(1244) Mely országok a leginkább áldozatai a globális klímaváltozásnak?

Tibor bá’ online

 

~00000A Fülöp-szigeti Haiyan tájfun világos üzenet a természettől, hogy a jövő, amivel szembe kell néznünk, milyen lesz. A 380 km/h szélsebesség, a több mint 10.000 halott, csak számadatok, amiket sokunk el se tud képzelni. A borzalmas videó felvételek láttán elsőre az jut eszünkbe, hogy azért ez nálunk nem következhet be. Valóban tájfun a világ ezen táján nem lehetséges, de egyéb események, elsősorban földcsuszamlások, felhőszakadások, árvizek minket se fognak kímélni, és ha 380 km talán nem fogja végigsöpörni a Kárpát-medencét (legalább is egy jó ideig nem). Azonban az eddigieknél nagyobb viharokra mi is számíthatunk. Igaz az Atlanti-óceánról induló viharok erejük nagy részét elveszítik, mire hazánkhoz érkeznek. Ugyanez mondható el a Fukushimából kiinduló radioaktív szennyeződésről is. Végre van valami, amiben szerencsések vagyunk. Ugyanazokért mások többet fizetnek, mint mi. Ennek ellenére, hogy képben legyünk, érdemes felidézni a legrosszabbul járókat!

A Germanwatch nevű tudós társaság a Münich Re gigászi biztosítótársaság adatai alapján felsorakoztatta a legtöbbet szenvedett országokat 2012-ben, valamint a legtöbb áldozatot szedő katasztrófát 1993 és 2012 között.

Első helyen Haiti áll, ahol 2012-ben a Sandy hurrikán 200.000 áldozatot szedett.

Második helyen a Fülöp-szigetek állnak a 2012-es ciklon miatt, de 2013-ban minden bizonnyal, elnyerik az első helyezést.

Pakisztáné a harmadik helyezés az egyre növekvő áradások és szárazság miatt.

Az elmúlt 20 évet figyelembe véve, kiemelkedő Honduras és Burma (Mianmar), ahol mindennaposak az időjárással kapcsolatos katasztrófák.

Most mindjárt jegyezzük meg, hogy ezek az országok a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozáshoz. Ez jeles példája annak, hogy az élethez szerencse is kell.

A látványos és gyorsan lefutó katasztrófák mellett meg kell még említeni a kevésbé látványos eseményeket, mint a gleccserek olvadásából származó vízhiányt. Pakisztánban például 1950-ben fejenként napi 5000 liter víz állt rendelkezésre, ami mára1000 literre csökkent.  Ebből kifolyólag a vízi erőművek kapacitása csökkent, valamint kevesebb élelmiszert tudnak előállítani.

2012-re meg kell még említeni Szerbiát és Bosznia Hercegovinát, ahol kimagaslóan meleg volt a nyár, hatalmas volt a szárazság, ami jelentős termés kieséssel járt.

Végül is 2012-ben a következő rangsor állt elő az elszenvedett katasztrófák terén: haiti, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Madagaszkár, Fuji-szigetek, Szerbia, Bosznia Hercegovina, Oroszország, Nigéria.

1993-2012 időszakban pedig: Honduras, Mianmar, Haiti, Nicaragua, Banglades, Vietnam, Fülöp-szigetek, Dominikai Köztársaság, Mongólia, Thaiföld és Guatemala.

Csak tartson ki a szerencsénk!

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

21 gondolat erről: „(1244) Mely országok a leginkább áldozatai a globális klímaváltozásnak?

  1. Ebből a szempontból szerencsés helyen vagyunk, ha romolhat is a helyzetünk, nem valószínű, hogy annyira le tud romlani, hogy „versenyezhessünk” az említett országokkal.
    Az országok sorából számomra az tűnik ki, hogy a szélsőséges elhelyezkedésű országok jártak rosszul. Az óceánokkal hosszú szakaszon határos országok, valamint a nagy kontinensek belsejében lévő országok. Ezt alapul véve egyre rosszabbra számíthat Japán, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország is, kérdés meddig tart ki a Golf áramlat jótékony egyensúlyozó hatása.

  2. Valamikor sok-sok éve, láttam a tv-ben egy dokfilmet a forgószelekről. Ott megemlítették, hogy bizony Magyarország is egy forgószél veszélyes zóna(csak az összecsapodó levegő hőmérséklet különbsége nem akkora mint pl az USA-ban). S mikor 2011-ben a tőlem 5 km-re lévő benzinkútról kikanyarodó 40 t-ás kamiont ráborított a forgószél egy kisfurgonra, na akkor eszembe jutott ez a film.

