2016-02-12 nap bejegyzései

(1819) A boldogság nyomában

Tibor bá’ online

 

~q191Hogy mi a boldogság, azon külön el lehetne vitázni, de felesleges, mert nagy vonalakban mindenki tudja. Ennél sokkal érdekesebb téma, hogyan lehet birtokába kerülni, illetve kik boldogok és kik nem.

Szerencsére a Gallup intézet 39 éve folytat egy felmérést, aminek segítségével kvantitatív módon meg lehet állapítani a boldogság szintjét az egész világra kiterjesztve. A múlt hónapban nyilvánosságra hozták legújabb eredményeiket, ami 68 országban, több mint 66 ezer ember megkérdezésével készült, azok kilátásaiknak, elvárásaiknak, nézeteiknek és elképzeléseiknek mérlegelése útján. Bár a felmérés jelzőszámai messze állhatnak az abszolút valóságtól, érdekes módon feltárja a kapitalizmus hatását az emberek életminőségére. A felmérésben szereplő országokat három csoportba osztották: fejlett országok (G7), fejlődő országok (G20), és minden más.

Egy dolog azonnal szembetűnő még a laikusok számára is, a boldogság nem függ, sőt inkább úgy tűnik, hogy fordítva arányos az ország gazdagságával. Számokban kifejezve, míg a fejlett országok boldogsága 42 %, a fejlődő országoké 59 %, az összes többié pedig 54 %.

A legkapitalistább országnak, az Egyesült Államoknak a boldogság indexe mindössze 43 %, amivel élesen szembe helyezkedik Mexikó a maga 76 százalékával. Ez még kontrasztosabb, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy az USA egy főre eső jövedelme ötszöröse a déli szomszédjánál. Tény az, hogy a G7 csoport (Kanada, Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Olaszország, Japán és USA) egyetlen tagja se került be a 10 legboldogabb ország közé. Viszont két tagja (Olaszország, és Franciaország) benne van a 10 legkevésbé boldog ország között.

Bár a gazdasági optimizmus és a remények mutatója legalább annyira homályos mint a boldogságé, viszont legalább annyira árulkodó. Talán annak köszönhetően, hogy ezekben az országokban nem lehet felvenni kölcsönt, Nigéria (61%) és Banglades (60%) azt optimizmus itt a legmagasabb. Egyáltalán nem meglepő az utóbbi idők fényében, hogy Görögország gazdaságilag a legpesszimistább ország. Az viszont már meglepő, hogy a lista végén közvetlenül előtte áll Ausztria a maga -49 százalékával és Svédország -47 százalékkal. Általánosságban elmondható, hogy a peroperáló országok átlagos reménykedési mutatója 6 %, miközben a feltörekvőknél ez az érték 50 %. Nehéz megmondani, hogy ezek az adatok mit árulnak el egy ország boldogságának a természetéről, viszont könnyen fel lehet állítani egy hipotézis, ami szerint minél kevésbé tombol valahol a fogyasztás, annál jobban érzik magukat. Magyarul, minél kevesebb van egy embernek, annál kevésbé kell neki aggódnia.

Mindent összevetve, mit mond el ez a felmérés a világról? Csak nem azt, hogy a fogyasztói kapitalizmus jóléti ígérete egy hatalmas csalás? De bizony.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________