(1050) Száraz vécé

~at504A száraz vécé az, amit a neve is mutat, száraz, vagyis nem kell hozzá víz. Ilyen már volt, ez a kerti klozet, ami egy hatalmas, földből kiásott lyuk, felette egy fából összebarkácsolt, ajtóval ellátott doboz, ami télen hideg, nyáron irgalmatlanul büdös, teli van pókokkal, és amikor megtelik kurva nagy gond megszabadulni a rengeteg szartól.  Köszönjük, ebből nem kérünk. Én se. De akkoriban még nem tudták azt, amit ma már tudunk. Az emberi ürüléket nedvesen tartva és lefedve kábé ugyanannyi cellulózzal (például fűrészport, faforgács, papír, kukoricaháncs, stb.) elveszíti a bűzés és vegyi reakcióba lépnek egymással, ami azt jelenti, hogy megfelelő hőfok mellett néhány hét alatt komposzttá válik, amit ki lehet hordani a kertbe a növényekre.

Tudom, erre ma nem igazán van senkinek se szüksége, kivéve, ha van kertje és spórolni akar a vízzel, mert a családi vízfogyasztás legnagyobb része a vécék öblítésére megy el. Ha tehát van vele kedved bajlódni, akkor igen kifizetődő. Viszont, képzeld el, hogy elmegy az áram, ahogy most a nemzeti ünnep környékén, és napokig nem is állt helyre. A tévéhíradóban láthattuk az áram nélküli családokat, ahol a háziasszony azon óbégatott, hogy a hűtőpultban kiolvadt a hús és minden elrohadt. Viszont egy szót se szóltak arról, hogy mit csináltak a lehúzhatatlan szarral, ugyanis, ha nincs áram, akkor jó esély van arra, hogy víz sincs. Négy-őt nap után az emberi ürülék komoly problémává nőheti ki magát. Ezért tudom javasolni egy tartalék száraz vécé beszerzését addig, amíg nem késő. Akit érdekel a téma, jelezze a következő címen, ahonnan kaphat leírást és árajánlatot.  ambrosiavalley@gmail.com

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

71 thoughts on “(1050) Száraz vécé

  1. Akiket esetleg részletesen érdekel a téma és tudományos háttere azoknak ajánlom a “http://www.eautarcie.com/hu” honlap beható tanulmányozását. Országh József Belgiumban élő atyánkfia részletesen ismerteti a száraz toalett működtetés előnyeit.

  2. Tibor bá’!
    Te angolos vagy, ezért ne írjál ilyet, hogy száraz vécé! Az nem vécé, hanem décé, ugyanis mint azt Te is tudod, a vécé, azaz WC az angol “Water Closet”-ből származik, ahol a water a víz, a closet az zártat jelent. Mivel ez pedig száraz és nyílt “budi” ezért maximum Dry Open lehetne, azaz DO, ergó magyarul déo. 🙂

    Pld.: – Asszony kimegyek a déóra, mert rámjött a …. 🙂

    Egyébként meg jól is mutatna az udvar közepén, ahogy látom igényesen megtervezett termékről van szó, tetszik a design-ja.

    Ez nem újdonság, a kórházakban van ennek már egy ősrégi, kerekes változata is. 🙂

  3. Üdv Mindenkinek,

    A WC öblítés problémájáról valószínűleg azért nem hallottunk az áramszünet idején, mert falvak voltak leginkább érintve, ahol
    – megvannak még a kerti budik
    – vagy ha nincs is kerti budi, de biztos van fúrott kút, ahonnan norton fejjel húztak vizet, és azt vödörben be vitték a lakásba WC öblítésre.

    komoly gond ott lett volna, ahol uniós pénzből csatornázták a falut és pl a szennyvízátemelő napokig nem működik.

    a háztartásokban valóban rettentő sok víz elmegy a WC öblítésre, de a legtöbb szerintem az autómata mosógépben megy el.

    egyébként a postban lévő alkalmatosság rettenetesen túl van árazva.
    nincs benne több pár ezer forint anyagnál.

  4. 3: BAB
    mert mennyiért mondja az ember elkésziteni? én a cikkben nem látok árat.
    Amugy mi is tervezünk beállítani egy ilyen komposzt vécét, pont az eszméletlen nagy vízmennyiség miatt. Eddig ilyet csak szabad térben láttam és használtam, fűrészporral meg avarral volt kezelve az “anyag” 🙂 Meglepő módon tényleg nem volt különösebb szaga, bár azért zárt térben a nedves fűrészpor szaga se esik jól a steril tiszta szaghoz szokott orrunknak…..

    Szintén javaslom Országh Józsi bácsi írásait elolvasni, igen előremutató dolgokat írt le és valósított meg. A túlélés szempontjából alapvető, hogy a vizek szennyezését megállítsuk, valamint a szerves anyaggal “szennyezett” viz tisztításakor ne semmisítsük már meg a benne oldott szerves anyagot stb. Termőföldjeink közben meg kimerülnek. Szóval jó kis téma.

  5. 5:
    Nem nekem kell írni magánban, hanem a poszt végén megadott E-mail címre.

  6. Nagyon csodásan hangzanak ezek a leírások a szárazvécékről, csak éppen én nem tudom elhinni, hogy egy ilyen alkalmatosság valóban nem bűzlik. Még ha adok is neki megfelelő mennyiségű cellulózt (a papír vajon mi?), és akár utánaküldök egy adag mikroorganizmus kultúrát, hogy gyorsítsam az anyag feldolgozását, egy-két napig még biztos van szaga a cuccnak. És már én egyedül is többször megyek napjában, a család együtt meg végképp folyamatosan használja, szóval a folyamatos szag biztosított. Szóval, ha bent van a házban büdös, ha meg kirakom a házból, akkor ugyanott vagyok, mint a szimpla budival: macerás használni. Vagy ha tévedek, és tényleg nincs szaga, akkor szeretném, ha valaki műszaki érvekkel elmagyarázná, hogy ez hogyan lehetséges, mert nem tudom elképzelni.

    Nekünk van amúgy kint egy budink, csak nem elég kellemetes hely, meg macerás kimászkálni, főleg hidegben, így aztán gyakorlatilag nem használjuk. Ami nem világos számomra, hogy mitől tud többet egy ilyen rendszer, mint a sima budi, ha fűrészport szórunk magunk után.

    Amúgy hamár Tibor bá ingyenreklámot biztosít az ambróziavölgynek, akkor nem lehetne kérni, hogy a fórumon nyilvánosan válaszolják meg a felmerülő kérdéseket, sőt esetleg árakat is írjanak?

  7. Re:Ábel

    Titok abban van, hogy a száraz WC aerob komposztálás, amihez 2 dolog kell:

    1. sok szén(cellulóz)
    2. sok levegő

    Kerti budiban egyik sem érvényes, mert egy gödörbe ürít az ember, ami nem levegőzik, plusz soha se szór rá annyi papírt, hogy lekösse az ember a vizeletet/fekáliát.

    Élesben tavasztól használok egyet én is a családommal a szőlősben, kíváncsian várom a tapasztalatokat.

  8. 7:
    A személyes kísérletet én is elkezdtem.

    Sajnos “hirdetés” nélkül nemigen lehet tájékoztatni. Máskülönben, nem kapok jutalékot, de nem is lenne megoldható, mert fogalmam sincs hányan veszik fel a kapcsolatot a céggel.

  9. 8: Nem győztél meg.

    1. szén. Rendben, a papír kevés (bár én elég sokat szoktam használni), de ha utánaszórok egy rakás faforgácsot, akkor lehet még több is.
    2. Levegő a budiban is van. Nem mindegy a fekáliának, hogy a tartály, amibe kerül, a föld alatt van, vagy fölötte? Ha minden szarás után átforgatnám vasvillával, az biztos átlevegőzné, de ehhez nincs kedvem. Se kint a budiban, se a fürdőszobában.

    Ha hagyjuk is a budi/szárazvécé versenyt, mit mondasz, mennyi idő után lesz szagtalan a cucc? Ha ez tizenöt percnél több, akkor az már túl sok ahhoz, hogy a lakásban használjam.

    9. Kíváncsi vagyok a tapasztalatra. Egyébként nem kritikának szántam az ingyenreklám szót.

    Bocs, ha köteketőnek tűnök. Igazából szeretném, ha kiderülne, hogy ez egy működőképes dolog, csak egyelőre nem látom ezt.

  10. 10: Én most a macskám WCjében használok faforgács alapú almot, és meglepően sok pisit képes felvenni, és a kaka se bűzölög. A zeolit alapú cuccoknál sokkal jobb. Persze így se olyan helyen van a macskawc ahol sokat kell szagolgatni…

  11. 10. Ábel: jól záródó hordókat lehet kapni, amit lakásban is lehet használni. Szerintem geddonban ez a kis szag lesz a legkisebb problémánk, ami ebből fog jönni. Egy jól zárható 60-100 literes műanyag hordó elraktározása minden lakásban célszerű. Ha nincs faforgácsod, akkor teszel bele műanyag zsákot és azzal együtt ki tudod önteni. Átmeneti megoldásnak szerintem megteszi. Hosszabb ideig a szárazbudi a legpraktikusabb valóban. Erről volt részletes poszt gyakorlati használóktól (pl. Csont).

  12. Azért aki teccsóból élelmezi magát, az ne nagyon kacérkodjon a biokomposzt gondolattal, mert ipari hulladékból az alomszék sem csinál csodát 🙂 Még ey gondolat: az istállókban a szalmának az a szerepe, hogy a cellulóz és az ammónia reakciójával közömbösitse a szagokat.

  13. 7-10. Ábel: Valóban kötözködőnek tűnsz. Ez pedig nem szimpatikus. Az nem elég érv, hogy “én nem tudom elhinni, hogy egy ilyen alkalmatosság valóban nem bűzlik”. A tényeket ugyanis legkevésbé sem befolyásolja, hogy te mit hiszel. Szémomra az a bosszantó, hogy az ilyenfajta szkepticizmussal elveszed a nem elég kitartó érdeklődők kedvét. Miközben semmit sem teszel, csak dumálsz. Persze destrukcióra ez is pont elég, mert rombolni mindig könnyebb mint építeni.

    Tudod, elsőre nekem is hihetetlen volt, hogy ez a szárazvécé, (vagy alomszék, ahogy Országh József elnevezte) olyan tökéletes legyen. Ezért először alaposan elolvastam a fent már idézett linken — http://www.eautarcie.com/hu — amit a működés elméletéről és gyakorlatáról tudni lehet, azután kipróbáltam. Tökéletesen működött az elvárásoknak megfelelően. Ha valakinek nem így működik, akkor nem jól csinálja, mert LEHET JÓL CSINÁLNI. Tehát a szkeptikusok előbb tanuljanak, aztán cselekedjenek. Addig DUGÓ!!!

    Egyébként ha a http://www.eautarcie.com/hu/05a.html -t elolvassátok, nem kell ennyit kérdezni meg vitatkozni.

    Egyébként a szárazvécé egy másik típusát 13 éve használom problémamentesen új építésű családi házamban, de a fenti típust egyszerűsége folytán én is jobbnak látom.

  14. 12. Gloucester: Melegség a szívemnek, hogy még emlékeztél szavaimra. 🙂

  15. 17. Csont: Olyannyira, hogy meg is akarom építeni. Talán idén őszre lesz reális, ha nem lesz addig valami nagy badabum.

  16. 18.Gloucester:”…ha nem lesz addig valami nagy badabum.”
    Akkor meg a szar is le van szarva. 🙂

  17. Ábel, én se hittem, de beleszagoltam! Úgy hogy le is hajoltam, szóval nem csak a környéke nem büdi, hanem közvetlen közelről sem. Nem büdös, tényleg, pedig hidd el, én még a buszon is öklendezést kapok egy egy ember szagától, vagy lehelletétől, érzékeny az orrom.

  18. A kerti klozet is teljesen szagtalan, ha néha rádob az ember egy kis szalmát és évente kirakja a komposztra. És tiszta is, ha tisztán tartja… Szóval az ilyen pókhálós, pókos érvek faszságok. Tény, hogy másnál a kerti klozett is büdös és a bentszarás is megtölti a házat szaggal.. A benti wc-n csak ritkán végzem a dolgomat, utálom, hogy pár pillanat alatt megtelik szaggal a hely és ha más után kell bemenni akkor egyenesen felfordul a gyomrom. Ezért szeretek az otthoni, kerti klozeton kakálni. Télen persze picit kellemetlen, főleg -25 fokban, de ha az embernek meg van szoktatva a gyomra, akkor 20 másodperc alatt elintézi a dolgát, újságot meg olvas bent.

  19. “benti wc-n csak ritkán végzem a dolgomat, utálom, hogy pár pillanat alatt megtelik szaggal a hely és ha más után kell bemenni akkor egyenesen felfordul a gyomrom.”

    Intuitív: a bátyám tanácsa, bentivécé szag ellen, főleg ha az a kellemetlen dolog esik meg, hogy vendégségben kell cifradolgot végezni: “teljes seggel rá kell ülni a WC-re, úgymond légmentesen. Majd felállás nélkül lehúzni a bentiWC-t. (persze a hidegvízvíz kissé felcsapódik zacsira, de valamit valamiért .. nomeg megfelelő méretű (nem túl keszeg) fenék is kell hozzá a légmentes zárás miatt..:-) *-*

  20. 22.Dorka:
    ujfent orvendek!!! ehhez csak annyit, amit a seregben “vertek belem” a sabrek: “sz@ras utan meg mielott kijossz, gyufagyujtas es meg bent megvarod mig az ujjadig leeg.” 🙂 jobb mint barmilyen szagelszivo/legfrissito.

  21. Na, ezt én is kipróbálom a kertben, pedig mennyit dolgoztam, hogy összehozzak ott kint is egy öblítős WC-t. De ez előre vetítene egy igen kellemetlen munkát, jobb lenne elkerülni. 🙁
    De az olvasottak alapján ígéretes a módszer, egy egy köbméteres komposztálóládám is van, ahová el lehet süllyeszteni a végterméket.
    Azért erre a szagtalanságra én is kíváncsi vagyok.
    És persze jó lenne, ha ezért nem kellene külső forrásból beszerezni a segédanyagot. Remélem a komposztálóban korábban elhelyezett anyag felső kiszáradt rétege alkalmas lesz erre a feladatra.
    10 Ábel
    A föld feletti tartálynak valószínűleg csak az a célja, hogy az anyag garantáltan vízmentes legyen még csapadékos időben, magas talajvíz esetén is, tehát a levegő állandóan át tudja járni az anyagot a beleszórt szárazanyag közötti réseken keresztül. Ha felázna a talajból, és kizárná a levegőt, rögtön beindulnának a bűztermelő aneorób folyamatok.

  22. Dorka:
    A kiprobalasrol jut eszembe, a konyoknyalogatas mar megy? 🙂

    Tibor ba’:
    Igen kerem, itt lapultam a fuben es csak a testhezallo temara vartam. Vegre valamihez hozza tudok szolni 🙂

  23. 25: Tibor bá’:-) Naná, ha akarnál sem tudnál szabadulni:-)
    Még mindig ez a reggeli első olvasmányom.. max a beszélőkém már nem akkora, de csak időhiány miatt.

    27 Hochstein: Kérlekszépen, még 15-20 év, és lesz olyan csoffadt a könyökbőröm, valamint lesz akkora a nyelvem, hogy egy kis kézi rásegítéssel menni fog..(másik kézzel húzom a z egyik könyököm bőrét a szám felé) Ha sikerült, lefotóztatom, és belinkelem.. hm 🙂 ? Fogadtunk is valamiben? 😛 vagy csak “Úgy”?

  24. Nem akartam hozzászólni…
    A kaki azért büdös, mert azt hisszük. Ez a poszt is a hitről szól.
    A kisgyerek – kíváncsi – beélekóstol a saját ürülékébe, de anyukája mondja neki, pfuj, büdös. A gyerek ezt megtanulja és élete végéig büdösnek tarja a szart. Dauer az nem büdös, pedig ammónia, a fokhagyma mehet a kolbászba, pedig az is kéntartalmú illatokat tartalmaz.
    12-Gloucester
    “Szerintem geddonban ez a kis szag lesz a legkisebb problémánk, ami ebből fog jönni.”
    Csatlakozom! A legfontosabb a higiénia, bármely megoldással!

  25. “A kaki azért büdös, mert azt hisszük. Ez a poszt is a hitről szól.”
    Lófaszt!!!!!
    Kisgyerek sem kóstol bele,(legalábbis én nem tapasztaltam ilyet, soha,) nem, ez nem a hitről szól, a kaki büdös, a hulla büdös, a lepra, a kolera, a pestis , a romlott étel, a fertő, ami bajt okozhat, undort kelt… nem véletlenül.

  26. 30. Dorka

    Pont ezt mondta RJ, hogy mi az, hogy büdös, az tanult dolog, mert a szagot, illatot társítjuk a jó és rossz fogalmához. 🙂

    Az egyik gyermekem megkóstolta a kakiját, mert azt hitte, sütőtök püre az is. 😀 Mondjuk pont sütőtök végtermék volt épp az ominózus adag. 😀 😀

  27. 16 Csont: Elég alacsony az ingerküszöböd. Sajnálom, ha a kissé provokatív érdeklődési stílusom, amivel a kétségeimnek hangot adtam, nem nyerte el a tetszésed. Mindenesetre a személyeskedő válaszoddal sikerült megsértened, remélem, ennek örülsz.

    A belinkelt írást elkezdtem olvasni. Pontosan valami ilyen többletinformációt szerettem volna. Nem lebaszást, szintén nem szimpatikus Csont.

  28. 31. Dorkának igaza van, a kakit nem csak azért találjuk büdösnek, mert ezt megtanultuk, hanem azért is, mert az evolúció során negatívan szelektálódtak azok, akik megették, pozitívan azok, akik undorodtak tőle. Ez tuti belénk van drótozva.

    A kisbabákkal valóban előfordul, hogy megkóstolják a kakijukat, de az a baba, aki még csak szopik, nem is büdöset kakil, hanem joghurt- és babaszagút.

    Amúgy a kutyám kedvenc csemegéje a kaki. Elég undorító, de van haszna is: a biliről könnyebb lemosni a kutyanyálat. 😛

  29. 33. Ábel
    “mert az evolúció során negatívan szelektálódtak azok, akik megették, pozitívan azok, akik undorodtak tőle”

    Ez amit írsz,pedig pont a tanulás alapja, megtanultuk, aki az ilyen “szagú dolgokat” megeszi, kiszelektálódik. Drótozva annyi van, érzünk szagokat, s az ahhoz kapcsolódó tapasztalat, tanulás alapján segít ezen érzékszervünk.

  30. 30. A pálpusztai, a kvargli, a kusya, a natto, a surströmming, a durian is büdös, mint a halál, mégis megeszik..azaz megeszem ezeket, ha kell 🙂

  31. “A szalonkát magtisztitjuk megmossuk (a belet csak kivülről! A bélsár marad!),majd apro darabokra vágjuk a belet és a májat.A megsozott szalonkát finom szalonna levelekbe tekerjük és megsütjük.Eközben beleit aprora vágott hagymával és petrezsejemmel libazsirban,vagy vajban megpároljuk kevés sot és borsot adagolva hozzá.Késfokvastagságnyi zsemleszeleteket vágunk ezt megpiritjuk és felkenjük rá a megdisztelt béldarabokat.A szalonkát a tányér szélére rakjuk és a megkent zsömlékkel tálaljuk.”
    http://www.vadaszmester.hu/index.php?option=com_j2smf&&topic=5375.0

    Vicc is van róla… 🙂

  32. 36. Hát igen, a szalonka az szalonka. Tudni kell, hogy a szalonka csak magokon és gyümölcsökön él, nem eszik húst, amitől büdös és fertőző lehetne a fekáliája.

  33. 37: A szar attól még szar marad… 🙂 Sok olyan állat van, ami nem eszik húst, pl. a tehén. Viszont a tehénlepény még nem ihletett meg senkit… pedig még jó nagy is. 🙂
    Mondjuk a tevetrágyán sütött kenyér is pikáns ízű lehet…

  34. De most komolyan gyerekek!

    A száraz buditól hogy jutottatok el a szarevésig? 🙂

    Felesleges ezen sokáig vitázni, próbálja ki mindenki, aztán eldönti, hogy neki bejön vagy sem.

    Nem egy ökör ára összedobni egy ilyet annak akinek van egy kis barkács ösztöne és be tud ütni egy szeget anélkül, hogy tartós kékre lakkozná a körmét.

    A szag érzékenyeknek meg egy ötlet: Ámítástechnikai boltban hűtőventilátort veszel 12 V, vagy 5 V, 80 mm átmérővel (vagy ingyen valamelyik kidobott asztali PC-ből, csak akkor a csapágyát tisztítani, olajozni kell.). 80-as lefolyócsőből szellőzést fabrikálsz a ládára, amibe beteszed a ventilátort. Áramlási irányra figyelni, de ha fordítva sikerült, arra úgyis gyorsan rájössz. :-).
    Ventilátor táplálás a fiókban porosodó dugasztápról, régi telefon töltőről, vagy hardcore geddonosoknál napelemről.

    Sikeres építést és kellemes használatot.

  35. 39-Sas
    “A száraz buditól hogy jutottatok el a szarevésig? 🙂 ”
    Hát úgy, hogy eltérítettem őket. 🙂

    Döbbenetes, hogy mennyire undorodnak egyesek a szartól. 🙂
    Régebben egyes népcsoportok között (mostanában etnikumnak hívják) mesterség volt a WC pucolás. A nem “egyes népcsoportokhoz” tartozók ezt alantas, lealacsonyító munkának tartották, pedig épp elenkezőleg. A fekália a legjobban hasznosuló trágya, így egyfajta aranybányát találtak és jól profitáltak belőle.
    Ha figyelembe vesszük a termőföldek erejének vészes csökkenését, ez az “arany” egyre értékesebb lesz, érdemes gyüjtögetni. 🙂

  36. 37.Ábel: Nem örülök, hogy már megint veled kell kötekednem, de a szalonka főként férgeket eszik, amit a fölből szed ki hosszú csőrével. Mi a fenének kell már megint teljesen alaptalan dolgokat állítanod? Aztán meg duzzogsz, ha utolér a lebaszás.

    A sértésről:
    Tegnap már egy fél napja be volt linkelve az ismeretterjesztő szöveg (első hozzászólásban), amikor te írtad, hogy nem hiszel benne. Sajnos a neten rengeteg macskajancsi fossa tele mások értelmes beszélgetését és hozzászólásodból inkább ezt láttam, mint az információéhséget. Még sajnáltam is, hogy nem lehet igazán megsérteni, mert az ilyenről lepereg vagy meg sem érti.
    Viszont ha egy általam félreismert érzékeny lélek vagy, inkább máris megkövetlek itt a többiek előtt, remélve lesz alkalom személyesen is kezet nyújtani.

    Jól látod, valóban alacsony az ingerküszöböm, csak hálás lehetek, ha segítesz fejleszteni. Talán neked is hasonló segítség lehet, ha azt javaslom, mindig gondold át, tudsz-e valamit arról, amihez hozzászólsz! Maradok tisztelettel.

  37. Mindenkinek, aki ki akarja próbálni a szárazvécét:

    FONTOS: A borító alomanyagot nedvesíteni kell!!! Csak így működik a szagtalanítás! Olvassátok el figyelmesen Országh Józsi bácsit!

  38. 42-re. Valóban így van! Tapaszatlataim alapján is sokkal gyorsabban működik az anyagok átalakulása, ha rápisilünk a papírral borított és fűrészporral, szalmával vagy egyéb cuccal behintett termékre. Három hét alatt simán összeesik a vödör tartalma a harmadára sötétbarna félkomposztálódott mattériára. Ez a megfigyelés a téli időszakra vonatkozik, a kisérletezés késő ősszel indult, mert akkorra lett kész a tavalyi év kiemelt beruházásaként megvalósult kivül-belül fehérre meszelt tapasztott vályogvécém. Semmi szaganyag nem terjengett a tartály szájánál sem. Szerencse, hogy zárt helységben végezetem ezen megfigyelést, mert külső szemlélőnek elgondolkoztató látvány lehetett volna, amint a fejemet a küblibe dugom. Lényeges még a kellő alapozás! Ne sajnáljuk az edény aljára a nyári időszakban előre összegyüjtögetett szárazanyagot! Sajnos kisérleteimet egy ház belső helységében történő elvégzését családi okok miatt nem tudom megoldani a nőnemű egyedek heves ellenállása miatt.

  39. 41: Amit a szalonkáról írtam, azt egy kollégámtól hallottam pár napja. Nem vadász, nem is ornitológus, így a hiba lehetősége nem kizárt.

    Nem gondolom, hogy csak és kizárólag olyan dolgokat szabana leírni egy kommentben, amiket akadémiai szintű tudással alapoztam meg, esetleg statisztikailag szignifikáns számú, ellenőzröztt kísérletek bizonyítanak. Ezzel szemben azt gondolom, hogy a pletykáknak és vélekedéseknek is helye van. Sőt, a tévedés jogát is fenntartom.

    Elég sok mindenről tudok valamennyit, de kevés olyan dolog van, amivel kapcsolatban az abszolút tudás birtokosának érzem magam (és még lehet, hogy itt is tévedek). Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy mindezekben a témákban hallgatnom kéne addig, amíg egyetemi tanári szintre nem fejlesztem a tudásom.

    Egyébként nem tartom magam érzékeny léleknek, egyvalamitől szoktam megségtődni: a szándékos sértegetéstől. Ezek szerint nem tévedtem, amikor ezt éreztem ki a szavaidból. De én is hajlandó vagyok kibékülni.

  40. Óriási tévedés, hogy a net azért van, hogy mindent feltoljunk rá, ami az eszünkbe jut. Igen meg lehet tenni, de ez az eredménye: kontra válasz, megsértődés, felesleges szócséplés. És itt most nem véleményekről beszélek, hanem tény dolgokról.

    Ha valamit nem ismerünk pontosan, akkor kérdezni kell, meg olvasni, semmint írni. Itt van pl. ez a szerencsétlen szalonka eset. Természetes, hogy nem ornitológus az alapképzettsége az emberek nagy többségének, de ha valamit kontrázni akarok ebben a témában akkor legalább minimális szinten utána nézek. Egy pár kattintás, Wiki, Google, stb. Ha csak egy képet találok róla, akkor már látom, hogy egy hosszú csőrű madárról van szó, tehát a magok és gyümölcsök fogyasztása csak ultra szívások árán lenne neki lehetséges, tehát nem írom be, hanem alaposabban utána nézek.

    Kedvenc olvasmányom Lem-től a Kiberiáda, ahol a két robotmérnök egy másodfajú démont épít, hogy megszabaduljon az okleveles zsiványtól. A másodfajú démon véletlenszerű történeteket ír és nem lehet tudni, mikor közli a nagy igazságokat, ezért az okleveles zsivány kénytelen minden idejét a kijövő szalag olvasásával és az információ válogatásával tölteni.

    Hogy stílszerűek legyünk, nem mindenki szeret a szar között gyöngyöt keresni, ezért reagálnak ingerülten az alaptalan locsogásra, mindenféle önellenőrzés nélkül bepötyögött félig, vagy teljesen téves információra.

  41. 44:
    a körmondataid egyszerűen fantasztikusak. Elmehetnél akár még politikusnak is 😀

  42. 45:
    Én meg azt gondolom, hogy ha valakinek ilyen gondolatai vannak, akkor csináljon magának egy honlapot és írogasson bele reggeltől estig, és ne pocsékolja a mi időnket.

  43. 45-Ábel
    “Amit a szalonkáról írtam, azt egy kollégámtól hallottam…”
    Ott ba… rontottad el, hogy amit a 37-ben írtal azt nem jelölted meg mint külső forrást. Mások véleményét úgy adtad tovább mint ha akár a tied lenne. Ha ez OK, akkor düllesztheted a melled, így mások hülyeségét kell vállalnod!!!

    Érdemes gondolkodni!

  44. 49:
    Látom, távollétemben kikísérletezted, hogy mi a probléma. Helyes, szeretem azokat, akik feltalálják magukat. Ámbár, a 47. szövegéből ez lekövetkeztethető lett volna.

  45. A szalonka témát jól kiveséztétek, megérdemlitek a viccet – amit még az állattenyésztéstant oktató proftól hallottam, jó régen , persze ő sokkal jobban adta elő, de hát ez van:

    Szalonkavadászaton vannak az arisztokraták és szép terítéket lőnek, annak rendje módja szerint elkészítik nekik az ételt a vadból és nekiállnak falatozni.
    A házigazda odainvitálja az ott tébláboló erdészt, hogy kóstolja meg a ‘szalonkás’ pirítóst.

    – Jöjjön János, ilyet még nem evett!
    – Gróf Úr, tisztelettel, nem is kívánnám… uraknak való eleség ez.
    – De, egyen csak, hiszen azt sem tudja, mi ez.
    – De bizony, hogy tudom, épp azért tartanám távol magam tőle…

    Addig, addig – a gróffal nem célszerű vitatkozni – , megkóstol egy pirítóst. Forgatja a szájában egy darabig, majd elkezd éktelenül röhögni.

    – János, most meg mit röhög?
    – Hát csak azon, hogy hányféle szart kellett ahhoz az uraknak megenni, mire rájöttek, hogy ez az egy tényleg jó…

  46. 45. Kedves Ábel! Hezitáltam, folytassam-e polémiánkat, de ki akartam felyezni, örülök, hogy nem vagy haragtartó! Azt azonban nem igazán értem, miért ragaszkodsz vélt jogodhoz, hogy itt (meg általában) lejárathasd magad. Gondold csak át, lehet, ezen vélelmed is csak annyira megalapozott, mint a többi tőled kapott információ!

  47. 44. tothgabcsi: Nagyon szórakoztató és nagy láttató erejű leírásod és mintha magamat látnám! 🙂 Nejemnek is felolvastam!

  48. Száraz wc melletti érvek.
    Nem kell kiépíteni nyomóvíz hálózatot. Nincs többé meghibásodó wc tartály. A vízöblítéses wc miatt kell 100-s csatorna átmérőre bővíteni a hálózatot, erre a száraz wc esetén nincs szükség. Ebből következően nagyobb lejtést lehet adni a lefolyóknak, mert nem kell födémen belül a wc bekötési ponthoz igazodniuk.
    Ha olyan szagtalan a vízöblítéses megoldás, akkor miért van illatosító minden wc-ben, és miért vannak büdös wc-k?
    Mert a perem alá …?,
    Nincs többé vízfogyasztás.
    Vízes megoldásnál 5-7 öblítés esetén napi 50liter fogyasztással számolva, ez 18m3 per év vízfogyasztás egy főre, amit csatornadíjban is meg kell fizetni.
    A legfőbb ellenérv a szaghatás miatt éri a száraz wc-t.
    Ha ajtót, ablakot lehet légmentesen záródót csinálni, akkor talán nem megoldhatatlan feladat egy wc ülőkét légmentesen záródóra építeni.
    A vízöblítéses csatornát is kiszellőztetik a tető felé.
    Ezt meg lehet csinálni a száraz wc-vel is. Ha még mindig félünk az esetleg megjelenő szagoktól, akkor a megspórólt pár százezer forintból futni fogja dupla illatosítóra.
    Az építész nézett is egy nagyot mikor mondtam, ne tervezzen nyomóveztéket, csatornát a wc-hez.

  49. 54.Károly: Ha jól értem, használjátok is legalábbis tervezitek a szárazvécét. Üdvözöllek a klubban! Én is osztom véleményed, hogy az esetlegesen adódó problémákat is meg lehet oldani. Olyannyira, hogy utólag feleslegesnek is tűnik ennyit beszélni róla. Meg kell ismerni, hogy lehet jól csinálni és kész. Nem kell életünk központi problémájává tenni.

    Engem pl. mostanában sokkal jobban leköt a házi sörfőzés. 🙂

    Az érdekelne, mit mondott az építész. Nem tudom mi a helyzet a szabályozással, de csodálkoznék ha a hatóság nem verné bele az orrát a szarunkba. Persze a BIZTONSÁG ürügyén.

  50. Nekem nagyon megtetszett a módszer, szeretném is megvalósítani a kertben. De azért az első nagy fellelkesedés után azért kételyek is felmerültek bennem.
    Vajon ha a végtermék a kertben landol, vajon nincsenek ennek egészségügyi kockázatai? Az alomszékből kikerülő anyagról mikor tudhatjuk biztosan, hogy már nem hordoz fertőzést okozó kórokozókat, mondjuk coli bacilusokat?
    Az gondolkodtatott el, hogy az elmúlt évek híradásaiban több olyan esetre is emlékszem, amikor komoly helyi fertőzésekről azt állapították meg, hogy fekália eredetű volt, pl. az USA-ban is volt több halálos áldozattal járó betegségsorozat, amit szamóca okozott, ami fekáliával trágyázott földeken termett.
    És általában figyelmeztetnek rá, hogy fekáliás eredetű trágyával kezelt területen ne termeljünk mindenestől fogyasztott, földdel érintkező kerti terményeket, levélzöldségeket, retket stb.
    Ha ez ennél is fennáll, akkor az igen megbonyolítja a kerti elhelyezést, és egy tévedés könnyen bajhoz vezethet.
    Pedig ez az egyik legcsábítóbb dolog, hogy a sok értékes anyag, amit elfogyasztunk visszakerülne a természetes körforgásba.
    Az eddig belinkelt anyagok erről nem szólnak, érdekes lenne, hogy vizsgálta-e már valaki ezt komolyan.
    És természetesen az emberi tévedést is bele kell kalkulálni, hiszen ha van biztonságos érlelési idő, ami után már garantáltan veszélytelen az anyag, akkor ezt egy igen biztonságos rendszerrel kell garantálni, nehogy ennél fiatalabb, vagy nem megfelelően kezelt anyag is kikerülhessen a kertbe.
    Tud-e valaki ilyen vizsgálatokról?

  51. 56-hubab
    “Tud-e valaki ilyen vizsgálatokról?”
    A saját józan eszedet semmi sem pótolhatja.

  52. 56: hubab
    Az “anyag” elhelyezésére egy ötlet:
    fák csurgójánál ásol egy inkább sekély mint mély gödröt, elteríted az alján az anyagot kb.15-20 cm vastagon, reá a kitermelt földet. A következő adagot mellette helyezed el, és így körbe a fa/fák körül, bogyósok és egyébb évelők sora mentén. Mire körbeérsz a kertedben az első gödör tartalma tökéletesen földdé válik. Ki kellene próbálni, hogy a nehezen komposztálódó dió, gesztenye, fenyő levelekkel hogy működne ez a módszer.

  53. 57 RJ

    Az a baj, hogy eldönthetetlen, hogy a józan eszem által sugallt gondolataimmal egyetértesz, vagy kritizálod azokat? 🙁
    A józan ész minden dologgal kapcsolatban azt sugallja, hogy amiről nincs biztos információd, ott tételezd fel a rosszabbik lehetőséget.
    Ha viszont valaki belinkelne egy olyan anyagot, amely meggyőz róla, hogy alaptalan a félelmem, akkor esetleg túllépek ezen. 🙂

  54. 59. hubab
    1. § A félelmed alaptalan.
    2. § Ha még mindig marad kétség próbáld ki, és higgy a szemednek!
    3. § Egyébként goto 1.§

  55. 55.Csont
    “Nem tudom mi a helyzet a szabályozással, de csodálkoznék ha a hatóság nem verné bele az orrát…”
    A hatósánál dolgozót is megértem, ha nincs olyan, hogy száraz wc, akkor dönteni sem tudna. Éppen ezért pajta tervnek készül az épület, ami idéglenes emberi tartózkodásra is alkalmas.
    De, ha nagyon kellene, akkor a következővel védeném a száraz technológiát.
    A száraz wc-t alom wc-nek is hívják.
    A mélyalmos tartásnál keletkező szerves anyagot nem trágyának nevezik, hanem alomnak. Az alomra viszont nem vonatkozik a trágya kezelésének szabályai, pl., hónapokig való tárolás.
    A mélyalomban tartott állatoknál is a jelenlévő szalma miatt felgyorsul a trágyaérés,pont mint a száraz wc-nél. Az állatok alól kikerülő mélyalmot közvetlenül a termőföldre lehet kijuttatni.

    56. hubab
    “Az alomszékből kikerülő anyagról mikor tudhatjuk biztosan, hogy már nem hordoz fertőzést okozó kórokozókat, mondjuk coli bacilusokat.”
    Ha ez az aggodalmad reális, akkor a reptéren is meg kellene kérdezni épp így aggódva, hogy “biztosan” nem zuhan e le az a repülő amivel utazunk. Az igaz válasz így szólna.
    Azt tudjuk, hogy minden x felszállásra biztosan jut egy lezuhanás. Ugyan ez igaz kell legyen a coli bacilusra is.

  56. 61:
    Koli bacilus mindenütt van, még a saját alsó gatyádban is. A trükk, hogy ne érintkezz vele. A trágyát takard le földdel. A földi epernél a fertőzés azért van, mert csak beöntik a szart, és nem takarják le. Ez szigorúan tilos, de sajnos az emberi szartól az eper ragyogóan fejlődik. Ezért szegik meg a szabályt. Le pedig azért nem takarjak, mert spórolnak a munkabérrel.

  57. 56-59.hubab: “…valaki belinkelne egy olyan anyagot…”
    http://www.eautarcie.com/hu/05f.html#e
    Az oldal közepe táján “Alaptalan vélemények az emberi ürülék mezőgazdasági felhasználásáról” alcímmel szereplő rész talán segít eloszlatni aggodalmadat. Nekem (mezőgazdász szakmához tartozó természettumányos ismeretekkel) meggyőző.
    Ezért mondtam, érdemes a honlapot tanulmányozni, mert hasonló részletkérdésekre választ lehet kapni. Csak hát kell venni hozzá a fárdtságot…

  58. 63 csont

    Köszönöm, valami ilyesmire gondoltam, és az anyagból nyitható linkek egész jól bemutatják a gyakorlati végrehajtást is.

  59. Most látom, hogy ezt az anyagot Pistusz már belinkelte az elején, csak nem aktív linkként, én meg éppen ezt nem néztem meg. 🙁

  60. 64.RJ: Én is szeretem a stílusát, élvezet olvasni. A témában pedig a leghitelesebbnek tartom. Amit állít, már kipróbálta, volt alkalma rá, mert ez a szakmája és tudománya. Ha nem leellenőrzött információ, azt korrekten jelzi. Nagy érték ez, mert sokan csak az összeolvasott infokat adják tovább, saját tapasztalat és tudás hiányában kritikátlanul.

  61. Kipróbáltam a módszert, nekem működik. Mivel én is kételkedtem az elején abban, hogy nem lesz-e túl büdös, nem akartam túl sokat befektetni, ezért megvettem a legolcsóbb WC ülőkét és egyszerűen rátettem egy festékes vederre. Amióta megy a pelletezés, nem dobják az ember után a fűrészport, ezért a tavalyi komposzt szárazabb részét használtam takaró anyagnak, illetve diófa levelet törtem össze a fűnyíróval (kiterítettem, majd végigmentem rajta, mintha füvet nyírnék).
    Akkor büdös csak, amikor rádobom a komposzt halomra (akkor is inkább a pisi szaga érződik, kb. mint egy vasúti kocsinál a WC), de gyorsan letakarom egy kis komposzttal a régebbi halomból és pár perc múlva, mint ahogy ezt Bölcs Salamon mondá vala, nincsen szaga.

  62. 68 – Kovács Zoltán:
    Tudsz-e arról, hogy a diófa levél nem komposztolható, mert herbicide hatása van?

  63. Köszönöm Avatar a linket, olvastam már, csak most nem találtam meg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..