(2757) Nagy mellek

Tibor bá’ online

 

~ab003A világ valamennyi emlősállatának az emlője, emberi mércével mérve, meglehetősen kicsi, két kivétellel: a tejéért tartott háziállatok (kecske, tehén) és maga az ember. A fejhető állatok esete világos, az ember felhasználta az evolúciót, ami egyre nagyobb hozamú állatot eredményezett. Na de a nők? A női mellek mérete egyértelműen anomália, és mi lenne az evolúciós cél, mert szoptatni kisebb mellekkel is lehet (az anyatej mennyisége nem függ az emlők nagyságától), viszont egy életen át cipelni valószínűleg nem egy élvezet. Kivéve…. Hát ez az!

Az emberszabású főemlősök emlői szoptatás alatt megnőnek, amiről már messziről látszik, hogy szoptat. Ezzel szemben a humán nőstény az, amelyiknek az emlőmérete változatlan. Mindig nagy. Ráadásul bakfisoknál előbb kezd növekedni, mint az első menstruáció, és a változó kor után is megmarad eredeti mérete. Minek?

Megtermékenyíthető nők hasára nem rakódik le zsír, helyette a fenék lesz telt (valamint az emlők kiemelkedőek). Ezzel szemben a főemlősök nőstényeinél a zsír a derék körül rakódik le, ahogy a sörhasú férfiaknál. Világos tehát, hogy a kerek női fenék és a telt emlőknek más szerepük van, de mi? Széles körben elfogadott nézet, hogy a nők alakja, benne a szokatlanul nagy mellekkel, őseink ízléséből kialakult „díszítés”.

Távolról nézve, akár elölről, akár hátulról szemléljük, a női- és férfialak élesen megkülönböztethető. A homokóra kontúr és a fiatalos kinézet vonzotta a korabeli hímet, aki párosodni akart. Az elmúlt századok alatt a nők iparkodtak fokozni megtermékenyítési esélyüket olyan öltözködéssel, ami kiemeltre az alakjukat (fűzők, betétes melltartók). Ha a barlanglakó hímek nem preferálták volna a telt emlőket, akkor a mai nők mellei laposak lennének, csak úgy, mint a főemlősök nőstényeinek az emlői.

A plasztikai sebészek által felpumpált mellek, a kor egyik divatos anomáliája, aminek gyökere, ezek szerint, őseink preferenciájából fakad. És tedd kezed a szívedre, te milyen méretet tartasz optimumnak. (kosár méret A, B, C és D?)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

22 gondolat erről: „(2757) Nagy mellek

  1. Bármelyiket, csak formás legyen, és harmonikusak illeszkedjen a viselőjéhez 🙂

  2. 2 – hargi:
    Egy D kosár méretű nem tud hamonikusan illeszkedni. Az csak lógni tud.

  3. 3: Ki mondta, hogy a lógás nem harmonikus? Ez egy többször szoptatott anya mellének természetes állapota. Akinek nem tetszik, meg se érdemli.

    Sőt, továbbmegyek: akinek bármilyen cici, ami a nőjéhez tartozik, nem tetszik, az meg se érdemli, hogy nője legyen.

    Egyébként egy természetes D (sőt E) méretű mell se feltétlen lóg 20 éves korban vagy szoptatás alatt. Viszont a kicsi is tud lógni.

  4. 70-90 B-D között minden természetes körte és barack jöhet. 😉 🙂
    Szilikon nem nagyon játszik, néha olyan érzés mintha egy gumilabdával játszanál…! 😛 😉

  5. Ha az embereknél egyértelműnek gondoljuk, hogy „az anyatej mennyisége nem függ az emlők nagyságától”, akkor miért gondoljuk, hogy a fejhető állatok esetében a nagyobb tőgyre szelektálás „egyre nagyobb hozamú állatot eredményezett”?

  6. 6: Szerintem ez egy tudományos mítosz, hogy “az anyatej mennyisége nem függ az emlők nagyságától”. Akit ismerek és sok teje van, mind nagymellű, akinek problémája van a kevés tejjel, kismellű. Biztos, hogy van korreláció.

    És elég nyilvánvaló, hogy a fejősállatoknál nem tőgyre szelektálunk, hanem tejre, az vonja magával a tőgyméretet.

  7. „az anyatej mennyisége nem függ az emlők nagyságától”. Pedig csak egészen minimális összefüggés van, már csak azért is mert a mell nem egy kanna, amiben tej tárolódik, a tejet folyamatosan választják ki a mirigyek, magyarul a tej nagy része (kb 70%) csak szoptatás közben jön létre, addig nincs sehol, nem kell neki „jó nagy tárolóhely” 🙂 Egy tehén természetesen más, hiszen ott egy fejés alatt akár 20l tejet is leadhat, és ekkora mennyiséget lehetetlen lenne azonnal termelni, náluk a tőgyben tárolódik már a fejést megelőzően nagy mennyiség.

  8. 8: Kérdezz meg egy nőt, aki szoptatott már, hogy tárolódik-e. Ha egy fél napig kimarad a szoptatás, majd felrobban.
    És abban sincs logika, hogy mért ne lenne több tejmirigy a nagyobb mellben, nem beszélve a zsírtartalékokról, amit fel tud használni a tejképzéshez.

  9. A női mell „üzemideje” nagyobb részében dekorációs célokat szolgál, Ti meg a tejről beszéltek kizárólag ? 😀 Szebb mellekkel dominánsabb hímet lehet fogni, ez is lényeges, a genetikai anyag, nem csak, hogy mit eszik a gyerek 🙂 Persze a dominánsabb hímek meg nem az IQ-val arányosan dominánsabbak, szóval lehetne itt sok mindenről beszélni, de a melleket általában esztétikai illeszkedése okán vesszük szemügyre, a tejhozam a csecsemők szemszöge, és itt azok nem szóltak hozzá, mégis megy a tej fejtegetés 😀

  10. 9_ Lebá: Ne beszéljünk már ostobaságokat. Értsd meg, hogy az ember a méretéhez képest kurva kevés tejet ad, alkalmanként néhány decit, semmi értelme a mellben tárolni. Igen a mirigyek természetesen megtelnek, megduzzadnak, de ez nem az a mennyiség amit te elképzelsz.

  11. 10: A domináns és a béta hím is olyan nőstényt akar magának, aki a legnagyobb valószínűséggel tud egészséges utódot szülni, majd nevelni. Ha nagy a feneke, akkor egyrészt ki fog férni a csípőjén, másrészt elegendő omega-3 tartalmú zsírtartaléka van a kihordására és a szoptatására. Ha pedig nagy a melle, akkor fogja tudni elegendő ideig elegendő bőséggel szoptatni.

    Ez idáig elég egyszerű, de nem biztos, hogy mindössze ennyi van a dolog mögött. Desmond Morrisnak van erre egy érdekes elmélete.

  12. 11: Egyetértek és támogatom: ne beszélj ostobaságokat.

    Nem tudom, honnan veszed, hogy én mit képzelek.
    Tapasztalom, hogy a felségem mellében dl nagyságrendben tud tej összegyűlni néhány óra alatt, ami nagyságrendileg megfelel egy egy éves gyerek egyszeri étkezési igényének.

    De függetlenül attól, hogy egy-egy szoptatás során a tej hány százaléka a felhalmozott és hány a frissen termelt, egyértelmű összefüggés van a mellmérettel.

    A nem szoptató nő melltérfogatának nagy részét zsírszövet adja. A tej egyik lényeges összetevője a zsír, ami leginkább akkor kezd el ürülni, amikor a felhalmozott cukrosabb tej elfogyott. Nyilvánvaló, hogy akinek több zsír van a mellében, az könnyebben, több zsíros tejet tud kiválasztani szoptatáskor.

    Arról nem is beszélve, hogy a nagyobb tejkiválasztáshoz nagyobb mirigyaktivitás kell, ami nyilván a mirigyek térfogatát is növeli.

  13. 13: Nem tudom mi értelme van kötni a hülyeséget a karóhoz, de a tejmirigy és a mellszövet az nem ugyanaz. Szoptatáskor a kis mell is meg fog nőni, mert megnövekszik a tejmirigyek állománya, a leadott tej mennyisége meg ezerszer inkább hormonális okoktól függ mint a mérettől.

  14. 14: Na és a mellméret vajon mitől függ, ha nem hormonális okoktól?

    Jelzem, hogy nem állítottam, hogy kis mellel nem lehet szoptatni, csak azt, hogy kell lennie korrelációnak a méret és a mennyiség között.

  15. 15. Van persze, senki nem mondta, hogy nincs egy minimális kolleráció, de az akkor is minimális. Háromszor akkora mellben lesz 10-20-30% al több tej, mint egy kicsiben, ez nem akkora különbség, hogy azt mondhassuk, hogy nagy mell sok tej, kis mell kevés 🙂 Részemről béke, és befejezve, azt hiszem körüljártuk a témát 🙂

  16. Egy elmélet szerint a női mell nem más, mint a fenék utánzata.
    Ugyanis korábban, sok más állathoz hasonlóan, hátulról szexeltünk, a fenék volt az, ami vonzotta a férfi szexualitást.
    Aztán két lábra állt az ember, és szemből nem látszik a fenék. Viszont ott a két mell, ami ha mérete van, akkor hasonlít a popóra.
    Teltebb keblű hölgyismerősöm már fakadt ki, hogy mintha „két segget” hordana elől 🙂

  17. 17 – Asidotud:
    Aki két segget akar látni közösülés közben a partnere arca helyett, az még nem léptett ki az emberszabásúak mentalitásából.

  18. 18: Érdekes álláspont, tekintve hogy az emberszabásúak közül egyedül az embernél lett szexuális kulcsinger a gömbölyded popsi és mell.

  19. 19: Ivarzási időszakban a termékeny nőstény csimpánzok hátsója jelentősen megduzzad, és ez igencsak fontos inger a hímek számára.
    És érdekesség, hogy a bonobo csimpánzok az esetek kb harmadában misszionárius pózban párosodnak…

  20. 19 – Lebá:
    Az anális közösülés napjainkra népbetegséggé vált, szó szerint, mert szerintem, aki szaros seggbe dugdossa a farkát az a pasi beteg. A végbélnek a természet más szerepet szánt. Ezt fel lehet rúgni, amit aberrációnak neveznek, de nem érdemes, mert a természet szeret büntetni.

  21. 21: Egyetértek. A végbél nem szexre való, amit az is jelez, hogy a záróizmokat tönreteszi az anál. Nyilvánvalóan evolóciósan is hátrányban van, aki análisan akar közösülni.

    Én nem is erről beszéltem, hanem a rendes, párzásra való, vaginális közösülésről. Sőt, nem is erről, hanem hogy a tipikus emberi hím számára a gömbölyded popó szexuálisan vonzó, függetlenül attól, hogy aztán milyen irányból hatol be a hüvelybe.

    20: Ezek szerint nem egyedül. Nekem az rémlett, hogy amelyik majomnak megduzzad a fara párzási időszakban, ott nem két szép gömb lesz, mint nálunk, hanem egy duzzadt, vörös gumó. Ami végülis hasonló jelenség.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük