45 gondolat erről: „(1647) Nem volt Ősrobbanás?”

1. „nem kizárt, hogy az Univerzum mindig is létezett” – ez nem nagy újdonság, eddig is ez volt az elmélet. Mindig is létezett – másképpen: nem volt olyan, hogy nem létezett az Univerzum. Ez nem zárja ki az Ősrobbanást.
   – nem olvastam a cikket, előfizető se vagyok.. de remélem lesznek érdekes hozzászólások

2. 1:
   Nem egészen. Az uralkodó nézet szerint az Univerzum az ősrobbanással jött létre. Arra nézve nincs semmi bizonyíték, hogy előtte bármi is lett volna. Viszont az Ősrobbanásra komoly bizonyítékok vannak. Például a kozmikus háttér sugárzás. Most viszont arról van szó, hogy ősrobbanás nélkül a Világmindenség mindig is volt.

3. Jo reggelt Tibor ba’!
   „évi 5800 forint adománnyal”
   Miert pont 5.800 HUF? Hogy jott ez ki?

4. mix.
   „nem volt olyan, hogy nem létezett az Univerzum. Ez nem zárja ki az Ősrobbanást.”
   Kiváncsi vagyok, hogy ezt mégis hogyan gondolod?

5. 4: „Kíváncsi vagyok, hogy ezt mégis hogyan gondolod?”

   Bizonyára úgy, hogy semmiből nem lesz valami /eddigi tudásunk szerint/. Az univerzumnak az az anyaga amit látunk, meg amit nem /sötét anyag/, valamilyen formában meg kellett, hogy legyen. Vagy energia, vagy valami olyan formában, amit jelenleg elképzelni sem tudunk.
   Ha a ‘semmiből ‘ lett a világ, akkor csak Isten teremthette. 😉
   Az ősrobbanás elmélete a mai állapot visszakövetése a rendelkezésre álló ismeretek alapján. Hogy az ősrobbanás előtt mi lehetett, arról semmilyen infónk nincs, és valószínűleg soha nem is lesz.
   Eleve erősen korlátoz bennünket, hogy csak ‘3D+idő’-ben tudunk gondolkodni, esélyünk sincs, hogy ezen túlmutató struktúrákat felismerjünk.
   Pl. mindenki tudja, hogy az univerzum tágul. Na de miben tágul?

6. 5.
   Nem érted.
   Az hogy fér össze, hogy az Univerzum mindig is létezett, ergo nincs 0 időpillanat, azzal, hogy volt ősrobbanás, azaz kezdet és 0 időpont?

7. 5.

   „Az ősrobbanás elmélete a mai állapot visszakövetése a rendelkezésre álló ismeretek alapján.”

   Ez nem egészen így van. Friedmann az Einstein-egyenletekből levezette, hogy az univerzum tágul. Ennek következménye, hogy a galaxisoknak tőlünk távolodniuk kell. Hubble csak Friedmann halála után pár évvel mérte ki a galaxisok vöröseltolódását.

   „Na de miben tágul?”

   Az univerzum végtelen nagy, a mérete nem változik, nem kell valamibe beletágulnia. A tágulás azt jelenti, hogy a galaxisok közti távolság növekszik.

8. 7. A tér az anyagi világon kívül végtelen? Nem az anyag hozza létre a teret?
   Ha végtelen, akkor miért vannak a méretére becslések? Pl. hogy 78 milliárd fényév a szélessége.

9. 6: „Nem érted.” De. 🙂
   7: „Az univerzum végtelen nagy, a mérete nem változik” Na, ezt tényleg nem értem. 🙂

10. 8.

    Nem az anyagi világon kívül, hanem mindennel együtt végtelen. A becslések csak a belátható univerzumra vonatkoznak, de az univerzum azon túl is folytatódik.

11. 10. És az a végtelen tér, amiben nő a galaxisok közti távolság, már az ősrobbanás előtt is létezett?

12. 11.

