Tibor bá’ online
Az ötvenes-hatvanas években járta az a vicc, hogy „hallottad, a kozmológusok szerint 3-4 milliárd év, és a Nap felrobban? – Mit mondtál, mennyi? – 3-4 milliárd év. – Jaj, úgy megijedtem, először 3-4 milliót értettem.” — Jót röhögtünk rajta, mert akkor úgy tűnt, hogy miután a II. világháború veszélye elmúlt, most már boldogan élhetünk az idők végtelenségéig (kinek mennyi jut belőle), mert senki se látta a földi élet végét. Az oroszok még fel is vágtak a „természetátalakító tervükkel”, ami alatt azt értették, hogy felszántják a sztyeppét, összekötik az Északi-tengert a Fekete-tengerrel, meg hasonlók.
Az első figyelmeztetés a széles társadalom részére 1962-ben hangzott el Rachel Carson tollából Silent Spring címen. Tizennégy évvel később sokkal erősebb és pontosabb figyelmeztetés érkezett a Római Klubtól. Ezek azonban süket fülekre találtak. A társadalom és vezetőik fél évszázad időt kaptak ahhoz, hogy komolyan gondolják át a helyzetet. Az eredmény semmi, illetve fenéket. Megjelentek a szkeptikusok, vagyis azok, akik teljes erőbedobással állítják, hogy minden a legnagyobb rendben van.
Aztán kiderült, hogy az emberiség jövője ezer sebből vérzik. Ilyen például ez a poszt: Only 60 years of farming left if soil degradation continues = Ha folytatódik a termőföld pusztulása (és miért ne folytatódna?), akkor már csak 60 éven át lehetséges a földművelés. Nézzük a részleteket!
Három centiméter vastag termőföld kialakulásához 1000 évre van szükség. Ha pedig a jelenlegi talajpusztulás folytatódik, akkor 60 éven belül az összes termőföld el fog tűnni, mondotta mind ezt az ENSz egyik szakembere. Maria-Helena Semedo a FAO helyettes igazgatója kijelentette a Világ Termőföld Napján, hogy a Világ Termőföldjének egy harmada már a múlté. A termőföldvesztésnek három oka van: Vegyszerek széleskörű alkalmazása, erdőirtás, globális felmelegedés. A döntéshozók a termőföldre sose gondolnak, nekik az annyira természetes. Semedo kitért arra, hogy a termőföld az élet alapja. Az emberiség élelmének 95 százaléka a termőföldről érkezik. Hacsak nem teszünk valamit, akkor 2050-re (Ha még lesz civilizáció 😀 ) Az egy főre eső művelhető termőföld csak egy negyede lesz annak, ami 1960-ban volt, állítja a FAO jelentése, a növekvő népesség és a talajpusztulása miatt.
És akkor most jön a meglepetés pozitív visszacsatolás. A talajnak fontos szerepe van a széntárolásnál. A pusztuló termőföld kevesebb szenet képes tárolni, emiatt több jut a légkörbe, tehát gyorsul a melegedés, ami gyorsítja a talajpusztulást. FAO Római értekezletén Volkert Engelsman az International Federation of Organic Agriculture Movements aktivistája közölte, hogy percenként a Földön 10 focipálya nagyságú területen pusztul el a termőföld.
Még egy adat (ez már tőlem): A légkör CO2 tartalmának a mérése 1959-ben kezdődött. A minimális gyarapodás 1960-ban 0,54 ppm-mel, a maximális gyarapodás 1998-ban 2,93 ppm-el történt. Az emberiség nem vesztegeti az idejét. 😀
________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________
Az emberiség tényleg nem vesztegeti az idejét!
Hol vannak már a lóval 20 cm mélyen szántott földek?
Vannak helyettük hatalmas gépek, nagyon mély barázdákat szántva. Néha olyan mélyeket hogy felszínre hozzák a gyengébb minőségű talajt is. Sokkal sokkal nehezebbek mint a lovak, keményre tömörítik a szántókat.
A 80-as években gyakori jelenség volt hogy szántáskor a traktor hangjára madarak serege lepte el a frissen húzott barázdákat, manapság ritka vendég a madár. Elvétve találni gilisztákat a szántóföldbe, ha akad is pár akkor nagyon kicsi, nyomába sem érnek az istálló trágyával javított kertek gilisztáinak.
Feltehetőleg a nehéz gépek, gyomírtók, tonna számra kiszórt műtrágya miatt alakult ki ez az állapot.
Ez pontosan így van, és nálunk még viszonylag jobb a helyzet.
Láttam olyan természetfilmet, ahol az angliai állapotokat mutatták be, siralmas volt. A földek biológiailag teljesen élettelenek, mert az alacsonyabbrendű állatok már nem találnak benne semmi táplálékot, így a tápláléklánc megszakad, minden élőlény elmenekül innen. A termelt növények műtrágya nélkül már képtelenek termést hozni.
Egy kis biztatás:
http://www.ng.hu/Fold/2012/02/ujjaeledo_talaj
Egyre szélesebb körben használják a baktérium trágyákat a talajtermékenység javítására.
Még egy következménye a talajpusztitásnak: a tápanyag hiány, stb. miatt a méhek sem jutnak megfelelő táplálékhoz +mérgek, így egyre nehezebb, csak újabb gyógyszerekkel, életben tartani őket! Ha még valahol lenne egy kis vadvirágos árokpart azt a közrabszolgákkal gondosan lekaszáltatják.
Méhek nélkül meg…..
3:
Szóval vegyszeres károsítás ellen vegyszerrel? 😀
5: A Phylazonit nem vegyszer. Anno Technomuzsik és mások ki akarták próbálni, de nincsenek hírek a tapasztalatokról, ha vannak.
a traktor tapos ugyan, de az eke ELŐTT jár:)
a legnagyobb baj, hogy nagyra nőttek az igények, sokan vagyunk, toronyóra kéne lánccal…
a mélyszántás meg kedvez a csapadék földbejutásának, és ha ezt kombinálják szerves trágyázással, akkor a mélyebb gyökerű növények pont megfelelő tápanyagot kapnak.
1. az asztalos
Ezért mentem ásóval is felszerelkezve legelőt venni. Egy ásónyomnál ott voltak a giliszták. Számomra azt jelezte, hogy egészséges a talaj.
Az ismerősök, kérdezik, minek örülnék, mit hozzanak látogatáskor, meglepődnek, mikor azt kérem, hozzanak a környezetükből egy vödör termőföldet. Olyan helyről, ahol gazdag a növényzet.
Így, olyan hasznos élőlények is a területre kerülnek, amik elszaporodásához tán ezer év is kevés lenne.
7:
A traktor mindig is az eke előtt járt, de régebben nem voltak ekkora önsúlyú óriásgépek. Ezek sajnos a szántás szintje alatt tömörítik egyre átjárhatatlanabbá a mélytalajt.
Na egy újabb rettegés. Nem kell ennyire félteni a talajt. A műtrágyákban nincsenek káros anyagok, ugyanazok az anyagok vannak benne, mint a természetes trágyákban, csak koncentráltabban, és bizonyos anyagok meg nincsenek benne. A vegyszerezés veszélyesebb, de az sem annyira, mert sok szabályozás történt már, a 70-es 80-as években sokkal keményebben ment ez, de egyébként ezeket felveszik a növények, ami nem túl pozitív, de a talajból nagyrészt kiveszik.
Ami valós probléma lehet, az a kizsigerelés, ebben segítenek a műtrágyák, de minden anyagot a komplex műtrágyákkal sem tudják pótolni.
Én épp azt látom, hogy ha egy korábban művelt területet műveletlenül hagynak, akkor azt fokozatosan visszahódítja a természet, ami azt jelenti, hogy a talajjal nincs különösebb gond. Sokkal nagyobb gond ennél is az erdőirtás.
8: Károly
Ez az igazi permakultúrás hozzáállás! 🙂
10: Vasgerinc!
Olvasd el a Termőföld és civilizáció c. posztot, és utána nyugtatgasd magad!
12: „utána nyugtatgasd magad”
Nincs mit szépítgetni a dolgon, 7 milliárd embernek csak nagyüzemi módszerekkel lehet megtermelni a kaját. Ez bizonyára nem tesz jót a talajéletnek, de sokkal nagyobb gondjaink lesznek és sokkal hamarabb, mielőtt még a talajok kimerülnének.
Pl. ha az olaj nem tart ki, annak hiányában előbb fejreáll a mezőgazdaság, mint 60 év…
A népesség pedig töretlenül növekszik:
http://www.worldometers.info/hu/
8. Kàroly
Földet kell cserélnünk :D. Ha ezzel a módszerrel regeneràlódik a talaj akkor a tàjvédelmi. természetvédelmi területek veszélyben vannak. Előbb utóbb pirivatizàljàk ezeket a területeket. Lehetőleg senki ne hirdesse ennek a módszernek a sikerét 🙂
Hoztam egy kis permakultúrát, amivel a folyamat megfordítható:
„Teremts természetes keringést, és akkor a természet neked fog dolgozni!” Azaz „a természettel kooperációban és nem konfrontációban kell élni.”
http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/5328-nem-kapal-nem-gyomlal-csak-elszor-50-fele-magot-megis-virul-holzer-kertje
Az öreg nem mindennapi körülmények között gazdálkodik. Nem kapál, csak vet és arat: kb. 50 féle magot szór, ami speciális, megfigyelésen alapuló keverék, és még földigilisztákat is „vet”. 🙂
A videó mind a 4 részét érdemes megnézni. A fordítás és a hangalámondás nem az igazi, de a lényeg átjön.
„Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek – mennyei Atyátok táplálja őket.” 😉
16
Ne nézz madárnak! 🙂
16. Ezt a populista szöveget biztos egy rd best sellerből vetted. Mindenféle szennyirodalmat megjelentetnek manapság.. 😀
18:
Az első bekezdés egy ősrégi vicc az alvó memóriámból.
A 2. bekezdés saját kútfőmből jött. A Scilent Springet és a Római klub jelentését annak idején olvastam.
A 3. és 4. bekezdésben felsorakoztatott adatok a FAO-tól származnak.
Az 5. bekezdés lényege az IFOAM-től származik.
A 6. bekezdést pedig én gyűjtöttem ki a NOAA honlapjáról.
Akkor megkérdezném tőled, szerinted melyik populista, illetve melyik szennyirodalom?
Elnézést Drakonisz, kicsit kapkodtam. De a tájékoztatás marad. – Tibor bá’
Tibor bá, alighanem kapkodtál az olvasásnál, elkerülte figyelmed, hogy 18-ban Drakonisz „kritikáját” Observer 16-ban olvasható hozzászólásához címezte s nem hozzád, a poszthoz. Tudom, sok az olvasnivalód, becsúszik ilyesmi, csak értékeld át!
Köszönöm a figyelem felkeltést. – Tibor bá’
12:
Miben cáfolja ez azt, amit én írtam?
18: „manapság..” Manapság??? Vagy 2 ezer éve… 😀
15. JR69
Sajnálom, felét sem hiszem el, amit mond, illetve csinál a fickó.
Kizártnak tartom, hogy anyagilag rentábilis lenne a tevékenysége. Az élő munka brutál drága. Ha valaki hozott már fel négyszáz méterről egy 6-8%-s emelkedőn terménnyel megrakott ládát, zsákot, az tudja miről beszélek. Ráadásul, itt keresgélni kell hatalmas meredek területen a szétszórva növő répát, krumplit, stb.
Mért nem lehet elmondani, hogy ebből és ebből finanszírozom a veszteségemet.