(2514) Tudod-e, hogy mit eszel?


Tibor bá’ online

 

Akár érdekel, akár nem, egy dologban biztos lehetsz, nem azt eszel, amit szeretnél. Egyáltalán, tudod-e mit szeretnél? Na erre majd még visszatérünk.

Visszaemlékezéseim szerint 1939-től jártam iskolába 1952-ig, ami ugye – ha jól számolom 13 év. Családi és egyéb okokból kifolyólag ezt a tizenhárom évet nyolc különböző iskolában töltöttem el, következésképpen a mindenkori kb. 30 osztálytársam mellett, volt vagy 200-250 iskolatársam is. Mi nem ültünk egész nap a monitorok előtt egy-egy play stationnal az ölünkben, hanem futottunk-másztunk, mint az őrültek. Nem emlékszem rá, hogy egyetlen egy iskolatársam is kövér lett volna, de nem ez az igazán kirívó. Nem emlékszem, hogy bármelyikünknek  egyetlen egy csontja eltört volna, természetesen 13 év alatt.

Aztán, amikor eljött az ideje, úgy 30-35 év múlva, saját gyerekeim lettek és ha hiszitek, ha nem, mire elérték a 18. életévüket összesen három csonttörésen estek át, nem fejenként, összességében. Az én gyerekkoromban ez statisztikailag elképzelhetetlen volt, pedig a tejbegrízünk nem volt kalciummal dúsítva. Mi történt ezekkel a gyerekekkel? Miért szenvednek el ilyen gyakran csonttöréseket, amikor jóval kisebb rizikóval járó játékok kötik le őket? Bevallom őszintén, máig nem tudom a választ.

Tudod-e, hogy Magyarországon hány fajta szőlőt termelnek? A pontos választ én se tudom, de minden pénzben lemerem fogadni, hogy jóval többet mint száz. Ennek ellenére még mielőtt a hipermarketek elkezdték volna áldásos tevékenységüket a zöldségesnél, vagy akár a pesti piacokon, kizárólag saszlát lehetett kapni. Emlékszel rá? A rekeszekben egy sor fehér, egy sor piros, és így tovább. Az érett saszla szőlő nem túl édes, nincs aromája, de ez volt ezt kellett szeretni. Közben a saját kertemben hat különböző fajta csemegeszőlő terem, édesek, illatosak, és mindegyiknek más az aromája. Na, ennek utánanéztem, miért lehet csak saszlát kapni a „Zöldért”-nél. Az ok roppant logikus. Mert ez a fajta a legjobban szállítható, legkésőbb rohad meg, tehát sokáig tárolható. A fogyasztó, a pártállam alatt is, azt kapta, ami a termelőknek és a kereskedelemnek volt jó. És hol vannak már ezek a régi szép idők!

Fordulj be egy hipermarketbe (akkor is megteszed, ha nem szólítalak fel rá) és vásárolj almát. Észre fogod venni, hogy télen-nyáron, esőben-fagyban, mindig ugyanazt 3-4 fajta almát lehet kapni. Pedig az almafajtáknak se vége, se hossza. Még a valaha igen népszerű jonatánt se lelheted fel a pulton. Vajon miért? Mert csak azokat a fajtákat termelik, szállítják és árulják, amelyek bőséges termést hoznak, jól tűrik a permetezést, a szállítást, és a tárolást.

Maradjunk annyiban, hogy te, mint vásárló egyáltalán nem számítasz, és nem azt veszed, amit akarsz, hanem, ami ki van rakva eléd. Parasztosan szólva, manipulálnak veled. Pláne, ha a TV-ben az adott termék reklámját benyomják a film közé. A reklámszöveg pedig változatos. Kitalálnak egy tudományosan hangzó nevet, amit a termék bőségesen tartalmaz és baromian jó az egészségnek. A legújabb sláger az omega-3. „A szervezet számára nélkülözhetetlen omega-3 zsírsavat is tartalmaz.”

Emlékszel-e még a régi kiflikre? Tudod, kisebbek voltak, mint a mai kiflik, a végük csúcsos volt, jól átsült és az első harapástól az utolsóig ropogtak. A mai kiflik nem ropognak, olyanok mint a tapló, összeragadnak a szádban és nincs nekik ízük. Pedig a pék a masszába még ízfokozót is kever, na meg állagjavítót és fél tucat egyéb vegyi anyagot. Olvasd el a kenyér címkéjén mi mindent. Hol vannak már azok a kenyerek, amiben a liszten kívül semmi más nem volt csak kovász (élesztő) és víz meg só?

„Hivatalos” helyekről azt akarják bedumálni nekünk, hogy piacgazdaság van. A piac pedig önszabályzó. Ez a világ legnagyobb csalása. Hol itt a piac, és hol itt a verseny. Én, mint piaci szereplő, keresem a ropogós kiflit, de nem találom, mert az összes kínáló ugyanazt az ócska kifli utánzatot forgalmazza, Ha tetszik, ha nem, ezt kell elfogadnom kiflinek. Nem tudok a konkurenciához menni, mert nincs konkurencia.

Hagyjuk el a nosztalgiát, menjünk át tudományosba. Napjaink táplálkozásának a sok hiányosság mellett van két rákfenéje: a zsír és a cukor. Ez persze így egy kicsit pontatlan. Cukor esetében a fehér, finomított cukorra gondolok, amit az emberiség csak néhány generáció óta ismer, fejlődéstanilag nem szokott hozzá, és hát piszkosul megemeli a szérum triglicerid szintjét (ami egyik oka az infarktusnak). De van ennél nagyobb bűne is. A cukor, és a finom liszt, valamint annak termékeinek túlzott fogyasztása cukorbetegséghez vezethet (kettes típusú diabétesz), ami aztán, ha nem kezelik, teljesen szétszarhatja a szervezetet (vakság, amputálás, és ehhez hasonló csemegék).

A zsírról egy kicsit bővebben kell értekeznünk. Azt nem mondhatom, hogy csak néhány generáció óta fogyasztjuk, mert nem lenne igaz. Azt ember, mint mindenevő, már százezer évekkel ezelőtt is ejtett el állatokat, amiket aztán megevett, és ahol hús van, ott zsírnak is kell lenni. Csakhogy zsírból (precízebben zsírsavakból) nagyon sokfajta van. Azok a zsírsavak, amik halakban és emlős állatokban van, mérsékelt fogyasztás mellett ártalmatlanok. A zsírsav akkor válik veszélyessé, ha az élelmiszeripar „kezelésbe”  veszi őket, és transzzsírsav keletkezik, amire példa a margarin (igen, még az úgynevezett „szívbarát” margarin is), valamint a gyorséttermek termékei, és a sok tucat, nem kifejezetten „vizes” péksütemény.

