(1629) Másodfokú egyenlet megoldási képlete

Tibor bá’ online

 

~q191Ha emlékezetem nem csak a másodfokú egyenletekről pontosan 65 évvel ezelőtt tanultam, és még ma is tudom fejből a megoldási képletet, bár levezetni már nem tudnám. Annak idején néhány osztálytársnőm nagyokat zsörtölődött arra hivatkozva, hogy erre sose lesz szüksége az életben, amivel akkor nem értettem egyet. Ma viszont igen, mert 65 év alatt egyetlen egyszer se volt rá szükségem. Nem mondom a trigonometriát használtam, amikor a házam tetőszerkezetét terveztem és vágtam méretre a gerendákat, illetve illesztettem őket, de a befogó-átfogó arányokat fel kellett lapoznom, hogy ne keverjem őket össze.

Ez azért jutott eszembe, mert a héten elkezdődött az írásbeli érettségi, amiről a média lelkesen beszámol. Ez új dolog, mert az én időmben a kutyát se érdekelte, hogy öltönyben, fehér ingben és nyakkendőben hülyére izzadtuk magunkat. Így aztán puszta kíváncsiságból belepillantottam a matek tételekbe. Átmentem volna a vizsgán, bár volt, amit nem tudtam. Az én időmben a másodfokú egyenletben nem volt kiemelve a diszkrimináns, ami a gyök alatti mennyiség. A feladat pedig ez volt: Az x2+bx-10 = 0 egyenletben a D = 49. Kérdés, mennyi a b értéke? A tény pedig az, hogy sok tízezer diák megoldotta, pedig mint tudjuk nincs rá szükség az életben. Persze tovább tanulás, ez meg az, de nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy este megnéztem a híradót a TV-ben.

A riporternő meginterjúvolt egy háziasszonyt, aki 5 éve vett egy gépkocsit, amire felvett 5 millió forint hitelt, most megkapta a végelszámolást, amiből kiderül, hogy bár éveken át fizetett, most többel tartozik, mint amennyit annak idején felvett. Erre persze a riporternő szörnyűködött, és másfél millió néző is szörnyülködött a TV képcső előtt. Én pedig arra gondoltam, hogy a másodfokú egyenlet helyett talán okosabb lett volna megtanítani a kamatos kamatot, vagy ha tanították, akkor inkább azt kellene bevenni az érettségi példák közé. A riporternőt pedig ki kellene oktatni, ha már a középiskolában olyasmit nem tanítanak, hogy „pénzforgalom” vagy valami hasonló.

Kedves meginterjúvolt, porul járt háziasszony. Ön nem 5 millió forint hitelt vett fel, és ma sem 5 millió forinttal tartozik annyi sok részletfizetés után. Ön 35.700 svájci frankot (CHF) fett fel, amit ott nyomban eladott a Banknak 5 millió forintért, mert az autókereskedő forintért árulja a kocsikat. Most pedig ön nem 5 millió forinttal tartozik a banknak, hanem 18.000 svájci frankkal, aminek az értéke per pillanat 5.000.000 forint. Ugyanis ön nem csak kölcsönt vett fel, de egyúttal arra spekulált, hogy a CHF árfolyama nem fog változni, és akkor milyen jó, az alacsony kamat. A hozzáértő bank viszont arra spekulált (joggal), hogy a CHF a forinthoz képest erősödni fog, és ez be is jött nekik. Ráadásul a kölcsönt felvevők megtették azt a szívességet, hogy a banknak nem is kellett megvenni a CHF-et a spekulációhoz, elég volt ebben a valutában jegyezni az ön (és sok másik százezer ember) tartozását. Ha nem érti, akkor megismétlem. Ön felvett 35.700 CHF-et, törlesztett-törlesztett, így most már csak 18.000 CHF-el tartozik. Csak hát ma 18.000 CHF annyit ér, mint 5 éve 35.700 CHF ért.

És akkor most jön a tanulság. Hogy Kádár alatt matek volt a főkövetelmény, az valahogy érthető, de most már 25 éve van kapitalizmus, nem kellene kötelező tantárgynak felvenni és az érettségi vizsgához kötni a pénzforgalmi ismereteket? Szép dolog Berzsenyi Dániel, meg a többiek, de ha valaki nem tudja mi volt a Halotti beszéd, az még nem fog neki 10 millió forint kidobott pénzt jelenteni, amibe a fél ország belerokkan.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
__________________________________________

64 gondolat erről: „(1629) Másodfokú egyenlet megoldási képlete

  1. „nem kellene kötelező tantárgynak felvenni és az érettségi vizsgához kötni a pénzforgalmi ismereteket?”
    Van helyette hittan, hon-és népismeret és emelt óraszámban torna… 🙁
    Tudod „Vannak, akik szerint…” Jónás és a cethal története, a zsidó népszokások és a suba meg a guba közötti különbség ismerete sokkal fontosabb, mint a kamatszámítás képlete.

    És ‘bizony mondom néktek’, amíg az oktatási rendszer 80%-ban teljesen felesleges információkkal tömi a gyerekek fejét, ráadásul rohamtempóban, ebből az országból nem is lesz semmi a jövőben sem. /Persze az egyre kevesebb pénzből feltehetően egyre alacsonyabb szinten képzett pedagógusgárda sem előre viszi a dolgokat./
    Az iszonyatos tananyag-mennyiség miatt a gyerekek jelentős része már az indulásnál feladja az egészet. Kisebbik gyerekem most elsős – minden nap új betűt kellett megtanulniuk, és már szorzást, osztást és „bennfoglalást” tanulnak. A gyerekek jelentős része egyszerűen képtelen tartani ezt az iramot. Eleve hiányos tudással mennek másodikba és így tovább.

  2. Arma,
    „Elég lenne a bankárkötél csomózását tanítani…” Elég lett volna annyit megtanulniuk, hogy a saját nyakukat ne dugják hurokba.
    Szeretnélek emlékeztetni, hogy a kapitalizmus jelenlegi formájában a vállalkozások /bankok/ profit maximalizálásra törekednek – mert ha nem így tesznek, akkor a versenytársak ledarálják őket.

  3. Bankárkötél?
    Az olyan, mint a Doktor Kotásznak volt a Tanúban?

    A svájci frank kölcsönt felvevők meg egyszerű kétlábon járó kockázati tőkealapok.

    Azt nem értem miért lett ilyen sürgős az autóhitelek forintosítása is.
    Vajon mit terveznek a forinttal?

  4. 4: persze, de ez egy öngyilkosságra programozott gazdasági rendszer. A kamatos kamat lopás.

  5. Arma,

    „ez egy öngyilkosságra programozott gazdasági rendszer” Hát igen, de ki akarna tenni ellene? Akik esetleg rendelkeznek a hozzávaló hatalommal, pont abban érdekeltek, hogy mindenkit kiszipolyozzanak.

  6. 4 :
    A profitmaximalizálásba nálad belefér a teljesen nyilvánvaló csalás és lopás is ? Mert itt erről van szó.

  7. „A hozzáértő bank viszont arra spekulált (joggal), hogy a CHF a forinthoz képest erősödni fog, és ez be is jött nekik. ”

    Kedves Tibor bá, nem fogod elhinni, pedig így van, hogy még vannak bankárok, akik arra hivatkoznak, hogy ők nem tudták merre fog mozdulni az árfolyam . 😀 😀
    Csakhogy akkor miért nincs a másfél millió devizás kölcsönből egy sem, ahol a bank a forinterősödésből akart hasznot húzni?
    Meg aztán ha sosem volt deviza a kölcsönöknél, akkor miről is beszélünk?
    Ez az egész egy nagy pénzügyi csalás, amit mindkét oldali politikai elit támogatott . Azért támogatott, mert ezzel a csalással megszerezték az MNB devizatartalékának nagy részét, a mesterségesen kialakított, nagyon kedvező árfolyamon.

  8. Mára, azt hiszem, világossá vált mindenki számára, az oktatás nem az okosításban érdekelt, hanem a hülyéntartásban!
    A reál képességűek már az indulásnál óriási hátránnyal indulnak, mivel, a 100%-ban humán beállítottságú oktatási környezetben csak értetlenség, ellenszenv, veszi körül őket. A gyerekek nem kapnak, az egész oktatási ciklus alatt, semilyen gyakorlati tudást. A fesőoktatási intézmények, egyetemek, ebben is előljárnak.
    Pedig hát, az a fránya IQ sok mindent elárul!
    Mégis, mi a lótúrótól várhatnánk bármilyen változást ezekután?

  9. Kicsit unalmas látni, hogy a témában jó párszor lefolytatott viták ellenére az a régi hozzászólok véleményére nem sok hatással volt.

    Csak egy kérdés: Ha a CHF árfolyamváltozás a hitelfelvevők számára hátrányos viselése a hitelfelvevők számára jogos, akkor a CHF kamatának a hitelfelvevők számàra elönyös változásának ( negatív kamat)jóváirása miért nem jogos?

    Mert e két hatás eredője a hitelfelvevőnek lenne elönyős?

    A kapitalizmusban is egy az egyik félnek egyoldalú elönyöket biztosító szerződés semmis. A csalás nem a kapitalizmus hibája, ez a sajátos magyar rendszer sajátja.
    A fidesz félmegoldást végzett az ügyben, au igazán jogos, a bankoknak leginkább fájó megoldást nem lépte meg!

    A CHF hiteleknél a CHF jegybanki kamat lekövetését.

  10. „…nem kellene kötelező tantárgynak felvenni és az érettségi vizsgához kötni a pénzforgalmi ismereteket?” Ez a zsidók érdeke ellen van, ezért nem tanítják a gojoknak a pénzzel kapcsolatos ismereteket.
    „Ön 35.700 svájci frankot (CHF) fett fel, amit ott nyomban eladott a Banknak 5 millió forintért, mert az autókereskedő forintért árulja a kocsikat. Most pedig ön nem 5 millió forinttal tartozik a banknak, hanem 18.000 svájci frankkal, aminek az értéke per pillanat 5.000.000 forint.” Ez teljesen oké, csak mikor adja oda a bank az ügyfélnek a különbözetet?

  11. Pzuj

    „A fidesz félmegoldást végzett az ügyben, az igazán jogos, a bankoknak leginkább fájó megoldást nem lépte meg!”

