Tibor bá’ online
A kihalás bekövetkezésére előre felhívták a figyelmet, erről legalább 150 éven át nem vettek tudomást.
Guy McPherson 2007-ben nyomta meg először a vészcsengőt. (csak zárójelben jegyzem meg, hogy én pedig 2004-ben adtam ki a „Van-e jövőnket?”, amiben felhívom a figyelmet a globális felmelegedés potenciális veszélyére.) Természetesen egyikünk se volt az első. Ez a megtisztelő helyet George Perkins Marsh érdemelte ki 1847-ben. (az ezernyolcszáz nem tévedés). Az újabb időkben Al Gore, Carl Sagan, and James Hansen az 1980-as években, kongresszusi meghallgatáson hívták fel a figyelmet. Mire is? Az emlősök klímaváltozáshoz való adaptációs készségénél a melegedés 10.000-szer gyorsabban következik be. És ugye, mi emberek is emlősök vagyunk. Abban hinni, hogy mi elkerülhetjük a kihalást tipikus felsőrendűségi érzetből fakad. Nem, nem kerülhetjük el. Erre hívják fel a figyelmet 2018. November 13-án itt. Létünk függ (többek között) gerinctelen állatoktól. Miközben a Biological Conservation című folyóiratban 2019 áprilisában megjelent cikk szerint a „rovar apokalipszis” folyamatban van.
A légi közlekedés, a repülés hihetetlen mértékben gyorsítja a klímaváltozást. A kondenzcsíkok nagyon rövid ideig élnek, de a légi közlekedés annyira elterjedt, hogy a kondenzcsíkok melegítő hatása nagyobb, mint a gépek által kibocsátott összes széndioxidé Wright testvérektől napjainkig. Az Atmospheric Chemistry and Physics folyóirat 2019.június 27.-i számában megjelent: a légi közlekedésből származó cirrus (vagy pehely) felhők irgalmatlan nagymértékű melegedést okoznak.
És mi a válasz ezekre a figyelmeztetésekre? A bázis vonal megemelése, a tudományos eredmények figyelmen kívül hagyása. Ami pedig az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (IPCC) illeti, hallatlan konzervatív módon áll hozzá kérdéshez. A MSM, a kormányok, és a klímatudósok nagy része ragaszkodik az 1977-ben kitűzött + 2°C célértékhez. Nos, a Föld átlag hőmérséklete legalább 1,70 °C-al magasabb, mint az 1750-es alapvonal. A homo sapiens létezése alatt a Föld átlag hőmérséklet sose volt ennél magasabb.
European Strategy and Policy Analysis System által kiadott „áttekintés”(2019. Április) szerint a Föld maximum 1,5 °C hőmérséklet emelkedést képes tolerálni. Amennyiben ezt átlépi sokkal több szárazságot, áradást, hőhullámot kell elszenvedni, legrosszabb esetben rámehet az emberiség. Más szavakkal, véleményük szerint már átléptük azt a pontot, ami után a kihalás lehetségessé vált. Erre a gyors (abrupt) klímaváltozásra a konzervatív reakció a bázis vonal megemelésével válaszol. Nem ismerik el, hogy 1750-hez képes már majdnem 2°C a hőmérséklet emelkedés, helyette a tudósok nagy része a bázis vonalat 1980-2010 átlagánál szabja meg.
1989. Júniusában Noel Brown az IPCC New Yorki irodájának igazgatója figyelmeztetett, hogy ha el akarjuk kerülni a katasztrofális következményeket, akkor 2000-ig cselekedni kell. Brown figyelmeztetés után 16 hónappal az ENSZ Tanácsadó Csoportja üvegházhatású gázokkal kapcsolatban az abszolút felső határt 1990-ben 1°C-ba állapította meg. 2014-ben klímaszakember David Spratt a felső határt 0,5 °C-ban szabta meg. Ez a figyelmeztetés akkor már túl késő volt. 2018 októberében az IPCC jelezte, hogy 2030-ra a globális átlaghőmérsékletet 1,5 °C alatt kell tartani az állandóan változtatott bázis vonal felett. Igen, jól olvastátok, az IPCC jóvaslat a ma már bekövetkezett hőmérséklet alatti értéket jelölte ki célértéknek.
A kelet szibériai metánhidrát szerepének fontosságát hangsúlyozó szakcikket 2019. Június 5.-én Shakhova és munkatársai publikálták a Geoscience-ben. A megállapításaik egyike az atmoszférába jutó CH4 forrásának azonosítása. Geophysical Research Letters–ben 2019. Június 20.-án megjelent cikk szerint a kibocsátás 3-5 nagyságrenddel megugorhat, ami az emberi élettér azonnali megszűnésével járna. Ezzel párhuzamosan egy jégmentes Arktisz egyenértékű lenne 25 év CO2 kibocsátással. A Science–ben 2019. Június 7.-én megjelent cikk szerint, az atmoszférában lévő metán koncentrációja 2007-ben kezdett emelkedni 7 év nulla növekedés után. A legújabb kutatások szerint 2014-ben újabb változás következett be. A mentán koncentráció dupla mértékkel növekedett a megelőző periódushoz képest. A helyzet természetesen rosszabbodik.
Az ENSZ főtitkára António Guterres szerint 2020-ig van időnk, hogy tegyünk valamit. 2018. Október elején a Guardian szerint a következő 3 hónap a Föld szempontjából kritikus. Természetesen semmi se történt, mert semmi jelentős dolog nem történhet. 2019 Július közepén a Walesi herceg kijelentette 18 hónapunk van arra, hogy valamit tegyünk a klímaváltozással.
Végeredményben minden ismertebb nyilatkozó lehetségesnek tartotta az elhárítást, igaz csak igen rövid határidőkön belül, de mégis. Azt csak nagyon kevesen ismerték be, hogy nincs kiút. A többség tenni akart valamit.
De az emberiség csak egyetlen egy dolgot tud tenni a következő (Walesi herceg szerit) 18 hónap alatt az ipari tevékenység csökkentését, ami viszont megszünteti a szállópor (aeroszol) árnyékoló hatását, és így a globális átlaghőmérsékletet igen gyorsan még feljebb hajtja. Tény az, hogy a szállópor árnyékoló hatása széleskörűen alá van becsülve, amire rámutattak a Science-ben. „A globális erőfeszítéssel a tisztább üzemanyag alkalmazásával, és kevesebb szén égetésével a CO2 kibocsátás csökkenése mellett azt lehet elérni, hogy az atmoszférában kevesebb szállópor legyen, ami kevesebb hűtőhatást jelent. Ez a hűtőhatás majdnem kétszer akkora, mint amit korábban gondoltak. Számítások szerint az ipari tevékenység mindössze 35 százalékos csökkentése a globális átlaghőmérsékletet 1°C-al emelné.” Ez a 22-es csapdája, amit McPherson Paradoxonnak nevezünk. Ezt nem tudva, mozgalmak jöttek létre, követelve az ipari tevékenység csökkentését.
Tudomásul kell vennünk, hogy a homo sapiens sorsa meg van pecsételve. Az igen közeli jövőben meg fogunk érkezni a kihaláshoz annak ellenére, hogy több mint 150 éve hangzott el az első figyelmeztetés. Ez egy tragikus történet, ami ellen jószerével nem tettünk semmit.
De valamit egészen biztos ki lehet még találni, valami geoengineering eljárást, sopánkodnak sokan. Nem, sajnos nem, bármit kitalálhatnánk semmit se változtatna, mert azt elsöpörnék a sokkal nagyobb volumenű folyamatok gyorsulása.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________