Szóval, szembe kell nézni két élelmiszer ellenséggel, de nem látjuk őket. Tudod-e, hogy miért? Mert be vannak dolgozva az élelmiszer ipari termékekbe. Mi meg zabáljuk a cocát: „selymesen finom”, „krémszerűen omlik a szánkban”. Menj végig a tejipari termékek hűtőpultjainak során. Minden termékből több tucatot találsz, egyik szebb dobozba van bújtatva, mint a másik, és valamennyi „kitűnő az egészségnek”. Rendbe hozza a bélflórádat, karban tartja az emésztésed. Nem tűnik neked fel, hogy ezekben a flakonokba lezárt, színes készítményekből kapásból össze lehet számolni száz különféle fajtát, de almából csak 3 fajta között válogathatsz? Ez utóbbit termelik, az előzőeket előállítják élelmiszer ipari szakmérnökök, és állítólag van valami közük a tehéntejhez is.

Apropó, tehéntej. Fehér és folyékony, papír a csomagolása, és különböző mennyiségű zsírtartalommal kerül forgalomba. Csak az a szépséghibája, hogy nincs neki tej íze. De ezt csak az veszi észre, aki már ivott igazi tehéntejet. Néhány éve lehetett kapni „reggeli ital” elnevezésű műtejet is, de az már sok volt a hatóságoknak is, amikor kiderült, hogy lejárt tejpórból kutyulták össze.

Maradjunk annyiban, hogy azt eszünk, amit etetnek velünk. A gyártó (nem termelő) és forgalmazó közös érdeke, hogy a termék olcsón legyen előállítható, minél tovább bírja ki rohadás nélkül, külleme csábítóvá legyen tehető. Ezek tehát a szempontok. A fogyasztó ízlése nem mérvadó. A fogyasztó megdumálható. A fogyasztó egészsége se mérvadó, csak a termékben lévő toxikus anyagok ne lépjék túl a megengedett mértéket. Más szavakkal ne kapjunk tőle azonnal vesezsugorodást, máj elégtelenséget, csak rákot 30 év múlva, amikor már nem kimutatható az ok és okozat közötti összefüggés.

Ma már semmi más nem számít csak a profit. Nekünk fogyasztóknak pedig szemünk-szánk tátva marad, MICSODA VÁLASZTÉK! Csak azt nem vesszük észre, hogy a választék mindössze látszólagos. Búzapehely, kukoricapehely, ízesítve ezzel azzal, golyókba gyúrva, bevonva, keverve, ásványi anyagok és vitaminok hozzáadásával, csonterősítő kalciummal dúsítva. Szóval bármi, de mindegyikben ott lapul a teljesen felesleges cukor. Hadd hízzon a gyerek, különben is édesszájú, naná, hogy ez kell neki, aztán majd felírják neki a méregdrága inzulint.

Szóval tudod, hogy mit szeretnél? Megmondom neked, azt, amit nap mint nap hirdetnek a TV-ben, és a hipermarketekben a 120 centi magas polcokon vannak elhelyezve, hogy észrevedd.  

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________   

53 gondolat erről: „(2514) Tudod-e, hogy mit eszel?

  1. 100%-BAN EGYETÉRTEK !

    És egy kis adalék: a tej jótékony hatása ismert. De nem mindegy milyen tej!
    Pár éve láttam dokumentumfilmet, amelyben Julia Roberts Mongóliában járt. A legidösebbek kivételével mindenkinek gyöngyfehér foga volt, pedig fogkefét nem használnak! A trükk, hogy olyan állatok tejét isszák, amelyek legelnek.

  2. Mindig elcsodálkozom azon az eufemizmuson, ahogy az élelmiszeripari hulladékot elnevezik: A néhai turista szalámi utódja turistarúd, a sajtutánzaté a pizzafeltét, a növényi olajból készült műtejföl pedig frissföl, vagy farmföl – az asszony egy alkalommal tévedésből ilyet vett, és ezzel habarta be a zöldbab főzeléket, mondanom sem kell, hogy kidobtuk az egészet, mivel ez a szar főzés közben elemeire bomlott és ehetetlenül büdös lett tőle a főzelék. De folytathatnám a frislivel, a szendvicskrémmel meg a baromfirúddal, ami egész egyszerűen nem több és nem kevesebb, mint rózsaszín kotonba töltött darált csirkesegglyuk pürésített csőrrel és csonttal, talán némi tollazattal feldobva. Persze írhatnám a sort napestig, de ezek azok a deklaráltan tartalom nélküli szarok, amiket nem kevés haszonnal azért csak fel lehet etetni a proletariátussal…

  3. Remek irás, Tibor bá
    Jó volt elnosztalgiázni régenvolt gyermekkoromon, amikor az iskolában -szegény környék szegény iskolája – a gyerekek nagy többsége zsiroskenyeret tizóraizott.
    Tudod, az a jó, öreg, régi zsiroskenyér, hatalmas, patkószerű fekete kenyérszeletre rákent zsir, jól megpirospaprikázva, két-három karika lilahagyma társaságában.
    A neadj isten felvágósabb gyerekek, akik odáig vetemedtek, hogy szalámis szendviccsel rombolták a közerkölcsöket, nos azok szünetben ki voltak közösitve.
    És ahogy irod, soha SEMMI BAJUNK nem volt, holott a táplálkozásunkat tekintve egy mai ” nutrition expert”-igen, manapság ilyen állat is van, még le sem tudnám forditani ezt a foglalkozást- manapság elszörnyedne.
    És éltünk boldogan és főleg egészségesen, mert nem volt ugyan ennyi minden választék, de ami kevés volt, az IGAZI élelem volt.
    A gyümölcs gyümölcsből volt, a tej tehénből, a vaj dettó, a kenyret, isten bocsássa a korabeli pékipar bűneit, a kenyér lisztből, vizből, élesztőből állt.
    És ime, mindezek ellenére, nem akaródzott nekünk betegnek lenni.
    Csontunk sem tört, minő megátalkodottság!

  4. Frappáns a mai poszt, és nagyon igaz! Még a kukorica keményítő maradt ki, és az abból kémiai úton előállítható számtalan adalékanyag, amit az élelmiszeripar bőszen használ, na meg a szója.

    Kiegészítés gyanánt Tibor bátyám posztjájoz, azoknak akik még nem látták:

  5. Nekem szerencsés gyermekkorom volt. Az anyai nagyszüleim télen bent laktak a városban, tavasztól- őszig viszont kiköltöztek a Pest környéki nyaralóba, ami a falu végén volt. Autó egy szál se, csak egy kecske volt minden nap máshová kikötve, az utcai fűnyírást is elintézve. Délelőtt el kellett mennünka szomszéd gyerekekkel a boltba tejért és kenyérért. A kanna tetejéből ittuk a kimért tejet és ettük hozzá a friss ropogós serclit. Azután miénk volt az utca, illetve bármelyikünkhöz mehettünk játszani.
    A szünidő egy részét az apukám nővérénél töltöttem, ahol aztán igazi falusi életet élhettem. Volt tehén, ló, disznó, liba, tyúk, kakas, galamb, kutya, cica. Az egereket direkt hagytam ki. 🙂
    Az unokatesóimmal bringáztunk, a patakban fürödtünk, kirándulni jártunk. Felmásztunk a csűrbe a szalmakazal tetejére, és ott hallgattuk a hangszórón a Kossuth rádiót, amit időnként megszakított egy-egy szolgálati közlemény. Vasárnaponként mise, majd a nagy családdal közös ebéd. Imádtam ott lenni. Ma már ott is a boltba járnak kenyérért, tejért és húsért.
    A mostani „élelmiszerekhez” csak annyit, hogyha nem a sarki péknél veszek kenyeret, az Auchanban lehet kapni e-free szendvicskenyeret. Igyekszem kimért tejet venni a piacon, a Lidl-ben vettem GMO mentes táppal etetett sertés -karajt. Szokott lenni tanyasi csirke is a hűtőpultban. A bio zöldség- gyümölcsökből és tejtermékekből is elég nagy választék van, csak pénztárcával győzzük.

  6. 05 – Indiánlány:
    Amit a Lidl-ben veszel az bármi lehet, de hogy nem tanyasi csirke arra mérget vehetsz.

  7. 05.Indiánlány
    A jómúltkoriban a nejem leküld a kikatárolóba egy zacskónyi csirkevagdalékkal-tudod, ilyen-olyan börcafrangok, amit a frissen hütött baromfiról otthon levagdos az ember.
    A kikák környékén állandóan lézeng 3-4 szegény macska, kibontom a zacskót és elébük szórom a cafrangokat, hadd legyen egy jó napjuk, gondolom én.
    Ezek a macskák valahogy állandó jelleggel éhesek, de ime, megrohanják ugyan a darabkákat, de rögtön visszatorpantak, és csak messziről, jó félméternyi távolságból szagolgattak , de NEM NYÚLTAK HOZZÁ!
    És gondolj bele, ezek állatok, örökké éhes állatok, de az agyoninjekciózott csirkevagdaléktól visszahőköltek.
    Érezték az antibiótikumok szagát, amivel a baromfit majdhogynem csibe kora óta hetente injekciózzák a farmokon.
    És mi, balga emberek, ostobábbak vagyunk az állatoknál, mi megesszük ezt a förmedvényt, amitől viszont az ” oktalan” állat elhúzódik.

  8. 07 – bálint:
    Nem injekciózzák őket, hanem por alakban belekeverik a tápba.

  9. 04: Python
    Jó összefoglaló!
    A globális vályúk töltögetése mára globális cégek üzlete lett – a kishalakat megették a nagyhalak az egész világon (igen kevés kivétellel)… A haszonőrület minden szellemi szabadságot és innovációt megöl a szabadalmi maffiák és megvásárolt állami apparátusok közreműködésével (1:11:30 körül). Hova vezet ez? Rövidesen egy igen sérülékeny és egyre belterjesebb globális rendszer jön létre az egész emberiség élelmiszerellátásában. Globális törékenység beépítve!

    De ugyanez lesz (van már) a betegség- és gyógyszeriparban, az energia- és üzemanyagfronton (meg amiben pénz van)… Így garantáltan egyre több ketyegő bombán ülünk, vszeg csak egy-kettő felrobbanása után lehet áttörés, addig nem engedik a “tűzszerészeket” a közelbe sem… (pedig vannak/lesznek)

    Addig lehet próbálkozni a javasolt kiskapukkal hátha szerencsével túléli az ember a jelen szitut…
    Apámat hétszer húzták ki a Don-kanyari menetszázadból (hol ezért hol azért), azt mondogadta erről, hogy „nekem mindig több szerencsém volt az életben mint eszem”
    Talán maradt még ebből az utódoknak is 🙂

    07: bálint
    Mi macskáink már legalább 10 éve nem esznek meg virslit, parizert – de mára már semmilyen bolti macskakaját se. A legdrágábbakat se!

  10. 07. – bálint
    Először is: mi az a kika?
    Másodszor: én a macskáimnak farhát-nyesedéket adok nyersen (a többit főzöm a kutyáknak), és nemhogy nem hőkölnek vissza, de imádják. Sőt, a környék összes macskája az enyémektől lop, mert otthon nem kapnak ilyet. (Sajnos még nem találtam módját a távoltartásuknak, pedig próbálkozok.) Az igaz, hogy a bőrt sokkal kevésbe szeretik, mint a többi részt.

  11. Szerintem ennek a posztnak az apropóján azárt át kellene értelmezni a „tisztítókúrák” fikázását.

    A szervezetünk tele lesz egy csomó szarral, amire az evolúció nem készítette fel, és valahogy meg kell tőle szabadulni…

    A legjobb tisztítókúra nyilván az „egészséges” táplálkozás lenne, de ez a többség számára elérhetetlen.
    Ezért időnként nem árt segíteni a szervezetnek…

  12. 11 – Attila:
    Ne erőlködj. Az a szar, amire gondolsz (a haszon állatok bőre), biológiailag OK. Méregtelenítés kizárólag a halakban található nehéz fémek esetében indokolt, amit kelátokkal végeznek.

  13. 12. Tibor bá’

    „Az a szar, amire gondolsz (a haszon állatok bőre), biológiailag OK.”

    Nem feltétlenül erre gondolok, hanem azokra a vegyszerekre, amik adalékképpen, ízfokozó, térfogatfokozó, rothadásgátló, meg még sokféle indokkal kerül a kajába.
    És nem csak a mi kajánkba, hanem a haszonállatokéba, sertés, marha, csirke kajájába…

  14. Anyu tavaly ősszel 6 hetes rokonlátogatásra utazott Dél-Amerika egy (nálunk sokkal) szegényebb országába. Hazajövetelekor kimentem érte a reptérre, meglepődve tapasztaltam, hogy kb 5-10 kilót fogyott és kinézetre kb 10 évet fiatalodott.
    Itthon azt eszi, ami az átlag nyugdíjból kitelik (tesco, bolti kaja, kevés konyhakerti zöldség).
    Kint pedig a helyi piacokon olcsón lehet beszerezni a helyi termelésű friss árut, ami persze még „bio” is, mivel a termelőknek nincs pénze a vegyszerekre. Az élelmiszeripar (még szerencséjükre) nem igazán érte el őket.

  15. „Hol vannak már azok a kenyerek, amiben a liszten kívül semmi más nem volt csak kovász (élesztő) és víz meg só?” A Lipóti pékségben. A többit illetően meg, tessék lehetőleg minnél több bio élelmiszert venni.

  16. Ha kell valakinek bio tyúk, bio kakas, jelentkezzen. Levesnek, paprikásnak kitűnő, sütésre kemény. Van vagy 6-8 darab.

  17. 6: De bizony lehet kapni (olykor, nem mindig) tanyasi csirkét a Lidl-ben, Tesco-ban is.
    Én csak ezt veszem, ha nincs, nem veszek csirkét. Ez az: http://www.tanyasicsirke.hu/
    („SZABADTARTÁSBAN, TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKON NEVELT TANYASI CSIRKE”)

    Sajnos nagyon el van maradva a magyar biogazdaság a külfölditől, itt 3 % a biogazdaságok aránya az összesen belül, míg Ausztriában 20%. Ott aztán mindenből van bio verzió is. Tehát, itthon minnél jobban kell ezt is támogatni.

  18. 18:
    A probléma az, hogy az égvilágon semmi bizonyíték nincs arra, hogy dupla áron valóban bio-t árulnak. Meg merném kockáztatni, hogy csalnak.

  19. 20: ebben a témában teljesen le vagy maradva. A bio élelmiszer háromszor jobban kontrollált, mint a nagyipari. Szkeptikus újságírók számtalanszor vittek el bevizsgáltatni bio zöldségeket, és sosem találtak bennük kimutatható vegyszermaradványokat. A bio élelmiszer csak ellenőrzött biogazdaságban termelhető, és ezt mindig tanúsítja a címke a csomagoláson. Vagyis mindig magát a gazdaságot ellenőrzik, nem az adott almát vagy körtét, ezzel pedig nem lehet csalni. Ezért te vagy Mari néni a piacon nem mondhatja a csirkéjére, tojására, almájára, hogy bio , ha nincs róla papírja, max azt állíthatja, hogy vegyszermentesen termelt háztáji. Tudod, az a siralmas, hogy ez a „biztos kamu dolog a bio” -szöveg csak itt Magyarországon fut, ezért is tart itt a biotermelés (és ezért vagyunk vezetőek a rákstatisztikákban, többek között). Ha kimész Ausztriába, ott látod, hogy balra van a bio zöldség, jobbra a nem bio kicsit drágábban, és mindenki eldöntheti, melyiket választja, és a különbség mindenkinek világos. Németországban bio szupermarketek-lánc is van, (https://www.alnatura.de/en/ueber-uns ) míg itt az átlagembernek gőze sincs, mitől lesz bio egy hús vagy tejtermék vagy bármilyen más feldolgozott áru. Mellesleg külföldön az állam is támogatja a biotermelést, itt persze lószart. Szerencsére azért elég sok minden beszerezhető itt is, a Lidl pl. egyre több mindent hoz be, elég jól be lehet ott vásárolni.

  20. 21 Camelia

    Te álomvilágban élsz!
    18-ban írtad a tanyasi csirkét.
    Amit áruházláncoknak készítenek az már tömegtermelés.
    Amíg a „tanyasi csirke” minősége nincs definiálva, szabványban rögzítve, addig bármit nevezhetnek tanyasinak.
    A tanya (eredetileg) nem alkalmas tömeges állattenyésztésre, nem is azért jött létre.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Tanya

    „A bio élelmiszer csak ellenőrzött biogazdaságban termelhető, és ezt mindig tanúsítja a címke a csomagoláson. ”
    Biogazdaság szabványa? Ki ellenőrzi? A címke igazat ír?

    Nevelek saját fogyasztásra csirkét. Kotló költi ki, gyógyszert, tápot nem kapnak, így sok az elhullás és lassan gyarapodnak, a húsuk is kemény.
    A táplálékuk nagyobb részét összekapirgálják a vegyszermentes kertemben.

    Ezekben a „tanyasi csibeneveldékben” én ellenőrizném az elhullási arányt, a súlygyarapodás sebességét, a takarmány összetételét. Lehet hogy meglepő eredményt kapnék.

    Véleményem szerint, a nagyközönség számára elfogadható áron nem lehet bio csirkét nevelni. Ilyet csak olyan „megszállottak” csinálnak mint én.

  21. 22 – n/a:
    Egyetértek veled. Cameliának fogalma sincs a mai világról. Egész egyszerűen a bio termelés még dupla áron se versenyképes. Igazi bio szárnyast hülyeség lenne termelni, mert simán vesztességes.

    Hogy milyen világban élünk. Abszolút autentikus: Egy bizonyos terméket specifikálva megrendeltek egy kínai cégtől. Jött a válasz: OK, de a specifikáció nem tökéletes. Írják még meg, hogy milyen élettartalommal kérik az árut. 2, 5, vagy 8 éves garantált élettartalommal, plusz-minusz 10 % értendő.

  22. 22: Ne haragudj, de neked nincs lila gőzöd sem, miről beszélsz. El sem olvastad, amit betettem, meg egyáltalán semminek sem. Miért nem olvasol utána? Pont az a lényege az egésznek, hogy rájöttek a gazdák régen, hogy igenis van igény a minőségi, egészséges élelmiszerre, ezért kezdtek visszatérni a régi módszerekhez. A biogazdaság mindig kicsi, szerves egységet alkotó rendszer, tehát NEM Sok kis gazdálkodó termeli meg a termékeket, ezeket kéne begyűjteni és teríteni, úgy látom, nálunk ez a legfőbb probéma, ez nincs megoldva. Ausztriában pl. olyan is van, hogy a hegyekben legeltető sok gazda drótkötélen juttatja le a tejet a völgybe a begyűjtőpontra 🙂
    A Tanyasi csirke amúgy NEM bio csirke, hanem átmenet a kettő között.
    http://elelmiszer.hu/gazdasag/cikk/megujult_a_tanyasi_csirke

    „A Tanyasi csirkék nevelését kezdettől fogva a Master Good szerződött gazdálkodó partnerei végzik Kisvárda környéki településeken. A ma közreműködő több mint 20 családi gazdaság letelepíti a naposcsibéket, a meghatározott szabályok szerint takarmányozza, gondozza őket, majd egy 81 napos ciklus után adja át a vágócsirkéket, 1,5 és 2 kg-os súlyban. A vágás és csomagolás a Master Good kisvárdai vágóüzemében, Közép-Kelet-Európa legmodernebb baromfiipari létesítményében zajlik.

    A Tanyasi csirke a mai magyar piacon megvásárolható legjobb minőségű csirke, állatjóléti és takarmányozási előírásai a legszigorúbbak, növekedési ideje a leghosszabb. Magas minőségi sztenderdjeit a belőle forgalmazott számottevő mennyiség mellett is folyamatosan őrzi. A bevezetése óta eltelt közel másfél évtizedben ugyanis jelentősen megnőtt az érdeklődés a Tanyasi termékek iránt. Míg az indulásnál hetente összesen 250-300 darab csirkét forgalmaztak, a mennyiség öt év után már átlépte a heti ötezer darabot, ma pedig több mint 15 ezer darabot vágnak hetente. A Tanyasi csirke ma a hazai csirkefogyasztásnak kevesebb mint 1 százalékát képviseli” „Ez az arány Franciaországban csaknem 30 százalékos, német nyelvterületen 8-12, angol területen pedig 5-7 százalék.”

    http://www.agroline.hu/hir/tovabb-el-tanyasi-csirke „Szabadtartásos program

    A családi vállalkozás a kezdetek óta bevonta a szabolcsi gazdákat az úgynevezett szabadtartásos programba. A üzleti kapcsolat lényege, hogy a programban együttműködő termelők telepeire naposcsibéket szállítanak, amelyeket hagyományos módszerekkel, szigorú ellenőrzés mellett nevelik fel. A naposcsibéket meleg, tágas, nappali fényt biztosító ablakos istállókban helyezik el. Táplálékuk kizárólag növényi eredetű alapanyagokból készül, legalább hetvenöt százalékban kukorica és búza felhasználásával. Kiegészítésként növényi fehérjék (szója, napraforgó), vitaminok és ásványi anyagok etetése engedélyezett. Állati eredetű fehérje és zsiradék nem kerülhet a táplálékba, tilos továbbá bármilyen növekedésserkentő, antibiotikum használata. Kitollasodás után a csirkék legkésőbb negyvenkét napos életkorban kikerülnek az utónevelő farmokra, ahol friss levegőn, a szabadban tartózkodnak. A baromfinevelő gazdák kötelesek mindent megtenni az állatok jó közérzetéért, mivel ez az állatvédelmi szempontok mellett javítja a hús minőségét is. A termelési előírásokat államilag kontrollált, független minősítő szervezet ellenőrzi, amelynek az igazolása szükséges a szabadtartásos tanúsító védjegy és az egyedi azonosító szám használatához.”

  23. 24 Camelia

    „22: Ne haragudj, de neked nincs lila gőzöd sem, miről beszélsz. El sem olvastad, amit betettem, meg egyáltalán semminek sem.”
    Figyelek rád, ebben biztos lehetsz!

    Számoljunk.
    Csirkét nevelek BIO módon. Kb. egy év míg vágósulyba ér, ill. meg kell várni az ivarérettséget a tojások miatt.
    Naponta foglalkozzak vele 1 azaz egy órát. Ennyit mindenképpen kell.
    Ez 500 Ft./óra munkadíjjal számolva: 182500 Ft.
    Ha ügyes vagyok, akkor nem egy csirkét nevelek, hanem 10-et, többet.
    Így a darabár 18250 Ft.
    A csirkét kisebbek mint a „bolti” felfújt, vízzel injekciózott. Jó ha 2 kg tiszta hús kijön belőle, vagyis 9100 Ft./kg az ára.
    Ki tudja ezt megfizetni? Pedig egyebeket nem számoltam.

    Az emberiség túlnyomó többségének csak az élelmiszeripar „terméke” jut. 🙁

  24. „ezzel pedig nem lehet csalni.” 🙂
    n/a jól írja. Olyan, hogy tanyasi csirke, jogilag nincs. Nem lehet véletlen, hogy tanyasinak hívják.

    Szabadtartású van és ökológiai tartású. A legnagyobb különbség a két tartás között, hogy az ökológiai kaphat állati eredetű élelmet is.
    A Tanyasi, négy öt nagy multinak szállít.
    Ha csak heti ötszáz csirkét terít négy multinál hetente, amit alá becsülök, és egy hektáron szívják ezek a csirkék a friss levegőt, és két hónap helyett négy hónap a felnevelésük, akkor ez azt jelenti, hogy egyszerre, ötszáz x 4 x 17 (hét)= 34.000 csirke tartózkodik azon az 1 hektáron. Tehát 3.4 db. csirke jut minden egyes négyzetméterre.
    Az is érdekes, hogy télen is lehet kapni szabadtartású Tanyasi csirkét.
    Azt azért megnézném, ahogy -5 C°- ban, 10 cm hóban levegőztetik ezeket az állatokat.
    Az sem lehet véletlen, hogy a weboldalukból nem derül ki, hol van a telep.
    Így, nem lehet sem meglátogatni, sem google earth-l rá zummolni erre a kiváló létesítményre.
    Ha nekem olyan remek csirketanyám lenne, mint amiről ők írnak, bizony nem titkolnám el, feltennék róla fotókat az oldalra. De egy morzsányi kép sincs róluk.

    A szabadtartású nem azt jelenti, hogy bio, lehet etetni velük olyan takarmányt is ami nem bio gazdaságtól származik.

  25. 25: Rögtön látok egy nagy különbséget. Te egy évről beszélsz, ők meg 81 napról. Marhára nem mindegy.

  26. 26: Nem EGY telephelyről van szó, hanem:

    http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20141006-tanyasi-csirke-reklam.html#

    „Az extenzív fejlődésű Tanyasi csirkék kizárólag növényi eredetű táplálékot kaphatnak, amely 75%-ban gabona, zömében kukorica. Életük első négy hetét egy legfeljebb 400 m2-es körbeablakos ólban töltik, majd szabadtartásba kerülnek. Kifutójuk ólanként egy hektárnyi füves, illetve legalább 30%-ban fás-bokros terület, amelyen az állatok szabadon mozognak, kapirgálnak.
    Nevelésüket a Master Good szerződött gazdálkodópartnerei végzik Kisvárda környéki településeken. A ma közreműködő több mint 20 családi gazdaság letelepíti a naposcsibéket, a meghatározott szabályok szerint takarmányozza, gondozza őket, majd egy 81 napos ciklus után adja át a vágócsirkéket, 1,5 és 2 kg-os súlyban.

    A termék 2013-ban Aranyszalag minősítést kapott, amely pillanatnyilag hazánk egyetlen hitelt érdemlő élelmiszeripari minőségi tanusítványa. „

  27. „Rögtön látok egy nagy különbséget. Te egy évről beszélsz, ők meg 81 napról. Marhára nem mindegy.”
    81 nap, meg ismét 81 nap meg ismét 81 nap, ahogy az állomány kiforog.
    De tényleg rosszul számoltam, mert 17 hét helyett 11 hét alatt vágó érett az állomány. Így nem 3.4, hanem kb. 5 db csirke jut 1 négyzetméterre.

    Engem nem érdekel, ki mikor milyen Aranyszalagot kapott. Ebben az országban, annyi mindenkit kitüntettek már. Az lenne a meggyőző, ha nem titkolnák el a telepek helyét. Oda lehetne menni a kerítéshez, megnézni a körülményeket. Továbbá earthal is ellenőrizhetővé tenni a telepeket, hogy a méretüket a darabszám alapján leellenőrizhessük. Ha nincs titkolni való, akkor miért nem nyilvános ez az adat?

    Kérdés, hogy évente kétszer bevizsgáltatja e az itató vizét minden egyes szerződött gazda. Mint tudjuk, sok helyen nem adható kútvíz a szennyezés miatt a magas nitrát tartalom miatt. Ez pedig azért magas, mert sok sok évtizede nem tartják be ezt a törvényt. Na meg a kút mellett volt a pottyantós is.
    Ami elkerüli a figyelmedet. 1 hektáron csirkéből 0.004 számosállatot lehet tartani, ez úgy egyszerre 500 db. Azért ennyi, mert legelőt a törvények szerint ennyi tyúkkal szennyezhetik. De, ha van mellettük egy tehén is a legelőn, akkor a tyúkoknak vagy a tehénnek mennie kell onnan.

    Egyre nagyobb a kétely, hogy ezeken a Tanyákon minden okés.
    Vegyük csak a kerítést. Egy hektár ragadozók elleni bevédése, róka, görény, nyest, ragadozó madarak, ne tudjon áthatolni, milliós tétel. Itt nem elég egy léces deszka kerítés.
    Ha pedig valami bio minősítést szeretne, akkor még az sem mindegy, hogy a faanyagot mivel tartósítják.

    Tényleg jó lenne, ha egészséges élelmiszerekkel lennének teli a boltok polcai,
    de olyan nagy a verseny, hogy mindenki trükközni kényszerül.

  28. 26 Károly

    A http://www.tanyasicsirke.hu külföldről nem látszik. Valszeg csak magyaroknak
    szánták ezt a a finomságot. 🙂
    Talán itt vannak? http://www.mastergood.hu/kapcsolat.html

    27 Camelia

    81 nap alatt nincs BIO csirke. Próbáld ki.

    További gond, hogy nem a saját szavaidat használod, hanem ollózol,
    (pl. innen: http://www.origo.hu/tafelspicc/hirek/20141006-tanyasi-csirke-reklam.html)
    de a forrást nem jelölöd meg.
    Ez hiba. Nem csak a plagizalás miatt, hanem mert csak a saját gondoltaidat tudod megvédeni.

  29. „Ha pedig valami bio minősítést szeretne, akkor még az sem mindegy, hogy a faanyagot mivel tartósítják. ” De a Tanyasi csirke NEM bio 🙂 Olyasmit kérdez, amit én nem tudok, nem is tudhatok, mert nem állok személyes kapcsolatban velük. Azt tudom, amit olvasok róluk.
    De én megadtam az origos linket, ott van fent 🙂
    Még egyszer: több partner gazda tartja a csirkéiket. Én nem tudom, konkrétan hol, de ha meg akarod nézni, biztosan megmutatják. EZ AZ egyébként, ami hiányzik a magyar mezőgazdaságból: olyan felvásárlók, akik a pici gazdák termékeit átvennék és eljuttatnák a fogyasztókhoz. Senki nem csinálja, mert ugye ez macera, egyszerűbb eladni a vegyszeres szart nagy tételben. Ezt látom a legfőbb problémának, de azt nem tudom konkrétan mi ennek az oka. Gyanítom, hogy a Fideszes tolvajok, akik rengeteg földet megszereztek és azon vagy nem csinálnak semmit, vagy csak nagy tételben gabonát, nem érdekk, hogy a kicsik is érvényesülhessenek.

  30. Írtam e-mailt a Mastergoodnak. Kértem, adjanak szerződött gazda címeket, hogy meglátogathassam őket.

    (“SZABADTARTÁSBAN, TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKON NEVELT TANYASI CSIRKE”)

    Sajnos nagyon el van maradva a magyar biogazdaság a külfölditől, itt 3 % a biogazdaságok aránya ”

    A fenti szavaid miatt gondolhattuk, hogy a Tanyasit bio terméknek hiszed.
    A poszt is az egészséges élelmiszerekről szól. A Tanyasi melletti érveidből az következik, hogy a szabadtartású, természetes táplálékon nevelt csirke egészségesebb, mint a ketreces tartású.
    A szabadtartás annyit tesz, míg az állatot le nem vágják, addig jobb élete van, mint ketreces társainak. Lehet nekik szójától kezdve, vegyszeresen kezelt gabona magvakat is adni.
    A természetes meg az lenne, ha kaphatnának állati eredetű élelmet is.

    Várjuk ki, mit válaszol a cég a kéréseimre.

  31. Nem hiszem bionak a Tanyasit 🙂 Remélem viszont, hogy jobban él életében, fontos számomra, hogy nem tápot eszik, nem adnak neki antibiotikumot, és összességében nézve egészségesebb, mint azok a szörnyű gyári csirkeutánzatok. Ja: és tojást is csak csak bio tojást veszek. Szintén a Lidl-ben 🙂 (az viszont bio tojás: http://www.farmtojas.hu/biotojas )

  32. Camelia:
    Az a kérdés, hogy kinek hiszel? Nekem, vagy bárki-bármi másnak, aki nem azt mondja, amit én.
    Saját tojásaimat berakom a keltetőgépbe március közepén. Április első hetében a tojások fele kikel. A kiscsirkék a házban vannak, egy külön szobában, 100 wattos lámpák alatt, kukoricadarát kapnak (nem pedig nevelő tápot). Azért csak minden második kel ki, mert csak egy kakast tartok 30 tyúkhoz. A tojások kb. fele steril. Nálam a tojás olcsóbb, mint egy évig a kakastartás. Két kakas = veszekedés. Veszekedés = tyúk elhullás. Ugyanis a tyúk ragadozó (is). Ha valamelyik bármi okból vérzik, annak annyi. A többi szétcsipkedi.
    A kiscsirkék egy hétig vannak a házban, mert addigra olyan ügyesek, hogy a tartó ládából ki tudnak ugrani. Egy hét után átmennek egy kicsi ólba, ahol van egy 600 wattos radiátor, amit körbeülnek a hőfok függvényébe. Két hetes korban az ajtó reggel ki van nyitva, aki akar kimehet a saját udvarba, ahol zöld fű van. A kiscsirkék végig csak kukoricát kapnak + viszonylag olcsó káposzta leveleket. Kb. 3 hónapos korban már akkorák, hogy betehetjük őket a nagy tyúkok közé, akik üldözik őket 2-3 hétig. A kicsik iparkodnak együtt maradni. Maguktól az ólba nem mennek be este, ahhoz 3-4 alkalommal be kell őket hajtani, amíg megtanulják, hol alszanak (rudakon). Persze levágni őket bármikor lehet, de 6-9 hónap előtt nem érdemes. 9 hónap után már látható melyik lesz kakas, de még nem ivarérettek. A jércék kb 12 hónap után (éppen húsvét táján) kezdenek tojni, a kakasok pedig hergelnének, de ennek a haláluk mond állj-t. A kifejlett tyúkok a kukoricán kívül búzát is kapnak. A kertben található, lekaszált fű, és gyom megy be a tyúkokhoz. Az almuk (fűrészpor teli szarva) megy a kompasztolóba. Az egy éves kompaszt megy a kertbe miután kiszedtük belőle a pajorokat, ami szintén a tyúkoké. A fehérje ételmaradék a kutyáké, a szénhidrát (tészta, kenyér, rizs, burgonya, banánhéj, stb.) a tyúkoké.
    A lényeg 81 nap után a csirke nem ehető, miért? Mert ez nem kényes, húsra kitenyésztett fajtyúk. Eredetileg a kikeltendő tojásokat különböző tanyákról szedtem össze. Ezek edzett paraszt tyúkok. A felnőtt tyúkoknak -15 °C-ban se fűtünk. Szorosan összebújva alszanak, becsukott ablak mellett. A havat is jól tűrik. Elhullás gyakorlatilag nincs. Gazdaságilag tök ráfizetés, de mi hobbiból tartjuk őket.
    34:
    „A tyúkok naponta kijárnak a füves legelőkre (4 m2/egyed), zöldet fogyasztanak, szabadon kapirgálna”
    Ezt csak a zöldfülű fogyasztóknak lehet beadni. A 4 m2-et nem hiszem el (hogy miért? Mert hatalmas területet kell felül is befedni, amit nem lehet kigazdálkodni. Ha nincs felül is drótháló, akkor rájuk szoknak a ragadozók) De ha a 4 m2 be is van tartva, az 2 hét alatt olyan kopár lesz, mint a Szahara. Ezért kapják a mi tyúkjaink a lekaszált zöld hulladékot. Szóval ez a beszámoló mese-mese-mátka.

  33. 35: Én nem láttam ezeket a kis gazdaságokat, de úgy értem ezt (utolsó bekezdés), hogy van egy nagyobb épület, ahol éjjel vannak, mondjuk valami istállóféle (tv-ben ilyet láttam), és onnan tudnak nappal kijárni kapirgálni.
    Az tetszik, ahogyan te tartod őket. Az nem, hogy szegény kakaskák korán meghalnak. 🙁 Én nem lennék jó gazda, nálam mindegyik végelgyengülésben múlna ki 🙂

  34. 36:
    Amit a Lidl-ben veszel, azt nem vágják le?
    Igen, van egy nagy épület, ahol leélik az egész életüket ülve, összezsúfolva. A kapirgálást felejtsd el! Nagyüzemi gazdálkodásnál nincs kapirgálás. Tanyagazdaság pedig kurvára vesztességes.

  35. Tibor ba
    kenyér témäban neked a mi a vélemenyed? Kell ennyi szenhidrat nem kell ennyi? Együk ne együk? Feher kenyer, barna kenyer? Helyettesitsük massal vagy hagyjuk meg az etlapon?
    Napjainkra az egyik legellentmondasosabb elelmiszerforma lett az egykori legfontosabb étel.
    Persze ez reszben elter a tématot de kivancsi vagyok a vélemenyedre.

  36. 38. Curix

    Itt van egy beszélgetés egy élelmiszeripari mérnökkel, akinek elege lett és kitálal…
    Itt éppen a kenyérről:

    Tóth Gábor Élelmiszer-ipari Mérnök – Kenyér Kalács Pékárú (keresd a Youtube-on)

    Aztán ott találsz még sokmindent.

    Ő mondja, hogy szinte már semmi nem az, ami… Minden tele van adalékokkal.
    Meg mindenből kiveszik a „lényeget”… Például a tejből… azért nem romlik meg.

  37. 39: A tejből nem vesznek ki semmit, csak hőkezelik, amitől megpusztulnak a benne lévő bacik, amik a romlási folyamatokért felelősek. Neked a baci tej lényege?
    Az „áru” szó meg rövid u-val írandó még összetételekben is.
    Vagy a pékárú, az valami olyasmi, ami annyiba kerül, mint egy pék? 😉

  38. 39 – Attila:
    Hiába hivatkozol egy élelmiszeripari mérnökre, a felelősség a tied, ha hülyeséget írsz. Ha azt írod: „kivesznek a tejből” akkor írd meg, hogy mit, és milyen célból. Én úgy tudom (de nem hirdetem), hogy szeparálással csak a zsírt veszik ki, hogy legyen tejszín. A kazeint nem veszik ki, hanem megmarad.

    38 – Curfix:
    Az emberiség főtápláléka 10-12 ezer éve a gabonafélék. Gyerek és ifjúkoromban ritkán volt hús. Főleg kenyeret, tésztákat, és krumplit ettünk. Ezek hizlaltak (volna), de „ledolgoztuk”. Ha a VIII. Bezerédj utcából (ott laktunk) átmentem apám üzletébe (O-utca) eszembe se jutott villamossal menni. Átgyalogoltam. Áprilisban elveszett a bérletem: a Bazilikától átgyalogoltam (és vissza) az Istenhegyi út 32-be, a nyári szünetig. Most meg inzulin rezisztens vagyok. Nem tudom mi történt, de valamit nagyon elszúrt az emberiség. Igaz, ha 72 éves koromban meghalok (ahogy ez régen illet) akkor sose lettem volna 2-es típusú cukorbeteg. Ez valószínűleg igaz a 10-12 ezer év alatti összes emberre.

  39. „Neked a baci a tej lényege?”

    Avatar egy érdekes dolog jutott eszembe ezzel kapcsolatban. Pár hete olvastam egy tudományos cikkben, hogy az emberi testben 10-szer több baktérium sejt van, mint emberi. Ha ezt szo szerint vesszük, akkor mi inkább baktériumok vagyunk, mint emberek. Ma már mindenki tudja, hogy baktériumok nélkül nem tudna a tested életben maradni.

    Ennek fényében értékeld ujra a fenti kijelentésedet…..

    Ha valaki még mindig nem fogta fel, hogy ez a bolygo egy élö egész és minden összefügg mindennel ……az egyszerüen vak.
    Az ember önzö modon mindent legyilkolna ami neki nem kedvezö hasznos vagy jo. Nem (akarja) látja a tágabb összefüggést.

    Kösz a választ Tibor bá.
    Én azt gondolom, hogy mindig a mérték a fontos. Ehetünk mi sok mindent csak ne legyen belöle zabálás.
    A mozgást már mondanom sem kell igen….

  40. 41. Tibor bá
    „Az emberiség főtápláléka 10-12 ezer éve a gabonafélék. Gyerek és ifjúkoromban ritkán volt hús. Főleg kenyeret, tésztákat, és krumplit ettünk.”

    Görögországban az első aki a burgonyát behozta, az Ioannis Kapodistrias kormányzó volt 1828-ban.A burgonyát ajándékként próbálta adni a falusiaknak, akik azonban megvetették az ajándékát.
    Erre, Kapodisztriász bekeritette a raktárakat, ahol a burgonyát tartották, mint feltételezhetően értékes árut, és őröket állitott oda, hogy azt éjjel-nappal őrizzék. Egy héten belül a burgonyának nyoma veszett, semmi sem maradt a raktárban.
    Mindaddig, amíg ingyen volt, senki sem akarta azt, amikor tiltott gyümölcsvé vált akkor már mindenkinek kellett.
    A burgonya hamar népszerű lett a Görögök körében, és termesztésük gyorsan fejlődött az ország egész területén. Azonban napjainkig, Naxosz szigetének sikerült kiválnija a minőségi burgonyájával.
    Naxos szigete híres a burgonyáról, amelyet Görögország legjobb burgonyájának tartanak és a könnyű Gruyère (sajt)-járól.
    A helyiek észrevették, hogy azokon a területeken, ahol ökrök éltek, a burgonya nagyobb és finomabb volt.Így összekapcsolták az állatok trágyáját a burgonya termesztésével, ennek eredményeként megsokszorozódtak a szarvasmarhák, hogy növeljék a természetes trágya menyiségét.
    Természetesen fontos szerepet játszik a sziget éghajlata, valamint a talaj geológiai sajátosságai, amelyek alkalmasak a burgonya termesztésére.
    Így a Naxoszi gazdálkodóknak nem kell kémiai növényvédő szerekkel megszórnijuk a burgonya-növényt.
    Ugyanakkor ez lett az oka a szarvasmarha-tenyésztésnek és azon tul a sajtkészítésnek, a gyönyörű Naxosz-szigeti Graviera …

    http://www.mixanitouxronou.gr/i-istoria-tis-patatas-apo-tous-indianous-ke-ton-kapodistria-mechri-tis-meres-mas-pia-ine-i-magiki-sindesi-anamesa-stin-patata-ke-sti-graviera-naxou-choris-to-ena-proion-den-itan-toso-kalo-to-all/

  41. 37: „A kapirgálást felejtsd el! Nagyüzemi gazdálkodásnál nincs kapirgálás. Tanyagazdaság pedig kurvára vesztességes.” Sehogy nem akarod belátni, hogy manapság NEM CSAK nagyipari gazdaságok léteznek. Jó lenne, ha ezt végre felfognád. Van rengeteg, élelmiszernek látszó műanyag szemét, és emellett – drágábban és kisebb arányban- VALÓDI élelmiszerek, mind kis gazdaságokból. Komolyan nem fogok erről vitatkozni tovább, mert fárasztó. Ha mást nem, nézd meg Jamie Oliver fimjeit ebben a témában, pont ezek különbségeit mutatta be. És igen, akárhogy nem hiszed el, van Magyarországon is szabadtartású csirke (is, meg van szürkemarha is, meg mangalica, stb, és igen, nem olcsón, de a jó hús drága, mindig is az volt). Az EU szabályrendszere a szabadtartást pontosan definiálja. http://www.mastergood.hu/hirek/boldog_csirkek.html „A Red Master néven elindított szabadtartásos baromfiprogram egy hasonló franciaországi rendszer magyarországi megfelelője. Az Európai Unió direktívákban határozta meg, mi a szabadtartás, milyen fajtacsoportokat lehet használni, hány négyzetméter szükséges egy állathoz, azok milyen takarmányokat fogyaszthatnak.
    Van egy sor tiltószabály is arról, hogy mi mindent nem lehet etetni ezzel a csirkével. A szabadtartás – vagy ökotartás – lényege, hogy a speciális feltételek között tartott csirkéknek ólanként egy hektár kifutót kell biztosítani, s ennek 30 százaléka fás, bokros rész kell legyen. Az istálló területe összesen nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, s úgynevezett körbeablakos kell legyen: az oldalfelület 40 százalékának kell ablakból lennie.” Nem magyarázom tovább, csak az nem érti ezt, aki nem akarja.

  42. Ui. Pont most (13.05) mutatnak egy ilyen angol szabadtartású csirkegazdaságot a Paprika Tv-n. Elmondták, hogy a nagyipari telepen 1 hektáron 10.000 (!!) csirkét tartanak szörnyű körülmények között, biogazdaságokban 1500-at, ők speciel 150-et, hogy elég fű jusson nekik. Én mit esznek? Lóherét, bogarakat, fűféléket, stb. Na így kell őket tartani. 🙂

  43. 45 – Camelia:
    Drága időmet arra pocsékoltam, hogy leírtam neked én hogy csinálom. Hiába. Akkor állj le velem vitázni, ha előbb tartasz tyúkokat, keltesz kiscsirkéket, stb. Bio tyúk, szabad tartás, stb. Csak duma. Ha hektárokon nevelnek csirkéket, akkor az már „üzemi” mert 10-20 csirkéből nem lehet megélni. Mennyit keresel egy csirkén? 1000 forintot? Ha egy ember 3 havi fizetése mondjuk 500.000 Ft. Akkor ehhez 500 csirke kell, hogy bejöjjön az alapfizetés egy fő részére. Nyilván, hogy a „szabad tartás” 1000 meg 1000 csirkét jelent. Sok ezer csirke nem „üzemi” tartás? És ebben a 400 m2-es istállóban hol helyezkednek el a csirkék? Ülő rudakon? Frász karikát! Ülnek a földön. És milyen csirkék? Kitenyésztett húscsirkék. Kurvára kényesek. Antibiotikum nélkül elhullanak. És mi kell a gyors növekedéshez? Fehérje, halliszt. Szóval gondolkozz! Ne szopj be mindent.

  44. 47.: Ez az utolsó kísérletem.
    Ezen az oldalon is lehet venni szabadtartású csirkét. 2 rövid videó is van fenn arról a helyről, ahol tartják őket. Véleményem szerint teljesen rendben van.
    Akkor is, ha szerinted ilyen nincs is. 😀
    https://faluprogram.com/hagyomanyos-szabadon-nevelt-csirke-feldolgozva-kiszallitva/
    „A tartási környezet
    A napos csibéket 3-6 hétig (időjárásfüggő) elkülönített, fűtött ólba helyezzük.
    A hetedik naptól a csibéknek lehetővé tesszük (időjárásfüggő), hogy a kifutóra kimenjenek.
    A csibéket 4-6 hetes korukban (időjárás és környezetfüggő) áthelyezzük a nevelőudvarra (4500 négyzetméteres, füvesített, fásított, menedékkel ellátott kifutó).
    A csirkéket a vágósúly (2,2-3 kg) eléréséig voltaképp vadon tartjuk. …. A tartáskörülményeket megrendelőink online követhetik. A területet kamerák figyelik, így az állomány napi életritmusa, táplálkozása, életminősége folyamatosan nyomon-követhető. ”
    Ár: Ár: 1350 Ft/kg

  45. Látható a videón, hogy nincs mind a négy oldalról ablaküveg az ólon, mint az előírás szerint lennie kellene.
    Tehát nem szabadtartású tyúkokat árul szabadtartásúnak.
    Amivel még trükköznek, az a mesterséges világítás az éjszaka közepén.
    Átverik a tyúkok biológiai óráját azért, hogy kényszerevők legyenek. Csak ilyen trükkökkel jön ki a 81 nap vágásérettség.

  46. Camelia!

    Lazíts!
    Csupa átverős linker tettél fel. Valszeg el is hiszed amit látsz.

    48-ban: Friss csirke egész ár: 798 Ft/kg
    Ha valóban az a minőség, amit én is megtermelek, vevő vagyok rá, akár tonnaszám.
    Értesítds az eladót egy kiváló vevő érdeklődéséről!
    Csak nem dolgozok feleslegesen. 🙂 🙁

    49-ben a link külföldi oldalakról nem látható. Miért csak nekünk magyaroknak kínálják? Külföldön több a fizetőképes kereslet.

  47. A 798 Ft/kg ár nekem is gyanús, de a többivel semmi gondom nincs. Hogy van-e ablak, nem tudom, meg azt sem, honnan veszitek az éjszakai világítást. Egyértelműen NEM nagyipari tartásról van szó, ez utolsóhoz számos egyéb pozitív kezdeményezés is társul. ( https://faluprogram.com/ )Úgy gondolom, az ilyen gazdát kell támogatni. Nem tudom, miért nem látszik az oldal külföldről, és nyilvánvalóan egy ilyen kis gazdaságnak egyáltalán nem lenne könnyű exportálni; meg minek is, amikor itt is van elég piac? Abban kéne őket segíteni, hogy egyáltalán eljussanak az itteni fogyasztókhoz, itteni boltokba. És ez rohadtul nincs megkönnyítve a számukra, hogy finoman fogalmazzak.

  48. Majd geddon után kénytelen lesz visszatérni az emberiség az antibiotikumok nélküli parlagi baromfitenyésztéshez.
    Némelyek kicsit sugárzani fognak ugyan, de nem a boldogságtól.
    A supermodern nagyüzemi csirketenyésztő technologia és a háztáji parlagi tyúktartás között még van több kölönböző fokozat .
    Mindegyik mesterséges, ha jelen van az ember.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük