2019-09-30 napi bejegyzések

(2967) Fenntarthatóság

Tibor bá’ online

 

Semmi se tatható fenn örökre, legfeljebb nagyon sokáig. Ilyen például a „gyűjtögetés, vadászás, halászás”. Összeszedik, ami a természetben található, és ürülék formájában visszaadják, ami megmarad belőle. Amikor az Ember elkezdte a mezőgazdasági tevékenységet, hatalmas csorbát ütött a fenntarthatóságban. Tovább romlott a fenntarthatóság az Ipari Forradalommal, és még fokozottabban romlott a fosziliák felfedezésével. A Római Klub ( The Limits To Growth Dennis L. Meadows et al 1972) 1972-ben jelezte a fenntarthatóság megszűnt. A fosziliák kiapadhatatlannak tűnő erőforrása hatalmasat lökött az emberi társadalmakon. A kézi és igásállatok erejét messze túlteljesítő fosziliák csodálatos kényelmet biztosítottak az emberiségnek, amit mindenki természetesnek vett.

De nézzük meg, miként reagált az Ember a fejlődésre? Az emberré válás óta, szellemi kapacitásának melléktermékeként az Ember könnyebben, kényelmesebben és tovább akart élni. Ez egy természetes törekvése volt. Ennek egyik eszköze volt a pénz, vagy más csereeszköz, amiből minél többet akart felhalmozni, mert azzal megvásárolhatta kényelmét, bár mit is jelentsen ez. Közben pedig szaporodott, mert tehette, mára már közel 8 milliárdig, aminek direkt hatása a fenntarthatóság gyorsabb összeomlását jelenti.

Bármikor a múltban, amikor felmerült, hogy választani kell az emberi „kényelem” vagy fenntarthatóság között, az Ember minden esetben a „kényelem” mellett döntött. Minden egyes ember, nem csak egy kiemelt csoport. Különben is, nincs ok egy kiemelt csoport ellen fordulni, mert adott szituációban minden egyes ember hasonlóan cselekszik, hasonló döntést hoz, egyszerűen azért, mert viselkedését megszabja az „emberi természet”. Hogy ki tartozik ebbe, vagy abba a csoportba, többnyire csak szerencse kérdése. Nincs tehát ok ostorozni bárkit, bármiért, a helyükben nagy valószínűséggel mi is azt tennénk.

Amikor nyilvánvalóvá vált (jó 30 évvel ezelőtt) a klímaváltozás bekövetkezése, a döntéshozók az „emberi természetre” hallgatva nem a kivédése mellett döntöttek, hanem a helyzet eltitkolására. Miért? Azért mert felmérték, hogy a probléma nem megoldható, legfeljebb elodázható. Illetve a megoldás olyan kellemetlen intézkedéseket jelentene, amire se a vezető elit, se a nagy tömegek nem lettek volna vevők. És a középgeneráció ma se hajlandó, mert ragaszkodik kényelmes életének fenntartásához. Akik ma lázongva követelik a szembenézést és a teendők ellátását, azok a fiatalok. A 15-25 év közöttiek nagyon helyesen úgy gondolják, hogy szörnyű halál vár rájuk, aminek elkerülésére radikális intézkedések elviselésére is hajlandók lennének. Viszont, nem tudják megmondani, hogy mik is azok.

És ebből adódik a tragédia. Nincs, nem létezik célravezető „intézkedés”. A fosziliák égetése egy folyamatos, de nem túl gyors, két komponenses melegedést eredményez. Egyfelől a CO2 + egyéb üvegházhatású gázok egyre több visszaverődés útját állják, másfelől az égetésből származó aeroszolok blokkolják a bejövő napsugarakat. A kettő eredője az enyhe fokú melegedés. Ha betiltanák a fosziliák égetését (azon kívül, hogy energia ellátási zavarokhoz vezetne) az aeroszol kibocsátás leállítása hirtelen, több fokos melegedést okozna. Elméletileg egyetlen értelmes megoldás a CO2 kivonása a légkörből, ami egyszerűen lehetetlen. A faültetés és hasonló bukfencek az emberek lelki egyensúlyának a helyreállításán kívül semmi másra nem alkalmas. Szembe kell tehát nézni azzal, hogy elérkeztünk az út végéhez, eddig lehetett élősködni a Föld nevű bolygón. Már csak az van hátra, hogy végignézzük a saját kihalásunkat, ami nem lesz szép, abban biztosak lehetünk. A túlélésért rendezett öldöklés méltó lesz az emberi múlt kiemelt cselekedeteihez.

Összegezve: egészen egyszerűen az Ember túlnőtt a természeten. Ha lesz néhány túlélő, és létét fenn tudja tartani a klíma visszaállásáig (ha ilyen lenne), akkor kidolgozhatja a kis létszámú emberiség fenntartható életfeltételeit, viszonylag kényelmes körülmények között. Ez a hajó már elment (csak nem voltunk rajta), ebbe bele kell nyugodni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!