    Az univerzum már a születése pillanatában végtelen volt. Olyan téridő született, aminek a tér-része végtelen. De Nagy Bumm előtt sem idő sem tér nem létezett. A tágulás mértékét pedig az univerzumban éppen domináns anyagfajta határozta meg.

13. 8. A 78M fenyev atmero az a ma belathato univerzumra vonatkozik, vagyis annak a ket pontnak a tavolsaga ma, amikrol kiindulo feny eljuthat a masik pontba a Nagy Bumm ota eltelt ido alatt. A jelenlegi legpontosabb meresek szerint az Univerzum 13,79 milliard eves, tehat a feny max 13,79 milliard fenyevet tudott megtenni azota. Akkor hogy jon ki a 78 milliard fenyev? Ugy, hogy kozben az univerzum tagult, es ez az adott ket pont ilyen tavolsagra kerult egymastol.
    Egyebkent gorbult teridoben egyaltalan nem egyertelmu a tavolsag (es az eltelt ido) meghatarozasa. Altalaban nem is lehet tavolsagot definialni, a terido gorbulete ezt nem teszi lehetove. Az mi univerzumunk eseteben az a szerencse, hogy a tagulas nagy pontossaggal izotrop, a terido sik, ezert lehetseges egy globalis ido meghatarozasa.
    Ezt az izotropiat merte meg a WMAP, vagyis hogy a mikrohullamu hattersugarzas intenzitasa a 4. tizedesjegyig teljesen egyforma barmerre is nezunk az egen.
    A jelenlegi standard kozmologiai modell a felfuvodas kezdeteig (10^-32 masodperc) tudja vegikkovetni az esemenyeket. Hogy azelott mi tortent azt senki sem tudja, rengeteg elkepzeles van, de az elmelet ami kepes lenne leirni a fizikai folyamatokat ebben a korai idoszakban meg nem szuletett meg. Egy darabig valszeg meg nem is fog, a kvantumgravitaciora meg varni kell.
    Ami viszont azota tortent, arra eleg szilard bizonyitekok vannak, a legujabb meresek csak megerositik az elmeletet. A felfuvodo univerzum elmelete megmagyarazza a bosszanto veletleneket amiket tapasztaltak korabban. A felfuvodas mechanizmusa bizonyitott teny immaron 2 eve, amikor is felfedeztek a Higgs reszecsket. Az elmeletbol pedig nagyon szepen kijonnek olyan dolgok, amiket merni lehet: kozmikus elemgyakorisag, a hattersugarzas spektruma es intenzitas eloszlasa, galaxis eloszlas stb.

14. 3:
    Volt itt a blogon egy közvélemény kutatás. Szavazni lehetett ki mekkora összeget tart reálisnak. A válaszok átlaga volt 5800 Ft. – Lehet ennél demokratikusabb?

15. Ha valaki tobbet kuld akkor az tobb evre is eleg?

16. 15:
    Természetesen.

17. Nem vitatva, hogy az általunk belátható univerzum tágul, miért kell ősrobbanást feltételezni? Milyen gagyi elmélet az, amely egy pusztító jellegű (robbanás) eseményből eredezteti szuper bonyolult struktúrák létrejöttét? Józan paraszti ésszel elgondolva mi van akkor, ha egy egyszerű pulzálás jelenség tágulási időszakának tanúi vagyunk?
    A rendelkezésre álló információkat olyan rövid megfigyelési időszakban gyűjtötték, amely nem adhat komoly okot olyan hipotézisekre mint ősrobbanás. A részecske fizikában sok olyan jelenséget fedeztek fel, amely józan ésszel nem fogható fel, ismereteink mai szintjén. Pl. az atommag és a körülötte keringő (legkisebb energiájú) elektron között óriási távolság van. Az atomokban iszonyatosan nagy energia van.

18. Látom kezd egyre jobban fenntarthatatlan lenni az ősrobbanás elmélet… 🙂
    Kutatókat nagyra becsülöm, hogy mernek a mainstreammel szembe menni.

