Tibor bá’ online

Az emberiség már az ó-kortól tudja, hogy a fűzfa levelének és kérgének a kivonata fájdalomcsillapító hatással bír. Az 1800-as években több vegyész is foglalkozott a témával, megállapították, hogy mi az, ami ténylegesen csillapítja a fájdalmat, el is nevezték szalicilnek. A Bayer gyár vegyészei hozták össze az acetilszalicilsavat, amit jó érzékkel szabadalmaztattak és 1899-ben piacra dobták az Aszpirint, amiből azóta több, mint egy billió tablettát fogyasztott el az emberiség, a Bayer gyár pedig milliárdokat kereset vele, ugyanis az előállítása szinte fillérekbe kerül.

Kevés gyógyszer fut be ilyen hosszan tartó karriert, aminek meg van a maga oka. Az Aszpirin a nem szteroid gyulladás gátlók csoportjába tartozik, vagyis alkalmazható fájdalom, gyulladás, valamint láz csökkentésére. Gyógyhatása lenyűgöző, ezért egyesek úgy fogyasztják, mint a cukorkát, és ez az, amiért írtam ezt a posztot.

Ötven éve arra is rájöttek, hogy az aszpirin hatására a vérlemezkék összecsapódási hajlama is csökken, vagyis gátolja a véralvadást, ami miatt csökkenti az infarktus bekövetkezésének esélyét, és alkalmas a sztrók utáni kezelésre is. Veszélyeztetett egyéneknek javasolt a kis dózisú (nálunk 100 mg, Amerikában 81 mg) folyamatos szedésed.

Természetesen van mellékhatása is, elsősorban a gyomor nyálkahártyájának a megtámadása, ami fekélyesedéshez vezethet. Ez ellen kitalálták a védő bevonatot, ami késlelteti a pirula feloldását, amire csak a vékonybélben kerül sor. Ez az „aszpirin protect”, amit az isémiás betegek rutinszerűen szednek.

Arról viszont kevesen tudnak, hogy valódi hosszútávon az Aszpirin megtámadja a vesét, vese nélkül pedig nem lehet élni. Éppen ezért bármennyire is hasznos az aszpirin (pláne C-vitaminnal kombinálva), a felesleges szedésére figyelni kell.

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________