Tibor bá’ szatirikus online

Az elektronika nem csak kényelmet hozott magával, de felforgatta megszokott világunkat, amit félvállról vesszünk tudomásul, és amint alant látható, nevetünk rajta, pedig valójában sírnunk kellene.

És ez nem vicc, de röhögünk rajta.

_______________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

_________________________________________________________

Milyen nyugodt, meghitt világ volt!

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

–

Tibor bá’ szatirikus online

–

–

Nem tudom észrevettétek-e már, hogy újabban senki nem ért semmihez (kivéve a vásárlást), mindenhez van SZAKEMBER. Hogy ki, hogyan lesz szakember, azt most egy kicsit tegyük talonba. Inkább vizsgáljuk a jelenséget. Tehát, piacgazdaságban az értékesítések növelésére a legalkalmasabbak a hirdetések. Íme: Óvónő létemre tudom, hogy ha a kicsik összefossák magukat, a feneküket legjobban a bla-bla-bla védi meg a kipállástól. Mint fogorvos kizárólag a bla-bla-bla fogkrémet ajánlom, amely nemcsak megóvja fogainkat a kirohadástól, de büdös leheletünket is rózsaillatúvá varázsolja. Mosónőként elárulhatom, hogy a bla-bla-bla mosópor nem csak a piszkot veszi ki az agyonizzadt, mocskos ingekből, de a lyukakat is bestoppolja. Mosógép szerelő szakemberként megmutatom, mennyi vízkövet találok a mosógépében, látja, ez legalább húsz kiló, hamarosan kidobhatja az egészet, ha ezt el akarja kerülni, tegyen bla-bla-bla-t a vízhez. Újsághír: Szakemberek megállapították, hogy a bojler rosszul volt bekötve, ez okozta a lányánál vendégeskedő anyós halálát. A rendőrség szakemberei nyomozni kezdtek gondatlanságból elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt. Dr. Átverő János befektetési szakembernek teszem fel a kérdést, tudja-e, hogy a Zabhegyező befektetési alappal akár 40 százalék hozam is elérhető?

Lehet valami a dologban. Ugyanis például a zöldségesnél olyan digitális mérlegre rakják a burgonyát, ami a súly mellett kijelzi a fizetendő összeget is. Nincs szükség szorzásra. A szorzótáblát ugyanis csak szakemberek ismerik, és nem lehet minden zöldséges mellé odaállítani egy szakembert. Amikor magánbeszélgetésben ilyesmikkel lamentálok, akkor egy barátnak álcázott multi-szakember mindig azzal nyugtat meg, hogy most ilyen a világ és vegyem tudomásul, hogy a 3 x 17 -et nem kell tudni fejben kiszámolni. Tudomásul veszem, de mielőtt ezt kijelenthetném, ez az átkozott, minden lében kanál multi-szakember közli velem, hogy aki nem tudja a 3 x 17 -et, az valami mást tud, amit viszont én nem tudok. Na ezt aztán nem nyelem le. Még, hogy én nem tudok valamit? Ki kérem magamnak! Tegyünk egy próbát! Tegyél fel egy kérdést.

Tudod-e, hogy a nők bal seggére mit divatos tetoválni? – Beismerem, fogalmam sincs, de ez egy kivétel, ami erősíti a szabályt. Folytasd!

Tudod-e, hogy melyik márkájú szilikon trendi most a női keblek kitömésénél? –   Bameg, ezt se tudom, de van mentőkörülményem. – Ki vele! – A női keblek már évtizedek óta elkerülnek….jó-jó, helyesbítek. Én kerülöm őket. Tehát ilyet kérdezni nem fair. Folytasd!

Tudod-e, hogy a Szomszédokban ki halt meg utoljára? – A kutyás Szűcs, tüdőrákban, napi negyvenet szívott. – állítsd le magad. Azt kérdeztem a SZOMSZSÉDOKBAN. – Szomszédokban? Mi a fene az a Szomszédok? – Na, látod, hogy ezt se tudod. – Szabad a gazda, mi az? – Olyan, mint a Jóban-rosszban. – Ha az országra célzol, akkor én inkább azt mondanám, hogy szarban. – Megint mellé lőttél. A Jóban-rosszban az olya, mint a Barátok közt. – Na, ettől mentsen meg az Isten. Akkor már inkább Jövőnk, ő legalább nem szarozik, megmondja egyenesen, ide, bele a blogba. – Ne dumálj félre, valld be, hogy lövésed sincs, mi az a Jóban-rosszban. – Vallja be a halál! Ez csak egy pillanatnyi rövidzárlat, de mi az, hogy nincs lövésem? – Látod, ezt se tudod. – Dehogy nem tudom, csak nem egyre gondolunk. – Tudod mi a te bajod? Az hogy….. – Ne haragudj, hogy közbevágok, de ezt tudom. – Igen? Hát akkor ki vele! – Az, hogy nincs lövésem, te mondtad. – Tudod mi vagy te? Egy szenilis, hülye, akadékoskodó, beképzelt vénember. – Bameg, ezt is tudom. Mondtam, hogy mindent tudok. Én is szakember vagyok. – Igen? És mi a szakterületed? Mi az, amihez értesz? – Hogy mi? Már rájöhettél volna. Az épelméjű, nem szenilis, nem hülye, nem akadékoskodó, nem beképzelt, kurva trendi, up to date, észt osztó fiatalok bosszantása. Ha már így rákérdeztél.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ fordítása online

A „nyet” ereje – Szerző: Dimitri Orlov

Földnek nevezett bolygónkon a dolgok így működnek: Az Egyesült Államok elhatározza, hogy mit tegyen a világ többi része. Kívánságukat hivatalos és nem hivatalos csatornákon keresztül ismertetik, amire automatikus beleegyezést várnak. Ha ez azonnal nem történik meg, akkor politikai, financiális, és gazdasági nyomást gyakorolnak. Ha ezzel se érik el a kívánt célt, akkor rendszerváltással próbálkoznak „színes” forradalmak segítségével, vagy katonai hatalomátvétel útján. Esetleg felkelést szerveznek, és támogatnak anyagilag, aminek következtében terroristatámadások jönnek létre, polgárháború tör ki a még mindig makacskodó országban. Amennyiben ez sem vezet célra, akkor visszabombázzák az országot a kőkorszakba. Szóval így mentek a dolgok az 1990-es és a 2000-es években, de újabban új fejleményeknek lehetünk a tanúi.

Nézzük, hogy mennek a dolgok napjainkban! Amerika eldönti, mit tegyen Oroszország, amit Moszkva tudomására hoz, és automatikus együttműködést vár el. Helyett Oroszország azt válaszolja, hogy „nyet”. Erre az Egyesült Államok végrehajtja a fentiekben felsorakoztatott opcióikat a bombázás kivételével, amitől az orosz nukleáris fegyverek elriasztják, a válasz pedig megmarad „nyet”-nek. Az persze elképzelhető, hogy az amerikai adminisztrációban egy okos tojás előáll a következőkkel: „A jelek szerint Oroszországnak nem lehet parancsolgatni, próbáljuk meg a tárgyalások kezdeményezését egyenlőségi alapon.” Erre a többiek felkiálthatnának, micsoda egy briliáns ötlet, de e helyett, az ötlet gazdáját még aznap kirúgják. Ugyanis az egész világra kiterjedő amerikai hegemónia nem képezheti vita tárgyát. Tehát tárgyalások kezdeményezése helyett Amerika megrázza magát, mint egy vizes kutya, és átcsoportosítva saját magát, újra kezdi a parancsolgatást, ami eléggé vicces.

Például az Edward Snowden körül zajló bonyodalom direkt mulatságos volt. Amerika követelte a kiadatását. Az oroszok azt mondták „nyet”, mert ellenkezik az alkotmányunkkal. Most jön a főpoén, javasolták, hogy az oroszok változtassák meg az alkotmányukat. Erre az oroszok csak röhögtek egyet.

Kevésbé vicces, ami Szíriában történt. Az amerikaiak folyamatosan követelték, hogy Oroszország egyezzen bele Bashar Assad megbuktatásába. Oroszország folyamatosan azt válaszolta, hogy „nyet”, a szíreknek kell eldönteni, kit kívánnak vezetőjüknek, nem pedig az oroszoknak, vagy az amerikaiaknak. Ezt hallva az amerikaiak minden alkalommal elölről kezdik. John Kerry most volt Moszkvában, maratón-hosszú megbeszélést tartva Putyinnal és Lavrovval. A tárgyalásról készült fotó alant látható.

A fenti fényképen Lavrov és Putyin látható, valamint Kerry háttal a fényképezőgépnek, a szokásának megfelelően nyomja a szöveget. Lavrov arcáról az olvasható le, hogy „Nem hiszek a fülemnek, itt kell ülnöm, és hallgatnom kell ugyanazt a hülyeséget.” Putyin arcáról lerí: „Szerencsétlen idióta, nem képes megérteni, hogy megint „nyet”-et fogunk válaszolni. Végül Kerry hazarepül egy újabb „nyet”-tel.

Pechükre más országok kezdik átvenni a módszert. Az amerikaiak megmondták az angoloknak, hogyan szavazzanak, ők azonban azt mondták, hogy „nyet” és a kilépés mellé álltak. Az amerikaiak megmondták az európaiaknak, hogy fogadják el a szörnyen előnytelen TTIP egyezményt (Transatlantic Trade and Investment partnership), amire a franciák azt mondták, hogy „nyet”. Washington megszervezett egy újabb katonai hatalom átvételt Törökországban, hogy Erdogánt lecserélhessék, amire a törökök „nyet”-tel válaszoltak. Végül most Donald Trump „nyet”-et mond egy sereg dologra: NATO, amerikai munkahelyek offshortozása, migránsok beáramlása, globalizáció, ukrajnai nácik ellátása fegyverekkel,….

A felsőbbrendű amerikai tudatra a „nyet” romboló pszichés hatása nem eléggé kihangsúlyozható. Ha valaki felsőbbrendűen gondolkodik, és úgy is cselekszik, de ebből csak a gondolkodás működik, akkor szembetalálja magát a kognitív disszonanciával. Ha az a dolgod, hogy a nemzeteket fenyegesd, de a nemzetek tovább már nem fenyegethetőek, akkor viccé válik az, amit teszel, és idegbajt kapsz. Az ebből származó gyenge elméjűség érdekes következményekkel járhat. Az Amerikai Külügyminisztérium néhány munkatársa írt egy levelet (ami azonnal kiszivárgott), aminek lényege Szíria haladéktalan lebombázása volt, annak érdekében, hogy Bashar Assad eltűnjön a színről. És ezek diplomatának hívják magukat. A diplomácia a háború tárgyalások útján történő elkerülésének a művészete. Az a diplomata, aki háborút akar, messze nem diplomatikusan viselkedik, mondhatnánk, hogy alkalmatlan a diplomáciai munkára. Ez lehet az oka annak, hogy a vérbeli diplomaták a második Bush adminisztráció alatt kiléptek a szolgáltból. Többeket undor fogta el, amikor az iraki háború kirobbantásához hazudniuk kellett. Az igazság az, hogy ezek, akik maradtak, megzavarodott elméjű, diplomácia ellenes háborús uszítók. Ekkora az ereje egyetlen egy, egyszerű orosz szónak, aminek hatására szó szerint elvesztették az eszüket.

Utóírat (pl. Attila (PV) részére): Aki hozzászólásában amerikai propagandával próbálkozik, azt minden teketória nélkül ki fogom törölni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Gyorsan változó világban élünk, ami tegnap újdonság volt, az holnapra elavulhat. Ugyanez érvényes a társadalomra is. Ki emlékszik arra a Koreából származó ugrándozó-ló táncra. Szóval még emlékszel, mert már rég elszállt, ahogy jött, úgy ment. A szelfizés is berobbant, de már lanyhul a kezdeti lendület. Most a felmelegített pokemon a menő. Ki tudja meddig? Ez a divathajhászás sajnos komolyabb területekre is betéved. A legújabb divat a harmincas nők körében a pete lefagyasztás. Igen, minden nő lefagyasztatja saját petéjét, mert….. A hivatalos indoklás szerint a karrier felépítése lassú, sokig tart, ami nem tűr gyereket. Félő, hogy mire a gyerekvállalás esedékessé válik az igazgatónő már nem fogamzás képes. Gyereket még ki tudna hordani, de már nem érik pete, elmarad a menstruáció. Na, ekkor elő a lefagyasztott petével, amit „csak” be kell ültetni.

Jól hangzik, csak van egy kis bökkenő. A dolog ára jóval egy millió felett van. Ennek ellenére várható, hogy nálunk is el fog terjedni. Csak egy valami nem megy a fejembe. Valamikor mindennek megvolt az ideje. Mondom mindennek. Júniusban ettünk cseresznyét, decemberben sült tököt, áprilisban hónapos retket, decemberben véres hurkát. Télen mentünk korcsolyázni, nem nyáron, akkor vettünk lakást, amikor volt rá pénzünk, és végül a nők főleg a húszas éveikben szültek, nem 45 után. Ma már minden lehetséges, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez egészséges.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk olyan sportolóról, aki elkövette a doppingolás vétségét, és persze kitiltják a versenyből, évekre eltiltják a versenyzéstől, stb. A sportkedvelő, drukkoló közönség értetlenül áll a fejlemények előtt.

Először is a „doppingszerek” jegyzéke sok száz és folyamatosan bővül. Gyógyszertárakban kapható „közönséges” gyógyszerek egy része doppinghatással rendelkezik. Például a jól ismert kodein, amit köhögés ellen szednek már évtizedek óta, olyannyira doppingszernek számít, hogy már, mint gyógyszert is kivonták a forgalomból. Sok sportoló valóban úgy doppingol, hogy egyszerűen nem tehet róla, azaz nincs benne szándék. Ezt nem azért írom, hogy a doppingolókat védjem, de ezek tények.

Most meg azzal álltak elő, hogy az oroszok korrumpálták a „tiszta sportot”, mert, hogy olyan tömegesen doppingoltak. Valójában nem ők korrumpálták a sportot, hanem a MONEY. Valamikor a sport az úriemberek időtöltése volt. L’art pour l’art, ami aztán szép lassan megszűnt. Ma már ott tartunk, hogy egy aranyérem megszerzése azt jelenti, hogy az illető azonnal milliomossá válik, sőt a sportágtól függően akár milliárdos is. Valamikor az emberek szórakozásból sportoltak, ma ez jól jövedelmező szakmává vált.

A pénz mindent korrumpál, és a kapitalizmus az, ami mindenből árucikket csinál, amit aztán adnak-vesznek. A kapitalizmusban minden eladó, mindennek van ára: becsület, integritás, igazság, jog szolgáltatás (bírói ítélet). Minden piszkos haszonná redukálódik.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

http://index.hu/tech/2016/07/24/led_lampa_izzo/

A vasárnapi INDEX közzétette, hogy a nagy izzólámpagyártók kartellbe tömörülve megegyeztek abban, hogy olyan lámpákat gyártanak, amelyek legfeljebb 1000 órát világítanak, mielőtt kiégnek. Ráadásul ezt már 100 évvel ezelőtt hozták létre.

Ebből az egészből az 1000 óra igaz, de ennek műszaki okai vannak, és ezt kívánták egységesíteni. A lámpák azért világítanak, mert az arra kialakított volfrám drótok a burában izzanak argon vagy kripton gáz jelenlétében. A helyzet az, hogy minél magasabb fokon izzik a szál, annál fehérebb fénye van és adott fogyasztás mellett annál több fényt bocsát ki. Ezt azonban a természet nem adja ingyen. Minél fehérebb a fény annál hamarabb ég ki az izzó. Ha egy izzólámpa csak sárga fényt ad, akkor sok ezer órán át világítana. Kompromisszumot kellett hát találni, ne legyen túl sárga, de azért égjen legalább ezer órát. Megegyeztek tehát abban, hogy mindenki ilyen lámpát fog gyártani. Megegyezéses alapon ipari szabvány lett az ezer óra, nem pedig kartell összefogás a fogyasztók ellen.

Ha valaki ennél tartósabb izzólámpát akar, nem kell mást csinálnia, mint az előírtnál alacsonyabb feszültségen üzemeltetnie a lámpát. Sárga lesz a fénye, de örökké fog tartani. Ha pedig hatalmas fényárra van szükség, például fényképezéshez, akkor úgynevezett túlfeszített fotólámpát kell venni, amelyek élettartama jóval kevesebb mint 1000 óra. Másik megoldás, hogy alacsonyabb feszültségre tervezett lámpára kapcsolunk 230 Voltot.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Reggel kilenckor, éppen Vasgerinc hozzászólásánál tartottam, amikor hirtelen elment az áram, nem kár érte. 😀 Hajnal négykor volt errefelé egy vihar, akkor nem ment el, pedig szokott. Igaz perceken belül visszaáll, mert átkapcsolnak. A ma reggelinek esze ágában se volt átkapcsolni.

Semmi baj, Éva már harmadszor hívott reggelizni, akkor most reggelizek. Csak szeretnék. Én ugyanis reggel két szelet pirítóst sütök magamnak, de ehhez áram kell. Sebaj, reggelizés helyett, amíg visszajön az áram, leborotválom az 5 napos a szakállam, amit állandóan halogatok. Sztornó, a fürdőszobában sincs világítás. Akkor nézzük, mit lehet tenni az udvaron. Tegnap este félbehagytam azt a szerkezet hegesztést, na azt befejezem. Ember, ahhoz is áram kell. Oké, oké, mi van még? Ja, a tyúkok kajája kifogyófélben van. Helyes, akkor darálok egy fél zsák kukoricát. Darálnék, de ez nem kézi daráló, ehhez is áram kell.

Nem lenne probléma, ha működne a TV, azt lehet egy darabig nézni. Éva meg is kérdezi, hogy mi van az aggregátorral? Mi van, mi van? Nincs telepítve. Megvettük 5 éve, már minden elő van készítve, de se telepítve, se bekötve nincs. Akkor minek van? A kérdés jogos, de ez az áramszünet egy meglepetés.

Majd az lesz meglepetés, áll elő Éva, ha nem kapsz ebédet. Miért? Azért mert a platnik melegítését áram végzi. Akkor befűtök a sparheltbe. Illetve, befűtenék, de ahhoz össze kell vágni gyújtóst. A sötét fatárolóban ez nem kivitelezhető, mert előbb metélem le az újaimat, mint a puhafát.

Sebaj, átugrunk Ürömbe, a CBA kantinban 700 forint egy menü, és elég jól főznek. Helyes, nincs gond az ebéddel. De van szívem! A kapu is árammal működik, távirányítással. A távirányítással nincs is baj csak a kapuval. Áram nélkül egy kulccsal kell kireteszelni, de csak az egyik szárny működik, a másiknál ez a rész évekkel ezelőtt elszaródott. Ha ki akarnám nyitni mechanikusak, akkor egy 17-es villáskulccsal szét kell szedni az egész rögzítést. Akkor inkább koplalok. És ha egy hétig nincs áram, akkor egy hétig nem tudunk elmenni?

Már 11 óra és még mindig nincs áram, de már víz sincs, mert kiment a fejünkből, hogy hidroforról működünk és a vécét vidáman lehúztuk vagy háromszor, meg kezet is mostunk. Nagy baj nincs, mert ivóvíz van vagy három hektó, de azzal mégse lehet zuhanyozni.

Mindegy, hogy menjen az idő, írok néhány posztot. Bocs, ahhoz szövegszerkesztő kell. Jó, ha nem lehet írni, akkor olvasunk. Lámpa nélkül? Mért, van az a fejlámpa, az aksiról működik. Működne, de tegnap lemerült, és nem raktuk rá a töltőre. Akkor mi a fészkes fenét lehet csinálni?

Szóltam Évának, ágyazzon meg, aztán bebújunk az ágyba. Ahhoz nem kell áram. Pontban 12-kor az Elektromos művek megkönyörültek rajtunk. Újra szép az élet, de meddig?

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

1933. március 24-én 1 pennyért az angol The Daily Express beszámolt arról az elfelejtett tényről, hogy jóval Hitler diktatórikus hatalmának elnyerése előtt, azt megelőzően, hogy elkezdte volna nyirbálni a németországi zsidók jogait az AJC (American Jewish Congress) kihirdette bojkottját a német áruk ellen. Egyben egy „szent háborúra” hívták fel a világ zsidóságát, aminek keretei között a német gazdasági érdekek megbénítása volt a cél. A The Daily Express újságírója hozzátette, hogy Németországnak most szembe kell nézni egy nemzetközi bojkottal, ami kereskedelme, beruházása és ipara ellen irányul.

Történelmi tény, hogy négy nappal később 1933. március 28-án Hitler elrendelte a németországi zsidó üzletek és termékek bojkottját, ami természetesen mindössze válasz volt a Németország ellen néhány nappal korábban, a világ zsidó vezetői által meghirdetett gazdasági hadiállapotra. Ezzel elkezdődött egy tragikus eszkaláció, aminek 10 évvel később a végső állomása a Holokauszt lett.

A Numerus Claususról hetente lehet olvasni a magyar médiában. A fent említett AJC bojkott felhívásról soha.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Ha ma azt a szót írom le, hogy poloska, akkor mindenki egy lehallgatásra eldugott, apró kis eszközre gondol, legfeljebb a zöld színű mezei-poloskára, ami rettenetesen büdös és ehetetlenné teszi azt a gyümölcsöt, amin átmászik.

Csakhogy az én gyerekkoromban létezett, sőt főleg igazi poloska létezett. Ez pedig egy 4-5 mm átmérőjű, meglehetősen lapos, sötétbarna, vérszívó parazita, ami történetesen az emberen élősködik. Nappal meghúzódik a bútor repedéseiben, ahonnan éjszaka indul vadászatra. A poloska hamar megtalálja az alvó ember, akit megcsíp és teli szívja magát a vérével.

A poloskacsípés elég ronda vörös foltot hagy az ember bőrén, ami viszket, és fennhangon hirdeti a világban, hogy poloskás a lakásom. Ezen kívül néhány csípés után fel lehet rá ébredni, és szét lehet éjszaka szedni az ágyat poloskavadászat címén. Kiirtása gyerekkoromban külső segítség nélkül lehetetlen volt. Ezt a külső segítséget pedig úgy hívták, hogy ciánozás, amit kb. 8 éves koromban át is éltem.

A ciánozás egy kisiparosi vállalkozás volt. Megrendelés után a cég dolgozói a lakás összes ablakának réseit belülről kb. 5 cm széles, barna, enyves papírcsíkkal leragasztották. Vagyis a lakást légmentesen leszigetelték a külvilágtól. Ezt követve az egész családot elküldték 24 órára, többnyire egy közeli rokonhoz, mert ott is kellett aludni. A lakás összes belső ajtaját kinyitották, majd az egyik szobában egy lavórban két folyadékot összeöntöttek, gyorsan elhagyták a lakást és a bejárati ajtó réseit is leragasztották, természetesen kívülről.

Egy nappal később gázálarcban bementek a lakásba, az összes ablakot kinyitva kereszthuzatot állítottak elő. Egy órával később vissza lehetett költözni. A bútor réseiben lapuló poloskák mind egy szálig megdöglöttek. Az enyvezett papírcsíkok eltávolítása után lehetett folytatni a családi életet addig, amíg a szomszédból egy poloska valahogy át nem került a mi lakásunkba, vagy hatalmas meggondolatlansággal nem vittünk haza egy ajándékban kapott képkeretet, esetleg egy virágállványt, vagy valami hasonlót, amiben egy-egy poloska simán meg tud bújni.

A poloska eltűrése, illetve az ellenük viselt állandó háború is hozzátartozott a XX, század első feléhez. A jelenség viszont nem volt egyedi. Akadt még hajtetű, lapostetű, rühesség és ótvar. Ezekről talán nem is hallottatok. Illetve azt hiszem hajtetű még manapság is előfordul, mert kiirtásuk hetekig tart, amihez nem mindenkinek van türelme.

A hajtetű az ember fejbőrén keresztül táplálkozik, petéjét pedig a hajszálakra ragasztja, és úgy hívják, hogy serke. A tetves gyerek egész nap vakarja a fejét, amit ha a szülő nem is vesz észre, a tanító néni egészen biztos. A baj az, hogy a hajtetű az egyik gyerek hajáról iparkodik átmászni a másik hajába, és ez elképesztő gyorsan sikerül neki. Persze ma már vannak jó tetűölők, de ezzel a problémának korán sincs vége. A tetűölő hatása elmúlik, a serkéből pedig kikel a bébi tetű, ivar érik, és már ragasztja is fel az újabb sertéket. A kiölés legradikálisabb módja a gyerek hajának nullás géppel való lenyírása, de lányok esetében ezt nagy szégyen alkalmazni. Marad a hosszú napokon át tartó, mindennapi tetűirtás ás serte lehúzogatás egy sűrűfésűvel.

Ezzel szemben a közönséges lapostetű (ruhatetűnek is szokás becézni) derék környékén az alsónemű réseiben húzódik meg, és neki is főfoglalkozása a vérszívás. Ez csak olyankor terjed, amikor az emberek napokon át nem vetkőznek le, nem mosakodnak, ami kulturált emberek körében legfeljebb háború idején, lövészárkokban, munkatáborokban stb. fordul elő. Kellő higiénia esetén a kiirtása nagyon egyszerű.

Ez nem mondható el a rühességről. A rühatka egy szemmel éppen nem látható 1-2 tized mm hosszú lény, ami befúrja magát az ember bőrébe, és ott járatokat készít. Eszeveszetten viszket. Főleg a vékony bőrt kedveli, ezért kedvenc helye az ujjak közötti rész, de azért, nagyon nem válogat. Kiirtani csak az egész család egyszerre tudja. A tiszta fehérneműt forró vasalóval át kell vasalni. Minden más fehérneműt ki kell mosni forró vízben, beleértve az ágyneműt is. Minden családtagnak meg kell fürödni, és az atkaölő folyadékkal az egész testet át kell dörzsölni. Ha csak egyetlen egy atka is életben marad, a folyamat kezdődik elölről.

Ebből a nemes felsorolásból kimaradt még az ótvar. Az ótvar tulajdonképpen egy elgennyesedett seb a bőrfelületén, amit a rohangáló, semmire se figyelő gyerekek könnyen szereznek maguknak. Normál körülmények között a var alatti sérült bőr begyógyul, a var leesik (vagy a gyerek lepiszkálja) és kész. Nos az ótvar nem sebesüléstől származik, hanem fertőzéstől, de úgy néz ki mintha közönséges, gyógyulófélben lévő seb lenne, azzal a különbséggel, hogy soha a büdös életben nem gyógyul meg magától, hanem egyre nagyobb lesz.

Séta közben az erdőben 8-9 éves korom környékén találtam egy diáksapkát, amit mindjárt fel is próbáltam. Anyám rám kiáltott, dobod el mindjárt. El is dobtam, de akkor már késő volt. Pár nappal később a fejem közepén lett egy seb, nyilván ott, ahol a sapka tulajdonosának volt, és szépen elkezdett gennyezni. Anyám vitt a bőrgyógyászhoz, kaptam egy kenőcsöt és egy életre megtanultam, hogy másnak a sapkáját ne próbáljam fel.

Ebből csak az látszik, hogy akkoriban az élet nem volt se olyan egyszerű, se olyan gondtalan, mint napjainkban. Sokkal jobban oda kellett figyelni, és sokkal kevésbé volt kényelmes. Edzettebbek is vagyunk (úgy értem az én generációm), és persze egyáltalán nem kényeskedünk. Nektek viszont fel kell figyelni a tényre, vagyis a civilizáció visszaesése ilyen dolgokkal (is) jár. Fel kell rá készülni, hogyan irtod ki a rühességet, ha nem tudsz elfutni az SZTK Bőr és nemi betegség osztályára.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Amióta több mint 7 milliárdan népesítjük be ezt az apró kis bolygót a „fenntarthatóság” divatszóvá vált. Nem utolsó sorban azért, mert amit teszünk az majd mind fenntarthatatlan hosszú- közép- és még rövidtávon is. Éppen ezért hatalmas élvezettel szoktam végignézni Amerika lelkes barátját, Heller Ágnest az aktuális TV csatornán, akinek minden mondanivalójából az derül ki, hogy Amerika aztán igen, ott van demokrácia, ott tökéletesek a politikusok, szélsőségek nincsenek és az antiszemitizmus ismeretlen fogalom (ez utóbbit készségesen elhiszem neki), de a többi blabla a javából. Heller Ágnes amikor Amerikában van, nem nyitja ki a szemét és a 40-50 éves emlékeiből él. Mint a Bourbonok, semmit se tanul, semmit se felejt. Amerika, ami alatt természetesen az USA-t értjük, a valóságban 30 év óta folyamatosan és megállás nélkül fasizálódik. Egyre több bizonyíték szerint, a kormány előzetes tudtával bekövetkezett ikertorony rombolást kihasználva, a terrorizmus elleni harc nevében, a Kongresszus Bush elnököt felhatalmazta, hogy rendeletekkel irányítson és akkor és úgy fordítson hátat az alkotmánynak, ahogy kedve tartja. Történelemből világ életemben bukásra álltam, de valami hasonló dolog történt Cézár idejében is. Persze nagy vonalakban mindegy, hogy egy országot császár, király, miniszterelnök, vagy éppen egy diktátor irányít. Pinochet diktátor volt, de Chilét gazdaságilag felvirágoztatta. Nálunk viszont 26 éve van demokrácia, ami alatt különböző miniszterelnökök lavírozzák az országot a teljes csőd felé. – De most éppen nem erről akarok értekezni.

Témám lényege, hogy Amerika versenyautó sebességgel rohan bele a fenntarthatatlanságba. Fiskális hiánya csillagászati, átlagember képességeivel fel se fogható. Egészségügyi ellátó rendszere botrányos, mást ne mondjak 50 millió állampolgárnak semmilyen biztosítása sincs. (a nagy hűhóval hírül adott egészségügyi törvény, még nincs elfogadva!!!)  Ezek az emberek, ha valami bajuk támad, megdögölhetnek az árok szélén. Az illegális bevándorlók száma tíz milliókra rúg. Katonai túlnyújtózkodása felülmúlik minden ésszerűség határán. A felsoroltak következményei megtalálhatók a Római birodalom bukásának okai között: az erkölcsi értékek romlása, a civil társadalom szétzüllesztése, a katonai erő öntelt túlértékelése, a csapatok erejének idegenben történő szétforgácsolása, és a központi hatalom mindent elsöprő túlköltekezése.

Az már rég nem kétséges senki előtt, hogy a kétpólusú világ összeomlása után, vagyis amikor a Szovjet Unió bedobta a törülközőt, Amerika úgy döntött, hogy világuralmi birodalmat épít ki magából. Ennek első számú eszköze a fejlett hadiipar volt és a fegyverkezésre költött dollár trilliók. [Csak úgy zárójelben, Amerika többet költ fegyverkezésre, mint a világ többi országa együttesen.] Ja igen, és a hadseregét nem hezitált bevetni a legönzőbb érdekei érvényesítése mellett sem. Amerika a demokráciáról prédikál, és a demokrácia megteremtése céljából, altruistának feltüntetve magát, megszáll egy-egy országot és iparkodik ott létrehozni egy amerikai bábkormányt vagy éppen diktatúrát (mely esetben egy kicsit félreteszi a diktatúrákkal szembeni ellenszenvét). Csak úgy a visszaemlékezés kedvéért felsorolom azokat az országokat, ahol Amerika katonai erejével beavatkozott a II. világháború óta. Ne lepődjetek meg, ha a lista egy kicsit hosszúra sikerül: Korea, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Kuba, Dominikai Köztársaság, Afganisztán, Nicaragua, Guatemala, El Salvador, Libanon, Granada, Irak, Panama, Kolumbia, Szomália, Bosznia, Kosovo, Szerbia, Haiti, Afganisztán (másodszor), Irak (másodszor), plusz titkos beavatkozások: Irán, Guatemala, Chile, Pakisztán, Líbia, Szíria, Ukrajna. Ezeken a földrajzi helyeken mindenütt amerikai katonák fegyverrel harcoltak, kizárólag amerikai érdekekért, vagy amerikai irányítás alatt állók harcolnak. Igen, így működik egy birodalom. Csakhogy a birodalom sikereiből a társadalom nem egyformán profitál. A szegény negyedek gyermekeivel töltik fel a hadsereg emberanyag szükségletét. Ezeket, a hazafiságról papolva, kikiáltják a demokrácia harcosainak, és ezerszámra küldik a halálba. Az iraki háború eddig kábé 4700, az afganisztáni pedig 1700 fiatal életébe került. Több mint 30.000 vált egy életre nyomorékká és százezres nagyságrendű a pszichiátriai kezelésre szorultak száma. A veteránok pedig évente százas nagyságrendben követnek el öngyilkosságot a nagyfokú kognitív disszonanciájuk miatt, ami abból fakad, hogy előbb vagy utóbb rádöbbennek micsoda feloldhatatlan különbség van a betáplált hazafiság és a gyilkos valóság között.

Ebben persze nincs semmi új. Az I. világháborúban a német munkások elmentek harcolni a Császárért (nem a Krupp művekért). A II. világháborúban a magyar parasztfiú Erdély visszacsatolásáért harcolt (ahol az úri osztály elvesztett birtokai voltak). A zsidóbarát Amerika pedig a német gyárakat bombázta, nem pedig a haláltáborokba vezető vasútvonalakat, ne adj isten a krematóriumokat. Most azonban van egy apró különbség. A játék elkezdett rámenni a középosztály bőrére is. Az uralkodó elit nem elégszik meg a „proletáriátus kizsákmányolásával” [ha most röhögni lenne kedved, akkor elárulom, hogy nyugaton Marx kezd újra divatba jönni], kielégíthetetlen mohóságával a közép, sőt a felső középosztály vagyonára is rá kívánja tenni a kezét. Az Amerikai Birodalom kényurainak étvágya kielégíthetetlen. Minden külpolitikai lépés a katonai-ipari komplexus rövidtávú érdekeit szolgálja. Szellemi képességük nem terjed tovább a paraziták szellemi képességénél. Addig rágják, zabálják a gazdatestet, amíg halálba nem kergetik, ami egyben a paraziták halálát is jelenti.

Miközben a fasizálódás folyamatban van. Hol vannak már Amerika demokratikus értékei, kedves Heller Ágnes, Avar János, Bolgár György és a többiek? Bush elnök pontosan tudta, hogy Irakban nincs atomfegyver, mégis ezzel a hazugsággal tette elfogadhatóvá megtámadását. A demokratikus normákat szem előtt tartó, az alkotmány szellemében dolgozó, magas rangú állami tisztségviselőket felváltotta parancsait hűen teljesítő bábukkal. Bush az útjában álló törvényeket egyszerűen átlépte és Obama szorosan halad a nyomdokában, és ahhoz se fér kétség, hogy a következő elnök, mondjuk Hillary Clinton Obamára is rátesz egy lapáttal. A nemzetközi szerződéseket megszegik. Az angolszászjog egyik pillérét a „habeas corpust” ignorálják, az emberi jogok kartájából viccet fabrikáltak, bárkit lehallgathatnak és bárkit letartóztathatnak, és meghatározatlan ideig fogva tarthatnak bírói eljárás nélkül. Feltételezett terroristákat, beleértve saját állampolgárait, az inkvizíciót felidéző kínzásoknak alávetve hallgatnak ki. Saját törvénytelenségeiket bizonyító elektronikusan rögzített adatokat megsemmisítenek. A rendőrök évente közel kétezer állampolgárt ölnek meg „önvédelemből”. A szabály szerint, ha veszélyeztetve érzi magát, akkor használhatja a fegyverét. Ha 3 rendőr leteper egy féklámpa nélkül közlekedő autóst, és egyi9kük elkiabálja magát, hogy „fegyver van nála”, a másik rendőr már le is lőheti, mert veszélyeztetve érezte magát. És mindezeket a „mainstream media” vagyis a tömegkommunikációs eszközök elhallgatják. Mi több, az amerikai hírbázisból származó manipulációkat a magyar tömegkommunikáció kritika és megfontolás nélkül átveszi. Ami elhangzik a CNN vagy FOX NEWS adásain, azt egy félórán belül Magyarországon is látni és hallani lehet.

Amerika brutálisan arrogáns hatalmi törekvései idehaza is kitapinthatók, de senkinek se tűnik fel. Az amerikai nagykövet a világ legtermészetesebb hangján jelenti ki, hogy „Amerika elvárja, hogy Magyarország bojkottálja Oroszországot.  Elvárja? Mi van, ha nem bojkottálunk, mondjuk azért, mert gazdaságilag hátrányos. Milyen alapon kifogásolja, egyáltalán miért szól bele gazdasági döntéseinkbe például a „Déli áramlat” ügyében? Milyen alapon kötelez minket arra, hogy az afganisztáni és iraki háborúba magyar katonákat küldjünk? A NATO egy védelmi szövetség. Lényege, hogy bármelyik tagország ellen indított támadás esetén az összes többi a segítségére siet. Tudtommal se Irak, se Afganisztán nem támadott meg egyetlen NATO tagállamot se. Amerika támadta meg mind a kettőt, vélt vagy feltételezett amerikai érdekek miatt. De ma már a fehérről azt mondják, hogy fekete, ha Washington úgy kívánja. Tegnap olvastam az INDEX-ben, hogy „Putyin agresszor, mert megtámadja a szomszédait (Grúzia, Ukrajna)” Miközben tény, hogy Grúzia támadta meg Abháziát, gyilkolt le 11 orosz béke fenntartót. Ukrajnában pedig Kijev támadta meg a Kelet Ukrajnai orosz ajkúakat, mert nem akarták elfogadni a CIA által levezényelt puccsot.

És akkor elérkeztünk az események végéhez. A Római Birodalom eltűnt a Föld felszínéről, de nem vitte magával az egész világot. Az Amerikai Birodalom is el fog tűnni a Földről, de könnyen lehet, hogy viszi magával az egész világot.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Az alábbiakban bemutatom Sam Carana kalkulációját. Az úriemberről tudni kell, hogy az egyik legpesszimistább klímakutató. Ennek ellenére kalkulációja logikus. Még azt kell megjegyezni, hogy az optimistább véleményekről az idők folyamán sorra kiderültek, hogy a helyzetet alulértékelték. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Sam Caraná-nak igaza lesz.

Egyes elképzelések szerint a következő 10 év alatt a globális hőmérséklet emelkedés (az ipari forradalom óta) elérheti a 10,02 °C-ot, az alábbi ábra és részletezés szerint.

1900-tól –  2016 februárjáig a már megvalósult átlagos hőmérséklet emelkedés 1,62 °C.

 Az ipari forradalom kezdete óta 1900–ig megvalósult emelkedés 0,3 °C.

2026-ig az atmoszférában található széndioxid okozta hőmérséklet növekedés becsült értéke 0,5 °C.
Az aerosolok árnyékoló hatásának megszűnéséből származó hőmérséklet emelkedés 2026-ig 2,5 °C. – A számítások szerint 1850 és 2010 között az ember által kibocsátott (antropogén) aerosolok kb. 2,53 °C értékkel csökkentették a melegedést. Ennek figyelembevételével reális azt feltételezni, hogy 2026-ig 2,5 °C emelkedés várható az aerosolok árnyékoló hatásának a megszűnéséből kifolyólag.

A sarkvidéki albedo változástól származó hőmérséklet emelkedés 1,6 °C. – Az albedo változás oka a jég borította terület csökkenése, valamint a havas területek szennyeződése.  

A tengerfenékről felszabaduló metán okozta melegedés 1,1 °C. – Ennek oka Dr. Natalia Shakhova által jelzett 50 Gt metán felszabadulása.

A melegedés következtében az atomszférába kerülő további vízpára okozta melegedés (visszacsatolás) 2,1 °C melegedést okoz. – Az atmoszférában található jelenlegi vízpára 7  százalékos emelkedése 1 °C hőmérséklet emelkedést okoz.

 További visszacsatolások 0,3 °C. – A fentiek következtében az atmoszférában több vízpára, és energia gyűlik össze, ami erőteljesebb viharokat, villámlásokat és áradásokat okoz. Az áradások elősegítik a növények rohadását, ami további metán keletkezését jelenti. A villámok ózont hoznak létre. A magasabb hőmérséklet és gyakoribb villámok több erdőtüzet okoznak, ami CO2 keletkezést jelent.

Összességében 2026-ig 10,02 °C globális hőmérséklet emelkedés várható.

_________________________________________________________

Az eredeti angol szöveg:

Rise from pre-industrial levels to 1900 (0.3°C)

Additional warming was caused by humans before 1900. Accordingly, the next (light blue) element from the top down uses 0.3°C warming to reflect anthropogenic warming from pre-industrial levels to the year 1900.

Rise due to carbon dioxide from 2016 to 2026 (0.5°C)
The purple element reflects warming due to the amount of carbon dioxide in the atmosphere by 2026. While the IEA reported that energy-related carbon dioxide emissions had not risen over the past few years, carbon dioxide levels in the atmosphere have continued to rise, due to feedbacks that are kicking in, such as wildfires and reduced carbon sinks. Furthermore, maximum warming occurs about one decade after a carbon dioxide emission, so the full warming wrath of the carbon dioxide emissions over the past ten years is still to come. In conclusion, an extra 0.5°C warming by 2026 seems possible as long as carbon dioxide levels in the atmosphere and oceans remain high and as temperatures keep rising.

Removal of aerosols masking effect (2.5°C)

With dramatic cuts in emissions, there will also be a dramatic fall in aerosols that currently mask the full warming of greenhouse gases. From 1850 to 2010, anthropogenic aerosols brought about a decrease of ∼2.53 K, says a recent paper. While on the one hand not all of the aerosols masking effect may be removed over the next ten years, there now are a lot more aerosols than in 2010. A 2.5°C warming due to removal of part of the aerosols masking effect therefore seems well possible by the year 2026.

Albedo changes in the Arctic (1.6°C) 

Warming due to Arctic snow and ice loss may well exceed 2 W per square meter, i.e. it could more than double the net warming now caused by all emissions by people of the world, calculated Professor Peter Wadhams in 2012. A 1.6°C warming due to albedo changes (i.e. decline of both Arctic sea ice and snow and ice cover on land) therefore seems well possible by the years 2026.

Methane eruptions from the seafloor (1.1°C)

„. . we consider release of up to 50 Gt of predicted amount of hydrate storage as highly possible for abrupt release at any time,” Dr. Natalia Shakhova et al. wrote in a paper presented at EGU General Assembly 2008. Authors found that such a release would cause 1.3°C warming by 2100. Note that such warming from an extra 50 Gt of methane seems conservative when considering that there now is only some 5 Gt of methane in the atmosphere, and over a period of ten years this 5 Gt is already responsible for more warming than all the carbon dioxide emitted by people since the start of the industrial revolution. Professor Peter Wadhams co-authored a study that calculated that methane release from the seafloor of the Arctic Ocean could yield 0.6°C warming of the planet in 5 years (see video at earlier post). In conclusion, as temperatures keep rising, a 1.1°C warming due to methane releases from clathrates at the seafloor of the world’s oceans seems well possible by the year 2026.

Extra water vapor feedback (2.1°C)

Rising temperatures will result in more water vapor in the atmosphere (7% more water vapor for every 1°C warming), further amplifying warming, since water vapor is a potent greenhouse gas. Extra water vapor will result from warming due to the above-mentioned albedo changes in the Arctic and methane releases from the seafloor that could strike within years and could result in huge warming in addition to the warming that is already there now. As the IPCC says: „Water vapour feedback acting alone approximately doubles the warming from what it would be for fixed water vapour. Furthermore, water vapour feedback acts to amplify other feedbacks in models, such as cloud feedback and ice albedo feedback. If cloud feedback is strongly positive, the water vapour feedback can lead to 3.5 times as much warming as would be the case if water vapour concentration were held fixed”, according to the IPCC. Given a possible additional warming of 2.7°C due to just two elements, i.e. Arctic albedo changes and seafloor methane, an additional warming over the next decade of 2.1°C due to extra water vapor in the atmosphere therefore does seem well possible by the year 2026.

Further feedbacks (0.3°C)

Further feedbacks will result from interactions between the above elements. Additional water vapor in the atmosphere and extra energy trapped in the atmosphere will result in more intense storms and precipitation, flooding and lightning. Flooding can cause rapid decomposition of vegetation, resulting in strong methane releases. Furthermore, plumes above the anvils of severe storms can bring water vapor up into the stratosphere, contributing to the formation of cirrus clouds that trap a lot of heat that would otherwise be radiated away, from Earth into space. The number of lightning strikes can be expected to increase by about 12% for every 1°C of rise in global average air temperature. At 3-8 miles hight, during the summer months, lightning activity increases NOx by as much as 90% and ozone by more than 30%. The combination of higher temperatures and more lightning will also cause more wildfires, resulting in emissions such as of methane and carbon monoxide. Ozone acts as a direct greenhouse gas, while ozone and carbon monoxide can both act to extend the lifetime of methane. Such feedbacks may well result in an additional 0.3°C warming by the year 2026.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Érdekes időket élünk. Három napja kamionnal hajtottak az ünneplő tömegbe. Tegnapra virradóan puccs volt Törökországban. A magyar sajtó (is) alaposan kitárgyalta mind a két eseményt. Újat írni szinte lehetetlen. Talán annyit, ha én szerveztem volna, nem felejtettem volna el legelőször megszállni a TV stúdiót, és leállítani az Internetet, és szétlőni a seggét Erdogánnak. És talán beavattam volna a kiskatonák is, hogy ez nem gyakorlat, hanem nagyon is éles lövészet, ahol meg is lehet halni. Tulajdonképpen ez egy pancser puccs lett, mert fél seggel csinálták, pedig a török hadseregnek van ebben némi gyakorlata. A XX. Század folyamán négy sikeres puccs is volt. Bár vannak olyan vélemények, hogy ez egy hamis-puccs volt, amit maga Erdogán szervezett. Ezen lehet vitázni, de egy valamin nem.

Szinte órákon belül Erdogán közel 3000 bírót mozdított el. Ezt tökéletesen kizárt végrehajtani úgy, hogy eleve nincs egy lista a gyanús, vagy szekuláris bírókról. Minimum arról lehet szó, hogy Erdogán felkészült a puccsra.

Na még annyit, mivel Törökország évtizedek óta ácsingózik belépni az Európai Unióba, természetesen nincs halálbüntetés. Erdogán most kijelentette, hogy a puccsot szervezők nem biztos, hogy megússzák halálbüntetés nélkül.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Orbán már az alaptörvény kreálásakor gondolt rá, de most egészen pontosan szabályozták, a gyerekeknek el kell tartani idős szüleiket. Nem nagy ügy, mert eddig is ez volt a társadalmi elvárás és gyakorlat az elfogadhatóság keretein belül. Nyilván kell hozzá egy eltartásra szoruló szülő, és egy eltartásra képes gyerek. Ha a kettő nem jön össze, az egésznek nincs sok értelme. Érdekes azonban a társadalmi reakció, ha van ilyen.

Az INDEX is felkapta a témát a következő vélekedéssel: „Hogy is van ez akkor? Egy szülői pár saját döntése alapján vállal gyermeket. Ez idáig rendben is van. Az azonban mindenképpen fontos szempont: ez a gyerekvállalás egy szülői döntés eredménye. A gyerek szempontjából azonban nem az. Én nem döntöttem el, hogy megszületek, és nem választhatom meg a szüleimet. Tehát a jog azon passzusa, hogy a szülő eltartani köteles a gyermeket – mindezt az anyagi lehetőségeitől függetlenül – igazából érthető. Ennek fordítottja viszont maximum csak elvárható, de törvénybe illeszteni mindenképp komoly beavatkozás a családi életbe.”

Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy a szülő se válogathatja meg a gyerekét. Az egész szerencse kérdése. Ismerek szülőket, akik életük végéig komoly rendellenességgel született gyermekeik „rabszolgái”, és zokszó nélkül húzzák a jármot. Az állam ott se nagyon segít. Különben pedig kamasz koromban, ha valamelyik gyerek arra hivatkozott, hogy ő nem kéredzkedett a világra, minimum agyonverésre számíthatott. Nem, mert a szülők védeni akarták „saját döntésüket”, hanem mert ösztönösen tisztában voltak az Élet törvényeivel. Minden élőlénynek természet adta kötelessége az utódnemzés. De ugyanez a természet nem törődik az egyeddel, ha már egyszer eljátszotta utód nemzési szerepét. Az emberi civilizáció és a társadalom az, amely kialakította az idősekről való gondoskodást egyszerűen azért, mert felfogták ésszel, hogy minden fiatal egyszer megöregszik. Minden eltartott gyerekből egyszer segítségre szoruló szülő lesz (normál körülmények között)

Igen, de ennek vannak anyagi feltételei. A középgeneráció csak akkor képes gyerekeket nevelni, és ezzel egy időben az időseket segíteni, ha a gazdasági elrendezés megengedi, hogy e többszörös feladat ellátáshoz szükséges keresettel rendelkezzen.

Mára kiment a divatból a szociális gondolkodás, ami egyetlen népcsoportnak se lenne az érdeke, ha gondolkodnának. A feudalizmusban, sőt a korai kapitalizmusban (amikor kápé helyett a gyár kantinban beváltható kuponnal fizetett) a tőkésnek gondja volt arra, hogy a jobbágy/munkás utódokat tudjon nemzeni, és azoknak enni tudjon adni, mert a termelés folytonosságát fenn kellett tartani. Erre ma senki se gondol, még az állam se, pedig kellene.

Ma Magyarországon a kereset 10 százaléka átmegy az állami nyugdíjalapba. Ennek összessége mindössze egyharmada annak, amit havonta kifizetnek a nyugdíjasoknak, amiért cserébe a majdani nyugdíjkorúak is fognak kapni nyugdíjat, amibe nem hisz már senki. Ez pedig oda vezet, hogy elterjedt az általános nézet, ami szerint a nyugdíjasokat a dolgozó korosztály tartja el, amiről szó sincs. A mai nyugdíjjogosultak is fizettek hozzájárulást a leendő nyugdíj reményében, de ez valószínűleg változni fog.

Ha valóban bevezetik a gyakorlatban is, hogy a szülőket a gyerekek tartsák el ha törik, ha szakad, akkor a 10 százalékos hozzájárulás nagyon nem tisztességes. Kérdés, hogy az aktív korosztály hogy jár jobban.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Az elmúlt másfél évben Franciaországot négy terrortámadás érte. Az utolsó éppen tegnap volt a franciák nemzeti ünnepén. Az áldozatok száma egészen biztos el fogja érni a százat. Borzasztó, de van ennél sokkal borzasztóbb, csak híre nemigen ér el Európába. A Közel keleten a merényletek szinte naponta történnek, mára már hozzátartozik a mindennapi élethez. Úgy tűnik, a világnak hozzá kell szokni, hogy az élettel járó kockázatok száma eggyel megnőtt. Már nem csak egy utasszállító gép zuhanhat le, már nem csak frontálisan lehet ütközni valamelyik autópályán, már nem csak a megtakarított pénzemért késelhet meg az unokám. Most már egy terrorista felbukkanásával is lehet számolni. Nézzünk tehát szembe vele.

Évente a nyári melegben 30-40 ember fullad Magyarországon a Dunába, Tiszába, Balatonba, stb. Körülbelül 1000 ember hal meg az utakon, természetesen éppen úgy emberi butaságból kifolyólag, mint a vizeknél. Nem tud úszni, de utána megy az elúszott papucsának. Ezekben az esetekben az Állam mindent megtesz a balesetekből származó halál elkerülésére. Pontosan ez háborítja fel legjobban az embereket, hogy a terrorveszély elkerülésére semmit se tesznek. Bocsánat, dehogy nem, csak ellenkező előjellel.

Állapítsuk meg, hogy az ISIS által fenntartott terrorveszély alapja az iszlám vallás, amelybe be van kódolva a szélsőséges gyilkolás lehetősége. És ez nem új. Az európai kereszténység legalább 600 éve harcol az iszlám térhódításával, kisebb-nagyobb intenzitással. Elképzelhetetlen, hogy egy top politikus ezzel ne lenne tisztában. Ennek ellenére, Washington fizetett bérence, Angéla Merkel kitárta karjait és számszerű korlátozás nélkül invitálta Európába a muszlim tömegeket.

Míg Moszkva javasolta a NATO-nak, hogy közös erővel lépjenek fel az ISIS ellen, Washington fontosabbnak találta, hogy kerülő úton fegyverekkel lássa el az ISIS-t, támogatva ezzel Izrael érdekeit. Vagyis, a nyugati civilizáció a beépített ügynökök miatt képtelen megvédeni saját magát.

A jelek azt mutatják, hogy Európában a muszlim terrorral szemben gyertyagyújtáson kívül semmit se lehet tenni, és ez a helyzet már soha a büdös életben nem fog megváltozni. Ezentúl így fogunk élni.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Nem hülyéskedem, akarsz-e 100 éves lenni? Ilyenkor szokták azt válaszolni, hogy 80, 70, 60, stb. után már kínlódás az élet, ki a fene akar annyi ideig élni? Szóval, ha hiszed, ha nem, leginkább a 99 éves ember akar 100 éves lenni. Könnyű 30 környékén nagyképűsködni, majd ha 69 leszel, akkor mond, hogy nem érdemes 70   évesnek lenni. Szóval meggyőztelek? — tehát akarsz! A helyzet az, hogy most már legalább tudják hogyan élhet valaki 100 évet. Legalább is a BBC szerint (The BBC has more).

Jelenleg az a helyzet, hogy az iparilag fejlett országokban (szóval, ahol fehér ember él, csak ez így sértő) minden hatezredik ember éri meg a 100. születésnapját. Több, mint gondoltad volna? De ez semmi ezeknek 90 százaléka még 93 évesen is teljesen fitt, egyáltalán nem nyomorék. Na de térjünk a lényegre.

Egy nagyrakás amerikai tudós (persze jó öregek 😀 ) nekiesett a témának és most úgy gondolják, hogy megoldották a talányt. Ehhez azonban rengeteg kutatómunka kellett. Az eredmény? A hosszú élet titka az életstílusban, szokásokban és a genetikában van elrejtve. Illetve csak volt elrejtve, mert most feltárták. 1) vegetáriánus étrend, 2) egy életen át tartó kellő fizikai igénybevétel, 3) alkoholmentes életforma, 4) dohányzásmentesség, 5) stressz mentes életvitel, 6) kielégítő családi élet, 7) genetikai adottság. Mit ad isten, ez az utolsó a legfontosabb. Az első hat betartásával legfeljebb 88-ig lehet élni genetikai segítség nélkül. Az extra 12-15 évhez a genetikai alkalmasságra is szükség  van.

Csalódott vagy? Mert én igen. Azt hittem, van valami  csodás formula, mert amit kiderítettek az többé-kevésbé sejthető volt. Ha jól emlékszem Karinthy Frigyes volt az első, aki leírta: „ki a fene akar úgy sokáig élni, hogy nem ihat, nem dohányozhat és nem is nőzhet?” A fenén kívül talán azért akad.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

Ha ifjúkori emlékeim nem csalnak, akkor G.B. Shaw-hoz (már megint) fűződik a következő mondás: egy nő részére a házasság ára a szex, egy férfi részére a szex ára a házasság. Tekintve, hogy Shaw éppen 65 éve halt meg (bár színdarabjai örök életűek), elképzelhető, hogy közben a világ megváltozott. Minden esetre az viszont egészen biztos tény maradt, hogy a két nem fizikális és mentális biológiája meglehetősen különböző. Ebből a tényből például az következik, hogy egy nő szexuális kapacitása gyakorlatilag végtelen, míg egy férfié nagyon is véges. {Hadd szúrjam közbe, hogy minden férfi titkos vágya a két nővel egyszerre, ami egy hipotetikus fantázia, míg a két férfi és egy nő, elméletileg az élő realitás, csak nem egy konkrét női igény.} Ez önmagában még nem lenne áthághatatlan akadály a hím prostitúció megvalósításához, de az már igen, hogy az indiszponált nővel közösülni nem lehetetlen, míg fordítva ez nem jelenthető ki. Ennek ellenére hím prostituált, igenis létezik. Akkor hogyan lehetséges? Nos, 20 éves kor környékén a merevedés egy spontán adottság, amit bármi kiválthat, akár egy megvetett ágy látványa is. Kicsit később pedig, vannak művi beavatkozások, például a pénisz beinjekciózása, ami 2-3 órás merevedést is produkál. Felteszem, ez tényleg minden igényt kielégít.

Ugyancsak az említett biológiai különbségből adódóan, van némi eltérés a technikalitásban is. Ejakuláció után a férfi vendég (aki előre fizetett) begombolja a sliccét, és minden teketória nélkül távozik. A szolgáltatást igénybevevő nő viszont vágyik némi intimitásra, mind az aktus előtt, mind pedig utána. Olyan tehát nem létezik, hogy az útszélén ácsorgó férfi leint egy női gépjárművezetőt, aki félreáll, és a hátsó ülésen (kutatásai adatok szerint átlagosan 11 perc alatt) lebonyolítják a lebonyolítandót.

Igen, vannak magányos, vagy elhanyagolt, jómódú, középkorú nők, akik ilyen szolgáltatásokat igénybe vesznek, és vannak, akik ezeket az igényeket ki is elégítik. Legismertebbek a szex-turizmusok. Szegényebb országok, például Laosz. Thaiföld, Karib szigetek, Dél Amerika, Kelet Európa (bizony-bizony) kitűnően megfelelnek a célnak. Ilyen esetben a hímringyót (ami kb. a „kurva” megfelelője) néhány napra (tehát nem percekre) kibérli egy nő, akit nem csak kielégít szexuálisan, de egyben ellátja a szórakoztató partner szerepét is. Lakhelyétől távol, a hím prostituált szolgáltatásait igénybe vevőnek nem kell attól tartania, hogy összefut egy ismerőssel. És az miatt se kell szégyenkeznie, hogy 20-30 évvel láthatóan fiatalabb a pasija. Ez az elrendezés néha olyan jól sikerül, hogy odahaza is be lehet vezetni huzamosabb időre. Ezek a kitartott pasik.

Az elmúlt néhány évtizedben történtek kísérletek különböző amerikai és angol nagyvárosokban, olyan bordélyházak létrehozására, ahol a bentlakók férfiak, míg a látogatók nők, de a legalitáson túl (amit röhögve ki lehet játszani), gyakorlati akadályok nem tették a vállalkozást rentábilisé. Még nem igazán érett meg rá a társadalom, vagy talán sose fog. A kurva és a hímringyó között túl nagy a különbség, mindenféle vonatkozásban. Egy kurvát nem kell „nőnek” tekinteni, nem kell tapintatosnak lenni vele. Szóval, élő tárgynak számít, és ez a legnagyobb előnye. Egy gigoló viszont önérzetes férfi, aki elvárja a „megbecsülését”, mert ő „nyújt” valamit, ezzel szemben, a kurva csak „eltűr” valamit. A kettő nem ugyanaz. Ez azt is jelenti, hogy egy kurva a szerepét kirázza a kisujjából, egy hímringyónak teljesíteni kell. Egy kurvának csak a testét kell kikölcsönözni, egy hímringyónak nyújtani kell (megjátszott) érzelmeket is, nem sokat, de valamit. Ez kifejezett női igény. Ebből aztán az is következik, hogy kurvába ritkán lesz „szerelmes” a kuncsaftja, legfeljebb ragaszkodik a személyéhez. A hím prostituált nem ilyen szerencsés, számíthat időnként némi féltékenykedésre is. Ezekkel azonban még koránt se ért végett a szembehelyezés. A fiatal férfiak elég jelentős részét vezeti be a szexuális örömökbe egy prostituált, de legalább is egy tapasztalt, idősebb nő. Ezzel szemben nincs olyan szűzlány, aki fizetne a szüzességének az elvesztéséért. Férfitársaságban, a kurvákhoz járás lehet téma, sőt hencegés tárgya is. Míg a nők körében, ezen szolgáltatás igénybevétele szigorúan tabu. Az olcsón megkapható 50-60 éves kurva nem ritka, míg egy 50-es férfinek – kereslet hiányában – eszébe se jutna, áruba bocsátani magát. Míg egy kurva általában tartozik valakihez, akinek strici a neve, és egyszerre akár több kurvának is lehet a „gondnoka”, addig egy gigoló magányos farkas, és bár lehet saját nője (élettársa), az természetesen nem a  „gondnoka”.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Máté Szilárd vendégposztja

Az UHI (Urban Heat Island – Városi Hő-Sziget) a definíció szerint, egy olyan városias, sok lakossal rendelkező  terület (urban, metropolitan area), amelynek hőmérséklete jelentősen eltér felfele, azt őt körülvevő, kevésbé lakott  (rural) területek hőmérsékletétől.

Már egy 1956-ban megjelent tanulmányban, Landsberg megállapítja, hogy az UHI-nak potenciálisan nagy hatása van a globális hőmérsékletre, egy későbbi , 2003-as tanulmány pedig azt mutatja ki, hogy a kisebb, sarki települések is jelentős hatással vannak a zóna hőmérsékletére.

Az UHI effektus fő okozója, a felszíni terület  megváltozása, a füves-fás, természetes borítású területeket felváltja az aszfalt és a beton. Ezen területeken a párolgás mértéke jelentősen visszaesik és emiatt elmarad az ilyen zónák párolgással való hűlése.

A fűtéssel (de úgy általában az energia-felhasználással) keletkező hő illetve annak vesztesége a másik jelentős okozója az UHI effektusnak.

Az UHI-hatás mértékéről a tudósok régóta vitáznak, egy 1989-1991 között az USA-ban vizsgált, 289 városi és vidéki állomást érintő  tanulmány  (Peterson) szerint a hatás kicsi és elhanyagolható. Ezt sokan cáfolták, egy 2007-es tanulmány  (McKitrick) szerint a hatás óriási és az 1980-2002 közötti szárazföldi globális melegedés felét az UHI-nak köszönhetjük.

Tény, hogy a vélemények különböznek  és a jelenlegi globális hőmérsékletet mérő intézmények nem, vagy nagyon kicsi mértékben számolnak az UHI-hatással.

A létező meteorológiai állomások nem is azzal a céllal létesültek, hogy hálózatuk segítségével  ki lehessen számolni a Föld átlag-hőmérsékletét, hanem azzal, hogy a lakott zónák hőmérsékletéről szerezzünk információkat. Ezért is van rengeteg állomás a lakott zónákban és nagyon kevés állomás a sarki zónákban, hegyekben és más lakatlan helyeken.

Ezért nagyon fontos az UHI-hatás minél pontosabb meghatározása és figyelembe vétele a globális hőmérséklet számolásnál, mert a lakatlan területek hőmérsékletét ezen állomások értékeinek az extrapolálásával határozzák meg, és nem mindegy, hogy mekkora UHI-korrekcióval számolnak.
Az alábbiakban bemutatom Ole Humlum – norvég klimatológus- méréseit az UHI hatásával kapcsolatosan.

Humlum, egy mobil meteorológiai állomással, többször végig utazott Oslo városán keresztül, a nyugati vidéki zónából indulva, a belvároson keresztül, a keleti vidéki zónába érve. Oslóban két útvonalat is választott, az egyik  érintette az oslói meteorológiai állomást is.

Az alábbi térképen kékkel láthatjuk az útvonalakat és a grafikonokon a hozzájuk tartozó hőmérsékleteket:

Az első útvonalon szépen kirajzolódik Oslo belvárosa. Az alagutakat leszámítva is (a térképen T-vel jelölve), ahol télen, természetesen magasabb hőmérsékletet mérnek, meglepően nagy hőmérséklet különbségnek lehetünk szemtanúi: -16,-17°C környékéről indulva elérünk -7°C-ig, majd vissza -17°C-ra. Ez majdnem 10°C hőmérséklet különbséget jelent!

A második útvonalon ugyanaz látszik: vidéken -15°C és -17°C között mozog a hőmérséklet, míg a meteorológiai állomás környékén csak -9°C van. A méréseket még 5 különböző alkalommal megismételte

A nyári időpontokban “csak” 2-3 fokos különbségek adódnak, de a különbség szépen kirajzolódik mindegyik grafikonon.

Humlum hasonló méréseket végzet a svalbardi repülőtérről indulva. Itt (a repülőterén) helyezkedik el a sziget egyetlen hivatalos meteorológiai állomása (ez azt is jelenti, hogy az egész zóna az ott mért hőmérséklettel szerepel). Az útvonal érint egy 2000 lakosú települést, Longyearbyen-t.

Az alábbi táblázatban találhatóak a mérési eredmények részletes leírás és a nagyobb grafikonok: http://climate4you.com/UrbanHeatIsland.htm#Urban%20heat%20island%20effects%20in%20Longyearbyen)

A meglepő következtetése az volt Humlumnak, hogy még egy ilyen kis településnek is jelentős, mérhető hatása van. Szinte mindegyik útvonalon kirajzolódik a következő jelenség: a repülőtérről indulva a magas hőmérséklet csökken majd  Longyearbyen-be érve megint emelkedik, ezt elhagyva ismét csökken. Jóllehet ilyen kis zónákban is jelentős szerepe van a mikroklímának (földrajzi elhelyezkedés, kitettség, szélirány, stb. ) és emiatt is jelentkeznek hőmérséklet-különbségek, az adatokból azonban egyértelműen kijelenthető, hogy az UHI létezik és sokkal jelentősebb hőmérséklet különbségeket okoz, mint ahogy azt a globális hőmérsékleteket számító algoritmusokba beépítik.

Egy, 70 amerikai várost vizsgáló NASA tanulmány  (http://www.nasa.gov/centers/goddard/news/topstory/2004/0801uhigreen.html)  szerint a városok 10 km-es környezetében is jelentősen (15 nappal) megnőtt a növények növekedési időtartama (growing season).

Egy másik, 2014-es amerikai tanulmányban (http://assets.climatecentral.org/pdfs/UrbanHeatIsland.pdf) az USA 60 legnagyobb városát és környékét vizsgálva a következő konkluzióra jutottak:

• A 60 városnak mérhető UHI-hatása volt az elmúlt 10 évben. A napi hőmérsékletek egyes nagyvárosokban akár 27 °F (15°C) –al is meghaladják a környező vidéki  hőmérsékleteket, a 60 város átlaga 17,5°F (9°C – ez megegyezik a Humlum által mért oslói különbséggel)  volt
• Jelentősen nagyobb volt a kánikulai napok száma a városokban, mint a környező vidéki zónákban. 12 városnál ez a különbség meghaladta a 20 napot is, a 60 városnál átlagban 8 ilyen plusz kánikulai nap volt.
•  a tanulmány közöl egy műholdfelvételt is Louisville környékéről, ahol szépen kirajzolódik a hőmérséklet különbség:

Láthatjuk tehát, hogy a sűrűn lakott települések jelentős hőmérséklet emelkedést mutatnak, a kevésbé lakott zónákhoz képest.
A meteorológiai állomások jelentős hányada lakott településen (sokszor repülőtéren) helyezkedik el. A NASA/NOAA globális hőmérséklet számításánál egy-egy állomás adataival 1200 km-re is számolnak. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire helyesen tudják az így kapott értékekbe belekalkulálni az UHI-hatást? Főleg, ha a hivatalos álláspont az, hogy az UHI-hatás elhanyagolható mértékű.

Figyelembe véve, hogy nagyon sok városi-zóna az utóbbi 50-100 évben jelent meg, nem az a logikus elgondolás, hogy az ugyanazon a helyen mért hőmérséklet azért is nagyobb a régi értékhez képest, mert az állomás körül felnőtt beton-dzsungel jelentősen megnöveli a mért értéket? Ez esetben miért a múltbéli értékeket csökkentik és a jelen értékeit növelik (lásd előző bejegyzéseimet), hiszen az UHI hatást figyelembe véve pont fordítva kellene történjen a módosítás?
Összegezve, láthatjuk, hogy az UHI-hatás mennyire eltorzítja egy-egy zóna, cella (pl. a GISTEMP által használt cellák) valódi hőmérsékleti értékét, hiszen ezt az értéket a településeken mért nagyon magas értékből számítják, holott a zóna többi részében jelentősen kisebb értékek vannak. Tehát, ha a zóna valódi értékét szeretnénk megkapni, akkor a városban mért értéket csökkentve kellene extrapolálni a lakatlan területekre. Ennek ellenkezője történik: a mért, nyers értékeket felfele módosítják.
A fentiek még egy plusz érvet jelentenek a műholdas globális hőmérséklet mérés mellett, hiszen a műhold pontosan méri az UHI-hatás miatt megnőtt városi értékeket  és ugyanolyan pontosan méri a környék kisebb hőmérsékletét is, a teljes lefedettség miatt nagyon pontos hőmérsékleti értéket kapunk.
A meteorológiai állomások által mért értékekből, pedig bonyolult algoritmusokkal érik el a “pontos” lefedettséget és nem kell klíma-szakértőnek lenni, hogy felfedezzük, hogy ez utóbbi esetben mennyi hiba-lehetőség van. Egyszerűen, globális hőmérsékletről csak a műholdas méréseknél szabadna beszélni, hiszen a műholdak a  Föld minden pontját mérik, és egy-időben mérik, míg az állomásoknál a lakott települések pontjaiban történik a mérés, és nem folyamatosan, egy-időben, hanem különböző időpontokban, amelyekből átlagot számolnak, jobb esetben az óránkénti adatokból, de nagyon sok esetben csak a max. és min. értékekből.

Ott van még az időpont egyeztetés problémája is  a nagy távolságokra levő állomásoknál. Egy nap hőmérsékletének a kiszámításánál mit vegyenek figyelembe? Egy globális, egységes idő szerinti méréseket, vagy minden állomás saját napi méréseit? Mert egy adott időpontban a Föld egyik felén éjszaka van, hőmérsékleti minimumokkal, a másik felén pedig nappal, hőmérsékleti maximumokkal.

A mérőállomásokból számolt globális hőmérséklet mérésnél természetesen megvan a módszer erre is, a kérdés csak az, hogy betudják-e építeni annyira pontosan az algoritmusba, hogy akár megközelítse a műholdak  pontosságát, hiszen a műholdaknál nincs ilyen probléma, azok valóban tudnak egy tetszőleges pillanatban is pontos globális hőmérsékleti értéket számítani.

Nem csoda, hogy a műholddal mérő intézmények, azonnal, már a következő hónap első napján közzéteszik a havi értéket, míg a meteo-állomásosok közül a leghamarabb a NASA/Gistemp, 10-15 napos késéssel.  Ennyivel bonyolultabb az az algoritmus, amivel a fentebb felsorolt tényezőket (és még egy sor mást) figyelembe véve, a rendelkező adatokból globális hőmérsékleti értéket kapnak a NASA szuperszámítógépei.
Visszatérve az UHI-hatásra, láthatjuk, hogy fontos tényezője  a globális hőmérsékletnek és az UHI esetén valóban beszélhetünk antropogén globális melegedésről (AGW), mert az ember okozza és konkrétan mérhető, ellentétben a szintén az embernek tulajdonított  CO2-szint növekedésből származó hőmérséklet emelkedésből.  Ez a modellekben szépen ki van számolva, de mivel a valóságban a modellekből kihagyott, ismert és még ismeretlen természetes tényezők is hatnak, nehéz konkrétan megállapítani, hogy a melegedésből mennyi tulajdonítható a CO2-nak. Ha a modellek pontosak a CO2 hatását illetően, az azt jelentheti, hogy a Földön jelentős lehűlés van folyamatban, ha csak a természetes tényezőket tekintjük, és a kettő összegzéséből  jön ki az a mérsékelt emelkedés, amit most mérnek, jóval a modellek előrejelzései alatt.
De ez csak spekuláció, a helyzet az, hogy annyi még a megismerni-való, hogy a tudományhoz értő, a természetben ható folyamatok komplexitását felfogó ember nem jelentheti ki, hogy mindent tudunk a klímáról és hogy 100%-os bizonyossággal kiszámolható, megjósolható a jövő, ezen a téren.

_________________________________________________________

Tibor bá’ hozzászólása:

Hogy a városokban magasabb hőmérséklet értékeket mérnek az nem képezheti vita tárgyát. Ezzel kapcsolatban bárkinek lehetnek személyes tapasztalatai. Nálunk például Pilisborosjenőn (ami csak 3 km-re van a Bp. III. kerület határától) télen mindig 2-3 fokkal hidegebb van, mint akár csak a Flórián tér környékén. Ebbe a ténybe kapaszkodva meg lehet kérdőjelezni a NASA/NOAA Föld átlaghőmérséklet nyilvánosságra hozott értékeit. De, ha mindig azonos módon mérik a hőmérsékleteket, akkor mit számít az, hogy 2014 (mint rekord évhez) pontosan milyen érték tartozik. A lényeg, hogy 2015-ben, majd 2016-ban néhány  századdal több lett. Ha pedig a lényeg, hogy ezek a mai értékek miként viszonyulnak a középkori, vagy akármilyen múltbéli értékekhez, akkor a főprobléma inkább az, hogy azok az értékek milyen pontosan határozhatók meg.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Évával egy Honda Jazz-szel járjuk az országot, ha éppen van rá szabadidőnk. Nekem rendszerint nincs. Ennek ellenére sikerült 87 ezer kilométert belerakni a motorba. A Honda egy csodálatos márka, szerintem a legjobb, mert a járgány elnyűhetetlen, éppen ezért ragaszkodtunk hozzá (pillanatnyilag fél év a várakozási idő).

Két hete viszont Kecskemétről hazafelé jövet, úgy az út egynegyedénél a műszerfalon kigyulladt egy sárga lámpa egy motorszerű kép alatt. Azonnal félreálltam, elővettük a kézikönyvet, mi a franc van? A kézikönyv szerint ne adjak nagy gázt, ne menjek 80 km-nél többel, és első utam vezessen a szerviz állomásra. Innentől kezdve 80-as tempóban hazabaktattunk. A M5-ösön estig több száz autós előzött meg, és küldtek el az anyámba, de ez van.

Másnap reggel első dolgom volt az egyik Honda szerviz meglátogatása. Itt végeztek egy évi kötelező szervizt, lecserélték az olajat és az olajszűrőt, kértek durván 50 rongyot, és már vihettem is a járgányt.

Két nappal később a lámpa megint kigyulladt. Ez alkalommal egy másik szervizbe vittem, ahol 12 ezerért megszűnt a lámpa világítása és felvilágosítottak, hogy a ludas egy szelep, ami a káros anyag kibocsátás szabályozásáért felel. Vagyis a motornak semmi baja, továbbra is tökéletes, de ha a lámpa ég, akkor a káros anyag kibocsátás nem felel meg az előírásoknak. Felesleges tehát 80-al mennem, és hasonlók. Viszont a lámpa bármikor újra kigyulladhat és akkor sajnos meg kell tisztítani 25 ezerét, de ezt követve is bármikor kigyulladhat, akkor viszont az egész hobelevancot ki kell cserélni és az 100.000 Ft.

Természetesen 3 napon belül újra kigyulladt ez a rohadt lámpa. Arra gondolta, hogy a 25 ezres tisztítást átugornám, legyen egyből csere, mert úgyis az lenne a vége, és akkor megspórolok egy 25 ezres tisztítást. Amíg ezen tépelődtem vagy 200 kilométeren át, a lámpa minden külön értesítés nélkül egyszerűen elaludt magától. Na, most aztán van min elgondolkodni! Főleg, hogy 300 kilométerrel később megint kigyulladt

Tehát vettünk egy járgányt 4,2 millkóért, és ennyi pénzért nem mondták meg, be se írták a kézikönyvbe, hogy a gépkocsiba be van építve egy számítógép és néhány program meg mit tudom én mi. Tulajdonképpen ez nekem eszembe se jutott volna, ha a közelmúltban nem tudom meg, hogy a VW-ről (egy állati nagy multi) nem derül ki, hogy több millió gépkocsiba beépített egy szoftvert, ami a tesztelésnél „besegített” vagyis megváltoztatta a mért – na mit? – káros anyag kibocsátást.

Most aztán éjszaka lidérces álmaim vannak. Mi van akkor, ha a mi kocsinkban be van építve egy szoftver, amely úgy van beállítva, hogy 86.523 kilométernél bekapcsol egy sárga lámpát, és a beavatott Honda szerviznél az égvilágon nem csinálnak semmit, csak kapok egy számlát 100.000 forintról, és úgy állítanak a szoftveren, hogy legközelebb csak 162.738 kilométernél gyulladjon ki???  Én ezt nem feltételezem a Hondáról, de a Volkswagenről se feltételezte senki! Szóval álmatlan éjszakáim vannak.

Tudod, hogy miért? Megmondom. Mert mi a fenének kell engem értesíteni, hogy több CO hagyja el a kipufogót, mint kellene. Ugyanis hamarosan megyek a műszaki vizsgára, ahol lemérik a kipufogást, és ha nem felel meg, akkor nem megy a kocsi át a vizsgán és azt a szart ki kell cseréltetnem. Ráadásul kiderült, hogy kigyulladhat piros lámpa is, csak az isten tudja, miért. Régebben volt egy lámpa, ami akkor gyulladt ki, ha elment az olajnyomás, vagy felforrt a hűtővíz. Ezek tényleg vészhelyzetek, de minden más csak ijesztgetés, ami pénzre megy. _________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ szatirikus online

Beszélsz SzTK-úl? Ahá, azt se tudod, mit kérdezek. Állítom, hogy tudsz SzTK-úl, csak nem tudod, hogy tudsz. Próbáljuk ki! Szerinted mit jelent a következő mondat? „Ketteske, bevette a lázcsillapítót?” Na, látod, ez azt jelenti, hogy te Kovács Mihály, akinek a postás azt mondja, hogy „Kovács úr ajánlott levele érkezett.” Szóval te Kovács Mihály kórházban fekszel, egy nyolc ágyas kórteremben és ágyad az ajtótól a második. Ezzel a topográfiai elrendezéssel sikerült kivívnod, hogy ötven éve cipelt családi neved egy ültő helyben elveszítsd, és felvedd a Ketteske ragadvány nevet, ilyen szép, becézgető formában. Elvégre egy beteg bármikor kilehelheti a lelkét, és leendő halottakról jót vagy semmit.

Úgy is mondhatnánk, hogy a kórházkapu átlépésével megszűnsz személy lenni, legjobb esetben is csak egy munkadarab vagy és buzgón fohászkodhatsz a jóistenhez, hogy ne váljék belőled elfuserált selejt, mert ez is benne van a kalapban, és akkor merev állapotban napokig fognak hűteni a proszektúrán.

Viszont be kell látnunk, hogy ennek a komoly hagyományokkal rendelkező jelenségnek kimagasló előnyei vannak. Például a nővérnek nem kell emlékezni, hogy te tulajdonképpen Kovács Mihály vagy, mert amíg a nagylábujjadra rá nem akasztanak egy cetlit, illetve a fejfádra rá nem írják a civil életben használt neved, te bizony Ketteske maradsz, amiről az ágyad elhelyezése a napnál is világosabban árulkodik.

Ez ugyan Nyugaton nincs így, de hát ebben-abban ők is tanulhatnak tőlünk. Az igaz, hogy Herr Schmidt a müncheni kórházban is Herr Schmidt marad, ez ugyanígy elmondható Mr. Smithről is az East Londoni kórházban, de hát ezekben az országokban még nem hallottak az orvosi tekintély mindent elsöprő fontosságáról, aminek a tűzön-vízen való magas szintű fenntartása elsőszámú egzisztenciális érdek.

Most vizsgáljuk meg azt, hogy a társadalombiztosításban kialakult dialektus milyen mértékben befolyásolja a mondatszerkezetet! Példa: „Ketteske leveszi az ingét.” Első hallásra talán figyeljük meg a mondat praktikus tömörségét miután megszabadult olyan felesleges tölteték szavaktól, mint: legyen szíves, kérem szépen, szíveskedjék. Az is figyelemreméltó, hogy a felszólító mód átcsapott kijelentő módba. A nővér ezzel a tőmondattal tulajdonképpen azt állítja, hogy Kovács Mihály leveszi az ingét. Valójában erről szó sincs. Kovács Mihály haptákban ül az ágyában és súlyos lélektani dilemmától szenved, amit esetünkben úgy hívnak, hogy kognitív disszonancia. Ő ugyanis úgy tudja, hogy ül, ám a nagytekintélyű nővér azt állítja, hogy az ingének levételével foglalatoskodik. Mivel ezt a súlyos ellentmondást nem képes feldolgozni, ezért gyors ütemben kezdi magáról ledobálni az inget, hogy ezzel az őt gyötrő kognitív disszonanciát feloldja.

Egészen más történik, ha történetesen nem vagy kiszolgáltatott helyzetben. Ilyenkor az SzTK szublinguában kapsz egy jelzőt: „kebelbeli”, és mint ilyen nem lehetsz Ketteske, nem kell sorba állnod, kijön eléd a nővér és karon fog, hogy bevezessen, valamint tízóraira a kockasajt mellé kapsz egy második kockasajtot is.

Az is megfigyelhető, hogy az SzTK szublingua egyes magyar kifejezéseket nagyon rosszul tűr. Különösen érzékeny a „hálapénz”, „csúszópénz”, „baksis”, stb. kifejezésekre, amik helyett a „paraszolvenciát” kedveli.

Külön ki kell emelni a nyelvhez szorosan hozzásimuló sajátos metakommunikációt. Legeklatánsabb megnyilvánulása a „szigorú arckifejezés”, „a fej feletti átnézés”, „a megszólaláskor felvett zord, esetleg csak tudálékos arc”, illetve a „rendkívüli elfoglaltság” látszatának fenntartása, valamint a pácienssel történő szóba állás, illetve beszélgetés céljából történő leereszkedés merev elkerülése.

Olyan esetben, amikor a fentiekben említett „elkerülés” technikai okokból kifolyólag nem megvalósítható. Az SzTK szublingua kiemelkedő szerephez jut. A kialakult eljárás figyelemreméltó. A magyar nyelvtani szabályok általában érvényben maradnak, csak úgy, mint a magyar ragok. Ezzel szemben a főnevek és az igék súlyos változáson esnek át, még abban az esetben is, amikor a magyar megfelelő rövidebb, könnyebben kiejthető és helyesírásához nem fér kétség. Lássunk néhány példát!

Az „altatóorvos” prosztó kifejezés, és ezen az sem változtat, hogy közérthető, vagy talán éppen ezért a megbélyegzés. Az SzTK megfelelője, a magánhangzó torlódás miatt nehezen kiejthető „aneszteziológus” viszont roppant tetszetős, és egészen másként cseng, ha például műtét után a beteg elfelejt felébredni, mert ezt a nem elhanyagolható kellemetlenséget a család könnyebben nézni el egy aneszteziológusnak, mint egy altatóorvosnak, mert az „altatásban” valahol mélyen benne van, hogy esetleg „örök álomba merülésről” is szó lehet.

Amikor a nagymamát sok tízezer forintos, több lépcsőben átnyújtott hálapénz után átsegítik a másvilágra, a családdal lényegesen könnyebb közölni a tényt az „exitált” kifejezés segítségével, mint beismerni a brutális „halált”.

Hasonló megfontolásokból lesz a közönségesnek hangzó ”terhes” nőből „gravid”, főleg, ha nem várt elvetélésről van szó, amit a „gaviditás megszakadása” SzTK kifejezés jelez.

Amióta a zárójelentés átadása kötelezővé vált, a korábbi borítékba történő leragasztás helyett, a lingua SzTK újabb trükköket épített be sorai közé. A három betűs „máj” ötbetűs „hepar” lett, a négy betűs „tüdő” ugyancsak ötbetűs „pulmo”-vá változott, A nélgy betűs szívből pedig hat betűs kardió lett. Nincs orvos széles e hazában, aki hajlandó lenne olyan egyértelmű szavak használatára, mint például „oldalsó”, „helyi” „elégtelen”, „kóros”, „sorvadás” ezek helyett sokkal jobban csengőnek találják a „laterális”, „lokális”, „insufficientia”, „pathologiás”, „atrophia” szavakat.

Az SzTK nyelv nem törekszik precizitásra, rendezettségre, célja az egészségügyi kaszt fennkölt fenntartása, és ezen törekvésének közepette a helyesírás másodlagos szempont. Így esik meg, hogy a „c” és „k” betűk csereszabatosak, csakúgy, mint az „y” és „i”. A „th”, „ph”, stb. betűpárosok helyett olykor a „t”, „p”, stb. betűket használják. Ragadjunk ki egy példát. Az egyszerű érelmeszesedés SzTK-úl lehet: isémia, iskémia, ishémia, vagy ahogy éppen sikerül. Szóval össze-vissza, ráadásul a billentyűzethez nem szokott ujjaik sorozatosan követik el a melléütést.

Sajnos a lingua SzTK itt nem áll meg, azaz pusztán más szavak és kifejezések használata még nem jelenti az egészségügyi kaszt abszolút győzelmét. A végső cél az egyes fogalmak megváltozása, amint átlépünk az egészségügyi intézmény kapuján.

Vegyük például a „felelősség” fogalmát. Nos, egy autóbuszvezető beül a volán mögé és végzi napi tevékenységét. Mindenki úgy gondolja, beleértve a büntetőjogot is, hogy munkájáért felelősséggel tartozik. Ha elüt egy gyalogost, nem mentheti ki magát azzal, hogy egész héten túlórázott. Ha egy felszállni készülő utas kezét becsípi a záródó ajtó és az utas testét néhány méteren át vonszolja magával a busz, nem mondhatja azt, hogy amikor az utas fel akar szállni egy autóbuszra, tudomásul kell vennie, hogy az néha kezének becsípésével jár. Ezt a rizikót fel kell vállalnia.

Hasonló a helyzet minden más szakmában. Egy híd nem szakadhat le, mert a tervező nem mondhatja, hogy aki rálép egy hídra, annak számolni kell a híd esetleges, időnkénti leszakadásával. A tervező mérnök se bújhat ki a felelősség alól, és nem állíthatja, hogy aki kilép egy erkélyre annak számolnia kell az erkélyek időnkénti leszakadásával, és persze sorolhatnánk, de hiszen a magyar nyelv művelői valamennyien tisztában vagyunk a felelősség fogalmával. Van azonban egy ága a magyar nyelvnek, az SzTK szublingua. SzTK-ul a felelősség azt jelenti, hogy az operáló sebész minden következmény nélkül a felnyitott hasfal alá bevarrhat ollót, törlőkendőt, csipeszt, vagy akár a nagymama nachtkasztliját is (ha befér), mert minden betegnek (természetesen magyar betegről van szó), tehát minden egyes magyar betegnek tudomásul kell venni, hogy időnként a sebészek ezt-azt bent hagynak a felnyitott beteg testében, és ezt a kockázatot a betegnek vállalnia kell.

Aggodalomra azonban semmi ok, addig kell az orvosok fizetését a létminimumon tartani, amíg mind el nem megy Angliába. Nekünk majd jók lesznek a helyükre betelepülő ukrán orvosok. Arra felé az olló, meg a csipesz nagy érték, eszük ágában sincs bent felejteni a betegekben.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Tibor bá’ online

Évek óta folyik a klíma vita, és így a téma iránt érdeklődők pontosan tudják, hogy a Földünk klímájában szabályos időközönként jégkorszakok vannak. A jégkorszakok között pedig felmelegedések. Egyszerűen és parasztosan kifejezve hol elviselhetetlenül meleg van a Földön, hol pedig elviselhetetlenül hideg. Ezek az ingadozások természetesen nem egyik évről a másikra történtek, és így lehetőséget biztosítottak a különböző élőlényeknek az akklimatizálódáshoz. Az ősember vándorolt az egyenlítő környékéről a sarkok felé és vissza. A Neandervölgyi ősember egy ilyen délre vonulás alatt pusztult ki, amikor leért a mai Riviérához, ahol akkor elviselhetetlenül hideg volt.

A dolog úgy adódott, hogy az elmúlt 10-12 ezer év, de beszéljünk csak 10.000-ről, viszonylag stabilan hozta az évi 15 °C átlaghőmérsékletet az egész Földre vonatkoztatva, ± 0,5 °C ingadozáson belül. Ezt nevezhetjük „hőmérséklet ablaknak”.  

Úgy tűnik, hogy az elmúlt 10.000 év ideálisnak mondható a mai emberi kultúra és társadalom kialakulása szempontjából. Ez az a hőmérséklet ablak, ami kedvező volt az emberi faj felfutásához.

Ez volt az a hőmérséklet, ami az Ember részére lehetővé tette a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállást, ami aztán az ókori civilizációkhoz vezetett. Ezek ugyan sorra kipusztultak, vagy semmivé foszlottak, de végül is ezekből fejlődött ki a mai, modern civilizáció, amihez – mint már említettem – durván 10.000 évre volt szükség.

A fentiekből nyugodt lélekkel feltételezhetjük, hogy az 1940 és 1970 közötti klíma az emberiség számára optimálisnak mondható. Vagyis az összes lehetséges klímák között ez volt a lehető legjobb klíma (hadd forogjon Leibniz a sírjában! 😀 ) Ha ez így van, akkor pedig a globális felmelegedéstől az emberiség különböző „problémákat” várhat, azaz mindent meg kell(ene) tennünk, hogy elkerüljük. Csakhogy vannak más hangok is, amik az átlagember érdekétől merőben eltérő, egészen más érdekek vezérelnek. Hol van az megírva – teszik fel a kérdést – hogy a 15 °C átlaghőmérséklet az optimum?

A helyzet az, hogy ezen a 15 °C-on már át is léptünk megközelítőleg 0,8 °C értékkel, és már csak a gyengeelméjűek részére nem világos, hogy napjaink időjárása egyértelműen szélsőségesebb, mint amire a kicsit is idősebbek emlékeznek (és a 0,8 °C-nál természetesen nem állunk meg). Az IPCC előrejelzése szerint, ha sikerül a CO₂ koncentrációt 550 ppm környékén stabilizálni (ami az iparosodás előtti 280 ppm-nek a duplája és ugye mára már elértük a 400 ppm-et), akkor az átlaghőmérséklet „mindössze” 2-3 °C-al fog növekedni. Ez a stabilizáció azonban meglehetősen kérdéses, mert ahogy én nézem, komoly erőfeszítést az emberiség nem tesz. Minden országnak megvan a maga indoka, hogy miért. Amerika nem hajlandó feladni az „amerikai életformát”. Kína és India el akarja érni a „nyugati életszínvonalat”, vagyis minden családnak egy gépkocsi a garázsba és minden nap hús az asztalra.

Arról meg már nem is beszélve, hogy ez a 2-3 °C növekedés egyáltalán nem biztos, vannak, akik ennek a duplájára fogadnának (Hansen: Long-term’ climate sensitivity of 6 °C for doubled CO2„). És olyanok is vannak, akik szerint a 750 ppm CO₂ koncentráció se fog problémát okozni. És vagyok én, aki azt állítom, hogy az Emberiség nem fog megállni a 450 ppm-nél, és egészen egyszerűen kiirtja önmagát.

És miért nem áll meg? Mert az „emberiség” ilyen szempontból nem létezik. Vannak országok és azon belül is érdekcsoportok, akiknek az érdekeik elütnek egymástól. Most például, hogy a nyersolaj ára drasztikusan leesett, minden kitermelő teljes gőzzel kitermel, és értékesít. De, amit kitermelnek, azt el is éghetik, és amit elégetnek abból CO2 lesz az atmoszférában. A kínai szénbányák teljes kapacitással termelnek ki szenet. És mi lesz ezzel a szénnel? Természetesen elégetik. A politikusok összedugják a fejüket, legutóbb Párizsban és úgy tesznek mintha aggódnának az emberiségért. Pedig valójában csak jól érzik magukat egymás társaságában, és csillognak az újságírók gyűrűjében.  Az erdőirtás soha nem látott tempót vett fel, hogy papírdobozokat gyárthassanak a (többnyire felesleges) termékek részére, amiket az „emberiség” boldogan felvásárol, többnyire hitelre, és természetesen folyamatosan fokozza energia fogyasztását, ami közvetve, vagy közvetlenül CO2 kibocsátást eredményez.

Szóval ezt a keskeny hőmérséklet ablakot arra használtuk fel, hogy létrehozzunk néhány civilizációt, amelynek utolsó tagja akkorát fejlődött, hogy képes kiirtani önmagát, és ha képes, meg is teszi. Jobb, ha felfogod ésszel.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Tibor bá’ online

A honlapom egyik rendszeres olvasója és aktív hozzászólója felhívta a figyelmem egy időutazással foglalkozó cikkre a www.technet.hu honlapon. Mivel magyar honlapok között nem navigálok, halvány fogalmam se volt, hogy létezik egy www.technet.hu. Beleolvasva rádöbbentem, hogy az Internet tényleg mindent kibír. A honlap puccos és azt a látszatot kelti, hogy autentikus, mi más? Ilyet fenntartani több személyes stábot kíván, költség és bevétel, feltételezetten tudják mit tesznek. Hát nem, a kevésbé tájékozott, de némi természettudományos műveltséggel bírók számára ez a honlap egy csapda. Állításom alátámasztására mindössze két cikkel szeretnék foglalkozni, mind a kettő Hawking körül forog. Tekintve, hogy az eredeti forrás nincs megnevezve, vannak kétségeim, de az se kizárt, hogy a totálisan béna, mindenki kedvenc elméleti fizikusa átment bulvárba. A következőkben egy kicsit szétcincálom a számomra (hülyeségei miatt) rendkívül szórakoztató két cikket. Előjáróban azok részére, akik kevéssé ismerik a témát ismertetem, hogy a relativitásban található képleteket az teszi „fantasztikussá”, hogy állandóan szerepel bennük a „C”, vagyis a fény sebessége, ami önmagában is egy hatalmas szám (300.000.000 méter/másodperc), ráadásul a négyzeten. A másik, ennél is nagyobb „probléma” hogy a fénysebesség közelében minden képletbe készül bekerülni egy nulla, ami azt jelenti, hogy a nullával vagy szorozni vagy osztani kell, és akkor az egész, matematikai értelemben, elveszíti az értelmét. Erre példa a következő: 1- v²/c² . Itt a „c” (mint már írtam) a fénysebesség, a „v” pedig mondjuk egy űrhajó sebessége. Nyilvánvaló, ha az űrhajó sebessége eléri a fénysebességét, akkor a v²/c² egyenlő lesz eggyel, amit ha kivonunk az eredeti kifejezésben szereplő 1-ből, akkor az eredmény nulla. Ebben a pillanatban az idő megáll, a tömeg végtelen nagy lesz, az út (s) pedig végtelen hosszú. Ezért van az, hogy a fénysebesség 99,99 százalékáig mennek el a fantáziákban. És akkor most az idézetek!

1) „Amikor a részecskéket a fénysebesség 99,99 százalékára gyorsítjuk a Nagy Hadronütköztetőben azt tapasztaljuk, hogy számukra az idő egy-hétezred résszel lassabban telik, mint számunkra. Ha elég gyors űrhajót tudnánk építeni, a legénység még életében eljuthatna más csillagokhoz, miközben itt a Földön 2,5 millió év telne el”

Első megközelítésre van benne egy számítási hiba, ha 2.500.000 évet elosztunk 7000-el (mert a képlet szerint az idő ennyivel csökken) akkor 357 évet kapunk. A legénység természetesen 357 évig nem maradna életben. Második megközelítés az, hogy ilyen sebesség esetében a legénység súlya is 7000-szer nehezebb lenne. Egy 80 kiló ember 560 tonnát nyomna. Aligha maradna életben.

2) „Hawking szerint elméletileg egy megfelelően gyors űrhajó segítségével a legénység benépesíthetne egy új Földet, mivel az utazás olyan sokáig tartana, hogy ezen idő alatt a Földön kihalna az emberiség. Egy ilyen űrhajó hat év alatt gyorsulhatna fel annyira, hogy sebessége 98 százalékban megközelíti a fény sebességét, miáltal egy a hajón töltött nap megfelelne egy évnek a Földön. Így a legénység egy emberöltő alatt eljuthatna galaxisunk szélére. Hawking szerint az időutazás csak előre, azaz a jövőbe lehetséges.”

Ebben a szövegben az űrhajó a fénysebességnek „csak” 98 százaléka, aminek következtében 1 nap megfelel egy évnek. A szorzó tehát 365. Megint előáll a probléma, hogy a 80 kg-os ember 80×365 = 29 tonna lenne. Természetesen ez is képtelenség. Ezen kívül a 6 év gyorsulást 6 év negatív gyorsulás követne, hiszen nem kívánnak közel fénysebességgel becsapódni valahova. Akárhogy is van, ilyen sebességeknél fordulni, vagyis pályát módosítani nemigen lehet. Ezért nagyon pontosan előre be kellene lőni egy célt. Oké megérkeznek egy csillaghoz, vagyis naphoz, ami körül bolygók keringenek, vagy nem. Micsoda hazardírozás, hogy találnak-e földi körülményeket egy csillag körül keringő bolygón. Azonos gravitáció, azonos nap-távolság, tehát klíma, azonos légkör, víz jelenléte, meg ezer más dolog. Aztán a hajtóműnek 12 éven át kell megállás nélkül üzemelni. Ez rendben van, de mi az üzemanyag? Mi az, ami egy űrhajót 12 éven át folyamatosan gyorsít. Mert én ilyen üzemanyagról nem tudok. Vegyünk egy átlagos gépkocsit. Óránként 6 liter benzint fogyaszt. 12 év alatt 24*365*12*6 = 630 tonna. A hidrogén elégetés kábé négyszer több energiát ad, mint a benzin, akkor is 158 tonna hidrogén kellene. Igen ám, de mindkét esetben oxigént is kellene vinni, hiszen az űrből nem vonható ki. Hidrogén elégetésekor víz keletkezik, azaz H₂O. Ennek a molekula súlya 18, amiből a hidrogén 2, tehát nyolcszor több oxigént kell cipelni, azaz a 158 tonna hidrogénhez kell még 1264 tonna oxigén is. Ez összesen 1422 tonna. Csak, hogy az arányokat lássuk. Nyilvánvalóan lehetetlenség. És akkor még az is hozzájön, hogy az út végén nem marad semmi üzemanyag tartalék.

Az én nézetem szerint egyszerűen arról van szó, hogy 40 évtől felfelé az embernek már semmi új nem jut az eszébe. Hawking utolsó „felfedezése” a Hawking-radiation, azaz a róla elnevezett sugárzás, amit a fekete lyukak bocsátanának ki. Szerintem ezt a témát majd Einsteinnel kellene megbeszélni Szent Péter környékén. Einstein szerint a fénysebességnél nagyobb sebesség nem létezik. A fekete lyuk éppen ebből adódik. Akkora tömeg van összezsúfolva egy helyen, hogy onnan a szökési sebesség (elméletileg) nagyobb, mint a fénysebesség, tehát bármi bemehet, de semmi nem jöhet ki, még a fény se, ezért fekete az a lyuk. Ebből következik, hogy a Hawking-radiationnak gyorsabban kell terjedni, mint a fény. Szóval én ebből kimaradok, majd ők ketten megbeszélik. 😀 . Viszont Hawking írt ismeretterjesztő könyveket, amik nagyon szépen hoztak a konyhára, és legyünk őszinték a bénasága is komolyan bejátszott a hírnevébe. Ugyanakkor Sir Roger Penrose-t, aki legalább annyira jó matematikus és fizikus, mint Hawking, a kutya se ismeri. Ebből következik, hogy érdekes cikket a technet.hu-ba csak Hawkinggel kapcsolatban lehet írni. A minőség másodlagos.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Tibor bá’ online

Ha egy nőt könnyen le lehet venni a lábáról, azt a közvélemény kurvának tartja. Szexológusok nem fogalmaznak ilyen durván, ők azt mondják, hogy „férfias szabadossággal teremtenek kapcsolatot”. Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy kétféle mércével mérünk. Másképp ítélünk meg egy férfit és megint másképp egy nőt, ha félrelép. A férfiak természetesen találtak is rá magyarázatot. Szerintük ők csak könnyű kalandot keresnek, aminek semmi hatása nincs a partnerkapcsolatra, míg a nők esetében ez nem mondható el, mert egy nő érzelmek nélkül nem tud szeretkezni, és ha egyszer valakinek odaadja magát, akkor az illetővel kapcsolatban olyan tartós érzelem alakul ki, ami a párkapcsolatra negatívan hat ki.

A helyzet azonban az, hogy ez egyszerűen nem igaz. De, ha nem igaz, akkor a férfiak miért ragaszkodnak ehhez az elképzeléshez? A válasz – részemről – egyszerű: Szexuális kérdésekben a nők nem közlékenyek. Ellentétben a férfiakkal, még egymás között se fedik fel a tényleges helyzetet, tekintve, hogy minden nő potenciális riválisa minden más nőnek. Kutatásokat pedig manapság főleg nők szexuális diszfunkciójával kapcsolatban végeznek (lásd: Tibor bá blogja (206) Filmismertető: Orgasm, Inc.). Viszont volt egy vállalkozó szellemű amerikai hölgy, Jocelyn Wentland, a Guelph University hallgatója, aki tisztán szeretett volna látni, mert szerinte a fentiekben vázolt nézet felett eljárt az idő. Wentland tehát online kutatást végezve, 1500 választ kapott 20 és 30 év közötti nőktől. A válaszok élesen eltérnek a „jól ismert tényektől”. Például a válaszolók 88 %-a állította, hogy nagyon könnyen lázba hozhatók, amivel a „tapasztaltabb” férfiak nagyon nem értenek egyet. Akkor ezek a férfiak most jól kapaszkodjanak meg, hiszen jórészüknek számtalan esetben vágták a fejéhez, „neked mindig a baszáson jár az eszed!” Ami azt eredményezte, hogy beléjük lett sulykolva, hogy a nőnek viszont nem. ÓÓÓÓÓÓriási tévedés, mert a nőknek is, legfeljebb másképp fogalmazzák meg maguknak. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy a válaszoló (max. 30 éves) nők több, mint 70 százaléka minden nap szeretne szeretkezni, 80 százaléka maszturbál. Ami pedig a női passzivitást jelenti, több mint 90 százalék jelezte, hogy gyakran kezdeményezi a szeretkezést, míg 70 százalék ragaszkodik ahhoz, hogy kívánsága ki legyen elégítve. Ami finom megfogalmazása annak, hogy az adott hölgy addig nem nyugszik, amíg be nem dugják neki a lompost.

Ezek szerint a gátlásoktól duzzadó nő már a múlté. De nem csak ez, a nők jelentős hányada – ha hiszed, ha nem – kifejezetten hódol a promiszkuitásnak. Apám, ezt is megértük! Ráadásul a gyakori partner váltás nem hat ki az önbecsülésükre, teljesen természetesnek veszik. Wentland megállapítása szerint a fentiekben ecsetelt hölgyek teljes magabiztossággal menedzselik kalandjaikat, mert kifejezett határozottsággal választják külön a szexet az érzelmektől

Végül azért bennem megszólal a kisördög. Ez egy online felmérés volt, az  válaszolt, aki akart. Feltételezem, hogy a válaszadók ki akarták fejezni, hogy ők már nem tartoznak a megszokott sztereotípiához, ők ezen már túlléptek. Vagyis a megadott százalékokat el kell osztani, csak az isten tudja mennyivel. Minden esetre a társadalmi változások már ezt a területet is kikezdték, hogy aztán jó-e vagy sem, azt majd csak az idő mondja meg.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________