lehetek indiszkrét, mégis mennyiből jött volna ki és milyen teljesítményt tudott volna adni elvileg? Csak a miheztartás végett, nagyságrendileg kérdezem. Amúgy megrögzött álmodozó vagyok 🙁 🙂

    Tibor bá, megadod Gyurica címét?

86. 83: Egyetértek. Pontosan egy ilyen durranás kell ahhoz, hogy az emberek ráébredjenek: az élet vidéken van, ott ahol a növények és állatok élnek, amiket meg tudunk enni.

    Azért ezek a gondolatok egyre szélesebb körben elhintődnek. Most még sokan legyintenek rá, sokaknak még kényelmesebb a város, de ha baj lesz, eszükbe fog jutni.

87. 72. ZED

    Szerintem is így van, nincs idő az átállásra.Illetve nem is az a baj. Hogy állítunk át 1 mrd autót, x millió traktort, xmillió kamiont stb….Honnan lenne annyi akkumlátorhoz alapanyag???
    A másik hogy ahhoz hogy elekrtomos áramal töltsül ezeket világszinten kéne még építeni többszáz szénerőművet. Hogyan??
    Átállítani kocsit,traktort,kamiont át lehet mondjuk világszinten összesen 50-100 ezret, de az összeset sohasem .
    Ha most 20 milla egy tesla autó akkor mitől menne le az ára majd olajválság idején.Aki most nem bírja megvenni az akkor mégúgysem…

88. 82:

    Nem akartalak megbántani, de mivel úgy írtad ahogy ezért raktalak helyre.
    Városi emberben nem tudatosul ha nem írod le (még akkor se ha leírod).

    Biztos vagyok benne hogy a 6 év alatt te is számtalan tanulópénzt fizettél meg, én is hasonlóan vagyok ezzel.
    Azért fontos ezt leírni mert a városban élők azt hiszik, hogy mindent tudnak mert utána olvastak.
    A gyakorlatban aztán az olvasottak sokszor nem működnek, vagy nem úgy működnek.
    Ha valaki élesben kénytelen elkezdeni a gyakorlati tanulást az könnyen az életével fizetheti meg a tanulópénzt.

89. Ilyen még nem volt. Idén 20%-al csökkennek a globális olajipari beruházások.
    Forrás, Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA főközgazdásza, Fatih Birol állítja.
    A tőke előrefelé szokott menekülni. Most meg soha nem látott hátrálásban van.
    Napokban jelent meg a hír, a világ egyik legnagyobb olaj vállalkozása is felhagy egy olyan kutatással, amibe már dollár milliárdot fektetett. Ez nem úgy működik, hogy Tintás Barnes rámutat a tenger egy pontjára, ide érdemes dollár milliárdokat beruházni és, ha mégsem oké, akkor odébb állnak pár mérfölddel. A tudomány és technika egyhangúlag kell, hogy állítsa, hogy van ott olaj. Mégis mért hagyták abba?
    Arra fogják, hogy elegük volt a környezetvédők zaklatásából.
    Ember nincs, aki ezt elhiszi. Itt az együgyű olajbirodalom.
    Azt vízionálom, már úgy sem tudják felhozni azt az olajat. Nincs már annyi idő az összeomlásig, vh-ig. Már csak azt kell tudni, mikor kezdett volna termelni az Északi mező.

90. 81:

    Nálad a pont. A legtöbb ember csak dumál, de fogalma sincs arról, hogy a régi szép önellátó időben a 3 generációs család minden tagja napi 12-16 órát dolgozott. Igen a 6 éves gyerek már felügyelt a libákra. a 70 éves nagypapa (ha még élt) kapirgált a konyhakertben és javítgatta a kézi szerszámokat.

    89:
    Ma már minden épkézláb vállalkozás ódzkodik a hosszútávú beruházástól. Az értelmes embereknek nincs jövőképe.

91. 87:

    A FEMA-nak van egy anyaga, amit az olajválság idején csináltak. Arról szól, hogyan állítottak át rendkívül primitív módszerrel egy benzines traktort fagáz üzeműre.
    http://soilandhealth.org/wp-content/uploads/0302hsted/fema.woodgas.pdf
    A nálunk elterjedt diesel traktorok pedig elmennek növényolajjal is (Diesel állítólag eredetileg erre is találta ki)

92. 91: Oké, hogy elmegy a dízeltraktor növényi olajjal, de mennyit használ el belőle arra, hogy az olajnövényt megtermessze? És mennyi marad másra?

93. 90: Világos. De az is világos, hogy 100 évvel ezelőtt párszázezer család a földhöz verte volna a seggét örömében, ha kapott volna pár ha földet, hogy kemény munkával megélhessen belőle. Mert meg lehet.

94. 87: Ugyan mért állítanánk át 1 mrd autót? Túl sok az autó, túl sokan közlekednek. Országonként pár ezer bőven elég az alapfeladatok ellátására. A maradék újrahasznosítását kell megoldani.

95. Tessék megnézni, mi történt Kubában, miután nem kapott több olajat a SZU-tól. Gond volt, de megoldották. Sokan vidékre költöztek, akik meg a városban maradtak, elkezdtek minden talpalatnyi területen élelmiszt termeszteni. Az emberek többet gyalogoltak, bicikliztek, felértékelődtek az emberi kapcsolatok. Általánosságban mindenki egészségesebb és boldogabb lett.

96. 95: 9,7 millió embernek van elég nem- szétműtrágyázott, kimerített, szennyezett termőföld az országban?
    Továbbá a ’90 – es évek stabil éghajlatát ne hasonlítsuk a maihoz. Se a magyar és kubai mentalitás közti különbséget. Meg azóta volt 25 évnyi agymosás az elektronikus hallucinációk (TV, pc, stb) révén.
    De megpróbálni nyilvánvalóan érdemes.

97. 95.
    Kihagyod a képletből,hogy a válság elötti kubai lakos életszinvonala meg sem közelitette a mostani átlageuropai emberét, egy fejlödő és nem fejlett világ volt,így a visszaállás nem ütközött különösebb nehézségbe.
    Majd nézz rá a mostani nyugatira ,aki plázákban nött fel és annyira zavaros képe van a valóságról ,hogy egy tyúk levágását,vagy egy macska megnyuvasztását gyilkosságként éli meg és tiltakozásként rögtön diszlálkolja a neten. A parasztélet nem fog menni ezeknek,inkább világgá mennek,ha már egy enyhe életszinvonal visszaesés miatt is képesek a családjukat ,nemzetüket faképnél hagyni ,ha máshelyt többet lehet lazsálni méghozzá több pénzért (.Csak az pofázzon itt vissza ,aki meghurrázza a mostani közelkeleti bevándorlókat,mert azok csak ugyanazt teszik ,mint a magát okosnak taró idevalósi nyugatra kivándorló).
    Ábel,én születésemtől kezdve paraszt vagyok, számtalan városlakó kudarcát láttam magam körül,akik a mostani bőséges időkben és segitség ellenére is sorban kudarcot vallottak és inkább visszavonultak a metropoloszi lejmoláshoz ,kukázáshoz , ingyenkonyhához.Hogy elérd az abszolut önfenntartást hagyományos módszerekkel az csak örökség álltal lehetséges,mivel temérdek sok dolgot kell ismerni,aminek megtapasztalásához egy emberöltő nem elég . 🙂

98. 96: Magyarország még nem sivatag. Ma még terem annyit, amennyi ennek a 10 M embernek kell. Ha elég gyorsan elfogy az olaj ahhoz, hogy át kelljen állni természet- és emberbarátabb művelési módokra, akkor még menthető. Ha marad a traktor és a műtrágya a ma elterjtedt technológiákkal, akkor adok még vagy 10 évet a termésátlagok összeomlásáig. Ez csak egy becslés persze.

