Tibor bá’ online

Egy jól olajozott társadalomban élünk, amit megszoktunk, és természetesnek veszünk. Természetesnek vesszük, hogy ha lemegyünk a buszmegállóba a busz hamarosan megérkezik és oda visz, ahová a járatnak mennie kell. Természetesnek vesszük, hogy az ABC-ben felkaphatunk egy kenyeret, 20 deka parizert, meg ezt és azt, és hazavisszük, ahol elfordítunk egy gombot és hamarosan meleg lesz. A csapból folyik a víz, a villanyt fel lehet kapcsolni. Találomra elmegyünk egy színházba, ahol 19:07-kor elkezdődik egy előadás. Az Interneten megrendelek egy mütyürt, amit másnap kihoznak. A hétvégén elmegyünk egy wellness szállóba, ahol beülhetünk a langyos vízbe. A mobilon benyomunk egy gombot és beszélhetünk a távoli barátunkkal. Behajtunk egy benzinkúthoz, ahol a csőből folyik a benzin vagy a gázolaj. Ne adj isten, felhívjuk a mentőket, 15 percen belül kint van egy kocsi. Bekapcsoljuk a tévét, ahol számtalan műsor közül válogathatunk.  Egyszóval minden úgy működik, ahogy kell, és ahogy megszoktuk. De garantált-e ez minden körülmények között a végtelenségig? Nem kell erre a kérdésre válaszolni, mert ráutaló magatartásunk szerint a válasz IGEN, mert az eddigi tapasztalatunk szerint, ha pénz van, akkor minden van. Pedig ez nem igaz.

Időnként történik valami a világ valamelyik pontján, amikor ebbe az olajozott szerkezetbe a természet bedob egy villáskulcsot és a verkli megáll. Most legutoljára Guatemalában történt ez meg, elképesztő következményekkel. Ugyanis az olajozott gépezetben a „fogaskerekek” szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha bármi okból kifolyólag a benzinkutakból kifogy a benzin, a teherforgalom leáll üzemanyag hiány miatt. A kiskereskedelmi egységeket nem tudják feltölteni áruval, azonnal áruhiány áll elő, aminek hatására az emberek vadállatként kezdenek fosztogatni. Ugyanez áll elő, ha egy földrengés miatt a közutak nem használhatók. Hasonló pánik állhat elő például egy halálos járvány kitörése esetében is. Hogy ez bekövetkezhet arra a legutolsó intő jel a Fülöp-szigeti tájfun okozta káosz.

Nézzük meg, hogy milyen tanulságot tudunk levonni a beszámolóból: „Két nap alatt elfogytak a tájfun által sújtotta települések étel-, víz- és gyógyszerkészletei, így a helyiek minden még fellelhető készletet megrohamoztak.”  –  írja a Reuters.

A hírügynökség beszámolói szerint Alangalang városában a fosztogatók egy állami áruház raktárának rizskészleteit rohamozták meg. A fosztogatók elkeseredett akciói érthetőek, mivel a háztartásonként átlagosan három kiló rizs és egy liter víz „tartalékkal” rendelkeztek. Egy magyar származású tanú úgy érezte, hogy európaiként az adott körülmények között egyre kevésbé vannak biztonságban a katasztrófa sújtotta helyen, különösen azután, hogy nem messze tőlük egy zsák rizsért megöltek egy embert.”

Első tanulság: Legalább néhány hétre szóló étel és ivóvíz készletet fel kell halmozni + alapvető gyógyszereket.

Második tanulság: Vész esetén külföldinek lenni komoly hátrányt jelent.

Harmadik tanulság: A geddon ellenes szövegelés elfogadása komoly bajba hozhat, ha a véletlen úgy hozza, hogy minket kap el a gépszíj, ami bármi lehet.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________