(2738)Haldoklik a házasság intézménye?

Tibor bá’ online

 

A nyugati, keresztény világban egyre kevesebben kötnek házasságot, amely trend néhány évtizede kezdődött, de mára már jelentős méreteket ölt. Ez a trend természetesen felfedezhető hazánkban is, mint a társadalom szétzilálódásának egyik ismérve. Egyre többen élnek együtt ”csak úgy”, jelezve, hogy nem érdeklik őket a formaságok. Nemrég még az a mondás járta, hogy „a férfi számára a szex ára a házasság, a nő számára a házasság ára s szex.” Mára már a szex a férfiak számára nem tűnik oly fontosnak, mint 1-2 generációval korábban, és a nők se élnek-halnak a házasságért. Végül is a házasság egy (korábban) felbonthatatlan szerződés volt, ami a feleknek, de elsősorban a nőnek adott bizonyos egzisztenciális biztosítékot, amire ma már nem minden nőnek van szüksége. Maradna még a hagyomány, megkötöm a házasságot, mert a szüleim is megkötötték. Csapunk egy esküvőt, ahogy karácsonykor is meggyújtjuk a gyertyát, függetlenül attól, hogy húsz éve nem voltam templomba, akkor is csak a nagymamám kedvéért mentem el, és Jézus születésében egyáltalán nem hiszek. Ez azonban keveseket motivál, mert kissé ciki, bár nem mindenki tartja annak.

Pontosan meg nem fogalmazott okok miatt az állam is a házasságkötés pártján van. Ez a törekvés elsősorban a rendelkezésekből köszön vissza, ugyanis az együtt élőknek jóval kevesebb jogot biztosítanak, mint a házastársaknak. A paletta másik végén a melegek helyezkednek el, akik viszont házasság pártiak, vagyis ösztönzik az egyneműek házasságát, ami bármennyire is furcsa, tulajdonképpen logikus követelés a részükről. Ezzel szemben könnyen lehetne védekezni, ha az együttélés jogilag egyelő lenne a házassággal. Ebben az esetben a melegeknek nem lenne fontos maga a házasság, hiszen semmi többlet jogot nem biztosítana.

Minden esetre egy pozitívum előre bejegyezhető a házasság nélküli együttélés javára. Ha nincs házasság, nincs mit felbontani. Korábbi magyar statisztikák szerint minden második házasság válással végződött 5 éven belül. Az együtt élők – régi szóhasználattal a vadházasságban élők – külön válása nem befolyásolja a statisztikát. Ugyanis az együtt élők gyermekei egy szülős családba tartozóknak vannak elkönyvelve. Talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy melyik kapcsolatforma a tartósabb, a házasság vagy az együttélés? Járják olyan történetek, hogy 10 év együttélés és 3 gyerek után valahogy eszükbe jutott a házasság. Nem telt bele fél év és beadták a válókeresetet.  Persze, lehet ez a történet mindössze városi legenda és azok terjesztik, akik „csak” együtt élnek, magyarázva ezzel a bizonyítványukat.

A nem oly távoli múltban a nők a nyakukat törték, hogy férjezettek legyenek. A karikagyűrű az ujjon, a férfinévhez ragasztott „né” státuszszimbólum volt, különösen vidéken. Ma már a fiatal nők egyenesen átestek a ló másik oldalára, nem hajlandók felvenni férjük nevét. Ma már a női név használata egyáltalán nem garancia a hajadonságra.

Azon el lehetne polemizálni, hogy a házasság megkötésétől miért fanyalgott el a pároknak legalább egy része. Az egyik logikus magyarázat az előző néhány évtized bírónői gyakorlatában keresendő, aminek lényege az volt, hogy a gyermek érdekeire – sokszor hamisan – hivatkozva férjeket egyszerűen kiparancsoltak a közös lakásból, a vagyont kétfelé osztották, jó lehet az összekaparásában a férj jóval nagyobb szerepet vállalt, mint a nő. Férfitársaságban ilyen történetek százával keringtek hosszú éveken át. Mindenki ismerni vélt valakit, aki piszkosul megégette a kezét, és a végén hajléktalan lett.

Létezik ennél tetszetősebb magyarázat is. Az állam csillapíthatatlan étvágya gyakorlatilag rákényszeríti a vállalkozókat a csalás valamilyen fajtájára, ami elméletileg visszafelé is elsülhet. Tehát jó ötletnek látszik a család, jelentős értékkel bíró vagyontárgyainak a nem feleség státuszú nő nevére íratása. Ilyen értelemben, míg régen a házasság egyedül a nőnek jelentett anyagi biztonságot, napjainkban a csupán együtt élés jelent anyagi előnyt.

A legizgalmasabb ok a fogyasztói társadalom. Hogy-hogy? Egyszerű, anyám nászajándékban kapott egy porszívót, ami egész (elég hosszú) élete alatt kitartott. A népi demokratikus rakéta is húzta vagy 20 évig. Napjainkban az élettartam a garanciális 2 év + 3 hónap. A mai fiatalok megszokták, hogy semmi se örök, miért pont a házasság lenne az. Addig használnak egy mobilt, amíg nem jön egy újabb modell. Benne van a levegőbe, hogy a pasikat is cserélgetni kell. Különben olyan uncsi az élet. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

7 thoughts on “(2738)Haldoklik a házasság intézménye?

  1. Az utolsó mondata ( 🙂 ) sok mindenre felelet.
    Más szempontok alapján kötnek házasságot. Például:
    gyakrabban,
    – gazdag lány és gazdag fiú
    – a két nem közül valamelyik gazdag
    ritkábban, és inkább együtt élnek
    – mind a kettő szegény
    Itt is van szülői beleegyezés az utódok miatt – unoka, unokák. Szerintem a szülői támogatás is fontos. Kezdve a taníttatástól a “fészekrakásig “. Egy 15 milliós lakásra, legalább 15 évig kellene gyűjtögetni, ha 15 milliót érne 15 év múlva.
    Az együttélés törékeny, talán benne van az a gondolat, hogy jobban kell rá vigyázni.
    Jobban oda kell figyelni a másikra. Persze, ha mindez érzelmi alapon működik. Ezért lehet úgy is érvelni mellette, hogy “próba” kapcsolat. Igaz mind a két félnek megvan a saját ellensége az idő múlása.
    Szerintem az együttélés másik oka a túl hangsúlyos individualizmus. Ez Nem kimondottan baj.
    Az is hozzájárulhat, hogy megváltozott a munkamegosztás. A férfiak sem végeznek nehéz fizikai munkát amit egy nő ne tudna megcsinálni. Bár nem egyformán bérezik.
    Ez a karrier. Az vagy amit elértél és birtokolsz !
    Szexuális szempontból: “élj a mának élvezd az életet “. Lehet, hiszen mindenki a saját életét éli. A holnap “valahogy úgyis lesz” ami igaz, de hogy mi lesz az nagyban függ tőlünk.
    A gyermek vállalás, költséges, felelősséggel jár. Ezért nem érdemes. “Úgysem fogom megérni a nyugdíjat.” ami lehet igaz is meg nem is és hamis szempont.
    A kereszténynek vagy vallásosnak lenni “maradi”, főleg mert anyagias és pozitív szellemben élünk. Fogyasztunk és nem elmélkedünk.
    Még van talán egy tényező, a divat, a mások másolása.
    Én ezért , és még sok egyéb miatt, hogy miért nem kötnek házasságot a fiatalok.

  2. A társas együtt élés folyamatos figyelem, felelősségvállalás és kompromisszumkészség kérdése. Tényleg együtt kell ÉLNI a másikkal, mi van vele, mi motiválja, van-e valamilyen gondja-baja, merre akar továbbfejlődni stb. Az én meglátásom szerint azok a kapcsolatok tartósak és mindkét fél számára értékesek, ahol külön-külön IS értékes emberek, valamint meglátták egymásban is a Csodát. És ha kiváncsi vagy, mi lesz a csodából később, akkor maradsz, és együtt élsz vele. Ugyanúgy ő is, aki téged “éltet”, hogy mivé fejlődsz.
    Amelyik kapcsolatban bármelyik fél (vagy akár mindkettő… ) értéktelen, gyarló vagy ostoba, az a kapcsolat soha nem lesz tartós, illetve ha külső körülmények tartóssá betonozzák, akkor gyötrelmes és szenvedésekkel teli lesz mindkét fél részére.
    Jelenleg az első mondatban említett három erény (meg még egy csomó másik) gyk. hiányzik az emberek nagyon nagy részénél, innentől kezdve semmi jóra nem kell számítani. Az, hogy mért nem élnek házasságban, ott meg bármelyik kifogás, a leggyengébb is megfelel nekik. Az igazi ok sosem az, amit mondanak….

  3. Ha jól hallottam emelkedett a házasságkötések száma az elmúlt években, picit (de csak picit) divatba jött , az esküvő a fényképezkedés, a facebookra posztolás stb…
    Aztán persz igen a rózsaszín köd után jön a válás és lehet törölni a képeket facebookról. Hát ja a környezetemben is szokan szinglik 30-40 között.
    Annyi előnye van a mai világban hogy könnyebben lehet csajozni mert sok a szingli, nem úgy van mint 30 éve hogy aki nem házasodott meg az agglegény maradt.
    Sok helyen még a házasoknál is manapság jellemző a külön kassza, mert már a közös kassza sem divat.Rengeteg válás van nem tudom érdemes e megházasodni.
    És akik nem válnak el ott azaz látszólag eggyütt vannak , ott sem mosoly az élet sok helyen , csak éppen már nem válnak el mondjuk 50-60 évesen, mert még régebbi
    generáció és nem akarnak felrúgni 30 év házasságot, főleg úgy hogy már nem a sex van a központban.

  4. A rossz házasságok (vannak olyanok, ahol az egyik fél eleve úgy indult a házasságba vagy erőlteti a “kedvesét” a házasságba, hogy már becsapta az udvarlás idején és a házasságban is…) felbontásakor a magyar jog nagyon elmaradott. Szemben az e téren jobb amerikai joggal.

    Ugyanis meg kell vizsgálni, hogy melyik fél csapta be a másikat, melyik csalta esetleg meg, melyik iszik, kábszerezik, lopja a közös pénzt stb. Nem szabadna elfelejteni, hogy amikor két ember összeházasodik vagy összeköltözik, akkor a szülők, nagyszülők is ott vannak a kapcsolatban.

    Abban az értelemben legalábbis, hogy mire egy édesanya és egy édesapa felnevel egy gyermeket, aki manapság már 25 éves korában, sőt, 30 éves korában is otthon él a szülőkkel, addigra tízmilliókat fizet ki.

    Az a fél, aki pszichopata módjára behúzta egy házasságba a másikat, ne adj isten szándékosan teherbe ejtette, vagy a nő szándékosan teherbe ejtette magát, ott a bíróságoknak komolyan kellene foglalkozni az ártatlan fél pénzügyi védelmével, hiszen a szülők tízmilliói is néha elvesznek, amikor válnak a felek.

    Senki nem azért nevel fel egy gyermeket (most a tisztességes szülőkre és gyerekekre gondolok), hogy gazemberek kihasználják és tönkre tegyék a szülők áldozatos, tisztességes és tízmilliókba kerülő (orvos, óvoda, iskola, főiskola, egyetem, vagy szakmai képzések, utazások, gyermekprogramok, ruházat, lábbeli, étel, ital, gyógyszer, a háztartás, ahol felnő a gyerek, költségei stb.stb.) munkájának eredményét.

    Ilyen esetben én biztosan megítélném az elvált házastárs tartási költségeit, legyen az akár nő, akár férfi és annak az összegnek a beszámítását a vagyonelosztásnál, amelyet a szülők fordítottak a gyermek felnevelésére, mármint a volt házastársak tisztességes felének felnevelésére. Aki gazember, az ne kapjon semmilyen “szülői felnevelési” költségtérítést.

    Sajnos a magyar jogrendszer patriarchális berendezkedésű.
    És akkor ott van a kicsi gyermek vagy gyermekek láthatása. Nyilvánvalóan azé a gyermek elsősorban, aki 9 hónapig a szíve alatt hordta és a magzatból gyermekké
    érlelte a saját vérével és testével. Amennyiben azonban az anya kábítószeres, alkoholista, kurválkodik, nem törődik vagy esetleg üti a gyermeket, akkor el kell tőle venni és ha az apa a megfelelő, nála helyezni el.

    A gyermekek sajnos nagyon nagy veszteségként élik meg a válást (sokan a két házastárs közül valamelyik fél is..). Sokan használják a gyermekeket zsarolási eszközként, de sajnos (kénytelen vagyok leírni), egyre jobban terjed az, hogy ha
    a nőnél marad a gyermek vagy gyermekek, nehezen bízik meg a férfiban, ha odaadja
    láthatásra, mert elég sokszor fordul elő gyermekek szexuális inzultálása az “apa” (sokszor nagyapa stb.) részéről.

    Tehát a magyar jogrendszer ezeket a helyzeteket, ezeket a tényeket nem hajlandó és nem is akarja kezelni.

    Ezért nem szívesen mennek férjhez a 30 körüli lányok, nem akarnak áldozatok lenni. Ezért nem szívesen nősülnek a férfiak, nem akarnak áldozatok lenni.

    Ettől persze még nem lehet általánosítani, hiszen lehet kötni vagyonjogi szerződést házasság esetén és előre meg lehet állapodni, kinél maradnak a gyermekek, ha
    mégis elválnának, amire nyilván egy jó kapcsolat esetén senki nem készül….

  5. Házassàg – ház .. család -lásd latin familia – disznók és bútorok . Intézmény , nos igen ez valójában egy vállalat egy corporation aminek anyagi bázison múlik a sorsa . Ez működött azóta hogy az ember civilizálódott a mezőgazdaság kezdetével és a birzokviszonyú társadalmi szerkezetben a közösség (törzs kommuna stb) szétdarabolódott egyéni korlátolt túlélési egységekre az u n . Nucleár family unit ra . Nos persze ez egy természetellenes aberráció . Lásd reich freud jung . Az ember egy poliamorousz lény de nem poligamikus a poligamia is egy a patriarhizmus egy még bizarrabb aberrációja mint az egyéni házasság . Az ember alapból többpartneres ezt a privát tulajdon és a nők ebből kifolyólagos kontrollálása biztosítja csak a pátriárka részére hogy az utódok kizárólag az ő genetikai hátterét és ezzel a vagyonát is örököljék és továbbvigyék . Ez valamiféle bizarr halál utáni túlélést biztosít a pátriárkának de ez a poliamorousz szabad sexualitás elnyomásával és a nnak egészségtelen következményeivle jár valamint sexuális aberrációkkal mint pl vérfertőzés és gyerek sex abjúz stb stb stb tovább propagálaj az össz társadalom neurózisát erről tengeteget lehet írni de Wilhelm Reich és Freud nagyon jól szemlélteti . Nos a modern kor a nők valamilyen szintü felszabadulását hozta ami a patriarhális dominációt most lebontja . Ezzel persze a férfitársadalom is felszabadulhatna ha az ehojukat kissé próbálnák kontrollálni ha nem akkor sem marad más választásuk

  6. 1: Altrev
    “Az vagy amit elértél és birtokolsz !…. Fogyasztunk és nem elmélkedünk.”

    Ez nagyon rátapint az egyik fő gondra! Rodin “Gondolkodó”-ja valóban kiment a divatból a fogyasztói társadalmunkban.

    Cogito – ergo sum – helyett mára “consumo – ergo sum” a lét feltétele (ami már csak állati igény) 🙂

    https://www.edenkert.hu/upload/2/gallery/2140596440/14429.jpg

    Házasságban régen is járta az a mondás, hogy “suba a subához – guba a gubához” vagyis a pénz akkor is behatárolta a kapcsolatokat (leszámítva mondjuk a Noszty fiu féle eseteket). , de mára azután a felek közt még nagyobb lehet a szakadék az igények (vágyak) és lehetőségek (képességek) terén.
    Zsidóságnál régóta külön házasági szerződést is (kethuba) kötnek az anyagiakra (ügyvéd előtt) válás esetére, de még a házasságra is vannak regulák. Vannak bőven országok ahol ez bevett szokás.

    Persze csak ha ez tart össze két embert, akkor az egy másféle kapcsolat mint amiröl a többség álmodik, de annál biztos jobb, mint amikor az egyik (rafináltabb) kicsinálja a másikat (akár fizikailag is)…

    Az biztos, hogy a társadalom is nagyon megváltozott a házasság “körül” – meg az egyéni igények (szociális és egyéb külömbségek!) is elmentek az egekbe. Ettől jóval nehezebb egy tartós párost kialakítani mindkét nem számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..