2019. május havi bejegyzések

(2852) A legfrissebb ijesztgetés

Tibor bá’ online

 

Február 28-án, ami a meteorológiai tél utolsó napja, de azért még mindig tél, Magyarországon rekord meleg volt 23,5 °C értékben. Ezzel egy időben nyilvánosságra hozták, hogy 1750-hez viszonyítva 2026-ra a Föld hőmérséklete 18 °C-al lesz melegebb (pillanatnyilag csak 1,8 °C-nál tartunk) Tehát, 7 év alatt 16,2 °C-al fog megnövekedni. Téboly!

Közben kiderült, hogy fél Észak Amerika víz alatt áll, és ha ez nem elég, akkor 30 nap alatt 500 tornádó söpört végig az államokon,  a déli féltekén lévő Új Zéland rekord meleg őszt élvezhet, az északi féltekén lévő Japán, és Moszkva pedig sose tapasztalt még ilyen meleg tavaszt.

De mi ennek az oka, és miért most jöttek rá nagy hirtelen? A helyzet az, hogy kiderült 1200 ppme esetén a tengerek felett keletkező gomolyfelhők (stratocumulus) el fognak tűnni. [Hadd szúrjam közbe, hogy „ppme” alatt CO2 ppm ekvivalenst értenek. Vagyis idesorolják az összes üvegházhatású gázt is.] A NOAA szerint jelenleg 415 ppm a CO2 érték, de a ppme már 500. Vagyis, további 700 ppme kellene néhány év alatt. Ezek a gomolyfelhők igen jelentős mértékben verik vissza a bejövő napfényt. Recent study Ha ez megszűnik, a hőmérséklet megugrik. Na jó, de hogy lesz 1200 ppme?

Csak az Arktiszon négy billenő pont várja, hogy elérjük:

1) A jég eltűnése, ami jelenleg az óceán meleg vízével szemben pufferként működik.

2) A jég eltűnésével a jég fényvisszaverő hatása megszűnik, a Napfény itt marad és melegít.

3) Az Arktisz Óceán tengerfenekének üledéke destabilizálódik.

4) A permafroszt felolvad.

A főbűnös a metán. A légkörben 1 ppm = 7,81 Gt CO2. Vagyis a hiányzó 700 ppm = 5467 Gt CO2, ami egyenlő 42 Gt metánnal. Miközben Natalia Shakhova figyelmeztetése szerint 50 Gt metán kész bármely percben felszabadulni. Mindössze ezt kell megvárni. A számítások szerint, ha ez bekövetkezik a + 16,2 °C garantált.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2851) Divat lett az angol nyelv – tudnál-e fordítani?

Tibor bá’ online

 

Néha-néha hivatalosan rám kérdeznek, foglalkozása? – nyugdíjas – válaszolom. Jó-jó, de mivel foglalkozott nyugdíjazása előtt, mi volt a szakmája? Kérdezzen könnyebbet. Van néhány dologról papírom, de az elmúlt minimum 40 év alatt egyiket se űztem, mert fordítottam, angolból magyarra. Hát kérem, ehhez értek igazán, ami igen kellemetlen, mert állandóan azt tapasztalom, hogy sokan mások is fordítanak, csak éppen nem tudnak, ami láthatóan senkit se zavar. Például, szinkronizált filmeknél a magyar szöveg egyszerűen értelmetlen (senseless – ami sokkal kifejezőbb, mint a magyar „értelmetlen”. helyette: érzékelhetetlen. ), de csak nagyon kevesen veszik ezt észre. Viszont, ha fejben az ember gyorsan visszafordítja angolra, természetesen tükörfordítással, akkor azonnal érthető lesz a helyzet.

De beszéljünk inkább a fordításról! Az én definícióm szerint az a jó fordítás, aminek az elolvasása után egy minimum érettségivel rendelkező férfiben vagy nőben ugyan azon impresszió/érzés keletkezik, mint az eredeti szöveg megfelelő elolvasása után. Tehát semmi esetre se a szöveghűség a fontos. Ugyanis minden nyelvhez tartozik egy kultúra is, aminek egyik része a szavakkal kapcsolatban kialakult szokások. A jó fordítónak nem csak ismerni kell egy idegen nyelvet (legyen ez innentől kezdve az angol), hanem ismernie kell a hozzá kapcsolódó kultúrát is, ami csak úgy sajátítható el, ha a fordító néhány évet él egy angolszász országban, és nem közömbös, hanem iparkodik megérteni és megtanulni a helyi szokásokat. Vegyünk egy példát!

Vendégségben szinte kötelező a vendégtől megkérdezni, hogy kér-e egy csésze teát. Would you like a cup of tea? Erre a kérdésre két lehetséges válasz van az angolban. „Yes, please”. Valamint „No, thank you”. Nem lehet cifrázni, egyénieskedni, kibővíteni egyéb szavakkal, vagy viccelődni vele, szellemeskedni. Különben olyan nem csak nem létezik, hogy „No, please” (felteszem ez lenne a „köszönöm nem kérek”) vagy „Yes, thank you”, de egy ilyen válasz értelmezhetetlen. A háziasszonynak fogalma sincs, hogy most a megkérdezett kér vagy nem kér.

Az angol nyelvismeretre különben is jellemző, hogy nagyon sokat kell tudni ahhoz, hogy az ember rádöbbenjen, milyen keveset tud. Viszont nagyon kevesen tudnak nagyon sokat, így rengeteg „fordító” meg van arról győződve, hogy érti a mesterségét. Nézzük, hogy mi minden sülhet ebből ki! Manapság divatszóvá vált (többek között) a „kaszting” mivel e körül forognak a celebek, aki vagy jön egy kasztingról vagy délután megy egy kasztingra. Ezzel párhuzamosan van egy amerikai szokás, ami szerint, ha valakinek eltörik egy végtagja, amit aztán alaposan begipszelnek, akkor a beteglátogatók a gipszre (aminek az angol neve „casting”) ráfirkálják a nevüket, írnak egy rövid üzenetet (pl. gyógyulj meg!), vagy csak simán ráraknak egy szignót. — Most jön a szinkronizált film, amiben az egyik szereplőnek eltörik a lába, ami tövig be van gipszelve és csigán fel van húzva a plafon felé. Jön a haver, össze-vissza hülyéskednek, majd a haver készül távozni. Erre a lába törött odaszól „sign my castging?” (azaz: firkálsz a gipszemre? [nem “aláírod-er a gipszemet?”]) Na és mi lett ebből magyarul? „Aláírod a kasztingomat?” Válasz: „sure” (azaz: persze). Ekkor a látogató ráfirkál a gipsz lábra és elviharzik. A nézőnek fogalma sincs milyen kasztingről van szó, mert ez volt az első említés. A fordító nem vette észre, hogy szó sincs kasztingról, és hogy a fordítás szerint a gipsz befirkálása indokolatlan. Vagyis nem érti a jelenetet, de ez nem izgatja.

Ez a jelenség nem új, és nem is ritka, olyannyira, hogy Karinthy Frigyes a tolla hegyére szúrta „műfordítás” címen. Ez annyira jó, hogy ide kell másolnom:

„Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:
Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.
Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképp megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy lefordítja és a “Dichterstimmen” című folyóiratnak beküldi. Le is fordította a következőképpen:
Ich kam von Ufer der Ganges
Dort traumt ich von südischen Schlager,
Main Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.
Hát, istenem a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a „Dichterstimmen”-ben, nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy magyarról fordították németre: eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:
Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.
Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát – érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a “südischen” szót “jüdischen”-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót folyosónak fordította. Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a “Gedicht-Magazin”-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:
O, Dichter der alten Juden
Was schlafst du im Flußsalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?
No, igen ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalatnyi különbségekre, hogy a minálunk „folyó só” és „folyosó” mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló „Herz” tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a „Herceg” rövidítése. A „Gedicht-Magazin” nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, leadta a verset, és úgy került a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, mégpedig a következő formában:
A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!

Az ehhez hasonló félrefordításoknak a megfelelő berkekben külön nickneve is van: Lajter Jakab. Ha valaki csinál egy lajter jakabot, akkor röhög a szakma, a fordító pedig fülig elpirul. Honnan ered? 1863-ban egy újságíró lefordított egy tudósítást egy francia léghajóról: „Fel, fel, oly magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab.” A pasi nem vette észre, hogy a „Jakobs Leiter” a német szövegben a bibliai Jákobra utal, akinek a létráján (leiter) az angyalok sétáltak le és fel a mennyekbe. Ezenkívül, elkerülte a figyelmét a szász genitivus, azaz a birtokviszonyt jelző „s” Jakob végén.

Durva félrefordítás viszonylag ritka jelenség, de „kisebb” hibák bőven akadnak. Ennek rengeteg oka lehet, amikre nem is gondolunk. Például közmondások. Az emberi közmondások nem univerzálisak. A jelenségek igen, de a nyelvi megjelenés nem. Nézzük! A magyar úgy alszik, mint a bunda. Az angol úgy alszik, mint egy hasábfa. Magyarul valaki olyan bolond, hogy kötöznivaló. Angolul, mint egy kalapos. Magyarul valaki olyan süket, mint a nagyágyú. Angolul, mint az ajtófélfa. Szabály, eszedbe ne jusson a szó szerinti fordítás.

A szó szerinti fordítás különben is kerülendő, mert az összkép ritkán azonos. A helyes megoldás úgy fordítani a mondatot, hogy a hatás megegyező legyen az eredetivel, és a magyar mondatszerkezet ne legyen nyakatekert. Jó fordítás az, amiről nem lehet megállapítani, hogy fordítás.

Másik veszély, ha a fordító nem fedezi fel a bújtatott utalást. Az angol – még tudományos értekezletekben is – utal gyermek mondókákra (nursery rhymes), híres párbeszédekre ifjúsági regényekben (pl: “Dr Livingstone: I presume…”), amiket ismerni kell, különben a fordítás kívánnivalót fog hagyni maga után. Különben is aranyszabály, csak azt fordítsd le, amit megértettél. Ha pedig nem érted, a szótár csak az utadban áll. A szótárt nem azért találták fel, hogy annak a segítségével fordítsanak. Nem ritka az olyan angol szó, ami mellett 20-30 magyar „megfelelő” van. Aki nem érti a szöveget, az nem lesz képes megmondani, ezek közül most éppen melyiket kell(ene) alkalmazni. Mit tesz? Beírja az elsőt. Így születnek a bődületes marhaságok. Az ember csak fogja a fejét, hogy az fenében volt az illetőnek mersze ezt kiadni a kezéből?

Az eltérő háttérkultúra rendszerint a legváratlanabb helyzetekben jelentkezik. Legyen ez az apró sztori (kimásolva az „Irány Ausztrália” című könyvemből) — Elöljáróban, magyarul a macska azt mondja: „miáú”, a tehén: „bú”, a disznó: „röf-röf”. Magyarul a macskát úgy csalogatjuk magunkhoz, hogy „cicic”, a tyúkot: „pipipi”, a disznót: „pusi-pusi”, stb. Na most, egy Budapesti multi, ahol az angolokon kívül számtalan magyar alkalmazott is van. Az csak természetes, hogy a magyarok egymás között magyarul beszélnek, amit az angolok nem imádnak kifejezetten, de az más kérdés. A portás, takarító, szakács természetesen magyar, eléggé gyenge angol nyelvtudással. Egy nap az egyik angol megkérdezi a szakácsnőt, milyen húsból készült az ebéd? A szakácsnő vagy nem tudja, vagy nem jut eszébe a sertéshús angol neve, és akkor tüstént elköveti az első hibát. A sertéshúst asszociálja a sertéssel. Jóllehet az angolban a sertés és a sertéshús, a marha és a marhahús, a birka és a birkahús, stb. külön-külön szó. Történetesen a sertés az „pig”, míg a sertéshús „pork”. Még csak nem is hasonlítanak egymásra. Ezért aztán egy angolnak a „pork” szó hallatán nem fog eszébe jutni maga az állat. A szakácsnőnek eszébe jutott, ez volt az első hiba. A második hiba az volt, hogy ki akarván vágni magát, azt mondta, „röf-röf”, jelezve ezzel a disznó röfögését. Az angolnak fogalma sem volt, mi az a röf-röf. A többi magyar dől a röhögéstől. Egyik a szakácsnő segítségére siet, és odakiáltja, „pork”, vagyis sertéshús. Erre az angol: „rendben van, hogy sertéshúsból készül az ebéd, de mi az a röf-röf?” Egy harmadik magyar megmagyarázza neki: „Hát amit a disznó mond, röf-röf”. „Nem” – így az angol –, „a disznó azt mondja, oij-oij.” Na, most egy negyedik magyar: „lehet, hogy az angol disznó azt mondja, oij-oij, de a magyar disznó azt mondja, röf-röf.” Most már a könnye csurog az egész társaságnak, de az angol nem enged, „Nincs magyar disznó meg angol disznó, a világon minden disznó azt mondja, oij-oij.” Erre aztán elszabadult a pokol. Az egész iroda röfögni, és oijozni kezdett, hogy bizonyítsa igazát. – Ebben az a szép, hogy megtörtént.