    Kicsit meg kellene piszkálniuk a téridő mibenlétét is, mert itt van elásva az első kutya.
    Jelenlegi teóriák finoman szólva is sántítanak, élén a sík téridővel…

19. – Miből gondolja egy tudós, hogy egy robbanás – ha közegben történik, ha nem – többé nem rombolni fog, hanem majd elkezd anyagot, teret, időt, stb. keletkeztetni vagy felépíteni?
    – Miből gondolja egy tudós, hogy egy robbanás hirtelen megváltoztatja az eddig minden robbanásnál megtapasztalt alapvető jellemzőit, és többé nem sugárirányban szórja szét az anyagot – ha közegben robban, ha nem – hanem görbe, esetleg spirális pályán? Milyen logikával lehet ilyen elképzelésre jutni, és milyen logikával lehet erre az anyagi világegyetem keletkezésének elméletét alapozni?
    – Milyen logikával juthat egy tudós olyan gondolatra, hogy a térnek, amelyben még közeg (anyag) létét sem feltételezi (sőt azt kizárja), szerkezete van, sőt, még görbülni is képes? És milyen logikát használ a többi tudós, aki ezt neki elhiszi?

20. – Milyen logikával gondolja úgy egy tudós, akinek kisgyerekként még ugyanúgy nem volt fogalma (képzete) az időről, mint mindenki másnak, hogy az idő valóságosan létező és folyamatos? Mitől felejti el, amikor elméletet alkot, hogy az idő csak az ember elméjében létező képzetes segédfogalom?

21. 8:
    A Gravity Probe B eléggé megpiszkálta azt az elhantolt ebet

22. 5. Observer és 17. Bogozy:
    Éppen ezek a gondolatok futottak át az agyamon, miután elolvastam a posztot.
    Örülök, hogy még vannak itt gondolkodó emberek, akik nem szajkózzák a „tudósok” „bizonyított” elméleteit.

23. proton:
    Szivesen meghallgatnam a te elmeletedet, mit gondolsz a dologrol. Reszletekbe menoen, kiterve minden aprosagra, ami megmagyarazza miert olyan a vilag amilyen.
    Viszont ehhez legyszives ne hasznalj se internetet, se szamitogepet, hanem csak olyan hetkoznapi dolgokat mint ludtoll, tinta, esetleg gyertya ha sotet van. Bizony a szamitogeped se letezne az idiota „tudosok” nelkul. Meg kb az eleted 75%-a. Esetleg te sem leteznel mert meghaltal volna 6 eves korodban torokgyikban.
    Egyebkent igazad van, gondolkodo ember hogy mondhat mar pl olyan hulyeseget, hogy a Fold gombolyu, hiszen akkor akik alul vannak, leesnenek. Nyilvan lapos, es valami tartja alulrol, szerintem egy orias teknosbeka, amit pedig 4 elefant tart. Ilyen egyszeru ez, ezek az ingyenelo hatterhatalmista tudosok meg kozben vigan elnek a mi adoforintjainkbol es hulyitik a nepet.

24. 23, Guzzi, emlékszel még a süket bolha esetére? 🙂 Az ősrobbanás is egy ilyen elmélet. Rengeteg megfigyelés, számítás alátámasztja – de még nem bizonyítja minden kétséget kizáróan.
    Akár az is lehet, hogy valóban Isten teremtette meg a világegyetemet egy „pontban” , majd az ő parancsára kezdett el kiterjedni és ezt érzékeljük mi Big Bang-nek. – Cáfold meg, ha tudod… 😉

25. 23. Guzzi
    Nem ilyen egyszerű ez, hanem még ennél is egyszerűbb. A számítógép, internet, orvostudomány, stb. elméleti alapjának semmi köze nincs az ősrobbanás, a fekete lyukak, stb. elméleteihez. Ez két külön kategória. Az első: hasznos, alkalmazható tudás. A második: haszontalan tudálékoskodás, soha emberfia nem lesz képes bebizonyítani és alkalmazni bármire is, csak arra jó, hogy előkelő értelmiségi társaságokban legyen miről vitatkozni. Nekem kiütéseim lesznek a Stephen Hawking – féléktől. Az én értékrendszeremben egy bölcs indián ezerszer többet ér, mint egy zseni elméleti fizikus, aki a végtelen térrel és idővel zsonglőrködik.

26. 25.

    Egy kérdésem van: miért proton a nickneved?

27. 26.
    a) – mindig szerettem a fizikát
    b) – villamosmérnök vagyok 🙂

28. 25.
    Ja egyetértek. Inkább matematika az, mint természettudomány.

29. 24:
    Observer!
    Most másodszor csalódok benned rövid időn belül. Mindenkinek joga van előállni egy-egy hülye elmélettel, de azt NEKI KELL bizonyítani, nem nekünk cáfolni. Ezt az egyszerű tényt állandóan elfelejtik a nagyszájú ellenkezők. — Ami az ősrobbanást illeti, a mai ismereteink szerint ez a legvalószínűbb. Ennyi! Ami pedig a süket bolhát illeti, az nem ez. A süket bolha történet lényege, hogy konkrét tényekből téves következtetéseket vonnak le. Meg tudnád nevezni, hogy az Ősrobbanásra utaló tények közül melyik téves következtetés?

    25:
    Egy villamosmérnöknek (függetlenül attól hány éves) illene tudni, hogy a t6ermészettudományok összefüggnek, egymásra támaszkodnak. Nem ragadhatsz le az elektron-proton-neutron szinten. — De ha már innen vetted a nikedet, miért nem elektron? Stílszerűbb lenne. 😀

30. 27.

    Én a nőket szeretem, de nem értem őket. Úgy látszik, te a fizikával vagy így. 😀

31. A nagy bumm egy szingularitás, aminél a fizika érvényét veszíti, ezért a fizikusok nem is foglalkoznak vele. Viszont amik a nagy bumm után történtek az univerzumban (infláció, kvark-gluon korszak, sugárzási korszak, stb.) azok úgy történtek meg, mintha lett volna nagy bumm. Majd ha lesz valaha kvantumgravitáció-elmélet, akkor majd lehet beszélni erről a szingularitásról érdemben. A poszt elején látható ábrán a 13,7 milliárd év ugyanúgy része a világegyetemünk történeték, akár volt egy olyan időpont, ami előtt nem volt semmi, akár nem volt ilyen időpont.

32. 29.
    Üdv Tibor bá!
    Nem ragadok le semmilyen szinten, csak hangsúlyoztam a bizonyíthatóság és az alkalmazhatóság mértékét az általam felállított két kategóriában.
    elektron – igen, először erre gondoltam, de az nőiesen hangzik 🙂

33. 31. tatyesz
    Én a nőkön kívül még azt szeretem, amikor átmegyünk személyeskedésbe.

34. 33.

    Nem tudom, hogy feltűnt-e a hozzászólásom végére biggyesztett vigyorgó szmájli? 🙂

35. 29, Tibor bá’ : „Observer!
    Most másodszor csalódok benned rövid időn belül.”

    Hát ez van, ha olyan területre tévedek, ahol semmi keresnivalóm. 😀

36. Lehetséges, hogy a kezdet csak határérték.
    „Minden, mi él, az egyenlő soká él, A százados fa s egynapos rovar”
    Elképzelhető, hogy a határértékhez közeli magas hőmérsékleten, nagy energiákon, másfajta struktúrákon az ottaniak mértéke szerint eonok teltek el számunkra felfoghatatlanul rövid idő alatt. És ugyanígy nem kizárt, hogy az Univerzum további tágulása, lehűlése során – miközben a legtöbb számunkra ismert részecske elbomlik – a parányi energiák világában újabb struktúrák szerveződnek… Mondjuk olyan méretű „atomokból”, mint amekkora a mostani Univerzum mérete. És az ottaniak „másodperce” a mi mértékünk szerint 1000 milliárd éves nagyságrendű lehetne.

