(1397) Újabb meglepetés

Tibor bá’ online

 

Újabb meglepetés

~ab108Az élet folyamatosan változik, és egyre gyorsabban változik. Csak egy dolog biztos, hogy minden egyes újabb „meglepetés” nem az emberiség hasznára jön létre. Már meg se rebben a szemünk, amikor a tévében bejelentik, hogy Magyarországon újabb szúnyogfajták jelennek meg, amelyek a kutyákat életveszélyes parazitákkal fertőzik meg, és várható a malária megjelenése is. Mindez az egyesek által nem létező globális felmelegedés következménye. Szóval a melegebb nyarak ellen van védelem, amit úgy neveznek, hogy légkondicionálás, de ez olyan hatalmas extra terhelést jelent, hogy nem fogják győzni az erőművek. De, ha csak ez lenne!

Mérések azt bizonyítják, hogy amerikai nagyvárosok lakói klíma berendezéseikkel megemelik a város éjszakai hőmérsékletét. Tehát mivel a klímaváltozás következtében egyre melegebbek a városok, a városlakók egyre több légkondicionálót szereltetnek fel. Pillanatnyilag az amerikai háztartások 87 százalékába be vannak építve a klíma berendezések. Mellesleg nálunk is úgy viszik az (elsősorban mobil) klímákat, mint a cukrot (természetesen főleg áruhitel formájában). Ezek viszont a beltereket hűtik, de összességében az elektromos energiát teljes egészében hővé alakítják át, és ezt a hőt kinyomják a külső légtérbe, amivel megemelik a városok levegőjének a hőmérsékletét, ami egyre kellemetlenebbé teszi az éjszakai alvást, tehát egyre többen szereltetnek fel légkondicionáló készülékeket. Ez egyre nagyobb igényt jelent az elektromos árammal szembe, aminek az előállítása egyre több CO2 kibocsátásával jár. Na végre! Még egy pozitív visszacsatolás.

Ez azonban nem csak elmélet, mert az Arizonai Állami Egyetem kutatói szerint a fentiekben leírt jelenség mérhető. Nappal, amikor különben is meleg van, a hatás elhanyagolható, de éjszaka több mint 1 °C extra hőmérsékletet jelent. Journal of Geophysical Research AtmospheresA kísérleti célváros Phoenix volt a Sonora sivatag szomszédságában, ahol a nyár különben is forró. Azonban a jelenség más városokban is tetten érhető. A modern városok különben is átlagosan 5°C-al melegebbek, mint a környező vidékek, mert a légkondícióknak besegítenek a világítások, a gépjárműforgalom, központi fűtések, maguk az emberek (fejenként kb. 100 wattot disszipálnak) és a napsugár által felmelegített téglák, cserepek.

Az ember kénytelen azt végiggondolni, mi van akkor, ha bármilyen okból kifolyólag megszűnik (akár csak rövid időre is) az áramellátás?

____________________________________________
____________________________________________
________________________________

75 gondolat erről: „(1397) Újabb meglepetés

  1. Ilyen arányú felszereltségnél ez simán elképzelhető, sőt erre talán előre is gondolhattak volna. Ennyivel szerintem tudnák csökkenteni az össz plusz hőmérsékletet, de ahhogy nagy beruházások kellenének. A cserepek és a téglák valóban nagyon sok hőt adnak vissza éjszaka, de érdekes, hogy a betont nem említik, hihetetlen jó hőtároló képessége van, és az aszfaltnak is. Szerintem a legnagyobb plusz éjszakai hőt az útburkolatok adják, egyrészt mert ezeket éri legmeredekebb szögben a napsütés (ahol nincs árnyék, de ahol árnyék van az is tárolja a nappali hőt), másrészt legalul vannak ezek így a felfelé áramlás közben a levegő szépen átadja mindennek a melegét. Az épületek tetejénél ez azért kisebb gond, mert ott már olyan helyre száll föl a meleg, ahol nem adja át közvetlenül az embereknek, vagy közvetlen környezetüknek a hőt.

  2. Esetleg az evaporatív (adiabatikus) hűtés, mint alternatíva?

  3. Mint minden második tetőn,- nálam is betoncserép van fenn.
    A tavalyi 42 fokban iszonyatosan felmelegedett.Egész éjjel nyomja vissza a hőt a tetőtéri szobákba a szigetelés ellenére.Klíma nélkül lakhatatlan lenne.
    Azon gondolkodom hogy a klíma berendezések által kibocsátott hőt nem lehetne-e valami megoldással pl melegvíz előállításra hasznosítani 2 in 1 módszerrel.
    Igaz nyáron hiányzik legkevésbé a meleg víz, mert akkor inkább hűs zuhannyal hűti magát a proletár.

  4. 3: Az a meleg lehet hogy épp arra elég lenne, hogy a talajhőmérsékletű vizet kellemesebbé, de ne meleggé tegye. Csak sajnos mivel anyagilag nem valószínű, hogy ez megtérülne, nem lesz ebből semmi.

  5. Amerikában a legjobb hűtés az arizonai sivatagban volt egy indián rezervátum moteljében. Gravitációs, nagy kürtő volt bent, áram nélkül. Csendes, kellemesen hűs. Hogy miért nem ez terjedt el, nem értem. (nem tudom, pőontosan hogy működik)

  6. Egy klíma csak annyival emeli a környezeti hőmérsékletet, amennyi villanyt fogyaszt. Amekkora hőt lead a kültéri, annyit el is von a beltéri. (persze a villamos teljesítmény még a kettő között van ) Az meg közvetve visszakerül a környezetbe. Egy mai klíma 3-4-5-ös COP / EER értékkel bír, magyarul ennyied villamos teljesítmény kell a névleges kalorikus teljesítményhez. Mivel a gáz és a villany ára között 1:3 arány van, nem túl szélsőséges esetekben olcsóbb klímával hűteni és fűteni, mintha gázzal tennénk. Ha valaki az energiafelhasználásán akar csökkenteni, az hőszigeteljen, 12-16 cm EPS-sel vagy kőzetgyapottal, ha az a szimpatikusabb.

  7. Engem már kiráz a hideg a négyszázhetvenedik globális felmelegedésről szóló poszttól.
    De látom a többek csendben elkapirgálnak itt, velem egyetemben.
    Nincsen más hasznosabb tevékenységre módjuk.
    Ha mondjuk Magyarországon 3 fokkal megemelkedne az átlaghőmérséklet amitől még fényévekre vagyunk, akkor néhány ezer nagyon öreg és nagyon gyenge vagy beteg ember meghalna.
    ÉS ? Na bumm és akkor mi van ?

  8. 4: tul sok fogalmad ugye nincs a hoszivattyukrol, viz fajhoerol, a COP gorberol ami 40 C fok kulso homersekletnel es 60 C fok HMV celhomersekletnel lehet akar 5 is. mert ha lenne nem irnal ilyeneket.

    valojaban 3.5 kWh energiaval 300 liter vizet 50 fokkal fel lehetne melegiteni, ha hoszivattyuval melegitjuk es a COP 5

    az atlagos split klimak fogyasztasa 1 kWh korul van, tehat 3.5 ora mukodes utan lenne 300 liter 60 C fokos viz

  9. Köszönöm, Tibor bá! Pár hete épp ezt a pozitív visszacsatolást vázoltam pár kommentben, és le lettem hurrogva.

  10. @7-Csimge:
    Úgy látszik nem olvastad el figyelmesen azokat a posztokat, mert akkor tudhatnád, hogy 3 fok felmelegedés után nem csak az a néhány ezer beteg/öreg ember halna meg, hanem a te életed is maximális veszélyben lenne. Azonban ez az állapot reméljük, hogy nem, vagy csak sokkal később következik be, mint ahogy most jósolják.

  11. A földtörténet során hidegebb és melegebb időszakok váltogatták egymást. Most éppen egy melegedési ciklusban vagyunk, amit akár „globális felmelegedésnek” is nevezhetünk. De ennek csekély köze van ahhoz, hogy az emberiség mit füstöl el a levegőben. Még kevesebb ahhoz a svindlihez, ami erre épül.Én ebben hiszek, más meg higgyen másban.

    Emberek! Óvatosan osztogassuk az észt egymásnak, mert ha még a kutatók sem tudnak előállni egy mindenki számára elfogadható modellel, addig mi sem tudunk, ugyebár. Addig meg marad a hit… ki ebben hisz, ki abban.

  12. 11: Még azt sem hiszi el mindenki, hogy a Föld gömbölyű, akármilyen nyilvánvaló tény is. Hiába hoznak a tudósok bármilyen meggyőző érveket a globális fölmelegedésre, mindig marad néhány ilyen sötét egyén, aki hitkérdést csinál a ténykérdésekből is.

  13. 11.
    Felőlem mindenki abban hisz amiben akar, amíg az engem nem érint. A klímaváltozás azonban nem ilyen. És megbocsáss, pl. de a te hited miatt miért is szívjanak az én gyermekeim?

  14. Akik számára bagatellnek tűnik 1,2, vagy akár 6 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés, kérem gondolják át álláspontjukat. Ugyanis a lényeg nem a számérték, 2, 4 vagy 6 fok, hanem a két, untig ismételt jelző: GLOBÁLIS, ÁTLAG. Mivel éghajlatváltozásról van szó, a változás csak a beállt egyensúlyi állapotok megszűnésével lehetséges, ami a szélsőséges időjárási események mértékének és gyakoriságának változásával jár. Nyilván nem a kedvező módon. Attól, hogy a szélső értékek szórása nő, még az átlaghőmérséklet akár maradhat is! Az, hogy úgy van ÁTLAGban 1 fokkal melegebb nyarunk, hogy 1-2 hétig szinte didergünk, az azt kell jelentse, hogy legalább 4 hétig ájulni kell a hőségben, ami NEM 1 fokkal lesz melegebb!
    A globális szó pedig azt jelenti, hogy ha észak-amerikában hetekig méteres hó alatt fagynak csontig, akkor európában annyi fagynak sem „szabad” lennie (hogy hozzuk a „jelentéktelenül” kevés melegedést ÁTLAGBAN és GLOBÁLISAN), hogy a kullancsok, levéltetvek elpusztuljanak.
    Ennek fényében remélem nem vitatja senki, hogy a klíma változás igenis komoly probléma. Nem azért, mert 22 fok helyett nem bírjuk a 26-ot, -10 helyett meg nem elég a -5, vagy nem azért mert 33 fok kánikulánál nem lenne még elviselhető a 35 is. De vazze! egyik héten folyton elázok a jégesőben hazafelé, és megfázom, másik héten meg 36 fokban pusztulok!

  15. 12-13
    Íme, pontosan erről beszélek. A vak hitről.
    Ne legyenek illúzióid, az emberiség által okozott globális felmelegedés is az.

  16. 15.
    Az ember által okozott klímaváltozás valószínűsége 90% feletti. Annak esélye, hogy halálra gázolnak, kisebb mint 0,00001%. Mégis figyelek a gyalogátkelőn. Akkor? Átfogalmazva: Ne foglalkozzunk egy igen valószínű a tulajdon létünket veszélyeztető dologgal, de pl. zárjuk az ajtónkat, holott elhanyagolható az esélye a betörésnek, ami egyébként is csupán az értékeinket veszélyezteti? Ha ebből nem érted akkor nincs értelme tovább vitáznunk. Azt meg, hogy mi a tudomány és a hit közötti különbség ne feszegessük, de az nyilvánvaló, hogy számodra nem világos.

  17. 3: simán. Van is egy ozone aqua nevü kínai cucc ami ezt csinálja. Lehet válogatni, hogy a meleget a kültéri felé dobja, vagy egy bojlertartályba. Mivel olcsó és hasznos, persze már nem is gyártják.

  18. Az én házamban a nappali, az egyik háló, a konyha és a terasz olyan fekvésű, hogy reggeltől késő délutánig folyamatosan süti a nap. Van klimánk is, de alig használjuk, mégpedig azért, mert zsalugátereink is vannak az ablakokon-ajtókon; ha behúzzuk a zsalut és bezárjuk az ablakokat, egy abszolút elviselhető hőmérséklet van a lakásban. Van ventillátor is, ha kell, még azzal megmozgatjuk a levegőt, de a klima alig megy. A zsalut mindenkinek nagyon ajánlom, nem csak szép, hangulatos, de prímán kihasználható is. Nem véletlenül van minden házon a mediterrán térségben. Csak azt nem tudom, miért annyira drága.

  19. 16
    Teljesen felesleges számokkal dobálózni. Az emberi tevékenység következtében természetesen emelkedhet az „üvegházhatású gázok” koncentrációja a légkörben. Azonban az átlaghőmérséklet alakulása szempontjából vannak ennél nagyságrendekkel fontosabb tényezők (vulkánkitörések, földpálya változása, naptevékenység stb.) ami a föld glaciális–interglaciális ciklusait okozza. Ezek a tényezők teljesen függetlenek az ’emberi tényező’-től, bármit is sugall a tömegmédia.

    A házunkban redőnyök vannak. Ezeket napközben leengedjük, éjszaka ill. hajnalban felhúzzuk, hogy a hűvös levegő átszellőztesse a házat. Így az átlaghőmérséklet 21.5–22 fok. Klímát sohasem használtunk.

  20. 19.
    Na ez a vakhit. A tudomány ugyanis pont a „számokkal dobálózás”. A vulkánkitörések és a naptevékenység eseti „tüskék” a folyamatban, a tendenciát nem befolyásolják (egyébként a mérési eredményeken pontosan azonosíthatók). A pályaelemek változása a jelenlegi változásnál legalább egy nagyságrenddel lassabb folyamatot tudna csak magyarázni. De lehet, hogy igazad van és a fosszilisok égetése, néhány évtized alatt az évmilliók során megkötött szén légkörbe emittálása még jót is tesz a klímának és nekünk is. Az atomhulladék meg talán tele van C vitaminnal. Ki tudja? Ha a vakhit mezején járunk, bármi lehetséges. 🙂

  21. 20
    Látod, erről a hitről beszéltem.
    Ilyen az, amikor két hozzáértő–klímaszakértő ütközteti az érveit.

  22. 21: Pofátlanságod, amivel vakhitnek minősíted a vitapartnered álláspontját, Tiborbáéval vetekszik.

    Elárulnád esetleg, honnan van ez a magabiztos hozzáértésed a témához? Esetleg meteorológus vagy? Vagy csak sokat olvastad az InfoWarst, így megalapozottnak vélt tájékozottságra tettél szert?

  23. 11: Te maradj a hitnél, ami nem baj, ha nem technikai-technológiai kérdések megfejtése közben alkalmazod 😀

    Hogy van-e köze a klíma változásához annak, hogy a fosszíliákban tárolt szenet CO2-vé konvertálva visszajuttatjuk a légkörbe ? Napi 80 millio hordó kb 2:1 hidrogén- szén arányú olajszármazékát égetjük el. Amikor korábbi klíma állapotokban a CO2 csökkenni kezdett, jöttek a lehűlések. Ezt tényként fogadjuk el. A CO2 jelenlét növekmény hatásai tekintetében szkeptikusak vagyunk. Szerintem azok a „tudósok” nem tudják, akiket azért fizetnek, hogy ezt mondják 🙂 Én falun lakom, nem városon, ott, ahol gyermekként is éltem, és látom, érzem a klíma módosulásának tényét. Ha az Ember nem irtana növényzetet, nem roncsolná a bioszféra víz megtartó képességét, akkor a növényzet szenet kötne meg. Mi cenet eregetünk, és közben az élőrendszert összeomlasszuk, a populáció kb 80 %-a városi, azt sem tudják, mikor érnek a gyümölcsök, mikor nőnek a zöldségek, honnan vennék észre, hogy változik-e a klíma ? Csak egy sima fűnyírás után érzékelhető a talaj vízmegtartásának jelentős csökkenése, és számtalan ilyen példa megtapasztalható érzékszerveinken keresztül, ha nem beton dzsungel az élőhelyünk…

  24. 22
    „Pofátlanságod, amivel vakhitnek minősíted a vitapartnered álláspontját, Tiborbáéval vetekszik.”

    Ez komolyan megtisztelő volt, köszönöm! 🙂

    A heves reakciód eléggé kiszámítható, a legtöbben hozzád hasonló módon reagálják le, amikor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy mennyire el vannak zárva a valós információktól. Legyen szó klímaváltozásról, 9/11-ről vagy éppen az államigazgatás decentralizációjáról. Sajnos a minket körülvevő világ sokkal-sokkal bonyolultabb és manipulatívabb annál, hogy egy hirmorzsára rákattanva, mások propagandáját ismételgetve ‘vitatkozzunk’ a semmiről.

  25. 8: Én a motorok által kibocsájtott hőre gondoltam, egyrészt mert a poszt eredetileg arról szólt, másrészt meg klíma által kifújt meleg levegő ilyen jellegű újrahasznosítása már működik.
    Egyébként valóban nem értek a hőszivattyúkhoz, épp csak részt vettem fejlesztésben…

    12: A globális felmelegedést nem vitatta.

    18: Ilyenkor nyáron a reggeli, de főleg az esti napsütés tud elviselhetetlen meleget produkálni, ha ablak van abba az irányba. A déli nap túl magasan áll ahhoz, hogy az ablakon jelentős mértékben besüssön.
    A zsalugáter mennyivel jobb mint a redőny?

    22: A globális hőmérséklet az elmúlt 15 évben gyakorlatilag nem emelkedett, miközben a CO2 kibocsájtás továbbra is jelentősen nőtt. Erre egyelőre nem láttam magyarázatot, csak azt látom, hogy mióta ez kiderült a jég olvadásán, az óceánok hőmérsékletén, meg az utóbbi x évben volt a y legmelegebb év témán lovagolnak, holott mind magától értetődik, ha egy magas ponton állt meg a globális felmelegedés. Ez persze nem jelenti azt, hogy végleg megállt, de jó lenne látni, hogy mivel magyarázzák ezt és miért nem látni az akaratot a CO2 szint-hőmérséklet viszonyt újragondolni.
    Ezért én is hitnek tartom azt, hogy valaki azt gondolja, hogy a globális felmelegedést főként az ember által kibocsájtott CO2 okozza, ahogy azt is ha valaki azt mondja, hogy végleg megállt a felmelegedés és biztosra veszik a jégkorszak jöttét.

  26. 18.Egész nap leengedve a redőnyök nálunk is.A földszint kellemes 20 -22 fok de a tetőtérrel nem tudok mit kezdeni.Gyakran megy egész nappal a klíma ha kánikula van.
    Szomszédomnál van vagy 20 centi üveggyapot a tetőhéjazat alatt,de nála is ugyanez a probléma.Lent normál hő,fent pokol.
    A klímával megszívattak,mert elhittem hogy a mindössze 800Wattos kevesebbet fog kajálni mint a másfeles.
    Azóta megtudtam hogy nem jó a kis teljesítményű klíma.

  27. 25: nem a CO2 okozza a felmelegedést, ez csk egy minimálisat tol a „beragadó” hőenergián. A növekvő hőmennyiség nagyobb tőmegű vízgőzt tart a légkörben, ami sokkal nagyobb üvegház hatású közeg, mint a CO2. Az agrár kultúra azt csinálja, hogy kisimítja, majd beülteti a földfelszínt olyan gabonanövényekkel, amelyeket tömegesen learat a nyár derekák, és utána ott hagyja a tarlót vízmegtartásra és vízkörforgás segítésére totálisan alkalmatlan módon. A klímaváltozás okozója a társadalmat kiszolgáló gazdaság, és nem a CO2 vagy nem maga az Ember. A klíma változna emberi tevékenység nélkül is, de van egy alapvető különbség: a természeti rendszerek klíma váltouztató hatása oly kis mértékű változásokat okoz, amely az élő egyedek életciklusához mérve statikus állapotnak tűnik, ezzel szemben a Homo Sapiens a dicsőséges tudományaival 100 év alatt kitermelte az elérhető fosszíliák kb 50 %-át, és a bennük évmilliók alatt felhalmozott napenergiát a saját céljainak megvalósítása során kb. 10 %-os hatásfokkal bírta hasznosítani. Kiváló teljesítmény, ezek után nem csoda, ha a véleményhatalom bagatellizálja a szén elégetésének környezeti hatásait. Egyébként már az visszataszító, hogy 30 % hatásfokú belső égésű motorral állítunk elő energiát, azaz a kitáguló gázzal dugattyút löködtetünk a quantummechanika korában. Ha a számítástechnikai iparágat is a Rockefellerek uralnák, akkor már talán eljutottunk volna a digitális elektroncsövekig 🙂 Esetleg a képcsöves monitor elektron gyorsítója az asztal alatt lenne elrejtve, hogy a monitor maga laposabb lehessen…

  28. 27: Én nem mondom, hogy minden gond nélkül változtassuk csak meg a légkör összetételét, csak nem látom a választ az utóbbi 15 év tendenciáira, csak erőltetett köztudatban tartást más vonalakon. Ez két dolgot takarhat: szándékosságot, vagy tanácstalanságot. Én azt gondolom, hogy vannak a környezetvédelemnek területei, amelyekre ha feleannyit fordítanánk, mint a CO2-hisztire, akkor sokkal többet tehetnénk magunkért.

  29. 28: hogy megállt-e a felmelegedés, azt én nem tudom megítélni, de azt érzem és tapasztalom, hogy a szélsőértékek egyre kisebb időintervallumokban jelentkeznek. Mennyi hőt lehet eltárolni a bolygón ? Van egy intenzív hőleadás az éjszakai oldalon és egy intenzív felvtel a napos oldalon. Ennek mi a hatása ? Valóban ökörségekre költik a pénzt, és a klíma témában szerintem az az összeesküvés, hogy nevetségessé akarják tenni a klíma változást az emberi tevékenységgel összefüggésbe állítókat. Az apollo űrhajók a Hold felé vezető úton hőkiegyenlítő forgásba kezdtek, így a szerkezetük átlagos hőmérséklete elfogadható szinten maradt a 200-300 C és a -270 között valahol. De ha egy ilyen rövid ciklusú és nagy különbségű szélsőértékek közötti átlaggal próbálnánk életet fenntartani, az igen nehezen sikerülne 🙂 Lehet, hogy ma már nem a sok éves átlagtól való elrugaszkodás hordozza a lényeges információt, hanem a viszonylag ártatlan átlagot szolgáltató, mégis markáns szélső értékekbe kicsapó időjárás a fő probléma…

  30. 24: Eddig semmiféle ténnyel nem szembesítettél, csak mantrázod, hogy vakhit.

    Tisztában vagyok vele, hogy a világról való tudásom távol van a teljességtől, illetve hogy a fősodratú média tájékoztatása egyoldalú. Azért is látogatjuk Tibor bát, hogy ezt az egyoldalúságot csökkentsük.

    De azzal, hogy bedobod, hogy a klímaváltozás vakhit, semmilyen valós információval nem szolgálsz. Ha érveket is sorakoztatnál e mellé, még az is lehet, hogy elgondolkoznánk rajta, lehet-e igazságod.

    25: Az tényleg érdekes, hogy a globális átlaghőmérséklet a szóráson belül nem nő 10-15 éve. De ha feltesszük is, hogy a jelenlegi, magasabb CO2 szinthez ez a hőmérséklet tartozik, a metánfelszabadulás és a sarki jégsapkák olvadása törvényszerűen még nagyobb felmelegedést kell hogy okozzon a közeljövőben, erre semmilyen ellenérvet nem hallottam eddig.

    27: Na, itt van a lényeg!

    28: Meg ez is igaz, hogy lennének fontosabb területei a környezetvédelemnek, amikről alig esik szó.

  31. Persze ki mit szűr le a kutatásból, de alapvetően a város hátránya, ami kiemelésre kerül, nem feltétlen a globális felmelegedés.

    Klímák esetében pozitív visszacsatolásról beszélni… hát lehet, de ilyen analógia mentén tulajdonképpen minden elektromos fogyasztó annak tekinthető.

    A „rezgésálló” néven reneszánszát élő normál 60-as izzó a befektetett energiának hány százalékát alakította fényre? Talán 5%, nem tudom, de nem több.
    Hűtőszekrény esete ugyan az, mint a klímáé. De ide sorolhatnám a szobát fűtő számítógépet és tévét is. Minden elektromos eszköz hőt termel.

    A klíma tulajdonképpen ezt a meleget is kintre szállítja hát persze, hogy városban ez jelenthet 1 fokot, de vegyük figyelembe, hogy sok 10 vagy inkább 100 ezer köbméteren (lakás bent) meg jóval hűvösebb van, mint a kinti levegő, tehát az egész történet szaldója alig pluszos.

    Nincs értelme ezzel foglalkozni. Megállapítjuk, hogy milyen gonosz dolog a klíma, aztán meg felszereltetünk egyet…

  32. 31:
    Itt szerintem nem az a lényeg, hogy a klímához felhasznált energia mennyivel emeli közvetlenül a városi környezet hőmérsékletét, mert az nem olyan jelentős.
    Ami igazán fontos lehet, az a légkondik számának drasztikus szaporodása a klíma melegedése hatására.
    Valamikor ezek olyan ritkák voltak, hogy a villamos fogyasztást alig befolyásolták, az erőművek terhelése nagyon egyoldalú volt, a nyári időszakban gyakran leállították a blokkok egy részét. Aztán ahogy a klímák terjedtek, egyre nőtt a nyári igénybevétel is, ma már jellegzetes csúcsok alakulnak ki a kánikulai időszakokban.
    Ez pedig már jelentős többlet CO2 kibocsátást jelent évente, ami gyorsítja a légköri felhalmozódást.

  33. 32:

    A klímák éves fogyasztása eltörpül a hűtőszekrények és fagyasztók mellett és használatuknak semmi köze a globális felmelegedéshez, egyszerűen elérhető árra csökkent Mariska néninek és Pista bácsinak is.
    Használatukat nálunk ritkán indokolja egészségügyi szempont, ergo továbbra is kényelmi berendezés, mint egyébként az elektromos berendezéseink döntő többsége.

    Megoldás inkább a klímák visszadrágítása lenne, vagy az áram emelése. Ez utóbbi valószínűbb.

  34. 22 – Ábel:
    Mit vársz attól, hogy minden apropó nélkül sértegetsz?

  35. 24: Mvm9 :
    Nem találtam igazán jó magyar nyelvű anyagot amit ajánlani tudnék, remélem nem okoz megoldhatatlan nyelvi nehézséget :
    http://www.youtube.com/watch?v=O019WPJ2Kjs
    Tibor bá’, a fentebb tapasztalt, és a témában rendre visszatérő „komment-háború” értelmezéséhez lehet hogy érdemes megnézned.(kevesebb mint 20 perc) (bár az előadás utolsó 3 percével magam is vitatkoznék , bár szívesebben értenék egyet az előadóval)

  36. ukránoknál ” véletlenül” felrobbant az eu-felé jövő gázvezeték, azután egy nappal, hogy az oroszok bejelentették, hogy nem adnak több ajándékgázt az ukránoknak. 🙂
    zorigón – megtaláljátok …

  37. 34: Bocsánat, Tibor bá, nem sértésnek szántam. Mostanában nem is szolgáltál rá erre az viccesnek szánt, kevésbé szerencsés megjegyzésre.

  38. Tisztelt Tibor Bá’!
    Teológus vagyok, egy kicsit ilyen szempontból is figyelem a cikkeit, és időnként a hozzászólásokat is. Sokat lehet tanulni a harcedzett idős, művelt emberektől. Leginkább ez motivál a blog olvasásában. Elgondolkodtatott, hogy olyan valaki Ön, aki lényegében mintha azt írná, hogy az emberiség időnként csak úgy csendesen, de időnként nagyon is intenzíven pusztítja önmagát. Úgy tűnik, hogy politikusaink globálisan nem sokat törődnek ezzel a ténnyel, ill. azzal, hogy hogyan lehetne ezt megelőzni. Van egy olyan elképzelésem azonban, ami szerintem egyáltalán nem újdonság, hogy a politikusokat mi, a közösség, a politika közönsége, a nép termeljük ki magunkból, köreinkből. Igen, létezik elit is, de talán ez jelenleg ránk magyarokra nem igazán jellemző. Ennek a részletes történelmi hátterét Tibor Bá’ szerintem nagyon jól ismeri, sokkal jobban, mint én. Természetesen a politikus felelőssége a nagyobb, mert vezetést, irányítást vállalt, de mi, a nagyközönség, akik a politikában, ill. a politika terhe alatt nyögünk, azért talán mi is tehetnénk valamit? Nem hiszem, hogy elég a politikusokban keresni a hibát, bár igaz, hogy én is szoktam rájuk „fújni”, amikor tele a hócipőm. Ki ellen kellene mennünk, hogy jobb legyen? Lehet, hogy végre nem ellen kellene menni, hanem jó lenne, ha normális elveink lennének egyen egyenként, azt igyekeznénk megvalósítani? Természetesen ha csak önző elvekre vagyunk képesek, és nem látunk át egyenként a saját magunk köré húzott falakon, hanem mindannyiunknak külön-külön vára van, akkor nem lesz komoly pozitív változás sem a politikában, sem a természetes klímában. Tudom, hogy nem oldottam meg semmit ezzel a néhány sorral, de talán jobb, hogy leírtam, mintha hallgattam volna. Még egyszer had írjam le, hogy tisztelem a Tibor Bá’ tudását, sőt az emberségét is, ezért bátorkodtam hozzászólni. Tudom, hogy mindannyian bizonyos értelemben kis pontok vagyunk, de a kis pontokból áll össze a nagy kép, hát nem mindegy, hogy hová állunk.
    Üdvözlettel:
    Zsuzsa

  39. 35 – Gyurica:
    A klímatudósok 97 százaléka komolyan aggódik a klímaváltozás miatt. A társadalomnak mindössze 12 százaléka. Miért?
    1) A szakember nem csaphatja be magát.
    2) Az emberek zöme nem hajlandó szembenézni kellemetlenségekkel.
    3) A megértés (aggódás) intelligencia függő. A társadalomnak mindössze 12 százaléka eléggé intelligens ahhoz, hogy ne a puszta ösztönei után menjen.

  40. 38 – Zsuzsanna:
    Hgy naiv vagy az neme meglepő, de a kijózanításodra nincs időm. Figyelmesen olvasd el Arma hozzászólásait és akkor közelebb kerülsz a valósághoz. – Egész nap el voltam foglalva, ezért csak most jelent meg a hozzászólásod. Elnézést.

  41. 26: A tetőteret régen padlásnak hívták és Mo-on nem volt szokás lakni benne. Nyugatabbra kiadták éhenkórász albérlőknek, meg cselédfélék laktak benne, de ott se minden padláson. A padlásról tudták, hogy igazából lakhatatlan.

  42. 26:
    Nézd át az energia megmaradásának elvét. Ha valami 800 wattot fogyaszt, az nem fog nyújtani 1600 W teljesítményt. Különben a klímáknál nagyon furcsán számolják a teljesítményt. A 3,5 kW-os klímának esze ágában sincs felvenni 15 Ampert.

  43. 39.

    Az aggodalom jogos, a veszély jelentős.
    A bekövetkezés időbelisége,léptéke bizonytalan.
    Az ember ősidők óta megszokta, hogy életveszélyben él.
    Ha úgy vesszük ez nem változott.
    A pozitív negatív visszacsatolások és a civilizációtól független
    földpályaváltozások napfolttevékenység a földtörténeti korokban megismert időjárási szélsőségek ténye laikusok számára tökéletesen áttekinthetetlenné teszik a témát.
    Magamat is az utóbbiak közé sorolom.
    Az emberiség szabad bevethető erőforrásai pedig korlátozottak.
    Mindenkinek megvan az aktuális nyűge, problémája, ami nem távoli és nem bizonytalan, azzal kénytelen foglalkozni.

  44. A 60-as években Budapesten nyáron 28-29 fok volt, ami szépen lassan elkezdett egyre több lenni, a nyarak már elviselhetetlenek sokszor. Nem ritka már a 40 sem, vagy több – Budapesten. A klíma-szkeptikusok, akik nem hisznek abban, hogy a globális felmelegedés gyorsulását az ember okozza, általában a chemtrail összeesküvés-elméletben sem hisznek. Pedig mindkettő tapasztalható jelenség (mármint a melegedés gyorsulása és az égbolt időnkénti becsíkozása).

    De miért is van szükség chemtrail-ezésra? Természetesen nem a háttérhatalom akarja ily módon lecsökkenteni az emberiség létszámát, hanem a természetes felhőzöttséget akarják müvileg pótolni. Végtelenül leegyszerűsítve: egy néhány nano-vastagságú alu-fóliába próbálják időnként a Földet (az általuk felügyelt részén) beburkolni, amit valamilyen meggondolásból titokban akarnak tartani.

    A legújabb klíma-modell szerint a következő 100 évben 4 fokos hőmérséklet-emelkedés várható. Ez 17 %-kal intenzívebb párolgást jelent a felszíni vizeken, de minél melegebb a légkör, annál több pára fog felemelkedni a magasabb légrétegekbe, ahol nincs felhőképződés. Márpedig a felhő az egyik legfontosabb napsugárzás-visszaverő. Minél kevesebb a felhő, annál gyorsabb lesz globális felmelegedés, ami még kevesebb felhő-képződést jelent. Vagyis a folyamat öngerjesztő.

    Úgy tűnik a két „összeesküvés-elmélet” egymást valószínűbbé teszi.

  45. Mondjál egyetlenegy összeesküvés elméletet, amely a későbbiekben beigazolódott!

  46. 45:
    A beigazolódott összeesküvés-elmélet utólag sokszor jóslásnak, megsejtésnek tűnik. Történelemből, politikából azért könnyű ilyeneket kimazsolázni pl:

    Pearl Habor megtámadásáról előre tudtak az amerikaiak, ez ma már bizonyított,
    a Luzitánia 1915-ös elsüllyesztése is megrendezett casus belli volt ( 2008-ban végül is beigazolódott a német haditengerészet gyanúja, ugyanis a búvárok kutatásai során kiderült, hogy a gőzös mintegy 173 tonna hadianyagot – például töltényeket, gránátokat és gyutacsokat – szállított), stb.

  47. 45:
    Megkértem a barátomat, a Google-t, hogy keressen egy frissebbet, íme:

    A most nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy a brit kormány tárgyalt az iraki olajvagyon tervezett felosztásáról az olajcégekkel az ország 2003-as megszállása előtt. Eddig a BP, a SHELL és a brit kormány egyaránt tagadta, hogy az iraki olajkészletek bármilyen szerepet játszottak a Szaddám Huszein vezette ország megszállásában, a most nyilvánosságra hozott iratok azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják.

  48. 44:

    Sokáig hittem én is a Chemtrailek létezésében, aztán vettem a fáradságot és pontosan megfigyeltem a jelenséget.

    Ma már jobban hiszek a saját tapasztalásaimban, mint az összeesküvés elméletnek.
    Más és más légköri viszonyok mellett másként viselkednek a kondenzcsíkok is. Néha valóban képesek fátyolfelhőt képezni, de ez ritka.
    Másnap ugyan ezek a gépek rövid pár másodperces kondenzcsíkokat húznak.

    Másrészt ki kéne számolni milyen őrült mennyiségű aluminiumot kéne szétszórni, és ezt ki fizeti?

    Valóban vannak kísérletek az időjárás befolyásolására, és biztos is vagyok benne, hogy a technika jóval előrébb tart, mint amiről mi tudunk, de nem a vegyi csíkok által.

  49. 50:
    Én meg a többi időjárás-befolyásoló tevékenységben nem hiszek. (Kivéve persze a jégeső-megelőzést, meg a freon-gáz kibocsátás csökkentést, tehát a múlt századi technikákat.) Ebben sem akartam eleinte, de néhányszor volt alkalmam a szinte tökéletes keresztbe-csíkozásokat megfigyelni és elgondolkoztam, hogy egyetlen polgári vagy katonai kötelék nem repülhet egy magasságban egymással kereszteződésben, stb…

    A Kyotói-egyezmény egy nagy semmi, a metán-körforgás leírása tiszta zűrzavar a publikációkban, a HARP-ra pedig eddig nem találtam semmi bizonyítékot.

  50. Tibor Bá!
    Tudom, hogy naív vagyok, mert annyira azért nem vagyok naiv, hogy erről ne tudnék. Pozitív előjelű vitatkozásokból születhetnek jó részeredmények. Igazából én még nem jutottam tovább annál, hogy részeredményeket lássak. Valóban a világnézetemnek az is része, hogy egyszer lesz végeredmény. A bibliaidézetek önmagukban még részeredményeket sem adnak, hiszen együtt jó látni őket, összhangban. Nem vagyok kifejezetten jó vitatkozó, naivan, könnyen meghátrálok, és meghagyom a többieknek, hogy kifejtsék, amit akarnak. Néha a „nagy közös ügy” érdekében jobb hallgatni. Beszédből már úgyis van elég. Persze akinek ez a „kenyere”, annak ezt kell csinálni. Valakinek meg kell próbálni felrázni a maga módján a világot. Nem? Remélem, egy kicsit Tibor Bá’ is naiv, csak jól „titkolja”. Nem véletlenül olvasom a blogot. Nem szeretnék személyeskedni. Nem lenne helyén való. Valóban csekély tudásom, illetve ismereteim alapján sokan többet tudnak a kézzel fogható valóságról, mint én. Ha van időm, akkor szeretek is tájékozódni. Azt hiszem jobb lesz még információt gyűjtenem, mielőtt még egyszer közbeszólnék. Ha erre nem lesz módom, akkor csendes olvasó maradok. További jó munkát. Hitvitázókra is szükség van a realitások talaján.

  51. 29: A változékony, szélsőséges időjárást a jégolvadásokkal lehet összefüggésbe hozni, ami valóban folyik még. Ugyanakkor összességében nagy változásokat én nem tapasztalok, pedig én is kertészkedem, sőt az idei év eddig kifejezetten jól alakult a február-márciusi enyhe időt leszámítva is.

    30: Volt olyan időszak, amikor a CO2 szint és a globális átlaghőmérséklet szépen együtt növekedett, mint mondjuk a 70-es évektől a kilencvenes évek közepéig-végéig. Olyannyira együtt mozgott, hogy ezzel igazolták az emberi CO2-kibocsájtás általa okozott globális felmelegedést. A globális átlaghőmérséklet növekedésének stagnálásával ez az összefüggés is megszűnt, mert a CO2 szint szépen nőtt tovább.

  52. 53.
    A CO2 szint és a globális átlaghőmérséklet korrelációjára legalább 600.000 évre visszamenőleg vannak adatok, elsősorban antarktiszi fúrásminták elemzéséből. Az igaz, hogy ezek felbontása nem éves szintű, ergo lehettek régebben is megtorpanások tranziens jelenségek miatt, de hosszabb távon a két érték szignifikánsan korrelál.

  53. 44: Azt, hogy csíkok vannak az égen a repülők után, tökéletesen kielégítően magyarázza a kondenzcsík fizikája.
    Semmilyen Chemtrail-re utaló jelet nem látok. Hogy a gépek alumínium (vagy más szilárd) port szórnának ki maguk mögött, hogy így növeljék a visszatükrözést, abban még akár lehetne is ráció, de kétlem, hogy ez rendszeres lenne.

    Ezt a logikát, hogy a nagyobb abszolút légpáratartalom kisebb felhőképződést jelentene, teljesen tévesnek látom. Ha a nagy páratartalmú, melegebb levegő felemelkedik, lehűl, és egy idő után kicsapódik belőle a pára, felhőket alkotva. Ha vannak apró szemcsék a levegőben, akkor gyorsabban, ha nincsenek, lassabban, de mindenképpen bekövetkezik. A lassabb kicsapódás előnye, hogy a pára (és így az eső) mélyebben be tud hatolni a kontinensek fölé, és csökkenti a szárazságot.
    Ebből az következik, hogy a magasabb hőmérséklet és páratartalom nagyobb vagy azonos felhőképződéssel jár, nem kisebbel.

    50: Annak kicsi az esélye, hogy két kondenzcsík pontosan keresztezze egymást, a valóságban egymás fölött vannak, csak az innen lentről nem feltétlenül látszik.

    A Kyiotói egyezmény szerintem is egy kalap s..r. Amellett, hogy lényegében hatástalan a CO2 kibocsátás csökkentésére, az erdők irtását jutalmazza.

    Zsuzsanna a 38-ban abszolút józanul naiv. Teljes mértékben igaza van, még ha ez nem is kapcsolódik szorosan a poszt témájához, inkább általános igazság. Kérem, ne hallgasson! Igaz, itt könnyű kisebb-nagyobb pofonokat kapni, de üdítő egy ilyen tiszta hang.

    53: Az, hogy 2000 óta nem követi a melegedés a CO2 koncentrációt, csak azt mutatja, hogy a két valószínűségi változó (hőmérséklet, CO2 koncentráció) nincs egészen direktbe összekapcsolva, a hőmérséklet még mástól is függ, a korreláció nem 1, csak közel van hozzá. Ettől az összefüggés még áll, különösen, hogy ismert az a fizikai folyamat, aminek során a CO2 itt tartja a hőt.

  54. @51 murcielago:
    „néhányszor volt alkalmam a szinte tökéletes keresztbe-csíkozásokat megfigyelni és elgondolkoztam, hogy egyetlen polgári vagy katonai kötelék nem repülhet egy magasságban egymással kereszteződésben,”

    Ez nem úgy megy ám, hogy felnézünk az égre és kitaláljuk a repülési szabályokat :), hanem fordítva: megnézzük a szabályzatot, aztán értelmezhetjük a látott képet.

    „a minimális távolság jelenleg névleges 1000 láb (300 méter) függőleges irányban, illetve 5 tengeri mérföld (kb. 9 km) oldalirányban, azonos magasságon. Ha belegondolunk, hogy a magas légtérben közlekedő utasszállító gép sebessége akár 1000 km/óra is lehet, ezek az elkülönítési távolságok ilyen sebesség mellett eltörpülnek.”
    http://iranyitokepzes.hungarocontrol.hu/az-iranyitok-feladata/a-munkarol

    „Két repülőgép közötti biztonságos távolság – szaknyelven az elkülönítés – például országról országra változhat és ennek az eltérésnek többnyire a technikai fejlettsége az alapja. A magyar légtérben az alkalmazott technológiáknak és eljárásoknak köszönhetően 5 tengeri mérföld az elkülönítés, ami azt jelenti, hogy kevesebb, mint egy percnyi repülésre lehet egymástól a két, 800-900 kilométer/órás sebességgel közlekedő gép. Magyarországon minden olyan esetet szigorúan kivizsgálnak, amikor az 5 mérföldes biztonsági határon belülre kerül két repülőgép. ”
    http://www.origo.hu/utazas/20090902-repules-legi-kozlekedes-legi-iranyitas-hungarocontrol.html

    Végül egy kis játék:
    http://iranyitokepzes.hungarocontrol.hu/jatek

  55. 44: Budapesten a napi csúcshőmérsékeletek nem sokkal magasabbak ma, mint az átlag, sőt a hőségnap a 40-es években volt a legtöbb (ez egybecseng nagyszüleim emlékeivel).
    A jelentős növekmény az éjszakai hőmérsékletben érhető tetten.

    54: A két érték korrelál, de jellemzően 800 évvel követi a CO2 szint változása a hőmérsékletváltozást. Ez viszont nem értelmezhető a napjainkban történő évről-évre vizsgált adatokon.
    A gond az én szememben ott van, hogy amíg szépen együtt nőtt a kettő, addig ezzel mindent meg tudtak magyarázni és ez volt a bizonyíték, azonban amióta nyilvánvalóan szétvált a két görbe már másodlagos hatásokkal magyarázkodnak, ahelyett hogy indokolnák a jelenséget.

    55: Az ismert fizikai folyamatot többen is vitatják, ebbe fölösleges is belemennünk, ezért én inkább a valós megtörtént adatok elemzéséből szeretek kiindulni. Viszont semmi olyat nem olvastam, hogy attól, hogy a két görbe szétvált kisebb lenne a CO2 hatása, ehelyett szerintük egyre biztosabban egyre nagyobb arányú a hozzájárulása. Az én olvasatomban viszont az adatok nem ezt mutatják.

  56. Úgy látom szkeptikusok klubjába keveredtem… 🙂

    55: Ábel
    A melegedő levegő több vízpárát vesz fel, fokozódik a párolgás A vízgőz a leghatékonyabb természetes üvegházgáz. Ha az üvegházgáz légköri koncentrációja nő, felmelegedés következik be, aminek közvetett következményeként nő a légköri páratartalom és ezzel együtt tovább erősödik az üvegházhatás. Ez a visszacsatolás már megkezdődött: a légköri vízgőz-koncentráció az 1990-es években 2%-kal nőtt. ( Frank Wentz fizikus szerint.)

    Felhőcseppek kizárólag 50 nanométernél nagyobb részecskéken, az úgynevezett kondenzációs magokon alakulnak ki. A légkör alsó és középső részében a porból, füstből egyéb szennyezőanyagból származó magok kellő mennyiségben vannak jelen. Az atmoszféra magasabb rétegeiben már sokkal ritkábbak és általában kisebbek. Minél melegebb a levegő, annál gyorsabban viszi fel a párát. A gócképződés mértéke nem a kellő gyorsasággal indul el ezen a magassági szinten a légkörben, a felhőképződés csökken. (Egyébként csak mostanában kezdték a felhőképződés csökkenését mint pozitív visszahatást beépíteni a klímamodellekbe, korábban csak az esőerdők kivágásával számoltak, aminek szintén felhőképződés-csökkentő hatása van.)

    55: Ábel, 56: pipi
    Én kevertem bele a polgári repülést, elnézést most pontosítok: nem olyan magasságban permetezik szét az anyagot, ahol a felhőképződés is zajlik, és ahonnan csapadékkal együtt kihullhatna, hanem jóval magasabban (15km fölött), ahol stabilan sokáig megmaradhat. Emiatt az utasszállító repülők magassága nem jöhet szóba, a repülőgép kondenzcsíkok nem lehetnek a geoengineering program megnyilvánulásai. Szvsz nagy magasságban drónokról történik a szórás.

    57:Vasgerinc
    Bp-et csak azért hoztam elő, mert empirikus tapasztalataim főleg innen vannak. A 20. században és különösen az utóbbi évtizedekben a klímaváltozás gyorsabb volt, mint a megelőző néhány évszázadban. (A szakemberek 9/10e szerint.) Grafikon:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s#mediaviewer/F%C3%A1jl:Global_Temperature_Anomaly.svg
    A magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás mértékénél. (Ürge-Vorsatz Diána)

  57. 58:
    Lemaradt a grafikon értelmezéséhez: A bázis (0-tengely) az 1951-1980 időszak átlaga. A grafit egyébként a Wikipédia globális felmelegedés szócikke tartalmazza.

  58. 58: A mérési adatok szerint a 20. században 0,8-0,9 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet Magyarországon, és tudtommal a globális átlag is 0,8 volt. Magyarország épp az átlagos kategóriába esik, de a szélsőségesség miatt természetesen ez tűnhet nagyobbnak.
    A melegedés valóban az utóbbi évtizedekben volt a leggyorsabb, amennyiben ezt az 1970-2000 időszakra érted, a legutolsó évtizedben ugyanis már nem volt szignifikáns emelkedés.

  59. 58: Ha „nagy magasságban” (ez hány km-t jelent?) szórják ki a tükröző port, az akkor kondenzációs magként felhőképződést tud generálni, nem?

  60. 60:
    A valaha mért legmelegebb tíz év a kétezres évek eleje volt. A globális hőmérséklet növekedése egyébként tényleg némileg lassult az utóbbi időben, a légkört szennyező egyéb részecskéknek (például a kén-dioxidból keletkező szulfátnak, vagy a chemtrailezés során kiszórt alumíniumnak és nehézfémeknek) ugyanis fényvisszaverő, vagyis hűtő hatása van. Ezek a szennyezések harmadával csökkentették a felmelegedés ütemét. A magyar adat azért magasabb, mert a kontinensek belsejében kevésbé érvényesül az óceánok hőelnyelő képessége.

    A következő 100 évre a pesszimista forgatókönyv 4,8 fokot ír le. A választóvonal a 1,5-2.0 Celsius-fok emelkedésnél van, ekkor válik függetlenné egymástól a széndioxid-hányad növekedése és a felmelegedés, visszafordíthatatlan változások indulnak be, amelyek ráadásul erősítik egymást.

    61:
    A felhők 13 km-nél magasabbra nem terjednek ki, e fölött kell kiszórni. A kiszórt anyagok tudomásom szerint néhány nm (a méter milliárdod része), míg a felhőcsepp kialakulásának megindulásához legalább 50 nm kell.

  61. 62: Nehézfémeket szórnak ki? Kik és minek? Drága is, nehéz is (hamar leesik) és mérgező is.

  62. 62:
    Ez a chemtrail hisztéria fájdalmas!
    Beleolvastam egy pár honlapba és cikkbe, ami ezekkel foglalkozik, és hihetetlenül primitív, tudománytalan megnyilvánulások tömegével találkoztam a cikkírók részéről is. Sugárzik belőlük a dilettantizmus.
    El nem tudom képzelni, hogy miből gondolja bárki is, hogy ha a jelenség valós lenne, akkor a világban élő igen nagy számú hiteles, képzett szakember ezt elhallgatná, falazna egy ilyen összeesküvésnek? Mindenkit lefizettek, vagy megfélemlítettek?
    Ez nevetséges.
    És miért asszisztálna ehhez az összes kormány, azok is, akiket esetleg sújtanának a következmények?
    A fellépő légköri jelenségekre pontos fizikai magyarázatok vannak, amelyek persze a laikusok számára elég bonyolultak, mert a légkör fizikája, a halmazállapotváltozások a különböző légköri viszonyok mellett tudnak furcsa dolgokat produkálni.

  63. És még annyi: Ha a vegyi fegyvereket betiltották a kiszámíthatatlan, a támadó felet is károsítani tudó hatásai miatt megváltozó meteorológiai körülmények esetén, ebben az esetben ez még durvábban igaz, a hatás akár másik kontinenst is sújthat. Magukat is mérgezik az elkövetők?

  64. 63-65:
    Jók a kérdéseitek, de én ezekre nem tudom a választ és nem is foglalkozok ilyenekkel. Pusztán a globális felmelegedéssel, – amit egyébként szintén tagadott sokáig a díszes tudóssereg és a felelős politikusok, de hagyjuk – összefüggésbe hozható része érdekelt és amit erről gondoltam, itt le is írtam. Azt meg természetesnek tartom, hogyha eltitkolnak az emberek elől valamit, akkor a legvadabb feltételezések is szárnyra-kaphatnak. Ne olvasd ezeket, ha ilyen rossz véleménnyel vagy róluk. Nagyon sok kiváló repüléstudományi és technikai írást is olvashatnál helyettük. Mind tárgyalja a kondenzcsíkot…

  65. 62:

    „A valaha mért legmelegebb tíz év a kétezres évek eleje volt.”

    Ez így egy kicsit nehezen értelmezhető, de még ha jól is gondolom mit akarsz írni, akkor meg nem igaz.
    Az viszont igaz, hogy az utóbbi 15 évben volt sok a legmelegebb évek közül, ugyanakkor ez természetes, ha egy magas szinten stabilizálódott a felmelegedés.

    Ha a chemtraillel akarod igazolni a globális felmelegedéssel kapcsolatos álláspontodat, szerintem nagyot veszítesz a hitelességedből.

  66. 68:
    Engem abszolút nem zavar, ha valaki nem hisz a globális felmelegedésben, vagy abban, hogy ez gyorsul és hogy a gyorsuláshoz az emberi tevékenységnek van köze. Még emlékszem azokra az időkre, amikor a tudósok többsége tagadta magát a felmelegedést is (leszámítva a glaciális-interglaciális korszakok által okozott lassú változásokat). Ma már a tudósok túlnyomó többsége elfogadja a teóriát és a legújabb klímamodell a gyorsulás felét vezeti vissza az emberi tevékenységre.

    Ha már a tudósok is elfogadják, akkor nyilvánvaló, hogy a döntéshozó világelit lépett, kérdés, hogy mit. Erre vonatkozóan megvannak a szabadalmak, tudományos elgondolások. A magyar Teller Ede még 1997-ben dolgozta ki a szub-mikronális méretű bárium, alumínium, tórium és szelénium részecskék repülőről való atmoszférába juttatása által létrehozott fényvisszaverő napernyő elméletét. Hasonló elképzelés a kén-dioxid felső légkörbe juttatása aeroszolos formában. Persze a nehézfémek mérgezőek, a kén-dioxid meg savas esőt okoz (alumíniumot sem tanácsos a szendvicsre szórni :)) . Az átlagember most a légköri permetezésben nem fog hinni, itt tartunk, de mint mondtam ez nem zavar.

  67. 69:
    Teller ötletén annak idején röhögött a világ, én is. Ilyen szintű beavatkozást a természetbe nem lenne szabad csinálni, mert a pontos hatása előre nem tudható, ráadásul rendszerint visszafordíthatatlan.

  68. 70:
    És biztos vagy benne, hogy nem csinálják?

    Szerintem ez olyan eset, mint mikor az ember háziorvosa/magánorvosa azt mondja: Uram, önnek sajnos gyógyíthatatlan betegsége van. Lenne rá kezelés, de annak súlyos mellékhatásai vannak, akár meg is halhat. Önön múlik, hogy vállalja-e.
    (Az utolsó mondat az emberi társadalom esetében nem merül fel.)

  69. 69: Azt értem, hogy ha szub-mikron részecskéket szórnak a Föld köré, akkor az visszatükrözi a fény egy részét. Amit nem értek, hogy jut egyáltalán eszébe valakinek, hogy ilyen mérgező és drága elemeket, egyáltalán tiszta fémet használjon. Akkor már sokkal logikusabb lenne mondjuk az Al2O3 por: olcsó is, fehér is, inert is.

  70. 72:
    Mármint alumíniumtrioxid, fogalmam sincs miért nem jó. Bár az egész hóbelevanc szorosan a nanotechnológiához kapcsolódik, nem lehetetlen, hogy ezek a parányi részecskék egyben nanorobotok, amelyek együttműködnek egymással, vagy irányíthatók, stb. De ezt nem állíthatom határozottan(, mert nem szeretném a szkeptikusokat végleg felbőszíteni…).
    De kísérleteztek sok mindennel, pl. lyukacsos falú üveggömböcskékkel, stb.
    Hivatalos adat, vagy hír nincs.
    Tiszta alu egyébként nem nagyon létezik, mert rögtön oxidálódik.

  71. 69: Ez nem hit kérdése. A globális felmelegedés létezik, ezt szerintem nagyon kevesen vitatják ma, azt viszont hogy gyorsul nem tudom honnan veszed, a mérési adatok mást mutatnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük