2019-03-13 napi bejegyzések

(2378) A mi kis országunk

Tibor bá szatirikus online

 

Ellátandó sebesült: Itt kell bemenni a sürgősségi osztályra?

Kapus: Itt, de mit szorongat a kezeiben, ide behozni semmit se szabad.

Ellátandó sebesült: Megkéseltek, a kibuggyanó beleimet tartom vissza.

Kapus: Melyik kerületbe lakik, mert oda kellene fordulnia, különben is, ne vérezze össze a folyosót.

Ellátandó sebesült: Nem tudok átmenni sehova, mert a BKV se enged fel a járművekre, ha csöpög belőlem a vér.

Kapus: Szerencséje van, hogy ma olyan vajszívű vagyok. Menjen előre a sarkon forduljon balra. A „sürgősségi” ki van írva az ajtó felett. Még valamit a folyóson emberek ülnek, ne törődjön velük. A legtöbb előbb vagy utóbb hazamegy magától.

Ellátandó sebesült: (befordul balra, szembe találja magát egy rakás emberrel) Jó napot emberek, előre engednének? (elkezd kiabálni egy asszisztens után) Nővér, nővér, adjon egy ágytálat, had tegyem bele a beleimet.

Asszisztens: Nincs szabad ágytálunk.

Ellátandó sebesült: Akkor most mit csináljak. Már nem sokáig tudom tartani a beleimet.

Asszisztens: Miért nem vigyázott magára. Csak gondot okoznak az egészségügynek. Különben nem mondták magának, hogy hozzon magával ágytálat?

Ellátandó sebesült: Nem, aki felmetszette a hasam csak annyit mondott, hogy a kurva anyádat.

Asszisztens: Üljön már le, az új szabály szerint 10 percen belül meg kell vizsgálni és közölni kell magával, hogy mire számíthat.

Ellátandó sebesült: (kilök a székből egy mélyen hörgő öreg nénit) Nyanya, magának már nincs sok hátra, hadd üljek le. Már zsibbad a jobb karom, nem vagyok én ehhez hozzászokva.

Asszisztens: A helyzet az, hogy az én megítélésem szerint magának sincs sok hátra, de talán lesz itt egy sebész, aki összevarrja a hasát, ha vissza tudja valaki tenni a beleit, de ahogy nézem egy darabot már elveszített belőlük. Miért nem szorította egy kicsit jobban. Na jó látom, a vastag belei jó sikamlósak, de a hasnyálmirigyét már nem látni. Úgy tűnik, azt is elhagyta.

Ellátandó sebesült: Azért én mégiscsak szeretnék egy orvossal beszélni.

Asszisztens: Az orvosok nem beszélgetnek, nincs rá idejük, de 6-8 órán belül magára is sor kerül.

Ellátandó sebesült: Én olyan álmos vagyok, hogy egészen biztos addig elalszom.

Egy orvos: (éppen elrohan valahová, de meglátja a nagy rakás kibuggyant belet, hirtelen leáll) Maga miért nincs benn a kezelőbe? A folyóson varrjuk össze?

Ellátandó sebesült: Senki nem mondta, hogy hova menjek, de már legszívesebben nem mennék sehova, mert leragadnak a szemeim.

Egy orvos: Ez a vér vesztesség miatt van. Különben is ennyi idő után a szepszis bebiztosított. Pláne, hogy a bélsár ráfolyt a májára. Na, mindegy.

Ellátandó sebesült:  Szepszis? Abba beletehetem a beleimet?

Egy másik beteg: A szepszis azt jelenti, hogy magának már annyi!

Ellátandó sebesült: Kár, szívesen vártam volna 14 és fél órát, aztán, ahogy a kapus mondta, hazamentem volna magamtól.

Asszisztens (aki valahonnan visszajött) Na, jó ember itt az ágytála. Tegye szépen rá a beleit, és máskor ne bicskázzon a kocsmában.

Ellátandó sebesült: Nem a kocsma, a feleségem bökött le, mert meg akartam erőszakolni.

Asszisztens: Igen? Na, akkor adja vissza az ágytálat. Tartsa csak tovább a beleit. Főleg így néhány nappal Nőnap után.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!