Tibor bá’ vissza a múltba online
A szocializmus építését nagyrészt emberi erővel végezték. Például az aratást kézi kaszával. Az arató kombájnok csak évekkel később jelentek meg. A lényeg az, hogy a munkáskézre nagy szükség volt (nem úgy, mint ma), ráadásul jóval kisebb volt a fizetése, mint az általa megtermelt javak értéke. Mindent összegezve, jó üzlet volt az emberek dolgoztatása. Ez volt az egyik oka annak, hogy a nyugati határainkat lezárták. Egy lélek se be, se ki. De főleg ki. [A másik ok az volt, hogy megakadályozzák a visszatértek beszámolóit]. Így tehát az emberek, ha akartak volna se tudtak külföldön nyaralni, de nemigen akartak. Az ok többrétű volt. Persze a nagy tömegeknek nem volt hozzá pénze.
A legfontosabb ok a társadalmi mobilitásból származott. A korábbi agrár ország lakosságának hatalmas hányada tanyákon, falvakban, községekben élt, ahonnan folyamatosan vándoroltak a mezővárosokba, illetve a Fővárosba. Az ötvenes évek kétmilliós Budapestjében élők többsége nem ott született. Ennek egyenes következménye volt a tipikusan vidéken élő nagymama-nagypapa, ahol ragyogóan lehetett nyaralni. A szülőknek jól jött a nosztalgia, az unokáknak pedig a paraszti élet felfedezése.
Rákosi hatalomátvételéig a középosztály látogatta a Balatont, persze nem olyan tömegesen, mint napjainkban. De – ezt talán kevesen tudják – nagyobb vállalkozásoknak voltak saját üdülői a Duna mentén, hegyekben, és a Balatonnál is. A „dolgozók” intézményesített nyaraltatását viszont valóban Rákosi vezette be, amit Kádár folytatott. A SZOT üdülés rendkívül olcsó volt, és kellemes, mert a pihenés mellé garantált volt a „programszervezés” is.
Ugyancsak olcsók voltak a szovjet társasutazások, de ezeket a nép nemigen becsülte. 2000 forintért Leningrád? Kell a fenének. Első feleségem a három gyerekkel, Szocsiban nyaralt két hétig, gyakorlatilag nulla forintért. A kutya se irigyelte. Ha a feltett kérdésre válaszoltam, hogy hol vannak, szákbiggyesztés volt a válasz. A SzU-ban nyaraltatok? És le voltunk sajnálva. A környező népi demokráciákban nyaralni (esetleg telelni Zakopániban) egy kicsit menőbb volt, de a közel non plusz ultrát Jugó vitte el.
A nyugat se volt kizárt, de az igazi tortúrának számított. A belügy engedett volna, ha van valutád. Valutát pedig a MNB-től kellett igényelni. Nem azt mondták, hogy nem mehetsz, hanem, hogy nincs több valutájuk, ami cselesen így fogalmaztak meg: valutagazdálkodási okok miatt nem áll módunkban…. A szerencsésebbek kaptak fejenként 70 dollárt, amivel 30 napig maradhattak távol. Ezek szerint a belügyben nem tudtak osztani. Ha maga az utazás ingyen lett volna (valójában ráment a 50-60 $) akkor is napi 2 dollár lett volna a költőpénz, amiből lehetetlenség volt Európában létezni. Tehát 70 dollár volt a pénztárcában, 200 pedig valahol eldugva. A megértő határőrök pedig nem kutakodtak.
Az „én időmben” járta az a mondás, hogy legjobban Budapesten lehet nyaralni, és volt is benne igazság. A budapesti fürdőkbe, strandokra „fillérekért” lehetett bemenni. Számtalan szabadtéri színház és mozi üzemelt. Szabadtéri hangversenyek voltak, és kerthelyiségekben zene tánccal. Esti sétahajók, a Római part és a Szúnyog-sziget, valamint a dél pesti csónakházakkal. Ami a legfontosabb, minden elérhető árakkal. És akkor még nem is említettem a teljesen ingyenes utcabálokat, például az állatkert területén.
A láthatatlan pluszt az adta, hogy az Állam, mint tulajdonos, látványosan nem törődött a haszonnal. A cél az volt, hogy a „dolgozók” jól érezzék magukat. Például az Orci-téren, vagy a Gellért-téren felállított tejcsárda, ahol 60 fillérért mértek 2 deciliter jéghideg tejet, nem hiszem, hogy rentábilis volt. Se a 2-3 forintos üzemi ebéd, de az emberek kellemérzetéhez hozzájárult, ámbár biztos vagyok benne, hogy akkor nem tudtak róla, legfeljebb mostanában sírják vissza.
_________________________________________________
_________________________________________________
____________________
Köszönöm Tibor bá’!
Szeretem a VM sorozatot, mert tanulni lehet belőle és olyan élményeket és emlékeket kapunk, ami nagy érték.
Bizony, Tiborbá!
Amikor én gyerek voltam, mentünk „Vállalati beutalóval” a szüleim munkahelyi üdülőibe 1-2 hétre, és de jó volt!
És még egy dologgal szembesültem nem is oly rég: Akkoriban még voltak vállalati sportegyletek ahol a szülő és gyerek is több szakosztályban találhatta meg a tömegsportot, amit ma a gyermekeimnek nemigen tudok biztosítani. Ami ma van, az élsport és janicsárképző. De ha tudtok valamit javasolni ez ügyben, szívesen veszem!
A népjóléti intézkedések közt volt még a gombokért vehető telek, kalákában épített kulipintyóval. (Munka után még volt erő, energia…)
Hogy ez mekkora dolog, arra akkor döbbentem rá, mikor elolvastam egy külföldre kergetett magyar történetét (48-tól közelmúltig) „Nektek könnyű volt!” címmel. Tudom, nem volt könnyű az emigrációban élők sorsa. Innét úgy tűnt, hogy színes, csillogó, gazdag nyugat, persze, neki itt minden olcsó volt, de akkor ott épp olyan világ volt, mint nekünk ma itt. Ahogy manapság el sem tudom képzelni, hogy valaha olyan körülményeket tudok majd teremteni a gyermekeimnek, amilyen nekem volt a gulyáskommunizmusban. (üdülő? telek? Kiliántelep? Sopron? M.Óvár? Liptószentmiklós? Drezda? ugyan!)
Manapság a Járdaszigeteken, vagy a Tanári-szigeteken töltjük a nyarat….
De nem panaszkodom, mert amíg nem voltak gyerekek, egyszer elhatároztuk, hogy itthon, Bp-en fogunk nyaralni. És Bp turistaként csodás: Sűrű és jól használható tömegközlekedés, rengeteg múzeum, érdekesség, közeli hegyek, na jó: dombok, erdő. stb.
Az osztálytársaim közül valóban Jugó volt a királyság, de a Bulgár tengerpart sem volt kismiska.
Igazad van Tibor bá’, általában nem tudjuk megbecsülni amink van, s csak akkor döbbenünk rá hogy milyen jó volt, amikor már elveszett. (Persze a nosztalgikus kép mellett a háttérben volt egy sötétebb is!)
Említsük meg pozitívumként a TB-t is, azaz a Társadalom Biztosítást. Ez ugyebár biztosítási forma volt, azaz akinek volt TB-je, annak járt a TB fejében az orvosi ellátás. (Hangsúlyozom, nem „ingyenes”, hanem a TB ellentételezéseként! Súlyos pénzekbe került az akkor is, csak nem a biztosítottnak.) Manapság EHO-t – Egészségügyi Hozzájárulást – fizetünk, melynek fejében jogunk van fizetni mindenért és szabad a kórházba gézt és gyógyszert vinnünk. (Nagybátyám két napig feküdt a kórházi folyosóra kitolt ágyban és ott élte túl az infarktusát. No de ami nem öl meg, az megerősít!)
