(1428) A klímaváltozás hozadékai

Tibor bá’ online

 

Ne foglalkozzunk a kiismerhetetlen, és sokak által tagadott jövővel. Maradjunk szigorúan a jelennél. A helyzet az, hogy számszerűsítve a dolgokat a jó öreg Földünkön az emberi élet ötször veszélyesebb, mint amilyen 1970-ben volt – jelentette a   World Meteorological Organization

Ugyanis a XXI. század első évtizedében 3496 természeti katasztrófa történt (árvíz, hőhullám, szárazság, vihar) a releváns kritériumoknak megfelelően. Ez közel ötször több mint a 70-es években előforduló 743. De ez nem minden. A természeti katasztrófák mértéke is növekedett. A hőhullám okozta halálesetek száma pedig az egekbe száll.

Természeti csapások száma 1971-2010 között, típusokra bontva:

 

~q375

 

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

 

Halálesetek száma típusokra bontva

~q374

Sötétkék = árvíz

világoskék = áradás

zöld = vihar

sárga = szárazság

barna = hőhullám

narancssárga = erdőtűz

1970-ben a hőhullám okozta halált nem is jegyezték. 2010-re sikerült magát feltornázni az első helyre. Csak Oroszországban 55.000 ember halt meg a hőségtől 2010-ben.

Az áradások okozta károk egyre nagyobbak, aminek elsősorban a biztosító társaságok látják a kárát. Reálértékben a természeti csapások 1970-től 2010-ig öt és félszeresére nőttek. És hadd hangsúlyozzam újra ki. Ez nem a jövő, ez a jelen létező valósága, amiből le kell vonni a tanulságot! Vizsgáld meg, ahol laksz mire számíthatsz, és azt hogyan lehetne felkészüléssel kivédeni. ha ez nem lehetséges, meg kell fontolni a lakhelyváltást, amíg ez lehetséges. De bárhol laksz, meg kell fontolnod, miként tudod kivédeni a növekvő hőhullámokat. A tiszti főorvosi tanács, hogy igyunk sok folyadékot, nyilvánvalóan nem kielégítő.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
______________________________________________

34 gondolat erről: „(1428) A klímaváltozás hozadékai

  1. 1970 óta csaknem megduplázódott a Föld népessége.
    Mind időben, mind térben megsokszorozódtak az észlelések így ma már olyan helyről is érkeznek adatok, ahonnan 70-ben még nem.

    A hőhullámot nem azért nem regisztrálták, mert nem volt, hanem mert a többi halálesethez képest (áradás, hideg, szárazság) nem egyértelműen bizonyítható.
    Senki nem a hőhullámba hal bele, hanem többnyire szív és keringési elégtelenségbe.

    Nem is ez a lényeg, hanem a fenti tényekkel korrigált grafikonok már egész másként festenének.

    Ha semmi információm nem lenne a külvilágról neten, tévében stb… akkor megfigyelésekből csak annyit tudnék leszűrni, hogy enyhébbek a telek.
    Az idei nyarat sem lehet se forrónak, se száraznak hívni, pedig ezek voltak az előrejelzések tél végén.

  2. 1:
    A World Meteorological Organization-nál igen jól képzett szakemberek ülnek. Gondolod, hogy ők nem gondolnak arra, amit te kisütöttél? Az adatok sztandardizálása rutin feladat. Inkább arról van szó, hogy áltatod magad, és ez ügyben kifogásokat keresel.

    Ez a mondatod: „Senki nem a hőhullámba hal bele, hanem többnyire szív és keringési elégtelenségbe.” elméletileg OK, de hőhullám nélkül a szívbeteg még élne 5-10 évet. Akkor mi is a halál oka? Szerv átültetett folyamatosan szupresszort szed, hogy teste ne vesse ki az átültetést. Viszont sokkal könnyebben kap ezért fertőzést. Ha belehal egy fertőzésbe, akkor tulajdonképpen mi a halál oka?

    1971 nem 70 éve volt, hanem 44. 1970 óta a népesség nem duplázódott meg. A hőhalál észlelése roppant egyszerű. Mondjuk Párizsban a hőhullám előtti napon 12.000 ember halt meg, az utána következő napokon is, de a hőhullám alatt ez felment napi 15.000-re. Statisztikailag a napi 3000 hőguta biztosra vehető.

  3. Azért engem mindig lenyűgöz, hogy az emberek nagyobbik része kanyar nélkül elfogadja, hogy valamely bank valamely nyikhaj elemzője ezt vagy azt gondol pl. a növekedési kilátásokról, ezért növekednek a hitelkamatok, vagy pl. azt, hogy X vagy Y diktátor, államfő bal lábbal kel ezért drágul a benzin. De érthetetlen okból a nyilvánvalót nem hajlandók a népek, elfogadni. Ilyen csodás az emberi elme!

  4. Nem tudom mennyire lehet komolyan venni egy olyan tanulmányt, ahol az elmúlt 44 év Top 10 emberéletet követelő természeti katasztrófái közt 4 afrikai országot tüntetnek fel, mint a szárazság áldozatait, és mindezt úgy, hogy az adatok egyre romlóak.

    Komolyan ennyire meglepő, hogy Etiópiában, Szudánban, Mozambikban előfordul néha szárazság?
    Döntse el mindenki maga. A táblázat a forrás 8. oldalán van.

    Továbbá ott van Banglades. Háromszor szerepel a TOP 10-es listán egy-egy trópusi ciklonnal és egy áradással.
    Hát nagyon szakmai kiemelni egy ilyen csöppnyi országot, ahol 160 millió ember tömörül, és földrajzi adottságai tekintetében fokozottan kitett az áradásoknak, ciklonoknak.

    Bocs Tibor bá, de kevés standardizálást látok, sőt ez utóbbi esetben semmit.
    Ebből levonni tudod mit lehet?
    Sokkal inkább azt, hogy a Föld azon pontjain, amelyek mindig is kitettebbek voltak egyre több ember él.

    Még egy adat:

    „In Europe, 1 352 reported disasters caused
    149 959 deaths and US$ 375.7 billion in eco-
    nomic damages during the 1970–2012 period.”

    Első nekiugrásnak akár sokkoló adat is lehetne, de
    messze nem az. 42 év alatt 150 ezer emberélet, ebből 100 ezer felett van a hőhullám áldozat, ami ugye közvetlenül nem bizonyítható.
    Évente meghal az EU-ban kb 25 ezer ember közlekedési balesetben!

    Ami pedig a gazdasági károkat illeti. 375 milliárd 42 év alatt. Európáról beszélünk ugye.

    Ez visszaosztva durván 9 milliárd USD/év.

    Az EU-ban csak bankmentésre költöttek 5000 milliárd Eurot 2008 óta.
    Had ne számoljam ki ez mennyire jön ki 6 év alatt.

    De találtam egy másik érdekes adatot is:

    „A becslések szerint minden egyes európai, közúton bekövetkezett halálesetre 4 maradandó károsodást (vagyis agykárosodást vagy gerincsérülést), 10 súlyos és 40 kisebb sérülést szenvedett áldozat is jut. Számítások szerint a társadalomnak mindez évente 130 milliárd eurójába kerül.”

    Biztos sokkolóra akart készülni ez a tanulmány a klímaváltozással, de valójában nem az.

    2:

    Tibor bá a 70-es évek környékén 3,7 milliárd ember élt a Földön, akkor most duplázódott vagy sem?

    Mindegy, nem akarom elbagatelizálni a dolgot, de azért talán nem baj, ha más oldalról ugrok neki a kérdésnek.
    Mint kitűnik a klímaáldozatok eddigi száma eltörpül egyéb dolgok mellett. A gazdasági kár is.
    A jövőben valamikor bizonyára ez változni fog és egy komoly tétel lesz.

  5. Nos emlékeim szerint még egy közlekedési balesetben sem pusztult ki a fajok 95 %-a, klímaváltozásban már igen. Bár lehet hogy bagatel.

  6. Tibor bá’! Az első diagram Ázsiára vonatkozik. Szerintem az összesítettet kellett volna csatolni, ami a linkelt pdf 9. oldalán található.

  7. 4:
    Mond el a pécsieknek, hogy semmi se változott, ahol ma fél méteres víz hömpölygött az utcákon. Tegnapelőtt Borosjenőn 110 mm eső esett 12 óra alatt. 1971 óta mérem. Erre még nem volt példa. Pontosabban, 50 mm-nél több még sose esett egy nap alatt. A házamhoz 80 méter hosszú, 20 százalékos lejtésű, kibetonozott út vezet a kaputól. telente általában 2-3 héten keresztül nem tudok felmenni rajta kocsival, A kapu előtt, az utcán kell parkolnom. Az elmúlt télen egyetlen egy nap se volt, amikor nem tudtam volna feljönni. A fügefáim a 701-es, 80-as években rendre elfagytak, ha nem takartam be őket. A 80-as években csak minden második évben fagytak el. 20 éve nem takarom be őket, és csak háromszor fagytak el. Augusztus előtt sose volt érett füge, az idén már két napja érik a füge.

  8. 5:

    Végül is a meteorit becsapódás is egyfajta közlekedési baleset, nem?

    8:

    Tibor bá itt alig esett valamit és nem tapasztalok hasonló szélsőségeket, biztos védettebb vidék. Az idén még jégeső sem volt.
    Igen a tél és a nyár is melegebb, de ennyi.
    Mindegy, nem azt vitatom, hogy nem változik a klíma, mert biztosan változik, csak a hatása még nem jelentős, legalább is az a kár, amiről a cikk szól.

  9. Nos a véleményem:beszélgettem erről több idősebb emberrel.Van aki azt mondja hogy régen nem voltak ilyen melegek és nem égettet ennyire a nap mint most, van aki meg azt mondja, hogy régen is voltak ilyen melegek amikor kaszálták a búzát. Akkor most mi a fene van???? Tibor bá maga már idősebb mint én mi a véleménye erről?Voltak régen nagy melegek? Persze a „ma” embere klímában ül otthon és a munkahelyen és a 30 fokra azt mondja hogy kurva meleg van, én meg kinn dologozok, hozzá vagyok szokva, és azt még elviselem—-ezzel csak azt akarom mondani hogy az emberek véleményéhez ez is hozzájárul(elkényelmesedett természettől elszakadt neoember vagy nem).Szerintem régen nem voltak ilyen melegek , és nem is égetett ennyire a nap.Valószínű hogy a több ezer kísérleti atomrobbantás és a kipufogógázok tönkrebaszták az ózont.

    Másik:”a klíma folyamatosan változik, hülye vagy te,ne is törődj vele”- mondta nekem egyik kollégám. Nos ez igaz ciklikusan változik, de nem mindegy mennyi idő alatt, régen nem ilyen gyorsan szerintem…….

    Még egy : ma a tudósok sem tudják eldönteni hogy a CO kibocsátás felelős e ezért, mert azt is mondják hogy egy volkánkitöréskor többszörös CO2 megy a légkörbe.Ha a tudósok sem tudják eldönteni mi pláne nem.Persze a több co2 miatt többe nergia van a légkörben ezért vannak erősebb viharok , ez nem kérdés.

    Még egy :azt mondják akkor lesz nagy baj ha majd felolvad a permafroszt vagy mi és kiszabadul a metán és elszabadul a pokol.Szerintem ennek van valóság alapja, de lehet hogy ez is olyan „jön felénk egy üstökös ami becsapódik majd és apoklipszis lesz”.

    Még egy: A föld időjárás és szabályzó rendszere kurva bonyolult ,emberi aggyal nézve még nem sokmindent tudunk erről, így azt sem hogy van e a co2-nek hatása a klímára(igen tudom van ,de kérdés hogy mennyi???ez a nem mindegy)és hogy ha esetleg mi idéztük elő akkor azt sem tudjuk , hogy van e aföldenk öngyógyító rendszere mivel még nem sokat tudunk.

    Most vagyunk elvileg az oil peaknál , innen elvileg már kevesebb co megy a légkörbe(vagy mégsem ??a növekedő szénfogyasztás miatt), na mindegy ezt nem írom tovább most 😀

  10. 10:
    Némi káosz tapasztalható a fejedben. Próbáld letisztítani.

  11. 10. Andrew

    „ma a tudósok sem tudják eldönteni…”

    Dehogynem.
    Csak vannak akiket azért fizetnek, hogy azt publikálják, ami előre el van döntve.

    A lényeg, hogy az egyszerű halandó ne tudjon eligazodni, és a véleménye attól függjön, hogy éppen melyik fényes magazin tudományos rovatát olvasta.

    Az igazság is bizonyára ott van valahol, de nem mindig könnyű kiválogatni.

    Ahogy a globális háttérhatalom fő foglalatossága, hogy rejtőzködik, érthető, hogy nem csak magáról, hanem a világ egyéb dolgairól is dezinformációval látja el a világot.
    Amíg például a klimatikusok egymással vannak elfoglalva, addig se az elit után szimatolnak.

  12. 11. Tudom káosz van , de azért mert tényleg nehéz eldönteni a rendelkezésre álló (rengeteg) infó alapján, hogy (az tuti h az emberiség is befolyásolja a co2 kibocsátással) most mi a fene is van.
    12. Atilla szerinted akkor mi az igazság? Nagy lesz a baj pár éven belül a klíma miatt vagy nem?

    A termőföld valóban tönkre van menve csak ugye nem publikus a köznépnek hogy alig van benne tápanyag stb..Persze ezt egy átlag mai ember nem tudja(fogalma sincs róla).Lehet a klímával is ez helyzet….tönkre van téve, de ennek eldöntése nem olyan egyszerű mint pl. a termőföldé..

  13. 13:
    A klímaváltozás egy számunkra lassú, de geológiai értelemeben roppant gyors és megállíthatatlan folyamat, ami egyre elviselhetetlenebbé válik és végül a civilizációnkat egészen biztos, de lehet, hogy a homo sapienst is elpusztítja. Ezen belül a részleteken lehet vitatkozni (de minek).

    A termőföld egy másik téma (semmi köze az előzőhöz), amin lehet (lehetne) segíteni (van ahol meg is teszik).

  14. 10:

    Amikor gyerekként megkérdeztem nagyszüleimet, hogy régen is voltak ilyen melegek nyáron, azt mondták még melegebbek voltak. De szerintem ezek az emlékek nem mérvadóak, mert az embereket becsapják az emlékeik, mert a rendkívüli dolgok jobban megmaradnak, mint a normálisak. A 87-es télre például mindenki emléxik, de hogy 86-ban, vagy 88-ban milyen volt, arra már nem igazán.

    14:

    A faj pusztulására szerintem nincs sok esély. Korábban sokkal nagyobb katasztrófákat is életek túl fajok, az ember pedig már tudatosan készülhet ilyen eseményre, és túl tud élni.

  15. Ezt a cikket szeretném ide betenni véleményezésre, ha nem túl off…

    http://valasz.hu/vilag/a-szorny-amely-kipusztithatja-az-emberiseget-102266

    „Az Arktisz alatt ezer gigatonna, vagyis ezermilliárd tonna metángáz van, s az alaszkai egyetem kutatócsoportja szerint a kelet-szibériai sarki talapzat évek óta tizenhétmillió tonna metánt bocsát ki a légkörbe. (A tudósok becslései szerint hét évvel ezelőtt még „csak” évi ötszázezer tonna metán szivárgott innen a Föld légkörébe, ráadásul összesen, most viszont egyedül az Északi-sark jégpáncélja alól szabadul ki tizenhétmillió tonna!)”

    7 éve még 500k tonna, és „évek óta 17millió tonna” metánkibocsátás…

    – Ez mit jelent? Egy hirtelen ugrást, vagy exponenciális-szerű növekedést? (gondolom inkább az utóbbit), de ez milyen mértékű? Tud esetleg valaki előrejelzés(eke)t/becslés(eke)t linkelni?

    „A metánrobbanás miatt a Földet érő esetleges tragédia tanulmányozása nem újdonság. Öt évvel ezelőtt a Science című tudományos lap közölt világszerte feltűnést keltett tanulmányt arról, hogy kicsit több mint kétszázmillió évvel ezelőtt, amikor a Földön még csak egyetlen szuperkontinens (a Pangea) volt, miért is halt ki hirtelen az Élet ötven százaléka. Ez volt az úgynevezett Triász-kor végi nagy kihalás.”

    – Hogy került vissza az a 12000 gigatonnányi metán a Földbe??? már ha igaz az adat…

  16. 16:

    A metánrobbanás után nagyon sok lehetett a CO2 a légkörben, üvegházhatás is volt tehát meleg, aztán meg a nap is sütött, tehát valószínűleg robbanásszerű volt a vegetáció visszatelepülése.

    Azt arktiszon is zöldelt minden, az meg bekerült a földbe és a jégkorszakra jelentős mennyiségű fosszília kerülhetett a jég alá.
    szépen oszladozott és most hogy olvad a jég jön szépen kifele.

    Ha ez igaz akkor tartós tejet már senki ne vegyen… 🙂
    Illetve nyugodtan lehet 30 évre eladósodni spekulatív szándékkal, hogy úgysem lesz visszafizetve.

  17. 10-esben említette Andrew, csak elfelejtettem rá reagálni, ugyan is az nekem is feltűnt, hogy lényegesen erősebb a nap, mint régen.
    Sokszor leégtem már, de soha nem lett hólyagos a bőröm, ez idén fordult elő először, de többektől hallottam, hogy jártak már így.

    Valóban nagyon erős a nap, és bár én nem tudom mérni, de elhiszem, hogy extrém UV-B sugárzás van.
    Ez viszont logikusan nem magyarázható CO2-vel.

    Nekem hirtelen két lehetőség jut eszembe, vagy csökkent az ózonréteg vastagsága és mélyen kussolnak róla, vagy erősödött a napsugárzás.
    Egyéb ötlet?

    16:

    Nehéz olyan dolgot véleményezni, amit nem ismerünk.
    Egy katasztrófa film is készült a témáról.

    Úgy is energiahiány van, be kéne fogni és elégetve munkát és CO2-őt kapnánk.
    Amúgy az Antarktisz miatt én nem aggódom, olyan masszív jégtömeg nem mostanában olvad fel.
    A Föld megoldja ezt is.

  18. 18. Erről már írtam egy régebbi kommentben, de senki nem tud róla semmit, mély csend van. Egy cikket is belinkeltem, hogy kinemesítették a naptól elforduló napraforgót, mert a hagyományosnak már kisül a tányérja. Valami nincs rendben, de csak konteós oldalakon lehet ezekről olvasni ezt-azt. Például, hogy csíkozzák ez eget emiatt. 😀 Mostanában tényleg feltűnően sok a fátyolfelhő.

  19. Nekem tapasztalatom. Magyarorszagon gyerekkent a nyar nagyjat a balatonon toltottem mindig, soha nem voltam roszul tole. Leegni nem tudok, ciganybarnara (romabarnara, hogy polkorrektek legyunk 🙂 ) sulok. Most angliban vagyok, elmeletileg a klima hidegebb. Nincs is extrem meleg (25-28 fok) de minden nap ha nincs egesz napos eso (ami honapja nem volt), napszurast kapok, szedulok, hanyingerem van a naptol. Egesz nap a napon vezetek. Elmetileg az uvegen nem megy at az uv a szelvedo pedig uveg.
    Sose volt klimas autonk, nem is hianyzott, most hogy nem mukodik a sajatomban nagyon hianyzik.
    Na ennek mi az oka? A paratartalom nem extrem magas.

  20. A napszúrást nem az UV okozza, hősugárzó alatt is így járnál. 🙂
    Az üveg egyébként tényleg megfogja az UV nagy részét.
    Nemrég a nejem kapott ajándékba egy kis műanyag karkötőt, ami mutatja az UV sugárzás mértékét. Ahol nem süt a nap, ott majdnem teljesen kifehéredik, erős napsütésben viszont szép liláspiros lesz. Humbugnak gondoltam, de az autóban ülve ha a szélvédőn át kapta a napot, akkor kifakult, ha kitartottam az ablakon rögtön beszínesedett.
    Szóval az üvegen át napozva nem leszel cigánybarna, viszont simán kaphatsz napszúrást.

  21. 19-20

    Na jó legalább megnyugodtam, hogy nem nálam mentek el otthonról, hanem másnak is feltűnt, sőt nem is csak Magyarországon. 🙂

    Az ok azonban rejtély marad.

  22. 19:

    Ma ismét sok napraforgó tábla mellett haladtam el, és direkt figyeltem őket.
    Valóban így van, ahogy írod. Nappal ellentétes irányba vannak fordulva, vagy pedig semerre, lefelé lóg a tányérjuk.
    Hmmm fura… nem csodálom ha lázba hozza az összeesküvés elmélet gyártókat.
    Nem olyan régen még a nap felé fordultak.
    Új nevet kéne adni a növénynek.

  23. 24. Most újra megkerestem ezt a cikket: http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20130807-a-napraforgo-mar-nem-forog-sehova.html
    Mikor először olvastam ezt, elég meglepőnek tűnt, viszont bizonyítékul szolgál egy jelenségre, amit az ember egyébként is sejt. Erre aztán tényleg nem lehet mondani, hogy csak konteó. Látjuk, érezzük, hogy erősödik az UV sugárzás, de fogalmunk sincs mitől. Az ózon probléma manapság nincs nagyon előtérben.
    A permetezést sokan nevetségesnek tartják, nem lennék meglepve ha igaznak bizonyulna. Valaki felvetette, hogy eddig már kiderült volna egy ilyen horderejű dolog. Akiknek szavuk lenne és magas pozícióban vannak, azok hallgatnak, mint szar a fűben, a többiek meg hülyének vannak nézve. Tudományos bizonyítékokkal a mezei reptéri gépkezelő nem fog szolgálni.

  24. 25: Azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy a világ ellentétes érdekektől szétszabdalt országai mind falazzanak egy ilyen folyamathoz, hogy közösen, vállvetve dolgozzanak egy ilyen projekten.
    Hogy ne lenne köztük olyan ország, amely ellenérdekelt lenne, aki ne akarna politikai hasznot húzni a másik fél leleplezéséből.
    Ez lenne az az egységes hozzáállás, amely egyéb kérdésekben mindig is hiányoltunk a világban a föld problémáinak megoldásában…

  25. jelentem, nálam a kertben a vadon kikelő napraforgók mind délre néznek. Nincsenek trágyázva, kicsik a fejek és nem kókadnak le.

  26. 26:

    Vannak azok a témák, ahol meglehetősen egységes a hozzáállás.
    Tudom erre van másik poszt, de hirtelen Izrael jutott eszembe, nézd meg hány európai vezető veri hangosan a tam-tamot, hogy a zsidó állam ezt a mészárlást fejezze be.
    Mindegy, ez most ne legyen itt téma, de bizony vannak esetek, mikor összezárnak vezetők.
    Ettől függetlenül a chemtrail már nekem sem túl hihető történet, és továbbra sem ad magyarázatot. Vagy azért szórják, hogy csökkentsék a sugárzást?
    Nincs értelme, egyik kár helyett egy másikat idéznek elő, és eszméletlen pénzbe kerülne, ha ezt tényleg csinálnák.

    27:

    Tibor bá a napraforgó csak egy növény és egy korkép. Továbbra sem magyarázza meg semmi, hogy miért nő a földet érő (nap)sugárzás.

  27. Megint ezt a szar origót idézem, de hát ez foglalkozik ilyen témákkal. 🙂
    http://www.origo.hu/idojaras/20130103-erosodik-a-napsugarzas-magyarorszag-miert-veszelyes-uvbrekord-2012-borrak-szurke.html
    Ez sok szempontból sületlen iromány, de a vége érdekes.
    A kukoricára is káros hatással van a megnövekedett UV és történnek is ilyen irányban nemesítések.

    Én is figyeltem a napraforgótáblákat, valóban nappal ellentétes oldalra néznek a virágok, kelet, észak-kelet felé. A napraforgóval kapcsolatban él egy téves elképzelés a közgondolkodásban, hogy napszakosan követi a nap mozgását, de ez nem igaz. Tartósan beáll a legtöbb fény irányába, leveleivel és tányérjával optimálisan dél felé fordul, de hát újabban már ez sem igaz. 🙂

  28. 29:
    Az UV és a bőrrák közötti összefüggés paradoxonja, hogy bőrgyógyászok szerint a bőrrák leggyakoribb megjelenési helye a hát, ahol a testet a legkevesebb napfény éri. Ezért ők megkérdőjelezik az UV sugárzás szerepét. — Abba az irnyba kell elmenni, hogy mennyibe kerül egy UV-t szűrő szemüveg lencse!

  29. 29:

    Hát ja, az Origó tudományos rovata 🙂

    Szóval túl tiszta a levegő. Oké, ezt a témát dobjuk is. Baromság.

    A másik már logikusabb, valóban feltűnően sok a déli szél, de valahol meg ellentmondás, hogy a felső légkörben újra épülő ózon réteg ellenére növekszik a sugárzás. Az alsó légkörben lévő ózon tudtommal méreg, így nem is annak kéne megszűrnie a légkört.

    Összességében nem vagyunk sokkal beljebb, hogy mi történik 🙂

    30:

    Erről én is olvastam. Sőt a cikkben tovább mentek, és (állítólag) bizonyítható volt, hogy a naptejek több kárt okoznak ill. esetenként rákot is.
    És valóban a bőrrák olyan helyeken jelenik meg, amit sosem vagy ritkán ér nap, ellenben fényvédővel bekenjük.

    A lencsék 20-30 ezer körül vannak.

    Basszus azért legyen ám okos az ember a mai világban…

    Akkor sincs valami rendben, ez nem öregedés kérdése, régen nem égetett ennyire a nap, ez tuti.

  30. 30. Tibor bá’
    Néhány éve olvastam egy beszámolót, hogy egy magánember vett egy csomó napszemüveget, és bevizsgáltatta. UV-szűrés szempontjából nem volt jelentős különbség a legdrágább és a legolcsóbb napszemüvegek között. Persze, ez nem egy hitelesített kutatás, de szerintem nem egy nagy költség UV-szűrő anyagot is belekeverni a sötét festékbe.

  31. 32:
    Arra utaltam, hogy a szemüveg lencséken hatalmas haszon van.

  32. 32: A piacon 1000-2000 Ft-ért kapható polikarbonát lencsés napszemüvegek is teljesen jól kiszűrik az UV-t. Mielőtt lézeres szemműtétre mentem bemérettem egy ilyet a régi optikusommal, mert a műtét után fél évig folyamatosan hordani kellett (szabad ég alatt), és gondoltam, akkor már hadd legyek biztos abban, hogy megfelel-e a célnak a szemüvegem.
    Szóval amiken ott fityeg a 100% UV resistant, azok tényleg azok. Arra érdemes odafigyelni, hogy a lencse és a szár kialakítása mennyire blokkolja a nem szemből érkező sugárzást, azaz elsősorban felülről és oldalról be tud-e sütni a nap.
    A márkás szemüvegek állítólag más tulajdonságokban verik az olcsó napszemcsiket, pl, hogy mennyire torzítanak. Lásd:
    http://napszemuveg.blog.hu/2012/05/30/bemertuk_a_gagyit
    A cikk cégén a teszt címkére klikkelve még van 1-2 hasonló írás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük