Tibor bá’ online
A magyar politikai élet oly mértékben van átitatva korrupcióval, hogy az emberek korunk természetes jelenségének tekintik. Felmerül a kérdés, hogy így van-e? A korrupció – ma már alig használt – alternatívája a „panamázás”. Ez utóbbi a Panama-csatorna építésétől ered. Ugyanis a csatorna építése folyamán a vele kapcsolatos korrupció az egekbe hágott. De ez mikor is lehetett? Nos, a Panama-csatornát 1882-ben kezdték építeni, a hatalmas visszaélésekre három évvel később derült fény (a befejezés pedig 1913-ban történt több mint 27.000 haláleset árán). A panamázás tehát 1885-ben született, vagyis 130 évvel ezelőtt. Nem éppen friss jelenség, amit a magyar nyelvi bölcsesség meg is enged „nyomtató lónak nem lehet befogni a száját” közmondással. Akkor pedig miért ez a szokatlan felháborodás?
A nyomtató ló megeszik 5-10 kiló gabonát és kinyomtat 100 mázsát. Belefér! Egy magyar híd 4 milliárdba kerül, amiből fél milliárdot kap az alvállalkozó, aki ténylegesen épít. Másik fél milliárdot kap az, aki elnyerte az építési jogot. Három milliárd üti a markát az állami megbízónak. Az arányok barátom, az arányok.
De nem csak az arányokkal van a baj, hanem a háttérrel. Lopni legjobban beruházásnál lehet. A hatalmon lévő tehát gondoskodik arról, hogy beruházzon, ha kell, ha nem. Például az 1924 óta hibátlanul működő fogaskerekű vasutat, úgy ahogy volt 1986-ban kidobták, és az osztrákoktól rendeltek egy újat. Feleslegesen!
Ez csak egy ága a korrupciónak. Az is korrupció, amikor a bírótól megvásárolják az ítéletet. Valamelyik peres fél megveszi a számára kedvező döntést az igazság ellenében. De ilyen esetben a korrumpálás összegét egy magánember köhögi ki, az nem a társadalomtól ered. Senki sincs megkárosítva, „csak” a jogbiztonság sérül.
Az állami beruházások másik hátulütője, hogy a célok kiválasztás nem a társadalmi szükséglet figyelembevételével történik. A cél a lopás lehetőségének az optimalizálása. Ezért van, hogy sétáló utcákat köveznek ki luxus kivitelben, miközben nincs pénz a sokkal fontosabb kátyúk megszüntetésére.
Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a korrupció felszámolhatatlan, de a visszaszorítására nagy szükség lenne.
_______________________________________________________
_______________________________________________________
___________________________________________
„Egy magyar híd 4 milliárdba kerül, amiből fél milliárdot kap az alvállalkozó, aki ténylegesen épít.”
Ha egyaltalan kifizetik. Ugy emlekszem a Megyeri Hidat epitö alvallalkozokat egyszerüen ki sem fizettek. Az fö es alvallalkozoi rendszer kiepülese a korrupcio egyik alapvetö feltetele lett. A fövallalkozo nem egyebb, mint a mas munkajan elösködö parazita.
Sajnos nem csak a Megyeri Híd esetében volt ez az eljárás. Akár azt is állíthatnám, hogy addigra már bevett gykorlat volt, hogy bizonyos, jól meghatározható, sokat szenvedett felekezethez tartozó cégek, egyszerűen nem fizették ki az alvállalkozókat. Szűk családi körömben is volt ilyen eset, de nemrég volt szó róla a Ballib Fanfár hasábjain is: http://index.hu/gazdasag/2015/05/23/17_milliarddal_tartozik_demjan_cege/
Talán megfontolandó lenne a kínai gyakorlat: főbelövés. Persze, tudom, nem eurokonform. A közösből lopni viszont igen?
Jack London remek regényeket írt, ezek egyike az Aranyásók Alaszkában. Kit (Felhő) Bellew kalandjainak bemutatása során esik szó egy aranyásóról, aki kaját lopott a közösből. Választhatott: felkötik, vagy kaja nélkül kiteszik.
Amagam részéről támogatnám azt a megoldást, hogy akire rábizonyosodik, hogy a közösből lopott, azt teljeskörű vagyonelkobzással büntessék, a családot is beleértve. Akit rajtakapnak, hogy megpróbálja eltussolni, úgyszintén. Ez a rendszer szerintem jól működne, mert ha valakinek eszébe jutna valami „okosság”, akkor a kockázat miatt már a család agyonverné az illetőt, nem hogy megpróbálkozhatna vele!
További ötletek? 😀
Tibor bá’
” Például az 1924 óta hibátlanul működő fogaskerekű vasutat,
úgy ahogy volt 1986-ban kidobták,
és az osztrákoktól rendeltek egy újat.
Feleslegesen! ”
Tévedés avagy elírás.
