2019-05-27 nap bejegyzései

(2849) Haditengerészeti tradíció

Tibor bá’ online

 

A XIX. Század végén Amerika szerette volna megkaparintani a spanyol gyarmatokat, de az isten adta nép irtózott a háborútól, de még ennél is rosszabb, az alkotmány a hadüzenetet kongresszusi jóváhagyásához kötötte. Megoldás? A Maine nevű csatahajót 1898-ban elküldték Havannába, a fene tudja miért, de ott egy hatalmas robbanás volt a hajó fedélzetén, amit természetesen a spanyolok követtek el. Az újságok teli voltak a történettel, a kongresszus megszavazta a háborút. A megnyert háború után a spanyol gyarmatok: Kuba, Portó Rico, Guam, Fülöp-szigetek, stb. természetesen amerikai gyarmatokká váltak, pedig a háború előtt felszabadításról volt szó a gyarmati sorból.

1940-ben a megválasztása előtt álló Franklin Roosevelt az amerikai nép oldalán állva közölte, hogy nem akar belépni a háborúba. Mindeközben Winston Churchillnek már megígérte az ellenkezőjét. Mi a teendő? Először abban reménykedtek, hogy a német tengeralattjárók elsüllyesztenek amerikai hajót, amit próbáltak kiprovokálni, de a németek nem kapták be a csalit. Ekkor iráni stílusban elzárták Japán elől az olajcsapot, arra kényszerítve őket, hogy megtámadják az amerikai hadihajóbázist, utat nyitva ezzel a Holland Kelet Indiához. Előtte azonban az anyahajókat gondosan eltávolították Pearl Harbor-ból, maradt az USS Nevada és USS Arizona.

A hidegháborút befejezni akaró John F. Kennedy meggyilkolása után az új elnök Lyndon Johnson háborút akart. Megoldás? Az amerikai USS Maddox csatahajót a vietnámi partokhoz vezényelték. Hogy miért, azt csak az isten tudja. Minden esetre az észak vietnámiak a hajót azonnal megtámadták, ami jó ok volt a vietnámi háború kirobbantására.

A Perzsa-öbölben már volt némi hajórobbantás, de ez még csak kísérletezgetésnek számít. Minden esetre a harci dobokat olyan fantasztikus mértékben verik Amerikában, hogy én személy szerint, hatalmas pénzben merném fogadni, hogy még ebben az évben kitör az iráni háború. A közvélemény már fel van rá készítve. Kijelentették, hogyha Irán vagy megbízottjai (proxy) amerikai vagy szövetségesei érdekeit megtámadják, azonnal ellencsapásba kezdenek. Nem kell más, mint egy apró terrorista csoport szabotázsa, amit természetesen az irániak követnek el, és már indulnak is a vadászbombázók a rakétáikkal.

Mind a két fél állandóan azt állítja, hogy nem akar háborút, de mind a két fél kész a háborúra. De a legfontosabb, Amerika hatalmas hadi erőt vonultatott fel. Ez nem két fillér, miért tette? Csak ijesztgetésnek szánja? Az ijesztgetés az egyszerű emberek tempója, vezető beosztású szakemberek nem ijesztgetnek, terveznek, és azt végrehajtják, de előbb valamit orvul el fognak süllyeszteni, ez már a vérükben van.

Egy Iráni háborúnak ránk nemigen lenne hatása. Elsüllyed néhány tucat amerikai hadihajó, Teheránt megvédenék a rakéta és repülőgép elhárítók, de az ország agyon lenne bombázva. Irán rakétákat lőne ki Riadra és Tel Avivra, amikre a zsidók bedurvulnának és elővennék atomrakétáikat. A baj tehát mindössze annyi, hogy könnyen atomháborúvá durvulhat, az pedig már minket is érintene. Főleg, ha az oroszok és a kínaiak is elővennék az atomrakétákat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________