  3. Tibor bá, teljesen igazad van. Hozzátenném, hogy a megváltozó, szélsőséges, kiszámíthatatlan időjárás: a kései kemény fagyok, gyors váltások, áradások, döglesztően hosszú és meleg nyári aszályok, jégverések ugyan nem okoznak olyan látványos és totális rombolást mint egy tájfun vagy szökőár, de összeadódva mégis nagy kárt okozhatnak. Végső esetben akár éhínséghez is vezethetnek, különösen ebben a birtokrendszerben, ami kialakulni látszik.

  4. Ha az időjárásváltozás kegyes lesz hozzánk, akkor a kegyetlenebb területekről érkező menekültekkel kell majd törődnünk…
    Ezért jó lenne egy statisztika azokról a területekről is, amelyeket a legkevésbé érint negatívan a globális klímaváltozás.
    Ha meg lehetne tervezni a legújabb kori népvándorlások itányát és méretét, akkor talán kevesebb veszteséggel lehetne túlélni a változásokat.

  5. 4:
    Ez elég összetett dolog. Például Az Atlanti-óceánról érkező szuper viharok Németországot, majd Ausztriát sokkal jobban érinti, de ezzel egy időben jobban is vannak felkészülve. És az anyagi károkat könnyebben heverik ki. Onnan tehát nem fog érkezni menekült. Hollandiából már inkább, mert hosszú távon a tenger el fogja önteni.

  6. A 2004-es cunamit se hagynám ki a felsorolásból. Karácsony volt, a fiam Srí Lankán élt akkoriban, lent karácsonyoztak a kollégáival a tengerparton. Előbb tudtam meg a netről, mi történt, mint tőle, mert elérhetetlen volt. Szavamra, beleőszültem. Azért élt túl, mert hitt az állatoknak. Ahogy az állatok menekülőre fogták a hegy felé, ment ő is utánuk. Fentebb felmászott egy fára, onnan látta, mi történik a parton. Aztán rohant tovább. Összességében 150-200 ezren haltak meg, sokan eltűntek. A kollégái közül is haltak meg néhányan (nem magyarok voltak).

  7. 4: Elég masszív menekült hullám érte el idén hazánkat. Míg tavaly az első 10 hónapban 1677 menedékjogi kérelmet adtak be összesen, idén október végéig 16930-at. (Ez több, mint pl Veresegyház teljes lakossága! Ha egy települést alakítanának belőlük, az Mo. kb 100. legnagyobb városa lenne… És még nincs vége az évnek, jönnek még idén.)
    Ebből ~6000 koszovói, ~3000 pakisztáni állampolgárságú menekült igénylése.

    http://www.bmbah.hu/statisztikak_HUN_66.xls
    21. fülecske

  8. 5.
    Hnaja… Németország vagy Ausztria… Ők nem fognak talán idemenekülni, de jogot fognak formálni a mezőgazdasági termékek „elosztásra” a Kárpát medencében…

  9. Felmerült a menekültek kérdése: Magyarországon, ahol a „jól keresők” is 150-250-ezer forintot kapnak nettóba, a menekült státuszt kapó bevándorlóknak ezer euró húzza a zsebét, mert ők megérdemlik az európai bánásmódot. Ha az osztrákokat és a németeket is eléri a gépszíj, hogy lehet majd mindezt finanszírozni? És a menekültstátuszt kérők száma bizony növekszik. Az itteni 16930 menekültstátusszal rendelkező ember éves szinten 203160000 euróba kerül az uniónak, és ez csak egy tagállamra érvényes számadat…

  10. 5. Tibor’bá

    „Onnan tehát nem fog érkezni menekült. Hollandiából már inkább, mert hosszú távon a tenger el fogja önteni.”

    Ez nem jövőidő ! Nálunk itt a Kiskunsági homokon a tanyák tulajdonjoga a környékemen jelenleg így néznek néznek ki :
    Egy privatizációban meggazdagodott magyar aki egész nap a fűnyírótraktorán berreg, és trimmeli a golfpálya minőségű semmire se jó tanyáját. Egy Svédországban élő magyar ( Nem fog hazajönni, hülye lenne !), egy Pesti nyugdíjas lángossütő kedves banya, és nővére akit rábeszélt a tanyai létre. Egy német aki vadasparkot akar építeni és felvásárolja a környék földjeit. Egy francia mintaparaszt kb. 15-20 milla gépparkkal egy hektárra 🙂 , számozott birkákkal, lovászfiúval bejárónővel. Egy lepukkant tönkrement vállalkozó, aki azért élvezi a tanyai létet ( Ez volnék Én.). És itt a lényeg : 5 holland család. Nem semmi csapat! Zászlómániásak. Mindenhol kitűzve a holland/magyar/EU zászló…és természetesen az ablakkeretek kékre vannak festve. Nincs velük sok gondom, leszámítva, hogy pofátlanul alkudoznak mindenre, pedig pénzük van rendesen. …… Basszus…..! Ezt majdnem kifelejtettem ! Három komplett roma család. Na ők vertek meg pár éve a saját házamban ( Ezért olyan most mint egy erőd…köszönet érte ! Még jól jöhet a jövőben.), és tudom, hogy ez rasszizmus…de valószínűleg ők lopták el pár hete a négy kecskémet.

  11. Tara: Én kihagynám. Örülök, hogy fiad nem veszett oda!
    Na de hogy egy földrengést a CO2 növekedésére fogni, nem tudom a fejem melyik részéhez csapjam a tenyerem. Inkább fogd a nyuszira 😀

  12. 10:
    Miért nem tartasz kutyákat (kecsék helyett)? 😀

  13. 12 Tibor’bá

    Most éppen 11 kutyám van. Egy kaukázusi (Ördi) aki a terület nagy részét védi. Ő a „külső kör”. Belül van egy nagytestű Dobermann vizsla keverék szép mozgású kajla valami (Bruti), egy igazi loncsos tanyasi puli (Picike), és a bolonesék ősapja (Dollár). A legbelső körön, ami a terasz, most éppen két bolonese anya (Ficak, és Stoki) vannak a közösen nevelt 5 kölökkel ( Ha érdekel valakit eladók !). Szerinted ez nem elég ? 🙂 Többe kerül az etetésük mint amit mi a párommal megeszünk. Viszont legalább nyugodtan
    alszom. Aki ide akaratom ellenére bejön az megérdemli a sikert!

  14. 13:
    Már pár hete is megvoltak a kutyák? Gondolom igen. Akkor köszi az ilyen nyugalom. Valami nem stimmel. 🙂

  15. Szerintem létre kéne hozni egy új állam féleséget és egyből oda irányítani a menekülteket.

  16. 14:

    Ma már a kutyák is megvannak ‘lőve’, ha lerasszistázzák őket. 🙂

  17. 14 Tibor’bá

    „Már pár hete is megvoltak a kutyák? Gondolom igen. Akkor köszi az ilyen nyugalom. Valami nem stimmel. ”

    Stimmel az! A két terület nem ugyanaz. A kutyák meg a kecskék nem viselik egymást. A kecske egy igen álnok állat. Mindent tönkretesz amihez hozzáfér. Külön lettek zárva. Így kárt ugyan nem tettek, de nem „élvezték” a kutyák védelmét. Négy évig jól működött ez a rendszer. Most sajnos annyira lecsórósodott a világ, hogy már a jószágot sem szabad védelem nélkül hagyni. Építettem is idén olyan villanypásztort, amit embernek sem javaslok kipróbálni! Majd olvassátok a Blikk címoldalán ! 🙂

  18. 5.Ez érdekes kérdés.Nemrég volt egy műsor a holland gátrendszerről és az a magabiztos nyilatkozat hangzott el hogy évszázadonként 1 méter szint emelkedést ki tudnak védeni./gondolom be van osztva hogy évenként hány milló köbméter földet tudnak megmozgatni a gazdaság túlzott leterhelése nélkül/

    Velence és a többi dél -európai város megvédésére ,felmerült a Gibraltári-szoros gáttal való lezárásának ötlete.Beltenger lenne a földközi.

  19. 17:
    A berni pásztorkutya kompatibilis a háziállatokkal, és gyűlöli a cigányokat. Jó, ha erre emlékszel.

  20. 18. Pontosan, a hollandokat nem kell félteni.

  21. Bács megyében tényleg sok a holland. Legalábbis Soltszentimre (Kullér) és szelid környékén biztosan.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük