Tibor bá’ online

Utálok vészmadárkodni, de hazudni se szeretek, lelki kényszert érzek a valóság felfedésére. Hogy a GAME OVER azt onnan lehet tudni, hogy nem egy szarral kell szembenéznünk, hanem ahová nézünk, mindenütt szar van. Vegyük most a vizet.

Gyerekkoromban, a bérházakban a lakók a vízért nem fizettek, olyan olcsó volt, nem érte meg mérni. És milyen finom volt a budapesti víz. Nem volt szükség különböző üdítőkre, a csapvíz ragyogóan oltotta a szomjat. Manapság fizetünk a vízért (nem is keveset), de használata oly könnyű, mint a levegővétel (amiért egyelőre nem kell fizetni, na persze olyan is!). Megnyitunk egy csapot és azon nyomban ihatunk, főzhetünk, moshatunk vagy fürödhetünk. Ilyen egyszerű. Nekünk. Egyelőre!

Pillanatnyilag a világban 1,5 milliárd ember nem jut hozzá emberi fogyasztásra alkalma vízhez. Valami lehet a levegőben, mert Magyarországon is a palackozott víz hihetetlen gyorsan elterjedt, és továbbra is felfutó félben van. Az ok egyszerű. Néhány évtizede a hagyományos víznyerő helyek kapacitása nem elégíti ki a keresletet, aminek következtében a „nem hagyományosan” pótolt vizet klórozni kellett a fertőzési veszély elhárítása miatt. Hamarosan ez se lesz elég!

Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egy főre eső gyógyszer­fogyasztás a legmagasabb a világon, nem azt a propagandát nyomják, mint nálunk, vagyis a lejárt gyógyszereket vigyük vissza a patikákba. Amerikában a lakosságot arra ösztönzik, hogy a lejárt vagy megunt, szóval a felesleges gyógyszert biztonsági okokból ne a szemétbe dobják, hanem húzzák le a vécébe. Ennek következtében óriási mennyiségű farmakokémiai anyag kerül a szennyvízbe, pláne ha hozzászámítjuk, hogy amit nem bont le a szervezet, az a vizelettel távozik, szintén a szennyvízbe.

A szennyvizeket természetesen derítik, de az oldott anyag bizony oldott marad. Így például a Bécsben, Pozsonyban és Győrben elfogyasztott gyógyszerek könnyűszerrel kerülnek be a budapesti ivóvízbe. Az amerikai esetet azért hoztam fel, mert ott vették a fáradtságot és 62 város vizét letesztelték. Miket találtak, természetesen nagyon kis mennyiségben? Nyugtatókat, antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, ösztrogént és pszichiátriai tudatformáló gyógyszereket. Más már nem is nagyon találhattak volna, de igen. Állatok takarmányába kevert antibiotikumokat és növekedést serkentő hormonokat. A kellemetlen mellékkörülmény az, hogy főleg a hormonok rendkívül kicsiny mennyiségben is hatnak hosszútávon.

Sajnos a palackozott víz fogyasztása nem oldja meg a gondjainkat, mert vegyi anyagok a szemétlerakókba is kerülnek, ahonnan az esővíz a talajba mossa, és végül megjelennek a palackozott vizekben is. Maradjunk annyiban, fogalmunk sincs, mit iszunk.

Ez még mindig jobb, mint a következő hír. Legújabb ENSZ jelentés szerint a globális felmelegedés miatt a gleccserek „riasztó mértékben” olvadnak, néhány évtizeden belül el fognak tűnni. Csakhogy a Föld folyóinak nagy része gleccserekből táplálkozik. Az emberi települések évezredek óta folyók mentén alakultak ki, és ma már nem csak az ivóvizet nyerik belőlük, de az ipar és a mezőgazdaság is innen kapja a szükséges vizet.

Hogy megfejeljem az eddigieket, megemlítem még, hogy a gépkocsik alternatív üzemanyagának előállításához százszor több vízre van szükség, mint a benzin előállításához. Ki hitte volna, hogy egy tonna gabona megtermeléséhez 1000 tonna vízre van szükség? Ebből következik, hogy a jövőben várható vízhiány egyenlő lesz az élelmiszerhiánnyal.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________