37. mix!
    Szóval Madáchból részecske fizikus lett? Érdekes ötlet, de valószínűtlen. Ha érdekelnek az ilyen dolgok, akkor gondolkozz el azon: A nagy testű kutyák átlagosan 8 évet élnek, az apró ölebek pedig ennek a dupláját. ???

38. Véleményem szerint a probléma gyökere az, hogy az általános relativitás -sokszor meg nem értett, és tévesen interpretált- egyenleteiben a modellhez illeszkedő, de matematikai alapokon hiányzó láncszemeket próbálnak anyagi alapon belemagyarázni.

    Természetesen a tudományos megismerés állandó eleme a modellalkotás, és azok helyes elvetése, vagy stimmelés esetén annak továbbfűzése. De amíg bizonyítást nem nyer, azok hipotézisek csak, bármilyen tetsző vagy nemtetsző, vagy éppenséggel elegáns felvetések. (elegáns, ami egyszerűen és sok problémát átlépve egyszerűsít).

    Az einsteini „Lambda” (nem találtam a karakter szimbólumot) egy olyan matematikai együttható, amely a részecske- vagy anyagtermészetű tagban felelős a tágulásért, biztosítva, hogy a kezdeti energia és a tágulás után kapott pozitív energia (keletkezett anyag és a köztük ható mezők energiamérlege) megmarad. Ezért ez egy olyan hipotetikus energiahiányt reprezentál, amelynek gravitációs energiája negatív, azaz taszító gravitációt fejt ki. Ezt hívják ma „sötét energiának”.

    Ellenben a „sötét anyagként” ismeretes fogalom pedig, olyan pozitív tömegű és energiájú, szintén anyagszerű entitást reprezentál, amelynek egyetlen kölcsönhatása gravitációs, és ezt a hatását ki is fejti a nem megfigyelhető, de hatásával jelenlévő komponensként számos galaktikus objektumban.

    Tisztán matematikai alapokon tehát keresik a lehetséges választ, mi lehet ez.
    A sötét anyagra már számos részecske, részecskepár, wimp stb.. elmélet született, egyiket sem sikerült igazolni. A sötét energiára azonban tippünk sincs, az még mindig csak „matematikai tag”.

    Az ezekbe történő behelyettesítések olykor csak gyenge találgatások, néha közepesen vagy akár erősen megalapozott, de nem igazolt elméletek, ami a tudományra vár.

    A Tibor bá’ fordításában elhangzó modell gyengesége, miközben megold 1-2 gondot, felvet vele azonos vagy bonyolultabb újakat. (ezért nem Tibor bá’-t kell támadni ezt felfogtuk gondolom).

    A hipotetikus graviton, ad abszurdum a továbbfejlesztett, Bose-Einstein kondenzátumként jelenlévő graviton részecskepár elég kávéházi felvetés.
    Kezdve azzal, hogy a standard modell kiválóan elvan a graviton nélkül is.
    És játszi könnyedséggel lép túl számos ellentmondáson ami nem helyes.
    A jó elmélet – még a kávéházi is – jól illeszkedik, hiszen még ott a kávéházban megszületik a cáfolat:-)

    Az általános relativitás – újra említve, sokszor nem megértett – alaptézise,
    hogy NINCS GRAVITÁCIÓ. A téridő szerkezete – amely a tízkomponensű relativisztikus egyenletekből következik – egy olyan geometriai összetett rendszer, amelyben a részecskék tömege, nyomása, nyíróerők, kölcsönhatások stb. egyidejűleg okoznak egy olyan hatáskomplexumot, amelyet elneveztünk GRAVITÁCIÓNAK.

    A gravitáció tehát nem pusztán a tömeg hatása, bár alacsony energiákon szinte egyetlen nem nullás tag: a tömeg eredetű komponens van jelen és elhanyagolható a többi. Azonban ahogy olyan rendszereket kezdünk taglalni, amelyben a többi érték is jelentőssé kezd válni, a normál ún, tömegközpontú gravitáció csődöt mond.
    Továbbá, abszolút nem illeszkedik a mikrovilágra, a részekékre, amire ezért külön fejezetet hoztak létre: a kvantummechanikát.

    Tudományos határterület lévén, oké tehát hogy zajlik a modellalkotás és behelyettesítés, de nem helyes ha leegyszerűsített modellben valamiféle egy komponenset magyarázó, de a többire fittyet hányó kávéházi lírai leíró költészettel próbálnak hézagot betömni. Ezek gyenge elméletek, függetlenül hogy akár neves tudósok is ráfutnak. (Kaku, Hawking erős bulvárvonal mostanság a népszerűsítő könyveknek és TV-műsoroknak köszönhetően, persze nem mondtam hogy megfelelő helyen és időben letett munkásságuk nem járult hozzá erősen a tudomány továbbfejlesztéséhez). Bizony ezek a jeles képviselők is letérnek olykor a tudomány íratlan törvényéről, az empirikus megismerés és bizonyítás mezsgyéjéről, és a step-by-step fokozatosság elvéről. Nekem Penrose az, aki szimpatikusan (értsd empirikusan) illeszt inkább, persze kinek a pap, kinek a papné…

    Erős elmélet az lehet, ami mindazt magyarázza amit eddig tapasztaltunk – és ennek eleget tett a standard modell és az általános relativitás eddig – és olyan további jóslatokkal él, amelyeket bizonyítani tudunk. Részletkérdés, hogy csak a modellbe illeszkedik, és továbbfejleszti, vagy akár újszerűen taglalva, teljesen más alapokra helyezi azt. Tehát forradalom welcome, többen írták is a kvantumgravitáció hiányát.
    (de lehet hogy ez csak a relativisztikus kvantummechanika, és megtarthatjuk az áltrelt)
    A lényeg azonban a „játékszabályok” betartásával és körültekintésben van. Aminek egyetlen ellenőrzése ma még mindig a matematikai modell – amire szokták mondani cinikusan, 3-man sem értik teljesen a földkerekségen. (valóban rettenetesen bonyolult).

    Egyetlen példaként, Ohm törvénye igaz maradt akkor is, amikor kiderült, nem az elektronok száguldoznak fénysebességgel a fémrácsban, pusztán csak cm/s a vándorlás, miközben maga az elektrosztatikus tér az, aminek hatása terjed és adódik át. (vertex részecskék kibocsátása és elnyelése, valamint a nem állandó, oszcilláló elektron energia állapotegyenlete, végső soron a Heisenberg-energiabizonytalanság miatt).
    Ettől még R=U/I. (hőfokfüggően, és hétköznapi körülmények között, azaz érvényességéhez fel kellene sorolni egy halom kitételt, de elhagyjuk mert az észlelési körülmények között kvázi-állandók).

    Sokkal többről van tehát szó, mint részecske keresésről. Addig természetesen a „kávéházi stílusban” mi is számos modellt és behelyettesítést csináltunk már magyar fizikusokkal, sőt legyek szerénytelen, olyan felvetésekkel is éltünk sör mellett, ami ma tudományos alapkutatás és komoly pénzekkel támogatják már.
    Ettől még érdekes elmék, érdekes meséje. Jómagam is összeírtam számos olyan ma semmivel nem ellenkező felvetést, ami akár igaz lehet, természetesen nem neveztük el a ma divatos „Kovács-féle elméletnek” és a „hol tévedett Einstein” gyűjteménynek, amiben önjelölt módon meg nem értett zseniként akár könyvet írunk.

    Ami érdekes volna, lehetne elindítani egy „világkeletkezési” vagy fizikai vitafórumot ahol akár ezeket a „gyenge” elméleteket ki lehet tárgyalni, persze ehhez kellene hogy nem személyeskedésbe és ellenségeskedésbe torkollik, hanem csak egy érdekes téma kávéházi stílusban ahol tiszteletben tartjuk egymást. Egyiket se kell felplankolni és igeként hirdetni, pusztán beszélgetni róla. Van vagy 100-féle elmélet amúgy ami megfelelne, megnyugtatásul van „gravitonos” is, a fordításban lévőnél jóval erősebb alapokon. Ugyanígy, szintén csak felcsigázva az érdeklődést, több elmélet létezik már amiben egyáltalán nem szinguláris az ősrobbanás, sőt olyan is amiben a pillanatnyi univerzum is csak egy nagyobb rendszer része, és vannak anyagszerkezeti tippek az inflációra is, mint legalapvetőbb kölcsönhatásra is. Ezek általában meghalnak a vallás kontra fizika, vagy az egymás letorkollása személyeskedő szinteken, vagy – hogy támadjam a tudományos bigottságot is – néhány négyzetre emelősnél nem bonyolultabb rongyosra olvasott fekete lyukas elbeszélő könyvön, ami az olvasóban már az „értés” hamis képzetét okozza. (a mai fizika nem tudja megmagyarázni az anyagból létrejövő fekete lyukat mint objektumot, a modell az üres, gömbszimmetrikus görbült tér geometriáját írja le, visszavezeti a tömegre és passzol a benne lévő anyagra… miközben hőmérséklettel és entrópiával illeti… abszurd, de ez a helyzet)

39. Observer 24: „Akár az is lehet, hogy valóban Isten teremtette meg a világegyetemet egy “pontban” , majd az ő parancsára kezdett el kiterjedni és ezt érzékeljük mi Big Bang-nek. – Cáfold meg, ha tudod… ”

    Akár az is lehet, hogy az energetikailag zéróhoz közelítő, önmagából kitörni nem tudó világegyetemből az értelmes, intelligens faj végső menekülésként újrakódol, létrehoz és elindít egy olyan entitást, amelybe egyetlen esélyként továbbmenti az élet szisztémáját, és új világegyetem születik. Már nem létezik az Isten, vele pusztult a korábbi univerzummal és a mostani élet végső célja a végső halál előli elmenekülés, amiben „Isten” lesz az egykori civilizáció, mikor létrehozza az újvilág új rendszerét.
    Miért pont egy varázspálcás szakállas csóka kell ehhez? 🙂

40. Arkhon, mindegy, hogy valójában mit is nevezünk Istennek, ha egyébként képes arra, hogy létrehozza a MI világegyetemünket. Még azt sem zárom ki, hogy létezik ilyen valami. Azt viszont igen, hogy bármi értelme lenne, hogy imádkozzunk hozzá…

41. 40 – Observer!
    Pedig van. Megnyugszik tőle az, aki hisz benne. Persze a „teremtő” szarik rá.

42. Lehet hogy néhány billió sejtünk imádkozik hozzánk, mint a Nagy Szervezethez, aki mindennek a mozgatója, csak sajnos nem jut el hozzánk, elfoglaltak vagyunk, illetve ennek célja számunkra felettébb értelmetlen. (ó Uram, mindennapi betevő aminosavunkat add meg nékünk 🙂 ) És mi csak időnként éhséget érzünk és eszünk.

    Nem tudunk kommunikálni azzal a szinttel, amit mi hoztunk létre. Sőt, a sejtosztódás és születés szükségszerűsége, ha úgy tetszik fizikája okán, halvány fingunk sincs, hogy konkrétan hogy hoztuk létre, pedig a mi szervezetünk. Nem vagyunk istenek, pláne mindenhatók, de a sejtekhez képest mégis felfoghatatlan amit megtehetünk és a sok sejt szerveződésével, mondjuk agyként használva olyan pluszokat hozunk ki a rendszerből, amit fel se fogható abban a dimenzióban, egyszerűen mert az anyagszerveződés egy magasabb fokán állunk. (de végig fingunk sincs, valójában hogyan gondolkodunk).

    Innen nézve, fraktál-szerűen ismétlődve, miért ne létezhetne bármely magasabb léptékű szerveződési szint – egy különbséggel: az is homokszem egy nagyobb gépezetben, illetve nem feltétlenül tudatos, és végül semmiképpen sem mindenható.

    Egy kellően laza, de azért mindenhatóságában jól megnyirbált, szisztematikus isten létezése erősen valószínűsíthető, akit ezáltal „lefokoztunk” egy hozzánk képest szuperintelligens lénnyé, ami mondjuk tucatlény egy megfelelően magasan kvalifikált univerzális hangyabolyban, de akkor lehet rögtön támadni: na viszont akkor őt ki teremtette:-). Pont leszarja, vagy épp gondolkodik, létezik-e Megaisten.

    Ebben a közlépcsőben, ezek lehetünk akár mi is…

43. 42 – Arkhon!
    Élvezetesek ezek a levezetéseid, de mit szólsz az én kijelentésemhez: Elménk a földi élethez fejlődött ki, ami ezen egyszerű léten túl van, az ésszel felfogni soha se fogjuk tudni. Pl: a virtuális részecskék.

44. Igen, azt hiszem értem. Sőt a makro rendszerekben már nem játszik szerepet a kvantumfluktuáció, és a valószínűségi mezőket felváltják a fix tárgyak, ez is eléggé paradoxon.

    Csak akkor az önnön magáig ellátó halmazokban, saját kis vackán, hogy jön létre mégis valahogy minőségi ugrás, pl. magára ébredő élet, aki felteszi a kérdést, miből van, mivégre jött létre, és elkezdi vizsgálni a maga alatti és fölötti szomszédos léptékeket.
    Ez akkor saját szabályrendszerében nem fair:-)

45. Ámbörök!

    Merő egy intellektuális izgalom olvasni az itteni hozzászólásokat! 🙂

    Éppen elalélóban vagyok a gyönyörűségtől, illetve Arkhon bejegyzésétől – 2015. június 11. csütörtök – 22:19 miszerint

    „… az önnön magáig ellátó halmazokban, saját kis vackán, hogy jön létre mégis valahogy minőségi ugrás, pl. magára ébredő élet, aki felteszi a kérdést, miből van, mivégre jött létre, és elkezdi vizsgálni a maga alatti és fölötti szomszédos léptékeket?”

    Ezen a kérdésen eltűnődve először azt láttam meg, hogy „az önnön magáig ellátó halmazokban” (többes szám) minőségi ugrás jön létre, „aki” (egyes szám) felteszi a kérdést… stb.

    De hát „jó” ez a kérdés?

    Már csak azért is gyanús, mert „kérdezni” csakis ezen halmazok egyedei tudnak, a maguk különállóságában. (Új kérdéseket kigondolni csakis egyénileg lehetséges, mégpedig úgy, hogy egy csomó – más egyedek által kitalált – kérdést, meg választ felfogva „észbe jut” az új kérdés. Nem?)

    „Aki” tehát „elkezdi vizsgálni a maga alatti és fölötti szomszédos léptékeket”, az már „az önnön magáig ellátó halmaz”-nál magasabb kategória. („Egyedek” közössége.) Mondjuk úgy: az emberiség néhány egymással kommunikáló egyede. A „minőségi ugrás” ez!

    Már pedig bárki értelmes lény – éljen a világegyetem bármely táján, legyen akárhányszor „fejlettebb” nálunk – bármi törvényt is fedezett-, állított fel, arra biztosan érvényes a József Attila által „LÁTOTT”,

    Én fölnéztem az est alól
    az egek fogaskerekére –
    csilló véletlen szálaiból
    törvényt szőtt a mult szövőszéke
    és megint fölnéztem az égre
    álmaim gőzei alól
    s láttam, A TÖRVÉNY SZÖVEDÉKE
    MINDÍG FÖLFESLIK VALAHOL.

    majd később Füst Milán, által négy szóba foglalt legáltalánosabb természeti törvény: „Semmi sincs egészen úgy!”

    🙂