Tibor bá’ online
A teljes társadalom (és persze a „szakemberek” is) nehezen tanulnak, de amit egyszer megtanulnak, azt az istennek se felejtik el. Például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet egészséges étkezés alatt „Healthy Eating Plan olyan dolgokat sorol fel, amelyek az elmúlt 40 évben egyáltalán nem változtak. „Egyél olyan ételeket, amiben kevés a telített zsírsav, a transzzsírsav, koleszterin, konyhasó, és hozzáadott cukor.” Szóval semmi se változott, csak mindenki sokkal kövérebb. Ami ennél is szomorúbb, hogy a háziorvosok is ezt tanácsolják, sőt, a jól informáltak is: Csökkentsd a finomított cukor fogyasztását. Kerüld az olyan ételeket, amelyekben sok az állati zsiradék, a tojás, vagy sok a koleszterin, mint például a belsőségek, valamint a vörös húst.
Lehet, hogy véletlen, de inkább hiszek a korrelációban, de amióta ezeket a tanácsokat hallani széltében-hosszában, azóta a felnőttek (nők-férfiak) átlagsúlya 20 kilóval több. Ugyanis, valamit enni kell, ha nem ezeket, akkor ezek helyett többnyire szénhidrátokat. Pedig hízni nem a zsíros ételektől lehet, hanem a szénhidrátoktól.
Nézzünk vissza, mi volt négy évtizeddel ezelőtt? A hivatalos ajánlásokat elsősorban a „Seven Countries Study” eredményei alapján fektették le, amit először 1970-ben hoztak nyilvánosságra. A tanulmány vezetője Ancel Keys volt a Minnesotai egyetemen, de ezeket az eredményeket megerősítették további tanulmányok, mint például a „Nurses’ Health Study”, amiben megállapították, hogy a telített zsírsavak emelik a koleszterin szintet, és minél magasabb a szérum koleszterin tartalma, annál nagyobb az esély az elhízásra, infarktusra, sztrókra, vagyis jelentősen emeli a mortalitást. Végezetül a Seven Countries Study közvetlen összefüggést írt le az étkezési telített zsírsavak és a halál között. És ez a felfogás azóta se változott.
„Csakhogy Keys olyan hét országot választott ki, amelyekről feltételezte, hogy alá fogja támasztani hipotézisét.” Állapította meg Gary Taubes Good Calories, Bad Calories: Fat, Carbs, and the Controversial Science of Diet and Health
„Ha például Franciaországot és Svájcot válogatta volna ki Japán és Finnország helyett, akkor a telített zsírsavakról egészen más eredmény jött volna ki.” És ugye, akkor nem létezne a híres „Francia paradoxon”, ahol rengeteg telített zsírsavat fogyasztanak, de viszonylag kevés az infarktus.
Na, igen, a főmumus: Koleszterin. Zoe Harcombe az „ Obesity Epidemic: What Caused It? How Can We Stop It?” című bestseller szerzője szerint a WHO adatait felhsználva, nem mutatható ki statisztikai összefüggés a magas koleszterin szint és a mortalitás között.
Harcombe meg van róla győződve, hogy a koleszterin, amit a plakban találnak, a sérülés helyreállítása végett van ott. Ennek ellenére még a múlt évben is követtek el hibákat. Egy újabb tanulmány szerint red meat’s link to death, cancer, and heart risk (a vörös hús kapcsolatban áll a halállal, a rákkal, és a szívérrendszer rizikóval). Amikor Harcombe átnézte az adatokat kiderült correlations that simply don’t tell us anything, hogy az észlelt korrelációk semmire se voltak használhatók.
Akkor végül is mit kellene ennünk, hogy egészségesek maradjunk? Most jött el az igazság pillanata, nem tudjuk, mert az elmúlt 35 évben megszületett „eredmények” lehetetlenné tették, hogy valós kutatás folytatódhasson ezen a területen. A „biztos” étkezési tanácsok lebénították a kutatókat, és a társadalmat is. Elvégre valamit kell enni, és mi mást, mint amit tanácsolnak.
OK, de akkor most mi van? Taubes szerint Why We Get Fat: And What To Do About It (Miért hízunk, és mit tehetünk ellen?) Sok zsiradékot kell enni kevés fehérjével, mert az inzulin olyan hormonokat (is) vált ki, amelyek elősegítik a zsír lerakódást. Zsiradék az egyetlen tápanyag, ami nem ösztönöz inzulin kiválasztásra. Magyarul nem a zsíros étel hizlal. A végső megállapítás, a jó étrendben nincsenek olyan anyagok, amik nem léteztek az egész nemzet hízásának a beindulása előtt. Magyarul: Egyél azokat, amiket a nagyapáink ettek. Sertészsír, szalonna, vaj, sajt, tojás.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Kb február elején olvastam el Taubes könyvét. Lényegében az egész korábbi hitrendszeremet kiszelektáltam a testsúlyról, táplálkozásról. Az utóbbi 30 évben nem voltam 100kg alatt, bármit is csináltam. Február óta gondolkodom és cselekszem a Taubes könyvből leszűrt elvek alapján. 125kg-s voltam, most már jóideje nem mértem magam, de valószínűleg már 100kg alatt vagyok. (103nak mértem magam talán egy hónapja)
ui: és rég ettem ilyen jókat és mennyiségeket
Angolosoknak:
Taubes szerintem legjobb előadása: https://www.youtube.com/watch?v=qEuIlQONcHw
Én minden nap eszem szalonnát, emellett sok zsírt, vajat, húst, és teljesen rendben van a testsúlyom (sőt, még nőhetne is) Igaz, sokat mozgok mellette.
Szerintem a bevitt mennyiségekkel is gond van sok embernél. Én nem szeretem „torkig” enni magam, csak annyit hogy jóllakjak (=elmúlik az éhségem). Néha elnézem az éttermi ételadagokat, és csodálkozom, hogy hogy bírják egyesek megenni…
Globális hazugságok része az élelmiszeripar is… Miért ne lenne? Egyik legnagyobb biznisz ez! A csicsás kinézetű termények (biológiai és ásványi) beltartalmának csökkene meg már tragikus (hízunk és közben éhezünk) Lényeg a haszon. Hja a betegségiparnak is menni kell…
https://bit.ly/2tdwnka
„Szerintem a bevitt mennyiségekkel is gond van sok embernél.”
Bingo Hargi!
Pont igy látom én is. Sokkal kisebb gondnak látom azt, hogy mit eszünk, mint azt hogy abbol mennyit.
Megszokott és elfogadott étkezés lett , hogy reggeli cukros müzli vagy valami hasonlo kaja után az emberek egész nap nem esznek semmi normálisat. Esetleg egy szelet csoki vagy ilyesmi gyors megoldás. Aztán este melo után letolnak egy olyan ló adag szénhidrát bombát hogy a vércukormérö is kiakadna…..
és a legdurvább az, hogy még fel is vannak háborodva, hogy ök milyen pechesek mert egy nap egyszer esznek és mégis csak hiznak……..
Amugy félelmetes az emberi sötétség ezen a téren is.
Brit tudosok évtizedekig kutatják azt, ami jozan paraszti ésszel 10 perc alatt kikövetkeztethetö és megérthetö.
Az emberi testet az evolucio a természetben elöfordulo élelmiszerekhez alakitotta ki. Ergo minden ami ott megtalálhato és ehetö az egészséges. Minden egyéb, amit az élelmiszeripar rak össze, kever ki, tartosit le az méreg a testnek. Slussz.
A természetben az ételek szinte SOHA nem tartalmaznak kis mennyiségben nagyon sok kaloriát. Erre csak az élelmiszeripar képes, a nutella féle szarságokkal. Egyre kisebb mennyiségben egyre több kaloriát tolnak bele egyre több izfokozoval. Ilyen a természetben nincs. Vagyis müanyagot eszünk. És elkezdjük brit tudosokkal kutattatni hol a baj…….. hát van baj böven az biztos…..föleg a fejekben
5 „Az emberi testet az evolucio a természetben elöfordulo élelmiszerekhez alakitotta ki. Ergo minden ami ott megtalálhato és ehetö az egészséges.”
Egyrészt a „természetben” elég sok cucc többé-kevésbé mérgező, másrészt ha csak a spontán fellelhető élelmiszerekre akarnánk hagyatkozni, akkor az ország területén kb tízezer ember tudna megélni, nem tízmillió.
Nagyából az összes általunk fogyasztott növény több évszázados/évezredes nemesítés eredményeként képes a mai terméshozamára, és emberi gondozás nélkül nem is maradna fenn vad környezetben.
Avatar
nem azt mondtam hogy menjünk vissza gyüjtögetni.
Arra akartam kilyukadni, hogy sehol a földön nincsen Nutella fa, meg négercsok fa, meg csipsz fa, meg ropi fa. De nem tudok olyan termeszetes forräsrol sem amiböl Coca Cola folyna….
Az összes kikevert bekevert megkevert étel, amit ma az élelmiszeripar elöallit az nem tekinthetö egészséges ételnek.
Maga a fözés is tulajdonkeppen egyfajta kompromisszum. Több elönnyel jart a kaja sterilizäläsa, mint a teljes tapérték megörzése.
Ha megnézzük akkor lathato hogy fözni leginkäbb az ipar ältal elöällitott hulladék kajäkat kell. A természetes kajakat lehet nyersen enni, söt jobb ize van.
Curix
A feldolgozott kajákkal rendszeresen bajom van, nem igazán szereti a szervezetem az ízesített, agyoncukrozott, ízfokozózott dolgokat (üdítők, pudingok, kencék, chipsek, egyes éttermi kaják, gyorséttermi ételek stb.) Amennyire lehetséges, alapanyagokat veszünk (vagy termesztünk/tenyésztünk) és magunknak főzünk. Nyilván nem 100 %-ban, de igyekszünk. Persze ezt nem mindenki teheti meg, de azt meg lehet válogatni, mit vesz az ember
Avatar
A búza és egyéb termesztett növények is természetesek, az ősember is azt kezdte termeszteni, amit előtte is evett (csak korábban gyűjtögette)
@7 Curix: méz ?
7: Hát én a krumplit is, meg a csirkehúst is jobban szeretem egy jó húslevesbe belefőzve, mint nyersen… 🙂 Meg a cérnametéltet is, bár az már egyeseknek erősen feldolgozott hulladék lehet, lévén meg kell őrölni hozzá a búzát lisztté és összegyúrni tojással… Pedig mennyivel jobb lenne a búzamagokat is nyersen lerágcsálni a szálak végéről, meg a tojást is frissiben kiszippantani a héjből. 😉
Avatar
ennek most nulla értelme van, amit csinálsz. Átmentél ironikusba.
Sehol nem mondtam hogy nem lehet megfözni egy tojast, magam is megfözöm, söt magam is eszem ipari hulladékot de legalább tudatában vagyok és a mennyiséget minimálisra szoritom.
Nagymama lekvárja sem egészséges 80 kilo cukorral telebaszva. Teljesen mindegy ki mit mond.
Más kérdés hogy élelmiszerhiány esetén kimondottan elönyös ez a sok kaloria, de a ma embere ezt már nem ismeri az élelmiszerhiányt igy tudatosabban kéne zabálnia, de az ember durván igénytelen ezen a téren is.
Megveszi az autojába a legdrágább olajat meg müszerápolot, magának meg a legolcsobb szemét virslit veszi le a polcrol.
Milyen beteg viselkedés ez már?
A lényeg a mennyiség. Ha egy héten eszik az ember egy lekváros kenyeret akkor semmi baja nem lesz töle. Az ipari hulladéknál mindig fontos a mennyiség. A cérnametéltednél is….
Ellenben a természetben találhato kész élelmiszerböl szinte kizárt dolog tulétkezni és 150 kilos disznová hizni.
Egyszer vegyél egy bolti Somloi galuskát és olvasd el miböl áll össze. Teljesen zavarban leszel, hogy kémiai laborban rakták e össze vagy hol…
Mindegyik szuper finom. Életemben nem találkoztom olyannal aki ne szerette volna a Nutellát. Én is szeretem. Attol még ipari hulladék oszt jonapot.
Egyébként jol irja Hargi.
Az ember semmi mást nem csinált az utobbi 100 évig, mint a véletlent lecserélte a növények evoluciojában tudatos tervezésre, és ezzel felgyorsitotta azok változásait. Szandékosan csak a legjobbakat hagyta meg és termesztette tovább, de ezzel semmi kárt nem okozott azok minöségében…..
Amit ma csinálnak géntechnologia élelmiszerfeldolgozás és tudomány cimszo alatt az szora sem érdemes……
9.
A mézet értékes élelmiszernem tartom. De keveset eszek belöle. Egy héten néhány teáskanálnyit.