(1454) Jégolvadás

Tibor bá’ online

 

~q400A németországi Alfred Wegener Intézet tenger, és sarkkutatási projektumának keretein belül kiértékelték a CryoSat nevű műhold mérési adatait. A műhold Grönlandon 14 millió, az Északi-sarkon pedig 200 millió ponton végez méréseket annak megállapítására, hogy az elmúlt néhány év folyamán a jégállomány miként változott. A mérési módszer lényege, hogy a műhold radarjeleket küld a jég felszínére, amiknek a visszaérkezését méri igen nagy pontossággal. Ezekből a mérésekből kik lehet számítani a jégréteg vastagságában beálló változást, végső soron az olvadás mértékét. És akkor az eredmények.

Az elmúlt évben összesen 500 km3 jég vált vízzé az északi féltekén. Ez 3:1 arányban oszlik meg Grönland javára. Az igazi katasztrófa viszont abban van, hogy az éves olvadás mértéke 4 év alatt több mint megduplázódott. Magyarul, az olvadás igen jelentősen gyorsul.

A hab a tortán mégis az, hogy ellentétben a klíma szkeptikusok állításával az Antarktiszen is van jég vesztesség, bár a hegyei miatt a hatodik kontinens hidegebb, mint az Északi-sark környéke. A leglátványosabb olvadás Nyugat Antarktiszen tapasztalható.

Amíg nálunk Magyarországon csak az időjárási szélsőségek tapasztalhatók, a világ más tájain a globális felmelegedés igen látványos eseményeket szül. Ami számomra érthetetlen, a különböző magyar települések miért nem készülnek fel például a vízlezúdulásokra, sárlavinákra, ahol ezek a veszélyek fennállnak. Végül is tudomásul kellene venni, hogy ezek a viszonylag ritka események egyre gyakrabban fognak előfordulni. Ugyanígy érthetetlen, hogy miért nem kötnek biztosításokat természeti katasztrófák ellen.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
______________________________________

82 gondolat erről: „(1454) Jégolvadás

  1. „magyar települések miért nem készülnek fel” Ilyesmire csak országosan lehetne valamennyire felkészülni. A települések egy része így is a működőképessége határán egyensúlyoz, plusz pénzük erre nincs. Meg amúgy is ‘politikailag’ csak 4 éves ciklusban gondolkoznak.

    Az egész felkészülés kapcsán az is kérdéses, hogy mire kell felkészülni. Két aszályos év után most állandóan esik. Akkor most hosszútávon melyikre? Ki kell találni, hogy mi az ami minden esetben hasznos lehet – mondjuk víztározók építése hasznos lehet aszály esetén is, meg az árvizek kezelésében is. Viszont rohadt drága…, meg sipákolnak a környezetvédők, stb.

    „miért nem kötnek biztosításokat” Mégis kivel? A biztosítók sem hülyék. Ha a természeti katasztrófák gyakoribbá válnak, nem fognak ilyen eseményekre kötni. /Pontosan nem tudom, de talán természeti katasztrófák közül most is csak közvetlenül viharral, villámcsapással kapcsolatos eseményekre fizetnek./

  2. 1:

    Akkor vessünk keresztet és várjuk ki, hogy megdöglünk. Vannak házak, ahol minden évben befolyik az ajtón a víz. javaslom, hogy a tulajdonos növesszen kopoltyút. 😀

  3. Ha valós az adat az olvadás ilyen mértékű gyorsulásáról, akkor nem sokat kell várnunk, hogy mindenki számára letagadhatatlan tény legyen a globális felmelegedés.
    Persze ez még mindig nyitvahagyja azt a kérdést, hogy van-e köze ehhez az emberi tevékenységnek.
    Aki szkeptikus, az azt fogja mondani, hogy ez az ember nélkül is ugyanígy bekövetkezett volna…

  4. 3:
    Kétségtelen tény, hogy az idei északi-sarki jégolvadás meg se közelíti a 2012-es rekord évet. A belinkelt anyagnál pont azt a hibát követték el, amit annak idején Al Gore: egy-két adatból neme lehet felállítani trendet. Ha a 2011-2012 növekedést tovább vetítem, akkor 5 év alatt elolvad az összes jég. de ezt nem lehet tenni, mert az éves adatok ide-oda ingadoznak.

    Viszont, ha az idei adatokat nézzük, akkor kiderül, hogy még így is 1 millió km2-el több jég olvadt el, mint az 1980-2010 átlag. Ráadásul maga a kiterjedés átverős, mert a jégtáblák vastagsága is számít. Mindent összevetve hatalmas mértékben olvad a jég.

  5. 5. Tibor’bá

    Igazad van, de erre az a kincstári válasz, hogy az ide-oda ingadozó adatok közül minding ki lehet pécézni egy periódust, mérési módszert, ami az éppen alátámasztandó elméletet támasztja alá.

  6. „Az elmúlt évben összesen 500.000.000 km3 (nem tévedés, Ötszáz millió köbkilométer) jég vált vízzé az északi féltekén.”

    A Föld felszíne 510 millió km2, amiből kb. 367 millió vízzel borított. Ezek szerint 1,24 km-rel kellett emelkednie a vízszintnek, ha a térfogatcsökkenéssel is számolok. Vagy rosszul számolok?
    Esetleg ebben az 500 Mkm3-ben a víz alatti jegek is benne vannak, és ez ennyire ellensúlyozza a vízszint felettit?

  7. 7:
    Köszönöm, hogy észrevetted (mindjárt korrigálom) Az eredeti: „120 cubic miles each year” – tehát „csak” 500 köbkilométer. Állandóan milliókról van szó, ezért ugrott be.

  8. A biztosítók már régóta nem kötnek biztosítást árvíz ellen magyarországon. És miért is tennék??? Ez a természetes szelekció: hülye vagy, ártérbe építkeztél, odavész a házad. Nyilván nemcsak az egyén szintjén kellene tervezni. Az önkormányzatok ma állambácsi csecsén lógnak. A régi alulról felépülő gazdaságnak nyomai is alig vannak. Térdre, imára!

  9. A Föld felszínét 361 millió km2 víz borítja. Ha valóban elolvadt volna 500 millió km3 jég, akkor most a fejem felett kb 6-700 méteres vízoszlop lenne.

    Nyilván elírás történt, a legtöbb magyar nyelvű oldal hibásan hozta le ezt a kutatási adatot.

    7:
    Most látom másnak is feltűnt.

  10. Én se tudtam elmenni mellette, de többen és maga Tibor bá’ is korrigált. Ez ha el is tekintünk a partmenti felületek növekvő kiterjedésétől, ez 1,38mm vízszint emelkedést, 10 éves linearitással 1,38 cm-t jelent.

    Ebben a dimenzióban az adat már abszolút reális sajnos.
    (sőt tartok tőle 100 éves trendje nem 13,8 cm! )
    A World3 ha jól emlékszem, évszázad végére 1m növekedés körülivel számol, és jelentős tengerparti területi elöntést is prognosztizál a sekély területeken.

    Hogy cukrozzam, a legutóbbi antarktiszi riportokban, növekvő „visszafagyásról” olvastam amúgy beszámolókat, kérdés mi itt a hiteles. (meg tudom, tudom World3 = Római Klub sallala…)

  11. 2: „Vannak házak, ahol minden évben befolyik az ajtón a víz.”

    Lehet kopoltyút is növeszteni, de főképp nem kellett volna oda építkezni. 😉
    Régen a Duna árterébe lábakon álló nyaralókat építettek. Ma miért nincs ennyi esze a népnek? Aztán ha jön a víz, akkor meg mindenki jajgat, meg legyen mobilgát, meg a tűzoltók hordják a homokzsákot, meg úgy általában valaki csináljon valamit. Hogy közben meg a tulaj volt segghülye /meg aki kiadta oda az építési engedélyt (ha volt)/, az nem téma…
    Aki devizahitelt vesz fel az hülye, aki ártérbe építkezik/építési engedélyt ad, az nem? 😉

  12. 12:

    Leginkább az engedélyek kiadóinak a sara ez. A 2010-es árvizekkor elő is akarták venni ezeket, de valamiért elült az ügy. Egyébként azért volt sok ház ártérben, mert az engedélyek kiadását meggyorsították egy kis lóvéval, aztán nem foglalkozott azzal senki.
    Ettől függetlenül nem egyszer ártéren kívül is keletkeznek árvízkárok. Persze lehet mondani, hogy az árteret is jól meg kellene határozni, de ezt csak sima tapasztalati úton tudják, és ha jön egy nagyobb ár, mint az addigi rekord, akkor cumi van.

  13. 13: Meg kell nézni a domborzatot, akkor látszik, meddig tart az ártér. Pl. Pest nagyrésze, Buda egy része a Duna természetes árterébe épült.

    Egy időben beépíthető telket kerestem. Volt egy csábító ajánlat, patakkal a telek végében. Kérdeztem, hogy a telek nem a patak árterében van-e.
    „-Az úgy volt, hogy az önkormányzat nem végezte el a patakmeder tisztítását…”

    Hiába, az ártér, az ártér.

  14. Magyarországon soha semmi nem fog működni, ez vonatkozik az árvízvédelemre is.

    Ez a kép bejárta Európát, mert tőlünk nyugatabbra nem lopnak el minden ilyen célra szánt pénzt:

    http://osztod.hu/wp-content/uploads/2013/06/mobilgat.jpg

    Hány éve mondogatják, hogy a Tisza ment gátakat meg kell erősíteni? Történik valami? Semmi.

    11:

    Ez olyan kis mértékű vízszint emelkedés, hogy senki nem törődik vele, az elkövetkező 100 évben sokkal nagyobb problémák is lesznek, mint 14 cm-es emelkedés.

  15. 14 centi emelkedés? Annyi víz talán nem is létezik emelkedésre.

    Más: azért biztosan létezik még árvízkárra is biztosítás. (Jómagam 4-5 éve kötöttem egy lakásbiztosítást, ami ezt is felölelte – megy is jól felfele a havidíja)

  16. 16:
    Pedig ez a 14 cm csak a nyitány. A teljes jégmennyiség elolvadása minimum több tíz méternyi emelkedést jelent. 🙁

  17. Üdvözlet mindenkinek.

    Az Apostoli Magyar Királyság Tudományos Intézetének állásfoglalása szerint a globális felmelegedést nem az ember okozza!!!

    Jó néhány tévedés okán a jelenlegi tudományos magyarázatok hibás alapokra épülnek ezzel egyáltalán nem tudnak helyes válaszokat adni.
    Teljesen más okból melegszik a Föld.

    Tessék gondolkodni, néhány indok:

    Ha a széndioxid a káros gáz , ami köztudottan nehezebb a levegőnél akkor nem fennt hanem a Föld felszinén helyezkedik el ??
    Ha mégis fel jut a troposzféráig széndioxid , csak a négy legnagyobb , jól ismert vulkán (Etna, Popocatapetl, Kilauea, Laki) jóval többet termel, mint az ember.
    Kérdéses a széndioxid mennyiségének állítólagos százalékos növekedése a légkörben, illetőleg annak az aránya. Ugyanis nemhogy nem százalékos a növekedés, hanem abszolút értékben még ezrelékes sincs! (tízezerból három!) Ha viszont tudjuk, hogy maga a széndioxid teljes mennyisége a levegőben elhanyagolhatóan alacsony, és hozzávesszük, hogy nem képes üvegházhatást okozni, akkor nem kell miatta aggódnunk.

    A teljes tanulmány itt található , szolgáljon mindenki javára:

    http://nuclearmorphology.hu/kozmologia/a-felreertett-globalis-felmelegedes/

  18. 20. Az üvegházban Az üvegházhatást Nem az üveg okozza, hanem a levegő. Hiszen Az üveg Csak a térfogat elenyésző részét teszi ki, százalékban kifejezhetetlenül kicsit, sokkal nehezebb a levegőnél, semmi dolga olyan magasan és Nem is melegszik fel, ellentétben a levegővel, ami ugyancsak meleg tud lenni. A levegő beszívja a napsugarakat és megtartja, Az üveg Csak népszerű díszítőelem a gazdagonak. A szegények fóliával díszítenek, abból lesz a fóliasátor. 😀

  19. Ha gondoljatok tovabb tudom fuzni, De Csak ekezetek nelkul.

    Tibor bá’ elnézést a poszt témájához Nem illő komolytalanságomért.

  20. 20:
    Ezt az anyagot kár volt belinkelned, sokat ártottál vele az A.M.K. hitelességének!
    Ennyi badarságot ritkán látni egy rakáson, aki írta, annak a fizikáról halvány fogalma sincs.

  21. 21:
    Méltó párja a belinkelt anyagnak, de vigyázz, egyesek még komolyan meg is fontolják! 🙂

  22. 13-14:
    Az ártér sem egy stabilan meghatározható terület hosszabb távon.
    Elvileg a mélyebb, laposabb területek folyamatosan töltődnek, ami emeli az árterület szintjét is, a hegyi szakaszok pedig mélyülnek az erózió folytán, itt ellentétes a természetes folyamat.
    Ha meg az ember beavatkozik, még drasztikusabb lehet a hatás. A gátak közé szorított folyóvizek nem tudják kipakolni hordalékukat a környező területekre, így annak jó része a gátak közt marad, még drasztikusabban emelve a mederfenék és az árral veszélyeztetett területek szintjét.
    Ezért vannak tendenciájukban egyre magasabb árvízszintek.

  23. 20:
    Hogy jutott eszedbe ilyen hülyeséget belinkelni?

  24. Rólam itt szerintem tudják, hogy finoman szólva fenntartásokkal kezelem a mainstream médiából áradó AGW elméletet, de ezt azért nem kellene. Sőt, légyszíves ne járasd le ilyesmivel azokat, akik valós tudományos eszközökkel vonják kétségbe egyik-másik elemét az AGW-nek.

  25. 21: Akkor a Föld körül is kell lenni egy tökéletesen záró rétegnek (ami az üvegnek vagy fóliának megfeleltethető) .

    23. Értelmes ember ne is olvasson ilyen badarságokat ,hátha igazak.

    26. Ezek szerint értelmes emberek nem olvasnak,nem gondolkodnak és nem tanulnak..

    Mert gondolom az éjjel nem olvastátok el az összes infót ami ezen az oldalon található.

    Ezért ajánlom figyelmetekbe:

    A tudatlanságod legmagasabb foka az, amikor elutasítasz valamit, amiről nem tudsz semmit.

    de azért nincs harag….Zsidány

  26. 23: Az AMK hitelességének ugyan nem sokat ártott, nem volt annak olyan eddig se.
    Ez a mozgalom tipikus példája annak, amikor 60-90-es IQ-jú, zavart lelkivilágú emberek nagy lelkesedéssel egy képzelt világot építenek fel maguknak.
    Kedves dolog, de semmi jelentősége nincs.

  27. 29:
    Én is így gondoltam, van az AMK-nak elég baja enélkül is, nem kell még tetézni. 🙂

  28. 28:
    Csak az elsőre reagálok:
    Ez a réteg, amiről beszélsz, maga a teljes légkör, annak minden molekulája, ami bebugyolálja a földet, és nem engedi eltávozni a besugárzott hő egy részét.
    Bármilyen gázburokkal rendelkező égitesten van üvegházhatás, csak a mértéke különbözik a vastagság és az összetétel függvényében. A CO2 erősen növeli ezt a hatást, a légkörben lévő részarányánál sokkal nagyobb arányban.

  29. 20.
    Ennyi sületlenséget egy helyen rég olvastam. Tanulságos, hogy mennyi futóbolond van, ilyenkor érezni igazán, hogy bezárt az OPNI. 🙂

  30. 33. solouse

    Szerintem nagyképűsködés helyett tényleg nem ártana tisztázni, hogy mit csinál a levegőnél nehezebb CO2 a felső rétegekben, és a levegő tömegéhez képest elenyészően kicsi emberi CO2 változtatás végülis hogyan emeli a hőmérsékletet.
    Mert ha van logikus magyarázat, akkor azzal kellene előállni, nem flegmáskodni. Sajnos ez az a hozzáállás ami inkább ássa az árkokat a két fél között és nem betemeti őket.
    Az ellenfél fikázását meg kellene hagyni a „gyengébb” fél fegyverének.

  31. 24:

    Most nagyon nincs igazad Attila. Te átvitt értelemben arra kéred solousét, hogy ne nevessen ki, amiért szerinted lapos a Föld, hanem bizonyítsa be hitet érdemlő módon, hogy a Föld gömb. A globális felmelegedés vitája már lecsengett, már köztudott a CO2 szerepe. Aki még mindig akadékoskodik, azzal nem érdemes komolyan foglalkozni.

  32. 34.
    Ez nem nagyképűsködés, csupán középiskolás fizika, földrajz meg némi kémia. Ha szőrözni szeretnék, akkor pl. megemlítném, hogy a válaszodban a „a levegőnél nehezebb CO2″ így totál értelmetlen, talán nagyobb sűrűségűt akartál írni, nem tudom. De ha ilyen ovis módon vitázunk, akkor miért nem kérded meg, hogy az utca pora (ami nyilván nagyobb sűrűségű mint a levegő) mit keres a tizediken az ablakpárkányomon? Vagy ugyan mit csinálnak a jégkristályok a felhőkben, tudtommal a jég is nagyobb sűrűségű mint a levegő, akár csak a verebek, márpedig azok is itt röpködnek a troposzférában. 🙂 Másik. ” a levegő tömegéhez képest elenyészően kicsi emberi CO2 változtatás végülis hogyan emeli a hőmérsékletet”. Ez megint csak szimpla fizika. Csak összehasonlításul a még kisebb mennyiségű ózon, például leárnyékolja az UV-A túlnyomó részét. Az ember testömegéhez mérten csekély tömegű (néhány mikrogramm) VX meg mondjuk kinyír egy embert. És folytathatnám a sort. Azért mert egy jelenség nem magyarázható két sorban, még nem azt jelenti, hogy nincs is. De erről temérdek tudományos alaposságú tanulmány született, amit évtizedekig csócsáltak nálamnál sokkal okosabbak és a végén konszenzusra jutottak. Ezt nekem nem übereli egy olyan katyvaszos agyrém, mint a 20. alatt linkelt.

  33. 36. solouse

    Én nem vitatom a CO2 szerepét, csak zavar a flegma hozzáállás.
    A középiskolás fizikát is lehet egygszerűen fogalmazva közreadni.
    Szerintem a példáid jók, de az egyenes válsz ütősebb lenne.
    Én valóban kiváncsi lennék, hogy pár ezrelék CO2 változás hogyan eredményez lényeges melegedést… ha lehet középiskolás szinten.
    Te valószínűleg a kisújjadból kirázod.

    Az elvárás, úgy gondolom, jogos, hogy a látszólagos ellentmondásokat felodjunk.

  34. 35. Tibor’bá

    „Aki még mindig akadékoskodik, azzal nem érdemes komolyan foglalkozni.”

    Nincs igazad.
    A túlnyomó többség számára ez magas, mint tyúknak a tűzoltólétra, és sajnos a túlnyomó többség „elvárásai” viszik a világot… Őket kell meggyőzni, ahogy más téren ezt a fősodratú média már 100 évvel ezelőtt felismerte.

    Szerintem tényleg jó lenne az alap kérdéseket tisztába tenni.
    Néha több energia megy az ellenfél fikázásra, mint használható tények közlésére.
    Az általam tisztelt tanárok szerint nincs hülye kérdés.
    Pusztán ezt akartam szóvá tenni.

  35. 37.
    A középiskolás tananyag szerintem nem flegma és én sem akartam az lenni, ha úgy jött le, akkor ezúton is elnézést kérek. Flegma viszont a 20-as hozászólásban linkelt szöveg, ami nemes egyszerűséggel lenulláz többezer tudóst és többmilliónyi munkaórát, azért mert a szerző más véleményen van és punktum. (Engem ez az EzoTV flegma reikimester bioenergetikus tisztánlátóinak megingathatatlan magabiztosságára emlékeztet.) Egyébként a változás miért lenne pár ezrelék? Az antarktiszi és egyéb jégminták elemzése alapján az elmúlt 700 000 évben a CO2 koncentrációja 200 és 300 ppm között ingadozott, figyelemreméltó korrelációban az éves középhőmérséklettel (amit szintén a jégminták 16 és 18 tömegszámú oxigénizotóp arányból tudunk). Ez mára meghaladta a 400 ppm koncentrációt és folyamatosan növekszik, ergo 40-50 % a növekedés az elmúlt 700 000 év bázisán. Azon lehet vitatkozni, hogy a Nap besugárzásából ittmaradó nettó energiatöbbletnek mekkora része nyelődik el a málytengerekben (emelve a mélyebb vízrétegek hőmérsékletét ami a selftengeri metánhidrát miatt necces) és mekkora része marad a légkörben, növelve ez által az átlaghőmérsékletet de a lényegen ez nem változtat, legfeljebb a hatásokat valamelyest eltolja az időben. Azt a fizikát, és főként matematikát meg ami ilyen bonyolult rendszerek leírásához kell, nem lehet egyszerűen fogalmazva közreadni.

  36. 39. solouse

    „Azt a fizikát, és főként matematikát meg ami ilyen bonyolult rendszerek leírásához kell, nem lehet egyszerűen fogalmazva közreadni.”

    Pedig meg kellene próbálni, ha ki akarjuk húzni a szőnyeget a flegma reikimesterek alól.
    Szerintem ha komolyan vesszük, hogy a Föld túlélése attól függ, hogy hányan értik meg ezeket a problémákat, akkor muszály olyan nyelvezetet és kommunikációt kialakítani, ami érthető az átlag számára.
    Különben csak politikai sárdobálás eszközévé válik ez a probléma is.

  37. 40.
    Megértem az álláspontod, de már olyan rég óta hadakozok ezekkel a nemtörődöm emberekkel, hogy elfogyott a türelmem, talán már kissé cinikus lettem. A korral jár.

  38. 41. solouse

    Én alapvetően idealista vagyok, és azt hiszem, hogy mindenkihez meg lehet találni a megfelelő kommunikációs ösvényt, csak keresni kell.
    Az „ezek túl hülyék” hozzáállás túl költséges lehet olyan dolgokban, ahol mindenki túléléséről van szó.
    Ha hülyék, akkor az ő szintjükön kell kommunikálni.
    Ha presztízs kérdést csinálunk belőle, együtt halunk éhen.

  39. A közönségtájékoztatásról annyit, szén-dioxid ügyben először korai fecskékre fittyet hányt az emberiség, majd lett egy impotens Kyoto-i egyezmény amely előírta (volna) hogy a fejlődő országok ne fejlődjenek. Végül a CO2 túllövés után már csak a helyreállíthatatlanság vízióját kürtöli jelenleg, tény hogy ez sem túl konstruktív.

    A túllövésnek amúgy 3 fázisa van, amely az emberiség reakcióit illeti:
    1. még nem érdekes, távoli jelenség
    tudományos cikkek, kutatás, érdekesség
    2. érdekes, jelentős, aktuális lehet
    Messze van, porondon annak bizonygatása, mi mennyit bír, mi meddig elég
    3. túlmentünk rajta, nemzhetjük 🙂
    Nem hisszük el, csak ha látjuk, azaz amíg nem történik semmi, kamu volt az egész, kitaláció. Ez segít mélységében eszkalálni. Végül, amikor mindegy, gyeplő nélküli végfázis.

    Ma segítő tájékoztatásul, a 3. pontban vagyunk.
    (akinek segítség, Tejútrendszer, Orion-kar, Sol-csillag Naprendszer, 3. bolygó)

    Hogy ebben hol a helye egy köznapi halandónak, aki európában élve nem vett tudomást az elmúlt évtizedekről, vagy éppen afrikai benszülöttként ugrált a tűz körül, a folyamat szempontjából nem releváns.

    Oktatni mindenesetre a nagy mainstreamban elég nehéz, és tanulni csak az tud, akiben a belső hajlandóság is megvan, különben csak ebben is a fogyasztói követelőzés vénái merülnek ki, csak némileg eltérően, az információra. Tkp. „azonnal mondja el nekem valaki alanyi jogon” mit kell tennem, mi a hozzávezető út, és indokolja is meg nekem az én szintemen, hogy miért, de addig ám, amíg el nem hiszem és össze nem tudom egyeztetni világnézetemmel. Ez nem fair 🙂

    Amúgy a megoldás már úton van, a világhatalmi elit pontosan azzal számol, hogy ezeknek a szegény széles szegény néptömegeknek irányításra és betöltésre van szüksége 🙂

    A 20-as poszttal a harcot megvívni azt gondolom nem lehet,
    aki sakkozókkal bokszolni, vagy bokszolókkal sakkozni akar,
    good luck…

  40. 43. Arkhon

    A mezei fogyasztó azt fogyasztja, amit a média meg a reklám kínál. Nem tud szelektálni a hatalmas dömpinggel szemben.
    Látod, fagyban, éjjel kettőkor képes buzilokátoros iPhone-ért sorba állni.
    Ez nem kis erőfeszítésébe tellett a marketing guruknak, de megoldották.
    Ha valóban fontos lenne nekik, megoldanák a klímakatasztrófa elkerülésére való tájékoztatást is.

    Ebből két dolgot lehet kikövetkeztetni:
    1. A klímahiszti valóban egy felfújt lufi, és jól lehet használni politikai csatározásokban.
    2. A helyzet nagyon komoly és már nincs visszaút. A háttérhatalom majd csak kibekkeli valahogy, a férgesse meg hadd hulljon… úgy is sok az a 7 milliárd. A felesleges hőbörgés még idejekorán veszélyes forradalmi helyzetet okozhat. Szóval csak takarékon az ijesztgetéssel.

  41. Mindig voltak „tömeges” kihalások, most is lesz, nagy ügy, majd kőolaj lesz belőlünk aztán kezdődik elölről.
    Ha már annyira akarunk problémát keresni, nem gondolom hogy az évi pár mm-es vízszint emelkedés lenne a legsúlyosabb.

    Egyáltalán hogy lehet mérni a tengerszintet? A műholdak nem mozognak a Földhöz képest semennyit?

    44:

    Az iphone-on van profit a klímavédelmen nincs.
    Kell ezt még ragozni?

  42. 45, Curix: a 14,3cm-hez a legutolsó év átlagát szoroztam 10-el, majd megint 10-el egy évszázados linearitáshoz, de pusztán a legutolsó adatból, ami óriási hibájú szórásbecslés, épp csak a köbkilométerek dobálózásában adott egy kontrollt.

    De ez nem jelenti hogy ez a trend. Az 1m évtizedeken belül meglesz a világtengerekben, a pesszimistább becslések szerint (ami a gyorsabb olvadást feltételezi, mert a világtengerekből is távozik a szén-dioxid.) Késői bombaként rádobva a metánhidrát-felszabadulást, ami a korai számításokban nem is volt, még gyorsabb a prognózis.

    Ezen a metán sztorin most átlépnék, de lenne mit beszélni még rajta,
    biztosan visszatérünk majd még rá. Ugyanígy a Vénuszt vizionáló klímamodelleket sem kell komolyan venni. (de az emberiség nagy része nem éli túl az 5 fokot amúgy). A bolygó adottságai, naptávolsága, a klímára ható független ciklusok, predesztinálnak egy tartományt.
    A -120 fok és a +450 fok kívül esik ezen. A lehűlést a fényvisszaverő készség (albedo) és a légköri átlátszatlanság tudja jobban befolyásolni, a felmelegedést az üvegházhatás és a felszín elnyelőkészsége. A legfontosabb és egyben éghajlatunkban legjelentősebb üvegház gáz milliárd évek óta a vízgőz, CO2 ide meg oda, ráadásul ez elég állandó is. Az időjárásra még hatással van a kontinensek elhelyezkedése is, most éppen egy nagyjából elterített szárazföldi lemezekkel, eléggé ideálisnak mondható tengeráramlások tudtak kialakulni (azok szállítják és oszlatják a hőt a bolygón.)
    Tulajdonképpen a mostani éghajlatunkban, kevés a szélsőség ahhoz képest, mik voltak már.

    Számolhatjuk hogy vulkánnal meg anélkül, de azt kell megérteni hogy ez az emberi tényező még mindenen felül pluszban rácsatol a zajló jelenségekre. Amúgy a légköri széndioxid oldódik a vízpárában, és a csapadékkal a szárazföldekre és talajba vándorol, karbonátok formájában. Csak ez a folyamat évezredes, míg a mostani feltöltődés sokkal gyorsabb skálán megy. Nagyon hosszú távon, ha hagyják, a légköri széndioxid egy elég alacsony szinten állapodik meg, sok ilyen ciklus zajlott már le. (tehát okozott már vulkán ilyen, sőt még ennél jóval nagyobb CO2 szintet is, és szépen mégis elfogyott a légkörből.)

    Másik megoldás a szén-dioxid faló növényi vegetáció lehetne, de akkor ugye épp a sok területet szépen vissza kellene szolgáltatni a természetnek. Khm, majd ha kicsit kevesebbet leszünk, lehet papíron már megvan a projekt 🙂

  43. 45. Curix

    „Az iphone-on van profit a klímavédelmen nincs.
    Kell ezt még ragozni?”

    Hát kellene…
    Mert mit kezdesz a profittal élelem nélkül?
    Az, hogy Gipsz Jakab nem érti, vagy nem érdekli, lehet hogy csak egy dolog.
    De azok, akik valóban tudják a tutit, és elég pénzük és hatalmuk van, hogy mindent keresztülvigyenek, akkor azok miért hallgatnak?
    Nekik nincsennek gyerekeik?

  44. http://kiralyiudvar.lapunk.hu/

    „Őfelsége I. Levente Apostoli Magyar Király
    MINDEN MAGYAROK ÉS EURÓPA KIRÁLYA, VILÁGKIRÁLY
    REX HUNGARIAE ET EUROPAE, REX MUNDI

    „Őfelsége óhaja a Budavári Királyi Palota átadása a Magyar Királyi Udvar részére; a Magyar Királyi Udvar éves költségvetésének megszavazása az Országgyűlés által! Őfelsége óhaja a katolikus papság nősülése, hiszen a Jóisten a férfit és a nőt egymásnak, párnak teremtette! Őfelsége óhaja egy intelligensebb világban való lét, melyben több a szeretet!”
    Őfelsége” már szereti magát, már csak rajtunk a sor, hogy mi is szeressük! 😀

    http://apostolimagyarkiralysag.hu/news.php?readmore=81

    „Zsírfecskék újratöltve
    „Zsírfecskék őrzik a földönkívüliek rovásírásos könyvtárát?” című cikkünk nagy vitát váltott ki. Az alábbiakban olvasónk véleményét közöljük.”

    Ez a magasszintű tudomány és ti meg a fasorba se vagytok!

    http://index.hu/belfold/2013/01/02/elvittek_az_apostoli_kiralysag_kormanyzojat/

    Elvitték az Apostoli Királyság kormányzóját

    Tényleg nagy kár, hogy bezárták Lipótot! 😀

  45. 46:

    Az isten szerelmére, már évek óta ezt írom.

  46. re 49 : a felsoroltak tényleg a Lipótba valók és nehéz ellenük normálisan létezni . De aki akar megteheti, az apostolimagyarkiralysag.info oldalon tájékozódjon. Mint ahogy az interneten is rengeteg weboldal létezik közte őrült és normális is megtalálható. Ide vonatkozik a 20-as bejegyzés is. Amiről továbbra is fenntartom a véleményemet annak ellenére hogy nem érthető mások számára. Sajnálom . A világ egyszerü egyre inkább ez a meggyőződésem. Amennyiben mégis olvasnátok a nuclearmorphology.hu oldalon magatok is rájönnétek.

  47. 51.
    Tudod, ha már csak ezt a két szókapcsolatot olvasom és nem történelmi összefüggésben, „apostoli” „királyi” akkor innentől kezdve csak röhejes lehet, vagy még röhejesebb! 😀
    Ez akkor sem változik, ha esetleg valós dolgokkal akarják alátámasztani agymenésüket. 😀

  48. 48:

    Attila sok mindent „kellene..” de te is látod, hogy a trend nem ez. Ha eddig leszartuk a környezetet, akkor most miért változnánk?

  49. 53. Curix

    Nem „mi” szartuk le a környezetet, hanem a csapból is az folyt, hogy a környezet az ember szolgája, és nem kell vele törődni.

    A „buta” ember befolyásolható.
    Rossz, de ugyanakkor jó irányba is.
    Akik bele tudják a tömegeket dumálni a leghülyébb divatokba, amikben nincs kézzelfogható haszon a kisember számára, azok bele tudnák dumálni sokkal környezettudatosabb viselkedésbe is.

    Ez egyszerűen elhatározás kérdése.
    Ugyanis „ismétlés a tudás anyja”… erre alapul a reklám és a marketing.
    És erre kellene alapítani a környezettudatosabb viselkedés kialakítását is.
    A tömeg olyan, mint amilyenre a vezetői formálják őket.
    A németek jó példa: az agyament állatok és a precíz odafigyelő profi melós között sokmindenre rávették őket, a zsidógyűlölettől a zsidószeretetig…
    Szóval amit a médiahatalom elhatároz, azt véghez tudja vinni.

    Az elhatározás hiányzik.

  50. 54:

    Értem amit mondasz Attila, de ha most én lennék a médiahatalom, akkor megkérdezném tőled, hogy rendben nevelem a népet környezet tudatosságra, de hol ebben a profitom???
    Profit nélkül ma már senki nem tesz semmit. Hagyjuk a jótékonyságot meg a kivételeket, mert nem az jellemzi a tömeget.

    Egyébként a szövegedben a „buta” szót egyáltalán nem kellett volna idézőjelbe raknod. Az a mondat úgy jó, ahogy van.

    Egyébként. Te egy felvilágosult ember vagy, átlátsz a szitán.
    Környezettudatosan élsz?
    Nincs több kérdésem.

  51. 55:

    Nincs több kérdésed? De nekem van. Ez a mondat: „Profit nélkül ma már senki nem tesz semmit” rám is vonatkozik? Ha igen akkor szíveskednél leróni tisztelted! 😀

  52. 56:

    Te is profitálsz, csak nem Forintban. 🙂
    Különben se legyél már ilyen zsidó 😀

  53. 55. Curix

    „nevelem a népet környezet tudatosságra, de hol ebben a profitom???”

    Az életbenmaradás, a nem éhenhalás szerintem jó üzlet.
    És szerintem azok, akik a profiton hatalmat vásároltak maguknak, már szinte minden hatalommal rendelkeznek ahhoz, hogy a túlélésüket is megvásárolják.

    Egyébként szerintem jogos az idézőjel a „buta” tömegen.
    Ugyanis a tömeg olyan amilyen, önmagában se nem okos, se nem buta.
    Nyilván az IQ skála tetejéről a többség faragatlan bunkó, de hát ez az intelligencia negatív oldala: minnél intelligensebb vagy, annál kevesebb hozzád hasonlóval akadsz össze, és idegesít, hogy a bugris tömeg „nem ért meg”.
    De ez pusztán statisztikai eloszlás, a természet így alkotott bennünket.

    Szerintem a tömeg színvonala az elit sara.
    Ahol az elit gazember, és fél a népharagtól, ott mindent elkövet, hogy „bután” tartsa a tömegeket.
    Ahol felelős vezetés folyik és az elit nem félti a nyakát, ott a tömegek is „szabadabban” férnek hozzá az okosságokhoz.

    Ami azt illeti, környezettudatosan igyekszem élni.
    Bár van autóm, szinte mindig kerékpárral járok, kerülöm a szupermarketeket, újrahasznosítok, energiatakarékos izókat használok, stb. Nyilván van még tennivaló, de ha elvárom hogy ipari szinten is környezettudatos termelés legyen, akkor nekem otthon is meg kell próbálni.
    Az is igaz, hogy központi irányítással és profi propagandával hatékonyabb lenne.

  54. 58:

    Most is értem mire akarsz kilyukadni, de akkor is folyamatosan mellébeszélsz.
    Tömeg így, tömeg úgy…
    Szerinted miért jelent meg a tervezett elavulás nevű jelenség?
    Régen szinte kivétel nélkül minden elektromos eszközt lehetett javítani.
    Ma ezek száma minimálisra csökkent.
    Vedd meg, használd, dobd el!
    Ez a fogyasztói társadalom.
    Egy tudatos vásárló erőfeszítések árán ezt a környezetszennyező hatást csillapíthatja, de megszüntetni nem lehet.
    Ma olcsó gagyit gyártanak, mert erre van igény. Ez pedig terheli a környezetet.
    Az elit nem fog ettől eltérni. Nem nézi, hogy miért nem tudsz 250 ezer forintos Miele mosógépet venni, csak azt nézi, hogy a 60 ezresre van pénzed, akkor olyat gyárt.
    Profit!
    Minden más csak duma! Senkit nem érdekel a környezet! A vásárlót sem.
    Ennek az egésznek semmi köze a tömeg IQ-jához. Sajnos tudomásul vesszük, és elfogadjuk, hogy ennek a jólétnek és életmódnak ez az ára.

  55. 59. Curix

    Én másképp látom.
    Igény normálisan működő használati eszközökre van, ahogy volt MINDIG a történelemben, amíg az emberek befolyásolni tudták a környezetüket.
    De mióta mesterséges környezetben élnek, és egyáltalán nem önként, kénytelenek elfogadni a kedvezőtlen feltételeket.
    És a feltételeket nem ők, hanem azok teremtik, akik pár száz éve mesterségesen manipulálják a környezettől az oktatáson keresztül az élelmiszerig az öszes létalapot.
    A tömeg csak utólag veszi észre, és általában későn.
    Ellenállási képessége általában alacsony

    Max Webber írta a kapitalizmus kialakulásáról szóló könyvében, hogy a tömegtermelés kezdetén, az európai parasztot nem lehetett rávenni, hogy többet dolgozzon és nagyobb hasznot hozzon a felvásárlónak, még magas fizetéssel sem…
    Szóval inkább elzavarták őket a földjeikről, és kisemmizett jobbágyokkal végeztették a munkájukat még alacsonyabb bérért.

    Szóval a tömegne megvolna a normális élethez való igénye és elképzelése, de sajnos már ki lett húzva a lába alól a talaj.
    Ezt a világot, amiben élünk, NEM a „buta” tömeg tervezte számunkra.
    Nagyon is körmönfont és kitervelt rendszerek kötik gúzsba a természetesebb élet után vágyó tömegeket.

  56. 60:

    Továbbra is elbeszélünk egymás mellett Attila! Kicsit már olyan süketek párbeszéde.

    Te a tömegek oldaláról közelíted meg a dolgot, de ők csak fogyasztók.

    Tv készülékeket gyártó cég vagy. 70-es-80-as éveket írunk. A céged nagyon jól megy, mert a piac még messze nem telített. Sok embernek nincs Tv-je, de akar.
    Neked megy az üzlet évről évre remek hasznod van.

    2000 körül meredeken elkezd visszaesni az eladott készülékek száma. Felkérsz egy cégen belüli kis csoportot vizsgálja ki miért történt így.
    Visszajelzés: piac telített minden háztartásban van már Tv így csak akkor vesznek újat, ha a régi meghibásodott.
    Válaszreakciód?
    Kiadod az ukászt, hogy egy Tv készülék csak 7 évig működhet. A profitot azonban folyamatosan növelni kell.
    Redukálod a élettartamot 5 évre. Aztán 3-ra.

    Ne gyere azzal, hogy te ezt nem tennéd meg, mert te így meg úgy… bla-bla-bla.

    A kapitalista világban nincs érzelgősség, NINCS semmi csak profit.
    Ezért csökken az ember értéke is. Szerinted akkor a környezet kit érdekel???

    Azt fogd már fel Attila, hogy abból a szemléletből, amit te hirdetsz itt most, abból nincs profit! Ha most is 20-30 évre készülne egy háztartási eszköz, akkor durván visszaesne az eladások száma. Ez nem megengedhető! Nem a tömeg miatt, hanem a profit orientált cégek miatt!

  57. 61:

    Bravó Curix! Fogalmam se volt róla, hogy ilyet is tudsz. 😉

    Az „idealisták” azt képtelenek megérteni, hogy bennünk, emberekben van elásva a hiba. Mi gondolkodunk úgy, hogy személyes érdekünk messze felülmúlja a közösség érdekét. Holnap pont erről lesz szó.

  58. 59: „Régen szinte kivétel nélkül minden elektromos eszközt lehetett javítani.
    Ma ezek száma minimálisra csökkent.”

    A mai elektromos eszközök nagyságrendekkel bonyolultabbak (és többet tudnak) mint „régen” (mikor?).
    Egy chipben elég nehéz megtalálni, hogy melyik néhány nanométeres tranzisztor szart be, és nem is nagyon lehet a szilíciumon javítást végrehajtani, márpedig a modern elektronikák lelke általában nagyon magas integráltságú chipekből áll.
    Ha a chipre integrált áramköröket javítható formában akarnánk nyáklapokon megvalósítani, akkor ezerszer drágábbak lennének, sokkal nagyobb lenne a fogyasztásuk és a nyáklapok legyártása is nagyságrendekkel több alapanyagot igényelne, mint a szilícium chip-eké. Meg a lapok gyártása, maratása is sokkal környezetszennyezőbb lenne, mint a chipek litográfiája…
    Szóval a javíthatóságot feláldoztuk a magas integráltságért, és a nagyobb hatékonyságért.

    61: „Kiadod az ukászt, hogy egy Tv készülék csak 7 évig működhet. A profitot azonban folyamatosan növelni kell.
    Redukálod a élettartamot 5 évre. Aztán 3-ra.”

    Aztán csődbe mész, mert a vásárlók se hülyék teljesen és nagyon hamar rá fognak jönni, hogy az általad gyártott termékek tartóssága nem teljesíti az elvárásaikat. Akinek hamar tönkremegy az X márkájú TV-je, az a következő vásárláskor „X-et soha többet” attitűddel fog a boltba menni.
    De a fekete-fehér TV-ket se azért dobálták ki az emberek, mert végleg használhatatlanná váltak volna, a nem távirányítós színes TV-ket se, aztán a nem lapos TV-k, meg a szalagos videók se azért mennek a kukába, mert javíthatatlanná váltak…
    Egy régi 100 cm-es CRT TV 3-4x annyit fogyaszt, mint egy új LCD TV, és képminőségben, tudásban közelébe se ér…
    Nagyanyámnál van még egy régi Szaratov hűtő, ami működőképes, de nincs üzembe állítva, mert olyan fogyasztást generál, hogy annak a költségéből elég hamar kijönne egy új hűtő…
    Bizonyos időtartamon túl már nem érdekes, hogy még mindig üzemképes lenne a készülék.
    (De a kb 10 éve vett hűtőm, mosógépem se romlott még el, pedig az összeesküvés hívők szerint már azokat is tervezett elavulással gyártották és rég lejárt a garanciális idejük…)

  59. 62. Tibor’bá

    „Az “idealisták” azt képtelenek megérteni, hogy bennünk, emberekben van elásva a hiba.”

    Nagyon is jól étik.
    De ahogy te is nagyon precízen, jól mondod A HIBA… akár idealista, akár realista alapon nézed, ez hiba, azaz abnormális.
    NEM LEHET TERMÉSZETES folyamat az, ami a világ pusztulásához vezet.
    Az idealisták abban bíznak, hogy a hibát ki lehet javítani, vagy legalább a hatásait csökkenteni.

    Amit cserében a „realisták” nem akarnak tudomásul venni, az az, hogy idealisták nélkül már RÉGEN elvagdosták volna egymás torkát, mert ugye az erősebb kutya genetikai állománya…
    Ami eddig visszatartotta a világot az összeomlástól, az a szivárványos idealista hit, hogy az ember javítható.
    Ezt a realisták elvetik, mert nem bizonyítható.

  60. 64. Avatar

    „Egy régi 100 cm-es CRT TV 3-4x annyit fogyaszt, mint egy új LCD TV, és képminőségben, tudásban közelébe se ér…”

    Ez is sántít.
    Az újból is van legalább 3, egy a konyhában, egy a nappaliban, egy meg a gyereknél, és egész nap mennek, ha senki se nézi is, mert hát keveset fogyaszt…
    Rengeteg kütyü, parasztvakítás, mert őszintén… a szar az nagyfelbontáson is szar, meg távirányítással is.

  61. 64:
    Avatar ezen nem fogok vitatkozni, hogy tranzisztor így meg úgy.
    Kurvára nem normális dolog, hogy egy újszerű mosógépet ki kell dobni csak mert elromlott a programkapcsolója. Ez nem csak velem történt meg, hanem nagyon sok emberrel, akik 60 ezerét vettek mosógépet.

    Ma már mindenki elfogadja, hogy egy Laptop átlagos élettartama 3-5 év lett. Senki nem lázad ellene, ha ebben az intervallumban bedöglik.
    A TV-k esetében van igazad, nem csak az elromlott készülékek lettek kidobálva, de pont az LCD tévék azok, amikre szinte szerelő sincs és bár nagy értékűek, sokkal gyakrabban végzik szemétben, mint a régi képcsöves!

    Egyértelmű tendencia, hogy ezek a készülékek bár egyre olcsóbbak, a minőségük folyamatosan romlik.
    Miért van az, hogy a régi 40 éves turmix gép még mindig megy, és miért olvad ki a pár ezer forintos tesco gép a kezedből?
    Ennyi.

  62. 64:
    Imádsz úgy vitatkozni, hogy nem érted a témát. Pedig elég régi (1932)

    Planned obsolescence or built-in obsolescence in industrial design is a policy of planning or designing a product with an artificially limited useful life, so it will become obsolete, that is, unfashionable or no longer functional after a certain period of time.[1] The rationale behind the strategy is to generate long-term sales volume by reducing the time between repeat purchases, (referred to as shortening the replacement cycle). —- Origins of planned obsolescence go back at least as far as 1932 .

    Jómagam 1962-óta tudok róla: In 1960, cultural critic Vance Packard published The Waste Makers, promoted as an exposé of „the systematic attempt of business to make us wasteful, debt-ridden, permanently discontented individuals”.

    „The Waste Makers” amit történetesen 1962-ben olvastam.

    Haa magyarul akarsz róla olvasni: http://www.origo.hu/itthon/20121117-miert-megy-tonkre-minden-olyan-gyorsan-vane-tervezett-elavulas.html

  63. 65 Attila (PV)
    Te meg azt nem érted meg, hogy nincs olyan, hogy az elit, hanem van sok személy és érdekcsoport, akik azt alkotják, és akik egymással is élethalálharcban állnak a pozíciójukért. Egymásra is gyanakodnak, egymással szemben is taktikáznak és csak úgy tudnák elképzelni a dolgot, hogy a másik kockáztassa a világmegmentő stratégiával a saját gazdasági pozícióját, mert ennek nagy a kockázata, mögöttük meg ott liheg az éhes csapat, amely bármit megadna, hogy a helyükbe léphessen.
    Az elképzelésed csak úgy valósulhatna meg, ha az oroszlánok vezényszóra bárányokká válnának, és elkezdenének bízni egymásban.
    Az idealisták meg sokat tettek azért, hogy az emberek lássák, hogy nem csak ragadozókból áll a világ, de a csúcson mindig a ragadozók vezették a világot.
    Nehéz lenne olyan világmegváltó stratégiát kidolgozni, amely egyúttal garantálná kivételes pozíciójukat, egy drasztikus váltás magában foglalná számukra a gazdasági lesüllyedés rémét, ezért ezt soha nem kockáztatják meg. Ehhez önfeláldozó, lelkiismeretes hozzáállás kellene. Na, ők nem ilyen tulajdonságok alapján választódtak ki. 🙁

  64. 66:
    „Az újból is van legalább 3, egy a konyhában, egy a nappaliban, egy meg a gyereknél, és egész nap mennek, ha senki se nézi is, mert hát keveset fogyaszt…”

    Akinek van 3 LCD, annak jó eséllyel CRT-ből is volt, és azt se kapcsolta ki. Ez már a kedves fogyasztó hibája, nem a gyártóé.
    Az én LCD-m speciel egy idő után magától lekapcsol, ha semmilyen gombnyomást nem érzékel (előtte 1 perccel jelez azért), a régi katódcsöves TV-m (mert azt is használok még) viszont nem tud ilyet.

    „a szar az nagyfelbontáson is szar, meg távirányítással is.”

    Az megint a fogyasztó döntése, hogy mit néz rajta és mit nem. Meg az is, hogy kinek mi számít szarnak.

    67:
    „Miért van az, hogy a régi 40 éves turmix gép még mindig megy, és miért olvad ki a pár ezer forintos tesco gép a kezedből?”

    Mert az egy pár ezer forintos szar, míg a régi minőségi gép régen került pár ezerbe, aminek ma a több tízezres kategória felel meg… Persze volt régebben is olyan, ami olcsó volt, és hamar tönkrement vásárlás után, de azt már rég kidobták az egykori tulajdonosai és nem is emlékeznek rá, hogy akkor hogy beszopták vele, és nem emlegetik fel, hogy bezzeg régen…

    68:
    Jajj, de nagyon okos vagy, mert olvastál erről, nekem meg nyilván fogalmam sincs semmiről… Pedig én is olvastam ám már erről sokszor. Sőt én már arról is olvastam, hogy már a középkorban leírták a kereskedők, hogy ha nem lenne az állandóan változó divat, akkor bizony éhen maradnának ők is, meg a ruhakészítők is…
    Te már a hatvanas évek óta tudod, hogy úgy tervezik az eszközöket, hogy gari idő után tönkremenjenek, én meg mégis azt tapasztalom, hogy a családunkban a 90-es években gyártott TV-k és egyéb háztartási eszközök is működnek még, és a cseréjüket elsősorban az határozza meg, hogy mikor kapható jelentősen hatékonyabb, vagy más lényeges előnyökkel bíró új eszköz. A régi (még sulinet programban vett) monitorom is működik még szüleimnél, meg a kb 10 éves PC konfiguráció is elberreg még náluk, mert amire apámnak kell, arra elég még, nekem meg lett egy összemérhetetlenül gyorsabb laptopom.
    A 89-es gyártású Kadett 23 éves koráig szolgált nálunk, mire teljesen átrozsdásodott, most 15 éves Seicento-t nyúzok, és nem azért fogom lecserélni, mert tervezetten elavult és végleg javíthatatlanná vált volna.

  65. 70:
    Ezzel az óvódás mondatoddal:

    „Jajj, de nagyon okos vagy, mert olvastál erről, ”

    Sikerült bebiztosítanod, hogy nem állok veled szóba. 🙁

  66. Na ha apádnak odaadtad a 10 éves számítógépet, akkor szereted hallgatni a káromkodását.

    A számítógépek fizikailag nem romlanak el. Jó a winchesterek időnként besülnek, szektorhibásak lesznek ez tény, ha a tervezettnél többet vannak bekapcsolva (Például 2-300W-os táppal, alap hűtéssel 24/7) ebből fakad az összes többi problémája az összes többi alkatrésznek is.
    Ha egy számítógép off-line módban napi 2 órát üzemel, gyakorlatilag a tápot kell 3 évenként cserélni, 4 évente az eredeti windowst újratelepíteni és kész. Ha azonos program fut kizárólag rajta, soha nem lesz semmi baja (Ok azért öregszenek az alkatrészek, de az 5 évenként 1 alkatrész.)

    Elég sok ember számítógépe volt már a kezemben, ismerem a mondatokat: Mindig lefagy, szar a vindóóz, öreg már, tele van vírussal, stb.

    Először is a jellegzetes problémák: Fejleszteni akarnak egy 10 éves számítógépet, és amikor megmondom, hogy nem lehet, jön a válasz, hogy dehát ez egy nagyon drága számítógép volt, 2-300 000Ftba került otthon, valamikor.

    Egyszerűen túlhaladt rajtuk a technológia. Akinek munkájából fakadóan nem kell a nagy teljesítmény (Az meg nem tőlem kér tannácsot), annak azt szoktam mondani, hogy új lap-topot vegyen 200 fontig bezárólag (80 000Ft), mert pillanatnyilag egy netbook 10 000X (Nem elírás, nagyjábóli adat) nagyobb teljesítményű, mint amit 4x ennyi ráköltéssel ki lehet hozni jelenlegi gépeikből.

    Egyetlen jelenség. Csak a HDD használatot és a RAM használatot írom le, A videókártyát, processzormagok számát, azok kezelését, műveleti sebességet kihagyom, anélkül is érthető.

    Amikor ezek készültek, a teljesítményt igénylő játékok mindenestül 2-300MB méretűek voltak, a nagyon komolyak 2Gb. Memória használatuk 50-200MB. Amikor ezek a játékok futottak, legfeljebb egy 10-50MB memória igényű zenelejátszó futott, illetve az XP SP1 150-300 MB saját memória használata. A számítógép izzadt, maximum közelében pörgött, az 512MB fizikai RAM mellé felhasznált 100MB lapozófájlt, hibátlanul máködött.

    Most ezekbe a gépekbe vettek még egy 512MB memóriát, (aminek az írási, olvasási, sebessége, illetve a foglalat maximális adatátviteli sebessége messze elmarad az aktuálisan futótól, legtöbbször nem egyezik az eredetivel, de ez egy másik kérdés.)

    Van 1 GB memóriájuk. Persze nagyon drága volt, mert már nem gyártják évek óta.

    Feltettek ugyanerre a gépre egy Win7-et. Ön fogyasztása nagyjából 600-1500 MB. Már túlvagyunk a fizikai memória határain, amikor bekapcsoltuk a gépet.

    Ezek után elindítanak egy böngészőt, ami oldalanként 100-300MB adat a memóriában. Itt megnyitnak és soha nem zárnak be 10-15 nagy méretű méretű aktív oldalt.

    A hiányzó 1-3GB memóriát a számítógép a HDD-ből használja fel, ami már eleve elavult, nem megállás nélküli teljes fordulaton való pörgésre van kitalálva (Márpedig ha megállás nélkül több száz MB méretű fájlokat kell írnia és olvasnia egy 5-6 éves HDD-nek akár, az nagyjából a maximális teljesítménye (Ismét nem térek ki az azóta túlhaladott olvasási, írási sebességre)).

    Kiegészítő hűtésről, illetve áramellátásról természetesen senki nem gondoskodott az extra megterhelés okozta károk megelőzéseként.

    Ehhez még a merevlemezt természetesen senki nem takarítja, állandóan tele van. Feltesznek kiegészítő programokat, amikről nem tudják mi az, de az OK gomb általában jót jelent alapon ártani nem használ. + 1-1,5GB memória igény.

    A skyperól például nem is beszéltem. (Ma már Magyarországon belül is sokan azzal tartanak kapcsolatot.)
    Amikor én megismertem, minden gépen elfutott, hanghívást lehetett indítani 56Kbs modemmel, 8-20MB memória igénye volt. Ma 2-600 MB memóriát használ és 1Mbs adatkapcsolat alatt majdhogynem chatelni se lehet vele.

    Tiszteljük Tibor bá’t, hogy nem él a tervezett elévülésnek, a weboldala olyan egyszerű, hogy tényleg minden számítógépen megjelenik. Az oldal, amin meg van nyitva 52,9MB memóriát használ (Böngésző+google kieg.+weblap saját mérete). Az Index címoldal 190MB.

    Ha minden oldal olyan egyszerű lenne, mint Tibor bá’-é, akkor tökéletesen működne minden 10 évvel ezelőtti számítógép. A baj, hogy az egyszerű oldal a ritka. Úgy tele van rakva beépülő animációkkal, mozgó reklámokkal, facebook boxokkal, aktív felületekkel még egy álmos tanyasi fórum is, amin a Tanyasi Rockband (Nem tom van-e ilyen, példa) felrakja a 2 percen keresztüli hamis kornyikálását, hogy aktív böngészőhasználat 2-3 GB modern, gyors RAM-ot kíván, vagy az ember a saját számítógépét teszi tönkre.

    A számítógépek esetén a tervezett elavulás 90%-ban software-es oldalról megoldott, a fizikai hibák 99%-ban felhasználásbeli tévedés.

    Én 2-3 évente veszek egy új olcsó lap-topot és nekem ez a recept működik. Minden működik, csodát nem várok, ha már nem működik minden, nem próbálom javítani, noha tudnám, mert tisztában vagyok vele, hogy 3 év alatt túlhaladta a technológia az alapokat. Még egy gép árának ráköltésével nyernék neki 1 év további működést.

    Nagyon szétszórt lett a hozzászólás, elnézést.

    Fáradt vagyok, de ezt le akartam írni az így jó a 10 éves gép, úgy jó még, a tervezett elavulás a gonosz és úgy csinálják, hogy elromoljon témában. Frászt.

    A technológia fejlődik, a felhasználó elvár. Még itt is mindenki. Miközben arról beszéltek, hogy tervezett elavulás és nem kell mindent a szemétre dobni, de azon fel vagyunk háborodva, hogy nem kapunk hd videót a malajziai gépet ért rakétatámadásról a XXI. században.

    Ha lenne, min néznétek meg? Egy 486-oson 64Mhz processzorral, 8MB memóriával és 256 MB HDD-vel, illetve 512KB videógyorsítással?

    Na azt én nézném meg. 😉

  67. @72: „Ha egy számítógép off-line módban napi 2 órát üzemel, gyakorlatilag a tápot kell 3 évenként cserélni, 4 évente az eredeti windowst újratelepíteni és kész. ”

    Saját megfigyelésem az, hogy eddig kizárólag külso = ritkán használt HDD-k mentek tönkre. Fiam születésekor beruháztam egy néma PC-be. Ennek nyóc éve és (lekopogom) az eredeti alaplap meg HDD van benne. Mellesleg 24/7-ben megy, csak a magyarországi látogatásokkor kapcsolom ki, amikor 1-2 hétre elhagyjuk a lakást. Az alaplap Asus, a vinyó egy Samsung. Processzort fejlesztettem egy gyorsabbra, memóriákat bovítettem. A rendszert már 4,5 éve áttettem SSD-re. Na az sokat dobott az élményen. Idén tavasszal álltam át Win7-re. No de ez mindegy is. A lényeg, hogy a folyamatosan üzemelo alkatrészekkel sokkal kevesebb problémám volt eddig, mint az alkalmanként használtakkal.

  68. 72:

    Huh, te aztán jól elvitted a témát a számítógépek irányába.

    Régi jó minőségű asztali gépek valóban ritkán romlottak el, de akkor is volt gagyi. Sok gépbe utólag hangkártyát, hálókártyát kellett raknom, mert az alaplapi hamar felmondta a szolgálatot.

    A fujitsu siemens Laptopok minimum egy szériája (de inkább több) gyári hibával érkezett ki, a videóchipek jó esetben már garanciálisan, rosszabb esetben garancia után tönkrementek.

    Szóval nem igaz, hogy nem mennek tönkre a számítógépek.
    A technikai fejlődés egy egész más történet.

    Nem akarlak lelombozni, de itt a munkahelyemen én is 10 éves gépről írok, a célnak teljesen megfelel.

  69. 71: Ha a „szóba állás” nálad azt jelenti, hogy minősítesz engem, miszerint a témát se értem, akkor nem hullatok könnycseppeket, ha nem állsz szóba velem.
    Fogalmad sincs én mit és mennyit olvastam, láttam, tanultam, tapasztaltam, így elég merész dolog a részedről az én tudásomról minősítéseket tenni.

    72: „Na ha apádnak odaadtad a 10 éves számítógépet, akkor szereted hallgatni a káromkodását.”

    Eddig elég volt neki a 650-es duron-os gép, most 2,4-es celeronos masinát nyomkod, általában 1 ablakban böngészgetve, hetente max 1-2 órát, olyan irgalmatlan erőforrás igényes oldalakon, mint pl. levéltári katalógus keresőfelülete… 🙂
    Nem játszik rajta, még youtube videókat se nézeget.
    Amikor arra járok csinálok egy kis karbantartást, takarítást (Ccleaner nagyon hasznos), frissítgetést a gépen és rendben működik így a dolog.
    Mint írtam: „amire apámnak kell, arra elég még”.
    Engem meg idegesített már, hogy milyen lassú, még a feleségem alsó kategóriás netbook-ján is jobban ment minden. Most van egy olcsó i3-as 15.6-os laptopom, és az már megy annyira, amennyire nekem kell, ha majd lassúnak érzem, rakok bele SSD-t, addigra remélhetőleg már az is olcsó lesz.
    (Anyám aktívabb felhasználó apámnál, neki van egy Core2Duo-s laptopja, netezgetni, családi fotókat, videókat nézegetni egyelőre az is elég.)

    Egyébként egyetértünk, hogy a technológia fejlődése és felhasználói elvárások növekedése gyorsabban teszik tönkre a gépeket, mintsem azok elromolnának.
    Ma az okostelefonom is lejátssza a fullHD-s videót, ami egy régi PC-n akadozna, miközben a telefon néhány wattot eszik, a PC meg kb. 300-at…

  70. 72 – Deakonisz:
    Köszönjük az alapos és kimerítő kiértékelést.

  71. 72:

    Minősítést tapasztalat utján végzek. Esetedben a megnyilvánulásodra építve. Érvelésed olyan mint: Tanárúr kérem, én készültem, egész hétvégén tanultam. – Fiacskám, nem készülni kell, hanem tudni.

  72. 77: Akkor minősítsd magadat, ha nem látod, hogy mennyire nem igaz, miszerint bárki is kiadott volna olyan ukázt, hogy „egy Tv készülék csak 7 évig működhet” aztán redukálták volna az élettartamot „5 évre. Aztán 3-ra”.
    Ha szerinted már 50 éve ezt csinálják, akkor hogy a francba lehet, hogy a 10-20 éves eszközeim még mindig működnek?

  73. 78:

    Avatar ezeket a mondatokat én írtam, ne Tibor bán kérd számon.

    Részben jogos is az észrevétel, nem kellett volna konkrét számokat írnom, sokkal inkább egy tendencia az, ami megfigyelhető és azt gondolom ezt nehéz kétségbe vonni.
    Egyre silányabb minőségű termékek készülnek és ez nem csak az elektronikai dolgokra jellemző.

    A nyomtatók esetében terjedt el ez a mende-monda, hogy 50 ezer nyomtatás után megáll. Nem tudom bizonyítani, egy biztos. Nézd meg a tintasugaras nyomtatókat. Legtöbben megveszik és eldobják, mert annyi a csere patron, mint az egész nyomtató.

    A tárcsás mosógépünket rengetegszer felújítottam. Ma már egy szakember sem tudja javítani az automatákat.
    Nem éri meg.

    Nem veszed észre Avatar, hogy manapság semmit nem éri meg szinte javíttatni?

    Nekünk is van 40 éve müködő háztartási gépünk, ne szó szerint értsd, hogy 3 éves korában egyszerre minden elromlik, hanem úgy van gyártva, hogy lehetőleg mihamarabb vegyél másikat. Tök mindegy milyen okból.
    Egyes okostelefonoknál pl. az akku már nem kivehető, sőt nem cserélhető. Szerinted ez normális? Melyik bírja általában tovább az akku, vagy a teló?

  74. 79. Curix

    Szerintem akit VALÓBAN érdekel a téma, az tudja, hogy mi az a beépített eelévülés.
    Ez a fogyasztói társadalom garanciája.
    50 éve még szörnyűlködve mesélték, hogy már fel van találva az elszakíthatatlan női harisnya, csak ez tönkretenné a harisnyagyárakat.
    És a sok parasztvakítás közben nem vesszük észre, hogy már mindennel így van.
    Apám Ladája 40 évig ment… aztán ellopták.
    Mert a „bunkó” oroszoknak még nem volt technológiája a 10 évig tartó autó gyártására. (vagy a gazdaságnak igénye?)
    Régen, a jó kommenyista időkben a cipők meg a nadrágok is tovább tartottak, mint manapság. Nagyapáim korában egy jó csizmát még megörököltek.

    A régi kenyér egy hétig puha maradt… ma már másnapra kiszárad… hogy a tápértékről ne is beszéljek.

    Ha belegondolsz, hogy mennyi elképesztő energiát és nyersanyagot pazarolunk hogy a profit érdekében időnként lecseréjünk még működő dolgokat, akkor látod, hogy hol a rendszer hibája…

    De vannak akik „hivatásosan” igyekeznek nem tudomást venni ennek a „szép új világnak” a vadhajtásairól.

  75. 80:

    Azt gondolom nagyon sokat romlott a helyzet mikor Kínában megindult a sorozatgyártás. Ez azt gondolom 90-es évek vége felé datálható.
    90-es években még lehetett valódi Adidas cipőt venni. Nem volt éppen olcsó (most sem az) de minőséget jelentett.
    Ma már csak divatos 3 csík, egyébként minőségileg nulla.

    Ez persze nem Kína hibája, hanem a karvaly kapitalistáké, akik valóban anyjukat is eladnák 2 dollárért.
    A fogyasztói társadalom egyelőre gördülékenyen működik, bár egyre szűkül az a réteg, akik anyagilag képesek a „vedd meg, dobd el” szlogen szerint élni.

  76. 81. Curix

    Kína mindig azt gyártotta, amit kértek tőle.
    Szervezett és fegyelmezett munkaerővel mindig ki tudta elégíteni a nyugati üzletemberek igényeit.
    Mert ugye, világos, hogy NEM a kínaiak házaltak, hanem a szemfüles nyugati üzletemberek jöttek rá, hogy egy-egy termék árából majdnem teljesen le lehet írni a munkabért.

    Persze, mióta Kína gazdag, saját üzletstratégiája van.

    De a gagyi an NEM kínai találmány, hanem nyugati üzleti koncepció, és remek PR-ral Kínára kenik miatta a sarat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük