(1345) Angol nyelv magas fokon

Tibor bá’ online

mélabús vasárnapra visszahozva az 5 év távlatából

 

~ab108Idegen nyelv alkalmazásának van egy olyan aspektusa, amit még senkitől se hallottam, és amit én neveztem el „nyelvi logikának”. Ez kábé azt jelenti, hogy egy adott (anya)nyelvhez tartozik egy „logika” is, amire elsősorban akkor kerül sor, amikor meg kell valami ismeretlent érteni. Mivel mi magyarok több száz éven át a német nyelv befolyása alatt álltunk, a mi nyelvi logikánk erősen átfedi a németet. Nézzük a német nyelvi logika egyik gyöngyszemét, a hoch szót. Például Hochspannung, Hochbahnhof, Hochstein [ 😀 ], stb. Ha tudjuk mit jelent a hoch, spannung, stein és bahnhof, akkor semmi problémánk megérteni az összetett szavakat. Annyira nincs problémánk, hogy még át is vettük egyiket-másikat: magasfeszültség. Ezt a kifejezést az akadémia természetesen tiltja, mint germanizmust, és helyette a nagyfeszültség használatát írja elő, de értelmezési problémát nem jelent.

Egészen más a helyzet az angolban. Ugyanis az angol nyelvi logika nekünk annyira idegen, hogy tökéletesen elveszünk, ha pontos ismeret helyett ki kell valamit találni. Állítsuk szembe a német hoch szóval az angol dead szót! Szerinted mit jelent:

1. dead slow

2. dead man’s handle

3. dead end

4. dead line

5. dead to the world

6. in the dead of winter

Ne kezdj el szótárazni, googlizni, wikipédiázni, mert hiszen minden felfedezhető, de csak akkor, ha tudod, hogy valamit keresni kell. Ugyanis, ha nem tudod, akkor simán átugorhatod [dead line = elhalt vonal] és haladsz tovább. Inkább gondolkodj el rajta, ha nem ismered őket. Aztán írd ide, hogy mire jutottál, és csak az után keresd ki, vagy várd meg, hogy megírjam.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 thoughts on “(1345) Angol nyelv magas fokon

  1. Szótár nélkül, nem csalok:
    dead slow – lépsben, azaz nagyon lassan
    dead man’s handle – nem tudom
    dead end – zsákutca
    dead line – utolsó-végső határidő, (otthon is használjuk)
    dead to the world – nem tudom
    in the dead of winter – nem tudom de tippelek: farkasordító hideg, kemény tél idején?

  2. 1:
    Pretty good. 😀

    Amiket tudtál (1. 3. 4.), azok OK.
    Amit tippeltél (6.) az nem tökéletes, de érezhetően ismered (legalább is részben) az angol nyelvi logikát. Ha az első nem tudtad, csak tippelted, akkor az TÖKÉLETES.

  3. dead man’s handle – valamiféle éberségi kapcsoló? mozdonyé?
    gépészeti szagú…

  4. 3:
    Az “éberségi kapcsolót” elfogadom. De lehetne “gázpedál, gázkar” A lényeg, hogy a gépezet csak akkor működik (pl. autóknál a gázpedált) ha nyomják. Ha a vezető meghal, nyilván nem tudja tovább nyomni, tehát a gépezet leáll.

  5. Milyen érdekes… 🙂 A magyar és az angol terminológia… Mozdonyvezetö haverom mesélte, hogy vígan tud úgy aludni, hogy minden 55-57. másodpercben rálép az “éberségire…” 😛 Ha nem tenné, 60 sec. után dudál a gép, majd megállítja a szerelvényt… lebuktatva az “alva húzó” masinisztát. 😉

  6. A “holt ember kapcsoló” – így tanítják- a gyalogkiséretű targoncákon biztonsági berendezés, csak ha nyomva/elfordítva tartod akkor működik a hajtás, ha elengeded, vagy elütötted magad a targoncáddal akkor leáll és befékez. A mozdonyokon is van hasonló, ott jelzésre nyomkodni kell, ha nem törlöd a jelzést időben, akkor befékez. Ezt a berendezést nem hiszem, hogy az angolban dead men’s handle -nek neveznék.

  7. Gondoltam rád, Tibor bá’, az egyik teherautón a következő állt, mint a tulajdonos cég ajánlata:
    “Fix, stop, paint.” 🙂

    Itt sokszor mondják azt is, hogy “you’re dead right”, ami kb azt jelenti, hogy na most fején találtad a szöget. Itt az egyik turisztikai célpontnak is nevezhető közterületen volt egy tábla a “dead slow” felirattal.

  8. Jól van gyereke! Már azt hittem, hogy feleslegesen írtam a posztot. 😉

  9. Nagyon tetszett, ahogy rátapintottál a német és angol nyelvi logika közti különbségre.
    Pontosan erre jutottam én is, mikor úgy 40 évesen nekiláttam az angolt tanulni.
    Előtte németet tanultam, és habár a német nyelvtana lényegesen összetettebb, bonyolultabb az angolnál, mégis könnyebb egy magyarnak németül megtanulni, mert rengeteg rokon nyelvi jelenség van a két nyelvben, nyilván az általad is említett hosszú közös múlt miatt. Nagyon sokmindent egyszerűen tükörfordítani kell, és megkapjuk a magyar megfelelőt.
    Ami érdekessége a dolognak, hogy ez annak ellenére fennáll, hogy a magyar finnugor nyelvként teljesen kilóg az indoeurópai nyelvek közül, míg az angol meg a német elég szoros rokonságban állnak.
    Szóval a történelem során ők nyelvi logikában erősen távolodtak, mi meg közeledtünk egymáshoz.
    Ez egy kissé megtévesztő is lehet, ha valakinek az első megismert idegen nyelve a német. Ha ez után kezd el egy új idegen nyelvet tanulni, akkor egy darabig értetlenül áll a teljesen idegen logika miatt, mert a német miatt azt gondolhatta, hogy természetes az az átfedés a nyelvek logikája között, ami a német-magyarban tapasztalható.
    Az angolnál ez valóban egyáltalán nem működik, mindent újra kell felépíteni, és ez nem kis munka.

  10. dead to the world – holtfaradt
    aztan meg van ilyen is: dead easy – marha konnyu
    Mondjuk ha ezt az utobbit visszaforditjuk angolra, ok is hulyenek neznek minket.

  11. 11:
    Nem egészen. “Úgy alszik, mint a bunda.” (a világ számára hulla)

  12. 12
    Mivel már ki lettek tárgyalva a megoldások, mertem folyamodni a nethez. 🙂
    A “dead to the world” -re csak egyik, habár első megoldásként adja az általad megadottat, másodiknak az ájult, öntudatlan személyt, harmadiknak pedig azt az esetet, mikor valaki sürgős munkák, vizsgák túlterheltsége miatt miatt ideiglenesen felfüggeszt mindenféle szociális kapcsolatot ismerőseivel.
    Mindenesetre Guzzi “holtfáradt”-ja nincs a megoldások között.

  13. 13:
    A 6. (in the dead of winter) nem lett kitárgyalva, pedig ez a legérdekesebb. A tél leghidegebb napját jelenti, de használják úgy is, hogy “in the dead of night” Ebben az esetben az éjszaka legcsendesebb óráját jelenti, mondjuk hajnali 3 órát. – Viszlát jövő vasárnap.

  14. “Ezt a kifejezést az akadémia természetesen tiltja, mint germanizmust, és helyette a nagyfeszültség használatát írja elő, de értelmezési problémát nem jelent.”

    Vajon az MTA-nak van-e joga bármilyen nyelvi jelenséget, kifejezést tiltani? Hozhatnak törvényt, hogy börtön jár a használatáért, vagy mégis hogyan tilthatnák? Szerintem semmi ilyen jogkörük nincsen…
    De elárulom, hogy a http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest oldalon a “magas”, a “feszültség”, de még a “magasfeszültség” szavakat is helyesnek minősíti az MTA.
    🙂

  15. 16 – Olvasott:
    Gondolom nem haragszol meg, ha a személyeskedésedet átugrom. Tartalmilag pedig a helyzet az, nem állítottam, hogy a “nyelvi logika” kifejezést és/vagy annak tartalmát én találtm volna ki. Ezen kívül felhívnám a figyelmed, hogy a posztom eredetileg 2014. április 14-én jelent meg. A hivatkozott Grétsy László IPM cikk pedig 5 hónappal később, 2014.szeptember 16-án. Így jó eséllyel nem én plagizáltam, hanem Grétsy. Mivel jelentek meg cikkem az IMP-ben, tudom, hogy az átfutások több hónaposak, ami erősen valószínűsíti, hogy az ötletet Grétsy kapta tőlem. Különben nem ő lett volna az egyetlen, aki tőlem vett át ötletet, amit soha, senkitől se irigyeltem.

  16. Magyar az anyanyelvem de beszélek néhány nyelvet, szóval megvan az összehasonlitási alapom.
    Vallom és állitom, hogy szerintem a magyar nyelv szókincs tekintetében, a kiifejezések sokasága, árnyaltsága, a fogalmakat tökéletesen, a maguk teljességében visszaadni képes tulajdonságainak köszönhetően, a magyar messze veri a többit, még magát a nagyságos angolt is.
    Igy látom és érzem, ha az ember elolvas egy akármilyen szöveget-itt föleg szépirodalmat értek – akármilyen nyelven, átültetve magyarra rögtön látszik, hogy sokkal de sokkal árnyaltabban, gazdagabban lehet magyarul kifejezni ugyanazt.
    Lehet, hogy most amúgy kolozsváriasan “haza beszélek”?

  17. 10 – bálint:
    Azt hiszem kolozsvárias voltál.
    Csak az angolt értem elég jól ahhoz, hogy véleményem legyen. Kifejező készségen nem gyengébb a magyarnál, de nem olyan szép. A magyar nagy előnye a ragozás. Ez lehetővé teszi azt, hogy bárki csináljon egy új szót, amit minden magyar azonnal megért. Például, nyílt itt a közelben egy kifőzde, a neve: faloda. Szerintem ezt a nyelv előbb vagy utóbbát fogja venni, mint hiteles kifejezés.

  18. 18 balint
    Jó olvasni hogy milyen szerencsés (nyelvi szempontból) magyarnak születni, akár Kolozsvárosban… de nyilván jártas vagy a modern ivritben is valamennyire. Érdekes lenne a meglátásod annak logikája, kifejezőereje kapcsán, hiszen még a Magyar Zsidó Lexikon is tartalmaz szócikket a magyar-héber nyelvrokonság témájában (!)
    http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/13079.htm

    Mondjuk ez a bejegyzés lassan 100 éves, lehetne tovább-gombolni…

  19. 20.vaszil
    Sajnos, vaszil kedves, a héber nyelv, mivel közel 2000 esztendőn át halott volt, ugy köznapi, mint irodalmi kifejezőképességét tekintve nagyon sivár, szegényes.
    Magyar-héber nyelvrokonság???
    Viccnek elmegy.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..