    Nem lépte meg, mert a hülye magyarok elkezdtek tüntetni a net-adó miatt. Legalábbis ők azt hitték, hogy amiatt handabandáznak, pedig azért vitte őket az utcára a CIA, mert az amerikai biztosítók egy kicsit lobbiztak az elnöknél, ugyanis ha Orbánék által tervezett és a bankokat sújtó módon oldották volna meg a „deviza” hitelt, akkor a bankok becsődöltek volna és az amerikai biztosító megszívja.

    Mit tesz erre a hülye magyar? Tüntet! Na, de miért? Nem ám a megnyomorító deviza-hitel miatt, hanem a net-adóért. Nem mondták be az RTL-Klubon, hogy nem a net-adó miatt kellene tüntetni, hanem az amerikai biztosító és a bankok, valamint az általuk dróton rángatott amerikai politika ellen.

    Na ezért kell hülyéket képezni nálunk. A zseniális tudósaink meg a Higgs-bozont kergetik drága pénzért Cernben, ahelyett, hogy az emberiséget sújtó bajok megoldásán dolgoznának. Ehelyett azok, akik eldöntik min dolgozhatnak a tudósok vagy min nem dolgozhatnak, még azokat a találmányokat is eltüntetik, agyonhallgatják, a feltalálót megöngyilkolják, akik a saját kis vagyonukból kísérleteznek és fedeznek fel valamit, már nehogy bármi haszna legyen az emberiségnek is a tudósok, vagy feltalálók tudásából.

  12. Kyra : A te elméleted a Falus Zsolt féle conteo (marhaság) tovább fejlesztése.
    A kormány azért nem oldotta meg az ügyet, mert bűntársa a bankoknak.
    Az ellenzék is az . Most hallottam a liberál-náci Klubrádióban, hogy bizonyos hangok a Bolgár műsorában az ellenzéket támadják, amiért semmit sem tett a devizakölcsön csalások miatt. Persze, hogy semmit nem tett, hiszen haszonélvezője volt a csalásnak. Ahogyan a mostani Fidesz kormány is haszonélvezője . Orbánék jól leszívták az MNB devizatartalékát a 130 forintos CHF árfolyamon, az OTP segítségével . Gyurcsányék pedig az osztrák bankokon keresztül szívták a devizát . Felcsúti Péter a volt munkásőr bankvezér, volt Gyurcsány embere.

  13. Nem okoz megrázkódtatást, hogy a Fidesz is haszonélvezője ennek az állapotnak. Nem ismerem Falus Zsoltot, ha politikus, vagy pénzügyi megmondó ember a tévében, akkor nem csoda, mert nem nézek tévét. Csupán abból következtettem, ahogy az események zajlottak szinkronban a bankokkal és az utcán. Még azt is el tudom képzelni, hogy az eszement net-adót éppen azért találták ki, hogy valami egyszerű és visszavonhatóra tüntessen a sok agymosott, nehogy eszükbe jusson a deviza hitel, mert ott nem volt már mozgásterük.

  14. Egyik-másik hozzászólásból azt szűrtem le, hogy a magyar akkor se tanul, ha tanítják.
    Virág elvtárs: „vannak bankárok, akik arra hivatkoznak, hogy ők nem tudták merre fog mozdulni az árfolyam .” Ez így is van. Ezt tudni nem lehet, legfeljebb sejteni. Azt se lehet tudni a lovin, hogy a virágelvtárs nevű ló nyerni fogja a 3. futamot, de az összes istálló (proxi) erre fogad. A deviza hiteles kérdezett volna meg egy szakembert, ha már önmagának nem tűnik fel, hogy a svájci gazdaság valamivel erősebb, mint a magyar. „Meg aztán ha sosem volt deviza a kölcsönöknél, akkor miről is beszélünk?” Deviza ALAPÚ kölcsönről. Az ügyfél aláírta, hogy deviza alapon történik az elszámolása, mert ő XXX CHF kölcsönt vett fel. „Ez az egész egy nagy pénzügyi csalás.” Nézd meg a BTK-t, mi a csalás kritériuma! Valakit tévedésbe ejteni, vagy tévedésben tartani haszonszerzési céllal. Kérdezem, mivel ejtettek valakit tévedésbe?
    De nyugi, nem csak te nem érted, az se érti, akit belinkeltél: ” arany esetében nincs olyan vásárlási kényszer, mint amilyen a svájci frank esetében, a frankban eladósodottak részéről.” Egyetlen CHF-re sincs szükség ahhoz, hogy sok milliárd CHF elszámolású hitelt létrehozzanak.
    Mióta szalonképes a Hírszerző?

  15. Kedves Tibor bá !
    ” De nyugi, nem csak te nem érted, az se érti, akit belinkeltél: ” arany esetében nincs olyan vásárlási kényszer, mint amilyen a svájci frank esetében, a frankban eladósodottak részéről.” Egyetlen CHF-re sincs szükség ahhoz, hogy sok milliárd CHF elszámolású hitelt létrehozzanak.”
    Aranyra sincs szükség, hogy a papíron vezetett aranyszámlán egyre feljebb menjen az arany értéke. Szóval tök mindegy, hogy nincs CHF, ha kötelezően papíron vásárlási kényszer van. Nem is értem, hogy te mivel nem értettél egyet.
    A Hírszerző pedig már régen megszűnt. 🙂

  16. 19:
    Nincs vásárlási kényszer. A hitelt CHF alapon számolják.

  17. Dr. Damm Andreát kizárták az ügyvédi kamarából, mert nem volt hajlandó beállni a sorba a többi sumákoló ügyvéd közé és nyilvánosságra hozta, hogy az, amit a bankok elkövettek nem kamatos kamat, hanem bűncselekmény, méghozzá állami bűncselekmény!

    Erről beszél ebben a 47 perces riportban, amit nem adtak le a tévében, sőt…

  18. mínusz bééé
    plusssz- mínusz gyök alatt bé négyzet
    mínusz négy áá- cééé
    per kettő ááá
    uáááááááá

  19. Tibor bá’-nak igaza van. Aki belement a CHF alapú hitelbe, az ostoba volt és most az ostobasága következményeit igyekszik mindenféle indokkal társadalmasítani. Természetesen amikor még nyerésben volt az alacsonyabb kamat okán a HUF alapú hitellel szemben eszébe sem jutott a nyereségét társadalmasítani, azt persze privatizálta.
    Egyébiránt szilárd meggyőződésem, hogy az emberek túlnyomó többsége – lehet én is – buta. Ergo, hiába magyarázták volna el, úgy sem érti meg. Azt is mindenki elmagyarázza unalomig, hogy milyen veszélyei vannak az alkoholizmusnak, mégis cca. kétmillió alkoholista van az országban. Detto a dohányzás és a drogok esetében is. Pedig ott is a csapból is az folyik, hogy milyen károsak.

  20. http://hir.ma/belfold/megbukott-a-matek-erettsegin-a-matematika-professzor-a-kozteveben/517689

    Állítólag.Nem tudom,nem láttam,meg az érettségi feladatokat sem .

    Aki közgazdasági középiskolába jár,annak biztos vannak ilyen pénzes tárgyak.
    A devizahiteles dolgot meg már én is unom.Olyan mint a holokauszt mostanság..Egy nap nem telik el hogy ne hallanám valahonnan.

    Virág elvtárs mond valamit a nem tudom hanyadik sorszámnál,mert összefolynak a számok.

    Az elszámoló levélben benne van hogy TISZTESSÉGTELENÜL felszámított összeg.Ezzel a bank elismerte hogy csalt.És innen már nyugodtan lehet perelni őket minden félével.De engem tulajdonképpen nem érdekel már a történet.

  21. „de most már 25 éve van kapitalizmus, nem kellene kötelező tantárgynak felvenni és az érettségi vizsgához kötni a pénzforgalmi ismereteket?”

    Jól vagy?
    Másnap betoncipőben álldogálana Duna fenekén az aki beterjeszti az ilyen őrültséget.
    Mégis, miből lenne a bankoknak pénze, hogy ha iskolában tanítanák azokat az összefüggéseket, aminek a nemtudásából zsírosodik a pénzügyi mafia.

    A tudásnak semmi értelme, ha mindenki tudja…

  22. 23 Solouse

    „Aki belement a CHF alapú hitelbe, az ostoba volt és most az ostobasága következményeit igyekszik mindenféle indokkal társadalmasítani. ”

    Nem egészen.
    Ha veszel egy autót Kanalas Richárdtól a kocsma mellet „jó áron”, és hazafelé kiesik a motor, akkor valóban a saját hülyeségedet szidhatod.
    De ha veszel az Audi üzletében egy öregebb modellt vonzó árengedménnyel , garanciával, tokkal vonóval, szakértők magyarázatával, és akkor esik ki a motor, akkor az Audi szó nélkül kicseréli vagy visszaadja a pénzed.

    Szerintem ez a helyzet a kölcsönökkel is.
    Azért megy az ember a szakértőhöz, mert ő maga nyilván nem közgáz végzettségű.

  23. T.Tibor bá
    Minden ilyen poszt megírása felesleges ameddig nem próbáljuk megérteni, hogy mi történt.
    Megpróbáltam egyszerűen és érthetően leírni a lényeget. Ha nem értesz valamit kérdezz.
    A tranzakció alapjában egy egyszerű carry trade ügylet volt ahol egy alacsony kamatozású devizában felvett hitelt(CHF) kihelyeztek egy magasabb kamatozású pénznemben(HUF). Hosszú lejáratú hiteleket helyeztek ki amihez ráadásul a forrást rövid lejáratú swap, devizacsere ügylettel(HUF cserél CHF) biztosították. A forintjukat elcserélték a saját anyabankjukkal svájci frankra (vagy később az MNB-vel). Papíron, mert a valóságban ez nem pont így történik, de így egyszerűbb és érthetőbb. Megpróbálom leegyszerűsíteni, hogy ez miért volt nekik jó.
    -Kezdünk 1-1 000 000,- EUR-val, anyabank (1 000 000,-EUR) és leánybank (250 000 000,-Ft) 2004-5- ben ami ugyanannyi.
    Az anyabank 1 000 000 EUR forrását kihelyezi, kap 3-4%-ot, vagy forintra vált és vehet rajta magyar államkötvényt 10% ért, amiből 6%-ot elvisz az infláció, ebből is 4% marad.
    A leány 250 000 000,-Ft-ját 16-8%-ra nem tudja kihelyezni mert nem kell senkinek. Kihelyezhetné 10%-ra vagy vehetne ebből is
    államkötvényt amiből az inflációt levonva megint csak marad 4%.
    Ha megcserélik, az anya államkötvénybe helyezi a forintját 10%-ra. A leány kihelyezi a devizát 10%-ra devizaalapú hitelként.
    Az anyabank ugyan továbbra is 4%-ot realizál mert 6%-ot elvisz az infláció, de a leány 10%-a tisztán megmarad, mert az árfolyam különbözetet amit eddig az infláció elvitt kifizettetik a hitelfelvevővel.
    Az eddigi kihelyezhetetlen nyomott mennyiségű forinthiteleikhez képest a forgalmuk nagyságrenddel nő, minimum megduplázódott és a kamatnyereségük is az összességében 4+4=8 % helyett 10+4=14%. Ha csak megduplázódott forgalommal és az annak a nyereségét megduplázó kamatnyereséggel számolva az eredmény szerintem minimum négyszeres.
    Ebben természetesen a mindenkori magyar kormány is érdekelt volt, hiszen az anyabank forintforrásával ha nagy kockázatot nem akar vállalni nem nagyon tud mást kezdeni mint államkötvény vásárláson keresztül kényszerűen a magyar költségvetési hiányt finanszírozni.
    -Nem tisztem megvédeni a Kúriát és nem is szeretném, de ők voltak az elsők ebben a parttalan vitában akik megpróbálták elmagyarázni, hogy irreleváns az, hogy milyen devizában folyósítanak egy hitelt. A kamat amit a szerződésben kikötöttél denominálja a devizanemet, amelyben a tartozásod fennáll. Miután bármely pénzem bármely más pénznemre szabadon átváltható, tök mindegy, hogy mi volt az eredeti kirovó pénznem amiben a szerződéskötéskor megállapodtál, a kamat a fontos, mert az határozza meg, hogy milyen pénznemben lehet ilyen kamatra hitelt kapni. Ha most tíz százalékos kamatra hajlandó vagy felvenni kölcsönt, akkor az lehet forint kölcsön, ha csak kettő százalékos kamatra, akkor az nem lehet más mint eruo, chf,vagy dollár mert csak ezeket hajlandó odaadni a hitelező nulla kamatra amin a bank még szeretne keresni kettő százalékot.
    A Kúria azt is megpróbálta elmagyarázni, hogy mivel a kamat denominálja a fennálló tartozásod devizanemét, ezért amikor a bank kamatot változtat,(amire a szerződés szerint joga van akár egyoldalúan is) akkor ha nem tudja az eredeti deviza vonatkozásában annak piaci jellemzőinek változásával kellőképpen megindokolni a változást, a kamatemelést,akkor ezzel ő maga megváltoztatta devizanemet, amelyben a tartozásod a továbbiakban fennáll a saját maga által megfogalmazott szerződést megszegve.
    Amennyiben veled ezt nem közölte és nem ajánlott fel választási lehetőséget az átstrukturálásra, akkor egyértelműen hibás és teljes kártérítési felelősséggel tartozik mivel ez nem egy egyszerű tévedés hanem tudatos csalás és megtévesztés..
    -Magyarul azt mondták, hogy a kamattal a kamat változásának elfogadásával te az árfolyam változást vállaltad, de a törlesztőrészletek emelkedésében nem ez a döntő és nem ezt célszerű támadni, hanem a kamatemeléseket, mert ezek egyrészt ellentétesek voltak a a kamatok valódi változásával, másrészt indokolhatatlanok és ebből kifolyólag nagyrészt jogtalanok is voltak, mivel a bankok saját maguk által befolyásolható és nyilvánvalóan a gyakoraltaban is manipulált változásokra hivatkoznak.
    -A kamatoknak és az árfolyamnak a hitelfelvevőre hárítása nevetséges, hisz ezek elválaszthatatlanok a devizanemtől és egymással ellentétesen kell, hogy mozogjanak. Ha az árfolyam emelkedik lefelé mozdul a kamat, ha csökken az árfolyam akkor nő a kamat. Olyan, hogy nő az árfolyam is meg a kamat is olyan nincs.
    Annak köztörvényes bűncselekmény a neve.
    A pénzpiaci környezet változásaira hivatkoznak és hitelkihelyezés kockázatainak növekedésére.
    Amikor a forrásoldali költségeik a saját felelőtlen forrásbiztosítási tevékenységük, hazardírozásuk miatt megnőttek, ezt mindenféle nevetséges ürüggyel teljes egészében megpróbálták a hitelfelvevőkre hárítani. A hitelkihelyezés kockázatára hivatkozni pedig azért nevetséges, mert ezt nagyrészt a saját tevékenységük determinálja. Ez olyan mintha a kocsmáros akivel megalkuszol a napi menü árában ami pl. napi 1000,-Ft egy hét múlva arra hivatkozna, hogy ő egy alkoholista barom minden nap berúg, odaégeti a kaját és újra meg kel főzni az ebédet ami plusz költség és a szakács akit felvett az meg lop, a konyhalány felzabálja a fele alapanyagot és ezt a veszteséget neki valahol be kell hozni így a menü a jövő héttől 2000,-Ft lesz ha teszik neked ha nem. Hát elég fura érvelés.
    -Gyakorlatilag az történt, hogy a bankok a carry trade ügylet ingatlannal való fedezetének tilalma (1993 EU fogyasztóvédelmi törtvény) és a hitelintézeti törvény derivatív ügyleteket a hitel fogalmából kizáró cikkelyei mi miatt előállítottak egy olyan szerződést amelyik nem sok, hanem minden lehető és lehetetlen sebből és helyen vérzik.
    Ha a forrás eredete és pénzpiaci jellemzőinek változása engem érint, akkor ez nem hitelügylet hanem egy befektetési derivatív ügylet és a szerződésem innentől kezdve érvénytelen mert nem az eredeti szándékra vonatkozik amelyre köttetett. Ha hitelszerződés volt és nekem semmi közöm a forráshoz akkor az árfolyam változását buktam, de a kamatom követi az eredeti deviza referenciakamatát.
    -Úgy lehetne leginkább vizualizálni az eseményeket, hogy a bankok itt előállítottak egy öszvért, befestették csíkosra, hogy ne látsszon milyen állat is ez és ragaszkodnak hozzá, foggal körömmel bizonygatva, hogy ez egy zebra.
    Az ugyan még mindig nem ló aminek lennie kellene, de már mégiscsak valami. Hátha nem veszik észre, hogy mi ez.
    Ha lemossuk egy kicsit akkor sajnos nagyon is látszik, hogy ez bizony egy öszvér.
    És nem szabadna annak lennie, mert bizony azt a törvény tiltja, hogy öszvért adjunk el bármi másnak..
    Tök mindegy, hogy mi ez mert , hogy nem ló az tuti.

  24. Az a benyomásom, hogy mindenki elakad a felszínen a probléma boncolgatása közben.
    Azt nem látják tisztán-vagy akik igen azok megpróbálják elfedni-, hogy az, hogy a hitelfelvevőt becsapták már csak a hab a tortán. Ha szerződések teljesen korrektek lettek volna az összeomlásnak akkor is törvényszerűen be kellene következnie. A fizetni nem tudás az esetek kilencven százalékában nem az árfolyamon, kamatokon és egyebeken múlik. Ha a gazdaság ilyen szűk szegmenseit túlhitelezem-ráadásul pont az ingatlan, személygépjármű és fogyasztási cikk piacot aminek a termékei nem exportálhatóak, megvalósulásuk után sem materiális javakat, sem más értékesíthető produktumot nem termelnek és így a korlátozott belső fogyasztás miatt egy határ felett törvényszerűen eladhatatlanok-, akkor az tovagyűrűző nemfizetések miatt az az egész gazdaságot bedönti. A megszűnő fogyasztás, a megszűnő munkahelyek, a hiányzó jövedelmek mindenféleképpen magukkal rántották volna a gazdaságot. Ehhez a deviza alapú hitelt felvevőknek semmi köze. Ezekről, a gazdaság összes szereplőjének okozott károkról-tönkrement vállalkozások, megszűnt munkahelyek, ellehetetlenült tevékenységek-soha nem esik szó.

    A lakáshitelek személygépjármű és fogyasztási cikk miatti eladósodás tehát:
    – lekötötte a lakossági megtakarításokat, de nem termelő beruházási célra,
    – ráadásul ezekben a szegmenseiben a gazdaságnak olyan többlet-kínálatot hozott létre, amely a megtakarítások leértékelődéséhez vezetett, és mindemellett
    – fokozta az ország külföldi finanszírozóktól való függését.

    -Amikor a jelzálog hitelek kihelyezését elindítom a gazdaság egy olyan szegmensében indokolatlanul nagy volumenben amely szegmensben plusz javakat ennek a hitelnek az elköltése során és következtében nem állítanak elő(amit szofisztikáltan és szemérmesen csak pénzügyi buboréknak neveznek a szakemberek), akkor a hitelezés szinte automatikusan egy össztársadalmi pilótajátékká válik, mert a megjelenő hitelpénzek amit a hitelfelvevő elkölt, a gazdasági közösségben a többi szereplőnél olyan bevételeket generálnak amelyet minden szereplő továbbad, de miután körbeforgott a gazdaságban csak a következő hitelfelvevő pénzéből újabb hiteléből lehet folytatni. Ugyanis ekkor legfeljebb eddig döglött készletek cserélnek gazdát, illetve olyan tevékenységek pörögnek fel, amelyek eddig sem véletlenül haldokoltak. Mint például az ingatlanpiac és az építőipar. A megnövekedett pénzfogalom olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek nem csak indokolatlanok, hanem a valójában nem likvid eszközökbe való befektetéssel tovább fokozzák a tragédiát.A folyamat mindaddig nem áll le, amíg van újabb hitelfelvevő, mert annak a hitele mindig vásárlóerőként jelenik meg a piacon folyamatosan azt a képzetet keltve a résztvevőkben, hogy a piaci igények reális gazdasági alapokra és jövedelmekre épülnek. Ez egészen addig folytatódik amíg el nem fogynak a hitelfelvevők, mert már nincs mit elzálogosítaniuk. Amikor a szereplők rájönnek, hogy már nincs mit elzálogosítaniuk és eddig is csak a saját vagyonukat élték fel pénzzé transzformálva akkor bekövetkezik a tragédia.
    A devizahitelekkel a gond ott volt, hogy a kockázatokat nem az embereknek kell felmérni, mivel nem ők a pénzkibocsátók hanem a bankoknak akik a hiteleket kihelyezik és nem tudták a kockázataikat kezelni, értsd olyan fedezetazonossági kockázatot vállaltak amely kezelhetetlen volt, értsd spekuláltak és alulbecsülték a kockázataikat.

    Amikor valaki pénzügyi szakember létére olyan célra és olyan fedezetre bocsát ki hitelt, amely a kibocsátás pillanatában is nyilvánvaló, hogy még megvalósulása esetén sem termel majd értékesíthető javakat, valamint tulajdonságainál fogva semmilyen módon nem exportálható, akkor az vagy hülye, vagy tudatosan teszi tönkre az adott gazdasági lokalitást.

    Az olyan mérvű fedezet, illetve célazonosság mellett kibocsátott hitelek esetében ahogyan nálunk a hiteleket kibocsátották-és amit ilyen mértékben a legelemibb logika is tilt nem csak a pénzügyi szabályok-a legbutább pénzügyi szakember számára is nyilvánvaló kellet, hogy legyen ezek következménye.

    Ilyen mérvű fedezet és célazonossággal kibocsátott hitel a megtakarítások lekötésével- mert a hitel feltétele általában a saját kezdőtőke a „sajáterő” megléte -és a gazdaság többi szegmenséből történő pénzkivonásával maga korlátozza, csökkenti a gazdaság működését, akadályozza meg, hogy a törlesztéshez szükséges jövedelmek megtermelhetőek legyenek és a fedezetet jelentő instrumentumok túlkínálatával egyben maga vonja el a fedezetet a hitelügylet mögül.

    Az fedezetlenné vált hiteleivel tudatosan tönkretett bankrendszert megmentő, kisegítő állam hiteleket felvéve maga is eladósodik és a konszolidációs segítségek ellenében elértéktelenedett banktulajdonhoz jut.

    Ez a folyamat Görögország esetében gyönyörűen ki is rajzolódik a pénzügyi eseményeket követve és elemezve.

    -Ez nem egy apró figyelmetlenség, hozzá nem értés, vagy véletlen esemény miatt alakult így. Ez egy jól megtervezett, pontosan előkészített és tökéletesen végrehajtott akció volt.
    -Amit a bankok ezekben az esetekben művelnek, az egy közönséges, köztörvényes bűncselekmény.
    Úgy hívják, hogy fedezetlen váltó kibocsátása. Ráadásul a saját maguk által megszerkesztett és a hitelfelvevőre rábeszélt -az általa aláírt hitelszerződést- a fedezetlen váltót ők azonnal leszámítolják és a leszámítolás hasznát zsebre rakják a pénzre váltással kapcsolatos költségekkel – és a törlesztési idő alatt a különböző díjakkal.
    Ha egy kicsit reálisabb szemszögből nézzük, vizsgáljuk ezt az ügyet egész nyugodtan nevezhetjük az összes ilyen jellegű hitelkihelyezést egyszerűen pénzügyi terrortámadásnak.
    Ráadásul ez sokkal veszélyesebb mint néhány bomba mert sokkal több halálos áldozattal és kárral jár.
    Ez már messze túlmutat az egyszerű köztörvényes bűncselekmények fogalmán is.
    Az igazán tragikus az egészben az, hogy ezt még utólag sem ismerjük fel.

  25. Lehet ezt ragozni mindenféle közgazdasági szójátékkal, akkor is oda jutunk, mint midig. Az egész gazdaság, reklámok, kirakatok, hirdetések, plakátok, online és tv termékbemutatók, stb. arra valók, hogy a portékát eladják, vagy az ember alapvető kapzsiságán keressenek és ez bejön nekik, mert az egész devizahitelbotrány miatt az emberi kapzsiság húzódik meg (igen a hitelt felvevők kapzsisága is). Aki erre játszik, az mindig nyer. Ezt fel kellene fogni ésszel, ami nyilván nem sok van kis hazánkban. Van egy régi római mondás: Óvakodjon a vásárló. Talán meg kellene fogadni és kevesebb Lánchíd 2000, Questor meg egyéb botrány lenne. De mondhatok egy Amerikai bölcsességet is, ugyan arról szól: Ami túl szép, hogy igaz legyen az általában nem igaz.

  26. 27 & 28:
    Sikerült beügyeskednetek egy-egy közgazdasági hantát. Én is unom, és nem kezdek el pontról-pontra válaszolni. Most már századszor írom le. Szó se volt, szó sincs semmiféle CHF hitelről. Mindenki forintot vett fel, de CHF ALAPON végezték a számolást. vagyis, mintha CHF-et vett volna fel. Tehát abban tartották nyilván a tartozást. ENNYI. – A változó kamat egy teljesen külön téma. Hülye volt az, aki ilyet aláírt. Megoldás? VAN. Az MNB és a Gazdasági minisztérium mamut fizetéseket leszakító „szakembereinek” kellett volna hozni egy törvényt, Magyarországon hitelt kizárólag forintba lehet felvenni.

  27. Kedves Tibor! Sokszor olvastam Öntől, hogy bizonyítékot, értelmes érvelést akar. Csak, hogy képben legyen…

    1. „elég volt ebben a valutában jegyezni„ A bankmentő Kúria így fogalmazott: „devizában nyilvántartott”, ugyanis állítólag banküzemi módon volt az ügyletben deviza. De ezt a devizát – azaz a CHF-et – soha senki sem látta, még a svájci jegybank sem! Nekem a tárgyaláson derült ki, hogy az én kölcsönöm is csupán devizában nyilvántartott. A szerződésből nem. Csodálkoztam is ezen…

    2. Hpt. 3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése FORINTBAN, ILLETŐLEG DEVIZÁBAN, VALUTÁBAN…
    A deviza alapú az melyik? Mert csak forintban, vagy csak devizában, vagy csak valutában lehet kölcsönt nyújtani. Másban nem, ez kógens rendelkezés, eltérni ettől nem lehet. A szerződések pénzváltási megállapodást nem tartalmaznak, az enyém sem. Ha lenne ilyen megállapodás… De nincsen.

    3. Ptk. 523. §(1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles MEGHATÁROZOTT PÉNZÖSSZEGET AZ ADÓS RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTANI, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

    Továbbá:
    Hpt. 2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
    Értelmező rendelkezések
    I. Pénzügyi szolgáltatások 10.2. Pénzkölcsönnyújtás
    a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN A PÉNZÖSSZEG RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA, AMELYET az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
    Mit bocsájtottak az adós rendelkezésére? Forintot.

    Olyan nincsen, hogy kölcsön adok egy talicskát, de gumicsizmát kell vissza adni, mert az már nem kölcsön, hanem valami más.

    4. A bankok amit csináltak azt nem tehették volna meg a szerződéskötéskor hatályos törvények alapján! A bankok a szerződéssel csináltak a forintból devizát. Bizony ám, ezeknek a kölcsönöknek semmi közük a CHF-hez!

    5. És csak, hogy lássa, hogy igazam van. Ha a szerződés semmis, akkor az eredeti állapotot kell helyre állítani. Azaz a felek vissza adják egymásnak a kapott dolgokat. Én mit kaptam? Forintot. Mást nem tudok vissza adni. A bank mit kapott tőlem törlesztésként? Forintot. Ő sem tud nekem mást vissza adni. Semmisség esetén a „devizában nyilvántartottság” azaz a deviza – a CHF – egyszerűen lecuppan. Ha devizát kaptam volna kölcsön forintra váltva, akkor az eredeti állapotot úgy lehetne csak helyre állítani, hogy a forintomat CHF-re váltom és azt adom vissza a banknak, és a bank is így tenne én felém.

    6. Teljes tévedésben van afelől, hogy az adósok CHF-et kaptak kölcsön, átváltás után forintban. Ha így lenne mindig kaptak volna az adósok az átváltásról bizonylatot. De nem kaptak. Így én sem…

    7. Olvastam, hogy ne videó linkekkel érveljünk, de néha tehet azért egy kis kivételt.
    Nem akárki állítja, hogy ezeknek a kölcsönöknek semmi köze nincsen a CHF-hez. Maga Lentner Csaba közgazdász bizonyítja ebben az előadásában:
    46:08 perctől nézze meg (a link oda van beállítva), megéri, csak pár perc.

    https://www.youtube.com/watch?v=HLstdyH26sI&feature=player_detailpage#t=2769

    Remélem most már Ön is érti, érzékeli, hogy ezekkel a deviza alapú kölcsönökkel mi a probléma, és nem ír ilyen marhaságokat. Ne dőljön be a propagandának. Ezek nem deviza kölcsönök!
    Még sokat írhatnék az ügyről. A keresetem vagy 60 oldal volt…

    Üdvözlettel tisztelője N. K. Attila

    U. i.: Az én szerződésem jogerősen semmis lett. 🙂

  28. Ezt kellene csinálni mindenkinek. Perelni és nem beleegyezni abba, amit a bankok elszámolásként kiküldtek, vagy hagyni, hogy a bank perelje az ügyfelet. Aki nem ezt teszi, hanem hallgat a közmédiák sugalmazására és ismét aláír bármit, amit a bank az orra elé tol ezután is, azzal már tényleg nem lehet mit kezdeni.

  29. 31:
    Kedves Attila!
    Végigolvastam a több bekezdéses szőrszál hasogatást. Nézzük mi történt valójában!
    A fiatal (vagy nem túl fiatal) Magyar Házaspár nem volt hajlandó 10-30 évig gyűjteni, takarékoskodni, hogy vegyen magának egy nyugati gépkocsit, vagy egy lakóparki luxus lakást, mert anyagi lehetőségei erre különben se lett volna alkalmasak. Úgy gondolták, hogy dupla áron hozzájutnak ezekhez a javakhoz a még meg nem keresett, a még le nem dolgozott munkájuk gyümölcsén. Erre a bankok lehetőséget biztosítottak úgy, hogy hiteleket helyeztek ki forint vagy valuta alapon, más-más kamatok mellett. Magyar Házaspár szabadon dönthetett milyen alapon akarja felvenni az 5-30 milliót. A legtöbb Magyar Házaspár CHF alap mellett döntött, mert ott volt a kamatláb a legalacsonyabb, a kockázatot viszont nem vették figyelembe, mert ehhez nem is értettek. Különben a legtöbben „BÁRMIT aláírtak volna, csak adják már azt a pénzt.” (egy ismerős feleséget idéztem, aki ellenezte a hitel felvételét, de a férje ennek ellenére aláírta a szerződést) Most utólag jön a szöveg, hogy nem is volt CHF. Nem is kellett. mert ez elszámolási alap. A bank azt is megtehette volna, hogy leteszi az asztalra a 80.000 CHF-et, de mivel az ingatlan értékesítő 12.000.000 forintot kért, a hitelt felvevő mindjárt át is váltotta volna a CHF-et forintra. Ennek nincs jelentősége,m mert a forint konvertibilis. Azt is megcsinálhatta volna a bank, hogy nem emeli a törlesztő részletet, hanem kéri az ügyfelet, hogy CHF-ben törlesszen, hiszen abban tartozik. Ebben az esetben az adós a forintján CHF-et lett volna kénytelen venni, dupla áron. Ugyanott lett volna, mint a törlesztőrészlet emelésénél volt.
    Amin érdemes elgondolkozni, aki nem vett fel kölcsönt, az igazad ad nekem, aki felvett kölcsönt, az nem ad igazat. Én viszont nem vettem fel kölcsönt, de nincs is bank részvényem, ezért sikerül tisztán látnom.

  30. 32:
    Ragyogó tanács. Az ügyvédek is mindig ezt mondják. PERELJEN! Csakhogy a Bírósági illeték a pertárgyérték 6 százaléka, és ennyit kér az ügyvéd is. Ha 20 millió a per tárgya, akkor induláskor ki kell pengetni 1,2 milliót. Ha elveszted a pert, veszik az 1,2 millió és megítélheti az alperes (bank) költségeinek a megfizetését is, amik könnyen lehet egy további 1 millió. Tanulság? Ne adjunk felelőtlenül tanácsokat.

  31. Kedves Tibor! Nem szőrszál hasogatás volt amit írtam, hanem tények.

    „Most utólag jön a szöveg, hogy nem is volt CHF. Nem is kellett. Mert ez elszámolási alap. A bank azt is megtehette volna, hogy leteszi az asztalra a 80.000 CHF-et, de mivel az ingatlan értékesítő 12.000.000 forintot kért, a hitelt felvevő mindjárt át is váltotta volna a CHF-et forintra.„

    Szóval amit írtam azok a tények, és a fenti idézet alapján nem értett meg. Talán a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja meggyőzi Önt, elég sok deviza alapú szerződést láthattak.

    „A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja
    a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekben (a 2013. december 9-én megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott álláspont):
    Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

    1. kérdésre adott válasz:
    A deviza alapú kölcsönöket forintkölcsönnek tartjuk…”

    Forrás: https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CDoQFjAB&url=http%3A%2F%2Ffovarosiitelotabla.birosag.hu%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Ffield_attachment%2Fa_fovarosi_itelotabla_polgari_kollegiumanak_allaspontja_a_deviza_alapu_fogyasztasi_kolcsonszerzodesek_ervenyessegevel_kapcsolatos_elvi_kerdesekben_.doc&ei=fmFMVdv6DoG0UPDwgJgJ&usg=AFQjCNF39fyQ3wUZ0m8L4kEqET4gYq9nqw&sig2=VaO0XjEWNHZ6h7g5NLgcMg&bvm=bv.92885102,bs.1,d.bGQ&cad=rjt

    „Az ügyvédek is mindig ezt mondják. PERELJEN!„ Én is ezt mondom.

    Ha az ember perre adja a fejét, lehet kérni illeték feljegyzést, vagy mentességet. Az ügyvéddel is meg lehet egyezni az ügyvédi díjban. Igen kis költséggel el lehet indítani az egyéni pert. Amit érdemes is megcsinálni, mert aki perel az megússza, aki nézi a tv-t felzabálják, mint a babkonzervet. Ha nyer az adós akkor a per ingyen volt, ahogy nekem is.

    „Én viszont nem vettem fel kölcsönt, de nincs is bank részvényem, ezért sikerül tisztán látnom„ Azért nem tud tisztán látni, mert még nem látott egyetlen deviza alapú kölcsönszerződést sem, és a szerződéskötés körülményeiről sincsenek információi.

    Üdvözlettel: N. K. Attila

  32. 33 :
    „A bank azt is megtehette volna, hogy leteszi az asztalra a 80.000 CHF-et, de mivel az ingatlan értékesítő 12.000.000 forintot kért, a hitelt felvevő mindjárt át is váltotta volna a CHF-et forintra.”

    Ez nem igaz. A bank nem tehette volna meg, mert nem volt devizája ! Svájci frankja még annyira sem. Ki lett mutatva dr Makkos Albert által, hogy a devizakölcsönök idején, jelentéktelen mennyiségű (néhány 100 millió euró) deviza érkezett, és 2008-ban ennél sokkal több deviza távozott .
    A magyar állam deviza államadóssága mintegy 40 milliárd euró volt, de az MNB devizatartaléka a válság kitörésekor 2008-ban mindössze 16 milliárd euró.
    HOL A DEVIZA? Mert ugye az adósok nem kaptak devizát, csak forintot.
    Az meg világos, hogy a politikai elit együttműködött a bankokkal és nem lépett fel a lopás ellen, hiszen együtt loptak.
    És kedves Tibor bá, az hogy a tolvajok kifosztották az MNB devizatartalékát, az rád (aki nem vettél fel kölcsönt és bankrészvényed sincs) is kihatással van, hiszen az ellopott devizát az adófizető polgárok lénytelenek megfizetni, a tolvajok helyett !
    És hiába mondanád Tibor bá, hogy te nem fizetsz adót és így megúszod azt fizetést is, mert ÁFÁ-t bizony fizetsz, és ha orvoshoz mész, azért kell napokig ülni a folyosón, mert az egészségügyre már nem jut pénz az elit lopása miatt.

  33. Nekem nincs deviza hitelem és a családunkban sem senkinek. Mi rég megtanultuk és meg is tanítottuk a gyerekeinknek, hogy a takaró hossza egy határ!

    Viszont rettenetesen sajnálom azt, aki ebbe a helyzetbe került. Dr. Lehmann Györgynek van egy csomó videója a YouTube-on, akit érdemes meghallgatni, van egy weblapja is, ahol nyomtatványokat lehet letölteni és további információkat gyűjteni, de vírusossá tették! Ő elmondja, hogy miért nem szabad aláírni a megegyezést, amit kiküldtek. Ez semmi másról nem szól, mint arról, hogy aki aláírja, az legalizálja a banki csalást.

    Ami meg a fizetni valókat illeti. Én inkább arra vennék fel 1,2 milliót, ha nincs más megoldás és azt fizetném, mint a felemelt deviza-kölcsönt.

    Az én tanácsomat nem kell megfogadni, nem vagyok én csaló bankár és hazug politikus sem. Fogadják meg azt a tanácsot, amelyet a tévék sugároznak naponta százszor.
    Ilyen címekkel van fenn néhány videó:

    Miben bízhatnak a devizahitelesek?
    Van-e megoldás? / Forintosítás a nemzet tévedése
    Devizahitelesek! Miért ne forintosítsunk!

  34. 37 :
    Kedves Kyra !
    Aki forintkölcsönt vett fel, az sem úszta meg. A bankok, a forintkölcsönök esetében is csaltak. Most ott is van visszatérítés.
    Az állam nevében eljáró politikus gengszterek szándékosan elárulták a népet, hagyták a bankárokat csalni, lopni, – hiszen cserébe mindig kaptak a lopott zsákmányból .

  35. Na, én nem értek a banki ügyletekhez, ezért az állásfoglalással megvárom, amíg lezajlanak azok a perek, amelyet a bátor adósok indítottak a bankokkal szemben. 🙂
    Kíváncsi leszek ezek végkimenetelére. Konkrétan arra is, hogy aki esetleg nyer a bankkal szemben, az milyen mérleggel jön ki. Egyáltalán mire lehet reménye?
    Hiszen végülis kapott kölcsönt, amit fel is használt saját célra, tehát a banknak mégiscsak méltányos az ügyletből származó törvényes haszon, legfeljebb annak mértékén lehet vitatkozni.
    Mi lehet a perlő célja? Tekintsék úgy a hitelt, mintha eredetileg is forintelszámolásban vette volna fel, és a többit kapja vissza a banktól? Vagy a bank adja vissza az összes pénzt, az adós meg a fedezetet?
    Szóval várom azokat a posztolókat, akik boldog mosollyal közlik, hogy lenyomták a bankot, és igen előnyösen jöttek ki a perből…
    Mert egyenlőre csak mindenre elszánt lázadókat látok, akik vettek egy nagy levegőt és mindent feltesznek egy lapra.
    Ha a dolog működik, akkor annak nyoma lesz a neten…
    Persze könnyen vagyok, már én sem vagyok érintett. 🙂

  36. 35:
    Nem rágom tovább a régi gittet, de ez új: „„A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekben (a 2013. december 9-én megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott álláspont): Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)? 1. kérdésre adott válasz: A deviza alapú kölcsönöket forintkölcsönnek tartjuk…”
    A magyar bíróság messze nem független, és minden csak nem igazságot szolgáltató. Nem hatódok meg attól, hogy a deviza alapú kölcsönt ők forint kölcsönnek tekintik. Rámondhatják a fehérre, hogy fekete, de ettől még az nem valóság, márpedig itt én a valóságot keresem.

    Az meg gyerekes Virág elvtárs, hogy a bankoknak nem is volt CHF-jük. Nem is kellett, hogy legyen. Az elszámolási alap nem azt jelenti, hogy az elszámolási alappal rendelkeznem kell.

  37. „Magyar Házaspár szabadon dönthetett milyen alapon akarja felvenni az 5-30 milliót. A legtöbb Magyar Házaspár CHF alap mellett döntött, mert ott volt a kamatláb a legalacsonyabb, a kockázatot viszont nem vették figyelembe, mert ehhez nem is értettek.”

    Nem volt választás mert forint kölcsönt nem adtak.Nem voltál hitelképes.Devizában meg csináltak mesterségesen hitelképes egyéneket belőlünk.Volt bank,pl. az enyém ami csak jelzálogot kért.Bér papírt nem kértek.
    Csak az volt a baj hogy egyesek azt sem tudták mennyit vegyenek fel.Már most mondom,hogy akinek 10 millió feletti tartozása van,soha nem fogja kifizetni.Hacsak csoda nem történik vele.De még szerintem akinek 8 milla tartozása van az se nagyon.

    „aki felvett kölcsönt, az nem ad igazat.”
    De én igazat adok 😀 😀

  38. 29. solouse
    „Lehet ezt ragozni mindenféle közgazdasági szójátékkal, akkor is oda jutunk, mint midig. Az egész gazdaság, reklámok, kirakatok, hirdetések, plakátok, online és tv termékbemutatók, stb. arra valók, hogy a portékát eladják, vagy az ember alapvető kapzsiságán keressenek és ez bejön nekik, mert az egész devizahitelbotrány miatt az emberi kapzsiság húzódik meg (igen a hitelt felvevők kapzsisága is).”
    Nem. Ez hatalmas marhaság.
    Nem az emberek alapvető kapzsiságán kerestek hanem a törvények be nem tartásán.
    Ha a törvényeket következetesen betartják, illetve betartatják velük, akkor a bankok hatalmasat buktak volna.

    30. Tibor bá’
    ” A változó kamat egy teljesen külön téma. Hülye volt az, aki ilyet aláírt. Megoldás? VAN. Az MNB és a Gazdasági minisztérium mamut fizetéseket leszakító “szakembereinek” kellett volna hozni egy törvényt, Magyarországon hitelt kizárólag forintba lehet felvenni.”
    Egy deviza és annak kamata egymástól el nem választhatók, miután a kamat ennek a devizanemnek a legfontosabb meghatározó jellemzője. Nem a változtathatóság a probléma oka hanem az adott devizához nem kötött változtathatóság.
    A teljes konvertibilitás és az árfolyamok nagyon gyors manipulálhatósága miatt tulajdonképpen szinte kizárólag a kamat határozza meg azt, hogy milyen devizáról beszélünk. A kamat a deviza”neve”.
    „…kellett volna hozni egy törvényt, Magyarországon hitelt kizárólag forintba lehet felvenni.”
    Tök mindegy, az átválthatósággal ez jelentőségét veszti.
    A törvényeket kellet volna betartani illetve betartatni.

  39. Tibor bá’, „a bankoknak nem is volt CHF-jük. Nem is kellett, hogy legyen”

    OK, de akkor hogyan magyarázod a CHF kölcsönök kamatszintjét?
    Még ha a járulékos költségekbe be is csempészték a kamat egy részét (egy ismerősömnek havi 30 ezer!!! a „kezelési költsége” az OTP-nél), akkor is a jegybanki alapkamathoz képest (ami akkortájt 8-11% között mozgott), nem tudtak volna 4% körüli kamatozású hiteleket nyújtani forint alapon. A rendszerben ott van/volt/kellett legyen a CHF.

  40. 43:
    Már csak neked vagyok hajlandó válaszolni. 😀
    Ha valaki tőlem kölcsönt vesz fel, én szabom meg, hogy mekkora kamatot kérek (ami lehet nulla is) a kölcsönt kérő pedig eldönti, hogy kell-e neki a kölcsön ilyen áron. Nekem nem kell indokolnom a kamatláb mértékét. Elfogadja – nem fogadja el. Esetünkben a bankok olyan valutában jegyezték a kölcsön felvételét, amiről feltételezték, hogy hosszútávon igen nagy valószínűséggel jelentősen drágulni fog forintban kifejezve. Ez be is jött, de túl hamar és túl jól. Ezért lett mindenkinek feltűnő. Mert valóban az történt, hogy 10 milliót adtak kölcsön, de most a könyvekben (áttételesen) az szerepel, hogy az adós 20 millióval tartózik, mert a könyvben az áll, hogy 65.000 CHF, ami akkor 10 milla volt, de most 20 milla. Azt kell tehát megérteni, hogy az emberek CHF denominált kölcsönt vettek fel. Miközben a fizetésüket forintban kapják, és forintban törlesztik a tartozást. Azt próbálom megértetni, hogy a bankok játszottak a CHF erősödésére úgy, hogy nem kellett nekik a forintért CHF-et vásárolni. Persze azt is megtehették volna, éppen ennyit nyertek volna rajta, nem lettek volna csúnya fiúk, stb. stb. Nem is tudom, miért nem ezt csinálták kölcsönadás helyett. Talán azért mert akkor csak árfolyam nyereségük lett volna, így pedig ehhez hozzájött még a kamat is, a kezelési költség is, és az átváltási nyereség is. Csak azt hagyták ki a számításból, hogy a CHF árfolyam emelkedés túl nagy és túl gyors, ezért a Kormány törvényileg belenyúlt a hatalmas nyereségükbe. — Azok pedig, akik megégették a kezüket, most össze-vissza csűrik-csavarják a dolgokat, meg okoskodnak, stb. Miért nem akkor okoskodtak, amikor ezt a faszságot aláírták?

  41. „Azt próbálom megértetni, hogy a bankok játszottak a CHF erősödésére”

    Hát, nem tudom. Mondjuk a józan ész alapján ez teljesen logikus feltevés volt, de azért nem teljesen kockázat-mentes.
    Viszont akkor annak nyomának kell lennie, hogy a kölcsönök forint alapja honnan volt biztosítva. Valószínűleg az MNB az, akinek a teljes sztorival tisztában kell lennie. Ha nem CHF-et vásárolt a kereskedelmi bankoktól, amiért forintot adott cserébe, hanem forint-kölcsönt nyújtott a kereskedelmi bankoknak (és CHF-et nem is láttak), akkor az akkori MNB vezetés tényleg megérett a kötélre…

  42. A kölcsön is a fogyasztás szabályozás eszköze. Érthető, rohamosan fogy az erőforrás és nyersanyag készlet. Ha nincs leszabályozás ennyi fogyasztó (7M), mindent lelegel, tehát akár az emberiség fennmaradása lehet a tét.
    Véleményem szerint nem fog lelegelni, nem tud, nem lesz rá ideje.
    Ez csupán csak megérzés (lsd. Dart Veder) ,de valami zavart érzek az erőben.
    Magyarán v.mi készül.

  43. 42.
    De a kapzsiságon kerestek. Jól emlékszem a sógorom gúnyos kacajára, mikor közölte, hogy az ő törlesztője mennyivel alacsonyabb az enyémnél (lakás) és milyen hülye voltam, hogy nem CHF alapú hitelt vettem fel. Akkor is és most is ugyan azt mondtam, akkor azért voltam hülye mert nem CHF alapon adósodtam el és mondtam, hogy ő se tegye, most meg azért mert nem mondtam eléggé annak idején, meg becsapták, megaf..om. Lényegtelen. Amíg nyert a bulin a paraszt a forint hitelesekhez képest, qurvára nem érdekelte a tisztelt adóst a jog. Miért nem akkor vetette fel egyszeribéla, hogy ez nem törvényes. Szart rá. Ez van és leszarom, hogy mennyire szépítitek. Ez volt a Questornál is. Nem normális, hogy cca. 10%-os kamatokat igértek, miközben a bankom 2,35%-ot adott akciósan. Akkor is kiröhögött, csak épp a kollégám. Most neki is nagy pofája van, de amit addig keresett a bolton azt nem óhajtotta társadalmasítani, csak lesajnált mindenkit. Ez van amikor behülyítik is lesajnál mindenkit, amikor erre rájön akkor is. És mindenki verheti a földhöz a seggét. Előre kell gondolkodni, nem utólag. Ezzel befejeztem a vitát. Ti csak mentegessétek a hülyeségeteket ahogy tetszik.

  44. 45:
    Hogy a bank a kikölcsönzött pénzeszközt honnan vette, az nem része a történetnek. Nyilván volt neki, mert csak azt kölcsönözheti ki, amivel rendelkezik. Nincs értelme kutakodni a háttér után, mert az ügyfélnek semmi köze hozzá. A bank felkínálta a kölcsönt bizonyos feltételek mellett, az ügyfél megfontolhatta, hogy felveszi-e vagy továbbáll. Aláírni a szerződést, majd 5 évvel később előállni azzal, hogy a banknak nem is volt CHF-je, honnan a fenében volt kikölcsönözhető pénze, törvénytelen a változó kamat, rohadt csalók, stb. stb. messze van az igazságtól, ami emberileg érthető, de itt vitázni ilyen alapon számomra elfogadhatatlan.

    Mellesleg az egyik barátom hosszú évekkel ezelőtt kölcsönkért tőlem 2 millió forintot addig, amíg el tudja adni a balatoni nyaralóját (ez másfél év lett). természetesen nem kértem kamatot, de kikötöttem, hogy a tartozást Euróban rögzítjük. Amikor visszaadja, megnézzük mennyi az árfolyam, mert a forint gyengülését nem voltam hajlandó lenyelni. Vagyis Euró alapú kölcsönt adtam, jó lehet egyetlen fillér Euróm se volt. Az igazság kedvéért megjegyzem, hogy a forint egy kicsit erősödött és így valamivel kevesebbet kellett volna visszakapnom, mint 2 millió, de mivel az ügylet nem spekulatív volt, a barátom a teljes 2 milliót adta vissza, és még meg is köszönte a segítséget.