Persze bizonyos népcsoportok, pozitív diszkrimináció révén, ma is megkapják térítésmentesen a legtöbb orvosi ellátást. A szakszervezeti mozgalom is csak csírájában létezik.
Tegyük hozzá, az imádott nyugat sem fenékig tejfel! Nem véletlenül kapott akkora visszhangot az „Obamacare”! Úgy kapnak jóval nagyobb fizetéseket, hogy sem a nyugdíjjárulékot, sem a egészségbiztosítást nem fizetik. Azért tegyük hozzá, hogy amennyit rólunk – illetve a munkáltatónkról – e címen legombolnak, azért biztosítási alapon vehetnénk magunknak olyan egészségbiztosítást és olyan nyugdíjbiztosítást, hogy limuzin vinne a kórházba ha kell és három thai masszőrlány sürgölődne az ágyunk körül naphosszat! A nyugdíjunkból meg nem csak akciós csirkefarhát, hanem egy jó kis csülkös pacal is futná! Ha már unjuk a rántotthúst 😉
Hát igen… a szomszéd nője mindig zöldebb 🙂
3:
Lett volna tisztességes nyugdíjalap, de Orbán nagy dumával ellopta, és most azt állítja, hogy hatalmas szocialista csalás volt mögötte.
Én tartok tőle, hogy ha nem veszi el akkor sem lett volna. Amik kiderültek a magánnyugdípénztárakról, az sem túl biztató. Sokkal nagyobb átverésnek tartom azt, hogy a beígért egyéni nyugdíjszámlák sehol sincsenek!
4:
Kedves Tibor bá’
Pontosítanék a nyugdíjalap ellopásának ügyében.
A mindenkori(1924 óta) nyugdíjalaphoz, még annak idején Rákosi, Kádár sem akart(mert) hozzányúlni(II. v.h. után újra létrehozták, avagy „feltőkésítették” 1948-ban). Grósz is le akarta nyúlni, többször nyilatkozott róla, hogy halott tőke a kommunizmus fejlődése szempontjából. Valahogyan nem került rá sor(Németh Miklós?).
Gyurcsány, amikor puccsal hatalomra jutott (Meggyesi P.-t puccsolta le)egyből szemet vetett rá. Majd, ha az emlékezetem nem csal, az akkoriban ellenzékinek tartott hírtv, és érdekes módon a retekklub folyamatosan hozta Cser Ágnes főszereplésével az esti híreket, most készítik elő, majd most lopják el a nyugdíjalapot, persze most rúgják ki őt is. Ez, akkoriban 312eMilliárd Ft-ra volt tehető. Majd Cser Ágnest hidegre téve, és a parlamenti igenlő nyomógomboknak támogatásával rendelkező „kormányzó erők” meghozták a törvényeket, amelyekkel símán el lehetett lopni, a majd 80 éves nyugdíjalapot. Gyurcsány, majd finomított rendelkezésekkel Bajnai bevégezte a nagy munkát. Volt, nincs nyugdíjalap. Keresni, kutatni sem szabad utána, MERT NEM TÖRTÉNT TÖRVÉNYSZEGÉS. Éredekes, hogy a 2/3 sem kutatta, hogyan lett légnemű az alap.
Közben, jó tanácsköztársasági módszerrel nyomatták a médiában, hogy a dolgozók nem tudják megtermelni a nyugdíjasok pénzét.
Ezt a mai napig imaszerüen mormolja a hivatalos média. Arról persze nem beszélnek, hogy az alappal mi történt (talán nincs is már egy fillér sem az alapban, nem is ellenőrzi ((a valóságban)) talán a kutya sem). Ennek következtében szilárdult meg az a nézet, a fogékony agyakban, hogy amióta a világ, világ, azóta a mindenkori dolgozó korosztályoknak KELL MEGTERMELNI a nyugdíjat.
Tehát, az alapról, annak működésével kapcsolatos szervekről, azoknak a munkájáról hallgatnak, és nem vizsgálódnak !
Felnőt egy új generáció, akiknek ez már alaptézis.
Na, ez egy nagy hazugság.
Orbán sem akárki, a hazaáruló latrok népes táborában. Ő, a korábban KÖTELEZŐEN elrendelt, és létrehozott magánnyugdíjakat lopta el. Na, nem az egészet, hagyott egy keveset, a hitsorsosainak is. Ha már beültették őket állami pénzeken a zsíros magánnyugdíjkezelői állásaikba.
Ha nem így volt, várom az ellenkező véleményeket.
üdv : elek
Azt hittük hogy akkor volt rossz,aztán kiderült hogy akkor volt jó..
5!
Én is hasonlóan gondolom..
Ma volt épp a fókuszban hogy mi lett ezen régi üdülőhelyekből. Nagy részül már beépült/felújították igazi luxusszállodákkal stb.. persze borsos árakkal.
Ma ha van pénzed és időd bárhová mehetsz , bár ma már nem olyan mint régen, mert mindent meg tudsz előre nézni google earth-on.
A többség itt ma sem megy nyaralni mert nincs rá pénze.
Arra viszont kíváncsi leszek meddig tart ez az utazgatós világ.Meddig leszenek még elérhetőek az olcsó fapadosok?Mert ha jön az oilpeak ,akkor megszűnnek a görögben és horvátban huszonévesen selfizők.Érdekes, ma a világ legkisebb szegletét is beépítette a ‘tőke’az utóbbi 10-15 évben, minden tele nyüzsgő turistákkal.De vajon meddig tart ez a világ?Ha beüt egy válság vagy olajkrach majd üresen fognak kongani a welness szállodák szerintem.Amilyen gyorsan jött ez a globális utazósdi(10-15 év) ugyanolyan gyorsan el is tűnhet (vélemény valakinek?)
Érdekes hogy az idősebb generáció egy része nem vágyik az utazásra.Verka néném azt mondta: Minek az az utazás ,megvagyok én otthon is 😀
8:
Az utazás = az új dolgok felfedezésével. Ez a fiatalok műfaja. Az idősebb generáció nyugalmat akar a megszokott környezetben. Ugyanakkor az utazás is egy árucikk, amit ügyesen eladnak pontosan úgy, mint okos telefont. Mivel a Földön egy millió helyre lehet(ne) menni, nyilvánvaló, hogy csak egészen apró hányada bejárható. A helyes szelekció a valóban érdekes részek megtekintése. Horvátország nem ilyen. Nyugat Európa se.
Nagyon jó írás volt, én is szoktam nosztalgiázni gondolatban a régi 80-as évekbeli vállalati üdülésekről gyermekkoromban. Bár akkor valóban nem értékeltem túl sokra, én pl. se a Szu.-ba se építőtáborba nem jelentkeztem. Ma ha el akarom vinni a családot hasonló nyaralásra, az min. napi 40-50ezerbe kerül(ne) sajnos. Annyit szerintem nem ér. A nyaralás hatalmas üzlet lett, minden a pénzről szól. Erre első és utolsó Nyugat európai körútam során döbbentem rá 1992.-ben. Sokat kellett spórolnunk, mert nem voltunk tele pénzzel, de most se mennék be a legtöbb helyre, mert rablásnak érzem az egészet. De tulajdonképpen a túrizmusból élőknek igazuk van, mert erre van kereslet, hiába méregdrága a belépő, mégis hosszú sorok kígyóznak az olasz, angol, francia, horvát látványosságok bejáratainál. Sajnos ez begyűrűzött hazánkban is, úgyhogy nagyon észnél kell lenni ha valaki családostól megy nyaralni és nem akarja teljesen kifosztatni magát. Azért vannak lehetőségek szép, és érdekes helyekre reális áron eljutni, csak ügyesnek kell lenni. A legtöbbe ma a szállás és a napi koszt kerül. A magyarok nagy többsége úgy megy Horvátországba, hogy viszi a majd teljes élelmiszerellátását (aztán otthon meg dicsekszik, hogy nem is drága az odakint :))