Tibor bá’ online
Találkoztál már záptojással? Ha igen, akkor tudod, hogy milyen büdös. Nos, ezt a bűzt a H2S, azaz a hidrogén-szulfid terjeszti. A hidrogén-szulfid természetesen légnemű és színtelen, és szörnyen büdös, de jól van ez így, mert körülbelül annyira mérgező, mint a cián. Hidrogén-szulfid a természetben elsősorban fehérje rothadásból keletkezik, ami ugye a tojásban elég sok van. Keletkezésének azonban van feltétele, oxigén nem lehet jelen.
Akkor most térjünk a tárgyra. Az utóbbi időben néhány vezető biológus a világban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a globális melegedés miatt nem csak a CO2 koncentráció növekszik, de az óceánokban lévő oxigén is csökken. vagyis egy olyan állapot állhat elő, amiben a mélytengeri anaerob baktériumok nagy mennyiségű hidrogén-szulfidot állíthatnak elő. Ez viszont kiirthatja a földi élet 97 százalékát.
Ez annyira nem lehetetlen, hogy 250 millió évvel ezelőtt már meg is történt. Az ok az oxigéntől megfosztott óceánok, ami a vizek pH egyensúlyának a felbomlásából származott. Nem csoda, hogy Peter Ward, a Washingtoni Egyetem biológiai és paleontológiai professzora, a legújabb könyvének végére a „hidrogén-szulfid okozta kihalás” került.
Különben Ward könyve egy kicsit megfúrja a Gaia hipotézist is (a Föld az élet fenntarthatóságának érdekében helyrebillenti önmagát): a jelenlegi klíma krízis miatt túl sok a levegő széndioxid tartalma és túl kevés oxigén van az óceánokban. A Föld pedig nem próbál kialakítani egy optimális fizikai és kémiai környezetet az Élet részére. Ellenkezőleg – állítja Ward – a többsejtű élet öngyilkos természetű, ami miatt a Földön az egysejtűek fognak uralkodni, ahogy az a 4,5 milliárdos múlt legnagyobb részében tapasztalható volt.
Hogy Wardnak igaza van-e, azt nehéz eldönteni. Az én részemre egy kicsit emészthetetlen. Nem ismerem a részleteket, de egy hidrogénszulfidos halált nehezen tudok elképzelni. Csakhogy a részletek kezdenek összeállni. A széndioxid szint rohamosan növekszik, az óceánok veszítenek az oldott oxigénből. Namibiában már találtak hidrogén-szulfidot termelő helyeket, ott ahová nagy mennyiségű ipari szennyezést eresztettek a vízbe.
Jó hír? Azt tudjuk, hogy a Perm korszakban, amikor a tömeges kipusztulás bekövetkezett, az atmoszféra széndioxid tartalma 1000 ppm körül volt. Rossz hír? az 1000 ppm-es koncentrációhoz közelebb állunk, mintsem gondolnánk. Jelenleg a CO2 koncentráció jóval túllépte a 400 ppm-et, az éves növekedés pedig a 3 ppm. Ha ez így megy tovább, csak néhány évtized és meg lesz az 1000 ppm. Az ok egyszerű, minél melegebb lesz, annál kevesebb szén-dioxidot nyelnek el az óceánok, vagyis a melegedéssel a folyamat felgyorsul.
A rendkívül óvatos Ward szerint, a Pleisztocént már elhagytuk és vágtatunk a Kréta felé, ha elérjük a 800 ppm-et nagy bajban lesz az emberiség (szerintem már most is). Ami előttünk áll az a földtörténet második legforróbb időszaka lesz. Ward véleményével nem áll egyedül, ha most azonnal nem hagyjuk abba a széndioxid kibocsátást, az emberiségnek annyi. És persze, nem hagyjuk abba. http://www.alternet.org/story/140912/
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________