  45. Tibor bá’ „Nincs értelme kutakodni a háttér után” – Engem viszont pont az érdekel. /Az hogy a hitelesek – fogalmazzunk finoman – nem látták át az esetleges kockázatokat, illetve amíg az események számukra kedvezően alakultak, szemrebbenés nélkül élvezték a hasznot, ami a forint hitelekhez képest „keletkezett”, az, hogy a bankok kizárólag a saját hasznukat nézték és nézik, és ennek érdekében jogilag szürkezónába is bekalandoztak, ez egyértelmű./
    De ha az MNB bizonyíthatóan benne volt a buliban /a politikusok kapcsán nincs kételyem/, akkor az azért sok mindent más megvilágításba helyez.
    Engem érdekel, hogy az események tulajdonképpen véletlenek sorozatából alakultak így, vagy valóban volt egy tudatos szándék a lakosság kifosztására (amiben a kormányaink és felelős(?) közintézményeink /MNB, PSzAF/ is részt vettek). /Tisztában vagyok vele, hogy pl. Virág elvtársnak és még sokaknak ez nem kérdés./

    P.S. A barátod példája nagyon szemléletes, de azért egy az egyben nem húzható rá a deviza „alapú” hitelekre. 4% chf hitel kamata szemben a 12-14% -os forint hitel kamata – a különbségnek valamivel indokolhatónak kell lenni – annál többel, hogy majd a jövőben a chf árfolyam emelkedik, meg eleve nyomott az árfolyama stb. és ezért mi, a bank, eleinte kicsit veszítünk ugyan, de később ezt behozzuk, meg még piszok nagyot nyerünk is az egészen… Nekem ez így nem stimmel…

  46. Kedves Tibor bá !
    Te itt alapvető tényeket nem veszel figyelembe.
    Például azt az alapvető tényt, hogy a speciális magyar deviza nélküli devizakölcsönök azért jöttek létre, hogy a pénzügyi és politikai elit kifoszthassa az MNB devizatartalékát.
    A becsapott adósoknak forintot adtak, de aláíratták velük, hogy vállalják, deviza megfizetését . A mostani helyzet szerint a deviza hiányzik az MNB tartalékából, akik a devizát a mesterségesen kialakított nagyon kedvező árfolyamon (1 CHF= 130 Ft, 1 euró= 230 Ft ) kivitték, (politikusok és bankárok) azok nem fogják visszafizetni, hanem köröm szakadtáig tagadnak. A lopás által okozott kárt a magyar néppel akarják megfizettetni.
    Én meg csodálkozva nézem, hogy Te, kedves Tibor bá, „kinek a szekerét tolod” , amikor az adósok ellen beszélsz?

  47. 49 :
    Observer
    „P.S. A barátod példája nagyon szemléletes, de azért egy az egyben nem húzható rá a deviza “alapú” hitelekre. 4% chf hitel kamata szemben a 12-14% -os forint hitel kamata – a különbségnek valamivel indokolhatónak kell lenni – annál többel, hogy majd a jövőben a chf árfolyam emelkedik, meg eleve nyomott az árfolyama stb. és ezért mi, a bank, eleinte kicsit veszítünk ugyan, de később ezt behozzuk, meg még piszok nagyot nyerünk is az egészen… Nekem ez így nem stimmel…”

    Akár így is történhetett volna. De a valóság kicsit más. Kezdetben volt a kölcsönök mögött a forrásoldalon forint-deviza keverék. Aztán 2008 végén a bankok kicserélték a forrást, csak forintra. Ekkor volt az, hogy a CHF kamata nulla lett, a bankok mégis kamatot emeltek : 6 %-ról emeltek 9 %-ra.

  48. 50:
    Ezerrel nyomod a saját süket szövegedet. Kifosztani deviza tartalékokat? MARHASÁG. A forint konvertibilis. A politikai elit a forintjával a PIACON vehetett annyi devizát, amennyit akart, ehhez nem kellett az MNB valutatartaléka. Azt meg már felejtsd el, hogy az adósok CHF-et vettek fel. CHF-ben volt a nyilvántartva a tartozás. De ha a bank letette volna a CHF köteget az adós elé, az rögvest átváltotta volna forintra, mert neki az kellett, nem CHF. Egyetlen frankot se vitt volna ki az ajtón. Ezt olyan nehéz megérteni? — A banknak nem kell megindokolni a kamatok közötti különbséget. Ahogy a kereskedőnek se kell megindokolni, hogy miért írja ki „akció, 50 % árleszállítás” Ha azért volt a különbség, hogy a hitelesek bekapják a cuclit, akkor azért volt. Ez nem törvénytelen! A kedves állampolgár gondolkozzon el rajta mi lehet a különbség háta mögött. Ha a kereskedő „kettőt fizet, hármat kap” akciót hirdet, mi lehet a háttérben? meg akar szabadulni a raktári készletétől, hamarosan lejár az idő, ameddig a forgalomba lehet hozni, hamarosan típusváltás lesz, stb? Ebben a világban élünk, tessék figyelni és gondolkozni.

    49:
    A bankok (általában) nem mentek a szürke zónába. Egy hitelügyletnél (és minden egyes egyéb megkötött szerződésnél) mind a két fél mérlegel és a saját érdekei szem előtt tartásával dönt. Csalás akkor történik, ha valamelyik fél, itt a bank a másik felet tévedésbe ejt. Ez becsapás. Volt ilyen? Nem volt. A jövőbe senki se lát (kivéve a jósasszonyokat 😀 ) a bank természetesen sejtette, hogy az árfolyam változni fog nekik kedvező irányba, de arra nincs kötelezve, hogy a sejtéseit nagy dobra verje. És ha veri? Solouse fenti beírása tipikus. Figyelmeztette a sógorát, az mégis felvette a CHF hitelt, és most azt kéri számon, miért nem erőszakosabban tanácsolták az ellenkezőjét, mint amit tett. Az emberre jellemző, hogy a hibáit nem ismeri el, és másokat vádol azért, amit ő követ el.
    Még egyszer, és utoljára. tegyük fel, hogy minden egyes adós ténylegesen CHF-et kap, aztán csinál vele, amit akar. És azóta, és most is CHF-et kell havonta visszafizetni a banknak. Honnan szerzi be a szükséges havi néhány száz CHF-et? A piacról, ahol 300 Ft az ára, miközben ő annak idején, amikor eladta, amit felvett a banktól, csak 150-et kapott érte. Vagyis a törlesztő részlete a bank felé kétszer többe kerül most, mint került az első időben. Ehhez a banknak semmi köze. Ez nem csalás, vagy becsapás. Ez spekuláció, amiben a bank sokkal jobban teljesít, mint a lakosság 90 százaléka, a gyengébb szellemi képességekkel megáldott 90 százalék. És, mint az ábra mutatja, a maradék 10 százalék hiába pofázott. — Igen, az állam betilthatta volna a valutában történő elszámolást, nem tette. Kádár tette volna, de abból a rendszerből menekült a nép. Megkapta az egyéni szabadságot. Ráfázott, rohadt kapitalista bankárok. Hát ez van.

  49. Nekem volt és van is-gondolom egyre növekvő-tartozásom bank felé. Ezenkivül Apeh és egyéb(Elmű ) tartozásaim. Olyan 12 milliónál járhatok, de hát ki követ ilyeneket. Nem fogunk civódni, hogy ki ölt meg kit:-) Hülye voltam, hogy bármit is felvettem? Csak annyira amennyire azzá tettek, meg még több millió balekot. Teljesen tudatosan csinálták a mindenkiben meglévő haszonszerzés reményére alapozva. Alapra játszanak mint mindenben. Én a vállalkozásomat akartam a gépkocsivásárlással fejleszteni. rendezvényekre való kiszállítással amit 3 évig sikeresen abszolváltam meglévő vendéglátós kapcsolataim miatt. Utána „bedobtam” a hiábavaló kulcsot( 5 éve legálisan ügyvéd által elindítottam cégem felszámolását) akkor amikor semmi nem indokolta látszólagosan(ment), azóta vagyok hülye a rokonság körében. Persze most már más szelek fújnak, de még odébb van a mit miért kérdésköre.
    És be is dőlünk nekik még mindig sok mindenben.
    A bátyám nagyon mérges rám, hogy milyen nemtörődöm hozzáállásom van és hogy tönkreteszem az életemet és még a gyerekemét is. Negatív öröklés nincsen, legalábbis jelen pillanatban, mint ahogy adósok börtöne sem. Persze még egy scenário szerint könnyen lehet, akkor meghalok, de én nem fogok Duna-Tisza csatornát kézzel ásni másik egymillióval együtt. Ezenkívül nem követtem el bűncselekményt és az adósságomat önkényesen növelik hónapról hónapra. Hát szívük-joga. Én jóhiszeműen jártam el, vagyis mentem tönkre őszerintük. És tényleg tönkrementem. Nevem és személyem élhetetlenné vált a „hagyományos” felfogásban. Azért édesapám tanyáján kegyelemből egész jól elvagyok, a munkám is előre visz, nem egy helyben topi van. Rezsike meg párizsis zsemi. Persze ha okos lennék, -vagy inkább lettem volna- akkor még csak ennyire sem helyezkednék szembe a regnáló hatalommal. Hanem „fű alatt” váltottam volna. Mivel nem vagyok hős, ezért forradalmat vagy abban való részvétet nem vállalnék. Orbán jól érezte a hitelfelvevés piszkos körülményeiből származó társadalmi elégedetlenség eszkalálódásának veszélyét. Ezért megelőző lépéseket hajtott végre. be is jött, időt nyer.
    Olyan jókat lehet röhögni ezeken a CHF alapú baromságokon és a hiábavaló párviadalon. A cigányok nem szaroznak ilyen kérdéseken, hanem menekülnek a hitelre vásárolt autókkal, meghosszabbítva a tiszavirág-életű autótulajdonosi érzetüket. nem aggódnak olyanokon amiken ti. A normális átlagállampolgárok tartják fent a rendet melyben van TB és egyéb „jó” dolgok is. De az abszurduma az, hogy a rabigát is fenntartja, sőt fokozza. Hát persze, hogy az egyéni félelmeken keresztül, mi más lenne egy jól működő kezdődő diktatúra fegyvere. Kussolj mert megszopod! És kussolunk is, senki sem akar az első1000 között lenni, arra még jutna elrettentő erő. Inkább lassan megfőlünk. Lehet egészen a katonai juntáig és utána már az Orvelli 1984 jön. Persze nem a cigányság viselkedése a követendő, de amit itt folyik az több mint nevetséges. Elnézve a társadalom színvonalát nem legyünk olyan nagyon optimisták. A jószándék megvan az emberekben, de a próbálkozás hogyanja megmutatja, hogy a különféle kísérletek a társadalom javítására egy szárnyaszegett madár repülésére emlékeztetnek. Nemcsak kormányzati szinten, hanem emberi szinten is. Olyan információhiány van mely végzetesnek tűnik.

  50. Ja és még annyit tennék hozzá, hogy aki azt hiszi, hogy ő bezzeg okos. Akkor majd mikor szorul a hurok(ha nem vett fel hitelt akkor később) akkor jusson az eszébe, hogy saját beleegyezésével tette fejét a hurokba, akárcsak a hitelfelvevők a hitelszerződések esetében. Mert a beleegyezésükkel(mely az ignorálásból fakad). Nekem nincs hitelem, a többiek meg hülyék, ha felvették, mit érdekel engem. De ő is engedte a kormányt regnálni? Érthető okokból igen.
    A „csak még megússzam, legalább egy időre” hozzáállás ugyanonnan fakad mint a hitelfelvevés képtelensége. Persze a mundér becsületét (a sajátját) mindenki védi. teljesen feleslegesen.

