2016-09-03 nap bejegyzései

(1952) Divatszavak

Tibor bá’ online

 

~k001Anyám korában, ha valamivel meg voltak elégedve, akkor az „klassz” volt. Kamasz koromban az én megelégedésem az „állati jó” kifejezést váltotta ki. Anyám bosszankodott rajta, zavarta, hogy minden „állati”, ami szerinte messze nem volt kívánatos. Persze az „állati” nem tartott örökké, felváltotta az „oltári” jó, majd a „baromi” jó, ami semmivel se volt szalonképesebb az „állatinál”. Manapság természetesen a „király” járja, de a lényeg nem változott, csak a szavak.

Viszont a mindenkori divatos szavak jellemzőek a társadalom gerincére, a tanulást befejezők és a nyugdíjba vonulók közé eső rétegre. A menő kifejezés a „nyugalom megzavarására alkalmas” rendszerint képek, vagy képsorok. Ki is takarják őket (hogy akkor minek mutatják, megfejthetetlen). Engem senki ne zavarjon, hagyják békében a nyugalmamat. Nem érdekel, mi minden van itt a környékemen, ezekről én nem vagyok hajlandó tudomást venni. Minden úgy fasza, ahogy én gondolom, ezt ne háborgassák.

A másik divatos szó a „cuki”. Ez csak természetes, ha a csúnya dolgok nincsenek, akkor viszont vannak a szép dolog, akarom mondani a cukik. Juj, de cuki vagy, te, ő, mindenki, de főleg a kiskutyák, meg bármiféle kis állat, mert az él, de nem ember, tehát tök ártalmatlan.

A következő a „kényeztetés”. Ez, ami minimum kijár nekem. Semmi erőfeszítés, még gyereket se vállalok, mert az strapa és költség. Nulla kötelesség, de azért kényeztessenek. Miért is? Mert megérdemlem, mondja az ügyes parfüm reklám. Rátapintva a közhangulatra.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________