    Ha nincs áram, ha nincs mit enni, az emberek baromi gyorsan vissza fognak szokni ahhoz a munkához, amit évezredekig csináltak. Nem annyira életképtelen az ember, mint ahogyan itt be van állítva.

    97: Egy emberöltő nem elég arra, hogy mindent tökéletesen tudj, de már egy kamasz is képes volt mindent olyan szinten elvégezni, hogy ellássa magát.

    Elhiszem én, hogy van sok fogás, tudás, ami kell a sikerhez, és hogy nagy előny, ha ezeket valaki gyerekkorától szívja magába játszva. De hogy ne lehetne megtanulni, azt nem hiszem. Basszus, elvégeztem egy fizikus szakot, ahhoz képest ezek a paraszti okosságok, nem lehetnek olyan durvák. Rendben, ehhez nem csak ész kell és segg, hanem kar és hát is – de hát megvan mindenem.

99. 85 :Ábel

    Amire a prototípust méreteztem az 815 watt mechanikai teljesítményt ígért PAPÍRON!!! Ez egy aránylag kis méretű alfa típusú motorra vonatkozik , egyszerű 1 Atm. közönséges levegő töltőgázzal 500/100 C fok meleg/hideg oldali gázhőmérséklettel, 1 liter regenerátor aktív térfogattal, 1500 1/min.-nál. Költséget nem mondok mert egyrészt egy prototípusnál nem mérvadó, és nem is fektettem már bele azt az energiát hogy a speciálisan gyártatandó darabokra ajánlatokat kérjek.
    (Közben belenéztem a levelezéseimbe hátha Tibor bá’ már megadta a címem, de csak a NAV-tól figyel három olvasatlan levél… Na ez meg a másik… )

100. 76:
     Elfmage

     „Magyarul amikor a hiány eléri azt a mértéket amikor már a hétköznapokba is beleszól akkor megnőnek a társadalmi feszültségek…”

     Pont ez a lényege az egésznek, hogy nem lesz hiány. Lesz csipsz és kóla is. Max annyiba fog kerülni, hogy nem fogod tudni megvenni. Miért olyan hihetetlen ez? Már ma is drága mind a kettő, sokan nem tudják megvenni, 10 év múlva még kevesebben fogják tudni. Le fog tudni épülni úgy a gazdaság ezen szegmense (is), hogy közben nem keletkezik hiány.
     Ugyanez történhet az olajjal is.

     96:
     A klímával egyelőre jelen időben nincs különösebb gond. Szélsőség volt korábban is, azzal mindig számolni kellett. Stabil klíma lehetett, de stabil időjárás sosem volt, még a 90-es években sem.
     Úgy beszélsz a mai klímáról mintha minimum tornádók meg jégeső szabdalnák Magyarországot keresztbe-kasba.

     97:
     „már egy enyhe életszinvonal visszaesés miatt is képesek a családjukat ,nemzetüket faképnél hagyni… ”

     Hajjajj Kalotaszegi muszáj ezt neked minden második kommentedben elsütni? Hagyd már békén a külföldön dolgozókat, nem ártott neked egyik sem.

101. 98,Ha kiesik majd az első év termésed aszály miatt , és ha vetőmagod sem lesz jövőre ,mit teszel ? Rengeteg termöföldre van szűkséged ,nagyon sokféle haszonnővénnyel és haszonállattal, alternativákkal hogy működni tudjon a dolog és ne a koplalásról ,kudarcról szóljon a dolog. Ezért kell a parasztnak látástól vakulásig dolgoznia ,nem hobbiból 🙂
     Most egyszerűnek tűnik mindez ,de ha nincsenek a modern csodaszerek ,csak a természet és az ember – vegyszerek,gépek nélkül- meglepödsz mennyi mindenre lesz szűkséged,még imára is.

     Curix ,azt hittem megdicsérsz -mert tekintettel rád- , kihagytam a nyugati végletekig materialista mentalitás fertőjének ostorozásából a buzikultusz titokzatos miértjeinek az ecsetelését is 🙂

102. 101:

     Én természetesen egyetértek veled (majd mindenben, majd mindig), de azt ne feled, hogy itt magyar a többségi társadalom és a cigányok kivételével a kisebbségiek is (majdnem) magyarok. Ezért a te gondolatmenetedet nem fogják megérteni. A paraszti munkával kapcsolatban már nyilatkoztam korábban, hogy 3-generációs család kell hozzá és napi 12-16 órai munka. Szaktudás nélkül, elődök nélkül napi 24, de inkább 28 😀

103. 89. Károly

     Igen ,ha igaz az hogy csökkennek az olajipari beruházások akkor baljós jelek.
     Viszont végigfutva újra a posztot és a hozzászólásokat, már nem tudok véleményt formálni az olajról.

     A „2017-ben már ellátási gondunk lehet”-től a „nem lesz itt még itt nagy baj 2030-ig” vélemények vannak.
     Hogy melyik következik be a két forgatókönyv közül az kurvára NEM MINDEGY(most a háború és klímát nem vettem bele) mert más életstratégiát alkalmaznék ha tudom, hogy az egyik vagy a másik.

     A baj az hogy mindkét fél ragaszkodik a saját álláspontjához. Én nem ragaszkodom egyikhez sem csak az adatok alapján próbálom kitalálni hogy mi várható és mikor nagyjából.
     A Bitre117 számai alapján azt látom hogy 4-5-évig kis csökkenés utána is lassú leszállóág.De nem vagyok szakértő.Mert ebbe még bele kell számolni a romló EROEI-t,a keresletnövekedést( 86 millióról felmegy az igény 110 millióra(menne), pontosan nem tudom mikor),és a palaolaj kipukkanását.Mindezeknek nem tudom milyen mértékű a hatása.Most nem azt akarom tudni hogy 2018-ban mennyibe fog kerülni 1 liter festék :D.Hanem nagyjából azt hogy pl. 1 havi élelem 50Eft helyett vajon 100eft vagy 300Eft-ba(ugyanaz a termék) fog e kerülni?mert semmi sem lehetetlen. Tudom hogy erre nincs válasz , de nagyjából behatárolható hogy melyk véglet fog jönni.Az első verziónál lehet hogy 2018-ban már nincs állásod és éhenhalsz,míg a másiknál lehet hogy 2025-ben is van munkád,családod stb….csak éppen megtanulsz spórolni de még éldegélsz…Csak gondoltam hátha van aki mélyebben belemerült az olajtémába és írna véleményt…..

104. 91;92
     A napraforgó olaj simán elvisz egy szívódiesel üzemű traktort. A növényi olaj viszkozitása magasabb , a dermedéspontja jóval alacsonyabb mint a gázolajé, ezért érdemes keverni, illetve hideg időben nem ajánlatos a növény olajat az üzemanyag ellátó rendszerben hagyni. Használt sütőolajat csak alapos ülepítés és szűrés után lehet(ne) használni. Ha ezzel próbálkozol ne felejtsd el befizetni a gázolaj ekvivalens ÁFA és jövedéki adót, különben „elkövetö” a neved!
     Egyébként az általam olvasott irodalom alapján kb 1:5 a termelés: művelési kapacitás/ha arány.

105. 103:

     Andrew kicsit emeld fel a fejed nézz körül a világban és saccolj melyik verziónak van nagyobb esélye.
     Tényleg ilyen szarnak ítéled a helyzetet, hogy 2 év múlva éhen halás fenyegetne? Mert szerintem nem ilyen, bár lehet csak azóta vagyok ilyen optimista, mióta német földön élek. Annyi biztos, hogy a német gazdaság pörög ezerrel, itt egyelőre nyoma sincs bármiféle leszálló ágnak. Ettől még persze lesz… valamikor, nem tudjuk, minden időpont csak találgatás.