Lassan elérkezek a poszt végéhez, de van még egy téma. Ha tudsz angolul, és kíváncsi vagy annak tényleges értékére, fordítsd ezt a bekezdést magyarra, és vállald a következményeket. 😀

It’s not whether you win or lose, but how you place the blame.
We have enough “youth”. How about a fountain of “smart”?
A Fool and his money can throw one heck of a party.
When blondes have more fun, are they smart enough to know it?
If at first you don’t succeed, skydiving is not for you.
We are born naked, wet and hungry. Then things get worse.
Ninety-nine percent of all lawyers give the rest a bad name.
The latest survey shows that three out of four people make up 75% of the population.

 V É G E

(Pedig tudnám folytatni)

P:S: Isten szalagcímmel találkoztam ma reggel: Hillary and Other Assorted Barbarians at Russia’s Gate. Amire utalnak az mind a két nyelv  kultúrájában megtalálható. “Hannibal ante portas” (Cicero) Vagyis nem árt, ha a fordítónak van némi általános kultúrája is.

___________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2850) Mi van azzal a promiszkuitással?

Tibor bá’ online

 

A hőhalál és az atomhalál  között válogatva egy pillanatra áttérhetünk “közönséges” témára, ami legegyszerűbben szex lehet.

Nem kell ahhoz feministának lenni, hogy belássuk, minden férfiben ott szunnyad a promiszkuitás szelleme. Van, aki tud róla, van aki nem, de ez mit sem változtat a helyzeten. Van, aki él vele, van, aki nem. Minden esetre a promiszkuitás szelleme meglehetősen alattomos, hiszen társadalmilag nem elfogadott és legyünk őszinték, ütközik a kötelmi joggal is, amennyiben egy házasság végül is egy szerződés, aminek a „megcsalás” – végeredményben – az egyoldalú felmondása. Viszont a folyamat nem a megcsalással kezdődik, hanem a (jó esetben) szerelemmel és házassággal.

Költőien fogalmazva, amikor Ámor nyila eltalál, lényegében egy illúzió áldozatává válsz, aminek nem leszel tudatában mivel, az illúzió lényege éppen az, hogy érzéketlenné válsz a valóságra. Biztos vagy benne, hogy a csaj, akivel a haverod buliján összefutottál, az Igazi, akire mindig is vágytál, a helyettesíthetetlen, szóval álmaid nője, akivel együtt egy életre szóló boldogság vár rád. Csakhogy az Ámor által megtestesített szerelem egy biológiai folyamat, aminek tartósságát senki se garantálja. Ámor tényleges muníciója nem más, mint néhány agyra ható vegyület, aminek célpontja az emberi elme primitívebb (limbikus) „emlős” agyi része. Ez az agyterület olyan erősen dominál, hogy a később kifejlődött és sokkal megbízhatóbb „racionális agyrész” nem mindig tud uralkodni felette. Igen-igen, a benned lapuló állat a következőkre vágyik:

1) Megfontolás nélkül ess szerelembe, közösülj és minél több spermiumot küldj a petesejt felé.

2) Maradj egy darabig gyermeked anyjával, segíts az utódnevelés kezdeti nehézségeinél.

3) Unjad meg a gyermeked anyját.

4) Keress magadnak egy új nőstényt.

Ez az agenda genetikailag a leghatásosabb, mert nagyobb variációt biztosít az utódok terén. Jobbak a kilátások arra, hogy lesz, aki génjeidet tovább viszi. Rideg, embertelen, de hatásos.  Csakhogy ez nem egy modern társadalomra van kiszabva. Ugyanis a monogámiának napjainkban meg vannak az előnyei. Először is, ha történetesen házasságra léptél, akkor bizony annak felbontása jelentős anyagi hátránnyal jár. Aztán meg, az együtt maradásnak jelentős előnyei (is) vannak. Szoros együttműködés egy nővel pszichés stabilitást nyújt, ami a testi épségre is pozitíven hat ki. (a házasságban élők néhány évvel tovább élnek – statisztikailag), egészségesebb a gyereknevelés (kevesebb génhordozó, de sikeresebb egyed), egy háztartás vezetése kettő helyett, kifejezetten előnyös gazdaságilag, a sorozatos hódítás fáradtságos és roppant költséges.

Célszerűnek mutatkozhat a próbálkozás a monogámiával. OK, de hogyan? A benned lakozó állattal nem bírsz elbánni. Próbáld ki! Itt van egy előnyösnek mutatkozó parti, de az istennek se tudsz a csajba szerelmes lenni, pedig kapnál hozzá egy 50 milliós családi házat. De arra se vagy képes, hogy szerelmes maradj, pedig nem ártana. Meg kell tehát tanulnod, hogyan csapd be magadban az állatot, de ehhez tudnod kell egyet és mást.

A forró szerelem maradéktalan megélése, a minél gyakoribb és minél sűrűbb orgazmusokkal, a lehető legjobb, és leggyorsabb út a megunás irányába. Hiszen „A megtermékenyítéssel kapcsolatos kötelesség teljesítve, partner a listáról kihúzva” lesz az eredmény. A szakemberek ezt Coolidge effektusnak nevezik (A pasi – mellesleg az USA volt elnöke – elment egy farmra, ahol meglepődve látta, hogy a kakas 10 percenként hergel egy tyúkot), aminek lényege, hogy az emlősállat addig közösül, amíg el nem veszti az érdeklődését az adott nőstény iránt. Ennek felismerése elsősorban a nőkben ébreszthet gondolatokat, amennyiben nem akarják elveszíteni partnereiket, de ha történetesen te magad is a monogámia mellett döntesz, akkor egy kis mértékletesség jól jön. De van más segítség is a tarsolyunkban. Ez pedig a „kötődés”, ami az első alkalommal indul be és a rászokás alatt kezd virágozni. Néhány együtt töltött év, és a kötődés folyamata befejeződött. Ez az oka annak, hogy a legtöbb nős férfi mindenkit megkefélne, aki az útjába kerül, de esze ágában sincs elhagyni a feleségét, akihez kötődik.

De nem vagyunk egyformák. Férjek beszámolnak arról, hogy egy-egy hosszan tartó, a feleségnek többszörös orgazmust eredményező hempergés után, a nő másnap reggel házisárkányként viselkedik, míg mások esetében a feleség, extra figyelemben testet öltő hálája akár két napig is eltart. A férfiak esetében az aktus előtt tapasztalható a figyelmesség, míg utána a közöny következik, amíg a megfelelő mennyiségű tesztoszteron össze nem gyűlik. A megoldás kézenfekvő. A pároknak meg kell találni azt a szabályos időközt, ami nyugodt, meghitt, közösülést biztosít és el kell kerülni a fantasztikus kitöréseket okozó, ad hoc szexet. A túlméretezett hevesség nem tartható fenn, és nem is kell rá törekedni, mert nem tesz jót a hosszú távú kapcsolatnak, amiben a kötődésnek kiemelkedő szerepe van. Ez utóbbit kell ápolni. Egy helyen tartózkodáskor hatásos a másik fél megérintése, csupasz bőrfelületén megcsókolása, minden különösebb indok nélküli átölelés, ruhán keresztül a nemi szerv gyengéd megérintése. Ezek az intimitások mind a kötődés, az összetartozás megerősítései, ami eltereli a férfi figyelmét a promiszkuozus gondolatoktól. Ez azonban nem tévesztendő össze az előjátékkal. Ennek nem „felhívás keringőre” a szerepe, hanem az intim kötődés fenntartása, megerősítése.

És most kapaszkodj. Az orgazmus nélküli közösülés, vagy behatolás nélküli gyengéd szexuális játék a leghatásosabb eszköz a kötődés maximalizálására, és a megunás elkerülésére. Gondoltad volna?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2849) Haditengerészeti tradíció

Tibor bá’ online

 

A XIX. Század végén Amerika szerette volna megkaparintani a spanyol gyarmatokat, de az isten adta nép irtózott a háborútól, de még ennél is rosszabb, az alkotmány a hadüzenetet kongresszusi jóváhagyásához kötötte. Megoldás? A Maine nevű csatahajót 1898-ban elküldték Havannába, a fene tudja miért, de ott egy hatalmas robbanás volt a hajó fedélzetén, amit természetesen a spanyolok követtek el. Az újságok teli voltak a történettel, a kongresszus megszavazta a háborút. A megnyert háború után a spanyol gyarmatok: Kuba, Portó Rico, Guam, Fülöp-szigetek, stb. természetesen amerikai gyarmatokká váltak, pedig a háború előtt felszabadításról volt szó a gyarmati sorból.

1940-ben a megválasztása előtt álló Franklin Roosevelt az amerikai nép oldalán állva közölte, hogy nem akar belépni a háborúba. Mindeközben Winston Churchillnek már megígérte az ellenkezőjét. Mi a teendő? Először abban reménykedtek, hogy a német tengeralattjárók elsüllyesztenek amerikai hajót, amit próbáltak kiprovokálni, de a németek nem kapták be a csalit. Ekkor iráni stílusban elzárták Japán elől az olajcsapot, arra kényszerítve őket, hogy megtámadják az amerikai hadihajóbázist, utat nyitva ezzel a Holland Kelet Indiához. Előtte azonban az anyahajókat gondosan eltávolították Pearl Harbor-ból, maradt az USS Nevada és USS Arizona.

A hidegháborút befejezni akaró John F. Kennedy meggyilkolása után az új elnök Lyndon Johnson háborút akart. Megoldás? Az amerikai USS Maddox csatahajót a vietnámi partokhoz vezényelték. Hogy miért, azt csak az isten tudja. Minden esetre az észak vietnámiak a hajót azonnal megtámadták, ami jó ok volt a vietnámi háború kirobbantására.

A Perzsa-öbölben már volt némi hajórobbantás, de ez még csak kísérletezgetésnek számít. Minden esetre a harci dobokat olyan fantasztikus mértékben verik Amerikában, hogy én személy szerint, hatalmas pénzben merném fogadni, hogy még ebben az évben kitör az iráni háború. A közvélemény már fel van rá készítve. Kijelentették, hogyha Irán vagy megbízottjai (proxy) amerikai vagy szövetségesei érdekeit megtámadják, azonnal ellencsapásba kezdenek. Nem kell más, mint egy apró terrorista csoport szabotázsa, amit természetesen az irániak követnek el, és már indulnak is a vadászbombázók a rakétáikkal.

Mind a két fél állandóan azt állítja, hogy nem akar háborút, de mind a két fél kész a háborúra. De a legfontosabb, Amerika hatalmas hadi erőt vonultatott fel. Ez nem két fillér, miért tette? Csak ijesztgetésnek szánja? Az ijesztgetés az egyszerű emberek tempója, vezető beosztású szakemberek nem ijesztgetnek, terveznek, és azt végrehajtják, de előbb valamit orvul el fognak süllyeszteni, ez már a vérükben van.

Egy Iráni háborúnak ránk nemigen lenne hatása. Elsüllyed néhány tucat amerikai hadihajó, Teheránt megvédenék a rakéta és repülőgép elhárítók, de az ország agyon lenne bombázva. Irán rakétákat lőne ki Riadra és Tel Avivra, amikre a zsidók bedurvulnának és elővennék atomrakétáikat. A baj tehát mindössze annyi, hogy könnyen atomháborúvá durvulhat, az pedig már minket is érintene. Főleg, ha az oroszok és a kínaiak is elővennék az atomrakétákat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2848) Az én elképzelésem

Tibor bá’ online

 

Induljunk ki a kereslet-kínálat elméletből. Ha nő a kereslet vagy csökken a kínálat, akkor emelkedik az ár. A magasabb áron az áruból kevesebb fogy, így kielégíti a csökkent keresletet. Ez ragyogóan működik például benzin esetében. Magasabb ár, kevesebb benzin vesznek, visszafogják a gépkocsi használatot. Ez azonban élelmiszer esetében nem ilyen egyszerű. Most (különböző okok miatt) felment a burgonya ára 300 Ft. fölé. Természetesen csökken a kereslet, az ár stabilizálódik. De mit eszik az, aki eddig jelentős mennyiségű burgonyát fogyasztott? Áttér a rizsre, tarhonyára, mint garnírungra. Vagyis első lépésben a lakosság az élelmiszer választékon belül szelektálni fog az ár függvényében. Amikor az élelmiszer árak általánosságban megemelkednek, ez az átcsoportosítás már nem elegendő. Ekkor a szegénységben élők megpróbálnak pénzt szerezni a hiány pótlása végett. Eladnak felesleges tárgyakat, pl. karikagyűrű, stb. „Kölcsönt” kérnek rokonoktól, megpróbálják munkaerejüket értékesíteni. Ha ezek a lehetőségek kimerülnek, akkor nem marad más, mint az illegális élelmiszer szerzés: koldulás, csalás, lopás, betörés.

Ekkorra már a Kormánynak is lépni kell, mert tömegek fognak az éhezés elől a börtönökbe menekülni, elvégre ott adnak enni. Mi áll a közigazgatás rendelkezésére? A nyugdíjak, segélyek értékének az emelése az egyik megoldás, de ez nem mehet a végtelenségig. Másik megoldás bizonyos alap élelmiszerek jegyre adása megszabott alapáron (a különbséget a Kormány fedezi). Ez rengeteg visszaélésre ad lehetőséget, és a költségvetés se végtelen. Különben is megérkezünk arra a szintre, amikor az élelmiszerhiányt az emelkedő ár nem kompenzálja. Semmi pénzért nem lehet kapni ezt-azt. Egyszerűen nem terem elég belőle. Ekkor kezdenek el durvulni a dolgok. A raktárakat, áruházakat egyszerűen ki fogják fosztani az éhes tömegek. Ennek megakadályozására a karhatalmat kell bevetni, akiknek egyes tagjai vissza fognak élni a helyzettel, és kisebb vagyonokért fogják adni, amit ellopnak. A karhatalom ki fogja használni kiváltságos helyzetét. Az éhség azonban nagy úr.

A karhatalom aktív jelenléte ellenére az éhes tömegek bandákba tömörülve fognak garázdálkodni. Senki se lesz biztonságban.

Az élelmiszer fronton kívül más szektoroknál is jelentkezni fog a baj. Leglátványosabb események az energia ellátás lesz. Akadozni fog az áram és az üzemanyag ellátás, mert a dolgozók (minden dolgozó) családjának ellátásával lesz elfoglalva, és nem fog törődni a munkahelyével, különben is a fizetéséért nem kap élelmiszert, pedig arra van elsősorban szükségük.

Közben a termelés is visszaesik, mert az embereket az élelmiszer érdekli, nem pedig a különböző ipari termékek fogyasztása, tehát csökken irántuk a kereslet.

Vissza az élelmezéshez. Ha a megváltozott időjárási viszonyok miatt az élelmiszer termelés visszaesik, és nem lesz elégséges a Föld lakosainak az ellátására, akkor az éhező tömegek részére két lehetőség áll fenn: éhenhalás, erőszakos küzdelemmel történő élelmiszer szerzés, ami vagy a saját vagy a megtámadott halálával végződik. Az emberek hullani fognak, mint a legyek.

Ebbe bekapcsolódnak a nemzetközi események. A gazdagabb országok a kezdetben minden pénzt meg fognak adni az élelmiszerekért. Amikor pénzért már nem lehet hozzájutni, akkor fegyverekhez fognak nyúlni. Rabolni fognak, ami háborút,és emberhullák hegyeit jelenti.

Közben a klíma tovább durvul. A csökkent létszámú emberiség megpróbál beilleszkedni a megváltozott körülményekbe. Sok különböző próbálkozás fog létrejönni. Nem hinném, hogy bármelyik is sikerrel járna. A földi változás olyan drasztikus lesz, hogy azt semmi nem tudja kompenzálni.

Tanulság? Mi kisemberek akkor járunk el okosan, ha tartós élelmiszert és a szükséges gyógyszereket felhalmozzuk. Lakhelyünket lehető legbiztonságosabbá változtatjuk. Gondoskodunk saját áramforrásról, vízellátásról. Ezzel néhány évvel meghosszabbíthatjuk életünket.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2847) Guy McPherson üzenete

Tibor bá’ online

 

Az eredeti előrejelzés, mármint, hogy 2019 nyár végére az Arktisz jege eltűnik, most már nyilvánvalóan nem következik be. Ennek ellenére (ahogy ezt egy hozzászólásban már megírtam) a pozitív visszacsatolások miatt McPherson kitart az mellett, hogy 2026-ig nekünk annyi.

Ismételten megkérdezik tőle, hogy mit tehet az, aki 20-30-40 éves? A válasz, mindenkinek meg kell határoznia, hogy mit szeret, és azt tegye addig, amíg tehetik, amit szeret. Ne fusson senki a karriere után, ne törje magát diploma megszerzésére, hiszen ezeknek feltétele egy jövő, ami nincs. Éljen mindenki kellemesen addig, amíg teheti.

Ebbe logikailag nem lehet belekötni. Érzelmileg talán. Fel adjuk-e a „ma még ezt a diófát elültetem” elvet? Azt hiszem, igen. Minden más összeomlásán kívül, a globális klímaváltozás különleges abban, hogy most a földi élet teljes összeomlása előtt állunk. Nem csak, hogy az elültetett diófát senki se fogja élvezni, de maga a diófa se fogja túlélni a változást. Tízmillió évek kellenek ahhoz, hogy a Föld regenerálni tudja magát, hogy az élet feltételei biztosítva legyenek.

Még annyit tennék hozzá, hogy a mai és tegnapi hozzászólásból kiderülő túlélési stratégiáknak semmi értelme. A bekövetkező eseményeket nem lehet túlélni se légbiztos bunkerrel, se vissza az őstermelés megtanulásával. A Föld hamarosan tökéletesen  alkalmatlan lesz az élet fenntartására(talán a legprimitívebb élet kivételével).

A videó fő narratívája:

Az igazság nagyon egyszerű, és egyben riasztó, túlhevítjük a Földet, és ez megöl minket. Kezdetben valószínűleg nem hal meg mindenki, és semmiképpen se azonnal. Először csak kényelmetlen lesz az életünk, a hőhullámok elpusztítják a vetéseket és kevés lesz az élelmiszer. Ezeken a kényelmetlenségeken túl tesszük magunkat. Viszont a globális túlhevülés végük a Föld jelentős részét lakhatatlanná, és megművelhetetlenné teszi, aminek következménye a civilizáció összeomlása, ami nagy fokú felfordulást és konfliktust fog okozni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2846) Kereskedelmi háború

A poszt fordítását elküldtem a VIP előfizetőknek

by Paul Craig Roberts

Wherever I look at US policy, foreign or domestic, I see only insanity, ignorance, and incompetence.

Take the issue of tariffs, which is Trump’s mistaken approach to bringing the jobs back home. The tariff “solution” overlooks that offshored US production counts as imports when US firms bring their goods into the US to be marketed.

The Chinese did not steal American jobs by selling below US cost.  The jobs were taken to China by US global corporations, along with the technology and business know-how, for the sole reason of maximizing US corporate profits.  Labor, made as productive as US labor by offshored US capital, technology, and business know-how, could be hired at much less cost in China and elsewhere in Asia due to the enormous excess supply of labor that overhangs Asian labor markets.  The enormous cost savings went directly into US corporate profits, capital gains for shareholders, and bonuses for executives.  Half and perhaps more of the “cheap goods” imported from China are the goods of American firms, such as Apple, Levi, Nike.  They are products of US firms that are made in China for sale in the US.  They are not “cheap Chinese goods.”  Do you think an iPhone is cheap or a MacBookPro is cheap?

The tariffs fall on American goods produced offshore by American firms for sale in America. For example, on May 13 the office of the US Trade Representative (USTR) released a list of “Chinese” products subject to a 25% ad valorem duty.  The list includes cell phones, footwear, textiles.  Do the cell phone imports from China exclude Apple’s iPhone? Do the footwear imports from China exclude Nike’s shoes? Do the textiles exclude Levis?  I have not seen any information that Trump’s tariffs are only for Chinese owned exports to US markets.

The tariffs will reduce the profits of American overseas production exported to the US and raise prices to US consumers, who have already lost the incomes from the manufacturing jobs that American companies moved abroad.

In other words, tariffs are not a solution.

The only way to bring home the offshored American jobs is to change the way US corporations are taxed.  No, this does not mean to lower corporate taxes.  The way to bring the jobs home is to tax corporations on the basis of the geographical location in which they add value to their products.  If US corporations produce in the 50 states for their US market, the tax rate would be low.  If they produce abroad in China or elsewhere for sale in the US, the tax rate would be high.

The tax rate on offshored production for US markets would be calculated to offset the lower labor and regulatory costs abroad.

Americans, as they always do, got sold a bill of goods called “globalism.”  Globalism is the deception used to destroy labor unions, deprive the American work force of middle class jobs, and strip them of their bargaining power.  It is also the deception used by transnational agri-business to drive self-sufficient third world peoples off their land and convert the country’s agriculture into the production of a mono-crop export commodity.

The evil done by globalism has taken a toll on both first and third worlds.  It is entirely the result of first world capitalist profit-maximizing.  It has nothing to do with China.

China is being blamed not because its industry produces cheaper than our industry, but as a scapegoat to hide from view the fact that US global corporations alone are the cause of the lost American jobs.  

Tariffs cannot bring back the jobs.

The Trump regime is now blaming this catastrophe on China. War could result.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2845) Komolytalan elképzelés

Tibor bá’ online

 

A hozzászólások folyamán időnként felbukkan az önellátó paraszti tevékenység egy összeomlást követően. Az érzéseim szerint jóformán senki nem tudja miről beszél.

Aki ma fenn akarja tartani magát és családját néhány hektár föld művelésével és állatok tartásával, az a negyvenes évek paraszt világára gondol, amit a régi magyar filmekből is lehet látni. Akkoriban kaszával arattak, a helyszínen csépeltek, a cséplőgépeket gőzgépek hajtották, amit szalmával fűtöttek. Ezt célozzák megtanulni (és a gépeket beszerezni?). Nos, a harmincas évek parasztjai napi 16 órát dolgoztak, és értettek hozzá, de a jövő valósága ennél sokkal kellemetlenebb lesz, illetve lenne. Mert a búzát meg is kell őrölni, malmok már akkor is voltak, most is vannak, de a működtetésükhöz energia kell, az pedig nem lesz. Hogy lesz liszt? Hogy lesz kenyér?

Ha búza-kukorica van, akkor minden van. Kell is, mert állatokat kell tartani, azokat etetni kell. Ló kell a közlekedéshez és a munka elvégzéséhez, például szántás, boronázás, fuvarozás a betakarításoknál, a tárgya széthordásánál. Tehén is kell, hacsak nem akar az újgazda tejtermékek nélkül élni. A táplálkozás főtételét a sertés adja. A leölt állat húsát hogyan tartósítják? Kizárólag füstöléssel lehet. És persze kell konyhakertet is fenntartani. Hogy akar ezekkel a mai ember megbirkózni? El se tudom képzelni.

És akkor még nem volt szó az iparosokról. Hogyan lesz az újparasztnak ruhája, cipője, szerszáma, és minden más, ami kell?  Hogy lesz neki ipari terméke, például kötél, pányva. Hogyan fog világítani, honnan lesz petróleumja, tűzifája? Tényleg érdekelne például Balázs véleménye.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2844) A klímaváltozás tudható volt

Tibor bá’ online

 

Évtizedekkel ezelőtt a dohánytársaságok rájöttek, hogy összefüggés van a cigarettázás és a tüdőrák között. Mit gondoltok, figyelmeztették a dohányzókat? Természetesen nem, és amikor mások is rájöttek, akkor mindent megtettek a tények eltusolásáért.

Ugyanígy jártak el az ExxonMobil is. A tudósaik már 1982-ben rájöttek, hogy a CO2 megváltoztatja a Föld klímáját. Sőt roppant pontosan meg tudták mondani, hogy pl. 2019-ben mennyivel lesz magasabb a világ átlaghőmérséklete a jelenleginél. Nem volt szükségük arra, hogy becsapják a népet és azt hirdessék, hogy nem változik a klíma, nem, elég volt annyi, hogy bizonytalanná tették a dolgot. Talán nincs is melegedés, hiszen olyan hideg volt télen. Mi volt ez eredmény? Az, hogy a kormányok nem tettek semmit.

Mi volt az argumentum lényege? A tudósoknak csak 97 százaléka állítja, hogy van klímaváltozás. Három százalék az ellenkezőjét állítja. Nem tudnak egymással megegyezni. Bármi lehet. Miközben a tény az, hogy egy társaság sose 100 százalékosan ért egyet bármiben. 2-3 százaléknak mindig mindenben más véleménye van. 97 százalék abszolút bizonyosságot jelent.

Van azonban egy hatalmas különbség a dohányipar és az olajipar viselkedés között. Csak az kapott tüdőrákot, aki dohányzott. Mindenki eldönthette, hogy kell-e neki cigaretta vagy sem. Most azonban nincs ilyen döntési lehetőség, mindenkire hat a globális klímaváltozás. Együtt sírunk-nevetünk, bűnös és ártatlan.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2843) Öregedés

Tibor bá’ online

 

Az öregedésnek két fő aspektusa van, a fizikai és a szellemi. Ez utóbbi alatt az agy tevékenységét értjük. Az emberi agy azonban csak részben olyan, mint egy vadonatúj számítógép, amely készen áll az installálásra. Ugyanis a számítógép mint hardver fix és megváltoztathatatlan. Az emberi agy azonban a születés pillanatától kezdve strukturális változásokon megy át. A legszembetűnőbb változások egyike a gyermekkori nyelvtanulási képesség. Gondolj bele, a két éves gyerekek (általában) tökéletesen beszél (nálunk) magyarul, csak a szókincse kicsiny, és még csak nem is tanulta. Sőt, megfelelő környezetben 2-3 nyelvet is képes megtanulni anyanyelvi szinten, párhuzamosan, és nehézség nélkül vált egyikről a másikra, illetve tolmácsol, ha szükséges. Ez a készség a gyermekkor végére majdnem teljesen megszűnik, a felnőtt agya erre már egyáltalán nem képes.

Felnőtté érés után a hardver nemigen változik, csak a szoftver. Ugyanis tapasztalatokat gyűjtünk, levonjuk belőle a következtetéseket, és későbbi döntéseinkben felhasználjuk ezeket.

Az öregedés (jó esetben) legkevésbé érinti az agyunkat, aminek első jeleik, hogy egy-egy jól ismert név vagy szó nem jut az eszünkbe. Aztán ez a jelenség egyre gyakrabban észlelhető. Ezzel egy időben megindul a szellemi képesség, felfogó készségünk lassú romlása. Érdekes megfigyelés, hogy ennek a szellemi romlásnak a lefolyása annál gyorsabb, minél kevésbé használjuk az agyunkat konstruktív módon. Ha tehát szellemileg friss akarsz maradni, akkor használd az agyad. A másik megfigyelés, hogy a „buták” hamarabb és gyorsabban butulnak (tovább), mint az okosak, miközben ez utóbbiaknak lenne miből leadni.

Nem meglepő a memória működése. Az rég ismert jelenség, hogy kétféle memória van, a rövid és a hosszú távú. Azt elfelejtheted, hogy hová tetted a szemüvegedet, de azt nem, hogy a feleséged öt éve azt mondta a gyerekek előtt, hogy „nagy hülye vagy”. Csakhogy a két memória viszonya az öregedéssel alapos változáson megy át. Egyfelől „minden kimegy a fejedből”, másfelől 50-60 évvel korábbi dolgokra tisztán és világosan emlékszel, de ez hagyján. Ha akarod, ha nem, állandóan eszedbe jutnak, fel-felötlenek régi emlékképek, és ezek feltartóztathatatlanul kitörnek belőled. Ezért van az, hogy a nagypapa negyvenhatodszor adja elő, hogy rohantak le a légópincébe, mekkora pofont kapott az apjától (vagyis a dédapádtól), amikor labdával berúgta a földszinti ablakot, és a többi, és a többi. Persze a nagypapa annyira nem szenilis, hogy ne tudná, ezt a történetet most adja elő negyvenhatodszor, de nem érdekli, aminek ki kell jönni, az kijön belőle.

Ennél sokkal kellemetlenebbek a test működésével kapcsolatos hanyatlások. A belső szervek jócskán rendelkeznek többlet kapacitással, amiből következmények nélkül le tudnak adni az öregedésből adódó kimerülés miatt. Éppen ezért, ha külső támadás nem éri a szívet, májat, vesét, hasnyálmirigyet, stb. ezekkel nincs gond. Hogy mégis van gond, az annak köszönhető, hogy az öregedésen kívül egyéb hatások érik őket, közönséges fertőzésen kívül többnyire saját magunknak köszönhetően. nem megfelelő táplálkozásból, nem megfelelő életvitelből, lelki tényezőkből kifolyólag. Nem tartoznak ezek közé az ízületek, amelyek a puszta használattól szép lassan elkopnak. Persze a folyamatot lehet gyorsítani, de sajnos lassítani nem. A szemlencse fókuszálását végző izmok is viszonylag gyorsan feladják a megfelelő működést, aminek egyenes következménye az öregkori messzelátás, vagyis az olvasáshoz szükséges szemüveg viselése. 20-30 éves késéssel jelentkezik a nagyothallás, aminek bekövetkezése nagymértékben függ az élet folyamán elszenvedett zajártalomtól. Kazánkovácsok és popzenészek felkészülhetnek az öregkori megsüketülésre. A női ivarszerv 40 év környékén bedobja a törölközőt, a férfi herék viszont az élet végéig aktívak. Az aranyér se várat magára sokáig, ha nem törődsz vele. A vizelet és széklet visszatartással is lehet probléma a megfelelő izmok és ide tartozó reflexek romlása miatt. Ez azért már elég kellemetlen dolog. Az öregkori cukorbetegség, szív elégtelenség, láb ödéma csak részben az öregedés velejárói, mert konkrét kiváltó okának is kell lenni, amiről általában gondoskodunk helytelen életmóddal.

Végeredményben a helyzet az, hogy az idős emberek életvitele nem egy kimondott öröm, sőt. Azonban a változás olyan lassan következik be, hogy hozzászoknak. Ezzel kapcsolatban az ismeretek azért olyan gyérek, mert az idősek nem szeretnek se panaszkodni, se pedig megosztani a problémáikat. Jobb is így, mert általában a szánalmat hamar felváltja az utálat. Tudom, hogy nem szép, de tessék szembenézni a valósággal. Különben a megöregedés még mindig jobb, mint az alternatívája. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2842) Ez meg az

Tibor bá’ online

 

Mi műholdról kapjuk a TV adást. Bejön vagy 150 csatorna, van miből válogatni. Ennek ellenére nem ülök órákon át a TV előtt. Nem nézek sorozatokat, nem nézek zenei vetélkedőket, nem nézek szappan operákat. Se időm, se kedvem hozzá. Viszont tájékozódás végett bele-belenézek mindenbe, hogy lehessen róla véleményem.

A tegnapi Euróvíziós döntőbe is belenéztem. Egyik szám szarabb volt mint a másik, viszont feltűnt, hogy mindenki angolul énekel. Nyilván tudják, hogy miért. És akkor mi kiküldünk egy öregedésnek induló cigány férfit, cigányságának abszolút kihangsúlyozásával egy enyhén homofób Európába [hogy miért írom? Mert az európai jelző ellenére Izrael és Ausztrália benne van. Nem Európában vannak, de fehér emberek lakják.], aki magyarul őrjöng, és csodálkozunk, hogy kiesik. Hülyék azok, akik kiválasztották? Lehet!

___________________________________________________________________________

Jövő vasárnap választunk. Ha valakit érdekel, hogy mi kire szavazunk, annak megírom. Mi az MSZP-re szavazunk. (sose hittem volna) Na miért? Ezért mert Jávor Benedek a listájukon a 4. helyen áll. Szerintünk Jávor Benedek talán az egyetlen magyar, akinek Brüsszelben a helye. A 4. hely az MSZP-nél nem biztos. Minden szavazatra szükség van. Különben az MSZP Mesterházi óta le van szarva.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2841) A pornográfia megváltoztatja az agyad

Tibor bá’ online

 

~ab117Ha a fenti címet egy szószékről hallom vasárnap a nagymisén, egyáltalán nem csodálkozom (legfeljebb azon, hogy kerültem oda) a tisztelendő úr irigyli tőlem azt, amit neki hivatalból kerülni kell(ene), de itt most másról van szó.

Szóval az Internet elterjedésének van néhány (vad)hajtása, amelyek közöl az egyik a rendkívül könnyű és akár ingyenes hozzáférés töménytelen mennyiségű pornográfiához.

De mivel jár ez? Amiről eddig nem tudtunk, hogy a könnyű hozzáférés a pornográfiához, különösen a fiataloknál, szenvedély betegséget vált ki (addiction). Ez pedig Matt Bulkley szerint hosszútávon fiziológiai és pszichológiai károsodást von maga után. Ennek oka, hogy a fiatalok agya teljes mértékben még nem fejlődött ki, ezért nem ismerik még a szex meghittségét és örömeit. Ehelyett megkapják a modern idők szex fantáziáját, amihez idő kell, és ráadásul azonos élmény eléréséhez egyre szélsőségesebb dolgokat kell nézni, és egyre több időt kell rá szánni, csakúgy mint drogfogyasztás esetén.

Bár a legtöbb ember részére a pornográfia nem egy olyan pusztító dolog, ami azonnal szenvedélybetegséget vált ki, de azért a témát komolyan kell venni, mert nem csak kellemes időtöltés, de valóban kialakíthat egy rászokást. A pornónézés ugyanolyan kellem-jutalom reakciót válthat ki az agyban a nagyadag dopamin (neuron közvetítő)  felszabadításával, mint ami drogfogyasztásnál tapasztalható. Az oka, amiért ez különösen tinédzsereknél hatékony (The reason) a következők szerint fogalmazható meg:

Dopaminra a kábé 15 éves korúak a legérzékenyebbek, megközelítőleg négyszeres mértékben. Ráadásul a tinédzsereknek sokkal több szabadidejük van pornónézésre, és tovább tart, amíg ráunnak. Ezenkívül a fiatalok inkább pillanatnyi ráérzésből döntenek, mintsem logikus tervezés alapján. Ezek összességében a tinédzserek agyát sokkal sebezhetőbbé teszik a szenvedélyválásra. 10 és 13 év között az agyi áramkörök gyors növekedésnek indulnak, amit a neuron csatlakozások gyors megszűnése követ, „ha nem használod, akkor felesleges” filozófia alapján.

Az Interneten elérhető pornográfia olyan hatékony, hogy az gyakorlatilag „áthuzalozza” az agyat. Ez még részletesebben ki van tárgyalva itt. Ha pedig arra vagy kíváncsi, miként gyógyítható ki a fiad a pornónézésből, akkor itt.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2840) A Honatyák atyja

Tibor bá’ online

 

Kövér László honnagyapa szerint, az ország azon 31 százaléka, aki a klímaváltozást fontosabb problémának tekintik, mint a migrációt, simán agymosottak.

El nem tudom képzelni, hogy lehet egyetlen ember ekkora hülye egymaga, mindenféle segítség nélkül. Lehet! Hogy engedheti meg egy ember magának, hogy ennyire ne ismerje a világ problémáit, miközben fenntartja magának a jogot népének vezetésére. Ő egy világítótorony, jelzi merre a helyes irány, hogy lehet elkerülni a zátonyra futást. Tényleg?

Miközben fogalma sincs arról, hogy már az idén lehet heteken át 45 °C tőlünk délkeletre és nem csak a közel keleti muzulmánok, de akár a görögök, macedónok, bolgárok, de még a szerbek is megindulhatnak észak felé. A klímaváltozás elől menekülők egyszerűen elsöpörheti a határkerítéseinket. Akkor fog rádöbbenni, hogy mi igazán fontos? Vagy még akkor se?

A migránsokkal való fenyegetés már 80 százalékos népszerűséget hozott a konyhára, de még mindig nem elég, még mindig tovább nyomják a süket szöveget, számítva a nép gyenge informáltságára. Közben pedig az igazi problémára eszük ágában sincs felkészülni.

A Fidesz az országra jóval nagyobb veszélyt jelent, mint a “migráncsok”. Mikor fogja ezt a nép észrevenni?

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2839) Amerika termonukleáris arzenálja

Tibor bá’ online

 

Ha már minden percben kitörhet egy termonukleáris háború, akkor nézzük meg, milye van Amerikának. Ebből persze most mi nem kapunk, de Oroszországnak ennél több van, abból jut nekünk is 😀

A „Bulletin of the Atomic Scientist” 1987-óta kiadja az amerikai haderők rendelkezésére álló termonukleáris robbanótestek leltári adatait. Ezek szerint a Honvédelmi Minisztériumnak közel 3800 robbanóteste van, de ezeknek nagy része nem áll hadrendben. Körülbelül 2050 robbanótest tartalékban áll. 2385 robbanótest ki van vonva a hadrendből és szétszerelésre vár. Így összességében 6185 nukleáris eszköz van a leltárban. Körülbelül 1750 robbanótest van hadrendbe állítva, amiből 1300 ballisztikus rakétában van elhelyezve, míg 300 stratégiai bombázók részére van fenntartva. További 150 robbanótest az európai bázisokban van tárolva. Ezek az adatok változnak, de ebben a pillanatban ezek vannak érvényben.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2838) A 15 perces találkozó

Tibor bá’ online

 

Tegnap este megesett a Trump-Orbán 15 perces találkozó, amire Orbánnak több mint 10 évet kellett várni. Sokan azt várták el, hogy Trump kiáll a magyar jogállamiság elpusztítása ellen. Ezek elfelejtik azt, hogy Washingtont soha nem zavarta, ha egy ország vezetője diktátor, amennyiben egyúttal az USA vazallusa is volt. Szaúd-Arábia a legszörnyűbb arab diktatúra, ahol hetente vágnak le fejeket, hogy a népet félelembe tartsák, ahol házastársi hűtlenségért halál jár, ugyanakkor Amerika legszorosabb szövetségese. Kedves liberális polgártársaim, ez nem járható út.

A Fidesz egészen biztos hatalmas propaganda profitot fog csinálni az eseményből, átlépve a diplomáciában jártassak érzékelését, hogy itt jelen volt egy hatalmas megalázás. Ha Orbán azt szeretné, hogy Trumppal ha nem is a Karmelita fellegvárban, de minimum a Schönbrunnban találkozzon másfél napra, akkor stadionok helyett atombombát és hordozórakétát kellene építenie.

Miről lehetett szó? Semmiről! Kézfogás, amit követően Trump dicsért egy sort (elvégre ez ingyen van), majd szólt az újságíróknak, hogy tegyenek fel kérdéseket Orbánnak is, de erre senki nem vállalkozott. Az amerikai tévénézőt Orbán nem érdekli. Fogalmuk sincs, hol van Magyarország, amit legtöbben „éhesnek” ejtenek, és közülük menőnek számít, aki tudja, hogy az ország fővárosa Bukarest.

Hogy a meghívásért mit kell fizetnünk, az előre le lett pacsizva. Természetesen, mint megbízható NATO szövetséges, amerikai fegyvereket kell vásárolnunk, és jó pofát vágni ahhoz, hogy amerikai katonák grasszáljanak az országban, de nem akárhogy. Szerződésileg bele kell egyeznünk, hogy ha amerikai katona bármi törvénybe ütközőt elkövet, mondjuk, kéjgyilkol, akkor a magyar hatóságoknak, bíróságnak kuss, az szigorúan az amerikaiakra tartozik. Mi adjuk az áldozatot, ők adják a felmentést. Amerika ehhez van hozzászokva.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2837) Irán megtámadásának előkészülete

A poszt szerkesztett VIP fordítását az előfizetőknek elküldtem

 

Does Trump Have Control of His Government, or Is It His Government?

By Paul Craig Roberts

May 07, 2019 “Information Clearing House” –  I smell a rat.  John Bolton, Trump’s national security adviser or, more correctly, Israel’s agent, has assembled a team consisting of himself, Israeli prime minister Benjamin Netanyahu, Emirati crown prince Mohammed bin Zayed, and Saudi ruler Mohammed bin Salman. These men are Iran’s four worst enemies.

The purpose of the team is to produce a false flag event that will provide an excuse for Washington to attack Iran.  As the Israelis are the most competent member of this team, the speculation is that Israel will shoot down an American aircraft or attack a US Navy vessel, and Washington will have the presstitute media blame it on Iran.  In other words, a revival of the Northwoods Project that the US Joint Chiefs presented to President Kennedy in hopes of setting up a US invasion of Cuba.

The plot seems already to have been set in motion. Both Bolton and acting Pentagon secretary Patrick Shanahan have announced their detection of a “credible threat by Iranian regime forces. We call on the Iranian regime to cease all provocation. We will hold the Iranian regime accountable for any attack on US forces or our interests.”

To be clear, the “threat” and the “provocation” are not identified.  But they are somehow happening even though no news services and no governments anywhere in the world, excepting Washington, Israel and Saudi Arabia, are aware of the “escalatory action from the Iranians.”

Bolton has sent an aircraft carrier strike group and bomber taskforce to quell the unidentified “threat.”It turns out that the Iranian threat to America was uncovered by—you guessed it—Israel.The Iranian foreign minister, Javad Zarif, has denounced the false accusation against Iran as fake news to justify an attack on Iran.Secretary of State Pompeo added his accusations against Iran: “It is absolutely the case that we’ve seen escalatory action from the Iranians, and it is equally the case that we will hold the Iranians accountable for attacks on American interests.”CNN furthered the false flag event by quoting “unnamed officials” confirming that the US had “specific and credible” intelligence that Iranian forces were targeting US forces.Here we go again. Sounds exactly like “Saddam Hussein’s weapons of mass destruction,” “Assad’s use of chemical weapons,” etc., etc., etc.Possibly this orchestration is designed to provoke Iran into ceasing to comply with the Iranian nuclear agreement.  The US attempted to wreck the agreement by pulling out of it, but Iran and the other governments that signed the agreement—France, UK, Germany, Russia and China—have continued to respect it. If Washington can provoke Iran into pulling out of the agreement, Washington can isolate Iran by depriving Iran of Russia and China’s support and Europe’s opposition to the US sanctions.Possibly Russia, China, and Europe will not be misled by Washington’s ploy and will stick with Iran, as war with Iran is in no one’s interest except the rulers of Israel and Saudi Arabia.The shamelessness and audacity of John Bolton are extraordinary. After decades of Washington and Israeli false accusations and orchestrated events to overthrow governments in the way of Ziocon agendas, here we witness it all over again.Success breeds success.  If the Russian and Chinese governments do not have sufficient awareness of reality to let the warmongers in Washington know that there will be NO attack on Iran, Russia will be next, and then it will be isolated China’s turn.  Russia and China cannot escape Washington’s hegemony by allowing it to succeed.If Bolton and Netanyahu’s plot succeeds, Iran will be the last step before nuclear war.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Éljetek a lehetőségekkel!

(2836) 6 : 3

Tibor bá’ vissza a múltba online

A megdöglésen kívül semmi más nem érdekel benneteket. Nagy baj, mert nem lehet minden nap a megdögléssel foglalkozni, és mi van akkor, ha ez a hülye Trump mégse támadja meg Iránt. Ne feledjétek, ez a pasi nem politikus ez egy handlé, abszolút link. Na mindegy, mit szóltok a focihoz, az talán még kiérdemel egy kis érdeklődést.

~ab091Ahogy minden civilizált ember tudja, mit jelent a 9/11, úgy minden magyar tudja, mit jelent a 6:3. Igen, az idén lesz a 66. évfordulója annak, amit ünnepel apraja – nagyja, de főleg azok, akik nem is éltek hatvanhat éve.

Én 1953. november 10-én vonultam be a II. Kieg-re, aztán még aznap este a Lehel úton találtam magam. Jól emlékszem, hogy mindjárt az első este kopaszra nyírták a fejünket, és persze akkor ez még nem volt divat. Aztán a mínusz 10 fokos éjszakában nyitott ablak mellett kellett aludnunk, mert ez volt a szovjet módszer. Edződjön a katona, inkább 5 liter izzadság, mint egy deci vér a fronton. Aztán néhány nappal később átszállítottak Budakeszire. Ha megnézed a Google Earth-ot, ma is ki van egy hatalmas rész zöld színnel takarva. Titkos katonai terület. A laktanya komplexum annyira új volt, hogy a zuhanyfürdő még nem működött. Ezért az első, majd a második hét végén autóbuszokkal az egész századot elvitték a Széchenyi fürdőbe tisztálkodás végett. Addigra már megtanultuk, hogy a Magyar Néphadsereg személyes tulajdonai vagyunk. Így aztán elképesztő volt a meglepetés, amikor november 25-én összetereltek minket egy nagy előadó terembe, ahol a színpad közepén el volt helyezve egy kihangosított rádióvevő. Némi csoportos bámulás után a készülék meg is szólalt. Szepesit hallhattuk, amint elkezdte a közvetítést Londonból.

Szepesi még mindig él, mert csak a tisztességes emberek halnak korán 😀 , ugyanis abban az időben köztudott volt, hogy Szepesi ávós spicli, nem is lehetett más. Hatalmas divat volt a disszidálás, de mivel a műszaki határzáron (magyarul szögesdrót, akna, felszántott senki födje) átmenni nem lehetett, csak az tudott lelépni, akit kiengedtek külföldre: kereskedőket, sportolókat. Hát ez az, Szepesi kísérte a sportolókat és ki kellett neki deríteni, hogy kik szándékoznak kint maradni. Erre persze nem emlékszik, mert most, hogy megszólították csak a fociról dadogott egy keveset a rókaképű ravasz mosolyával.

Magam részéről sose jártam meccsekre, a foci hidegen hagyott, de ha már közvetítettek, akkor én is drukkoltam egy kicsit. Aztán jöttek a gólok, egyre jobban őrjöngött a sok katona, a lelkesedés az egekbe szállt. Jó volt magyarnak lenni. Kis szar ország voltunk, nyögtük a szovjet megszállást, alig volt mit ennünk, de lám a futball hazájában, hazai pályán megvertük a játék kitalálóit, mi először a sporttörténetben. Az ország napokig tombolt. Az első igazi győzelem, amit nem a párt propagandaosztálya talált ki.

Amikor én eszmélni kezdtem, a II. világháború alatt, a foci a széles tömegek szórakozása volt, és az is maradt a háború után is. A vasárnapi meccsekre hatalmas tömegek mentek ki. A rá következő hétfőkön ez volt a főtéma munkahelyeken, iskolákban, egyetemeken, de ,legfőképpen a borbélyoknál. Ugyanis a borbély szalonok voltak azok a helyek, ahol csak férfiak fordultak meg, és ha hiszitek, ha nem, női borbély nem létezett. Abban az időben elképzelhetetlen volt, hogy egy nő matasson egy férfi arcán, fején. És persze nagyon sokan borbélynál borotváltattak, mert a szolgáltatások árai majd mindenki számára megfizethetők voltak. A borbélyoknál reggeltől estik folyt a szöveg, ami alatt az összes gólt, lest, cselt, és bírói tévedést megvitatták, mindenféle szempont alapján. Ennek a futball mániának egyik alapja a TV, okos telefon és Internet hiánya lehetett. A másik, hogy a családok a megbecsült vasárnapokon (nem ám 2 és félnapos hétvége, mint manapság) együttes elfoglaltságban vettek részt, vagy együtt kirándultak, esetleg egy másik baráti családdal, vagy az apa és fiai mentek a meccsre. Hétköznap délután Budapest utcáin nem gépkocsik száguldottak, hanem kölykök fociztak, rongylabdával, mert pénz igazi focira nemigen volt. Télen, amikor térdig érő hó volt, és jeges szelek süvöltöttek, de azért a járdák mindig járhatók voltak, a srácok gombfociztak a konyhaasztalon ebéd után, vacsora előtt. A gombokra tinta ceruzával rá voltak írva a nevek: Tánczos, Kiss Gyuszi, Sárosi dr., Toldi, Kohut. És játék közbe olyan műszavak hangzottak el mint center-half, jobb-bekk, hendsz, taccs (így ejtették ki ezeket az angol műszavakat).  Szóval ez a 6:3 háttere, amiből mára már csak a 6:3 maradt, meg az értetlenkedés, hogy ez ma miért nem lehetséges? De erről már volt szó. Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2835) Vigyázz, ha jön a nő!

Tibor bá’ szatirikus online

 

Normál körülmények között a Nő az óvodában döbben rá, körülbelül 4 éves korában, hogy nőnek született, akkor, amikor az Ádám nevű csoporttársa el akarja venni tőle a labdát, és mert ezt képtelen megakadályozni, sírásra fakad. Az óvó néni pedig nem veszi el Ádámtól a labdát, nem-nem, hanem Éva kezébe nyom egy babát és kedvesen megsimogatja a fejét. Éva ekkor döbben rá, hogy ez a világ a férfiak világa, és ha talpon akar maradni, akkor kell fogni magának egy Ádámot, aki megvédi egy másik Ádámtól és akkor addig játszik a labdájával, ameddig csak akar.

Na, igen, de hogyan fogjon magának egy Ádámot? Erre a kérdésre csak tapasztalati úton lehet rájönni. Éva tehát próbálkozik, és hamarosan kiderül, ha állandóan egyazon Ádám nyakán csüng, akkor előbb vagy utóbb barátok lesznek, mert Ádám védekező mechanizmusa korlátolt. Ha egy Éva elég szívósan rátapad egy Ádámra, az a végén megadja magát, belenyugszik a sorsába. Persze a folyamatot fel lehet gyorsítani egy kis csokoládé megosztással vagy más apróbb juttatással (később hatékonyabbakkal), amit Ádám szívesen bezsebel, mert közben rádöbben arra, milyen jól érzi magát, amikor Éváját megvédelmezheti, másról tevékenységről már nem is beszélve. Ráadásul Éva gyorsan fejlődő nyelvi készségének birtokában, konfliktus helyzetben azonnal Ádámjának segítségére siet verbális erejének maradéktalan bevetésével.

Aztán telnek az évek és a serdülőkor beköszöntével Éva azon veszi magát észre, hogy cicijei még alig érik el egy pingponglabda nagyságát, de a villamoson 20 és 80 között egyetlen férfi se tudja levenni a szemét róluk. Nagyokat röhög magában, amikor rájön, hogy bár szíve csücskében minden Ádám pedofil, irgalmatlan lelkesedéssel üldözik a többi pedofilt. Éva tehát rádöbben, gyengébb nem ide, gyengébb nem oda, lehet ez a férfiak társadalma, de van neki egy bikaerős szövetségese, ami nem más, mint a férfiak vérben található tesztoszteron, az a hormon, ami a férfiak heréjében termelődik, kizárólag abból a célból, hogy megpecsételje a sorsukat.

Évának most már csak arra kell rájönni, mi a fenének bámulják serdülő melleit a férfiak? A tapasztalat hamar megadja a választ. Az Ádámok legfőbb vágya (amilyen balgák) nem egy fényes karrier megteremtése, nem a maradéktalan önmegvalósítás, nem a legdrágább kozmetikumok beszerzése, nem rengeteg pénz elköltése, még csak nem is egy Ferrari birtoklása, nem, nem. Az Ádámok legfőbb vágya Éva mellének megkaparintása, ami csak az első lépés végső céljuk eléréséhez, hogy hímvesszőjükét, ha törik, ha szakad, bejuttassa Éva lábai közé, lehetőleg minél mélyebbre és minél gyakrabban, kizárólag abból a célból, hogy képtelenek legyenek a józan gondolkodásra.

Éva először nem érti, hogy lehetnek az Ádámok ilyen gyengeelméjűek, de nem tépelődik rajta sokáig, hanem arra gondol, ha a pénzt, amit ő maga nem tud megteremteni, csak elkölteni, Ádám megteremtheti a részére, cserébe pedig biztosít lehetőséget arra, hogy megszabaduljon felesleges ondó töltetétől, miközben gondosan titkolja, hogy tulajdonképpen ez neki is jó, sőt sokkal jobb, csak ezt nem verik nagydobra.

Amikor Éva találkozik Ádámmal az első pillanattól kezdve a Napnál is világosabban kiderül, hogy Ádám mit akar, már csak azért is, mert egyáltalán nem rejti véka alá. Éva tehát hazai terepen érezheti magát, a meccs még el se kezdődött, de ő máris nyerésre áll.

Ezzel szemben Ádámnak fogalma sincs arról, mit akar Éva. Illetve vannak olyan homályos elképzelései, hogy kábé azt akarhatja, amit ő. Ez azonban egy iszonyatosan nagy tévedés.

Na, erre találták ki az angolok azt a mondást, hogy a férfi számára a szex ára a házasság, a nő számára a házasság ára a szex. Bizony-bizony! De ennek azért vannak apró árnyalatai, de egy egészen biztos, a vesztes minden esetben Ádám lesz.

Évának ugyanis esze ágában sincs elárulni igazi célját, sőt mindent megtesz, hogy Ádám rá ne jöjjön. A trükk nagyon egyszerű és hatásos. Éva első tevékenysége, hogy kipuhatolja, mi az, amit Ádám szeretne és attól a pillanattól kezdve ez lesz Éva hangosan és meggyőzően deklarált célja is. Ha Ádám 6 gyereket akar, akkor Éva minden vágya a nagycsalád lesz. Ha Ádám hallani se akar gyerekekről, akkor Éva a gyereket elviselhetetlen nyűgnek fogja tartani. Ha Ádám kertes házban szeretne lakni, akkor Éva imádni fogja a saját virágokkal való pepecselést. Ha Ádám nem akarja feladni a modern, belvárosi lakását, akkor Éva irtózni fog a bogaraktól, amiktől semmi se véd, ha házad egy kert kellős közepén helyezkedik el. Ha Ádám fogához veri a garast, akkor Éva cikizni fogja a fogyasztói társadalom nevetséges költekezéseit. Ha Ádám világot akar látni, akkor Éva élni-halni fog az utazásért. És a sor folytathatnám hat oldalon keresztül.

Mindezek között Éve arra gondol, nekem te papolhatsz, amit akarsz, itt az lesz majd, amit én akarok, amint beteszem a házassági anyakönyvi kivonatot a fiókomba.

De nézzük, hogyan néz ez ki a gyakorlatban! Munkahelyén Ádám ül az íróasztala előtt és épp egy programozási problémán töri a fejét, amikor kolléganője, Éva megáll előtte és a ruter után érdeklődik, mert megszakadt az Internet kapcsolata. Ádám (genetikailag beprogramozott lelki kényszertől hajtva) készségesen segít, amit Éva egy kurta köszönömmel nyugtáz, és megy a dolgára. Ádám természetesen nem veszi észre, hogy Éva kivetette rá a hálóját. Erre még akkor se döbben rá, amikor két napon belül már a harmadszor hozza őket össze a „sors”, pedig az iroda összes női alkalmazottja akkorra már tudja, hogy Ádám sorsa meg van pecsételve.

Hogy-hogy nem, ebédszünetben Ádám rádöbben, hogy milyen csinos ez az Éva és azon kezd el filózni, vajon eljönne-e vele egy pub-ba. Szóval Ádám tépelődik, magyarul tököl, de ekkor a folyóson összetalálkozva Éva kedvesen rámosolyog, aminek hatására Ádám szájában összefut a tesztoszteron és rászakad az altesti vérbőség, de ajánlatával nem mer előállni. Közben Éva dörzsöli a kezeit, mert most már a Napnál is világosabb, hogy Ádám éppen annyira mulya, amennyire ez számára kedvező, de még prezentálható a megfelelő társaságban.

Ami engem illet, én pontosan tudom, hogy ezt a kis figyelmeztetést egyetlen Ádám se fogja komolyan venni, mert abban a tévhitben él, hogy ez rá nem vonatkozik. Az Évák pedig elátkoznak, de különösebb riadalom nem lép fel közöttük, mert pontosan tudják, hogy a Pina nagyhatalom, amin egy vén kecske nem tud változtatni. Ennek ellenére ezt a kis videót nézzétek meg.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2834) Történet a hétvégére

Tibor bá’ online

 

Karcsi barátom sokáig húzta, de a végén ő is beadta a derekát, 38 éves korában feleségül vette Bertát. Senki sem csodálkozott, mert Berta fiatal volt, csinos, és még házias is. Persze azért neki is voltak gyenge pontjai, a kényelmet jobban szerette, mint a tisztaságot. Na, nem nagyon, csak mérsékelten, egy-egy pókhálót például hetekig nem vett észre a lakás különböző zugaiban, de azért főzés előtt megmosta a kezét, minden este lezuhanyozott, és naponta háromszor mosott fogat. Mindenesetre a magyar átlagot 200 százalékkal túlteljesítette, mert ha jól emlékszem, országunkban évente 2,8 kg/fő pipereszappant vásárol a lakosság.

Szóval, Berta ezen enyhe tisztasághiányát (azaz néhány felesleges pókhálót) Karcsi nem is nagyon érzékelte volna, ha édesanyja (az a hölgy, aki Berta anyósának vallhatta magát) nem ragad meg minden alkalmat, hogy rámutasson.

Lássunk néhány példát! Vasárnapi ebéd előtt: „Nálunk az a szokás, hogy ha vendéget hívunk, akkor tiszta abroszt terítünk az asztalra.” Leves evése közben: „A petrezselymet leforráztad mielőtt a levesbe tetted? Mert én úgy szoktam. Sosem lehet tudni, milyen bogarak vannak rajta.” Főétel feltálalása után: „Nem akarlak megsérteni, drága Bertám, de én ebből a húsból nem kérek, mert olyan állott szaga van.”

A drága mama (illetve egyre kevésbé szeretett anyós) találékonysága ezekkel korán se merült ki. Mielőtt a menye lakásában leült volna egy székre, előtte ujját gondosan végighúzta az ülőkén, nem poros-e véletlenül. Az ablakon kitekintve megjegyezte, milyen szép innen a kilátás, majd egy füst alatt folytatta: „a függönyt mikor mostátok ki utoljára?”

A hónapokon keresztül tartó hadjárat azonban nem hozta meg a tervezett hatást. A Bertával kapcsolatos férji érzelmek a legkisebb mértékben se csökkentek, ami elsősorban Berta véget nem érő türelmének volt köszönhető. Berta a tizenkettedik menetben is állta a sarat, egyszerűen nem lehetett kiütni. Ekkor az anyós rátett még egy lapáttal, a következő családi ebédnél csak finnyásan piszkálta az ételt és kijelentette, hogy nem éhes, majd hozzátette ez a félig sült hús, teljesen elvette az étvágyát. Karcsi és Berta egymásra néztek, majd témát se váltva, csendben beszélgettek tovább.

Ami azt illeti, az egyre aktívabb anyós nem esett kétségbe, tovább bővítette eszköztárát. Közölte fiával, hogy többet ne is hívják vasárnapi ebédre, mert az ő gyomra nincs hozzászokva a moslékhoz, és ebben a korban már nem is várható el tőle a hozzászokás. Egyébként fiát biztosította róla, hogy a szerelem vakságával tökéletesen tisztában van, sőt meg is érti. Nincs tehát harag, de ha fenn kívánja vele tartani a szülői kapcsolatot, akkor az egyetlen megoldás, hogy az időnként összehozott közös ebédet ő adja.

Eljött húsvét másnapja, amikor a drága mama szolgálhatta fel az ünnepi ebédet, amit Berta nem győzött dicsérni a levestől kezdve a húsételen át, egészen a mártásig. A vendéglátó a véget nem érő dicséreteket könnyedén besöpörte, és egy külön kis előadást tartott, hogy az ízletes ebéd legfőbb titka a higiénia maradéktalan betartása, miközben szúrós szemét Bertára szegezte.  Mivel a várt hatás elmaradt, következett az utolsó menüpont, a feketekávé és a hozzátartozó foszlós kalács, mely utóbbi a kedves mama specialitásának számított.

Berta kivett egy szeletet a tálból, és lassú alapossággal rágcsálni kezdte, a hosszú lére főzött babkávé kortyolgatása mellett. Ám a harmadik harapás után szemét mereven a harapáshelyére szegezve, hangjában enyhe meglepetéssel, feltette a kérdést:

–         Mi ez a fekete a kalácsban?

–         Biztos egy szem mazsola – válaszolt anyósa a mindentudás fölényével.

–         Na jó, – folytatta Berta – de miért van neki lába?

A tökéletesen jogos kérdés elhangzása után a tisztaság koronázatlan királynője, Berta kezéből kikapta az inkrimináló kalácsdarabot, és fülig vörösödve kivágtatott vele a konyhába. A magukra maradt fiatalok folytatták a fesztelen csevegést.

–         Nagyon szeretem az anyámat, de már épp ideje volt, hogy letörjük a szarvát.

–         Igen, – válaszolta Berta – és köszönöm, hogy mellém álltál.

–         Az csak természetes, – csókolta meg hitvesét Karcsi – de áruld el, honnan szereztél be egy svábbogarat?

–         Ez ma már nem probléma – árulta el Berta – minden kisállat kereskedésben dekára lehet kapni. Ezzel etetik a gyíkokat. Tudod, ma ez a trendi, akinek nincs anyósa, hüllőt tart helyette.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2833) Az igazság órája

Tibor bá’ online

 

Már többször volt szó róla, Guy McPhersonnak nincsenek önálló kutatási eredményei, mindössze a nevesebb kutatók eredményeit ismétli, esetleg több eredmény összevon. A híressé vált 2026-os kihalást Wieslaw Maslowski eredményeire alapozta, akik azt jósolta, hogy 2016 (plusz, mínusz) 3 év, és az Arktisz jege nyár végére eltűnik. Ez tehát bekövetkezhet 2013 és 2019 között bármikor. Az utolsó év most van, 2019-ben, amikor is rekord, rekord után születik, de egyáltalán nem valószínű, hogy a sarki jég eltűnik. Néhány napja McPherson tetemre hívta Maslowskit, aki irult-pirult és fogadkozott, hogy többé nem  jósol, mert sok tényezővel máig nincsenek tisztába, de McPherson többszörös kérésére azt mondta, hogy az eltűnés 2040 és 2050 között várható. Ez persze a ló másik oldala.

Egyezzünk meg abban, hogy az Arktisz jégvilágával 50 éve foglalkozó, leghíresebb kutató, Peter Wadhams szerint az Arktisz jege várhatóan a 2020-as évek első felében fog eltűnni. Kaptunk tehát néhány évet. Aki most örvend, pláne kárörvend, fogja vissza magát, majd akkor örvendjen, ha a jég eltűnése után nem indul be a metán gyors felszínre törése.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2832) Weber kérjen bocsánatot!

Tibor bá’ online

 

1941. december 12.-én Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. A fáma szerint az amerikai külügyminiszter ezt jelentette  az akkori elnöknek, Rooseveltnek, aki megkérdezte, hogy mi ez a Magyarország. Ez egy közép európai mini királyság. És ki a király? Nincs királya. Akkor ki vezeti az országot? Egy Horthy Miklós nevű tengernagy. Van ennek az országnak tengere? Nincs. Van ennek az ország valami követelése felénk? Nincs. Van nekik egyáltalán valami követelésük? Igen, elsősorban Romániával szemben. És velük hadban állnak? Nem a románok a szövetségeseik. Akkor mit akarnak tőlünk? Azt nem lehet tudni. Talán arról van szó, hogy a magyar vezetők megalomániában szenvednek.

Talán ez az oka annak, hogy ennek a mini országnak a miniszterelnöke, miért szólítja fel az EU leendő főnökét bocsánatkérésre. Azt nyilván tudja, hogy sose fognak bocsánatot kérni, akkor pedig miért ez a felszólítás? Mert Orbán tetszeleg abban, a maga által kitalált pozícióban, hogy ő nem a kutyát megcsípő bolha, hanem a kutyafalka vezére. Ennek módja, hogy itthon jár a szája, pimaszkodik a nagyokkal, de valójában lehasal nekik, minden kívánságukat teljesíti, hogy elnézzék a pimaszkodásait.

Most, hogy Amerikában betelt a pohár, veszünk tőlük hadifelszerelést, megengedjük, hogy garázdálkodjanak az országban. Még az is lehet, hogy rakétaelhárító rendszereket enged itt felállítani, amivel azt éri el, hogy Putyintól mi is kapunk egy célkeresztet. De sebaj, az Orbán imádók ezt is meg fogják bocsátani.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

(2831) Így csinálnám én

Tibor bá’ online

 

Tíz éve azt írtam: aki most gyereket vállal, az egy lelkiismeretlen barom. Alaposan le lettem érte baszva. Aztán: Aki még nem múlt el 40 éves, az nagy valószínűséggel nem fog természetes halállal, meghalni. Le lettem érte baszva. Most arra vállalkozom, hogy leírjam, én mit tennék, ha 30-70 éves lennék.

Először is az életkortól függetlenül tölts el minél több időt a családoddal, illetve azon családtagjaiddal, akik ezt megérdemlik. Semmi esetre se rohanjatok a pénz után. Pénz nélkül is lehet boldognak lenni. Ha a holtágban pecázol egy árnyas fa alól, lehetsz olyan boldog, mintha kitolongtál volna Velencébe 100.000 forintért és iparkodnál mindent látni, amit lehet.

Tedd azt, amiben kedved leled, ne azt, amit elvárnak tőled, legyen az elváró akár a feleséged is.

30-50 között éld ki azt, amit a szex tud nyújtani. Nem csak konvencionális módon. Nem fogod soha megbánni, de lehet, hogy sajnálni fogod azt, amit kihagytál.

50 felett már nyugalomra vágyik az ember. Lehet, hogy ehhez el kell válnod. Ne habozz, cselekedj. Sok ember olyan párkapcsolatban él, ami egyik félnek se felel meg. Ennek ellenére ragaszkodnak hozzá megszokásból. Cselekedni kell, szarakodáshoz már nincs idő.

60 felett legyen hobbid, ha nincs, csinálj magadnak, és bíbelődj azzal, töltse ki a szabadidődet. Hagyd a fenébe az elvárásokat. Ne fuss a divat után.

Gyűjtsd össze az emlékeidet, a fényképeket, és időnként nézd őket végig. Emlékezz nyugodtan, a múlt nem megváltoztatható, de átélhető újra. Vegyél fel kapcsolatokat azokkal, akikkel már rég nem jössz össze. Az Internet korában ez igen egyszerű.

A többire sor kerül majd a hozzászólások megválaszolásánál.

___________________________________________________________________________

Egyáltalán ne foglalkozz mások elvárásaival, hülye tanácsaival, és ne akarj feltétlenül a fősodorhoz alkalmazkodni semmiben, ne törődj azzal sem, ha hülyének néznek, nem Te vagy az! És főként ne vállalj semmiféle konfliktust, mindenki azt tesz, amit jónak lát, mosolyogj! (Horváth Csongor)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2830) A szomorú valóság

Tibor bá’ online

 

Az alábbi ábrán feltüntetett értékek igen gondos, körültekintő, többszörösen megismételt mérések következményei. Ebből jól látható, hogy az elmúlt 400.000 év (nagy vonalakban az emberiség születése) alatt hogy változott a Föld átlag hőmérséklete (legfelül, vörös vonal), a légkör CO2 tatalma (középen, kék vonal), és a légkör metán tartalma (legalul, halvány lila). Teljesen egyértelmű, hogy a három görbe tökéletes szinkronban van. Az is világos, hogy a hőmérséklet sose volt 8 fokkal kevesebb, mint a bázis, és sose volt több, mint 2 fok + bázis. Ezen adatokhoz 200 illetve 280 ppm CO2 tartozott. Most a CO2 tartalom felugrott 400 ppm-re (2013.május 9. – ma már 415 ppm). Ehhez a CO2 értékhez (ha érvényesnek tartjuk az elmúlt 400.000 évet) 10 fok Celsius emelkedés tartozna a bázishoz viszonyítva. (lásd jobb felső sarok) Vagyis mához képes kb. +8°C.  És akkor miért nincs ekkora meleg? Azért mert a rendszer tehetetlen, de ez benne van, és ha ma leállna a további CO2 kibocsátás, akkor néhány év alatt erre menne fel és itt állna meg. Tovább gondolkodva, arra jutunk, hogy ha 320 ppm-nél megállunk, akkor most állna meg a melegedés. Mikor volt 320 ppm? 1960 nyarán. Elképzelhető, hogy 1960-ban az emberiség felhagy a CO2 szennyezéssel, azaz többet bocsát ki annál, amennyit a növények felhasználnak? Kizárt dolog.

Junker a napokban érdekes dolgot nyilatkozott. Azt mondta, hogy pontosan tudják mit kell(ene) tenniük. Azt nem tudják, hogy ha ezt megteszik, hogyan választassák meg magukat újra. Magyarul, mit visel el az emberiség. Ma már késő, de időben (1960) ki lett volna hajlandó lemondani az utazásról, a meleg vizes esti zuhanyról, a téli lakás melegítésről, az állati húsok fogyasztásáról, saját gépkocsiról, stb. Csak azért, hogy az emberiség ne haljon ki 60-70 év múlva egy (Tibor bá’-hoz hasonló) félőrült vészjóslása miatt. Teljesen kizárt, hiszen még ma is vannak igen aktív klíma tagadok, még a blog látogatói között is.  A mai politikusok 20-30 évre terveznek. Atomerőművet építtetnek (15 év). Amikor ezekről olvasok egyszerűen megáll az eszem. Hol élnek ezek az emberek? Ezeknek nincsenek tanácsadó szakemberei? Nincsenek.

Miért kardoskodom? Hogy tudatosítsam benned a valóságot, hogy beoszthasd az idődet, hogy értelmesen rendezd el a dolgokat. Hogy sohase mondhasd “ha én ezt tudtam volna!” Tudod.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2829) Gondolkozzatok el azon, amit bemutatok

Tibor bá’ online

A Bering tenger jege márciusában, az olvadás elején:

Az artic-news.blogspot.com több tucat klímakutatót tömörítő blogból

Kikövetelt őszinteség:(fordítás)

A szennyezés  mindent elpusztít, ami kedves a szívünknek. Ennek ellenére sok politikus kenőpénzért hagyja, hogy folytassák a szennyezést.

Elképzelhető mérető katasztrófa kezd kibontakozni. Az élet eltűnő félben van, egy évtizeden belül minden élet kipusztulhat.

5°C melegedés mellett az élet legnagyobb része el fog tűnni a Földről. Az emberi faj közelgő kipusztulásához valószínűleg 3°C is elég lesz.

2019-ben 1,85°C-al lehet melegebb, mint az Ipari forradalom előtt, és a gyors hőmérséklet emelkedés a 3°C határt hamarosan elérheti.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2828) Jótékonyság

Tibor bá’ online

 

A diszkusszió kedvéért tételezzük fel, hogy beüt a Geddon, vagy SHTF, valamint, hogy te előre gondoltál rá, és beszereztél ezt meg azt, és így a családod minimum fél évre biztonságban van. És ekkor két nappal később a szomszéd anyuka, aki férjével együtt három kisgyereket nevel, bekopog hozzátok és kér, hogy segítsd ki egy kis sűrített tejjel és egy kiló grízzel, mert nem tud mit adni a legkisebb csecsemőjének. – A kérdésem az, hogy mit teszel?

Mielőtt válaszolnál a feltett kérdésre leírom neked, hogy szerintem mi az önzés, mi a nagylelkűség, és mi az, ami elvárható. Ha egy barátomat előreláthatóan 100.000 forint vesztesség fog érni, amit én, és csakis én meg tudnék akadályozni, de ez nekem 1000 forintomba kerülne, akkor az általános társadalmi megítélés szerint, ezt fel kell vállalnom. Ha ez a megakadályozás nekem 10.000 forintba kerülne, és megteszem, akkor nagylelkű vagyok. Ha nekem csupán egy 100 forintos telefonomba kerülne a 100.000 forintos vesztesség megakadályozás, és mégse teszem meg, akkor én egy önző fráter vagyok. – Visszatérve az eredeti gondolathoz, a szomszéd csecsemőjének a megetetése neked csak egy kiló grízbe és egy tubus sűrített tejbe kerülne. Ez 3-400 forint, ami megmentené egy csecsemő életét. Tehát, mit teszel?

Ráérzésem szerint 95 százalékos eséllyel át fogod adni a kért termékeket. Amire én azt válaszolom, hogy végzetes hibát követnél el.

Fordítsuk meg a dolgot. Én vagyok az, aki röhögtem a felkészülési őrületen. Különben is kicsi a spájzunk, meg a központi fűtés miatt meleg is. Aztán most teljesen váratlanul ránk szakadt az ég. Mire eljutottam a TESCO-ba, a polcok már üresek voltak. Hazaérve azt láttam, hogy a feleségem ringatja a másfél éves gyerekünket, aki üvölt, mert éhes. A feleségem kér, hogy azonnal hozzak valami gyors ételt, mondjuk tejet és grízt. Én tudom, hogy az üzletek polcai már üresek. Ezért átugrom a szomszédhoz, akivel ugyan nem vagyunk különösen jóba, de köszönő, sőt beszélő viszonyban vagyunk. Megkérem, adjon kölcsön egy kis tejet és grízt, amit mihelyt rendeződnek a dolgok visszaadok, illetve, ha akarja most azonnal, kifizetem. Tegyük fel, hogy a szomszéd, akit elkapott a felkészülés, meghatódik, a gyereksírás különben is áthallatszik hozzá, és ad. Tejbegríz megfőzve, gyerek elhallgat, majd eltelik néhány óra. A telefon néma, a rádió bemondja, mindenki maradjon az otthonába, semmi pánik, a dolgok hamarosan rendeződnek. A dolgok nem rendeződnek. Egy idő után már nem csak a másfél éves, de mind a három gyerek bőmből az éhségtől. Mi is éhesek vagyunk, de az kibírható. A feleségem szemrehányással néz rám, majd megszólal, tegyél már valamit! De mit? Fakasszak tejet a sziklából, mint Szent László? Nincs mit tenni, megint átmegyek a szomszédhoz, és kérek. A dolog most kétesélyes. Vagy kapok, vagy nem, de ha kapok is, mi lesz holnap?

Eljön a holnap, és én tudom, hogy a szomszédtól kérni felesleges. Valószínűleg ki se fogja nyitni az ajtót…

Várok egy órát, vagy kettőt, majd lemegyek a pincébe és felhozom a rég nem használt fejszét, és…… és olyat teszek, amit nem tennék, ha az első alkalommal kiderült volna, hogy a szomszédnak sincs semmi tartaléka, mert különben adott volna.

Tanulság? Geddonban egészen másképp kell gondolkodni. Semmi jótékonyság, semmi megértés, mindenki mindenki ellen.

Lehet engem utálni, akinek ahhoz van kedve, mert az sokkal könnyebb, mint szembe nézni a tényekkel.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2827) Patkányisztán

Tibor bá’ online

 

Mint derült égből a villámcsapás úgy ért minket a felismerés, hogy létrejött az ENSZ legújabb tagállama, Patkányisztán, Budapest fővárosával, amit egyszerűen elleptek a 6 hónap óta nem irtott patkányok. Bangóné szerint, különben is túl sok a patkány, egészen pontosan a kétlábú patkány. A Fidesz mindjárt meg is oldotta a talányt, a saját választóiról lehet szó, és beindított hozzá egy anti-patkány mozgalmat. Erre fel az emeszpés Újhelyi előállt a saját anti-anti-patkány reklámjával, amit nagyon gyorsan lefújt, arra hivatkozva, hogy ők nem dagonyáznak, feltehetően a patkány fekáliában. Röviden ennyi a történet, de mindenkinek volt hozzáfűzni valója, elsősorban morális, emberjogi, stb. okokra hivatkozva. Súlyosan liberális gondolkodású Fidesz ellenes lelkületük is úgy gondolták, hogy az ember az ember, még akkor is ha hülyére lopja magát (ez igaz), és egy embert önérzetében sérti, ha lepatkányozzák (ez is lehet igaz), de teljesen félre viszi a témát.

Kezdem azzal, hogy ha már valaki politikus, pontosabban megélhetési politikus, akkor ügyelni kellene arra, mit mond. Bangóné alaposan megsértette meggondolatlan mondatával azokat, akik fizetik a megélhetési politikusok nem csekély megélhetési költségeit. Amikor rádöbbentették hülyeségére, neki másodperceken belül le kellett volna mondania. És vajon miért? Azért, hogy az ellentábor ne tudjon belőle tőkét kovácsolni. Ennyi, minden további mondat túllihegés. Ami pedig a az anti- és anti-anti- patkányozást illeti, a hozzászólók hatalmas tévedésben vannak. Semmi dagonya, semmi emberi önérzet, semmi méltányosság. Egyetlen egy szempont létezik, a nevezett megnyilvánulások hoznak-e szavazatokat, vagy visznek? Aki ezt nem tudja, az ne menjen el politikusnak, mert se neki, se az országnak nincs belőle haszna.

A patkányozás nem hozott és nem vitt el szavazatokat, de a patkánytábort még jobban összekovácsolta. A másik tábor megértően hümmögött, de semmi más. A két tábor közötti, úgynevezett bizonytalan szavazókat pedig csak abban erősítette meg, hogy az egyik 19, a másik egy híján 20. Tehát még erősebben lett bizonytalan, pedig a baloldalnak ezeket kellene megfogni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2826) Kötelező halál 70 után?

Tibor bá’ online

 

Nem szeretném, ha félreértenétek ezt a blogot, és nem akarok kapni olyan választ, hogy savanyú a szőlő. Akkor rajta: Gyerekkoromban minden vágyam az volt, hogy felnőtt lehessek. [az unokám nem akar felnőni] Ugyanis, nagyon jó dolog volt felnőttnek lenni. Tisztelni kellet őket, udvariasnak kellett lenni velük, át kellett nekik adni a helyet, nem lehetett belebeszélni a mondataikba, engedelmeskedni kellett nekik (még idegeneknek is), és akkor is igazuk volt, amikor nem volt igazuk. Édesanyámmal ültünk a villamoson, felszállt egy néni, amire az édesanyám szólt, hogy adjam át a helyem. Amikor leszálltunk a villamosról egy kicsit méltatlankodtam, de édesanyám azzal vigasztalt meg, hogy ha majd én is idős leszek, akkor milyen jól fog nekem esni mindaz a figyelmesség, amit most mi az idősek felé tanúsítunk. Aztán eltelt egy-két évtized és a dolgok kezdtek megváltozni, beindult a gyerekkultusz, amikor én már nem voltam gyerek. Engem a tanító bácsi még felpofozhatott, az én gyerekeimet már nem. Aztán jött a rendszerváltás, ami végleg betette az ajtót. 22-24 éveseket ültettek be a vezérigazgatói székbe, a tapasztalt idősebbeket pedig kitették az utcára. Aki elmúlt 40, az már nem is számít. Feje tetejére állt a világ. Tombol az ifjúság kultusz, amihez az ifjak lelkesen tapsolnak. Szemlélem a TV riporternőit, milyen magabiztosan néznek velem szembe és nem veszik észre azt, amit én már tudok, hogy 10 évvel korábbi elődjeik már megindultak a kikopás lejtőjén, és nekik is ez lesz a sorsuk. Az emberi élet gyorsan múlik. A ma még ropogós pipiből néhány év, alatt löttyedt „érett nő lesz”. Aki kitalálta a „fiatalság kultuszt” már maga se fiatal, és éppen ez benne a tragédia, de egyben az élet egyetlen igazságossága. Az évek mindenkinek a feje felett egyformán múlnak. És akkor most ebben a tudatba nyúlhatnátok az egér után egy-két klikkelés végett, de képzeljétek el, szombaton belefutottam egy posztba a következő cím alatt:

Holland proposes giving over-70s the right to die if they ‘consider their lives complete’

Nem fordítom le, mert tudom, hogy szinte kivétel nélkül valamennyien értitek, különben is nagy vonalakban azt jelenti, amit a magyar cím. Hetven felett mindenkinek joga van meghalni, ha úgy kívánja. Ez így nagyon demokratikusnak hangzik „ha úgy kívánja”, idős hölgycsak nekem erről eszembe jut egy vicces mondás. „Tőlem a buzik, azt csinálhatnak, amit akarnak, csak ne tegyék kötelezővé.” Valahol itt van elásva a kutya. [emlékeztek, semmi savanyú szőlő, ez egy tudósítás és akkor is megírnám, ha 40 lennék.] Egy általam meg nem nevezett listán egy 30 körüli férfi a következő megjegyzést tette rám: „Most már csak azt kellene kitalálni, hogy a nagyjából teljesen szenilis, agy-halott, temetők-üresek Tibi tatával mit kéne csinálni….”  Azt még elárulom, hogy az idézett pasinak bizonyítottan magas az IQ-ja. Nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy az utóbbi időben egy kicsit tovább élünk, mint kellene. Én például már minimum 10 évvel léptem túl az elvárhatóság határát. Először is már rég lehetett volna utánam örökölni, másodszor valakinek elveszem a helyét. Hol van az megírva, hogy 86 éves fejjel honlapot tartsak fenn. Már rég ki kellet volna tolni az Óbudai temetőbe egy kimustrált tolókocsin. Mentségére legyen mondva, nézetével nincs egyedül. Szalagcím: A világon elsőnek: Hollandia fontolóra veszi a 70 felettiek öngyilkosságba segítésének legális lehetőségét.

Azon hetven felettieknek, akiknek egyszerűen elege van az életből, segíteni kell az öngyilkosság elkövetésében. A segítséget nem orvosok adnák (hipokratesi eskü), hanem erre a célra kiképzett egészségügyi személyzet. A holland parlamentnek meg kell vitatni a témát, mert a „besegített öngyilkosság” hívei 112.500 aláírást gyűjtöttek össze egy hónap alatt (40.000 aláírás után kötelező a napirendre tűzés). Hollandiában az eutanázia 2002-óta meg van engedve a gyógyíthatatlan betegek esetében, amennyiben elviselhetetlen szenvedés áldozatai, amit két orvosnak is igazolni kell.

Most azonban a „besegített öngyilkosság” hívei egy méltóságteljes távozást kínálnak fel az élők sorából azoknak, akik elmúltak 70 évesek és egyszerűen nem kívánnak tovább élni. Ilyenek lehetnek például a megözvegyültek, vagy akik nem hajlandóak szembenézni az aggastyánkor kellemetlenségeivel, vagy akik maguk akarják megválasztani haláluk okát. A „besegítés” a halálos koktél kikeverését jelenti. Aki akar még olvasni a témáról: A licence to kill? Assisted suicide case relatives won’t be charged if they act out of compassion illetve: You’ll regret this, Anna: Martin Amis hits back after Ford’s ‘narcissist’ attack

Természetesen a tervek szerint gondoskodnának arról, hogy hirtelen felindulásból senki ne dönthessen a halál mellett, ami isten bizony csudára megnyugtató. De azért vannak józanabb hangok is, akik felvetik, mi van, ha a család lélektani nyomást gyakorol, például finom kis apró megjegyzésekkel. Az idősek különben is hajlamosak arra, hogy feleslegesnek érezzék magukat. Aztán hogyan akarják kiszűrni a lehetőség alapos kihasználását? – Teszik fel a kérdést a kritikusok?

Nekem viszont lenne még két ellenvetésem. 1) Apósom 5 éve távozott az élők sorából. Anyósomat rendkívüli módon megviselte. Nem találta a helyét, állandóan sírt, magába roskadt, elment az életkedve. Nem csoda, 61 év példás házasság állt a háta mögött. Alig voltunk képesek tartani benne a lelket. Magyaráztam neki, hogy az erős kötődés elviselhető fellazulásához körülbelül 2 év kell, annyit valahogy bírjon ki. Kibírta. Átszervezte az életét és korához képest élvezi azt. Hangosan hirdeti, hogy milyen jól érzi magát és még sokáig akar élni (1927-es). Ha neki lett volna lehetősége, akkor 5 évvel ezelőtt felhörpintette volna azt a bizonyos koktélt. 2) Nagyon kevés az a 70 feletti nő vagy férfi, aki nincs beágyazódva egy családba. Önkéntes halála kifejezetten önző cselekedett lenne. Mi lesz azokkal, akiket maga mögött hagy? Azoknak a lelkiismeretével? Esetlegesen kialakult bűntudatukkal? Szükségletükkel? Én például boldogan mentem fel naponta a 95 éves apámhoz beszélgetni, panaszkodni és közösen emlékezni a múltra. Ha nekem életet adott, milyen morális alapon fosztott volna meg engem jelenlététől az utolsó 25 év alatt?

Legnagyobb veszélyt mégis abban látom, ha meg van engedve, akkor sokan úgy értelmezhetik, hogy ez az elvárás. Sok idős ember pedig iparkodik teljesíteni az elvárást, mert nem akar önzőnek feltűnni, még önmaga előtt se.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!