A fogaskerekűt 1968 – ban újították fel, tudom, mert ezzel jártam a Móricz Gimnáziumba anno,akkor fogaspótló autóbuszok jártak helyette.
A jelenleg használt szerelvények ma már annyira nagy zajjal közlekednek ,hogy szinte már félő mikor hullanak szét apró darabokra.
A legelső a gőzvontatású volt, majd ezt cserélték elektromosra,
az 1968 előtti, lejtmenetben áramfejlesztő dinamóként működtette a meghajtó motorjait.
1986, új szerelvények érkeztek.
http://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink/meredek_uton_a_csillagok_fele_
Úgy nehéz harcolni a korrupció ellen ha valaki nem magán kezdi az ellene való harcot. Csak az a korrupció: ha valamiből kihagyják, ha azt a másik oldal csinálja vagy őt az valamilyen módon hátrányosan érinti vagy csak akkor beszél róla ha abból politikai haszna származik…….
Sajnos nálunk 2010-ig a korrupció már elérte azt,hogy az igazságszolgáltatás és a törvényhozás legalizálja.Azóta viszont egy igazi „hungarikum”-ként az Orbán-féle NER felszámolta a régi-ortodox -rendszert-ő maga lett azzá.Létrehozott egy zárt kört akik között az állam és a párt közbeiktatásával forog minden pénz.Már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett korrupcióról.A hatalom megtartásának logikáját nem lehet anyagi eszközökkel felülírni,márpedig a gazdasági élet egésze alárendelődött ennek. Nem tudsz annyi pénzt ajánlani egy esetleges versenyhelyzetben mint külsős, hogy esélyed legyen a saját emberükkel szemben, aki mögött ott áll az állam maga és az EU-pénzek elosztásának monopóliuma…………………Másrészt pedig ha nincs jövőképe egy elitnek mi marad a hatalmon kívül -ami egy régi mondást idézve a b….nál is édesebb.
A helyzet az, hogy a büntetés nem elég kemény, és a jogi helyzet nem világos, és készakarva hagy kiskapukat.
? 8.
Az élet legeslegkülönbözőbb területein, lehetetlen a megnyugtató sőt még „elég jó” jogi szabályozás is.
Nem lehetséges mindent valóban megcsinálni, amit az ember képzeletében megalkot.
Az anyag makacs és visszabeszél.
Nincsen minden visszásság mögött, vele egybeeső emberi szándék a végtelenül népszerű paranoiás elképzeléssel ellentétben.
Valójában az első új fogaskerekű kocsit, SGP G/T1G 1973.08.09 helyezték üzembe. Ott a pont.
Az állami építkezések szempontjából a röhej az, hogy ugyan úgy e-naplót kell vezetniük, mint az építőipari kisvállalkozásoknak. Elvileg arra hozták létre, hogy megakadályozza a körbetartozást, és a feketén dolgoztatottak számát. Mióta e-napló van, ugyan úgy nincs ellenőrzés ez utóbbi kapcsán. Ugye azt tényként kezelhetjük, hogy az EU-s pályázatokat MINDIG Fidesz közeli cégek nyerik. Az EU csak kirívó esetekben mondja azt, hogy ejnye-bejnye, de nagyjából ezzel ki is merült a reagálás. Illetve a nagyon nagy lopást sejtető tendereket elgáncsolják. Egyébként az e-napló esetében meg lehet bízni egy ügyvédet, akinél a fedezet letétben van, és az ütemtervek megvalósulásakor a résszámlák alapján a kívánt részösszeg kifizetésre kerül a kivitelezőnek. Elvileg az e-naplón belül minden egyes alvállalkozót, annak munkakörével együtt meg kell nevezni, tehát elméletben meg kellene kapnia az adott ütem készre jelenése után a pénzét. Na ez nem igazán működik.
Teljes mértékben egyet értek a poszttal!
Nem kéne messzire menni, csak a román példát kéne átvenni.
Nem is értem, hogy hogyan sikerült nekik (biztosan vannak túlkapások is), de működik.
Bár szépséghibája a dolognak, hogy bár leültetik az elkapottakat, de a vagyon elkobzásban nem jeleskednek.
Bár talán egy büntetett előéletű politikus, csak nem jöhet vissza a pályára ott se.
„Nevelési célzattal börtönlátogatásokat szerveznek Kínában a helyi vezetőknek és házastársaiknak, hogy elvegyék kedvüket a korrupciótól és visszaélésektől – tudósít az MTI. Sijan városban eddig már több mint hetven pártfunkcionáriust ismertettek meg a rideg körülményekkel, sőt, a „nyílt napokon” rács mögé került egykori vezetőkkel is találkozhattak, akiket kenőpénzek elfogadása és hasonló bűncselekmények miatt ítéltek el.”
http://www.hir24.hu/kulfold/2015/05/25/bortonlatogatasokkal-veszik-el-a-kinai-elit-kedvet-a-korrupciotol/