106. Tényleg azt látom, hogy „most” pörög minden. Volt a 2008-as válság, ami azért elég sok embert érintett és érint még ma is,nem álltak talpra és nem is fognak.
     Egy olajválság sokkal keményebb dolog lehet(lesz) ha úgy alakul.Hirtelen is bukhat a rendszer.Mivel olaj téren nem ismerem a részeleteket de sokszor a részletekben van a kutya elásva…Ilyen megnövekedett(és növekvő) fogyasztás még soha nem volt, és tényleg úgy van ahogy fentebb írta valaki.Vannak olyan mélytengeri kutak amik napi 100ezer hordó olajat adnak, de a fúrás drága és a siker nem biztos és az előkészület több év.
     Vagy az is egy opció amit Jövőnk mond hogy Szaud Arábia nemsokára 0 olajat exportál…
     Bonyolult dolog ez…Jó lenne ha Hetesi updatelne 😀

107. 105:

     Az emberek többsége nem lát 3 napnál előbbre, te is ilyen vagy.

108. 105:
     Olaj témában azért nem lehet (felelősségteljes) véleményt mondani, mert az eredmény (nagyon) soktényezős, amelyek egy része függ a másiktól, egy másik része függ a politikától. Aztán a különböző tényezők erősíti vagy gyengítik egymást. De ráérzésre, még jó ideig lesz olaj „elfogadható” áron. U.i. kurva sok olaj van még lent. Ráadásul (azt szokás mondani nincs ingyen vacsora) ingyen adják + termelési költség, de az olajért senki se fizet, a következményeit megfizettetik az egész emberiséggel. Van ennél jobb üzlet a világon?

109. 107- 108:
     Van egyéb része is az egyenletnek.
     Mondjuk az olajkitermelés/finomításhoz/transzporthoz használt ritkafémek. Ha jól tudom kb 90%-uk Kínából jön- ami már direkt lassítja a kitermelésüket.
     A FAZTAC- csoport kutatásai szerint bármilyen létfontosságú nyersanyag- hiánya esetén 3- azaz HÁROM- héten belül bedől az egész rendszer. Magyarul ennél hosszabb távra nincs értelme a rendszerben bármit (profit/ veszteség, stb) is tervezni.

110. 108, like osszefoglalja a lenyeget
     109, ez is erdekes gondolat

111. 92:

     A napraforgó termésátlaga 2t/ha. Tegyük fel, hogy extenzíven ennek a fele, 1t/ha. Az olajcélú napraforgó olajtartalma 40%, mi préseljünk ki 30%-ot egy háztáji préssel, így egy hektár napraforgóból lesz 300 liter üzemanyagunk (ha ügyesek vagyunk, ennek kétszerese) ez azért nem olyan kevés. Lesz továbbá 7q (vagy több) napraforgópogácsánk, vagy pelletünk, ami nagy fehérjetartalmú takarmány (feletetve 1,5 q disznó, vagy 3 q csirke élősúlyban számolva), vagy éppen a fánál nagyobb fűtőértékű tüzelőanyag. Emellett számottevő mennyiségű napraforgószár, ami szintén eltüzelhető kemencében vagy sparheltben (vagy fagázt csinálhatunk belőle, ami benzines generátort hajt és áramot termel)
     A napraforgóolajra csináltak házi energiaellátó rendszert, primitív lendkerekes, egyhengeres, alacsony fordulatszámú dieselmotorral, ami generátort hajt. A hűtő hőcserélővel melegvizet csinál, a lendkerékről a régi traktorokhoz hasonlóan laposszíjjal direkten hajtható sok minden. Keress rá a „Cropell” szóra, részletes leírást találsz a neten

112. 111:
     Azért tegyük hozzá, hogy a napraforgó kilúgozza a talajt. Igen intenzív trágyázás nélkül fél méteres margarétákat kapsz.

113. 111: Köszönöm. Most már csak az a kérdés, hogy 1 ha szántóföld megművelése hány l olajat emészt fel a traktorban és a kombájnban átlagosan.

114. Az olaj témához annyit tennék hozzá, hogy az ár természetesen több tényezőtől függ és lényegében nem is jelet semmit, amíg dollárban van elszámolva, mert abból az USA annyit „nyomtat” amennyit akar. Az energiaforrások esetén a kritikus szempontok a rendszer szemszögéből: kitermelési volumen, rendelkezésre álló készlet és nem utolsó sorban az EROEI. Igazán nagy gondok az első és az utolsó szempontból vannak az olajjal. Ugyanis egyrészt nem elég a sok olaj a földben, ezt felhozva sok hasznosítható energiát is kell transzformálnunk használható formába belőle a rendszer működtetésére (EROEI). Másrészt a rendszer fenntartására folyamatosan növekvő, vagy legalábbis nem csökkenő mennyiségben kell olajat produkálnunk, hogy ne legyen recesszió, vagy még rosszabb. Nos ezzel is van gond, ugyanis nem nagyon növelhető már a kitermelés volumene, függetlenül attól, hogy mennyi erőforrást allokálunk erre a célra.

115. 114:

     Nagyon jó meglátás, a földben lévő készletekkel szoktak nem véletlenül áradozni a peak oil elmélet ellenzői.

     A legújabb hatalmas palaolaj és tsai forradalmi ifjai sorra el szokták felejteni hogy ezeknek az eroei értéke 10 alatt van, a jelen társadalmi berendezkedés működőképesség határa pedig 10 körüli.
     Ez a virtuális készlet addig működik, amíg vannak a hagyományos mezők ahol a 20 feletti eroei értékek miatt az átlag 10 felett marad.

     Napról napra közelítjük a kritikus értéket, és a valós számokkal senki nincs tisztában.

116. 112:

     Akkor legyen repce 🙂 Azért írtam a napraforgót, mert azt akár kézzel is be lehet takarítani, meg jól bírja a szárazságot (pont a talajzsaroló fejlett gyökérzete miatt)

117. Utánanéztem: 28 l egy ha szántása, 12-14 l az aratás. Ha még kétszer megy a traktor a földre, kb. 60 l lehet a fogyasztás ha-onként. Ez alapján az 1:5 -ös arány reális lehet.

118. Akinek nincs olaja, keressen más megoldásokat. Pl stirling motor. Külső égésű, akár fával is működtethető. Már az 1800-as években használták a gőzgépek kiváltására.
     Jó szakkönyvekkel, eszközökkel és alkatrészekkel, anyagokkal / pl: vasanyag, ékszíjak, tárcsák. csavarok stb is fel kell készülni egy gazdasági összeomlásra.

119. 115 elfmage: +1
     A lényeget írtad le.

120. 115: Én nem vagyok ilyen optimista. Nem látom át, mért ne lehetne az 1 EROEI-t is közelíteni, szép folytonosan, az árak növekedése mellett.

     De legyen igazatok, mert akkor megmaradhat a bolygó.

121. 120: a Föld ittmarad; maximum algákkal és baktériumokkal.
     Aztán re- boot, pármillió év alatt.
     Gondolom ez senkit se vigasztal

122. Tisztelt, Tibor Bá! Nagyon meghatódtam a T-34 es cikkedtől.Városban éltem át,a háborút és jókat nevettem a lőporos
     makarónival kapcsolatos cikkeden.Mintha saját „játékaim” elevenedtek volna meg.A volt Ludovika akadémiával szemben levő Üllői uti bérházban laktunk.Na a Ludovikában ott volt rengeteg háborus cucc.1934-ben születtem,és máig a fejemben van rengeteg emlék az
     akkori időkből.Apám nem győzte kidobálni a hazahurcolt lőszereket,fegyver-alkatrészeket.Tuléltem.Ma már csak pontozóvá köszörült ütőszeg,meg néhány rugó maradt meg.
     Megjegyzés: Én emlékszem hogy kelt életre a város. És teljes tiszteletem a sok hozzáértő mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező hozzászólónak, de mi lesz a városban élő földnélküli lakástulajdonossal. Nincs villany,gáz víz.Mélyhűtő leolvad internet,mobiltelefon,megszünt.Szerintem ebben van a veszély. Nem vagyok szociológus,de ez komoly veszélyforrás. Amúgy gratulálok a blogodhoz, mindig élvezettel olvasom.Öszinte tisztelettel Szabó Albert

123. 122:
     Köszönöm Albi, hogy „megszólaltál”. Különben minél öregebb leszel, annál több gyerekkori emlék jön elő. Ilyen az agyunk, de ezeket le kell írni, hogy ne vigyük magunkkal.

124. 120-ra
     Azt nem értem, h mit nem értesz? Az eroei egy arányszám: egy hordó olaj befektetés, hogy pl. 10 hordó a felszínen legyen. Gondolom eddig tiszta, de mit kezdesz egy hordó nyers olajjal a kitermelés helyszínén? Neked finomítva kell, a lakóhelyeden. Pedzed már?

125. 124:
     Vannak, akiknek részletezni kell.
     1) A nyersolajat el kell szállítani a finomítóba. A szállításhoz nyersolaj terméket használnak (dízel olaj)
     2) A finomításnál van vesztesség. Kinyernek például bitument is, de azzal nem lehet gépeket meghajtani. A finomításhoz energiát is fel kell használni.
     3) Az előállított dízelolajat vissza kell szállítani a kitermelés helyszínéhez.
     4) A műveletekhez gépek, berendezések kellenek, amelyek előállításánál, legyártásánál szintén felhasználnak dízelolajat.
     5)Vannak munkabér költségek is, és végül hol a profit?

     Ezeket figyelemebe véve legfeljebb 5-ös EROEI a határ.

     És akkor mindig van még egy tétel. Egyre több nyersolajat kell kitermeli, hogy ugyanannyi üzemanyagot fel tudjon az emberiség használni, hiszen egyre több megy el a kitermelésere.

126. A bitumen kapcsán jutott eszembe, újították fel felénk az utat, és azon gondolkodtam , hogy csak egy 15 km-es útszakasz hány tízezer kilogramm bitument nyelhet be, amit ráadásul pár év múlva újra kell húzni.Na és a világon hány százezer, millió km út van.Nem tudom hogy újra tudják e a felmartat hasznosítani.
     A másik gondolatom nem csak az olajhiány, hiába lenne elektromos autó a felső százezernek , hogyan tartanák karban a világ úthálózatát mondjuk ha már csak napi nettó 30 millió hordó olajat bányásznak?Gondolom nics helyettesítője , max. a beton de lehet az sem korlátlan….

127. 125:

     Ezek amiket felsoroltál csak a közvetlen költségek.

     Fent kell tartani az intézményrendszert is ahhoz hogy a társadalom működése ne forduljon káoszba.

     (katonaság, rendőrség, igazságszolgáltatás, hatósági rendszerek, oktatási rendszer, egészségügyi rendszer, nyugdíjellátási rendszer, stb.)

     Ezért 10 körüli eroei a határ.

128. Látom, az átmeneti pár év haladék után megint jönnek az olyan hírek, amitől megint olajcsúcsra készülünk… 🙁

129. 126, Tamas
     Az aszfalt bitumen tartalma 5-6 tömeg %.
     Legnagyobb részt zúzottkő, valamennyi homok és mészkőliszt. Sűrűsége kb. 2 t/m3.
     Az aszfalt újrahasznosítható – ellentétben a betonnal. Az új aszfaltkeverék gyártásakor max 10 %-nyi mart aszfaltot adagolnak vissza. Sokkal környezetbarátabb, mint a beton. Kötőanyaga a bitumen, ami az olajlepárlás maradéka. A cement gyártásához sokkal több energiára van szükség (bányászat, őrlés, égetés). Pályaszerkezeti betonok cementtartalma kb 20 tömeg %.

     Pár évente újra kell húzni:
     A magyar közúthálózat átlagos élettartama bőven 20 év fölött van… sajnos. Egyébként a legfelső pár cm 5-10 évenkénti lemarása és újraépítése – megfelelő alapot feltételezve – a leginkább költséghatékony felújítási stratégia. Az a baj, hogy nálunk évtizedek óta nincs stratégia, csak tűzoltás.

130. 128:

     Arma a posztnak is az lett volna az értelme, hogy kicsit másik irányba is elmélkedjünk, de az itteni törzsközönség ragaszkodik a nagyon közeli jövő geddonelméletéhez.
     Pedig tényleg semmi olyan probléma nem fedezhető fel a mai világban, ami miatt 5 éven belül világháborúnak kéne lennie. Olyan konfliktusok pedig mindig is voltak és lesznek is, amiből egyes elemzők a 3. világháború kitörésének okát vezetik le.

     Az olajcsúcsról meg ennyit:

     http://www.portfolio.hu/vallalatok/eltemeti_a_benzines_es_dizelautokat_a_toyota.221044.html

     és ez így is lesz, a VW is ebbe az irányba fog elindulni. Talán ki lehet jelenteni, hogy elértünk a belsőégésű motorok fénykorát, szép lassan, de gyorsított ütemben megindul a visszaszorulásuk.

131. 130: Idézek a cikkedből, mert az is azt írja amit én mondtam:
     „minden, ami miatt érdemes élni abból egyre kevesebb lesz és egyre drágábban megszerezhető, míg az élet negatív vonatkozásai tovább nőnek erősödnek.”

     Erről szól a peak oil elmélet is, mert a következménye az, hogy a drágábban kitermelhető energia drágulása mindent drágítani fog.

     Az olajcsúcs nem azt jelenti hogy elfogyott, és hiány lesz. Az majd egy későbbi fázis.

     Az pedig hogy ez mennyiben vezet egy háborúhoz, az sajnos az emberi természetből fakad. Mivel ha egy népnek valamilyen fizikai korlát állta az útját akkor azonnal valamilyen háborúba kezdett (kereskedelmi, területfoglaló, keresztes, stb). Ezeket a beidegződéseket levetkőzni pedig nem vagyunk még elég intelligensek.

     A EV (elektromos autó) vonatkozásban pedig az index peak oil fórumján hónapok évek óta megy a folyamatok taglalása.
     Az EV konklúziója a lelkes híveinek minden erőlködése ellenére az, hogy gyerekcipőben jár, használhatósága nagyságrendileg rosszabb mint egy robbanómotoros járműnek és ennek köszönhető a marginális elterjedtsége.
     A legjobb indulattal is 10 éves nagyságrend mire a 10%-ot eléri a piaci aránya.
     Ez a folyamat lassú ahhoz, hogy jelentős szerepet jelentsen.

132. 130:
     Elég tisztességes viharfelhők gyülekeznek a horizonton, jövő héten olvashatod.

133. 131:

     „Ez a folyamat lassú ahhoz, hogy jelentős szerepet jelentsen.”

     Most annak látszik, mert 50 dolláros olaj mellett ugyan kinek érdeke a benzines, dízeles status quo felrúgása.
     A 90-es évek közepén csúcstechnológiát jelentett a Windows95 és a Pentium I-es számítógép. Emlékszel mennyibe került? Több 100 ezer forintba. Az a hardver, amin ma mindenki röhögni tud csak. Ki álmodott akkoriban arról, hogy ma 2015-ben a legbénább okostelefon is sokszoros teljesítménnyel rendelkezik ezekhez az akkoriban csúcsgépeknek számító asztali gépekhez képest.
     Ilyen lesz az elektromos autó is és most először komoly szándékot látok arra, hogy tényleg elindulnak ebbe az irányba az autógyártók.

     Egyébként azt gondoljátok a VW és a Toyota nincs tisztában azzal, hogy mennyi olajkészlet van még elpöfékelni? Ne nézzétek már ilyen amatőröknek őket.

     132:

     Az elmúlt 30 évben rengeteg felhő jött és még itt vagyunk. 1999 jugoszláv háború. Rég dörögtek fegyverek olyan közel a határhoz. 2003 Irak. Aztán 2008 válság. Aztán 2010-től egy folyamatos Irán elleni háború lehetősége, amit azóta sokan elfelejtettek. Mindig van valami és volt is. Hogy ebből 3. világháború lesz e az már más kérdés.

134. 133.

     Ezúttal nem fog a felhő elmenni. Ha igen akkor az a hatalmas egybefüggő vihart rejtő felhőzet tuti nem.
     Mindenki a saját elvárását -mely belső világképéből és a jelenlegi és várható körülmények értelmezéséből alakul(t) ki- prognosztizálja.
     Abban igazad van, hogy a körülményeket sokféleképpen értelmezhetjük. És mivel a mai társadalom komplexitása igen bonyolult, így nincs aki csak 90%-os pontossággal bármit is megmondhatna a folyamatok további alakulásáról és azok időpontjáról.

     Azonban az emberi alaptermészet, tudatosság stb.(ha úgy tetszik) nem
     változik jelentős mértékben. Így-ugyan- a következmények nagyjából megjósolhatóak, az azokat kiváltó emberi viselkedésminták megértése nélkül nem változtathatóak meg. Ez egy soklépcsős motivációs folyamat melyről nem sok fogalma van az emberiségnek. A pénznek vagy a technikának nem sok köze van ehhez, mint ahogy nem a farok csóválja a kutyát. Persze atombombával játszani elég veszélyes.

     Az, hogy a kapzsiság vezetett ide az nem újdonság és az sem, hogy miért is vagyunk kapzsik, miért van ez a gondunk a birtoklás témakörével, mit is próbálunk ellensúlyozni ezzel stb.
     Miért egyenlőtlen a társadalom anyagi stb. összetétele, mely oly sok konfliktushoz vezetett és fog vezetni a közeljövőben.
     Aki kicsit is érti az emberi gondolkodási mechanizmusokat és azok helyét a emberi tudatnak nevezett rendszerben az látja, hogy a baj elkerülhetetlen.
     Itt sokan abba a hibába esnek, hogy a következmények taglalására fordítják figyelmüket, miközben a lényeg mellett elsiklanak.
     Vitatkoznak a klímáról vagy a szexualitás formáiról, miközben magukat sem ismerik, saját motivációs inditékaikat sem világosan , hanem inkább ösztönszerűen cselekszenek.
     Az „ösztönszerű” nem egészen jó szó, mivel persze átgondoljuk cselekedeteinket, de maga az átgondolásunk mikéntje és miértje már nem világos. Egy egyszerű párkapcsolat is a kompromisszumok határmezsgyéje, melyben az adás-kapás aránya és a jól járok vele elve stb. vezeti.Láthatjuk, hogy változik át a szerelem gyűlöletbe. Vajon miért? A rajongás és a gyűlölet érzése az egyén adott dologhoz, történéshez való hozzáviszonyulásából fakad, tehát hit. Mit várunk országoktól és azok egyértelműen pszichopata(erkölcsfogyatékos) vezetőitől, míg saját szaros gondolataikat veszik kiindulópontnak.
     Mi mást is lehetne, igaz?
     Persze hihetnek abban is, hogy ők hithű keresztények és ha mindenki az volna csudijó világ lenne. Vagy, hogy robbantsunk fel egy buszt tele kis lurkókkal, mert az sem számít ha dzsihad ezt követeli.
     A keresztes háborúban úgy menetk ölni, hogy közben azt üvöltötték lovaik hátán: Isten akarja.
     Minden célt tévesztett, Jézus szándéka éppúgy mint Gandhié., pontosabban nem értik őket a mai napig sem. Aztán ugyanazon tudatosság megöli majd vallást alakít köréjük,
     miközben alvajárnak és mindent felhasználnak egyéni céljai(ami az is lehet, hogy szentnek gondolja magát) eléréséhez.
     Ha valaki annyira a fejében és az elveiben él, már ha azt szót, hogy Jézus vagy hasonlót meghall már be is indul a reflexszerű címkézés, anélkül, hogy bármit is tudna. Vagy isteníti és ölre menne vagy lesajnálja. A valóság így nem ismerhető meg, csak egy egyéni igen alacsony szintig.
     És ha varázsütésre mindent megértenénk , már akkor is késő. Bár lehet, hogy sohasem az.

135. 133:

     Az a helyzet, hogy wishful thinking témakörben olvastam már jobbat is, nem is egyet.

     Az EV problémája nagyjából az alábbiak körül van:
     1.,
     Nincs igazán hatékony és olcsó akkumulátor ami megfelelő hatótávot biztosítana. A híres tesla 400km-es hatótávot ad meg, ami jó pár esetben 300-250 km is lehet (hidegben, sportos sofőr, használtabb akkupakk, stb). Ez a hatótáv az emberek nagyobb százalékának kevés. Közeli ingázónak jó, de nagyobb utakra kell egy robbanómotoros autó.
     2.,
     Az akkumulátorok töltése nem azonos a benzintank töltéssel, lényegesen lassabb folyamat. A gyorstöltés rongálja az akkukat, ezért nem jön szóba. Gyakorlatilag az éjjel töltik otthon és nappal mennek vele amíg lehet opció van, így a 400km hatótáv különösen kevés.
     3.,
     Amíg egy akármilyen benzines megvan mondjuk 3-4-5mFt-ból újonnan, addig egy EV ennél jóval drágább. Gazdaságilag egyszerűen nem éri meg, még annak sem akinek az 1-2 pontban részletezett problémák nem zavaróak.
     4.,
     Nem tudható mennyi ideig bírja az autó nagyobb értékét képező akkupakk, az akkuk általában 4-5 évig bírják. Ennek, mint fődarabnak a kötelező cseréje 5 év múltán kissé megdrágítja a mókát. Ráadásul az akkupakk hatásfoka fokozatosan csökken, tehát ha a 4-ik évben nézed akkor lehet hogy csak 60%-ot tud addigra már. Kellemetlen.

     Ne hasonlítgasd a számítástechnikához, mert az teljesen más téma. Ott nincsenek fizikai (méretbeli, súlybeli, energiatárolás, energiafeltöltés, stb) problémák.

     Még egy fontos dolog, az EV-kből eddig csak személyautó méretben valósult meg egyáltalán bármi.
     A rengeteg anyag szállításhoz használt teherautó, kamion szinten a fasorban sincs még egy elektromos meghajtás gondolata.

136. 135
     +1like
     Már most marha drága egy E autó,nemhogy egy olajválság esetén.
     Ugyananúgy a sokak által remélt napelem sem fog elterjedni.Ha most sem figyel ott az emberek háztetején(2-4Mft) , akkor miért lenne ott majd egy gazdasági v. olajválság esetén amikor nagyságrendekkel szarabb lesz a helyzet.

137. 135:
     Ez nem kontra, hanem tájékoztatás:
     Követlenül a háború után a Magyar Posta zöldre festett (pofára 3 tonnás) teherautókkal hordta szét a csomagokat Budapesten. A kocsik abszolút csendben, olyan 20 km/ó sebességgel mozogtak. Természetesen villanymotorral működtek.

138. Egy kis konteó: http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=73913

139. 135:

     Nem gondolom én sem, hogy az eautó megoldaná az emberiség problémáit, de ha ezt a technológia fejlődést vesszük alapul, ami jelenleg a trend, akkor 2025-30 környékén jönni fognak az első olyan autók, amik már hasonló paraméterekkel tudnak futni, mint a mostani benzinesek.

     Az akku kérdése nagyon érdekes dolog, mert akinek meglesz a technológiája, annak a modern korok „kőolaja” lesz a kezében. Ha megtalálják a technológiát, akkor az egy sor másik dolgot is beindít, többek közt megoldott lehet a házak teljes sziget üzemű működése, ami most ugye tárolás hiányában nem lehetséges.
     A benzines autóknak ettől teljesen függetlenül is fénykora van, innen a számuk sokat már nem fog nőni, mielőtt elkezdene csökkenésnek indulni. A benzines autóknak az első komolyabb és tartósabb üzemanyag drágulás fogja betenni a kaput.

     Felsoroltál 4 problémát, ami tulajdonképpen csak 1: az akku. Ha ez megoldott, akkor minden megoldott. Már az is hatalmas dolog, hogy létezik olyan eautó, ami megugrotta az 500 km-es távot.

     Aztán az sincs kizárva, hogy kutatás fejlesztés közben más technológiák is felbukkannak.
     Meg persze az sincs kizárva, hogy a dolog lehetetlen és az elektroautó egy eleve halott dolog.

140. http://energiaoldal.hu/magyar-vilagujdonsag-2in1-hidrogencella/

141. 139.
     „Nem gondolom én sem, hogy az eautó megoldaná az emberiség problémáit, de ha ezt a technológia fejlődést vesszük alapul, ami jelenleg a trend, akkor 2025-30 környékén jönni fognak az első olyan autók, amik már hasonló paraméterekkel tudnak futni, mint a mostani benzinesek.”

     Ez az a tipikus eset,amikor valaki az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodik miközben az örvény már a víz alá rántotta és fulladozik.
     Ha gyors és kivitelezhető eredményt szeretnénk elérni a környezetszennyezés és energiafogyasztás terén a személygépkocsi parkban ,amit még ez a debil kapitalizmus is megtűrne – az abszurditásig megadozni az 1000 k0bcenti feletti személygépkocsikat és csak 8oo-1ooo cm2.es alattit gyártani.Mindjárt a felére, negyedére esne a szennyezés és fogyasztás és ennek a lépésnek a legnagyobb előnye ,hogy nem kerülne semmiféle plusz költségbe a fejlesztés és gyártás ,mi tőbb- olcsobb volna .

142. 141-re
     Ne haragudj nem tudok egyet érteni. Ha megnézel egy Z 06-os Corvette-et a 7 L-es motorjával, 130-nál 8 L alatt eszik, míg egy 800ccm Matiz is bekajál 8 litert autópályán. Az 1000 ccm alatti motor legfeljebb a nagyvárosi dugókban jelentene részleges megoldást.
     Ami viszont feltűnik: még fejben sem hajlandó senki az igényeiből visszább venni. Másfél tonnás autókkal viszünk annyi terhet, amit még egy serpa is elcipel.

143. 142:
     10 évig volt TICO-m, a Matiz elődje. Autópályán 4,5 liter fogyasztott. Az 1200 ccm-es Honda Jazz autopályán 5,5 litert fogyaszt. Ez személyes tapasztalat.

144. 142
     Ne haragudj ,de nálad is a látásmoddal van a gond 🙂 nem muszály 13o km/h el menni ,hanem el kell indulni idejében ,és 9o km/h kocsikázni ,ahol jelentősen kissebb a légellenállás így egy kisebb motorozású kocsi is vigan megy az optimális fogyasztási szintjén. A Matiz elavult a fém karoszéria miatt,de ott van a Smart a 6oocm2 diesel változata ,amelyik 3,2 l fogyaszt 95 km/h nál,vagy a Tata Nano 3literes fogyasztása.Vagy a Fiat 5oo -as 8oo- as motorral,vagy a Dacia Logan 9oo cm2 TCE .Vagy a peugeot 1,4 hdi motorja,amelyik 4,2 eszik.
     Lenne miből válogatni most is az ökoszisztéma kimélése érdekében ,de a nyugati társadalom zőme a nagy és fullextrás kocsikat választja-,tudjuk miért…
     A keleteuropai majomkapitalisták pedig ugyanezeket veszik át kimustrált állapotban jó pénzért ,így aztán a nyugati még nagyobb ,erősebb,fullosabb kocsit vesz,mondjuk leginkább 3ooo cm2 álterepjárot amivel elmegy a plázába bevásárolni 🙂

145. 143-ra
     4.5-et úgy fogyaszthatott, hogy nem mentél 130-al. És hagyjuk most a 20 éves autókat, mert nem az a jövő. Egy EU6-os motorú autót hasonlítsunk egy EU6-ossal. Egyébként egy szemléltető példa lett volna, hogy az optimális motor megválasztása komolyabb fogyasztás csökkenést okoz ezáltal kisebb a környezet szennyezés.

146. A fogyasztás csökkentése érdekében adóztatni a köbcentiket elég nagy baromság. Ezek a városi kis autók, amiket te favorizálsz csinálják a legnagyobb pazarlást, tipikusan arra használják őket, amihez nem is kellene autó. Egyértelműen az üzemanyag árat kellene drasztikusan megemelni ahhoz, hogy visszaessen a fogyasztás.

147. 144-re
     Hidd el nekem ezek az autók, amiket felsoroltál az első bekezdésben, csak papíron tudják ezeket a fogyasztási értékeket.(Amerikában perelik is a Hondát ezért.) Talán 1.4 hdi kivétel, de az összes dízel oly rákkeltő, ha rajtam múlna egyből betiltanám.
     A megválasztott sebességhez meg annyit: nem egyedül vagy az úton, nagy a forgalom, mindenki siet, muszáj alkalmazkodnod. Nem utolsó sorban az első 30 óra vezetés után, mikor vizsgázol el kell érned a legnagyobb megengedett sebességet
     A látásmódomhoz ennyit: olvasd el a 142 utolsó bekezdését még egyszer légyszi!

148. 146.

     Ha őszinték vagyunk , tudjuk,semmi szükség személygépkocsikra, sem városban,sem városon kivűl,sem nyaralásra,ott vannak a tipikus tömegközlekedési eszközök. A Smart féle kisautokat alternativaként hoztam fel a méregdrága elektromos autok helyett. Vagyis,ha vissza akarnánk fogni a szennyezést bármikor megtehetnénk, ha nem 16oo -3ooo cm2 es ,számos esetben 4×4 meghajtású kocsikkal furikáznánk a városokban ,hanem max 1 literessel a 3o km/h átlagsebesség mellett ,de nem akarjuk, éppen ezért az elektromos kocsi csak a nyugat egy ujabb önámitása a pazarló életmodjának a fenntarhatóságáról,mert olcso elektromos kocsi nincs,legfeljebb tricikli.Ilyen viszont nem kell a nyugatinak, a Tesla az alsó határ.

149. Márpedig, ha most Török Tavaszt csinálnak, vagy netán Szaudi Tavaszt, az igen közelre hozza a Geddont.

150. 147:
     Amikor az M5-ön 130-al megyek 20-25 kocsit leelőzök mielőtt valaki elszáguld mellettem 160-al. Őszintén, a 130-nak nincs sok értelme. Több benzin fogy és legfeljebb 10 percet spórolok meg Kecskemétig, aztán leülök egy székre és nem csinálok semmit. 😀

151. 90km/h-tól 130km/h- ig már 30 % nőhet egy kocsi fogyasztása a megadott gyári értékhez viszonyitva.

152. http://offer.alibaba.com/products/electric_car/CID100002872———————————-6-5574.html?spm=a2700.7724838.0.0.3OgTuZ&aff_id=187753023

153. 147.
     „az összes dízel oly rákkeltő, ha rajtam múlna egyből betiltanám…”

     Ne hagyjátok magatokat hülyíteni a dízelek ‘hűdekevés’ CO és CO2 emissziójával, alacsony fogyasztásával és hatalmas nyomatékával!

     A lényeg, és egyben a legnagyobb egészségügyi kockázat, a modern dízelek egyre finomabb szemcséjű koromkibocsájtása, ami láthatatlan ugyan, de éppen ezért rengeteg ember halálát okozza. A koromra, a dízel tökéletlen égéséből származó, agresszív rákkeltő vegyületek rakódnak rá, amit mindannyian beszívunk. Amikor szélcsendes időben bemondják a szálló por mennyiségét, akkor többek között ezekről az ultrafinom részecskékről van szó. Ez a levegőben lebegő aeroszol az EU-ban évente több százezer ember halálát okozza.

     http://www.dieselgas.hu/okok-tenyek/

     A VW-botrány kapcsán pedig az is kiderült, hogy a kockázatot nem csak elhalgatták, hanem a valóságos füstkibocsájtás sok esetben a mért érték tízszerese!
     Ezért mindenki, aki veszélyben érzi az egészségét, esetleg már meg is betegedett a dízelautók miatt, nyugodtan perelheti az autógyártókat, ugyanis a WHO a bizonyítottan rákkeltő anyagok közé sorolta a dízelfüstöt; egy csoportban pl. az azbeszttel vagy a mustárgázzal.

     Azt mindenesetre kiváncsian várom, hogy a visszahívott több millió autónál, egy ‘szoftvercserével’ hogyan fogják a tizedére csökkenteni a dízelfüstöt, úgy, hogy közben a motor menettulajdonságai változatlanok maradnak. Illetve, ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor eddig miért nem tették ezt meg(?)

154. Dízelek környezetszennyezése érdekes téma.

     Hagyományos dízel rossz üzemállapotban (beállítási vagy sofőr hiba) feketén füstöl. Nagy átmérőjű koromrészecskék távoznak a kipufogón. Ezeket a nagyméretű koromrészecskéket az emberi orr szűrő rendszere megfogja, nem jut a tüdőbe.
     Erősen hozzá nem értő környezetvédők ebbe belekötöttek, erős törvényhozói befolyásuk révén kötelezték a gyártókat, hogy csökkentsék a kibocsátott részecskék méretét.
     Az emberi orr természetes légszűrő rendszere nem képes kezelni ezeket a nagyon apró részecskéket, szóval simán mennek a tüdőbe, ahol nagy része lerakódik.
     Most ezek miatt a kis részecskék miatt, ki van kiáltva a dízel rákkeltőnek. Szó sincs róla, hogy gyagya környezetvédők kényszerítették a gyártókat ilyen emissziós értékek előállítására.
     Sajnos jogászok és dilettánsok beleszólnak műszaki dolgokba, és saját szándékuk ellenében befolyásolják a dolgokat.
     Ha így „fejlődünk” jogászok fogják megmondani, hogy matematikai számítások során milyen eredménynek kell kijönnie 🙂

155. 150-re
     Arra szerettem volna rámutatni az előzőekben, hogy nagy távolságok leküzdéséhez nem jobb megoldás a kis hengerűrtartalom, erre most 130-al szaladgálunk virtuálisan az autópályán. De meddő az egész beszélgetés, mert a környezetvédelmi erőfeszítéseinket dobhatjuk a picsába, mert a beözönlő migráns csőcselék úgyis lenulláz mindent.

156. 154-re
     Amellett hogy igazad van ki ne kiáltsd a hagyományos dízelfüstöt friss hegyi levegőnek mert menten…
     Még a Deltában láttam először egy Japán kisfilmet, hogy a dízel milyen rákkeltő, különösen teljesítőképességének maximuma közelében.
     Hol volt még akkor DPF szűrő!

157. 153.

     Dízelfüst ellen chorella algatabletta.Kipucolja a nehézfémeket és egyebet.
     Legjobb tisztító ,japánok is ezt (is) eszik pedig ott nagon szennyezett a levegő mégis sokáig élnek.

158. 157.
     Biztosan hasznos dolog az algatabletta, de nem kicsit cinikus megoldás lenne azokkal kifizettetni az egészségük árát, akiket – pl. gyalogosként – már hosszú ideje szó szerint megszívattak. A VW-menedzsment és a fejlesztők pedig mind-mind tudtak arról, hogy a dízelmotorok használata egyrészt komoly egészségügyi kockázattal jár (amit mellesleg magukkal az autósokkal is elfelejtettek közölni), másrészt pedig a saját emisszióra vonatkozó szabványaikat is, legalább egy nagyságrenddel – tudatosan – túllépték.
     Ez egyszerűen bioterrorizmus és tömegeken elkövetett szándékos veszélyeztetés, csak itt a motivációt a minél magasabb profit jelenti.
     Nem szabad lebecsülni a dolgot, mert Európában közel százmillió a dízelautók száma.

159. Jókat írtok, örömmel olvastam! Tényleg nagyon vegyes itt a kép a hirtelen meg lassú összeomlásokat tekintve. Szerintem (is) a lassú cikk-cakkos esélyesebb de sose lehet tudni mi csúszik be vagy mik a fenti tervek… mert ahogy már elhangzott ott fentebb se csak hülyék ülnek bármennyire is úgy tűnik néha 🙂

     Az elektromos meg hibrid autókban szerintem is van fantázia. Főleg elnézve a toyota féle hibrideket alig van meghibásodás annyira kopp egyszerűre van megtervezve. Egy 10 éves priust használtam pár hétig (220e km felett) abszolút jól ment és nagyon rá lehet kattanni úgyhogy most veszünk is egyet a dízel helyett. Pár év múlva meg egy plugint ha már olcsóbb lesz. Az egy geddonistának pont jó a 25 km-es hatótávval. Egy teljes akku csere gyárilag egyébként 450ezer Ft, de ha itt a baj és nincs akku van aki átalakítja gázra abból meg ugye van még dögivel.

     Bár a lassú lecsúszásban és a hirtelenben is a városiaknak jórészt kampec lenne, de hát egy komoly geddonista se lakik a tizediken remélem!

     A lassú omolgatást valószínűsítőknek itt egy érdekes jövőbe mutató cikk : http://m.autonavigator.hu/autosvilag_hirei/temeti_a_benzines_es_dizel_autokat_a_toyota-15642?utm_source=hirfigyelo_anv2_hirlevel_20150130&utm_medium=webview&utm_campaign=hirlevel_2015-10-19&utm_content=cikk

160. Nem vagyok szakember az autós témában (és a fociban!), de annak idején olvastam,-mikor a büdös kétüteműeket betiltották-hogy jó-jó, de a benzinesek sokkal több nitrogén-dioxidot bocsátanak ki, ami sokkal veszélyesebb az egészségre… Ez áll?

161. 16o.

     Az olmozott benzin története avagy miért butult el a nyugati társadalom 🙂
     

162. 160: A dízel jóval károsabb: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_kibocs%C3%A1t%C3%A1si_norm%C3%A1k#Szem.C3.A9lyg.C3.A9pkocsik_kibocs.C3.A1t.C3.A1si_norm.C3.A1i

163. 162.
     A dízel sokkal károsabb. A táblázat sajnos elmaszatolja a lényeget: bár az egészségre különösen veszélyes PM (nanoméretű részecskeemisszió) dízel és benzin esetében a szabvány szerint ugyanaz; de a dízelnél a szemcsék felületére nagyságrendekkel több karciogén vegyületcsoport tapad – elsősorban a dízel tökéletlen égése miatt.

164. Ha már nehézfémek kipucolása – jó lehet a koriander is. Még nálunk is nevelhető. A méregtelenítés nem fog menni igazán, ha a zsírraktárakat nagy mennyiségben őrizgetjük, és nem támogatjuk legalább a máj és a vese munkáját. Egyébként egy városi ember tüdeje olyan tud lenni, mint egy dohányosé, ezt megmondhatják, akik láttak ilyet boncolásokon.

     Még korábban olvastam, hogy valaki vízszűrőt raktározna – erről jó tudni, hogy a szűrőpapír mindegyikben úgy van gyártva, hogy onnantól számolva kb. 2 évig garantált a hatékonysága, aztán egyre használhatatlanabb, ezért nem tárolhatóak hosszú időre. Ez a szavatosságuk független attól, hogy egyszer is használtad-e. Kár, mert olcsóbb, helytakarékosabb és jobb megoldás lenne ilyen steril-szűrőket bevásárolni, mint mondjuk aktív szenet (bár faszenet meg bárki tud csinálni a kertjében, és sokkal jobb, mint a semmi).

     A posztnak amúgy nagyon örülök, bár fogalmam sincs, melyikből lehetne kijönni jobban. Háborúnak nagyobb esélyét látom, de minden benne van a pakliban. Az is, hogy a háború nem hozza meg magával a fellendülés lehetőségét, és végbemehet a posztbeli folyamat még utána is. Persze építkezni kell majd a rombolás után, de hogy jobb, igazságosabb rendszer települne ránk, reménytelibb kilátásokkal, ha elpusztulna a mostani, azt egyelőre kétlem.

165. erről mi a véleményetek?

     Szerintem kamu

     https://exopolitikamo.wordpress.com/2015/10/19/oriashir-keshe-alapitvany-ingyen-energia-keszuleke-kaphato/

166. Még csak most értem ide ehhez a poszthoz.Szóval annyit tennék hozzá hogy a férjem már nekem is 11 éve Olaszországban dolgozik.És az utóbbi egy évben véltem felfedezni én is a fizetési elszámolásánál,hogy eszement adókat vonnak le ami eddig nem volt.Mikor annak idején kezdett,akkor pár száz eurót vontak le,most pedig egy bruttó 2800 eurós fizetésből ezer eurót is levonnak adóba,ami eddig olyan 400 euró volt.És a lakhatásért is fizetni kell már ha nem is sok összeget,de levonnak .Ez eddig nem volt..

167. 166:
     Azért csak most értél ide, mert állandóan a face book-on lógsz. 😀 — Lassan a férjed itthon többet keresne mint olasz tolmács, mint ott szerszámkészítő. 😀

168. 165.
     Nettó hülyeség.

169. PSA konszern 8 szelepes 1.4 hdi-je (citroenben) 2,9 – 3,3 litert evett klímával 90-130 km/h (autópálya, főút) 100 kilóméteren 2 személlyel. A teljes utazás több mint 1000 kilóméter volt és ezek az értékek végig maradtak.

170. 169:
     Kérdés: miért lenne fontos ez a 2 személy?

171. 170: Azért írtam, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tesztről. Van különbség ha csak egy ember ül benne, mintha kettő: kettőnél nagyobb a mozgatandó tömeg.

172. 171:
     Gyorsulásnál, de utána már csak a légellenállás és a súrlódás számít. 1000 km-nél az előző jelentéktelen.

173. Egy újabb lépés a szép új világ felé:

     http://hvg.hu/tudomany/20151027_netsemlegesseg_europaban

     az utolsó még függetlennek hitt médiára is rá fognak tenyerelni. Ez csak idő kérdése volt. Épül az a jövő, amit a tőzsdeszaki leírt. Szép lassan mindig közelebb vagyunk hozzá.
     Tibor bá fizetsz, hogy gyorsabb legyen az oldalad? A kérdés persze csak költői…

174. 172: Imádlak Tibor bá! Na nem olyan curikszosan, de ezekért a kekeckedésekért nem lehet itthagyni ezt a blogot.

     A „tesztút” egy nyaralás volt a horvát tengerpartra amibe benne foglaltatik az odaút, a visszaút meg a helyben történt furikázások. Ebben volt sok elindulás, megállás, gyorsítás, fékezés, fizetős kapuknál vánszorgás, benzinkúton megállás, emelkedőre felkaptatás, alagút utáni gyorsítás, miegyéb. Az átlagtempó hiába 70 km/ó, nem ennyivel mentünk végig. 🙂

175. Én meg ma a gyógyszertárban voltam és előttem állt egy 60 körüli nő váltotta ki a gyógyszerét, és reklamált h miért lett drágább. Rövid vita után kiderült h a TB támogatást megvonták arról. A gyógyszertáros meg azt mondta hogy egyre több mindenről akarják megvonni.Utána a nő: na akkor majd még előbb megdöglünk, meg nem kell nyugdíjat fizetni.A gyógyszertáros (aki most 40 körüli):úgysem lesz nyugdíjunk/nyugdíjam. 😀
     Utána még mondta a nő h mi lesz itt , itt vannak a migránsok, meg minden.Jaja mondom igen , és ez még fokozódik,és a drágulásmajd csak most kezdődik az olaj miatt nemsokára ami lehet háborúval is társul…:D

176. 174:
     Szurkoló! Neked mi van a lábad között? Csak azért kérdezem, mert ezt az imádatot adott esetben kamatoztathatnám. 😀

     Na jó, az igazi értelmes eredmény természetesen egy tesztpályán, körbe-körbe 1000 km-ig lenne. Ha ez ilyen bulizással egybekötött teszt volt, akkor meg az összeméréssel van baj. Ezer km-en belül mindenki azt tett, amit akart, de leginkább jól érezte magát. Legközelebb vigyél el engem, alig van súlyom. 😀

177. Hehe, az attitűdöt imádom nem a bácsit. Feleségem van meg három fiam, a nejem az én lábam közét imádja én meg azt ami neki van. A tiédet tartsd csak meg otthonra (meg a vasárnapi posztokhoz). 🙂

178. Kedves Tibor bá és Kedves Posztolók!

     Én csak most értem ide, de nagyon örülök az aktív és színes eszmecserének!
     Számomra már jónéhány éve nem kérdés, hogy bekövetkezik a WTSHF, ezért 3 éve vidékre költöztünk.
     Amit idáig nyertünk rajta, az nem csak a saját termesztésű zöldség és gyümölcs, valamint a saját nevelésű állatok, de nem is a fokozatosan bővülő tapasztalat, hanem a KAPCSOLAT A FÖLDDEL, AZ ÁLLATOKKAL ÉS NÉHÁNY ÉRTÉKES EMBERREL.
     Azt látom, hogy minél egyszerűbb, annál életképesebb –
     nem kell sokat matekozni, csinálni kell! A kertünkkel és az állatainkkal való kapcsolat már csodálatos változásokat hozott belőlünk a felszínre.
     A poszt számos bejegyzése feltehetően sokak életét változtatja majd meg, illetve menti meg, de ehhez az kell, hogy minél több ember költözzön vidékre a rendelkezésünkre álló kevés időben és alakítson ki maga körül JÓSZOMSZÉDSÁGOT és kezdje el új életszemlélet alapján a TERMÉSZET RÉSZEKÉNT ÉLNI!
     A többi kialakul majd!

179. 178:

     de jó egy egészséges szemléletű ember gondolatait olvasni, köszönöm!