  51. 52 :
    „A politikai elit a forintjával a PIACON vehetett annyi devizát, amennyit akart, ehhez nem kellett az MNB valutatartaléka. ”
    Vajon ki adott volna el a tolvaj elitnek 130 forintos áron 20 milliárd eurónyi svájci frankot? Akkor, amikor a trendgörbe szerint legalább 180 forint volt egy frank.
    Ha csak akár 2 milliárd eurónyi frankot vettek volna a szabad piacon, 300-400 forintig szalad a frank ára. És persze ott is marad !!!

    „Azt meg már felejtsd el, hogy az adósok CHF-et vettek fel.”
    De hiszen éppen azt szajkózom, hogy az adósok csak forintot vettek fel ! 🙂 🙂
    Tibor bá, te valójában Gyurcsányt, az MSZP-t és a Fideszt véded ! Ők loptak a saját bankáraikkal együttműködve .

  52. Balázs! Igazad van, ez teljesen tudatos volt. Ez a nő, dr. Hossó Andrea a londoni Cityben dolgozott, pontoson tudja miként történtek a dolgok. Neki elhiheted, hogy nem beszél hülyeséget. Akik ezt kitalálták a magyarok számára, azok első perctől tudták miről van szó és éppen ezért első perctől az volt a szándék, hogy mindenkit belerángassanak és nem az, hogy figyelmeztessenek az esetleges csapdákról.

    A videó címe: „DEVIZAHITEL” AVAGY A LÓVÁ TETT MAGYAR

    Igaza volt Virág elvtársnak, mert valószínűleg azért nem képesek a bankok ellen most fellépni, mert a hasznon megosztoztak a bankokkal a magyar politikusok.

  53. 54.Igen a rendszer legfeljebb időt nyert-ezzel az egész devizahitel történettel-gondoljunk csak bele ha nincs ez az egész és csak annyiból élhetsz mint amennyit megkeresel és csak akkor kapsz hitelt ha megfelelsz a hitelfelvétel kritériumainak -akkor nincs se autó se ház se lakás , vajon nem lenne még rosszabb a szociális helyzet?Ezzel a hiteltörténettel szerintem a kisebbik rosszat ajánlotta fel a rendszer a maga szempontjából is-társadalomnak.Ám ennek a egyszer és mindenkorra vége lett ezt már többet nem lehet eljátszani ahogy a magánnyugdíj pénztári megtakarítások elvételét sem….. Kíváncsi leszek mi lesz az újabb pénzszerzési művelet amivel még meglehet próbálkozni. Úgy mellesleg szegény Ratkó -nemzedék kb 800000 ember most fog nyugdíjba menni 2015-2021 között rájuk honnan lesz pénz……. Szerintem tisztességesebb lenne a rendszer részéről ha felajánlana az emberek lassú tönkretétele helyett bizonyos összeget a kivándorlásért cserébe ,mert lássuk be ez a rendszer elvegetál még egy darabig így ilyen alacsony foglalkoztatási mutatók albán bérezés stb……és közmunka mellett ,de aki élni szeretne annak számára-ha nem lázad fel-ez az egyetlen megoldás.

  54. !7. solouse
    Egyetlen dolgot nem akarsz megérteni és mivel jól láthatóan csak a sértettség beszél belőled meg sem próbálod.
    Ha a szerződések minden pontját és a kockázatfeltáró nyilatkozatokban foglaltakat betartották volna a bankok akkor a hitelfelvevők nagy része ma is röhögve tudna fizetni, csak már nem lenne kinek.
    Akkor ugyanis az első tízezer bedőlt hitelnél csődbe mentek volna. Lehet, hogy nem tűnik túl humánusnak de szerintem hagyni kellett volna.
    Az kellene, hogy legyen a normális, hogy aki hülyeségbe fektet (brókerházak, befektetési alapok stb.) az bukja el a befektetését.
    A devizahitelek esetében ugyanis a bankok fektettek be rosszul hisz olyanoknak adtak kölcsönt akik az első nagyobb árfolyamváltozásra fizetésképtelenné váltak.
    Ma is jobb lenen a lakosságnak és a többi hitelesnek ha megpróbálnák behajtani a jogos követeléseiket.
    Ebből viszont a bankok a pillanatnyi állás szerint igen rosszul jönnének ki mert ebben az esetben a hitelfelvevő jóhiszeműen járt el és használta a pénzt. A bakok viszont még a Kúria szerint is sok esetben jogsértést követtek el ami nem alapozhat meg semmiféle ebből eredő jogot tehát ezekben az esetekben még kamat sem igen járna nekik.
    Ezen már csak az tudna még tovább rontani ha az esetlegesen fennmaradó összeget azonnal követelné a bank. Ebben az esetben ugyanis a jelzálog értéke jóval meghaladja a követelés nagyságát és az adós nyugodtan elsétálhatna, mondván értékesítse a bank és vonja le belőle az adósságát. Na az lenne csak nagy öröm a bankrendszernek.
    Így szert tehetne a bankrendszer egy millió eladhatatlan lakásra és házra és legalább ugyanannyi eladhatatlan autóra.
    Majd ha a betétes bemegy a bankfiókba egy kis pénzért amit a fizetéséből szeretne felvenni, ajánljanak fel neki egy darab falat, esetleg egy beépített szekrényt, vagy egy felnit az elkobzott autókról. Ha a gyerek már elég éhes elrágcsálja azt is egy darabig.
    Csak ezek a betétesek nem lennének ilyen kekec népség. Ezek állandóan a pénzüket követelik, meg még kamatot is karnak. Hihetetlen.
    Képesek megrohanni a bankfiókokat és törni zúzni, meg gyújtogatni.
    Amit most is bátran megtehetnének mert most is az ő pénzükből mentik a tönkrement bankokat (és nem a devizahiteleseket) csak nincs annyi eszük, hogy megértsék.

  55. 53. Balázs
    Ha hülye nem vagy gátlástalan gazember pedig nem akarsz lenni akkor ez az egyetlen helyes stratégia.
    Kimaradni a gátlástalan gazemberek és a hülyék harcából.

  56. Tibor bá’, „a törlesztő részlete a bank felé kétszer többe kerül”
    Ez eddig rendben is van.
    Viszont az ismeretségi körömben az a tipikus, hogy felvettek átlag 10 milliót, visszafizettek 6-8 millió körül és a jelenlegi tőketartozásuk 16-20 millió. Ebben nem csak az árfolyam emelkedés van benne, hanem a bankok által elszenvedett veszteségek /totál bedőlt hitelek, bankadó stb./ kemény továbbhárítása a még fizetőképes ügyfelekre.

    Virág elvtárs, „Tibor bá, te valójában Gyurcsányt, az MSZP-t és a Fideszt véded”
    Nem véd senkit… Viszont 2001-2007-ig Járai Zsigmond volt az MNB elnöke – egészen biztos, hogy szándékosan nem tett semmit a devizahitelezés ellen, hadd kerüljön minél nagyobb szarba a szoci kormány. Emlékszel ugye: „Minél rosszabb, annál jobb lesz nekünk”

  57. 60 :
    Observer!
    „Virág elvtárs, “Tibor bá, te valójában Gyurcsányt, az MSZP-t és a Fideszt véded”
    Nem véd senkit…”

    Akkor ezek szerint nem érted, mi történt itt devizahitelezés címén.
    Természetesen a Járai banda is lopott és felelős, a deviza kilopásáért. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a többiek ne loptak volna, és ne lennének felelősek.

  58. „Az hogy a hitelesek – fogalmazzunk finoman – nem látták át az esetleges kockázatokat, illetve amíg az események számukra kedvezően alakultak, szemrebbenés nélkül élvezték a hasznot, ami a forint hitelekhez képest “keletkezett”, az, hogy a bankok kizárólag a saját hasznukat nézték és nézik, és ennek érdekében jogilag szürkezónába is bekalandoztak, ez egyértelmű./”

    OBSERVER!
    (nem panaszkodásként írom)
    A 3 milliómra 13-at fogok kifizetni.(jelen állás szerint még nem értem a végére.)Szerinted ebbe mit élvezek ? 😮
    Ha eredetileg maradt volna a törlesztőm akkor is 7millió 200 ezret fizetek vissza.

    Én most a forintosítással jól jártam.Akkor jártam volna még jobban,ha merészebb vagyok.Na nem a több hitel felvételével,hanem hogy ha az autót 8 vagy 9 évre veszem nem 10-re,most ki is tudtuk volna hozni nullára.A szabad felhasználásút meg nem 20 évre hanem 15 -re.De így is elmegy.

  59. Sziasztok!

    Én inkább az érettségis témához fűznék hozzá egy-egy véleményt, az eddigi tapasztalataim alapján.

    Pro: remek gimnáziumi matek tanárom volt, a kamatos kamatot is vettük, a tananyag részét képezi. Az idei emelt szintű matematika érettségibe belenéztem kíváncsiságból, ott is volt ilyen feladat. Jelenleg, egyetemistaként a matematikából eléggé részletesen, kiemelt helyen tárgyaljuk a függvényeket (kezdem elhinni, hogy ebből lesz hasznom a későbbiekben azon a területen, ahol el szeretnék majd később helyezkedni. 😀 ). Gazdasági tárgyaink is vannak, szerintem komoly szinten, annak ellenére, hogy műszaki képzésen vagyok.

    Kontra: Az már más kérdés, hogy én azt vettem észre, a kortársaim többsége eléggé gyenge szintet képvisel. Erről pedig itt egy jó kis cik(k)i + videó:
    http://www.hir24.hu/belfold/2015/05/06/kulturalisan-nem-tulorazom-plazacicakat-erettsegiztettunk/

    Ui.: Tibor bá’, köszönöm a munkádat!

  60. 63:
    Ebben igazad van. A tananyag létezik, amit a többség nem tanul meg, de átmegy a vizsgán. A plázacica videót már valaki belinkelte, de köszönjük, én meg azt, hogy észreveszed a munkámat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük